A természettudományos oktatás komplex megújítása a Révai Miklós Gimnáziumban és Kollégiumban. Munkafüzet FIZIKA. 11. évfolyam.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A természettudományos oktatás komplex megújítása a Révai Miklós Gimnáziumban és Kollégiumban. Munkafüzet FIZIKA. 11. évfolyam."

Átírás

1 A természettudományos oktatás komplex megújítása a Révai Miklós Gimnáziumban és Kollégiumban Munkafüzet FIZIKA 11. évfolyam Horváth Petra TÁMOP /

2 TARTALOMJEGYZÉK Előszó... 3 A laboratórium munka és balesetvédelmi szabályzata Kényszerrezgés, rezonancia A fonálinga lengésidejének meghatározása Vonal menti hullámok Kísérletek hullámkáddal Felületi hullámok interferenciája, elhajlása A hang tulajdonságai Állóhullámok Hangsebesség mérése állóhullámokkal Doppler-effektus Fénytörés vizsgálata Hartl-korongon Teljes visszaverődés Gyűjtőlencse fókusztávolságának meghatározása Összetett optikai rendszerek Színszóródás, színkeverés Az elektromágneses hullámok tulajdonságai Elektromos rezgőkör Fényhullámok interferenciája, elhajlása Fénypolarizáció A fotoeffektus Láncreakció Fogalomtár Források... 74

3 ELŐSZÓ Kedves Diákok! A kezetekben tartott munkafüzet az Öveges program keretében kiírt pályázat terméke. A természettudományok szerepe az utóbbi tíz évben felértékelődött, hiszen a rohamosan fejlődő technikai világban, de már szinte a mindennapokban sem tudnánk eligazodni természettudományos ismeretek nélkül. A fogyasztói társadalom bőségzavarában szükség van a józan ítélőképességre, a logikus gondolkodásra, az innovatív megoldásokra. Ehhez szeretnék nektek segítséget adni olyan egyszerű, tantermi körülmények között elvégezhető kísérletekkel, amelyek néha csak modelljei a valóságnak, mégis jól megérthető velük az adott természeti jelenség vagy fizikai fogalom. A munkafüzet ismétlő feladattal vagy bevezető kísérlettel kezdődik. Előbbi célja az, hogy ismereteiteket rendszerben foglalva, egy egység részeként tudjátok kezelni. Utóbbi pedig a motivációt, érdeklődés felkeltését szolgálja. A kísérletek többségét magatok önállóan, vagy egy csoport tagjaként diáktársaitokkal együtt végezhetitek el. A mellékelt kérdések az adott jelenség alaposabb megfigyelését, könnyebb megértését támogatják. A mérési feladatok során megtanulhatjátok a jegyzőkönyvkészítés lépéseit, a hibaszámítás alapjait. Az eszközlista és a kísérletek leírása segít benneteket azok összeállításában és az esetlegesen felmerülő problémák megoldásában. A leírások után hagyott helyek az általatok készített rajzok, ábrák helyei, ezzel szeretném segíteni az adott tananyag könnyebb és gyorsabb feldolgozását. Az évfolyamonkénti munkafüzetekben húsz foglalkozást találtok. Ezek nem fedik le a teljes éves anyagot, viszont igyekeztem minden témakört érinteni, és a fontosabb, illetve érdekesebb problémákat kiemelni. Közületek többen érettségizni is fognak fizikából, ezért a kétszintű vizsgarendszer követelményeinek megfelelő feladatokat is beillesztettem a munkafüzetbe. Az összetettebb, mérési feladatok többnyire emelt szintű példák. Örömteli, felfedező tanulást kívánok! A szerző 3

4 A LABORATÓRIUM MUNKA ÉS BALESETVÉDELMI SZABÁLYZATA 1. A laboratóriumban a tanuló csak tanári felügyelet mellett tartózkodhat és dolgozhat. Annak területére csak engedéllyel léphet be és azt csak engedéllyel hagyhatja el. 2. A kabátokat, táskákat és egyéb felszerelési tárgyakat a ruhatári részben (az előtérben) kell elhelyezni, a laboratóriumba csak a munkához szükséges eszközöket szabad bevinni. 3. A laboratóriumi munka során köpeny használata kötelező! Szükség esetén, ha a gyakorlat előírja, védőszemüveget és védőkesztyűt kell viselni. 4. A kísérletek megvalósítása előtt győződjünk meg róla, hogy az alkalmazott eszközök, demonstrációs anyagok nem sérültek, rongálódtake. Hiba esetén értesítsük a laboratórium személyzetét. 5. A kísérleti eszközöket, anyagokat, csak és kizárólag rendeltetésszerűen, kellő körültekintéssel használjuk! 6. A kísérlet megkezdése előtt, a foglalkozást vezető tanár, ismerteti a végrehajtandó feladatot, és a végrehajtás főbb mozzanatait. Továbbá külön felhívja a tanulók figyelmét az esetleges veszélyforrásokra! 7. A balesetek és az anyagi kár megelőzése érdekében a kísérleteket gondosan, a leírtaknak megfelelően hajtsuk végre. 8. Munkánk során a laboratóriumban tartózkodók testi épségét, illetve azok munkájának sikerét ne veszélyeztessük! A kísérleti munka elengedhetetlen feltétele a rend és fegyelem. 9. A sérülések, balesetek elkerülése érdekében a foglalkozást vezető tanár folyamatosan nyomon követi a kísérletek előkészítését és végrehajtásának menetét. Bármilyen gond, probléma esetén, azonnal jelezzünk neki! 10. Az érdemi munka befejeztével gondoskodjuk róla, hogy az eszközöket a kiindulási állapotnak megfelelően tisztán és rendben hagyjuk hátra. A szabálytalanul tárolt eszközök balesetet okozhatnak, illetve károsodhatnak. 11. A laboratóriumból történő távozást megelőzően győződjünk meg róla, hogy a helyiségben tűz-, balesetveszélyes helyzetet nem hagyunk hátra. A laboratórium működési rendjének megfelelően hajtsuk végre az áramtalanítást. 12. Baleset esetén a lehető leggyorsabban mérjük fel a sérülés, illetve sérülések mértékét, kezdjük meg a sérültek ellátását. Amennyiben úgy ítéljük meg, kérjük az iskola egészségügyi személyzetének segítségét, 4

5 vagy ha a helyzet megkívánja, haladéktalanul hívjunk mentőt. Egyértelmű utasításokkal szabjunk feladatot a tanulók tevékenységét illetően, elkerülve ezzel a további balesetek bekövetkezését, illetve az esetleges anyagi károk gyarapodását. 13. A fizikai kísérletek leggyakoribb veszélyforrása az elektromos áram. Baleset esetén meg kell bizonyosodni arról, hogy a sérült nincs már feszültség alatt. A baleset helyén elsődleges feladat a kapcsolótáblán lévő főkapcsoló lekapcsolása! 14. Az elektromos balesetek elkerülhetők, ha betartjuk és betartatjuk az érintésvédelmi szabályokat! A hallgatói áramkörök minden esetben feszültségmentes állapotban kerüljenek összeállításra, azt követően csak ellenőrzés után, és engedéllyel kössék rá a tápfeszültséget. Üzemzavar esetén kérjük a labor dolgozóinak segítségét. 15. Tűz esetén, vagy tűzveszélyes helyzetben, azonnal értesítsük a labor személyzetét! Határozottan utasítsuk a tanulókat a labor elhagyására! A laboratóriumban elhelyezett tűzoltó készülékeket csak akkor kezdjük el használni, ha jártasnak érezzük magunkat a készülék működtetésében. Tűzoltó készülékkel embert oltani nem szabad! A laboratóriumi fizika eszközökön és berendezéseken található jelzések, ábrák jelentései: Vigyázz! Forró felület! Vigyázz! Alacsony hőmérséklet! Vigyázz! Tűzveszély! Vigyázz! Mérgező anyag! Vigyázz! Radioaktív sugárzás! Vigyázz! Áramütés veszélye! Vigyázz! Lézersugár! 5

6 KÉNYSZERREZGÉS, REZONANCIA 1. kísérlet Csavarrugóra függesztett test kényszerrezgése Csavarrugó, súlysorozat Tegyél egy súlyt a csavarrugóra! A rugó másik végét mozgasd fel-le adott frekvenciával! Változtasd a mozgatás frekvenciáját (ütemét)! Figyeld meg, hogyan változik a rugóra akasztott test mozgása! Tapasztalat: 1. Mi történik az első másodpercekben? 2. Tartós kényszerrezgés kialakulásakor mekkora frekvenciával rezeg a rugóra akasztott test? 3. Hasonlítsd össze a kényszerítő hatás és a kényszerrezgést végző test amplitúdóját! 4. Hasonlítsd össze a kényszerítő hatás és a kényszerrezgést végző test fázisát! 6

7 2. kísérlet Kényszerrezgés vizsgálata kiskocsival és ingával 1 m hosszú könnyű léc, nagy tömegű vasgolyó, kiskocsi, rugók, ütköző A csavarrugóval a léchez és az ütközőhöz rögzített kiskocsi kényszerrezgést végez. A kiskocsi sajátrezgésszámát a kocsi tömege és a rugók rugóállandója határozza meg. A lécen lévő vasgolyó helyzetének változtatásával az inga lengésideje, vagyis a kényszerítő rezgés frekvenciája változtatható. Hozzuk lengésbe az ingát, figyeljük meg a kiskocsi kényszerrezgését különböző rezgésszámú kényszerítő hatások esetében! Tapasztalat: 1. Mi történik az első másodpercekben? 2. Tartós kényszerrezgés kialakulásakor mekkora frekvenciával rezeg a kiskocsi? 3. Hasonlítsd össze a kényszerítő hatás és a kényszerrezgést végző test amplitúdóját! 4. Hasonlítsd össze a kényszerítő hatás és a kényszerrezgést végző test fázisát! 7

8 Készítsd el az amplitúdó-kényszerfrekvencia görbét! Feladatok: 1. Az alábbi példákban mi a rendszer gerjesztő és gerjesztett része? (megoldás: gerjesztő/gerjesztett) Gyermekét hintáztató anyuka. Motorok gyengén rögzített alkatészeinek berezgése. Franciaországi Angers (anzsé) város hídja a katonák ütemes lépései miatt 1850-ben leszakadt. Stradivari hegedűk utánozhatatlan hangja. Rádión megfelelő állomás kiválasztása. Amerikai Tacoma híd katasztrófája. 8

9 A FONÁLINGA LENGÉSIDEJÉNEK MEGHATÁROZÁSA Új tananyag bevezetése 1. A nagymama ingaórája vajon Los Angelesben is pontosan működne? Mitől függ az inga lengésideje? 1. ábra 1. kísérlet Fonálinga lengésideje Tanulói csoportonként 1 db fonálinga + (Bunsen-állvány) 1 db stopper, milliméterpapír Az L hosszúságú fonál végén lévő testet térítsd ki egyensúlyi helyzetéből és engedd el!(figyelj arra, hogy a kötél feszes legyen)! A stopperórát az elengedés pillanatában indítsd el! Tíz teljes lengés idejét mérd meg, és hat mérést végezz! Az egyes méréseknél 20 cm-enként változtasd az inga hosszát! A mérések eredményeit a mellékelt táblázatban rögzítsd! A mérési eredményeket ábrázold az L fonálhossz, majd az L fonálhossz négyzetgyökének függvényében! l(m) 10 T (s) T (s) l m 1. mérés 2. mérés 3. mérés 4. mérés 5. mérés 9

10 Kérdések, feladatok a kísérlethez: Milyen kapcsolat van az inga lengésideje és az inga hossza között? Mitől függ az inga lengésideje? Mitől nem függ az inga lengésideje? Milyen feltételek teljesülése esetén igaz ez? Mérési jegyzőkönyv: Feladatok: 1. Mennyi a lengésideje annak a fonálingának, amelynek 60 cm a hossza? 2. Mennyi a másodpercinga hossza? 3. Mennyi a Holdon az 1 m hosszú inga lengésideje? 4. Az Északi-sarkon vagy az Egyenlítőn késik az ingaóránk? Miért? 10

11 VONAL MENTI HULLÁMOK Bevezető/Ismétlő feladatok: 1. Egy 9 m hosszú rugalmas kötélen 1 Hz rezgésszámú hullámot keltettek. Mekkora a hullám terjedési sebessége, ha a kötélen három teljes hullám fér el? Készítsd el az y-x és az y-t grafikonokat! 1. kísérlet Egyező irányban haladó vonal menti hullámok interferenciája 2 egyenlő hosszúságú gumizsinór, hosszú gumizsinór merev pálca (bot) Az egyik végén rögzített igen hosszú gumiszál másik végéhez erősítjük, egyazon pontban, a két azonos hosszúságú gumiszálat, amelyek szabad végeit a bot két végéhez rögzítjük. A) Hozd vízszintes helyzetbe a botot, és mozgasd önmagával párhuzamosan fel-le! Figyeld meg a két gumizsinór találkozási pontjából kiinduló hullám jellemzőit! Terjedési sebessége: Frekvenciája: Fázisa: Amplitúdója: 11

12 Rajzold le, milyen hullámok alakulnak ki a gumiszálakon. B) Fogd meg a pálcát középen és a két végét ellentétes irányban billegtesd fel-le! Írd le a két gumizsinór találkozási pontjából kiinduló hullám jellemzőit! Terjedési sebessége: Frekvenciája: Fázisa: Amplitúdója: Rajzold le, milyen hullámok alakulnak ki a gumiszálakon. 12

13 C) Mit tapasztalsz, a hullámokat vizsgálva, ha a pálcát nem a közepénél fogva billegteted az előzőhöz hasonló módon? Terjedési sebessége: Frekvenciája: Fázisa: Amplitúdója: Feladatok: 1. Két hullám hullámhossza megegyezik ( ), de amplitúdójuk különböző (A 1 =2 cm, A 2 =3 cm) és a második az elsőhöz viszonyítva /2-vel késik cm a) Rajzold meg a két hullám látható képét és b) a két hullám interferenciája miatt létrejövő eredő hullám képét! 2. Két egy irányban haladó hullám fáziskülönbség nélkül találkozik. Rajzold meg a két találkozó hullám és az eredő hullám képét, ha A 1 = 3 cm, A 2 = 2 cm, 1 3,14cm 2 6,28cm! 13

14 KÍSÉRLETEK HULLÁMKÁDDAL 1. kísérlet Hullámok terjedése és visszaverődése hullámkádban Hullámkád, excenter, léc, fémlap Az excenterhez csatlakoztatott rezgéskeltő léccel keltsünk folyamatosan egyenes hullámokat a hullámkádban! Helyezzünk a hullámkádba az egyenes hullámfrontokkal szöget bezáró függőleges fémlapot! Vizsgáljuk meg a kiinduló és a keletkező hullámképet! Készíts ábrát! Megjegyzés: Érdemes néhány hullámvonulatot kelteni, hogy az interferencia jelensége ne zavarja meg a visszaverődési törvény megfigyelhetőségét. Észrevételek, tapasztalatok: Visszaverődés törvénye: 14

15 2. kísérlet Vízhullámok törése síkfelületen Hullámkád, excenter, üveglemez Tegyünk a hullámkád aljára egy üveglemezt úgy, hogy kb. a kád aljának felét borítsa el! Az egyenes lemez rezgetésével keltsünk egyenes hullámokat az üveglemezzel nem fedett vízréteg felett! Ekkor a hullámok a mélyebb tartományból lépnek a sekélyebb fele. Készíts ábrát! Az ábrán jelöld a beesési merőlegest, a hullám terjedési irányát, a beesési és a törési szöget! Észrevételek, tapasztalatok: Mit tapasztalunk merőleges beesés esetén? Mit tapasztalunk ferde beesés esetén? 15

16 Ismételjük meg a kísérletet úgy, hogy a hullámkeltés az üveglemez feletti vízrétegben történjen. Ekkor a hullámok a sekélyebb tartományból lépnek a mélyebb fele. Készíts ábrát! Az ábrán jelöld a beesési merőlegest, a hullám terjedési irányát, a beesési és a törési szöget! A) Mit tapasztalunk merőleges beesés esetén? B) Mit tapasztalunk ferde beesés esetén? Ismételjük meg az előző kísérleteket változtatva a hullámforrás frekvenciáját! Mit tapasztalunk? 16

17 Tapasztalat: Feladatok: 1. Egy mechanikai hullám terjedési sebessége levegőben 340 m/s, a vízben 1490 m/s. Mekkora a víz levegőhöz viszonyított törésmutatója? Mekkora a levegő vízhez viszonyított törésmutatója? 2. A hullámkádban lévő víz felületén egy lemezzel 8 Hz rezgésszámú egyenes hullámot keltünk. A kialakuló 1 cm hullámhosszúságú hullám 450-os beesési szöggel érkezik a sekélyebb víz egyenes határához. Az új közegben kialakuló hullám hullámhossza 0,7 cm. Mekkora sebességgel terjed a hullám a mélyebb és a sekélyebb vízben? Mekkora a törési szög? 17

18 FELÜLETI HULLÁMOK INTERFERENCIÁJA, ELHAJLÁSA 1. kísérlet Hullámok interferenciája Hullámkád, változtatható fordulatszámú motorral működtetett excenter, különböző formájú hullámkeltők Két azonos fázisban rezgő csúccsal (egymással mereven összekötött, így ugyanabban az ütemben rezgő) két körhullámot keltünk. A két hullám találkozása miatt jellegzetes mintázat alakul ki a vízfelszínen. Jellemezzük a kialakuló mintázatot! Jellemzés: 3. Vannak olyan helyek ahol - annak ellenére, hogy hullámok érik el nem. 4. Ezek az úgynevezett helyek. 5. Vannak olyan helyek ahol sokkal rezgés alakul ki, mint a két találkozó hullám által (egyenként) keltett rezgések amplitúdóinak összege. Ezek az úgynevezett helyek. 6. A maximális erősítési és gyengítési helyek olyan helyezkednek el, melyek fókuszpontjai a két találkozó körhullám forrásai. 7. A fázisok viszonyát a hullámok határozza meg. 2. kísérlet Hullámok elhajlása Hullámkád, változtatható fordulatszámú motorral működtetett excenter, különböző formájú hullámkeltők 18

19 A) Keltsünk folyamatosan egyenes hullámokat a hullámkádban! Helyezzünk a hullámok útjába egy rést! Szűkítsük a rést! Milyen változást tapasztalunk? Tapasztalat: B) Ismételjük meg a kísérletet több, pontszerű réssel! Tapasztalat: 1. Keskeny résen át a hullám nemcsak az egyenes vonalú terjedésnek megfelelő tartományban halad, hanem. 2. Ha a rés sokkal a hullám hullámhosszánál, akkor az elhajlás. Feladatok: 1. Hullámkádban, két egymáshoz erősített tűvel, azonos fázisban induló körhullámokat keltünk f=16 Hz frekvenciával. A hullámok terjedési sebessége 0,8 m/s. Milyen hullámjelenség figyelhető meg a hullámtér azon pontjában, a) amelyik az egyik hullámforrástól 12 cm a másiktól 17 cm távolságra van b) amelyik az egyik hullámforrástól 14 cm a másiktól 21,5 cm távolságra van? 19

20 A HANG TULAJDONSÁGAI 1. kísérlet Hangkeltés hangvillával Hangvilla, kormozott üveglap, meghajlított, hegyes fémlemez, dobozzal ellátott hangvilla, oszcilloszkóp, mikrofon, vezetékek A) A hangvilla egyik szárához erősítsünk egy olyan fémlemezt, amelynek a másik vége hegyes. Hozzuk rezgésbe a hangvillánkat és egyenletesen húzzuk végig a hangvilla hegyes végét a kormozott üveglapon. Milyen görbét ír le a rezgő hangvillavég? Rajzold le! Tapasztalat: B) Egy dobozzal ellátott hangvilla rezgéseit oszcilloszkóppal is láthatóvá tehetjük. Helyezzünk a hangvillát tartó doboz belsejébe egy mikrofont és csatlakoztassuk a mikrofont egy oszcilloszkóphoz! Pendítsük meg a hangvillát! Figyeljük az oszcilloszkóp képernyőjét! Mit ábrázol az adott görbe és minek a függvényében? Rajzold le! Tapasztalat: 2. kísérlet A hang terjedése Légszivattyú, csengő A légszivattyú üvegburája alá tegyük be a bekapcsolt csengőt! A szivattyút kapcsoljuk be! Mit tapasztalunk? Tapasztalat: 20

21 3. kísérlet- Hangmagasság-frekvencia Lyuksziréna Forgassuk tengelye körül a lyukszirénát (különböző sugarú koncentrikus körök mentén egyenlő távolságra átfúrt korong) és egy szívószálon át fújjunk valamelyik lyuksorra! Folytassuk a kísérletet különböző sugarú körök mentén elhelyezett lyukak megfújásával! Mi tapasztalunk? Tapasztalat: 2. ábra 4. kísérlet- Hangszín Monokord, madártoll A) Pendítsük meg a húrt, majd egy madártollal érintsük meg a húr középpontját! Milyen hangot hallunk a madártoll előtt megpendített hanghoz képest? Tapasztalat: 21

22 B) Ismételjük meg a kísérletet úgy, hogy a húr harmadában, majd a negyedében érintjük meg tollal a húrt! Az előző kísérletben hallott hanghoz képest milyen hangokat hallunk? Tapasztalat: 5. kísérlet- Hangerő Mikrofon, oszcilloszkóp, vezetékek Beszéljünk a mikrofonba először halk, majd egyre erősebb hangokat képezve! Figyeljük meg az oszcilloszkóp képernyőjén, hogy a megjelenő görbe melyik tulajdonsága változik? Olvassuk le az értékeket! Tapasztalat: Feladatok: fogat tartalmazó fogaskereket 1s alatt 3-szor forgatunk körbe. Milyen frekvenciájú hangot hallunk, ha egy fémlapot a fogakhoz szorítunk? 22

23 ÁLLÓHULLÁMOK 1. kísérlet Rugalmas pontsoron kialakuló állóhullám Rugalmas kötél A) A gumikötél egyik végét rögzítsd (társad fogja meg) a másik végéről pedig indíts hullámokat! Hasonlítsd össze a haladó és a visszavert hullám hullámjellemzőit! B) Folytasd a gumikötélen a hullámkeltést, megfelelő frekvenciánál sajátos jelenség jön létre. A gumikötél bizonyos pontjai nyugalomban maradtak, ezek az ún. csomópontok. A keletkező hullámot állóhullámnak nevezzük. Készítsd el az állóhullám pillanatképét! Jelöld be a rajzon a csomópontokat, duzzadó helyeket! Észrevételek tapasztalatok: A) Frekvencia: Hullámhossz: Sebesség: Amplitúdó: B) Következtetés: Egyik végén rögzített pontsoron akkor alakul ki állóhullám, ha a pontsor hossza az állóhullám hullámhosszának: 23

24 2. kísérlet Kísérletek monokorddal Monokord, papírlovasok A monokord kifeszített acéldróttal ellátott, kb. 10x10x80 cm méretű rezonátordoboz. 3. ábra A) Középen támasszuk fel a húrt ékkel! A húr egyik felére, egyenlő közökben helyezzünk 2-3 papírlovast, és pendítsük meg a húr másik felét! Mit tapasztalunk? B) Helyezzük az éket az l hosszúságú húr egyik harmadoló pontjába. Tegyünk papírlovasokat a (2/3) l hosszúságú rész közepére, valamint a két negyedelő pontba, majd pendítsük meg az (1/3) l hosszú szabad húrrészt! Mit tapasztalunk? Tapasztalatok: A) B) 24

25 Következtetés: Mindkét végén rögzített pontsoron akkor alakul ki állóhullám, Feladatok: 1. Egy mindkét végén rögzített 5 m hosszú húr 48 teljes rezgést végez 20 s alatt. Mekkora a húron kialakuló hullám frekvenciája, rezgésideje, hullámhossza és terjedési sebessége? 2. Mekkora a hullámhossza az egyik végén rögzített, másik végén megpendített 30 cm hosszúságú vonalzón kialakuló állóhullámnak? 25

26 HANGSEBESSÉG MÉRÉSE ÁLLÓHULLÁMOKKAL Bevezetés/Ismétlés 1. Rugalmas gumiszálon 1 s periódusidejű hullámokat keltünk, melyek terjedési sebessége 10 m/s. Milyen hosszú a gumiszál, ha rajta egy időben 4 teljes rezgést észlelünk? 1. kísérlet Készíts szívószálból sípot! Szívószál, olló Rágd meg kicsit a szívószál egyik végét, ezzel elvékonyítod a szívószál anyagát, így majd könnyebben rezgésbe tud jönni. A megrágott végeket V alakban vágd le és fújj bele erről az oldalról. Miközben levegőt fújsz a szívószálba, az ollóval fokozatosan vágj le a hosszából! Mit tapasztalsz? Tapasztalat: 26

27 2. kísérlet Hangsebesség mérése állóhullámokkal Üveg vagy műanyag henger, műanyag cső, ismert rezgésszámú hangvilla, víz tartóedényben, mérőszalag A műanyag hengert ¾ részéig töltsd fel vízzel! Az oldalán skálával ellátott csövet merítsd a vízbe! A csőben lévő levegőoszlopot alulról a víz zárja le, ezért a levegőoszlop hossza a cső emelésével és sülylyesztésével változtatható. A cső szabad vége fölé tarts ismert frekvenciájú rezgő hangvillát, mozgasd lassan a csövet függőlegesen felfelé! A cső bizonyos helyzetében a hang felerősödik. Mérd le a maximális hangerősséghez tartozó levegőoszlop hosszát és számold ki a hang terjedési sebességét! Eredményeidet rögzítsd a táblázatban! Mérési jegyzőkönyv: l(cm) (m) f (Hz) v(m/s) 1. mérés 2. mérés 3. mérés v v 1 v 2 3 v 3 27

28 3.kísérlet Milyen frekvenciájú hangon beszélek? Üveg vagy műanyaghenger, műanyag cső, víz tartóedényben, mérőszalag A nők beszédhangja általában magasabb, mint a férfiaké. A te beszédhangod milyen frekvenciájú? Adj ki a szokásos társalgási beszéded hangmagasságán egy hangot a vízzel töltött mérőhengerben lévő cső szájához közel és figyeld meg az előző kísérlethez hasonlóan, hogy a cső milyen helyzetében tapasztalsz először erősödést! Az adatokat rögzítsd táblázatban, majd a négyjegyű függvénytáblázatból keresd ki, hogy a kapott frekvencia milyen zenei hangnak felelhet meg! A hang terjedési sebességét vegyük 340 m/s-nak! Mérési jegyzőkönyv: l(cm) (m) v(m/s) f (Hz) 1. mérés 2. mérés 3. mérés Beszédhangom: f f 1 f 2 3 f 3 Feladatok: 1. Milyen hosszú a 400 Hz frekvenciájú hangot adó nyílt síp, illetve zárt síp, ha a hang terjedési sebessége levegőben 340 m/s? 2. Mekkora a 25 cm hosszú pálca alapfrekvenciája, ha a hullám terjedési sebessége 950 m/s, és a pálcát a közepén fogták be? 3. A hullámtérben a legközelebbi ellentétes fázisban lévő pontok egymástól 40 cm távolságra vannak. A hanghullámok terjedési sebessége levegőben 340 m/s. Mekkora a hang frekvenciája? 28

29 DOPPLER-EFFEKTUS Bevezető/Ismétlő feladatok: 1. Ultrahanggal mérték a tenger mélységét. Az ultrahang indítása és visszaérkezése között 0,5 s telt el. Milyen mély a tenger, ha a hang terjedési sebessége a tenger vízében közelítőleg 1400 m/s? 1. kísérlet- Doppler jelenség a hangtanban Aktív tábla/ projektor, számítógép A kísérlet leírása, észrevételek: Nézzük meg a webes szimulációt! Válaszolj a következő kérdésekre! Milyen a közeledő autó hangja? Hogyan változik a hang frekvenciája a közeledő autó esetén? Milyen a távolodó autó hangja? Hogyan változik a hang frekvenciája a távolodó autó esetén? 29

30 2. kísérlet Doppler jelenség a hangtanban Gumicső, síp A gumicső egyik végébe erősítsünk egy sípot! A másik végén keresztül szólaltassuk meg a sípot és közben vízszintes síkban forgassuk gyorsan a gumicsövet! Mit tapasztalunk? Tapasztalatok: 3. kísérlet Doppler effektus hullámkádban Hullámkád, változtatható fordulatszámú motorral működtetett excenter, pontszerű hullámkeltő A pontszerű hullámkeltőt rögzítsük az excenterhez és állítsuk a vízfelszínre. Elindítva a motort koncentrikus körhullámok jelennek meg a hullámkádban. Mozgassuk a hullámkeltőt egyenletesen, a vízfelszínhez képest állandó sebességgel. Hogyan változik a hullámkép? Rajzold le! 4. ábra Tapasztalatok: 30

31 Feladatok: 1. Egy 30 m/s sebességű vonat, 500 Hz magasságú hangot bocsát ki. Milyen magasnak hallja ezt a hangot a pálya mellett álló bakter, ha a vonat: a) közeledik, b) távolodik? 2. Két vonat halad egymással szemben 30 m/s ill. 10 m/s sebességgel. Az egyik vonat 500 Hz magasságú hangot bocsát ki. Milyen magasnak hallják ezt a hangot a másik vonaton a találkozás előtt, illetve a találkozás után? 31

32 FÉNYTÖRÉS VIZSGÁLATA HARTL-KORONGON Bevezető/Ismétlő feladatok: 1. Magyarázd meg a fotón látható érdekes törési jelenséget! 5. ábra 2. Definiáld a következő fogalmakat! beesési merőleges: beesési szög: törési szög: 32

33 1. kísérlet Hogyan változik a törési szög, ha változtatjuk a beesési szöget? Csoportonként 1 db lézer, 1db Hartl-korong, 1db üveg félhenger Az üveg félhengert rögzítsd a Hartl-korongra! Világítsd meg a félhengert úgy, hogy a fénysugár a félhenger sík oldalára merőlegesen érkezzen! Mit tapasztalsz? Ebből a helyzetből forgasd el a korongot! Olvasd le a különböző beesési szögekhez ( ) tartozó törési szögeket ( )! 1= 1 = 2= 2= Észrevételek tapasztalatok, törvényszerűségek! 2. kísérlet Határozd meg az üveg félhenger abszolút törésmutatóját! Csoportonként 1 db lézer, 1 db Hartl-korong, 1 db üveg félhenger Az optikai korongon rögzített üveg félhengert világítsd meg úgy, hogy a nulla fokbeosztásra eső fénysugár merőleges legyen a félhenger síklapjára! Mozgasd a korongot úgy, hogy a fénysugár beesési pontja mindig a korong közepén legyen! Olvass le négy különböző beesési szöget ( ) és a hozzájuk tartozó törési szögeket ( )! A mért értékek alapján töltsd ki a táblázatot! 33

34 Mérési jegyzőkönyv, tapasztalatok: fok (fok) n= sin sin sin sin 1. mérés 2. mérés 3. mérés 4. mérés 3. kísérlet Teljes visszaverődés jelensége Csoportonként 1 db lézer, 1db Hartl-korong, 1db üveg félhenger Világítsd meg az üveg félhenger domború oldalát! Mit tapasztalsz, ha a felületre merőlegesen érkezik a fénysugár? Mit tapasztalsz, ha változtatod a beesési szöget? Készíts ábrát! Tapasztalatok: 34

35 Feladatok: 1. Víz alatt függőleges oszlop áll, árnyéka 1 m, amikor a napsugarak 450-os beesési szöggel érkeznek a víz felszínére. Milyen magas az oszlop, ha a víz törésmutatója 4/3? 2. Hova célozzon a szigonnyal vadászó halász, hogy eltalálja az előtte úszó halat? Készíts ábrát! Hova célozzon, ha lézerpisztolya van? Készíts ábrát! 3. Gyűjts olyan eszközöket, amelyek működése a teljes visszaverődés jelenségén alapul! 35

36 TELJES VISSZAVERŐDÉS Bevezető/Ismétlő feladatok: 1. Írd le a Snellius-Descartes féle törési törvényt! 1. kísérlet Kémcsőkísérlet Kémcső, üvegpohár, kavics, víz A) Egy kémcsövet helyezzünk el ferdén egy üvegpohárba! Tegyük a kémcsőbe a kis kavicsot! Ha felülről nézünk a kémcsőre, akkor jól látjuk a kavicsot. Öntsünk lassan vizet a pohárba és nézzük ismét felülről a kémcsőben lévő kavicsot! Mit tapasztalunk? Magyarázd meg a jelenséget! B) Miközben felülről nézünk a pohárba helyezett kémcsőre, öntsünk lassan vizet a kémcsőbe is! Mit tapasztalunk? Tapasztalatok következtetések: 36

37 2. kísérlet Teljes visszaverődés vizes kádban Üvegkád, festett víz, cigaretta, üveglemez, gyufa, tükrök, lézer Az üvegkádat töltsük meg félig fluoreszceinnel festett vízzel, a víz fölé fújjunk cigarettafüstöt, és a kádat takarjuk le üveglemezzel! A kádba helyezzünk el egy hosszú, az akváriumból kiálló pálcával forgatható síktükröt! A kád felett elhelyezett másik tükörrel - a víz felületére merőlegesen vetítsük a lézersugarat a vízben lévő forgatható tükörre! A tükör forgatásával változtassuk a levegő-víz határfelület felé visszatükrözött sugár beesési szögét! Ha a beesési szög a határszöget meghaladja, a fénynyaláb teljes visszaverődést szenved! Rajzold le a sugármenetet! Tapasztalati ábra: 3. kísérlet Teljes visszaverődés Hartl-korongon Félkorong alakú, plexi- vagy üvegtest, Hartl-korong, lézer A félkorong alakú üvegtestet rögzítsük úgy a Hartl-korongra, hogy a beeső fénysugár az üvegtest hengerpalástját érje! A fénytörés nélkül lép be az üvegbe, kilépéskor azonban megtörik. Olvasd le a beesési és a törési szöget, határozd meg az üvegtest törésmutatóját! 37

38 Tapasztalatok: Mozgassuk úgy a korongot, hogy az üvegtestbe bejutó fény ne lépjen ki az üvegből, benne teljes visszaverődést szenvedjen! Olvassuk le ehhez a helyzethez tartozó beesési szöget! Feladatok: 1. Az 5 m mély tóba víz alatti jelzőrakétát dobnak, ami a tófenéken gömbszimmetrikusan bocsátja ki a fényét. Hány méter átmérőjű az a körlap, amelyen keresztül a rakéta fénye kijuthat a vízből? (A víz levegőre vonatkoztatott törésmutatója 4/3). 38

39 GYŰJTŐLENCSE FÓKUSZTÁVOLSÁGÁNAK MEGHATÁROZÁSA Bevezető/Ismétlő feladatok: 1. Találd meg a párját és kösd össze! a) Fényképezőgép b) Vetítőgép c) Kézi nagyító (lupe) 1. tárgy egyszeres fókuszon belül, látszólagos kép 2. tárgy egyszeres és kétszeres fókusz között, valódi kép 3. tárgy kétszeres fókuszon kívül, valódi, kicsinyített kép 2. A 15 cm fókusztávolságú gyűjtőlencsétől milyen távol helyezzük el a gyertyát, hogy a tárggyal azonos méretű valódi kép keletkezzen? Készíts ábrát is (nevezetes sugármenetekkel)! 39

40 1. kísérlet Határozd meg a kiadott gyűjtőlencse fókusztávolságát a leképezési törvény segítségével! Optikai pad mozgatható lovasokkal, gyűjtőlencse, fehér papírernyő, gyertya Az optikai lovasok segítségével helyezd el a gyertyát az optikai sínre! Öt különböző helyzetben mérd meg a gyertya távolságát a lencsétől (tárgytávolság). A beállítást az ernyő mozgatásával végezd, mindegyik helyzetben a gyertya éles képe látszódjon az ernyőn. Olvasd le az ernyő lencsétől mért távolságát (képtávolság)! Az összetartozó tárgy-és képtávolságokat foglald táblázatba, majd a leképezési törvény segítségével határozd meg a lencse fókusztávolságát! Mérési jegyzőkönyv: 1. mérés 2. mérés 3. mérés 4. mérés 5. mérés t (cm) k (cm) f (cm) 40

41 ÖSSZETETT OPTIKAI RENDSZEREK Bevezető/Ismétlő feladatok: 1. Egy optikai lencsétől 6 cm-re megvilágított diafilmet helyezünk el. A filmről a lencsétől 30 cm-re lévő ernyőn éles kép keletkezik. a) Milyen lencsét használtunk? b) Készítsd el a képalkotás vázlatos rajzát! c) Hány dioptriás a lencse? 41

42 1. kísérlet Mikroszkópmodell 2 db 10 cm fókusztávolságú gyűjtőlencse, optikai sín, diakeretbe foglalt szitaszövetet (szúnyogháló) kondenzor, izzólámpa, fehér papírlap 6. ábra A mikroszkóp kettő gyűjtőlencséből álló lencserendszer. A két lencsét rögzítsd egymás után az optikai sínre úgy, hogy távolságuk a fókusztávolságaik összegénél valamivel nagyobb legyen! A vizsgálandó tárgy a diakeretbe foglalt szitaszövet (szúnyogháló) legyen. A hálót átmenő fénnyel világítsd meg! A szita és a fényforrás közé tedd be a fehér papírlapot, azért, hogy a lap csökkentse a kép fényességét! Ha beállítottad a két lencse távolságát, akkor a tárgy mozgatásával állítsd élesre a keletkezett képet! Készítsd el a képalkotás vázlatos rajzát! Jellemezd a keletkezett képet! Észrevételek, megoldás: 42

43 2. kísérlet Kepler-féle (csillagászati) távcső modell 20 cm fókusztávolságú és 5 cm fókusztávolságú gyűjtőlencsék, optikai pad A két gyűjtőlencsét úgy rögzítsd az optikai padra, hogy távolságuk a két fókusztávolság összege legyen! A nagyobb fókusztávolságú gyűjtőlencsét (objektív) irányítsd egy távoli tárgy felé, a kisebb fókusztávolságú lencsén (okulár) keresztül figyeld meg a tárgy képét! Az okulár mozgatásával állítsd élesre a képet! Készítsd el a képalkotás vázlatos rajzát! Jellemezd a keletkezett képet! Észrevételek, megoldás: 43

44 3. kísérlet- Galilei-féle (földi) távcső modell 20 cm fókusztávolságú gyűjtőlencse, -5 cm fókusztávolságú szórólencse, optikai pad A két gyűjtőlencsét úgy rögzítsd az optikai padra, hogy távolságuk a két fókusztávolság abszolút értékének különbsége legyen! Irányítsd a távcső gyűjtőlencséjét egy távoli tárgy felé, és nézd a szórólencsén keresztül! A lencsék távolságának változtatásával állítsd élesre a képet! Készítsd el a képalkotás vázlatos rajzát! Jellemezd a keletkezett képet! Észrevételek, megoldás: 44

45 SZÍNSZÓRÓDÁS, SZÍNKEVERÉS 1. kísérlet Fehér fény komponenseire bontása Izzólámpa, kör alakú nyílás, ernyő, üvegprizma A) Az izzólámpa fényét ejtsük kis kör alakú nyíláson át ernyőre! Milyen képet kapunk? B) Ismételjük meg a kísérletet úgy, hogy a fénynyaláb útjába üvegprizmát helyezünk. Mit látunk az ernyőn? Rajzold le! Észrevételek, tapasztalatok: Magyarázat: 45

46 2. kísérlet Színkép egyesítése gyűjtőlencsével Izzólámpa, kör alakú nyílás, ernyő, üvegprizma, gyűjtőlencse Végezzük el az 1/B kísérletet úgy, hogy a prizmából kilépő fény útjába egy gyűjtőlencsét helyezünk! Vizsgáljuk az ernyőn megjelenő képet! Tapasztalat: 3. kísérlet- Színkép egyesítése Newton-féle színtárcsával Newton-féle színtárcsa, Milton-kapocs A korongot gyors forgásba hozva figyeljük meg milyen színűnek látjuk a korongot! Tapasztalat: 7. ábra 4. kísérlet Kiegészítő színpárok létrehozása prizmával (szubtraktív színkeverés) Izzólámpa, kör alakú nyílás, ernyő, üvegprizmák, gyűjtőlencse A) Végezzük el a 2-es kísérletet úgy hogy a vörös fénysugarak útjába tegyünk egy prizmát! Figyeljük meg az ernyőn kialakuló képet! B) Milyen színű foltot kapunk az ernyőn, ha a sárga fényt takarjuk ki? 46

47 Észrevételek, tapasztalatok: Feladatok: 1. Sorolj fel a hétköznapi életből vett példákat olyan jelenségekre, eszközökre, amelyek az additív, illetve amelyek a szubtraktív színkeverés elvén működnek! 47

48 AZ ELEKTROMÁGNESES HULLÁMOK Bevezető feladatok: TULAJDONSÁGAI 1. Ismertesd az elektromos rezgőkör felépítését és működését! Készíts ábrát! 1. kísérlet Elektromágneses hullámok bemutatása Mikrohullámú-generátor, adóantenna, vevőantenna, oszcilloszkóp Kapcsoljuk be a mikrohullámú generátort! Helyezzünk az adóantennával egy vonalba egy vevőantennát! Figyeljük az oszcilloszkópon megjelenő jelet! Magyarázzuk meg a jelenséget! 48

49 Észrevételek, tapasztalatok: 2. kísérlet Visszaverődés Mikrohullámú-generátor, adóantenna vevőantenna, oszcilloszkóp, fémlemez Kapcsoljuk be a generátort! Helyezzünk a generátor elé egy fémlemezt! A generátor mellett elhelyezett vevőantenna jelet detektál (a csatlakoztatott oszcilloszkópon jól látható). Hogyan lehetséges ez, ha tapasztaltuk, hogy az elektromágneses hullám homogén közegben egyenes vonalban terjed? Magyarázd meg a jelenséget! Tapasztalat: 3. kísérlet- Hullámtörés Mikrohullámú-generátor, adóantenna, vevőantenna, oszcilloszkóp, paraffin-prizma Kapcsoljuk be a generátort! Helyezzük a generátor elé a paraffinprizmát! A prizma után elhelyezett vevőantenna jelet detektál (a csatlakoztatott oszcilloszkópon jól látható). Magyarázd meg a jelenséget! 49

50 Tapasztalat: 4. kísérlet - Interferencia, állóhullám Mikrohullámú-generátor, adóantenna,vevőantenna, oszcilloszkóp, fémlemez Kapcsoljuk be a generátort! Helyezzük a vevőantennát a generátor elé, egy fémlemezt pedig a vevőantenna után! (A vevőantenna a generátor és a fémlemez között legyen)! Az adó és a fémlap megfelelő távolsága mellett a generátorból induló és a visszavert hullámok elektromágneses állóhullámot hoznak létre. A vevőantennával kitapinthatók a duzzadóhelyek és a csomópontok. Határozzuk meg a kialakuló hullám hullámhosszát! Mérjük meg két duzzadóhely távolságát, a mért értékekből számoljunk hullámhosszat! Mérési jegyzőkönyv: x (m) (m) 1. mérés 2. mérés 3. mérés Átlag: 50

51 5. kísérlet Polarizáció Mikrohullámú-generátor, adóantenna, vevőantenna, oszcilloszkóp, rács Kapcsoljuk be a generátort! Az adó és a vevőantenna közé helyezzünk egy rácsot! Vizsgáljuk meg az oszcilloszkópon kialakuló jelet a rács két különböző állása esetén! Magyarázzuk meg a látottakat! Észrevételek, tapasztalatok: 51

52 ELEKTROMOS REZGŐKÖR 1. kísérlet Elektromos rezgőkör vizsgálata Kondenzátor, tekercs, digitális oszcilloszkóp, tápegység Állítsuk össze a következő áramkört! 8. ábra A kapcsolásban a vasmagos tekercs menetszám legalább tízezer, a kondenzátor kapacitása 200 legyen. F A kapcsoló (1)-es állása estén feltöltjük a kondenzátort, majd a feltöltött kondenzátort a (2)-es kapcsolóállásban a tekercsen keresztül kisütjük. Figyeljük meg az oszcilloszkópon kirajzolódó jelet! Értelmezzük a jelenséget! Észrevételek, tapasztalatok: F Készíts folyamatábrát a rezgőkörben végbemenő energiaátalakulásról! 52

53 2. kísérlet Elektromos rezgőkör rezgésideje. Thomsonformula. Kondenzátor, tekercs, digitális oszcilloszkóp, tápegység Ismételjük meg az előző kísérletet úgy, hogy a) kicseréljük a kondenzátort egy nagyobb kapacitású kondenzátorra! b) növeljük a tekercs induktivitását! Hogyan változik az oszcilloszkóp képernyőjén a rezgés grafikonja az egyes esetekben? Észrevételek, tapasztalatok: Feladatok: 1. Számítsd ki a kísérleti összeállításban kialakuló elektromágneses rezgés rezgésidejét és frekvenciáját! 2. Milyen induktivitású tekercset kell választanunk egy 470 nf-os kondenzátorhoz, ha rezgőkörrel szeretnénk előállítani az 50 Hz frekvenciájú váltakozó feszültséget? 53

54 FÉNYHULLÁMOK INTERFERENCIÁJA, ELHAJLÁSA 1. kísérlet Vékonyréteg interferencia Vízzel töltött lapos tányér, fogvájó, olaj/petróleum A) Lapos tányérba önts vizet!. Egy fogvájó hegyét mártsd olajba vagy petróleumba! Az olajba mártott végét érintsd a víz felszínéhez! Nézz oldalról a víz felszínére! Mit tapasztalsz? B) Mártsd újra olajba a fogvájó hegyét és olajos végével érintsd meg az előbbi színes folt közepét! Oldalról nézd a víz felszínét! Mit tapasztalsz? Rajzold le! Tapasztalatok, észrevételek: 2. kísérlet Lézerfény hullámhosszának mérése optikai ráccsal Lézer, mm-beosztású mérőléc vagy mérőszalag, ismert rácsállandójú optikai rács, ernyő Világítsuk meg az optikai rácsot a lézerrel! A fényelhajlás következtében az ernyőn interferenciakép alakul ki. Mérjük le az ernyő és a 54

55 lézer távolságát, illetve az ernyőn megjelenő szomszédos képpontok távolságát (a rácsra merőlegesen mindkét irányba több fényfolt jelenik meg az ernyőn, ezek közül a fény eredeti irányában (középen) kapjuk az úgynevezett nulladrendű erősítést, tőle jobbra és balra az elsőrendű erősítési helyeket)! 9. ábra d: rácsállandó h: a nulladrendű és az elsőrendű erősítési hely távolsága l: optikai rács és az ernyő távolsága Kérdések, észrevételek: 1. Optikai rácsot megvilágítva mikor tapasztalunk elhajlási képet? 2. Mi az erősítés feltétele? 1. mérés h (cm) l (cm) d (m) (m) 55

56 FÉNYPOLARIZÁCIÓ 1. kísérlet - Különböző állású polárszűrők vizsgálata 2 db polárszűrő Tartsd a két polárszűrőt a fény felé és az egyiket kezd el forgatni! Mit tapasztalsz különböző állású polárszűrők esetén? 10. ábra Tapasztalat: Magyarázat: 2. kísérlet - Optikailag aktív anyagok mechanikai feszültség kimutatása Műanyag vonalzó, 2 db polárszűrő Helyezz két, egymásra merőleges polárszűrő közé műanyag vonalzót! Mit tapasztalsz? 56

57 Tapasztalat: Magyarázat: 3. kísérlet - Optikailag aktív anyagok cukoroldat vizsgálata 2 db polárszűrő, cukoroldat, üvegkád, fényforrás (fehér fény) A) Világíts át a cukoroldaton úgy, hogy a kád a két polárszűrő között legyen! Keresztezett állású polárszűrők esetén mit tapasztalsz? B) Forgasd az egyik polárszűrőt! Mit tapasztalsz? Mit tapasztalnánk mesterségesen előállított cukor oldatának vizsgálatakor? Tapasztalatok, észrevételek: 4. kísérlet - Kettőstörés-kalcit kristály Mellékelt ábra Magyarázd meg az ábrán látható jelenséget! 57

58 11. ábra Tapasztalatok: Feladatok: 1. Lehet-e polarizálni longitudinális hullámokat? Válaszod indokold! 2. Polarizált fény legtöbbször visszaverődés során jön létre. A tapasztalat szerint a visszavert fény akkor lesz teljesen poláros, amikor a visszavert és a közegbe hatoló megtört fénysugár egymásra merőleges. Ezt a törvényt Brewster törvénynek nevezzük. A Brewster törvény segítségével határozzuk azt az B beesési szöget, amely esetén az n=1,54 törésmutatójú üveglapról visszavert fény teljesen poláros lesz! 58

59 A FOTOEFFEKTUS 1. kísérlet Fényelektromos alapjelenség (fotoeffektus) kvalitatív vizsgálata Cinklemez szigetelt tartón, elektroszkóp, ebonit rúd, szőrme, üvegrúd, foncsorozott bőr, röpzsinór, ultraibolya fényforrás A) Csatlakoztasd a szigetelt tartón lévő cinklemezt az elektroszkóphoz röpzsinór segítségével! A szőrmével megdörzsölt ebonit rúddal töltsd fel negatív töltésűre a cinklemezt, majd világítsd meg ultraibolya fénnyel! B) Végezd el ugyanezt a kísérletet úgy is, hogy a cinklemezt az üvegrúddal pozitívra töltöd! Írd le a tapasztalataidat! Készíts ábrát! Észrevételek, magyarázat: 59

60 2. kísérlet Fényelektromos alapjelenség (fotoeffektus) kvantitatív vizsgálata Aktív tábla/ projektor, számítógép ábra Az alábbi szimulációban egy fotocella paramétereit változtathatod. 1. A katód anyaga legyen nátrium. A gyorsító feszültség legyen +3 V. Változtasd a fény intenzitását! Mit tapasztalsz? 2. A katód anyaga és a gyorsító feszültség ne változzon. Növeld, illetve csökkentsd a katódot megvilágító fény hullámhosszát (frekvenciáját)! Mit tapasztalsz? 60

61 3. A katód anyaga ne változzon, a feszültség értékét módosítsd -3 V-ra! Milyen változást idézett elő a gyorsító feszültség előjelváltása? 4. Változtasd meg a katód anyagát és végezd el az előbbi két kísérletet! Tapasztalataidat jegyezd le! Feladatok: 1. Fejezd be a mondatokat! a) Ha a fény frekvenciáját csökkentjük (hullámhosszát növeljük), b) Különböző fémeknek c) A kilépő elektronok energiája csak a függ. d) A fényerősség növelése a kilépő elektronok növeli meg. 2. Egy bárium-oxid fotokatódot (amelynek kilépési munkája 0,16 aj) világítunk meg 632 nm-es lézerfénnyel. a) Mekkora a lézerfény egy fotonjának energiája? b) Mekkora lesz a kilépő elektronok maximális energiája? c) Mekkora lehet a kilépő elektronok maximális sebessége? d) Legfeljebb mekkora feszültségű ellentéren tud keresztülhaladni az elektron? 61

62 LÁNCREAKCIÓ 1. kísérlet Láncreakció szemléltetése 2 db A5-ös méretű fémlap egyenlő távolságú furatokkal, gyufaszál A fémlap furataiba korábban rögzítettük a gyufaszálakat. Az egyik gyufát gyújtsuk meg és közelítsük egymáshoz a két lapot! Várjunk pár másodpercet! Mit tapasztalunk? Tapasztalat: 2. kísérlet Szabályozott és a szabályozatlan láncreakció Aktív tábla/ projektor, számítógép A) Indítsuk el először a szabályozatlan láncreakciót szimuláló programot! Kérdések és válaszok: 1. A hasadási folyamat során átlagosan mennyi neutron keletkezik? 2. Mi történik a keletkező neutronokkal? 3. Hogyan változik a hasadások száma generációnként? 62

63 4. Miért szabályozatlan a láncreakció? B) Indítsuk el a szabályozott láncreakciót szimuláló programot! Kérdések és válaszok: 1. Mi a szerepük a szabályozó rudaknak? 2. Milyen anyagból készülnek a szabályozó rudak, miért? 3. kísérlet- Építsünk atomerőművet! Aktív tábla/projektor, számítógép 13. ábra Indítsuk el a szimulációt! Az egyes részeknél álljunk meg és válaszoljuk meg az alábbi kérdéseket! 63

11. Egy Y alakú gumikötél egyik ága 20 cm, másik ága 50 cm. A két ág végeit azonos, f = 4 Hz

11. Egy Y alakú gumikötél egyik ága 20 cm, másik ága 50 cm. A két ág végeit azonos, f = 4 Hz Hullámok tesztek 1. Melyik állítás nem igaz a mechanikai hullámok körében? a) Transzverzális hullám esetén a részecskék rezgésének iránya merőleges a hullámterjedés irányára. b) Csak a transzverzális hullám

Részletesebben

GEOMETRIAI OPTIKA I.

GEOMETRIAI OPTIKA I. Elméleti háttér GEOMETRIAI OPTIKA I. Törésmutató meghatározása a törési törvény alapján Snellius-Descartes törvény Az új közeg határához érkező fény egy része behatol az új közegbe, és eközben általában

Részletesebben

Mechanikai hullámok. Hullámhegyek és hullámvölgyek alakulnak ki.

Mechanikai hullámok. Hullámhegyek és hullámvölgyek alakulnak ki. Mechanikai hullámok Mechanikai hullámnak nevezzük, ha egy anyagban az anyag részecskéinek rezgésállapota továbbterjed. A mechanikai hullám terjedéséhez tehát szükség van valamilyen anyagra (légüres térben

Részletesebben

Hullámmozgás. Mechanikai hullámok A hang és jellemzői A fény hullámtermészete

Hullámmozgás. Mechanikai hullámok A hang és jellemzői A fény hullámtermészete Hullámmozgás Mechanikai hullámok A hang és jellemzői A fény hullámtermészete A hullámmozgás fogalma A rezgési energia térbeli továbbterjedését hullámmozgásnak nevezzük. Hullámmozgáskor a közeg, vagy mező

Részletesebben

FÉNYTAN A FÉNY TULAJDONSÁGAI 1. Sorold fel milyen hatásait ismered a napfénynek! 2. Hogyan tisztelték és minek nevezték az ókori egyiptomiak a Napot?

FÉNYTAN A FÉNY TULAJDONSÁGAI 1. Sorold fel milyen hatásait ismered a napfénynek! 2. Hogyan tisztelték és minek nevezték az ókori egyiptomiak a Napot? FÉNYTAN A FÉNY TULAJDONSÁGAI 1. Sorold fel milyen hatásait ismered a napfénynek! 2. Hogyan tisztelték és minek nevezték az ókori egyiptomiak a Napot? 3. Mit nevezünk fényforrásnak? 4. Mi a legjelentősebb

Részletesebben

A kísérlet célkitűzései: A fénytani lencsék megismerése, tulajdonságainak kísérleti vizsgálata és felhasználási lehetőségeinek áttekintése.

A kísérlet célkitűzései: A fénytani lencsék megismerése, tulajdonságainak kísérleti vizsgálata és felhasználási lehetőségeinek áttekintése. A kísérlet célkitűzései: A fénytani lencsék megismerése, tulajdonságainak kísérleti vizsgálata és felhasználási lehetőségeinek áttekintése. Eszközszükséglet: Optika I. tanulói készlet főzőpohár, üvegkád,

Részletesebben

Történeti áttekintés

Történeti áttekintés A fény Történeti áttekintés Arkhimédész tükrök segítségével gyújtotta fel a római hajókat. A fény hullámtermészetét Cristian Huygens holland fizikus alapozta meg a 17. században. A fénysebességet először

Részletesebben

A fény visszaverődése

A fény visszaverődése I. Bevezető - A fény tulajdonságai kölcsönhatásokra képes egyenes vonalban terjed terjedési sebessége függ a közeg anyagától (vákuumban 300.000 km/s; gyémántban 150.000 km/s) hullám tulajdonságai vannak

Részletesebben

Hullámok tesztek. 3. Melyik állítás nem igaz a mechanikai hullámok körében?

Hullámok tesztek. 3. Melyik állítás nem igaz a mechanikai hullámok körében? Hullámok tesztek 1. Melyik állítás nem igaz a mechanikai hullámok körében? a) Transzverzális hullám esetén a részecskék rezgésének iránya merıleges a hullámterjedés irányára. b) Csak a transzverzális hullám

Részletesebben

Digitális tananyag a fizika tanításához

Digitális tananyag a fizika tanításához Digitális tananyag a fizika tanításához A lencsék fogalma, fajtái Az optikai lencsék a legegyszerűbb fénytörésen alapuló leképezési eszközök. Fajtái: a domború és a homorú lencse. optikai középpont optikai

Részletesebben

OPTIKA. Ma sok mindenre fény derül! /Geometriai optika alapjai/ Dr. Seres István

OPTIKA. Ma sok mindenre fény derül! /Geometriai optika alapjai/ Dr. Seres István Ma sok mindenre fény derül! / alapjai/ Dr. Seres István Legkisebb idő Fermat elve A fény a legrövidebb idejű pályán mozog. I. következmény: A fény a homogén közegben egyenes vonalban terjed t s c minimális,

Részletesebben

Optika fejezet felosztása

Optika fejezet felosztása Optika Optika fejezet felosztása Optika Geometriai optika vagy sugároptika Fizikai optika vagy hullámoptika Geometriai optika A közeg abszolút törésmutatója: c: a fény terjedési sebessége vákuumban, v:

Részletesebben

Hullámok, hanghullámok

Hullámok, hanghullámok Hullámok, hanghullámok Hullámokra jellemző mennyiségek: Amplitúdó: a legnagyobb, maximális kitérés nagysága jele: A, mértékegysége: m (egyéb mértékegységek: dm, cm, mm, ) Hullámhossz: két azonos rezgési

Részletesebben

Rezgések és hullámok

Rezgések és hullámok Rezgések és hullámok A rezgőmozgás és jellemzői Tapasztalatok: Felfüggesztett rugóra nehezéket akasztunk és kitérítjük egyensúlyi helyzetéből. Satuba fogott vaslemezt megpendítjük. Ingaóra ingáján lévő

Részletesebben

a) Valódi tekercs b) Kondenzátor c) Ohmos ellenállás d) RLC vegyes kapcsolása

a) Valódi tekercs b) Kondenzátor c) Ohmos ellenállás d) RLC vegyes kapcsolása Bolyai Farkas Országos Fizika Tantárgyverseny 2016 Bolyai Farkas Elméleti Líceum, Marosvásárhely XI. Osztály 1. Adott egy alap áramköri elemen a feszültség u=220sin(314t-30 0 )V és az áramerősség i=2sin(314t-30

Részletesebben

EÖTVÖS LABOR EÖTVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM TATA FELADATLAPOK FIZIKA. 11. évfolyam. Gálik András. A Tatai Eötvös József Gimnázium Öveges Programja

EÖTVÖS LABOR EÖTVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM TATA FELADATLAPOK FIZIKA. 11. évfolyam. Gálik András. A Tatai Eötvös József Gimnázium Öveges Programja FELADATLAPOK FIZIKA 11. évfolyam Gálik András ajánlott korosztály: 11. évfolyam 1. REZGÉSIDŐ MÉRÉSE fizika-11-01 1/3! BALESETVÉDELEM, BETARTANDÓ SZABÁLYOK, AJÁNLÁSOK A mérés során használt eszközökkel

Részletesebben

Fény, mint elektromágneses hullám, geometriai optika

Fény, mint elektromágneses hullám, geometriai optika Fény, mint elektromágneses hullám, geometriai optika Az elektromágneses hullámok egyik fajtája a szemünk által látható fény. Látható fény (400 nm 800 nm) (vörös ibolyakék) A látható fehér fény a különböző

Részletesebben

25. Képalkotás. f = 20 cm. 30 cm x =? Képalkotás

25. Képalkotás. f = 20 cm. 30 cm x =? Képalkotás 25. Képalkotás 1. Ha egy gyujtolencse fókusztávolsága f és a tárgy távolsága a lencsétol t, akkor t és f viszonyától függ, hogy milyen kép keletkezik. Jellemezd a keletkezo képet a) t > 2 f, b) f < t

Részletesebben

A fény útjába kerülő akadályok és rések mérete. Sokkal nagyobb. összemérhető. A fény hullámhoszánál. A fény hullámhoszával

A fény útjába kerülő akadályok és rések mérete. Sokkal nagyobb. összemérhető. A fény hullámhoszánál. A fény hullámhoszával Optika Fénytan A fény útjába kerülő akadályok és rések mérete Sokkal nagyobb összemérhető A fény hullámhoszánál. A fény hullámhoszával Elektromágneses spektrum Az elektromágneses hullámokat a keltés módja,

Részletesebben

A fény mint elektromágneses hullám és mint fényrészecske

A fény mint elektromágneses hullám és mint fényrészecske A fény mint elektromágneses hullám és mint fényrészecske Segítség az 5. tétel (Hogyan alkalmazható a hullám-részecske kettősség gondolata a fénysugárzás esetében?) megértéséhez és megtanulásához, továbbá

Részletesebben

1. ábra Tükrös visszaverődés 2. ábra Szórt visszaverődés 3. ábra Gombostű kísérlet

1. ábra Tükrös visszaverődés 2. ábra Szórt visszaverődés 3. ábra Gombostű kísérlet A kísérlet célkitűzései: A fény visszaverődésének kísérleti vizsgálata, a fényvisszaverődés törvényének megismerése, síktükrök képalkotásának vizsgálata. Eszközszükséglet: szivacslap A/4 írólap vonalzó,

Részletesebben

A középszintű fizika érettségi kísérleteinek képei 2017.

A középszintű fizika érettségi kísérleteinek képei 2017. A középszintű fizika érettségi kísérleteinek képei 2017. 1. Kísérlet: Feladat: A Mikola-csőben lévő buborék mozgását tanulmányozva igazolja az egyenes vonalú egyenletes mozgásra vonatkozó összefüggést!

Részletesebben

1. Az egyenes vonalú egyenletes mozgás kísérleti vizsgálata és jellemzői. 2. A gyorsulás

1. Az egyenes vonalú egyenletes mozgás kísérleti vizsgálata és jellemzői. 2. A gyorsulás 1. Az egyenes vonalú egyenletes mozgás kísérleti vizsgálata és jellemzői Kísérlet: Határozza meg a Mikola féle csőben mozgó buborék mozgásának sebességét! Eszközök: Mikola féle cső, stopper, alátámasztó

Részletesebben

d) A gömbtükör csak domború tükröző felület lehet.

d) A gömbtükör csak domború tükröző felület lehet. Optika tesztek 1. Melyik állítás nem helyes? a) A Hold másodlagos fényforrás. b) A foszforeszkáló jel másodlagos fényforrás. c) A gyertya lángja elsődleges fényforrás. d) A szentjánosbogár megfelelő potrohszelvénye

Részletesebben

Optikai alapmérések. Mivel több mérésről van szó, egyesével írom le és értékelem ki őket. 1. Törésmutató meghatározása a törési törvény alapján

Optikai alapmérések. Mivel több mérésről van szó, egyesével írom le és értékelem ki őket. 1. Törésmutató meghatározása a törési törvény alapján Optikai alapmérések Mérést végezte: Enyingi Vera Atala Mérőtárs neve: Fábián Gábor (7. mérőpár) Mérés időpontja: 2010. október 15. (12:00-14:00) Jegyzőkönyv leadásának időpontja: 2010. október 22. A mérés

Részletesebben

Elvégzendő mérések, kísérletek: Egyenes vonalú mozgások. A dinamika alaptörvényei. A körmozgás

Elvégzendő mérések, kísérletek: Egyenes vonalú mozgások. A dinamika alaptörvényei. A körmozgás Elvégzendő mérések, kísérletek: Egyenes vonalú mozgások Mérje meg a Mikola csőben lévő buborék sebességét, két különböző alátámasztás esetén! Több mérést végezzen! Milyen mozgást végez a buborék? Milyen

Részletesebben

2. Miért hunyorognak a csillagok? Melyik az egyetlen helyes válasz? a. A Föld légkörének változó törésmutatója miatt Hideg-meleg levegő

2. Miért hunyorognak a csillagok? Melyik az egyetlen helyes válasz? a. A Föld légkörének változó törésmutatója miatt Hideg-meleg levegő 1. Milyen képet látunk a karácsonyfán lévı üveggömbökben? a. Egyenes állású, kicsinyített képet. mert c. Egyenes állású, nagyított képet. domborótükör d. Fordított állású, nagyított képet. b. Fordított

Részletesebben

Szekszárdi I Béla Gimnázium Középszintű fizika szóbeli érettségi vizsga témakörei és kísérletei

Szekszárdi I Béla Gimnázium Középszintű fizika szóbeli érettségi vizsga témakörei és kísérletei Szekszárdi I Béla Gimnázium Középszintű fizika szóbeli érettségi vizsga témakörei és kísérletei I. Mechanika: 1. A gyorsulás 2. A dinamika alaptörvényei 3. A körmozgás 4. Periodikus mozgások 5. Munka,

Részletesebben

A diákok végezzenek optikai méréseket, amelyek alapján a tárgytávolság, a képtávolság és a fókusztávolság közötti összefüggés igazolható.

A diákok végezzenek optikai méréseket, amelyek alapján a tárgytávolság, a képtávolság és a fókusztávolság közötti összefüggés igazolható. Az optikai paddal végzett megfigyelések és mérések célkitűzése: A tanulók ismerjék meg a domború lencsét és tanulmányozzák képalkotását, lássanak példát valódi képre, szerezzenek tapasztalatot arról, mely

Részletesebben

9. évfolyam. Osztályozóvizsga tananyaga FIZIKA

9. évfolyam. Osztályozóvizsga tananyaga FIZIKA 9. évfolyam Osztályozóvizsga tananyaga A testek mozgása 1. Egyenes vonalú egyenletes mozgás 2. Változó mozgás: gyorsulás fogalma, szabadon eső test mozgása 3. Bolygók mozgása: Kepler törvények A Newtoni

Részletesebben

Mérje meg a lejtőn legördülő kiskocsi gyorsulását a rendelkezésre álló eszközök segítségével! Eszközök: Kiskocsi-sín, Stopperóra, Mérőszalag

Mérje meg a lejtőn legördülő kiskocsi gyorsulását a rendelkezésre álló eszközök segítségével! Eszközök: Kiskocsi-sín, Stopperóra, Mérőszalag Fizika érettségi 2017. Szóbeli tételek kísérletei és a kísérleti eszközök képei 1. Egyenes vonalú, egyenletesen változó mozgás Mérje meg a lejtőn legördülő kiskocsi gyorsulását a rendelkezésre álló eszközök

Részletesebben

A geometriai optika. Fizika május 25. Rezgések és hullámok. Fizika 11. (Rezgések és hullámok) A geometriai optika május 25.

A geometriai optika. Fizika május 25. Rezgések és hullámok. Fizika 11. (Rezgések és hullámok) A geometriai optika május 25. A geometriai optika Fizika 11. Rezgések és hullámok 2019. május 25. Fizika 11. (Rezgések és hullámok) A geometriai optika 2019. május 25. 1 / 22 Tartalomjegyzék 1 A fénysebesség meghatározása Olaf Römer

Részletesebben

ELEKTROMOSSÁG ÉS MÁGNESESSÉG

ELEKTROMOSSÁG ÉS MÁGNESESSÉG ELEKTROMOSSÁG ÉS MÁGNESESSÉG A) változat Név:... osztály:... 1. Milyen töltésű a proton? 2. Egészítsd ki a következő mondatot! Az azonos elektromos töltések... egymást. 3. A PVC-rudat megdörzsöltük egy

Részletesebben

FIZIKA ZÁRÓVIZSGA 2015

FIZIKA ZÁRÓVIZSGA 2015 FIZIKA ZÁRÓVIZSGA 2015 TESZT A következő feladatokban a három vagy négy megadott válasz közül pontosan egy helyes. Írd be az általad helyesnek vélt válasz betűjelét a táblázat megfelelő cellájába! Indokolni

Részletesebben

Csillapított rezgés. a fékező erő miatt a mozgás energiája (mechanikai energia) disszipálódik. kváziperiódikus mozgás

Csillapított rezgés. a fékező erő miatt a mozgás energiája (mechanikai energia) disszipálódik. kváziperiódikus mozgás Csillapított rezgés Csillapított rezgés: A valóságban a rezgések lassan vagy gyorsan, de csillapodnak. A rugalmas erőn kívül, még egy sebességgel arányos fékező erőt figyelembe véve: a fékező erő miatt

Részletesebben

OPTIKA-FÉNYTAN. A fény elektromágneses hullám, amely homogén közegben egyenes vonalban terjed, terjedési sebessége a közeg anyagi minőségére jellemző.

OPTIKA-FÉNYTAN. A fény elektromágneses hullám, amely homogén közegben egyenes vonalban terjed, terjedési sebessége a közeg anyagi minőségére jellemző. OPTIKA-FÉNYTAN A fény elektromágneses hullám, amely homogén közegben egyenes vonalban terjed, terjedési sebessége a közeg anyagi minőségére jellemző. A fény sebessége: vákuumban közelítőleg: c km 300000

Részletesebben

Hang terjedési sebességének meghatározása állóhullámok vizsgálata Kundt csőben

Hang terjedési sebességének meghatározása állóhullámok vizsgálata Kundt csőben Hang terjedési sebességének meghatározása állóhullámok vizsgálata Kundt csőben Akusztikai állóhullámok levegőben vagy egyéb gázban történő vizsgálatához és azok hullámhosszának meghatározására alkalmas

Részletesebben

A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI 2015. június

A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI 2015. június A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI 2015. június I. Mechanika Newton törvényei Egyenes vonalú mozgások Munka, mechanikai energia Pontszerű és merev test egyensúlya, egyszerű gépek Periodikus

Részletesebben

Galilei lejtő golyóval (golyó, ejtő-csatorna) stopperóra, mérőszalag vagy vonalzó (abban az esetben, ha a lejtő nincsen centiméterskálával ellátva),

Galilei lejtő golyóval (golyó, ejtő-csatorna) stopperóra, mérőszalag vagy vonalzó (abban az esetben, ha a lejtő nincsen centiméterskálával ellátva), Egyenes vonalú egyenletes mozgás vizsgálata A rendelkezésre álló eszközökkel vizsgálja meg a buborék mozgását a kb. 30 -os szögben álló csőben! Az alábbi feladatok közül válasszon egyet! a) Igazolja, hogy

Részletesebben

Egyenes vonalú egyenletes mozgás vizsgálata

Egyenes vonalú egyenletes mozgás vizsgálata Egyenes vonalú egyenletes mozgás vizsgálata A rendelkezésre álló eszközökkel vizsgálja meg a buborék mozgását a kb. 30 -os szögben álló csőben! Az alábbi feladatok közül válasszon egyet! a) Igazolja, hogy

Részletesebben

OPTIKA-FÉNYTAN. A fény elektromágneses hullám, amely homogén közegben egyenes vonalban terjed, terjedési sebessége a közeg anyagi minőségére jellemző.

OPTIKA-FÉNYTAN. A fény elektromágneses hullám, amely homogén közegben egyenes vonalban terjed, terjedési sebessége a közeg anyagi minőségére jellemző. OPTIKA-FÉNYTAN A fény elektromágneses hullám, amely homogén közegben egyenes vonalban terjed, terjedési sebessége a közeg anyagi minőségére jellemző. A fény sebessége: vákuumban közelítőleg: c km 300000

Részletesebben

Optikai eszközök modellezése. 1. feladat Egyszerű nagyító (lupe)

Optikai eszközök modellezése. 1. feladat Egyszerű nagyító (lupe) A kísérlet célkitűzései: Az optikai tanulói készlet segítségével tanulmányozható az egyszerű optikai eszközök felépítése, képalkotása. Eszközszükséglet: Optika I. tanulói készlet Balesetvédelmi figyelmeztetés

Részletesebben

OPTIKA. Geometriai optika. Snellius Descartes-törvény. www.baranyi.hu 2010. szeptember 19. FIZIKA TÁVOKTATÁS

OPTIKA. Geometriai optika. Snellius Descartes-törvény. www.baranyi.hu 2010. szeptember 19. FIZIKA TÁVOKTATÁS OPTIKA Geometriai optika Snellius Descartes-törvény A fényhullám a geometriai optika szempontjából párhuzamos fénysugarakból áll. A vákuumban haladó fénysugár a geometriai egyenes fizikai megfelelője.

Részletesebben

Középszintű fizika érettségi kísérlet és eszközlista képekkel 2017

Középszintű fizika érettségi kísérlet és eszközlista képekkel 2017 Középszintű fizika érettségi kísérlet és eszközlista képekkel 2017 1. Nehézségi gyorsulás értékének meghatározása Audacity számítógépes akusztikus mérőprogram segítségével Nagyobb méretű acél csapágygolyó;

Részletesebben

Mechanika - Versenyfeladatok

Mechanika - Versenyfeladatok Mechanika - Versenyfeladatok 1. A mellékelt ábrán látható egy jobbmenetű csavar és egy villáskulcs. A kulcsra ható F erővektor nyomatékot fejt ki a csavar forgatása céljából. Az erő támadópontja és az

Részletesebben

Az Ampère-Maxwell-féle gerjesztési törvény

Az Ampère-Maxwell-féle gerjesztési törvény Az Ampère-Maxwell-féle gerjesztési törvény Maxwell elméleti meggondolások alapján feltételezte, hogy a változó elektromos tér örvényes mágneses teret kelt (hasonlóan ahhoz ahogy a változó mágneses tér

Részletesebben

Mechanika 1. Az egyenes vonalú mozgások

Mechanika 1. Az egyenes vonalú mozgások I. Mechanika 1. Az egyenes vonalú mozgások A Mikola-csőben lévő buborék mozgását tanulmányozva igazolja az egyenes vonalú egyenletes mozgásra vonatkozó összefüggést! elvégzendő kísérlet Mikola-cső; dönthető

Részletesebben

Rezgés, Hullámok. Rezgés, oszcilláció. Harmonikus rezgő mozgás jellemzői

Rezgés, Hullámok. Rezgés, oszcilláció. Harmonikus rezgő mozgás jellemzői Rezgés, oszcilláció Rezgés, Hullámok Fogorvos képzés 2016/17 Szatmári Dávid (david.szatmari@aok.pte.hu) 2016.09.26. Bármilyen azonos időközönként ismétlődő mozgást, periodikus mozgásnak nevezünk. A rezgési

Részletesebben

Érettségi témakörök fizikából őszi vizsgaidőszak

Érettségi témakörök fizikából őszi vizsgaidőszak Érettségi témakörök fizikából -2016 őszi vizsgaidőszak 1. Egyenes vonalú egyenletes mozgás Mikola-cső segítségével igazolja, hogy a buborék egyenes vonalú egyenletes mozgást végez. Két különböző hajlásszög

Részletesebben

ELEKTROMÁGNESES REZGÉSEK. a 11. B-nek

ELEKTROMÁGNESES REZGÉSEK. a 11. B-nek ELEKTROMÁGNESES REZGÉSEK a 11. B-nek Elektromos Kondenzátor: töltés tárolására szolgáló eszköz (szó szerint összesűrít) Kapacitás (C): hány töltés fér el rajta 1 V-on A homogén elektromos mező energiát

Részletesebben

5.1. ábra. Ábra a 36A-2 feladathoz

5.1. ábra. Ábra a 36A-2 feladathoz 5. Gyakorlat 36A-2 Ahogyan a 5. ábrán látható, egy fénysugár 5 o beesési szöggel esik síktükörre és a 3 m távolságban levő skálára verődik vissza. Milyen messzire mozdul el a fényfolt, ha a tükröt 2 o

Részletesebben

A mérés célkitűzései: A matematikai inga lengésidejének kísérleti vizsgálata, a nehézségi gyorsulás meghatározása.

A mérés célkitűzései: A matematikai inga lengésidejének kísérleti vizsgálata, a nehézségi gyorsulás meghatározása. A mérés célkitűzései: A matematikai inga lengésidejének kísérleti vizsgálata, a nehézségi gyorsulás meghatározása. Eszközszükséglet: Bunsen állvány lombik fogóval 50 g-os vasból készült súlyok fonál mérőszalag,

Részletesebben

Fizika 11. osztály. 1. Mágneses mező szemléltetése és mérése, mágneses pörgettyű (levitron)... 2. 2. Lenz törvénye: Waltenhofen-inga, Lenz-ágyú...

Fizika 11. osztály. 1. Mágneses mező szemléltetése és mérése, mágneses pörgettyű (levitron)... 2. 2. Lenz törvénye: Waltenhofen-inga, Lenz-ágyú... Fizika 11. osztály 1 Fizika 11. osztály Tartalom 1. Mágneses mező szemléltetése és mérése, mágneses pörgettyű (levitron)............. 2 2. Lenz törvénye: Waltenhofen-inga, Lenz-ágyú......................................

Részletesebben

Fizika középszintű szóbeli vizsga témakörei és kísérletei

Fizika középszintű szóbeli vizsga témakörei és kísérletei Fizika középszintű szóbeli vizsga témakörei és kísérletei I. Mechanika: 1. A gyorsulás 2. A dinamika alaptörvényei 3. A körmozgás 4. Periodikus mozgások 5. Munka, energia, teljesítmény II. Hőtan: 6. Hőtágulás

Részletesebben

Osztályozó vizsga anyagok. Fizika

Osztályozó vizsga anyagok. Fizika Osztályozó vizsga anyagok Fizika 9. osztály Kinematika Mozgás és kölcsönhatás Az egyenes vonalú egyenletes mozgás leírása A sebesség fogalma, egységei A sebesség iránya Vektormennyiség fogalma Az egyenes

Részletesebben

Középszintű fizika érettségi közzéteendő mérés eszközei és azok képei

Középszintű fizika érettségi közzéteendő mérés eszközei és azok képei Középszintű fizika érettségi közzéteendő mérés eszközei és azok képei - 2019 1. Egyenes vonalú mozgások- Mikola-csöves mérés Szükséges eszközök: Mikola-cső; dönthető állvány; befogó; stopperóra; mérőszalag.

Részletesebben

OPTIKA. Gömbtükrök képalkotása, leképezési hibák. Dr. Seres István

OPTIKA. Gömbtükrök képalkotása, leképezési hibák. Dr. Seres István OPTIKA Gömbtükrök képalkotása, Dr. Seres István Tükrök http://www.mozaik.info.hu/mozaweb/feny/fy_ft11.htm Seres István 2 http://fft.szie.hu Gömbtükrök Domború tükör képalkotása Jellegzetes sugármenetek

Részletesebben

A 2017/2018. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny döntő forduló FIZIKA II. KATEGÓRIA JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ. Pohár rezonanciája

A 2017/2018. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny döntő forduló FIZIKA II. KATEGÓRIA JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ. Pohár rezonanciája Oktatási Hivatal A 017/018. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny döntő forduló FIZIKA II. KATEGÓRIA JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ Pohár rezonanciája A mérőberendezés leírása: A mérőberendezés egy változtatható

Részletesebben

Rezgés tesztek. 8. Egy rugó által létrehozott harmonikus rezgés esetén melyik állítás nem igaz?

Rezgés tesztek. 8. Egy rugó által létrehozott harmonikus rezgés esetén melyik állítás nem igaz? Rezgés tesztek 1. Egy rezgés kitérés-idő függvénye a következő: y = 0,42m. sin(15,7/s. t + 4,71) Mekkora a rezgés frekvenciája? a) 2,5 Hz b) 5 Hz c) 1,5 Hz d) 15,7 Hz 2. Egy rezgés sebesség-idő függvénye

Részletesebben

Elektrosztatika. 1.2. Mekkora két egyenlő nagyságú töltés taszítja egymást 10 m távolságból 100 N nagyságú erővel? megoldás

Elektrosztatika. 1.2. Mekkora két egyenlő nagyságú töltés taszítja egymást 10 m távolságból 100 N nagyságú erővel? megoldás Elektrosztatika 1.1. Mekkora távolságra van egymástól az a két pontszerű test, amelynek töltése 2. 10-6 C és 3. 10-8 C, és 60 N nagyságú erővel taszítják egymást? 1.2. Mekkora két egyenlő nagyságú töltés

Részletesebben

1. A gyorsulás Kísérlet: Eszközök Számítsa ki

1. A gyorsulás Kísérlet: Eszközök Számítsa ki 1. A gyorsulás Gyakorlati példákra alapozva ismertesse a változó és az egyenletesen változó mozgást! Általánosítsa a sebesség fogalmát úgy, hogy azzal a változó mozgásokat is jellemezni lehessen! Ismertesse

Részletesebben

OPTIKA. Vékony lencsék, gömbtükrök. Dr. Seres István

OPTIKA. Vékony lencsék, gömbtükrök. Dr. Seres István OPTIKA Vékony lencsék, gömbtükrök Dr. Seres István Geometriai optika 3. Vékony lencsék Kettős gömbelület (vékonylencse) énytörése R 1 és R 2 sugarú gömbelületek között n relatív törésmutatójú közeg o 2

Részletesebben

FIZIKA SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI ÉS MÉRÉSEI

FIZIKA SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI ÉS MÉRÉSEI FIZIKA SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI ÉS MÉRÉSEI 1. Egyenes vonalú mozgások 2012 Mérje meg Mikola-csőben a buborék sebességét! Mutassa meg az út, és az idő közötti kapcsolatot! Három mérést végezzen, adatait

Részletesebben

2. OPTIKA. A tér egy pontján akárhány fénysugár áthaladhat egymás zavarása nélkül.

2. OPTIKA. A tér egy pontján akárhány fénysugár áthaladhat egymás zavarása nélkül. 2. OPTIKA Az optika tudománya a látás élményéből fejlődött ki. A tárgyakat azért látjuk, mert vagy ők maguk fénysugarakat bocsátanak ki (fényforrások), vagy a fényforrások megvilágítják őket. A tárgyakat

Részletesebben

A kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: Váltakozó áramú körök vizsgálata, induktív ellenállás mérése, induktivitás értelmezése.

A kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: Váltakozó áramú körök vizsgálata, induktív ellenállás mérése, induktivitás értelmezése. A kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: Váltakozó áramú körök vizsgálata, induktív ellenállás mérése, induktivitás értelmezése. Eszközszükséglet: tanulói tápegység funkcionál generátor tekercsek digitális

Részletesebben

11.3. Az Achilles- ín egy olyan rugónak tekinthető, amelynek rugóállandója 3 10 5 N/m. Mekkora erő szükséges az ín 2 mm- rel történő megnyújtásához?

11.3. Az Achilles- ín egy olyan rugónak tekinthető, amelynek rugóállandója 3 10 5 N/m. Mekkora erő szükséges az ín 2 mm- rel történő megnyújtásához? Fényemisszió 2.45. Az elektromágneses spektrum látható tartománya a 400 és 800 nm- es hullámhosszak között található. Mely energiatartomány (ev- ban) felel meg ennek a hullámhossztartománynak? 2.56. A

Részletesebben

Mechanikai rezgések Ismétlő kérdések és feladatok Kérdések

Mechanikai rezgések Ismétlő kérdések és feladatok Kérdések Mechanikai rezgések Ismétlő kérdések és feladatok Kérdések 1. Melyek a rezgőmozgást jellemző fizikai mennyiségek?. Egy rezgés során mely helyzetekben maximális a sebesség, és mikor a gyorsulás? 3. Milyen

Részletesebben

Rezgőmozgás, lengőmozgás, hullámmozgás

Rezgőmozgás, lengőmozgás, hullámmozgás Rezgőmozgás, lengőmozgás, hullámmozgás A rezgőmozgás időben ismétlődő, periodikus mozgás. A rezgő test áthalad azon a helyen, ahol egyensúlyban volt a kitérítés előtt, és két szélső helyzet között periodikus

Részletesebben

Rezgőmozgás, lengőmozgás

Rezgőmozgás, lengőmozgás Rezgőmozgás, lengőmozgás A rezgőmozgás időben ismétlődő, periodikus mozgás. A rezgő test áthalad azon a helyen, ahol egyensúlyban volt a kitérítés előtt, és két szélső helyzet között periodikus mozgást

Részletesebben

24. Fénytörés. Alapfeladatok

24. Fénytörés. Alapfeladatok 24. Fénytörés Snellius - Descartes-törvény 1. Alapfeladatok Üvegbe érkezo 760 nm hullámhosszú fénysugár beesési szöge 60 o, törési szöge 30 o. Mekkora a hullámhossza az üvegben? 2. Valamely fény hullámhossza

Részletesebben

Optika gyakorlat 5. Gyakorló feladatok

Optika gyakorlat 5. Gyakorló feladatok Optika gyakorlat 5. Gyakorló feladatok. példa: Leképezés - Fruzsika játszik Fruzsika több nagy darab ívelt üveget tart maga elé. Határozd meg, hogy milyen típusú objektívek (gyűjtő/szóró) ezek, és milyen

Részletesebben

Rezgőmozgás. A mechanikai rezgések vizsgálata, jellemzői és dinamikai feltétele

Rezgőmozgás. A mechanikai rezgések vizsgálata, jellemzői és dinamikai feltétele Rezgőmozgás A mechanikai rezgések vizsgálata, jellemzői és dinamikai feltétele A rezgés fogalma Minden olyan változás, amely az időben valamilyen ismétlődést mutat rezgésnek nevezünk. A rezgések fajtái:

Részletesebben

Modern fizika vegyes tesztek

Modern fizika vegyes tesztek Modern fizika vegyes tesztek 1. Egy fotonnak és egy elektronnak ugyanakkora a hullámhossza. Melyik a helyes állítás? a) A foton lendülete (impulzusa) kisebb, mint az elektroné. b) A fotonnak és az elektronnak

Részletesebben

FIZIKA MUNKAFÜZET 7-8. ÉVFOLYAM IV. KÖTET

FIZIKA MUNKAFÜZET 7-8. ÉVFOLYAM IV. KÖTET FIZIKA MUNKAFÜZET 7-8. ÉVFOLYAM IV. KÖTET Készült a TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0008 azonosító számú "A természettudományos oktatás módszertanának és eszközrendszerének megújítása a Vajda Péter Evangélikus Gimnáziumban"

Részletesebben

5. A súrlódás. Kísérlet: Mérje meg a kiadott test és az asztal között mennyi a csúszási súrlódási együttható!

5. A súrlódás. Kísérlet: Mérje meg a kiadott test és az asztal között mennyi a csúszási súrlódási együttható! FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI ÉS KÍSÉRLETEI a 2015/2016. tanév május-júniusi vizsgaidőszakában Vizsgabizottság: 12.a Vizsgáztató tanár: Bartalosné Agócs Irén 1. Egyenes vonalú mozgások dinamikai

Részletesebben

1. A hang, mint akusztikus jel

1. A hang, mint akusztikus jel 1. A hang, mint akusztikus jel Mechanikai rezgés - csak anyagi közegben terjed. A levegő molekuláinak a hangforrástól kiinduló, egyre csillapodva tovaterjedő mechanikai rezgése. Nemcsak levegőben, hanem

Részletesebben

FIZIKA munkafüzet. o s z t ály. A Siófoki Perczel Mór Gimnázium tanulói segédlete

FIZIKA munkafüzet. o s z t ály. A Siófoki Perczel Mór Gimnázium tanulói segédlete A Siófoki Perczel Mór Gimnázium tanulói segédlete FIZIKA munkafüzet Tanulói kísérletgyűjtemény-munkafüzet az általános iskola 8. osztálya számára 8. o s z t ály CSODÁLATOS TERMÉSZET TARTALOM 1. Elektrosztatika

Részletesebben

Legyen a rések távolsága d, az üveglemez vastagsága w! Az üveglemez behelyezése

Legyen a rések távolsága d, az üveglemez vastagsága w! Az üveglemez behelyezése 6. Gyakorlat 38B-1 Kettős rést 600 nm hullámhosszúságú fénnyel világitunk meg és ezzel egy ernyőn interferenciát hozunk létre. Ezután igen vékony flintüvegből (n = 1,65) készült lemezt helyezünk csak az

Részletesebben

Fizika tételek. 11. osztály

Fizika tételek. 11. osztály Fizika tételek 11. osztály 1. Mágneses mező és annak jellemzése.szemléltetése Hogyan hozható létre mágneses mező? Milyen mennyiségekkel jellemezhetjük a mágneses mezőt? Hogyan szemléltethetjük a szerkezetét?

Részletesebben

. T É M A K Ö R Ö K É S K Í S É R L E T E K

. T É M A K Ö R Ö K É S K Í S É R L E T E K T É M A K Ö R Ö K ÉS K Í S É R L E T E K Fizika 2018. Egyenes vonalú mozgások A Mikola-csőben lévő buborék mozgását tanulmányozva igazolja az egyenes vonalú egyenletes mozgásra vonatkozó összefüggést!

Részletesebben

Lencse típusok Sík domború 2x Homorúan domború Síkhomorú 2x homorú domb. Homorú

Lencse típusok Sík domború 2x Homorúan domború Síkhomorú 2x homorú domb. Homorú Jegyzeteim 1. lap Fotó elmélet 2015. október 9. 14:42 Lencse típusok Sík domború 2x Homorúan domború Síkhomorú 2x homorú domb. Homorú Kardinális elemek A lencse képalkotását meghatározó geometriai elemek,

Részletesebben

FIZIKA MUNKAFÜZET 11. ÉVFOLYAM I. KÖTET

FIZIKA MUNKAFÜZET 11. ÉVFOLYAM I. KÖTET FIZIKA MUNKAFÜZET 11. ÉVFOLYAM I. KÖTET Készült a TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0008 azonosító számú "A természettudományos oktatás módszertanának és eszközrendszerének megújítása a Vajda Péter Evangélikus Gimnáziumban"

Részletesebben

1. Súlymérés. Eszközjegyzék: Mikola-cső mm beosztással digitális mérleg ékek A/4 lapok ismeretlen súlyú test (kő) Mikola-cső.

1. Súlymérés. Eszközjegyzék: Mikola-cső mm beosztással digitális mérleg ékek A/4 lapok ismeretlen súlyú test (kő) Mikola-cső. 1. Súlymérés Mikola-cső mm beosztással digitális mérleg ékek A/4 lapok ismeretlen súlyú test (kő) Mikola-cső ék digitális mérleg ismeretlen súlyú test (kő) A4-es papírlapok 2. A rugóra függesztett test

Részletesebben

Fény. , c 2. ) arányával. Ez az arány a két anyagra jellemző adat, a két anyag egymáshoz képesti törésmutatója (n 2;1

Fény. , c 2. ) arányával. Ez az arány a két anyagra jellemző adat, a két anyag egymáshoz képesti törésmutatója (n 2;1 Fény A fény a mechanikai hullámokhoz hasonlóan rendelkezik a hullámok tulajdonságaival, ezért ahhoz hasonlóan két anyag határán visszaverődik és megtörik: Fény visszaverődése Egy másik anyag határára érve

Részletesebben

FIZIKA MUNKAFÜZET 11. ÉVFOLYAM II. KÖTET

FIZIKA MUNKAFÜZET 11. ÉVFOLYAM II. KÖTET FIZIKA MUNKAFÜZET 11. ÉVFOLYAM II. KÖTET Készült a TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0008 azonosító számú "A természettudományos oktatás módszertanának és eszközrendszerének megújítása a Vajda Péter Evangélikus Gimnáziumban"

Részletesebben

Rezgőmozgás, lengőmozgás, hullámmozgás

Rezgőmozgás, lengőmozgás, hullámmozgás Rezgőmozgás, lengőmozgás, hullámmozgás A rezgőmozgás időben ismétlődő, periodikus mozgás. A rezgő test áthalad azon a helyen, ahol egyensúlyban volt a kitérítés előtt, és két szélső helyzet között periodikus

Részletesebben

Optika gyakorlat 6. Interferencia. I = u 2 = u 1 + u I 2 cos( Φ)

Optika gyakorlat 6. Interferencia. I = u 2 = u 1 + u I 2 cos( Φ) Optika gyakorlat 6. Interferencia Interferencia Az interferencia az a jelenség, amikor kett vagy több hullám fázishelyes szuperpozíciója révén a térben állóhullám kép alakul ki. Ez elektromágneses hullámok

Részletesebben

Az elektron hullámtermészete. Készítette Kiss László

Az elektron hullámtermészete. Készítette Kiss László Az elektron hullámtermészete Készítette Kiss László Az elektron részecske jellemzői Az elektront Joseph John Thomson fedezte fel 1897-ben. 1906-ban Nobel díj! Az elektronoknak, az elektromos és mágneses

Részletesebben

Középszintű fizika érettségi (2018. május-június) Nyilvánosságra hozható adatok

Középszintű fizika érettségi (2018. május-június) Nyilvánosságra hozható adatok Középszintű fizika érettségi (2018. május-június) Nyilvánosságra hozható adatok I. Szóbeli témakörök: A szóbeli vizsgán a jelöltnek 20 tételből kell húznia egyet. A tételek tartalmi arányai a témakörökön

Részletesebben

Igazolja, hogy a buborék egyenletes mozgást végez a Mikola-csőben! Határozza meg a buborék sebességét a rendelkezésre álló eszközökkel!

Igazolja, hogy a buborék egyenletes mozgást végez a Mikola-csőben! Határozza meg a buborék sebességét a rendelkezésre álló eszközökkel! 1. tétel. Egyenes vonalú mozgások Igazolja, hogy a buborék egyenletes mozgást végez a Mikola-csőben! Határozza meg a buborék sebességét a rendelkezésre álló eszközökkel! Mi okozhat mérési hibát? Eszközök:

Részletesebben

Eszközök: Két egyforma, könnyen mozgó iskolai kiskocsi rugós ütközőkkel, különböző nehezékek, sima felületű asztal vagy sín.

Eszközök: Két egyforma, könnyen mozgó iskolai kiskocsi rugós ütközőkkel, különböző nehezékek, sima felületű asztal vagy sín. 1. Newton törvényei Két egyforma, könnyen mozgó iskolai kiskocsi rugós ütközőkkel, különböző nehezékek, sima felületű asztal vagy sín. Mindkét kocsira helyezzen ugyanakkora nehezéket, majd az egyik kocsit

Részletesebben

A 2010/2011. tanévi FIZIKA Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első fordulójának. feladatai fizikából. I. kategória

A 2010/2011. tanévi FIZIKA Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első fordulójának. feladatai fizikából. I. kategória Oktatási Hivatal A 2010/2011. tanévi FIZIKA Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első fordulójának feladatai fizikából I. kategória A dolgozatok elkészítéséhez minden segédeszköz használható. Megoldandó

Részletesebben

Kristályok optikai tulajdonságai. Debrecen, december 06.

Kristályok optikai tulajdonságai. Debrecen, december 06. Kristályok optikai tulajdonságai Debrecen, 2018. december 06. A kristályok fizikai tulajdonságai Anizotrópia - kristályos anyagokban az egyes irányokban az eltérő rácspontsűrűség miatt a fizikai tulajdonságaik

Részletesebben

Periódikus mozgások Az olyan mozgást, amelyben a test ugyanazt a mozgásszakaszt folyamatosan ismételi, periodikus mozgásnak

Periódikus mozgások Az olyan mozgást, amelyben a test ugyanazt a mozgásszakaszt folyamatosan ismételi, periodikus mozgásnak Periódikus mozgások Az olyan mozgást, amelyben a test ugyanazt a mozgásszakaszt folyamatosan ismételi, periodikus mozgásnak nevezzük. Pl. ingaóra ingája, rugó rezgőmozgása, Föld forgása, körhinta, óra

Részletesebben

OPTIKA. Vékony lencsék képalkotása. Dr. Seres István

OPTIKA. Vékony lencsék képalkotása. Dr. Seres István OPTIKA Vékony lencsék képalkotása Dr. Seres István Vékonylencse fókusztávolsága D 1 f (n 1) 1 R 1 1 R 2 Ha f > 0, gyűjtőlencse R > 0, ha domború felület R < 0, ha homorú felület n a relatív törésmutató

Részletesebben

Értékelési útmutató az emelt szint írásbeli feladatsorhoz

Értékelési útmutató az emelt szint írásbeli feladatsorhoz Értékelési útmutató az emelt szint írásbeli feladatsorhoz 1. C 1 pont 2. B 1 pont 3. D 1 pont 4. B 1 pont 5. C 1 pont 6. A 1 pont 7. B 1 pont 8. D 1 pont 9. A 1 pont 10. B 1 pont 11. B 1 pont 12. B 1 pont

Részletesebben

Optika és Relativitáselmélet II. BsC fizikus hallgatóknak

Optika és Relativitáselmélet II. BsC fizikus hallgatóknak Optika és Relativitáselmélet II. BsC fizikus hallgatóknak 2. Fényhullámok tulajdonságai Cserti József, jegyzet, ELTE, 2007. Az elektromágneses spektrum Látható spektrum (erre állt be a szemünk) UV: ultraibolya

Részletesebben

Elektrotechnika. Ballagi Áron

Elektrotechnika. Ballagi Áron Elektrotechnika Ballagi Áron Mágneses tér Elektrotechnika x/2 Mágneses indukció kísérlet Állandó mágneses térben helyezzünk el egy l hosszúságú vezetőt, és bocsássunk a vezetőbe I áramot! Tapasztalat:

Részletesebben

Tanulói munkafüzet. FIZIKA 11. évfolyam emelt szintű tananyag 2015. egyetemi docens

Tanulói munkafüzet. FIZIKA 11. évfolyam emelt szintű tananyag 2015. egyetemi docens Tanulói munkafüzet FIZIKA 11. évfolyam emelt szintű tananyag 2015. Összeállította: Scitovszky Szilvia Lektorálta: Dr. Kornis János egyetemi docens Tartalomjegyzék 1. Egyenes vonalú mozgások..... 3 2. Periodikus

Részletesebben

A hang mint mechanikai hullám

A hang mint mechanikai hullám A hang mint mechanikai hullám I. Célkitűzés Hullámok alapvető jellemzőinek megismerése. A hanghullám fizikai tulajdonságai és a hangérzet közötti összefüggések bemutatása. Fourier-transzformáció alapjainak

Részletesebben