NAV évkönyv Tények, információk a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetéről és annak évi tevékenységéről

Átírás

1 NAV évkönyv 2014 Tények, információk a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetéről és annak évi tevékenységéről Budapest, 2015

2

3 TISZTELT OLVASÓ! Ismét közreadjuk a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elmúlt évének munkáját, eredményeit összesítő kiadványunkat ben a NAV bevételei kedvezően alakultak. A mintegy milliárd forint 7,1 százalékkal, azaz 764 milliárd forinttal haladta meg az előző év bevételét, és 2,6 százalékkal, azaz csaknem 290 milliárd forinttal szárnyalta túl a költségvetési előirányzatokat. A kedvező bevételi pozíciók alakulásában döntő szerepet játszott a jövedelmezőség, a jövedelemkiáramlás és a gazdasági körülmények kedvező alakulása, továbbá nem csekély mértékben a feketegazdaság visszaszorítását célzó intézkedések. Ezzel párhuzamosan munkatársaink elismerésreméltó erőfeszítéseikkel járultak hozzá az előirányzatok sikeres teljesüléséhez, miközben feladataink száma az elmúlt évben sem csökkent, sőt a megelőző időszakhoz képest gyarapodott. A hivatal leterheltsége folyamatosan nő, ma már több mint 1000-féle feladatunk van. Ez a szám is kötelez minket arra, hogy Magyarország közcélú kiadásainak fedezetéért, az állami költségvetés bevételeinek biztosításáért tudásunk legjavával álljunk helyt. Az egyre nagyobb kihívást jelentő alapfeladat, az adóbevételek biztosítása, valamint az egyre bővülő hivatali portfólió, munkánk és szervezetünk folyamatos korszerűsítését igényli. Informatikai fejlesztéseinkkel 2014-ben minden eddiginél kifinomultabb és összetettebb rendszer jött létre, ugyanakkor a XXI. századi közigazgatásban a tőlünk jogosan elvárt színvonal csak további modernizációval tartható. Bízom abban, hogy az elmúlt évi folyamatok összegzése valamennyi olvasónk számára érdekes és eredményesen hasznosítható információkkal szolgál. Budapest, május Dr. Vida Ildikó elnök

4

5 TARTALOM BEVÉTELEK...9 Bevételek, támogatások alakulása...9 A behajtási tevékenység bevételekre gyakorolt hatása...12 Hátralékkezelési, végrehajtási eljárások...13 Hátralékállomány alakulása...14 SZOLGÁLTATÓ TEVÉKENYSÉG...16 Adóalany-nyilvántartási információk...16 Bevallásfeldolgozás százalék...18 Az online adatkapcsolatra képes pénztárgépekkel kapcsolatos szolgáltatói feladatok...19 Vámeljárások...20 Folyószámlák kezelése Fizetési kedvezmények Hátralékkezelés egyéb szolgáltatásai Ügyfélkapcsolat...24 Regisztrációs adó...27 Sajtótevékenység és külső kommunikáció Szakértői Intézet...29 HATÓSÁGI MUNKA ESZKÖZÖK ÉS ELÉRT EREDMÉNYEK Adóügyi határozatok alakulása Adószám-felfüggesztés, adóregisztrációs eljárás...32 Adószakmai ellenőrzések...32 NAV Központi Hivatala OLAF Koordinációs Irodájának tevékenysége...39 Vámellenőrzések...39 Jövedéki ellenőrzések Rendészeti tevékenység...41 Csőd, felszámolások és végelszámolások alakulása Szerencsejáték felügyeleti tevékenység Felülellenőrzés...48 Közérdekű bejelentések és panaszok kezelése...48 Elsőfokú hatósági eljárások Jogorvoslati eljárások Rendkívüli jogorvoslati eljárások...50 Ellenőrzési határidő-hosszabbítások Közigazgatási perek...50

6 Felülvizsgálati eljárások...51 Polgári és egyéb peres eljárások Az adó- és vámszervek által feltárt bűncselekmények...51 Bűnügyi szakterület...52 SZERVEZETTEL ÖSSZEFÜGGŐ TEVÉKENYSÉGEK...54 Irányításszabályozók...54 Koordinációs tevékenység...54 Humánpolitika létszámhelyzet...55 Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézet (KEKI)...56 Kulturális értékek és sport...58 Informatika...60 Gazdálkodás...61 Belső ellenőrzés...62 Törvényességi vizsgálatok, ombudsmani megkeresések...63 Biztonsági szakterület Külső vizsgálatok Nemzetközi kapcsolatok...65 Ügyiratforgalom, irattározás...66 Országos rendezvények....66

7 A Nemzeti Adó- és Vámhivatal évi tevékenysége és szervezeti jellemzői

8

9 Évkönyv 2014 BEVÉTELEK BEVÉTELEK, TÁMOGATÁSOK ALAKULÁSA A Nemzeti Adó- és Vámhivatalban a társadalmi, nemzeti, jogszabályi és európai uniós elvárásoknak megfelelően az adók, illetékek, járulékok és vámok jogszerű, még eredményesebb és hatékonyabb biztosítása 2014-ben is kiemelt feladat volt. A év végi tényadatok szerint a NAV előirányzathoz kötött bevételei kedvezően alakultak. Az év során összességében ,7 milliárd forint bevétel képződött, amely 7,1 százalékkal, 764,1 milliárd forinttal meghaladta a bázisévi teljesítést. Az elért növekmény lehetővé tette, hogy a NAV által kezelt bevételekre vonatkozó összesen ,8 milliárd forint költségvetési előirányzat túlteljesüljön. A realizálódott éves bevétel 2,6 százalékkal, 288,9 milliárd forinttal meghaladta a költségvetési előirányzatok összegét. A évre vonatkozó adózást érintő szabályozásváltozás lényegesen nem befolyásolta a bevételek képződését, így a költségvetési bevételi pozíciók kialakulásában az eddigieknél hangsúlyosabb szerepet kaptak a gazdálkodás általános külső és belső körülményei, a jövedelmezőség és a jövedelemkiáramlás kedvező alakulása, valamint a feketegazdaság visszaszorítását célzó intézkedések hatása. A többlet meghatározó része a pénzforgalomban képviselt súlyuknak megfelelően a megelőző időszakokhoz hasonlóan továbbra is a kiemelt adónemekből származott. Ezen adónemekből összességében ,4 milliárd forint bevétel keletkezett, 736,2 milliárd forinttal meghaladva a bázisidőszak teljesítményét. A növekmény döntő többsége a társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó, az általános forgalmi adó, a személyi jövedelemadó és a társasági adó bevételek emelkedéséből adódott. 1. A KIEMELT ADÓNEMEK ÉS JÁRULÉKOK NETTÓ BEVÉTELEI évi Pénzforgalmi egyenleg Megnevezés előirányzat (Mrd Ft) Index (%) Teljesítés (%) (Mrd Ft) év év = 3./2. 5. = 3./1. Személyi jövedelemadó 1 550, , ,1 105,6 102,5 Általános forgalmi adó 3 014, , ,6 108,0 100,7 Társasági adó 358,8 322,5 394,8 122,4 110,0 Tb járulék bevételek + szoc. hozzájárulási adó*/ 3 571, , ,1 108,1 106,3 Egészségügyi hozzájárulás 157,5 138,6 152,9 110,3 97,1 Jövedéki adó 931,9 897,3 918,9 102,4 98,6 Népegészségügyi termékadó 19,0 18,9 20,0 105,8 105,3 Környezetvédelmi term. díj 51,6 48,2 49,8 103,3 96,5 Pénzügyi tranzakciós illeték 269,4 259,6 277,9 107,0 103,2 Pü.-i szerv. különadója 144,0 139,1 148,6 106,8 103,2 EVA 67,0 110,0 96,8 88,0 144,5 Kisadózók tételes adója 78,0 28,3 42,2 149,1 54,1 Kisvállalati adó 45,4 10,1 12,7 125,7 28,0 Adó- és járulékbevételek összesen , , ,4 107,5 102,7 NAV által kezelt előirányzathoz kötött bevételek öszesen **/ , , ,7 107,1 102,6 */ Kizárólag a NAV számláin megjelenő bevételek. **/ Az állam által vállalt kezesség érvényesítése nélkül. 9

10 Nemzeti Adó- és Vámhivatal Az államháztartás bevételi oldalát jelentősen befolyásoló adónemek vonatkozásában az alábbiak emelhetők ki. A személyi jövedelemadó bevétele összességében az elmúlt év során folyamatosan kedvezően alakult. A növekedés ütemében év közben lényeges visszaesés nem következett be, így a költségvetés bevétele alapvetően az előzetes várakozásoknak megfelelően teljesült. Az egyes hónapokban elért, előző évihez viszonyított többletek eredményeként az év végéig összesen befizetett 1657,3 milliárd forint 81,5 milliárd forinttal haladta meg a bázisidőszaki értéket. A többlet kialakulásában elsősorban az előző év végén, illetve a január hónapban kifizetett szezonálisan magas jövedelemtömegnek, a versenyszférában tapasztalt kedvező munkaerő-piaci folyamatoknak és a közszférában tapasztalható bérdinamikának volt meghatározó szerepe. Javította a nettó bevételi pozíciót, hogy az eltelt időszakban a visszaigényelt 68,3 milliárd forint 3 milliárd forinttal alacsonyabb a tavalyi összegnél, így nem mérsékelte a befizetések növekedésének pozitív hatását. Ennek megfelelően az éves kiutalások figyelembevételével számított nettó bevétel alakulását amely a tavalyi 1504,6 milliárd forintról 1589,1 milliárd forintra emelkedett a befizetések növekedése határozta meg. Az adónem éves eredményeit tekintve a bevétel a megfelelő mértékű jövedelemkiáramlásnak köszönhetően összességében kedvezően alakult, a befolyt összeg alapján az éves előirányzat 39,1 milliárd forinttal túlteljesült. Az év összességét tekintve a NAV által kezelt társadalombiztosítási járulék és szociális hozzájárulási adó bevételek (szociális hozzájárulási adó, ill. munkáltatói és biztosítotti járulék) rendkívül kedvezően alakultak. December végéig összesen 3795,1 milliárd forint bevétel realizálódott, mely 283,8 milliárd forinttal meghaladta az előző évben befolyt 3511,4 milliárd forintos összeget. Az eredmények értékelésénél figyelembe kell venni, hogy az év megelőző hónapjaiban a munkaerőpiacon tapasztalt pozitív folyamatok mellett erőteljesen érvényesültek a közszférában tapasztalt magas jövedelemkiáramlás hatásai. A különböző kedvezményekre vonatkozó szabályozás változásai évben egyenlegében alapvetően nem befolyásolták a bevétel alakulását, így a havi teljesítések összegét elsődlegesen a jövedelemkiáramlásban, illetve a járulékalapok képződésében esetlegesen bekövetkező pozitív változások határozták meg. Az év végéig befolyt 3795,1 milliárd forint járulék- és szociális hozzájárulási adó bevétel 224,1 milliárd forinttal meghaladta az évre tervezett bevételi elvárást. Az egészségügyi hozzájárulás nettó bevételek alakulását elsősorban a cafetériajellegű kifizetések befolyásolják, ezek összege, illetve a kifizetés időpontja viszont a cégek egyedi döntéseinek függvénye. Ebből adódóan az egyes hónapok tekintetében jelentős ingadozások alakultak ki, a realizálódott bevételek széles határok között mozogtak, a bázis közeli teljesítéstől a több milliárd forintos növekedésig. A befektetésekhez kapcsolódóan kifizetett kamatok alapján levont 6 százalékos EHO összege ez évben nem volt számottevő, átlagosan havi millió forintot számoltak el a kifizetők a bevallásaikban, amely az utóbbi hónapokban csökkenést mutatott. Az év végéig befolyt havi bevételek összességében 152,9 milliárd forintra emelkedtek, ami 14,3 milliárd forintos növekedést eredményezett az előző évhez viszonyítva. Az éves bevétel a költségvetési törvényben rögzített EHO előirányzattól 4,6 milliárd forinttal elmaradva teljesült. Az általános forgalmi adó nettó bevétele az év végéig összességében 226,1 milliárd forinttal emelkedett, az előző évi 2809,6 milliárd forintról 3035,6 milliárd forintra. A gazdálkodás belső és külső körülményei mind a havi, mind a negyedéves bevallói kör számára lehetővé tették, hogy az elérhető teljesítményeik javuljanak, és így a bevétel is emelkedhetett. A nettó bevétel bázisidőszaki teljesítéshez mért többlet értékelésekor figyelembe kell venni azon egyszeri hatásokat, melyek nem a teljes évet érintik, ilyen az elektronikus útdíj évközi bevezetése, egyes kiemelt adózók bázistól eltérő visszaigénylései, az októberihez hasonló időszakos kiugró teljesítések. Tárgyévi hatásként az online pénztárgépek bekötéséhez és egyéb, a feketegazdaság visszaszorítását célzó intézkedésekhez kapcsolódó kedvező adózási folyamatok határozták meg az adónem bevételeit. A tizenkét havi 10

11 Évkönyv 2014 bevétel növekedését mérsékelte, hogy a kedvezőbb befizetési adatok pozitív hatását részben kompenzálta a viszszaigényelt adó hasonló ütemű növekedése. December végéig a NAV számláira összességében az import- és dohánytermékeket is beleértve 5140,9 milliárd forint folyt be, amely 419,1 milliárd forintos növekedésnek felelt meg. A visszaigénylések 193,1 milliárd forinttal nőttek, a tavalyi 1912,2 milliárd forintról 2105,3 milliárd forintra. Összességében az általános forgalmi adó nettó bevétele kedvezően alakult, 21,5 milliárd forinttal meghaladta a költségvetés bevételi előirányzatát. A társasági adó esetében az éves bevétel tartalmazza a hitelintézeti hozzájárulást is, amelynek összege a bevallási adatok szerint 7,4 milliárd forintot tett ki. A bevétel az előbbiekben említett egyszeri tétel figyelmen kívül hagyásával is kedvezően alakult, amelyben folyamatosan a havi befizetéseknek, illetve a decemberi várakozáson felül teljesített feltöltési kötelezettségnek volt meghatározó szerepe. Ezzel párhuzamosan a visszaigényelt adó is kevesebb volt az előző évinél, amely szintén növelte a nettó bevételt. A társasági adó befizetések az előző évi 433,6 milliárd forintról (a hitelintézeti hozzájárulás nélküli) 489,4 milliárd forintra emelkedtek, amely 55,8 milliárd forintnyi növekedést jelentett. A növekmény közel fele a decemberi feltöltési kötelezettséghez kapcsolható. A visszaigénylések különösen a második félévben összességében csökkentek, összegük a tavalyi 111,2 milliárd forintról 102 milliárd forintra mérséklődött. Az előzőekből következően a nettó bevétel a hitelintézeti hozzájárulás nélkül is emelkedett volna. A társasági adó számlán az év folyamán 394,8 milliárd forint nettó bevétel képződött, 72,3 milliárd forinttal több, mint az előző évben. A kedvező évközi bevételek és az előlegkiegészítéshez kapcsolódó jelentős decemberi befizetés következtében a társasági adó költségvetési előirányzata 36 milliárd forinttal túlteljesült. A jövedéki termékek utáni adóból 918,9 milliárd forint bevétel képződött, 21,6 milliárd forinttal több, mint az előző évben. Az üzemanyagok jövedéki adója esetében, a év nettó egyenlege 37,7 milliárd forinttal haladta meg előző év azonos időszakának bevételét, úgy, hogy a kiutalt összeg 0,9 milliárd forinttal volt kevesebb, mint tavaly. Az egyéb termékek jövedéki adójának éves nettó egyenlege a tavalyi értéket 7,6 milliárd forinttal meghaladva 94,7 milliárd forint volt. A dohánygyártmányok jövedéki adója számlán a termékkörhöz kapcsolódó tárgyévi bevétel 23,7 milliárd forinttal maradt el tavalyi év azonos időszaki értékétől. A tárgyévben érvényesített fizetési kötelezettség csökkentés, adó-visszatérítés, adólevonás összege 9,2 milliárd forinttal volt kevesebb, mint előző évben. Összességében a jövedéki adókra vonatkozó éves bevételi előirányzat 13 milliárd forinttal alulteljesült. Az év során összességében 403,5 milliárd forint támogatás kiutalása történt meg különféle jogcímeken. A folyósított összeg 7,7 milliárd forinttal haladta meg az előző évi összeget. A kiutalt támogatások döntő többségét az egyedi és normatív támogatás (283,4 milliárd forint) és a szociálpolitikai menetdíj-támogatás (103,2 milliárd forint) tette ki. E két jogcímen, együttesen 386,6 milliárd forint támogatás került folyósításra, 12,1 milliárd forinttal több, mint az előző évben. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiutalt támogatások főbb adatai: 2. TÁMOGATÁSOK Megnevezés évi előirányzat (Mrd Ft) Pénzforgalmi egyenleg (milliárd Ft) év év Különbözete évi előirányzatteljesítés (%) Egyedi, normatív és egyéb támogatás 282,0 279,7 283,4 3,7 100,5% Szociálpolitikai menetdíj-támogatás 104,0 94,8 103,2 8,4 99,2% Központi költségv. mérleg szerinti támogatás összesen */ 386,0 374,5 386,6 12,1 100,2 */ Az állam által vállalt kezesség érvényesítése nélkül. 11

12 Nemzeti Adó- és Vámhivatal A BEHAJTÁSI TEVÉKENYSÉG BEVÉTELEKRE GYAKOROLT HATÁSA A NAV kiemelt feladatának tekinti a költségvetési bevételek minél teljesebb körű biztosítását, az adóbeszedés hatékonyságának növelését, a magyar gazdaság versenyképességének erősítését az eljárások gyorsításával, valamint az átlátható, gyors igazgatási tevékenység megvalósításával. A hivatal, stratégiai céljaival összhangban, színvonalas szolgáltatások nyúj tásával segíti a jogkövető, becsületes adófizetőket kötelezettségeik önkéntes teljesítésében. Azokkal az adózókkal szemben viszont, akik önként nem teljesítik határidőben az adó-, illeték-, járulék- és vámkötelezettségeiket, és hátralékot halmoznak fel, a hivatal a törvényes és tisztességes eszközök széles körének alkalmazásával következetesen fellép. A NAV integrált szervezetének kialakításával a fizetési kötelezettségek eredményesebb beszedése érdekében fokozza az összehangolt tevékenységet az adó-, a vám- és bűnügyi szakterületek között, valamint a külső szervekkel, kiemelt figyelmet fordítva a megszerzett, rendelkezésére álló információk egymás közötti áramoltatására. A különböző szakterületek eljárásaik során felhasznált adatok, információk más szakterületeken történő hasznosítása viszonylag kis ráfordítással jelentősen hozzájárulhat a hatékonyság növeléséhez. A hivatal 2014-ben mintegy 1,2 millió végrehajtási eljárás eredményeként közel 359 milliárd forint követelést szedett be az adózóktól saját adó/vám végrehajtás, valamint megkeresésre végzett behajtási tevékenység alapján, ami 2,2 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A bázisidőszakban jelentős volt az egyedi kiugró behajtások nagysága. A hivatal a megkereső szervek nélküli mintegy 353 milliárd forint összes bevételéből 347,4 milliárd forint (98,4 százalék) végrehajtásból származott. A felszámolással és csődeljárással érintett adózóktól 5,5 milliárd forint bevétel folyt be. 3. Behajtással beszedett tartozások (milliárd Ft) Külső megkereső szervek részére befolyt összeg Járulékbehajtásból befolyt összeg (a magánnyugdíjpénztárak részére behajtottal együtt) Adó-, vám-, illetékbehajtás A NAV az összes megkereső szervnek 5,9 milliárd forint a bázisidőszakhoz képest harmadával több egyéb köztartozást szedett be 134 jogcímen. A hivatal évben négy új jogcímen vett tartozást nyilvántartásba. Az összegből egy tétel, 588 millió forint a Gazdasági Versenyhivatal részére behajtott bírság, mely rendkívüli bevétel az összes bevétel 10 százaléka volt. Az utóbbi másfél évben rendkívül dinamikusan növekvő feladat a megkeresésre folytatott behajtások (elsősorban a hulladékgazdálkodási díjak, kamarai hozzájárulás behajtása) kezelése. Az ügyszám növekedése és az eredményes behajtási munka a végrehajtási bevételeket is jelentősen növelte. A NAV évben a gazdasági kamaráktól érkező, valamint a hulladékgazdálkodási díjak beszedésével, továbbá a diákhiteltartozások behajtásával kapcsolatos megkeresésekkel együtt ezen a három jogcímen mintegy 323 ezer a megkereső szervek részére az összes behajtandó tétel (több mint 385 ezer) mintegy 84 százalékát realizálta. Ebből a hulladékgazdálkodási díjtételek száma az összes tétel közel 60 százalékát tette ki. Jelentős még az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság részére (18 ezer tétel), az önkormányzatoknak (6,7 ezer) és a 12

13 Évkönyv 2014 Rendőrségnek közúti bírság címén (8,1 ezer) folytatott behajtások száma. A tapasztalatok szerint a megkeresésre folytatott behajtások a korábbiakhoz képest jobban elhúzódnak, ugyanakkor döntően a hulladékgazdálkodási díjak rendkívüli számossága miatt a folyamatban lévő végrehajtással érintett adózók száma egy év alatt mintegy 96 ezerről 149 ezerre emelkedett. A behajtás alatt lévő tartozás ugyanakkor több mint 31 százalékkal, 89 milliárd forintra növekedett. A NAV 2014-ben több mint 1071 ezer hatósági átutalási megbízást/inkasszót bocsátott ki, mintegy 3524 milliárd forint tartozás behajtására év végéig a végrehajtással behajtott összes tartozásnak mintegy 52 százaléka, több mint 183 milliárd forint hatósági átutalási megbízással került beszedésre. A kiadott jövedelemletiltások száma 12 százalékkal nőtt, összege több mint 79 milliárd forint volt évben. A befolyt összeg 8,6 milliárd forint, mely 11,8 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszaki adatát. Az inkasszók bevétele 2,1 százalékkal csökkent, annak ellenére, hogy a kibocsátott inkasszók száma 7,1 százalékkal, összege 10,2 százalékkal nőtt. A végrehajtási bevétel több mint 31,6 százaléka (mintegy 112 milliárd forint) a végrehajtási cselekmény foganatosítását követően folyt be, amelyből a fizetési kedvezményekre 16,7 milliárd forintot (4,7 százalék) fizettek meg az adózók. Végrehajtási átvezetésből a bevétel 12,7 százaléka (45 milliárd forint) realizálódott. A vámszakterületi behajtás 2,2 milliárd forint volt. Az adóhatóság évek óta sikeresen alkalmazza az ingófoglalás jogintézményét, január 1-je óta új feladatot jelent a pénzügyőrök ingófoglalási lehetőségének megteremtése [Art (1a) és (1b) bekezdése]. Az új ingófoglalási lehetőség bevezetése óta év végéig a pénzügyőrök ellenőrzést végeztek, melyből a jogszabályi korlátokat is figyelembe véve 6372 eset intézkedéssel zárult. A tartozás önkéntes teljesítéssel a helyszínen is rendezhető, ezáltal 3362 esetben összesen 906 millió forint befizetést teljesítettek az adózók. Ezen kívül 660 eredményes ingófoglalás valósult meg 2,4 milliárd forint értékben. Az új típusú fellépés nem csupán az ebből származó közvetlen bevétel miatt célszerű, hanem az adózók jogkövető magatartásának és az önadózás szükségességének erősítésében is jelentős előrelépést eredményez, segíti a feketegazdaság szűkülését. Jelentősen növekedtek a végrehajtási költségbevételek. A NAV év végéig összesen 345 ezer esetben közölt valamilyen végrehajtási költséget az adózókkal, ami 53,8 százalékos ügyszámnövekedést jelent a bázisidőszakhoz képest. Az elmúlt évben 1370 millió forint végrehajtási költséget szedtek be az adóigazgatóságok, másfélszer többet, mint egy évvel korábban. A NAV a különadók behajtásából összesen több mint egymilliárd forint tartozást szedett be, mely kétharmada a bázisidőszakban befolyt bevételnek. Új feladatként jelentkezett a Nemzeti Választási Iroda, illetve a Magyar Államkincstár által behajtásra megküldött választási bírságok, valamint a visszafizetendő választási kampánytámogatások és a visszafizetendő sporttámogatás behajtása. E három jogcímen összesen 423 behajtási megkeresés érkezett az igazgatóságokhoz, mintegy 2,5 milliárd forint tartozás behajtására. A megindított behajtásokkal kapcsolatban az eddigi tapasztalatok nem biztatóak, jellemzően nincsenek foglalható vagyonelemeik az érintett adósoknak. HÁTRALÉKKEZELÉSI, VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁSOK A szervezet alapvető célja a hátralékok beszedésével a hátralékállomány növekedésének mérséklése. Az adózók önkéntes jogkövető magatartásának elősegítése érdekében kiemelten fontos feladat az adózók jogai érvényesítését és kötelezettségei teljesítését megkönnyítő tájékoztatások helyes megadása, továbbá az adó megfizetésére vonatkozó jogszabályok maradéktalan betartásának biztosítása a hátralékkezelési-végrehajtási eszközrendszer gyors és magas színvonalú alkalmazásával. A NAV kiemelt feladatának tekinti az informatikai eszközök széleskörű alkalmazását az adózókkal való együttműködés gyors és eredményes kapcsolattartása érdekében. Az adó főigazgatóságoknak 2014-ben is egyik fő célkitűzése volt a végrehajtás hatékonyságának fokozása a folyamatosan bővülő informatikai támogatás mellett. 13

14 Nemzeti Adó- és Vámhivatal A NAV 2014-ben a korábbi évhez képest több végrehajtási ügyet kezelt, több végrehajtási ügy indult. Rendkívüli ütemben megnövekedett a külső megkeresésekre folytatott végrehajtások száma. A végrehajtási új ügyekben érintett tartozás 2014-ben az adóvégrehajtásnál és a behajtási megkereséseknél is nőtt, ennek ellenére a behajtás eredményessége elmaradt a évitől. Az azonnali intézkedést igénylő megkereső szervekkel kapcsolatos követelések túlnyomó többsége változatlanul kisösszegű, ezek a tételek messze elmaradnak a behajtandó adótartozások nagyságrendjétől. száma 7,1 százalékkal, a jövedelemletiltások száma 12 százalékkal emelkedett. Az ingóvégrehajtások száma 2,9 százalékkal, ezen belül a kiemelten kezelt követelésfoglalásoké 21,5 százalékkal növekedett. A folyamatban lévő végrehajtások száma 2014-ben 1,6 százalékkal nőtt és december végén elérte a 362 ezret, az érintett adótartozás összege viszont minimális növekedéssel mintegy 1133 milliárd forint volt. A folyamatban lévő végrehajtásokban a vámszakterület megkereséseivel kapcsolatban további 42 milliárd forint tartozásra folyt eljárás. 4. A behajtási tevékenység főbb adatai (darab) indított végrehajtási eljárások száma belső folyószámla egyeztetések száma fizetési felszólítások száma folyamatban lévő felszámolási eljárások folyamatban lévő végelszámolások külső megkeresésre indított ügyek HÁTRALÉKÁLLOMÁNY ALAKULÁSA A hátralékállomány alakulására, az állomány öszszetételére 2014-ben adószakmai területen a hátralékosok számának és az állomány összegének növekedése, ezen belül a működő gazdálkodóknál az állomány csökkenése jellemző. A nem működő adózóknál az állomány számát és összegét tekintve is jelentősen növekedett, valamint a magánszemélyek hátraléka is szintén növekedést mutatott. A vám- és pénzügyőrszakmai területen a hátralékosok száma csökkent, míg a hátralék összege nőtt. A NAV 2014-ben saját hatáskörben és a megkereső szervek részére együtt mintegy 1,2 millió végrehajtási eljárást indított, amely 11,7 százalékkal több mint a bázisidőszakban. Értékösszege megközelítette az 1300 milliárd forintot, mely 4,2 százalékkal több az előző év azonos időszaki adatánál. A kisebb hátralékok kezelésére 2014-ben kiadott mintegy 235 ezer fizetési felszólítás, illetve fizetési felhívás 1,8 százalékkal volt több mint egy évvel korábban, az érintett tartozás mintegy 188 milliárd forintot tett ki, ez 5,3 százalékos növekedést jelentett. Növekedett a saját hatáskörben indított végrehajtásokban érintett adótartozások összege, különösen az adminisztratív végrehajtási cselekmények száma fokozódott. A kiadott hatósági átutalási megbízások A hátralékos adózók száma év végéig az előző év végéhez képest a vám- és pénzügyőrszakmai területen 6347-tel csökkent, míg az adószakmai területen 3781-gyel nőtt. A NAV teljes hátralékállománya a év végi 2188 milliárd forintról egy év alatt 2590 milliárd forintra emelkedett melynek jelentős részére a hivatalnak közvetlen ráhatása nincs a későbbiekben részletezett okok és tényezők miatt, mely 18,8 százalékos növekedésnek felel meg. Ez a működő adózók 4,2 százalékos (24,6 milliárd forintos) csökkenésének és a nem működő adózók 26,7 százalékos (426,5 milliárd forintos) növekedésének az eredménye. A működő gazdálkodók hátraléka 9,8 százalékkal (37,2 milliárd forinttal) csökkent, míg a magánszemélyek hátraléka 5,9 százalékkal (12,6 milliárd forinttal) nőtt. 14

15 Évkönyv A NAV hátralékállományának alakulása és év végén A hátralékállomány szerkezete a behajthatóság szempontjából változatlanul kedvezőtlen. A beszedhetőség aránya romlott a korábbi évhez képest. A behajtási intézkedések alá vonható működő adózói kör összes hátralékon belüli részaránya 21,9 százalék, ez 5,1 százalékponttal kevesebb az egy évvel korábbi aránynál. A teljes hátralékállomány 78,1 százalékát a nem működő gazdálkodók nem behajtható, illetve korlátozottan behajtható hátraléka képviseli 2023 milliárd forint összegben. Az adószakmai területen a nem működő adózói kör számában a közeljövőben is további növekedés várható, mivel a cégbíróságok még mindig tömeges számban rendelik el a kényszertörlési eljárásokat. A kényszertörléseken kívül a nem működő gazdálkodók 27 százalékos tartozásnövekedésén belül kiugró a felszámolással érintett tartozások 41,7 százalékos növekedése. Ez döntően a 2014-ben megszűnt követelés-engedményezésre vezethető vissza. A felszámolással kapcsolatban kezelt összes hátralék (felszámolás-kezdeményezés, felszámolás folyamatban, illetve befejezett felszámolás) 28,9 százalékkal nőtt, 1651 milliárd forintra. A nem működő gazdálkodók hátralékának 82,8 százaléka, a teljes hátralék kétharmada (66,1 százalék) felszámolással kapcsolatos. A jelentősen kevesebb végelszámolás a végelszámolások hátralékát is hasonló mértékben, mintegy 20 százalékkal csökkentette. Megszűnt a tömeges számú, jellemzően kisebb összegű hátralékot érintő kényszer-végelszámolás. A végelszámolás alatti és a csődeljárással érintett cégek 101,2 milliárd forint tartozása 4,1 százalék részarányt képvisel a teljes hátralékból. A többi nem behajtható hátralék a törölt adószámú (101,3 milliárd forint), kényszertörlési eljárással érintett (67,3 milliárd forint) és a technikai megszűnt (73,8 milliárd forint) adózók rendezésre váró tartozása. A kedvező hátralékkezelési eredményekhez a folyamatos behajthatóság-vizsgálat, és a behajthatatlanná nyilvánítás tervszerű alkalmazása jelentősen hozzájárult. A működő adózói hátralékállományból 2014-ben 252,7 milliárd forint tartozást kellett behajthatatlanként nyilvántartásba venni, 3,1 százalékkal többet, mint a megelőző évben. A teljes behajthatatlan állomány (figyelembe véve a behajthatatlanná nyilvánítás megszűnéseit is) folyamatos növekedés mellett egy év alatt 13 százalékkal, 558,4 milliárd forintra nőtt. A behajthatatlanként nyilvántartott tartozással érintett adózók száma is számottevően, 4,4 százalékkal 65,8 ezerre növekedett. Az igazgatóságok a behajthatatlan állomány kezeléséhez elévülés miatt (döntő többségében korábban behajthatatlannak minősített) mintegy 61 milliárd forint tartozást (az összeg 71 százaléka magánszemélyt érintett) töröltek, ami 34,4 százalékkal magasabb a megelőző évi összegnél. 15

16 Nemzeti Adó- és Vámhivatal SZOLGÁLTATÓ TEVÉKENYSÉG ADÓALANY-NYILVÁNTARTÁSI INFORMÁCIÓK Az adóalany-nyilvántartási szakterület a hivatal azon területe, amely végigkíséri az adózók útját, a születésüktől az elmúlásukig, adataikról és az azokban bekövetkezett változásokról nyilvántartást vezet től az adóhatósági és a vámhatósági ügyfélnyilvántartás összevonásával jött létre az Adóalany- és Ügyféltörzs (AÜT), a NAV egységes ügyfélnyilvántartása. Az adózók életútja az adózási és vámeljárások tekintetében valamely adóazonosító szám (adóazonosító jel, adószám, közösségi adószám, VPID, EORI szám) megszerzésével kezdődik. Adóköteles tevékenységet csak adószámmal rendelkező adózó folytathat. Az adóköteles vagy azzal összefüggésben álló tevékenységük megkezdése előtt ügyfeleink bejelentési és bejelentkezési kötelezettségüknek elsősorban személyesen, azaz hatósági úton (okmányirodák, adóhivatali ügyfélszolgálatok, kirendeltségek, cégbíróság, stb.), valamint ügyfélkapun, elektronikusan is eleget tehetnek. A rendszeresített bejelentő, változásbejelentő formanyomtatványok a hivatal internetes felületéről egyszerűen letölthetők. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal ügyfélkörét a több mint 4,8 millió magánszemély, a 719 ezer gazdálkodó szervezet és a közel 400 ezer egyéni vállalkozó teszi ki. A megszűnt adózói körrel együtt összesen mintegy 8,5 millió adózó törzsadatait tartotta nyilván ben a működő adóalanyok száma kismértékű növekedést mutatott az előző évhez képest, köztük a részvénytársaságok száma mutatta a legnagyobb növekedést, a betéti társaságoké csökkent, a kft.-k száma nem változott. Az idén az összes működő adóalany közül az egyéni vállalkozók száma nőtt a legnagyobb mértékben, több mint 4 százalékkal növekedett. 6. ADÓALANYOK VÁLTOZÁSA január 1. és december 28. között Újonnan belépő Tevékenységét megszüntető Egyéni vállalkozók (fő) Adószámos magánszemélyek (fő) Gazdálkodó szervezetek (db) Összesen Adószámmal rendelkező működő adóalanyok száma évben (db) Az év végén nyilvántartott, adószámmal rendelkező, működő adóalanyok száma megközelítette az 1809 ezret. Az egyszerűsített vállalkozói adót választó adózók száma évről-évre csökken, év végére evahatály alá összesen közel 41 ezer adózó, 12 ezer egyéni vállalkozó és 29 ezer társas vállalkozás tartozott. 16

17 Évkönyv 2014 Új adózási formák közül a kisadózók tételes adóját (KATA) több mint 123 ezer adózó választotta, hatósági eljárás keretében határozattal megszüntetett adóalanyok száma megközelíti a 13 ezret. A kisvállalati adót (KIVA) 2014-ben 7800 adózó választotta, hatósági eljárás keretében kevesebb, mint 700 KIVA adóalany szűnt meg december 31-én mintegy 8,8 ezer jövedé ki engedélyes gazdálkodóval állt kapcsolatban a hivatal, akik közel 11,4 ezer telephelyen végeztek jövedéki tevékenységet. Tárgyévben 30,5 százalékkal több öszszesen 1996 darab engedély került kiadásra. BEVALLÁSFELDOLGOZÁS A hivatal 2014-ben is nagy hangsúlyt fektetett az elektronikusan, valamint papíron beadott bevallások, egyéb nyomtatványok fogadására, feldolgozására ben az állami adóhatósághoz összesen, országosan 22,6 millió bevallás és adatszolgáltatás érkezett, melyből 19,6 millió elektronikusan került benyújtásra. A bevallások kitöltését az egységes Általános nyomtatványkitöltő (ÁNYK) program segíti. A bevallási ütemtervben meghatározottak szerint, illetve jogszabály-módosítás függvényében publikálásra kerültek a évi éves és a évre vonatkozó bevallások/ nyomtatványok. Szintén határidőben készültek/készülnek el a évi éves és a évi bevallások/nyomtatványok és az ezek feldolgozását biztosító programok. 9. A évről benyújtott szja-bevallások megoszlása 1353 Alap szja-bevallás 1353M Magánszem. csökkentett adattartalmú bev. 1353ADÓ Adónyilatkozat 1353E Egyszerúsített bevallás (adóhatósági közreműködéssel elkészített) 13M29M Munkáltatói adómegállapítás Személyijövedelemadó-bevallás Személyijövedelemadó-bevallási kötelezettségének 2014-ben összességében több mint 4,8 millió magánszemély tett eleget. Az év végéig beérkezett teljes adattartalmú, 1353 jelű személyijövedelemadó-bevallások száma 1591 ezer db, a 1353M jelű csökkentett adattartalmú bevallások száma 1988 ezer db, az adónyilatkozatok száma 53 ezer db volt. Személyijövedelemadó-bevallási kötelezettségének 322 ezer fő tett eleget egy szerűsített bevallással, továbbá a munkáltatói adó megállapítást választó adózókról benyújtott bevallások száma meghaladta a 876 ezer darabot. 8. BEVALLÁSOK, KONTROLL-ADATSZOLGÁLTATÁSOK BEVALLÁSOK év ÖSSZESEN: ebből: Áfa Tao Szja Járulék és munkaadói szja bevallás Jövedék Zöldadós bevallások Nullás bevallást helyettesítő bevallás

18 Nemzeti Adó- és Vámhivatal A 13M29 jelű munkáltatói adómegállapítás az előző évhez képest több mint egy hónappal korábban került publikálásra az interneten, ezzel is lényegesen hosszabb felkészülési időt biztosítva azon adózóknak, akik ilyen módon adták be személyijövedelemadóbevallásukat. Kialakításra kerültek továbbá a 1453, a 1453ADÓ- NYILATKOZAT és a 14EGYSZA jelű, évre vonatkozó szja-bevallások és kitöltési útmutatók. 1+1 SZÁZALÉK Az a magánszemély, aki bármely típusú személyijövedelemadó-bevallást nyújt be és összevont adóalapba tartozó jövedelmet szerzett, felajánlhatja a személyi jövedelemadójának 1+1 százalékát a civil szféra szervezetei, illetve az egyházak javára. A NAV a magánszemélyek érvényes rendelkező nyilatkozatai alapján szeptember 1-jéig kipostázta a felhívó-tájékoztató leveleket a kedvezményezettek részére. Az egyházak és a törvény által nevesített civil kedvezményezettek tájékoztató, a törvény által nem nevesített civil kedvezményezettek felhívó levelet kapnak. Ez utóbbi szervezeteknek a levél kézbesítésétől számított 30 nap áll rendelkezésére a kedvezményezetté válás törvényi feltételeinek igazolására. A december 31-i állapot szerint a NAV adóigazgatóságain közel 24 ezer szervezet igazolta a kedvezményezhetőségét, és a hivatal intézkedett a javukra felajánlott szja 1 százalékos összeg részükre történő kiutalásáról. Azon szervezetek, amelyek a kiutalás időpontjában rendelkeztek a központi elektronikus szolgáltató rendszer használatához szükséges ügyfélkapuval, elektronikus úton megküldött levélből értesülhettek az szja 1 százalékos összeg kiutalásáról. Azon magánszemélyek, akik a kiutalás időpontjában rendelkeztek a központi elektronikus szolgáltató rendszer használatához szükséges ügyfélkapuval, elektronikusan kaptak tájékoztatást a nyilatkozatukban foglalt rendelkezés teljesítéséről. A 2015-ben a magánszemély rendelkező nyilatkozatában felajánlásra kerülő összegre igényt tartó szervezetnek az adóhatóságnál kellett előzetesen elektronikus úton szeptember 30-ig regisztrálnia és igazolnia a kedvezményezetté válás feltételeit, valamint bejelenteni a kiutaláshoz szükséges adatokat. Azok a kedvezményezettek, amelyek a 1437A adatlapon igazolták a évi kedvezményezetti feltételek meglétét és részükre az adóhatóság a évi felajánlást kiutalja, automatikusan regisztrált kedvezményezettnek minősülnek, mely regisztráció viszszavonásig érvényes. Az állami adóhatóság december hónapban megküldte az értesítést a civil kedvezményezett érdekkörébe tartozóan érvénytelenül rendelkező közel 53 ezer magánszemély részére. A rendelkező nyilatkozat a civil kedvezményezett érdekkörébe tartozóan érvénytelen, ha a civil kedvezményezett nem küldte meg a 1437A számú adatlapot, illetve, megküldte a 1437A számú adatlapot, azonban a kedvezményezetti eljárás során a kedvezményezetté válás törvényi feltételeit nem igazolta, illetve az állami adóhatóság kizárta a rendelkező évben tett, szja 1 százalékos felajánlásokból történő részesedésből. A magánszemély által jutatott összeg felhasználását a civil szervezeteknek a KOZ bizonylat benyújtásával az átutalást követő második év május 31-ig igazolniuk kell december 31-ig közel 23 ezer darab 12KOZ számú az adózó rendelkezése szerint a kedvezményezett részére átutalt összeg felhasználásáról szóló közleményt nyújtottak be hatóságunkhoz az szja 1 százalékos civil kedvezményezettek. Az egyházak és a kiemelt költségvetési irányzatok esetében szeptember 15-ig kell internetes felületen megjeleníteni a felajánlott összegekről szóló tájékoztatást. Az egyházakat és a kiemelt költségvetési előirányzatot a rendelkező évre vonatkozóan megillető érvényes felajánlások számának és összegének a változásáról az adóhivatal tájékoztatja a Nemzetgazdasági Minisztériumot és az Emberi Erőforrások Minisztériumát. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a rendelkező nyilatkozat évét követő január 31-ig utalja át az egyház 18

19 Évkönyv 2014 részére az összeget. Kiemelt erőirányzat esetén a rendelkezés évét követő év központi költségvetése alapján pályázni lehet a felajánlott összegre. Általános forgalmi adó és összesítő jelentés Az általános forgalmi adó alanyai mind az értékesítéseik, mind a beszerzéseik, míg az egyszerűsített vállalkozói adó alanyai csak a belföldi értékesítéseik tekintetében kötelesek a számlák fő adatainak részletezésével tételes belföldi áfa összesítő jelentést benyújtani a NAV felé. Az általános forgalmi adó alanya az általa befogadott számlák tekintetében más adózó által teljesített általános forgalmi adó összesítő jelentés adataihoz hozzáférhet. Ezzel a lekérdezési lehetőséggel a termék beszerzője, a szolgáltatás igénybevevője ellenőrizheti, hogy az általa befogadott számla tekintetében a számlát kibocsátó az összesítő jelentéstételi kötelezettségének eleget tett-e. A tételes belföldi összesítő jelentést 2014-ben 25,5 ezer esetben kértek le, ami 16,8 ezer különböző adózót érintett. Járulékbevallás nyomtatványok ellenőrzése A havi járulékbevallások évre vonatkozó nyomtatványainak internetes kitöltő-ellenőrző programjának kialakítása során több alkalommal került sor az ún. keresztreferencia ellenőrzések beépítésével kapcsolatos szakmai egyeztetésre az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatósággal. Támogatással kapcsolatos nyomtatványok Az online pénztárgépre történő átállás elhúzódása miatt, 2014-ben is lehetőséget kellett teremteni a támogatás igénylésére. Az erre alkalmas 1411-es bevalláskitöltő és -ellenőrző programjának publikálásával egyidejűleg külön tájékoztató készült az adózók részére a változásról. A vissza nem térítendő állami támogatás igénybevételéhez szükséges nyilatkozat kitöltése során vélelmezhetően több adózó is tévesen jelölte a halászati de minimis támogatás igénylését az általános de minimis támogatás helyett. Ismételt nyilatkozat bekérése után az igényelt halászati de minimis támogatás száma és összege drasztikusan lecsökkent. Számlázó programok bejelentése A számlázó programot és/vagy online számlázó rendszert használó adózók kötelesek bejelentést tenni az általuk használt számlázó programok és online számlázó rendszerek használatbavételéről és használatból történő kivonásáról. Az adózói adatszolgáltatások teljesítéséhez elkészült a SZAMLAZO megnevezésű bejelentő adatlap és annak kitöltési útmutatója, melyek megjelentek a NAV internetes honlapján is végéig 193,5 ezer db SZAMLAZO bejelentő nyomtatvány érkezett az állami adóhatósághoz. A bejelentések feldolgozottsága 99,92 százalék. FATCA adatszolgáltatás A Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között létrejött megállapodás és az ezzel összefüggő jogi szabályozás figyelembe vételével elkészült az Adatszolgáltatás a FATCA szabályozás hatálya alá tartozó jelentendő számlákról szóló 14FATCA nyomtatvány és annak kitöltési útmutatója, amely december 19-től érhető el a NAV honlapján. AZ ONLINE ADATKAPCSOLATRA KÉPES PÉNZTÁRGÉPEKKEL KAPCSOLATOS SZOLGÁLTATÓI FELADATOK Jogszabályban meghatározott esetekben az adóalany nyugtaadási kötelezettségét kizárólag pénztárgéppel, taxaméterrel teljesítheti. Az általános forgalmi adóról szóló évi CXXVII. törvény január 1-jétől hatályos módosítása teremtette meg a törvényi alapját annak, hogy a pénztárgépek működését az állami adóhatóság hírközlő eszköz és rendszer útján felügyelje. Az ellenőrzéshez szükséges online adatkapcsolatra képes, adóügyi ellenőrző egységgel rendelkező pénztárgépekre az adóalanyoknak át kellett térniük. 19

20 Nemzeti Adó- és Vámhivatal A pénztárgép-regisztrációhoz szükséges egyedi azonosító/támogatás igényléséhez az adózók 2013 májustól év végéig közel 159 ezer PTGREG kérelmet nyújtottak be, melyekben támogatás igénybe vételére jogosító pénztárgépekre közel 141 ezer egyedi kódot kértek május 1-jétől a szervizek és műszerészek csak új típusú műszerészi igazolványok, illetve plombanyomók birtokában végezhetik tevékenységüket. A benyújtott PTGTAXSZ kérelmek alapján 2014 december végéig 607 szervizt vett az adóhatóság nyilvántartásba és 2059 darab műszerészi igazolvány került kiállításra. A NAV-val online adatkapcsolatra képes pénztárgépek bevezetésének részletes jogszabályi előírásait NGM rendeletben szabályozták, mely a év során többször is módosult: február elsejétől kormányzati döntés értelmében az állam átvállalta a pénztárgép cserére kötelezett vállalkozók érdekében az Alt Cash és Japán Cash károsultak előleg befizetését, február 15-től kiegészült a 13/B. szerint résszel, mely alapján a támogatásra jogosultak köre kibővült. A Rendelet augusztus 30-tól tovább bővült, melynek értelmében a augusztus 31-ig üzembe helyezett gyógyszertári pénztárgépek tekintetében a 4. szerinti (pénztárgépenként 50 ezer forint) támogatás kiutalását az üzemeltetők kérelemmel igényelhették. Mind a Rendelet ún. kártérítéses, mind a gyógyszertári támogatás iránti kérelmek határidőben elbírálásra kerültek január 1. és december 31-e között 5500,0 millió Ft támogatás kiutalására került sor. VÁMELJÁRÁSOK A NAV szolgáltató jellegének erősítése érdekében kiemelt figyelmet fordított a hivatal az ügyfelek terheinek könnyítésére, melyet elsősorban az elektronizálható eljárások fejlesztése, valamint a bevallások egyszerűsítése révén kíván megvalósítani. A vonzó vámkörnyezet különösen fontos a gazdálkodók vámeljárásainak megtartása, illetve más tagállami gazdálkodók Magyarországra csábítása érdekében. 10. Vámeljárások számának alakulása 2014-ben 2014-ben a behozatali irányú vámeljárások 519 ezer darabos alakulása 6,9 százalékkal haladta meg az előző évi értéket. A kiviteli irányú vámeljárások száma elérte a 609 ezer darabot. Az EU elvárásoknak való megfelelés érdekében lehetővé kellett tenni, hogy a vámeljárások elektronikus úton legyenek indítványozhatók. Ez az export árunyilatkozatok elektronikus benyújtása (AES) során mind normál, mind egyszerűsített eljárásban megvalósult. Hazánkban a kiviteli eljárások már 2009-től elektronikus módon kérelmezhetők. Import forgalomban a normál, illetve a kiegészítő vámáru-nyilatkozatot 2010-től valamennyi eljáráskód (4-es, 5-ös, 6-os, 7-es és 9-es) vonatkozásában be lehet nyújtani elektronikusan, ezáltal valamennyi behozatali irányú vámeljárásban lehetővé vált a vámáru-nyilatkozatok elektronikus úton történő benyújtása év végére a behozatali irányú vámeljárások (AIS) 96,9 százalékát, míg a kiviteli irányú vámeljárások (AES) 99,8 százalékát indítványozták elektronikusan az ügyfelek. 20