A természettudományos oktatás komplex megújítása a Révai Miklós Gimnáziumban és Kollégiumban. Munkafüzet FIZIKA. 11. évfolyam.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A természettudományos oktatás komplex megújítása a Révai Miklós Gimnáziumban és Kollégiumban. Munkafüzet FIZIKA. 11. évfolyam."

Átírás

1 A természettudományos oktatás komplex megújítása a Révai Miklós Gimnáziumban és Kollégiumban Munkafüzet FIZIKA 11. évfolyam Horváth Petra TÁMOP /

2 TARTALOMJEGYZÉK Előszó... 3 A laboratórium munka és balesetvédelmi szabályzata Kényszerrezgés, rezonancia A fonálinga lengésidejének meghatározása Vonal menti hullámok Kísérletek hullámkáddal Felületi hullámok interferenciája, elhajlása A hang tulajdonságai Állóhullámok Hangsebesség mérése állóhullámokkal Doppler-effektus Fénytörés vizsgálata Hartl-korongon Teljes visszaverődés Gyűjtőlencse fókusztávolságának meghatározása Összetett optikai rendszerek Színszóródás, színkeverés Az elektromágneses hullámok tulajdonságai Elektromos rezgőkör Fényhullámok interferenciája, elhajlása Fénypolarizáció A fotoeffektus Láncreakció Fogalomtár Források... 74

3 ELŐSZÓ Kedves Diákok! A kezetekben tartott munkafüzet az Öveges program keretében kiírt pályázat terméke. A természettudományok szerepe az utóbbi tíz évben felértékelődött, hiszen a rohamosan fejlődő technikai világban, de már szinte a mindennapokban sem tudnánk eligazodni természettudományos ismeretek nélkül. A fogyasztói társadalom bőségzavarában szükség van a józan ítélőképességre, a logikus gondolkodásra, az innovatív megoldásokra. Ehhez szeretnék nektek segítséget adni olyan egyszerű, tantermi körülmények között elvégezhető kísérletekkel, amelyek néha csak modelljei a valóságnak, mégis jól megérthető velük az adott természeti jelenség vagy fizikai fogalom. A munkafüzet ismétlő feladattal vagy bevezető kísérlettel kezdődik. Előbbi célja az, hogy ismereteiteket rendszerben foglalva, egy egység részeként tudjátok kezelni. Utóbbi pedig a motivációt, érdeklődés felkeltését szolgálja. A kísérletek többségét magatok önállóan, vagy egy csoport tagjaként diáktársaitokkal együtt végezhetitek el. A mellékelt kérdések az adott jelenség alaposabb megfigyelését, könnyebb megértését támogatják. A mérési feladatok során megtanulhatjátok a jegyzőkönyvkészítés lépéseit, a hibaszámítás alapjait. Az eszközlista és a kísérletek leírása segít benneteket azok összeállításában és az esetlegesen felmerülő problémák megoldásában. A leírások után hagyott helyek az általatok készített rajzok, ábrák helyei, ezzel szeretném segíteni az adott tananyag könnyebb és gyorsabb feldolgozását. Az évfolyamonkénti munkafüzetekben húsz foglalkozást találtok. Ezek nem fedik le a teljes éves anyagot, viszont igyekeztem minden témakört érinteni, és a fontosabb, illetve érdekesebb problémákat kiemelni. Közületek többen érettségizni is fognak fizikából, ezért a kétszintű vizsgarendszer követelményeinek megfelelő feladatokat is beillesztettem a munkafüzetbe. Az összetettebb, mérési feladatok többnyire emelt szintű példák. Örömteli, felfedező tanulást kívánok! A szerző 3

4 A LABORATÓRIUM MUNKA ÉS BALESETVÉDELMI SZABÁLYZATA 1. A laboratóriumban a tanuló csak tanári felügyelet mellett tartózkodhat és dolgozhat. Annak területére csak engedéllyel léphet be és azt csak engedéllyel hagyhatja el. 2. A kabátokat, táskákat és egyéb felszerelési tárgyakat a ruhatári részben (az előtérben) kell elhelyezni, a laboratóriumba csak a munkához szükséges eszközöket szabad bevinni. 3. A laboratóriumi munka során köpeny használata kötelező! Szükség esetén, ha a gyakorlat előírja, védőszemüveget és védőkesztyűt kell viselni. 4. A kísérletek megvalósítása előtt győződjünk meg róla, hogy az alkalmazott eszközök, demonstrációs anyagok nem sérültek, rongálódtake. Hiba esetén értesítsük a laboratórium személyzetét. 5. A kísérleti eszközöket, anyagokat, csak és kizárólag rendeltetésszerűen, kellő körültekintéssel használjuk! 6. A kísérlet megkezdése előtt, a foglalkozást vezető tanár, ismerteti a végrehajtandó feladatot, és a végrehajtás főbb mozzanatait. Továbbá külön felhívja a tanulók figyelmét az esetleges veszélyforrásokra! 7. A balesetek és az anyagi kár megelőzése érdekében a kísérleteket gondosan, a leírtaknak megfelelően hajtsuk végre. 8. Munkánk során a laboratóriumban tartózkodók testi épségét, illetve azok munkájának sikerét ne veszélyeztessük! A kísérleti munka elengedhetetlen feltétele a rend és fegyelem. 9. A sérülések, balesetek elkerülése érdekében a foglalkozást vezető tanár folyamatosan nyomon követi a kísérletek előkészítését és végrehajtásának menetét. Bármilyen gond, probléma esetén, azonnal jelezzünk neki! 10. Az érdemi munka befejeztével gondoskodjuk róla, hogy az eszközöket a kiindulási állapotnak megfelelően tisztán és rendben hagyjuk hátra. A szabálytalanul tárolt eszközök balesetet okozhatnak, illetve károsodhatnak. 11. A laboratóriumból történő távozást megelőzően győződjünk meg róla, hogy a helyiségben tűz-, balesetveszélyes helyzetet nem hagyunk hátra. A laboratórium működési rendjének megfelelően hajtsuk végre az áramtalanítást. 12. Baleset esetén a lehető leggyorsabban mérjük fel a sérülés, illetve sérülések mértékét, kezdjük meg a sérültek ellátását. Amennyiben úgy ítéljük meg, kérjük az iskola egészségügyi személyzetének segítségét, 4

5 vagy ha a helyzet megkívánja, haladéktalanul hívjunk mentőt. Egyértelmű utasításokkal szabjunk feladatot a tanulók tevékenységét illetően, elkerülve ezzel a további balesetek bekövetkezését, illetve az esetleges anyagi károk gyarapodását. 13. A fizikai kísérletek leggyakoribb veszélyforrása az elektromos áram. Baleset esetén meg kell bizonyosodni arról, hogy a sérült nincs már feszültség alatt. A baleset helyén elsődleges feladat a kapcsolótáblán lévő főkapcsoló lekapcsolása! 14. Az elektromos balesetek elkerülhetők, ha betartjuk és betartatjuk az érintésvédelmi szabályokat! A hallgatói áramkörök minden esetben feszültségmentes állapotban kerüljenek összeállításra, azt követően csak ellenőrzés után, és engedéllyel kössék rá a tápfeszültséget. Üzemzavar esetén kérjük a labor dolgozóinak segítségét. 15. Tűz esetén, vagy tűzveszélyes helyzetben, azonnal értesítsük a labor személyzetét! Határozottan utasítsuk a tanulókat a labor elhagyására! A laboratóriumban elhelyezett tűzoltó készülékeket csak akkor kezdjük el használni, ha jártasnak érezzük magunkat a készülék működtetésében. Tűzoltó készülékkel embert oltani nem szabad! A laboratóriumi fizika eszközökön és berendezéseken található jelzések, ábrák jelentései: Vigyázz! Forró felület! Vigyázz! Alacsony hőmérséklet! Vigyázz! Tűzveszély! Vigyázz! Mérgező anyag! Vigyázz! Radioaktív sugárzás! Vigyázz! Áramütés veszélye! Vigyázz! Lézersugár! 5

6 KÉNYSZERREZGÉS, REZONANCIA 1. kísérlet Csavarrugóra függesztett test kényszerrezgése Csavarrugó, súlysorozat Tegyél egy súlyt a csavarrugóra! A rugó másik végét mozgasd fel-le adott frekvenciával! Változtasd a mozgatás frekvenciáját (ütemét)! Figyeld meg, hogyan változik a rugóra akasztott test mozgása! Tapasztalat: 1. Mi történik az első másodpercekben? 2. Tartós kényszerrezgés kialakulásakor mekkora frekvenciával rezeg a rugóra akasztott test? 3. Hasonlítsd össze a kényszerítő hatás és a kényszerrezgést végző test amplitúdóját! 4. Hasonlítsd össze a kényszerítő hatás és a kényszerrezgést végző test fázisát! 6

7 2. kísérlet Kényszerrezgés vizsgálata kiskocsival és ingával 1 m hosszú könnyű léc, nagy tömegű vasgolyó, kiskocsi, rugók, ütköző A csavarrugóval a léchez és az ütközőhöz rögzített kiskocsi kényszerrezgést végez. A kiskocsi sajátrezgésszámát a kocsi tömege és a rugók rugóállandója határozza meg. A lécen lévő vasgolyó helyzetének változtatásával az inga lengésideje, vagyis a kényszerítő rezgés frekvenciája változtatható. Hozzuk lengésbe az ingát, figyeljük meg a kiskocsi kényszerrezgését különböző rezgésszámú kényszerítő hatások esetében! Tapasztalat: 1. Mi történik az első másodpercekben? 2. Tartós kényszerrezgés kialakulásakor mekkora frekvenciával rezeg a kiskocsi? 3. Hasonlítsd össze a kényszerítő hatás és a kényszerrezgést végző test amplitúdóját! 4. Hasonlítsd össze a kényszerítő hatás és a kényszerrezgést végző test fázisát! 7

8 Készítsd el az amplitúdó-kényszerfrekvencia görbét! Feladatok: 1. Az alábbi példákban mi a rendszer gerjesztő és gerjesztett része? (megoldás: gerjesztő/gerjesztett) Gyermekét hintáztató anyuka. Motorok gyengén rögzített alkatészeinek berezgése. Franciaországi Angers (anzsé) város hídja a katonák ütemes lépései miatt 1850-ben leszakadt. Stradivari hegedűk utánozhatatlan hangja. Rádión megfelelő állomás kiválasztása. Amerikai Tacoma híd katasztrófája. 8

9 A FONÁLINGA LENGÉSIDEJÉNEK MEGHATÁROZÁSA Új tananyag bevezetése 1. A nagymama ingaórája vajon Los Angelesben is pontosan működne? Mitől függ az inga lengésideje? 1. ábra 1. kísérlet Fonálinga lengésideje Tanulói csoportonként 1 db fonálinga + (Bunsen-állvány) 1 db stopper, milliméterpapír Az L hosszúságú fonál végén lévő testet térítsd ki egyensúlyi helyzetéből és engedd el!(figyelj arra, hogy a kötél feszes legyen)! A stopperórát az elengedés pillanatában indítsd el! Tíz teljes lengés idejét mérd meg, és hat mérést végezz! Az egyes méréseknél 20 cm-enként változtasd az inga hosszát! A mérések eredményeit a mellékelt táblázatban rögzítsd! A mérési eredményeket ábrázold az L fonálhossz, majd az L fonálhossz négyzetgyökének függvényében! l(m) 10 T (s) T (s) l m 1. mérés 2. mérés 3. mérés 4. mérés 5. mérés 9

10 Kérdések, feladatok a kísérlethez: Milyen kapcsolat van az inga lengésideje és az inga hossza között? Mitől függ az inga lengésideje? Mitől nem függ az inga lengésideje? Milyen feltételek teljesülése esetén igaz ez? Mérési jegyzőkönyv: Feladatok: 1. Mennyi a lengésideje annak a fonálingának, amelynek 60 cm a hossza? 2. Mennyi a másodpercinga hossza? 3. Mennyi a Holdon az 1 m hosszú inga lengésideje? 4. Az Északi-sarkon vagy az Egyenlítőn késik az ingaóránk? Miért? 10

11 VONAL MENTI HULLÁMOK Bevezető/Ismétlő feladatok: 1. Egy 9 m hosszú rugalmas kötélen 1 Hz rezgésszámú hullámot keltettek. Mekkora a hullám terjedési sebessége, ha a kötélen három teljes hullám fér el? Készítsd el az y-x és az y-t grafikonokat! 1. kísérlet Egyező irányban haladó vonal menti hullámok interferenciája 2 egyenlő hosszúságú gumizsinór, hosszú gumizsinór merev pálca (bot) Az egyik végén rögzített igen hosszú gumiszál másik végéhez erősítjük, egyazon pontban, a két azonos hosszúságú gumiszálat, amelyek szabad végeit a bot két végéhez rögzítjük. A) Hozd vízszintes helyzetbe a botot, és mozgasd önmagával párhuzamosan fel-le! Figyeld meg a két gumizsinór találkozási pontjából kiinduló hullám jellemzőit! Terjedési sebessége: Frekvenciája: Fázisa: Amplitúdója: 11

12 Rajzold le, milyen hullámok alakulnak ki a gumiszálakon. B) Fogd meg a pálcát középen és a két végét ellentétes irányban billegtesd fel-le! Írd le a két gumizsinór találkozási pontjából kiinduló hullám jellemzőit! Terjedési sebessége: Frekvenciája: Fázisa: Amplitúdója: Rajzold le, milyen hullámok alakulnak ki a gumiszálakon. 12

13 C) Mit tapasztalsz, a hullámokat vizsgálva, ha a pálcát nem a közepénél fogva billegteted az előzőhöz hasonló módon? Terjedési sebessége: Frekvenciája: Fázisa: Amplitúdója: Feladatok: 1. Két hullám hullámhossza megegyezik ( ), de amplitúdójuk különböző (A 1 =2 cm, A 2 =3 cm) és a második az elsőhöz viszonyítva /2-vel késik cm a) Rajzold meg a két hullám látható képét és b) a két hullám interferenciája miatt létrejövő eredő hullám képét! 2. Két egy irányban haladó hullám fáziskülönbség nélkül találkozik. Rajzold meg a két találkozó hullám és az eredő hullám képét, ha A 1 = 3 cm, A 2 = 2 cm, 1 3,14cm 2 6,28cm! 13

14 KÍSÉRLETEK HULLÁMKÁDDAL 1. kísérlet Hullámok terjedése és visszaverődése hullámkádban Hullámkád, excenter, léc, fémlap Az excenterhez csatlakoztatott rezgéskeltő léccel keltsünk folyamatosan egyenes hullámokat a hullámkádban! Helyezzünk a hullámkádba az egyenes hullámfrontokkal szöget bezáró függőleges fémlapot! Vizsgáljuk meg a kiinduló és a keletkező hullámképet! Készíts ábrát! Megjegyzés: Érdemes néhány hullámvonulatot kelteni, hogy az interferencia jelensége ne zavarja meg a visszaverődési törvény megfigyelhetőségét. Észrevételek, tapasztalatok: Visszaverődés törvénye: 14

15 2. kísérlet Vízhullámok törése síkfelületen Hullámkád, excenter, üveglemez Tegyünk a hullámkád aljára egy üveglemezt úgy, hogy kb. a kád aljának felét borítsa el! Az egyenes lemez rezgetésével keltsünk egyenes hullámokat az üveglemezzel nem fedett vízréteg felett! Ekkor a hullámok a mélyebb tartományból lépnek a sekélyebb fele. Készíts ábrát! Az ábrán jelöld a beesési merőlegest, a hullám terjedési irányát, a beesési és a törési szöget! Észrevételek, tapasztalatok: Mit tapasztalunk merőleges beesés esetén? Mit tapasztalunk ferde beesés esetén? 15

16 Ismételjük meg a kísérletet úgy, hogy a hullámkeltés az üveglemez feletti vízrétegben történjen. Ekkor a hullámok a sekélyebb tartományból lépnek a mélyebb fele. Készíts ábrát! Az ábrán jelöld a beesési merőlegest, a hullám terjedési irányát, a beesési és a törési szöget! A) Mit tapasztalunk merőleges beesés esetén? B) Mit tapasztalunk ferde beesés esetén? Ismételjük meg az előző kísérleteket változtatva a hullámforrás frekvenciáját! Mit tapasztalunk? 16

17 Tapasztalat: Feladatok: 1. Egy mechanikai hullám terjedési sebessége levegőben 340 m/s, a vízben 1490 m/s. Mekkora a víz levegőhöz viszonyított törésmutatója? Mekkora a levegő vízhez viszonyított törésmutatója? 2. A hullámkádban lévő víz felületén egy lemezzel 8 Hz rezgésszámú egyenes hullámot keltünk. A kialakuló 1 cm hullámhosszúságú hullám 450-os beesési szöggel érkezik a sekélyebb víz egyenes határához. Az új közegben kialakuló hullám hullámhossza 0,7 cm. Mekkora sebességgel terjed a hullám a mélyebb és a sekélyebb vízben? Mekkora a törési szög? 17

18 FELÜLETI HULLÁMOK INTERFERENCIÁJA, ELHAJLÁSA 1. kísérlet Hullámok interferenciája Hullámkád, változtatható fordulatszámú motorral működtetett excenter, különböző formájú hullámkeltők Két azonos fázisban rezgő csúccsal (egymással mereven összekötött, így ugyanabban az ütemben rezgő) két körhullámot keltünk. A két hullám találkozása miatt jellegzetes mintázat alakul ki a vízfelszínen. Jellemezzük a kialakuló mintázatot! Jellemzés: 3. Vannak olyan helyek ahol - annak ellenére, hogy hullámok érik el nem. 4. Ezek az úgynevezett helyek. 5. Vannak olyan helyek ahol sokkal rezgés alakul ki, mint a két találkozó hullám által (egyenként) keltett rezgések amplitúdóinak összege. Ezek az úgynevezett helyek. 6. A maximális erősítési és gyengítési helyek olyan helyezkednek el, melyek fókuszpontjai a két találkozó körhullám forrásai. 7. A fázisok viszonyát a hullámok határozza meg. 2. kísérlet Hullámok elhajlása Hullámkád, változtatható fordulatszámú motorral működtetett excenter, különböző formájú hullámkeltők 18

19 A) Keltsünk folyamatosan egyenes hullámokat a hullámkádban! Helyezzünk a hullámok útjába egy rést! Szűkítsük a rést! Milyen változást tapasztalunk? Tapasztalat: B) Ismételjük meg a kísérletet több, pontszerű réssel! Tapasztalat: 1. Keskeny résen át a hullám nemcsak az egyenes vonalú terjedésnek megfelelő tartományban halad, hanem. 2. Ha a rés sokkal a hullám hullámhosszánál, akkor az elhajlás. Feladatok: 1. Hullámkádban, két egymáshoz erősített tűvel, azonos fázisban induló körhullámokat keltünk f=16 Hz frekvenciával. A hullámok terjedési sebessége 0,8 m/s. Milyen hullámjelenség figyelhető meg a hullámtér azon pontjában, a) amelyik az egyik hullámforrástól 12 cm a másiktól 17 cm távolságra van b) amelyik az egyik hullámforrástól 14 cm a másiktól 21,5 cm távolságra van? 19

20 A HANG TULAJDONSÁGAI 1. kísérlet Hangkeltés hangvillával Hangvilla, kormozott üveglap, meghajlított, hegyes fémlemez, dobozzal ellátott hangvilla, oszcilloszkóp, mikrofon, vezetékek A) A hangvilla egyik szárához erősítsünk egy olyan fémlemezt, amelynek a másik vége hegyes. Hozzuk rezgésbe a hangvillánkat és egyenletesen húzzuk végig a hangvilla hegyes végét a kormozott üveglapon. Milyen görbét ír le a rezgő hangvillavég? Rajzold le! Tapasztalat: B) Egy dobozzal ellátott hangvilla rezgéseit oszcilloszkóppal is láthatóvá tehetjük. Helyezzünk a hangvillát tartó doboz belsejébe egy mikrofont és csatlakoztassuk a mikrofont egy oszcilloszkóphoz! Pendítsük meg a hangvillát! Figyeljük az oszcilloszkóp képernyőjét! Mit ábrázol az adott görbe és minek a függvényében? Rajzold le! Tapasztalat: 2. kísérlet A hang terjedése Légszivattyú, csengő A légszivattyú üvegburája alá tegyük be a bekapcsolt csengőt! A szivattyút kapcsoljuk be! Mit tapasztalunk? Tapasztalat: 20

21 3. kísérlet- Hangmagasság-frekvencia Lyuksziréna Forgassuk tengelye körül a lyukszirénát (különböző sugarú koncentrikus körök mentén egyenlő távolságra átfúrt korong) és egy szívószálon át fújjunk valamelyik lyuksorra! Folytassuk a kísérletet különböző sugarú körök mentén elhelyezett lyukak megfújásával! Mi tapasztalunk? Tapasztalat: 2. ábra 4. kísérlet- Hangszín Monokord, madártoll A) Pendítsük meg a húrt, majd egy madártollal érintsük meg a húr középpontját! Milyen hangot hallunk a madártoll előtt megpendített hanghoz képest? Tapasztalat: 21

22 B) Ismételjük meg a kísérletet úgy, hogy a húr harmadában, majd a negyedében érintjük meg tollal a húrt! Az előző kísérletben hallott hanghoz képest milyen hangokat hallunk? Tapasztalat: 5. kísérlet- Hangerő Mikrofon, oszcilloszkóp, vezetékek Beszéljünk a mikrofonba először halk, majd egyre erősebb hangokat képezve! Figyeljük meg az oszcilloszkóp képernyőjén, hogy a megjelenő görbe melyik tulajdonsága változik? Olvassuk le az értékeket! Tapasztalat: Feladatok: fogat tartalmazó fogaskereket 1s alatt 3-szor forgatunk körbe. Milyen frekvenciájú hangot hallunk, ha egy fémlapot a fogakhoz szorítunk? 22

23 ÁLLÓHULLÁMOK 1. kísérlet Rugalmas pontsoron kialakuló állóhullám Rugalmas kötél A) A gumikötél egyik végét rögzítsd (társad fogja meg) a másik végéről pedig indíts hullámokat! Hasonlítsd össze a haladó és a visszavert hullám hullámjellemzőit! B) Folytasd a gumikötélen a hullámkeltést, megfelelő frekvenciánál sajátos jelenség jön létre. A gumikötél bizonyos pontjai nyugalomban maradtak, ezek az ún. csomópontok. A keletkező hullámot állóhullámnak nevezzük. Készítsd el az állóhullám pillanatképét! Jelöld be a rajzon a csomópontokat, duzzadó helyeket! Észrevételek tapasztalatok: A) Frekvencia: Hullámhossz: Sebesség: Amplitúdó: B) Következtetés: Egyik végén rögzített pontsoron akkor alakul ki állóhullám, ha a pontsor hossza az állóhullám hullámhosszának: 23

24 2. kísérlet Kísérletek monokorddal Monokord, papírlovasok A monokord kifeszített acéldróttal ellátott, kb. 10x10x80 cm méretű rezonátordoboz. 3. ábra A) Középen támasszuk fel a húrt ékkel! A húr egyik felére, egyenlő közökben helyezzünk 2-3 papírlovast, és pendítsük meg a húr másik felét! Mit tapasztalunk? B) Helyezzük az éket az l hosszúságú húr egyik harmadoló pontjába. Tegyünk papírlovasokat a (2/3) l hosszúságú rész közepére, valamint a két negyedelő pontba, majd pendítsük meg az (1/3) l hosszú szabad húrrészt! Mit tapasztalunk? Tapasztalatok: A) B) 24

25 Következtetés: Mindkét végén rögzített pontsoron akkor alakul ki állóhullám, Feladatok: 1. Egy mindkét végén rögzített 5 m hosszú húr 48 teljes rezgést végez 20 s alatt. Mekkora a húron kialakuló hullám frekvenciája, rezgésideje, hullámhossza és terjedési sebessége? 2. Mekkora a hullámhossza az egyik végén rögzített, másik végén megpendített 30 cm hosszúságú vonalzón kialakuló állóhullámnak? 25

26 HANGSEBESSÉG MÉRÉSE ÁLLÓHULLÁMOKKAL Bevezetés/Ismétlés 1. Rugalmas gumiszálon 1 s periódusidejű hullámokat keltünk, melyek terjedési sebessége 10 m/s. Milyen hosszú a gumiszál, ha rajta egy időben 4 teljes rezgést észlelünk? 1. kísérlet Készíts szívószálból sípot! Szívószál, olló Rágd meg kicsit a szívószál egyik végét, ezzel elvékonyítod a szívószál anyagát, így majd könnyebben rezgésbe tud jönni. A megrágott végeket V alakban vágd le és fújj bele erről az oldalról. Miközben levegőt fújsz a szívószálba, az ollóval fokozatosan vágj le a hosszából! Mit tapasztalsz? Tapasztalat: 26

27 2. kísérlet Hangsebesség mérése állóhullámokkal Üveg vagy műanyag henger, műanyag cső, ismert rezgésszámú hangvilla, víz tartóedényben, mérőszalag A műanyag hengert ¾ részéig töltsd fel vízzel! Az oldalán skálával ellátott csövet merítsd a vízbe! A csőben lévő levegőoszlopot alulról a víz zárja le, ezért a levegőoszlop hossza a cső emelésével és sülylyesztésével változtatható. A cső szabad vége fölé tarts ismert frekvenciájú rezgő hangvillát, mozgasd lassan a csövet függőlegesen felfelé! A cső bizonyos helyzetében a hang felerősödik. Mérd le a maximális hangerősséghez tartozó levegőoszlop hosszát és számold ki a hang terjedési sebességét! Eredményeidet rögzítsd a táblázatban! Mérési jegyzőkönyv: l(cm) (m) f (Hz) v(m/s) 1. mérés 2. mérés 3. mérés v v 1 v 2 3 v 3 27

28 3.kísérlet Milyen frekvenciájú hangon beszélek? Üveg vagy műanyaghenger, műanyag cső, víz tartóedényben, mérőszalag A nők beszédhangja általában magasabb, mint a férfiaké. A te beszédhangod milyen frekvenciájú? Adj ki a szokásos társalgási beszéded hangmagasságán egy hangot a vízzel töltött mérőhengerben lévő cső szájához közel és figyeld meg az előző kísérlethez hasonlóan, hogy a cső milyen helyzetében tapasztalsz először erősödést! Az adatokat rögzítsd táblázatban, majd a négyjegyű függvénytáblázatból keresd ki, hogy a kapott frekvencia milyen zenei hangnak felelhet meg! A hang terjedési sebességét vegyük 340 m/s-nak! Mérési jegyzőkönyv: l(cm) (m) v(m/s) f (Hz) 1. mérés 2. mérés 3. mérés Beszédhangom: f f 1 f 2 3 f 3 Feladatok: 1. Milyen hosszú a 400 Hz frekvenciájú hangot adó nyílt síp, illetve zárt síp, ha a hang terjedési sebessége levegőben 340 m/s? 2. Mekkora a 25 cm hosszú pálca alapfrekvenciája, ha a hullám terjedési sebessége 950 m/s, és a pálcát a közepén fogták be? 3. A hullámtérben a legközelebbi ellentétes fázisban lévő pontok egymástól 40 cm távolságra vannak. A hanghullámok terjedési sebessége levegőben 340 m/s. Mekkora a hang frekvenciája? 28

29 DOPPLER-EFFEKTUS Bevezető/Ismétlő feladatok: 1. Ultrahanggal mérték a tenger mélységét. Az ultrahang indítása és visszaérkezése között 0,5 s telt el. Milyen mély a tenger, ha a hang terjedési sebessége a tenger vízében közelítőleg 1400 m/s? 1. kísérlet- Doppler jelenség a hangtanban Aktív tábla/ projektor, számítógép A kísérlet leírása, észrevételek: Nézzük meg a webes szimulációt! Válaszolj a következő kérdésekre! Milyen a közeledő autó hangja? Hogyan változik a hang frekvenciája a közeledő autó esetén? Milyen a távolodó autó hangja? Hogyan változik a hang frekvenciája a távolodó autó esetén? 29

30 2. kísérlet Doppler jelenség a hangtanban Gumicső, síp A gumicső egyik végébe erősítsünk egy sípot! A másik végén keresztül szólaltassuk meg a sípot és közben vízszintes síkban forgassuk gyorsan a gumicsövet! Mit tapasztalunk? Tapasztalatok: 3. kísérlet Doppler effektus hullámkádban Hullámkád, változtatható fordulatszámú motorral működtetett excenter, pontszerű hullámkeltő A pontszerű hullámkeltőt rögzítsük az excenterhez és állítsuk a vízfelszínre. Elindítva a motort koncentrikus körhullámok jelennek meg a hullámkádban. Mozgassuk a hullámkeltőt egyenletesen, a vízfelszínhez képest állandó sebességgel. Hogyan változik a hullámkép? Rajzold le! 4. ábra Tapasztalatok: 30

31 Feladatok: 1. Egy 30 m/s sebességű vonat, 500 Hz magasságú hangot bocsát ki. Milyen magasnak hallja ezt a hangot a pálya mellett álló bakter, ha a vonat: a) közeledik, b) távolodik? 2. Két vonat halad egymással szemben 30 m/s ill. 10 m/s sebességgel. Az egyik vonat 500 Hz magasságú hangot bocsát ki. Milyen magasnak hallják ezt a hangot a másik vonaton a találkozás előtt, illetve a találkozás után? 31

32 FÉNYTÖRÉS VIZSGÁLATA HARTL-KORONGON Bevezető/Ismétlő feladatok: 1. Magyarázd meg a fotón látható érdekes törési jelenséget! 5. ábra 2. Definiáld a következő fogalmakat! beesési merőleges: beesési szög: törési szög: 32

33 1. kísérlet Hogyan változik a törési szög, ha változtatjuk a beesési szöget? Csoportonként 1 db lézer, 1db Hartl-korong, 1db üveg félhenger Az üveg félhengert rögzítsd a Hartl-korongra! Világítsd meg a félhengert úgy, hogy a fénysugár a félhenger sík oldalára merőlegesen érkezzen! Mit tapasztalsz? Ebből a helyzetből forgasd el a korongot! Olvasd le a különböző beesési szögekhez ( ) tartozó törési szögeket ( )! 1= 1 = 2= 2= Észrevételek tapasztalatok, törvényszerűségek! 2. kísérlet Határozd meg az üveg félhenger abszolút törésmutatóját! Csoportonként 1 db lézer, 1 db Hartl-korong, 1 db üveg félhenger Az optikai korongon rögzített üveg félhengert világítsd meg úgy, hogy a nulla fokbeosztásra eső fénysugár merőleges legyen a félhenger síklapjára! Mozgasd a korongot úgy, hogy a fénysugár beesési pontja mindig a korong közepén legyen! Olvass le négy különböző beesési szöget ( ) és a hozzájuk tartozó törési szögeket ( )! A mért értékek alapján töltsd ki a táblázatot! 33

34 Mérési jegyzőkönyv, tapasztalatok: fok (fok) n= sin sin sin sin 1. mérés 2. mérés 3. mérés 4. mérés 3. kísérlet Teljes visszaverődés jelensége Csoportonként 1 db lézer, 1db Hartl-korong, 1db üveg félhenger Világítsd meg az üveg félhenger domború oldalát! Mit tapasztalsz, ha a felületre merőlegesen érkezik a fénysugár? Mit tapasztalsz, ha változtatod a beesési szöget? Készíts ábrát! Tapasztalatok: 34

35 Feladatok: 1. Víz alatt függőleges oszlop áll, árnyéka 1 m, amikor a napsugarak 450-os beesési szöggel érkeznek a víz felszínére. Milyen magas az oszlop, ha a víz törésmutatója 4/3? 2. Hova célozzon a szigonnyal vadászó halász, hogy eltalálja az előtte úszó halat? Készíts ábrát! Hova célozzon, ha lézerpisztolya van? Készíts ábrát! 3. Gyűjts olyan eszközöket, amelyek működése a teljes visszaverődés jelenségén alapul! 35

36 TELJES VISSZAVERŐDÉS Bevezető/Ismétlő feladatok: 1. Írd le a Snellius-Descartes féle törési törvényt! 1. kísérlet Kémcsőkísérlet Kémcső, üvegpohár, kavics, víz A) Egy kémcsövet helyezzünk el ferdén egy üvegpohárba! Tegyük a kémcsőbe a kis kavicsot! Ha felülről nézünk a kémcsőre, akkor jól látjuk a kavicsot. Öntsünk lassan vizet a pohárba és nézzük ismét felülről a kémcsőben lévő kavicsot! Mit tapasztalunk? Magyarázd meg a jelenséget! B) Miközben felülről nézünk a pohárba helyezett kémcsőre, öntsünk lassan vizet a kémcsőbe is! Mit tapasztalunk? Tapasztalatok következtetések: 36

37 2. kísérlet Teljes visszaverődés vizes kádban Üvegkád, festett víz, cigaretta, üveglemez, gyufa, tükrök, lézer Az üvegkádat töltsük meg félig fluoreszceinnel festett vízzel, a víz fölé fújjunk cigarettafüstöt, és a kádat takarjuk le üveglemezzel! A kádba helyezzünk el egy hosszú, az akváriumból kiálló pálcával forgatható síktükröt! A kád felett elhelyezett másik tükörrel - a víz felületére merőlegesen vetítsük a lézersugarat a vízben lévő forgatható tükörre! A tükör forgatásával változtassuk a levegő-víz határfelület felé visszatükrözött sugár beesési szögét! Ha a beesési szög a határszöget meghaladja, a fénynyaláb teljes visszaverődést szenved! Rajzold le a sugármenetet! Tapasztalati ábra: 3. kísérlet Teljes visszaverődés Hartl-korongon Félkorong alakú, plexi- vagy üvegtest, Hartl-korong, lézer A félkorong alakú üvegtestet rögzítsük úgy a Hartl-korongra, hogy a beeső fénysugár az üvegtest hengerpalástját érje! A fénytörés nélkül lép be az üvegbe, kilépéskor azonban megtörik. Olvasd le a beesési és a törési szöget, határozd meg az üvegtest törésmutatóját! 37

38 Tapasztalatok: Mozgassuk úgy a korongot, hogy az üvegtestbe bejutó fény ne lépjen ki az üvegből, benne teljes visszaverődést szenvedjen! Olvassuk le ehhez a helyzethez tartozó beesési szöget! Feladatok: 1. Az 5 m mély tóba víz alatti jelzőrakétát dobnak, ami a tófenéken gömbszimmetrikusan bocsátja ki a fényét. Hány méter átmérőjű az a körlap, amelyen keresztül a rakéta fénye kijuthat a vízből? (A víz levegőre vonatkoztatott törésmutatója 4/3). 38

39 GYŰJTŐLENCSE FÓKUSZTÁVOLSÁGÁNAK MEGHATÁROZÁSA Bevezető/Ismétlő feladatok: 1. Találd meg a párját és kösd össze! a) Fényképezőgép b) Vetítőgép c) Kézi nagyító (lupe) 1. tárgy egyszeres fókuszon belül, látszólagos kép 2. tárgy egyszeres és kétszeres fókusz között, valódi kép 3. tárgy kétszeres fókuszon kívül, valódi, kicsinyített kép 2. A 15 cm fókusztávolságú gyűjtőlencsétől milyen távol helyezzük el a gyertyát, hogy a tárggyal azonos méretű valódi kép keletkezzen? Készíts ábrát is (nevezetes sugármenetekkel)! 39

40 1. kísérlet Határozd meg a kiadott gyűjtőlencse fókusztávolságát a leképezési törvény segítségével! Optikai pad mozgatható lovasokkal, gyűjtőlencse, fehér papírernyő, gyertya Az optikai lovasok segítségével helyezd el a gyertyát az optikai sínre! Öt különböző helyzetben mérd meg a gyertya távolságát a lencsétől (tárgytávolság). A beállítást az ernyő mozgatásával végezd, mindegyik helyzetben a gyertya éles képe látszódjon az ernyőn. Olvasd le az ernyő lencsétől mért távolságát (képtávolság)! Az összetartozó tárgy-és képtávolságokat foglald táblázatba, majd a leképezési törvény segítségével határozd meg a lencse fókusztávolságát! Mérési jegyzőkönyv: 1. mérés 2. mérés 3. mérés 4. mérés 5. mérés t (cm) k (cm) f (cm) 40

41 ÖSSZETETT OPTIKAI RENDSZEREK Bevezető/Ismétlő feladatok: 1. Egy optikai lencsétől 6 cm-re megvilágított diafilmet helyezünk el. A filmről a lencsétől 30 cm-re lévő ernyőn éles kép keletkezik. a) Milyen lencsét használtunk? b) Készítsd el a képalkotás vázlatos rajzát! c) Hány dioptriás a lencse? 41

42 1. kísérlet Mikroszkópmodell 2 db 10 cm fókusztávolságú gyűjtőlencse, optikai sín, diakeretbe foglalt szitaszövetet (szúnyogháló) kondenzor, izzólámpa, fehér papírlap 6. ábra A mikroszkóp kettő gyűjtőlencséből álló lencserendszer. A két lencsét rögzítsd egymás után az optikai sínre úgy, hogy távolságuk a fókusztávolságaik összegénél valamivel nagyobb legyen! A vizsgálandó tárgy a diakeretbe foglalt szitaszövet (szúnyogháló) legyen. A hálót átmenő fénnyel világítsd meg! A szita és a fényforrás közé tedd be a fehér papírlapot, azért, hogy a lap csökkentse a kép fényességét! Ha beállítottad a két lencse távolságát, akkor a tárgy mozgatásával állítsd élesre a keletkezett képet! Készítsd el a képalkotás vázlatos rajzát! Jellemezd a keletkezett képet! Észrevételek, megoldás: 42

43 2. kísérlet Kepler-féle (csillagászati) távcső modell 20 cm fókusztávolságú és 5 cm fókusztávolságú gyűjtőlencsék, optikai pad A két gyűjtőlencsét úgy rögzítsd az optikai padra, hogy távolságuk a két fókusztávolság összege legyen! A nagyobb fókusztávolságú gyűjtőlencsét (objektív) irányítsd egy távoli tárgy felé, a kisebb fókusztávolságú lencsén (okulár) keresztül figyeld meg a tárgy képét! Az okulár mozgatásával állítsd élesre a képet! Készítsd el a képalkotás vázlatos rajzát! Jellemezd a keletkezett képet! Észrevételek, megoldás: 43

44 3. kísérlet- Galilei-féle (földi) távcső modell 20 cm fókusztávolságú gyűjtőlencse, -5 cm fókusztávolságú szórólencse, optikai pad A két gyűjtőlencsét úgy rögzítsd az optikai padra, hogy távolságuk a két fókusztávolság abszolút értékének különbsége legyen! Irányítsd a távcső gyűjtőlencséjét egy távoli tárgy felé, és nézd a szórólencsén keresztül! A lencsék távolságának változtatásával állítsd élesre a képet! Készítsd el a képalkotás vázlatos rajzát! Jellemezd a keletkezett képet! Észrevételek, megoldás: 44

45 SZÍNSZÓRÓDÁS, SZÍNKEVERÉS 1. kísérlet Fehér fény komponenseire bontása Izzólámpa, kör alakú nyílás, ernyő, üvegprizma A) Az izzólámpa fényét ejtsük kis kör alakú nyíláson át ernyőre! Milyen képet kapunk? B) Ismételjük meg a kísérletet úgy, hogy a fénynyaláb útjába üvegprizmát helyezünk. Mit látunk az ernyőn? Rajzold le! Észrevételek, tapasztalatok: Magyarázat: 45

46 2. kísérlet Színkép egyesítése gyűjtőlencsével Izzólámpa, kör alakú nyílás, ernyő, üvegprizma, gyűjtőlencse Végezzük el az 1/B kísérletet úgy, hogy a prizmából kilépő fény útjába egy gyűjtőlencsét helyezünk! Vizsgáljuk az ernyőn megjelenő képet! Tapasztalat: 3. kísérlet- Színkép egyesítése Newton-féle színtárcsával Newton-féle színtárcsa, Milton-kapocs A korongot gyors forgásba hozva figyeljük meg milyen színűnek látjuk a korongot! Tapasztalat: 7. ábra 4. kísérlet Kiegészítő színpárok létrehozása prizmával (szubtraktív színkeverés) Izzólámpa, kör alakú nyílás, ernyő, üvegprizmák, gyűjtőlencse A) Végezzük el a 2-es kísérletet úgy hogy a vörös fénysugarak útjába tegyünk egy prizmát! Figyeljük meg az ernyőn kialakuló képet! B) Milyen színű foltot kapunk az ernyőn, ha a sárga fényt takarjuk ki? 46

47 Észrevételek, tapasztalatok: Feladatok: 1. Sorolj fel a hétköznapi életből vett példákat olyan jelenségekre, eszközökre, amelyek az additív, illetve amelyek a szubtraktív színkeverés elvén működnek! 47

48 AZ ELEKTROMÁGNESES HULLÁMOK Bevezető feladatok: TULAJDONSÁGAI 1. Ismertesd az elektromos rezgőkör felépítését és működését! Készíts ábrát! 1. kísérlet Elektromágneses hullámok bemutatása Mikrohullámú-generátor, adóantenna, vevőantenna, oszcilloszkóp Kapcsoljuk be a mikrohullámú generátort! Helyezzünk az adóantennával egy vonalba egy vevőantennát! Figyeljük az oszcilloszkópon megjelenő jelet! Magyarázzuk meg a jelenséget! 48

49 Észrevételek, tapasztalatok: 2. kísérlet Visszaverődés Mikrohullámú-generátor, adóantenna vevőantenna, oszcilloszkóp, fémlemez Kapcsoljuk be a generátort! Helyezzünk a generátor elé egy fémlemezt! A generátor mellett elhelyezett vevőantenna jelet detektál (a csatlakoztatott oszcilloszkópon jól látható). Hogyan lehetséges ez, ha tapasztaltuk, hogy az elektromágneses hullám homogén közegben egyenes vonalban terjed? Magyarázd meg a jelenséget! Tapasztalat: 3. kísérlet- Hullámtörés Mikrohullámú-generátor, adóantenna, vevőantenna, oszcilloszkóp, paraffin-prizma Kapcsoljuk be a generátort! Helyezzük a generátor elé a paraffinprizmát! A prizma után elhelyezett vevőantenna jelet detektál (a csatlakoztatott oszcilloszkópon jól látható). Magyarázd meg a jelenséget! 49

50 Tapasztalat: 4. kísérlet - Interferencia, állóhullám Mikrohullámú-generátor, adóantenna,vevőantenna, oszcilloszkóp, fémlemez Kapcsoljuk be a generátort! Helyezzük a vevőantennát a generátor elé, egy fémlemezt pedig a vevőantenna után! (A vevőantenna a generátor és a fémlemez között legyen)! Az adó és a fémlap megfelelő távolsága mellett a generátorból induló és a visszavert hullámok elektromágneses állóhullámot hoznak létre. A vevőantennával kitapinthatók a duzzadóhelyek és a csomópontok. Határozzuk meg a kialakuló hullám hullámhosszát! Mérjük meg két duzzadóhely távolságát, a mért értékekből számoljunk hullámhosszat! Mérési jegyzőkönyv: x (m) (m) 1. mérés 2. mérés 3. mérés Átlag: 50

51 5. kísérlet Polarizáció Mikrohullámú-generátor, adóantenna, vevőantenna, oszcilloszkóp, rács Kapcsoljuk be a generátort! Az adó és a vevőantenna közé helyezzünk egy rácsot! Vizsgáljuk meg az oszcilloszkópon kialakuló jelet a rács két különböző állása esetén! Magyarázzuk meg a látottakat! Észrevételek, tapasztalatok: 51

52 ELEKTROMOS REZGŐKÖR 1. kísérlet Elektromos rezgőkör vizsgálata Kondenzátor, tekercs, digitális oszcilloszkóp, tápegység Állítsuk össze a következő áramkört! 8. ábra A kapcsolásban a vasmagos tekercs menetszám legalább tízezer, a kondenzátor kapacitása 200 legyen. F A kapcsoló (1)-es állása estén feltöltjük a kondenzátort, majd a feltöltött kondenzátort a (2)-es kapcsolóállásban a tekercsen keresztül kisütjük. Figyeljük meg az oszcilloszkópon kirajzolódó jelet! Értelmezzük a jelenséget! Észrevételek, tapasztalatok: F Készíts folyamatábrát a rezgőkörben végbemenő energiaátalakulásról! 52

53 2. kísérlet Elektromos rezgőkör rezgésideje. Thomsonformula. Kondenzátor, tekercs, digitális oszcilloszkóp, tápegység Ismételjük meg az előző kísérletet úgy, hogy a) kicseréljük a kondenzátort egy nagyobb kapacitású kondenzátorra! b) növeljük a tekercs induktivitását! Hogyan változik az oszcilloszkóp képernyőjén a rezgés grafikonja az egyes esetekben? Észrevételek, tapasztalatok: Feladatok: 1. Számítsd ki a kísérleti összeállításban kialakuló elektromágneses rezgés rezgésidejét és frekvenciáját! 2. Milyen induktivitású tekercset kell választanunk egy 470 nf-os kondenzátorhoz, ha rezgőkörrel szeretnénk előállítani az 50 Hz frekvenciájú váltakozó feszültséget? 53

54 FÉNYHULLÁMOK INTERFERENCIÁJA, ELHAJLÁSA 1. kísérlet Vékonyréteg interferencia Vízzel töltött lapos tányér, fogvájó, olaj/petróleum A) Lapos tányérba önts vizet!. Egy fogvájó hegyét mártsd olajba vagy petróleumba! Az olajba mártott végét érintsd a víz felszínéhez! Nézz oldalról a víz felszínére! Mit tapasztalsz? B) Mártsd újra olajba a fogvájó hegyét és olajos végével érintsd meg az előbbi színes folt közepét! Oldalról nézd a víz felszínét! Mit tapasztalsz? Rajzold le! Tapasztalatok, észrevételek: 2. kísérlet Lézerfény hullámhosszának mérése optikai ráccsal Lézer, mm-beosztású mérőléc vagy mérőszalag, ismert rácsállandójú optikai rács, ernyő Világítsuk meg az optikai rácsot a lézerrel! A fényelhajlás következtében az ernyőn interferenciakép alakul ki. Mérjük le az ernyő és a 54

55 lézer távolságát, illetve az ernyőn megjelenő szomszédos képpontok távolságát (a rácsra merőlegesen mindkét irányba több fényfolt jelenik meg az ernyőn, ezek közül a fény eredeti irányában (középen) kapjuk az úgynevezett nulladrendű erősítést, tőle jobbra és balra az elsőrendű erősítési helyeket)! 9. ábra d: rácsállandó h: a nulladrendű és az elsőrendű erősítési hely távolsága l: optikai rács és az ernyő távolsága Kérdések, észrevételek: 1. Optikai rácsot megvilágítva mikor tapasztalunk elhajlási képet? 2. Mi az erősítés feltétele? 1. mérés h (cm) l (cm) d (m) (m) 55

56 FÉNYPOLARIZÁCIÓ 1. kísérlet - Különböző állású polárszűrők vizsgálata 2 db polárszűrő Tartsd a két polárszűrőt a fény felé és az egyiket kezd el forgatni! Mit tapasztalsz különböző állású polárszűrők esetén? 10. ábra Tapasztalat: Magyarázat: 2. kísérlet - Optikailag aktív anyagok mechanikai feszültség kimutatása Műanyag vonalzó, 2 db polárszűrő Helyezz két, egymásra merőleges polárszűrő közé műanyag vonalzót! Mit tapasztalsz? 56

57 Tapasztalat: Magyarázat: 3. kísérlet - Optikailag aktív anyagok cukoroldat vizsgálata 2 db polárszűrő, cukoroldat, üvegkád, fényforrás (fehér fény) A) Világíts át a cukoroldaton úgy, hogy a kád a két polárszűrő között legyen! Keresztezett állású polárszűrők esetén mit tapasztalsz? B) Forgasd az egyik polárszűrőt! Mit tapasztalsz? Mit tapasztalnánk mesterségesen előállított cukor oldatának vizsgálatakor? Tapasztalatok, észrevételek: 4. kísérlet - Kettőstörés-kalcit kristály Mellékelt ábra Magyarázd meg az ábrán látható jelenséget! 57

58 11. ábra Tapasztalatok: Feladatok: 1. Lehet-e polarizálni longitudinális hullámokat? Válaszod indokold! 2. Polarizált fény legtöbbször visszaverődés során jön létre. A tapasztalat szerint a visszavert fény akkor lesz teljesen poláros, amikor a visszavert és a közegbe hatoló megtört fénysugár egymásra merőleges. Ezt a törvényt Brewster törvénynek nevezzük. A Brewster törvény segítségével határozzuk azt az B beesési szöget, amely esetén az n=1,54 törésmutatójú üveglapról visszavert fény teljesen poláros lesz! 58

59 A FOTOEFFEKTUS 1. kísérlet Fényelektromos alapjelenség (fotoeffektus) kvalitatív vizsgálata Cinklemez szigetelt tartón, elektroszkóp, ebonit rúd, szőrme, üvegrúd, foncsorozott bőr, röpzsinór, ultraibolya fényforrás A) Csatlakoztasd a szigetelt tartón lévő cinklemezt az elektroszkóphoz röpzsinór segítségével! A szőrmével megdörzsölt ebonit rúddal töltsd fel negatív töltésűre a cinklemezt, majd világítsd meg ultraibolya fénnyel! B) Végezd el ugyanezt a kísérletet úgy is, hogy a cinklemezt az üvegrúddal pozitívra töltöd! Írd le a tapasztalataidat! Készíts ábrát! Észrevételek, magyarázat: 59

60 2. kísérlet Fényelektromos alapjelenség (fotoeffektus) kvantitatív vizsgálata Aktív tábla/ projektor, számítógép 12. ábra Az alábbi szimulációban egy fotocella paramétereit változtathatod. 1. A katód anyaga legyen nátrium. A gyorsító feszültség legyen +3 V. Változtasd a fény intenzitását! Mit tapasztalsz? 2. A katód anyaga és a gyorsító feszültség ne változzon. Növeld, illetve csökkentsd a katódot megvilágító fény hullámhosszát (frekvenciáját)! Mit tapasztalsz? 60

61 3. A katód anyaga ne változzon, a feszültség értékét módosítsd -3 V-ra! Milyen változást idézett elő a gyorsító feszültség előjelváltása? 4. Változtasd meg a katód anyagát és végezd el az előbbi két kísérletet! Tapasztalataidat jegyezd le! Feladatok: 1. Fejezd be a mondatokat! a) Ha a fény frekvenciáját csökkentjük (hullámhosszát növeljük), b) Különböző fémeknek c) A kilépő elektronok energiája csak a függ. d) A fényerősség növelése a kilépő elektronok növeli meg. 2. Egy bárium-oxid fotokatódot (amelynek kilépési munkája 0,16 aj) világítunk meg 632 nm-es lézerfénnyel. a) Mekkora a lézerfény egy fotonjának energiája? b) Mekkora lesz a kilépő elektronok maximális energiája? c) Mekkora lehet a kilépő elektronok maximális sebessége? d) Legfeljebb mekkora feszültségű ellentéren tud keresztülhaladni az elektron? 61

62 LÁNCREAKCIÓ 1. kísérlet Láncreakció szemléltetése 2 db A5-ös méretű fémlap egyenlő távolságú furatokkal, gyufaszál A fémlap furataiba korábban rögzítettük a gyufaszálakat. Az egyik gyufát gyújtsuk meg és közelítsük egymáshoz a két lapot! Várjunk pár másodpercet! Mit tapasztalunk? Tapasztalat: 2. kísérlet Szabályozott és a szabályozatlan láncreakció Aktív tábla/ projektor, számítógép A) Indítsuk el először a szabályozatlan láncreakciót szimuláló programot! Kérdések és válaszok: 1. A hasadási folyamat során átlagosan mennyi neutron keletkezik? 2. Mi történik a keletkező neutronokkal? 3. Hogyan változik a hasadások száma generációnként? 62

63 4. Miért szabályozatlan a láncreakció? B) Indítsuk el a szabályozott láncreakciót szimuláló programot! Kérdések és válaszok: 1. Mi a szerepük a szabályozó rudaknak? 2. Milyen anyagból készülnek a szabályozó rudak, miért? 3. kísérlet- Építsünk atomerőművet! Aktív tábla/projektor, számítógép 13. ábra Indítsuk el a szimulációt! Az egyes részeknél álljunk meg és válaszoljuk meg az alábbi kérdéseket! 63

d) A gömbtükör csak domború tükröző felület lehet.

d) A gömbtükör csak domború tükröző felület lehet. Optika tesztek 1. Melyik állítás nem helyes? a) A Hold másodlagos fényforrás. b) A foszforeszkáló jel másodlagos fényforrás. c) A gyertya lángja elsődleges fényforrás. d) A szentjánosbogár megfelelő potrohszelvénye

Részletesebben

A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI 2015. június

A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI 2015. június A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI 2015. június I. Mechanika Newton törvényei Egyenes vonalú mozgások Munka, mechanikai energia Pontszerű és merev test egyensúlya, egyszerű gépek Periodikus

Részletesebben

ELEKTROMÁGNESES REZGÉSEK. a 11. B-nek

ELEKTROMÁGNESES REZGÉSEK. a 11. B-nek ELEKTROMÁGNESES REZGÉSEK a 11. B-nek Elektromos Kondenzátor: töltés tárolására szolgáló eszköz (szó szerint összesűrít) Kapacitás (C): hány töltés fér el rajta 1 V-on A homogén elektromos mező energiát

Részletesebben

OPTIKA. Geometriai optika. Snellius Descartes-törvény. www.baranyi.hu 2010. szeptember 19. FIZIKA TÁVOKTATÁS

OPTIKA. Geometriai optika. Snellius Descartes-törvény. www.baranyi.hu 2010. szeptember 19. FIZIKA TÁVOKTATÁS OPTIKA Geometriai optika Snellius Descartes-törvény A fényhullám a geometriai optika szempontjából párhuzamos fénysugarakból áll. A vákuumban haladó fénysugár a geometriai egyenes fizikai megfelelője.

Részletesebben

Elektrosztatika. 1.2. Mekkora két egyenlő nagyságú töltés taszítja egymást 10 m távolságból 100 N nagyságú erővel? megoldás

Elektrosztatika. 1.2. Mekkora két egyenlő nagyságú töltés taszítja egymást 10 m távolságból 100 N nagyságú erővel? megoldás Elektrosztatika 1.1. Mekkora távolságra van egymástól az a két pontszerű test, amelynek töltése 2. 10-6 C és 3. 10-8 C, és 60 N nagyságú erővel taszítják egymást? 1.2. Mekkora két egyenlő nagyságú töltés

Részletesebben

Kidolgozott minta feladatok optikából

Kidolgozott minta feladatok optikából Kidolgozott minta feladatok optikából 1. Egy asztalon elhelyezünk két síktükröt egymásra és az asztalra is merőleges helyzetben. Az egyik tükörre az asztal lapjával párhuzamosan lézerfényt bocsátunk úgy,

Részletesebben

Fotó elmélet 2015. szeptember 28. 15:03 Fény tulajdonságai a látható fény. 3 fő tulajdonsága 3 fizikai mennyiség Intenzitás Frekvencia polarizáció A látható fények amiket mi is látunk Ibolya 380-425 Kék

Részletesebben

FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI 2014.

FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI 2014. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI 2014. I. Mechanika 1. Egyenes vonalú mozgások 2. Newton törvényei 3. Pontszerű és merev test egyensúlya, egyszerű gépek 4. Munka, mechanikai energia

Részletesebben

Hullámtan. A hullám fogalma. A hullámok osztályozása.

Hullámtan. A hullám fogalma. A hullámok osztályozása. Hullátan A hullá fogala. A hulláok osztályozása. Kísérletek Kis súlyokkal összekötött ingasor elején keltett rezgés átterjed a többi ingára is [0:6] Kifeszített guikötélen keltett zavar végig fut a kötélen

Részletesebben

Modern fizika vegyes tesztek

Modern fizika vegyes tesztek Modern fizika vegyes tesztek 1. Egy fotonnak és egy elektronnak ugyanakkora a hullámhossza. Melyik a helyes állítás? a) A foton lendülete (impulzusa) kisebb, mint az elektroné. b) A fotonnak és az elektronnak

Részletesebben

A FŐVÁROSI ÉS MEGYEI KORMÁNYHIVATALOK ÁLTAL SZERVEZETT FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI ÉS KÍSÉRLETEI

A FŐVÁROSI ÉS MEGYEI KORMÁNYHIVATALOK ÁLTAL SZERVEZETT FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI ÉS KÍSÉRLETEI A FŐVÁROSI ÉS MEGYEI KORMÁNYHIVATALOK ÁLTAL SZERVEZETT FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI ÉS KÍSÉRLETEI I. Mechanika 1. Newton törvényei 2. Egyenes vonalú mozgások 3. Munka, mechanikai energia

Részletesebben

Fizika összefoglaló kérdések (11. évfolyam)

Fizika összefoglaló kérdések (11. évfolyam) I. Mechanika Fizika összefoglaló kérdések (11. évfolyam) 1. Newton törvényei - Newton I. (a tehetetlenség) törvénye; - Newton II. (a mozgásegyenlet) törvénye; - Newton III. (a hatás-ellenhatás) törvénye;

Részletesebben

Mechanikai hullámok (Vázlat)

Mechanikai hullámok (Vázlat) Mechanikai hullámok (Vázlat) 1. A hullám ogalma, csoportosítása és jellemzői a) A mechanikai hullám ogalma b) Hullámajták c) A hullámmozgás jellemzői d) A hullámok polarizációja 2. Egydimenziós hullámok

Részletesebben

Fizika tantárgy 12. évfolyam

Fizika tantárgy 12. évfolyam KISKUNHALASI REFORMÁTUS KOLLÉGIUM SZILÁDY ÁRON GIMNÁZIUMA FELNŐTTOKTATÁSI TAGOZAT Fizika tantárgy 12. évfolyam 1.1 Fontos tudnivalók A tankönyv anyagát önálló tanulással kell feldolgozni, melyhez segítséget

Részletesebben

A fény korpuszkuláris jellegét tükröző fizikai jelenségek

A fény korpuszkuláris jellegét tükröző fizikai jelenségek A fény korpuszkuláris jellegét tükröző fizikai jelenségek A fény elektromágneses sugárzás, amely hullámjelleggel és korpuszkuláris sajátosságokkal is rendelkezik. A fény hullámjellege elsősorban az olyan

Részletesebben

Magfizika tesztek. 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem

Magfizika tesztek. 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem 2. Mit nevezünk az atom tömegszámának? a) a protonok számát b) a neutronok számát c) a protonok és neutronok

Részletesebben

Lézer interferometria Michelson interferométerrel

Lézer interferometria Michelson interferométerrel SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM FIZIKA ÉS KÉMIA TANSZÉK OPTIKAI ÉS FÉLVEZETŐFIZIKAI LABORATÓRIUMI MÉRÉSEK 3. MÉRÉS Lézer interferometria Michelson interferométerrel Hullámok találkozásakor interferencia jelenséget

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2005. május 17. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Fizika középszint írásbeli vizsga

Részletesebben

Fizika II. feladatsor főiskolai szintű villamosmérnök szak hallgatóinak. Levelező tagozat

Fizika II. feladatsor főiskolai szintű villamosmérnök szak hallgatóinak. Levelező tagozat Fizika. feladatsor főiskolai szintű villamosmérnök szak hallgatóinak Levelező tagozat 1. z ábra szerinti félgömb alakú, ideális vezetőnek tekinthető földelőbe = 10 k erősségű áram folyik be. föld fajlagos

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA Név:... osztály:... ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. november 6. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. november 6. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS

Részletesebben

FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI MINTAFELADATSOR

FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI MINTAFELADATSOR FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI MINTAFELADATSOR I. A feladatlap megoldásához 120 perc áll rendelkezésére. Olvassa el figyelmesen a feladatok előtti utasításokat és gondosan ossza be idejét! Használható segédeszközök:

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. november 3. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2008. november 3. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 14. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2007. május 14. Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Fizika

Részletesebben

ELTE TTK Hallgatói Alapítvány FELVÉTELIZŐK NAPJA 2006. április 22.

ELTE TTK Hallgatói Alapítvány FELVÉTELIZŐK NAPJA 2006. április 22. ELTE TTK Hallgatói lapítvány FELVÉTELIZŐK NPJ 2006. április 22. Székhely: 1117 udapest, Pázmány Péter sétány 1/; Telefon: 381-2101; Fax: 381-2102; E-mail: alapitvany@alapitvany.elte.hu FIZIK FELTSOR NÉV:.

Részletesebben

A levegő törésmutatójának mérése Michelsoninterferométerrel

A levegő törésmutatójának mérése Michelsoninterferométerrel XI. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia Kolozsvár, 008. május 3 4. A levegő törésmutatójának mérése Michelsoninterferométerrel Szerző: Kovács Anikó-Zsuzsa, Babes-Bolyai Tudoányegyetem Kolozsvár, Fizika

Részletesebben

VÁLTAKOZÓ ÁRAMÚ KÖRÖK

VÁLTAKOZÓ ÁRAMÚ KÖRÖK Számítsuk ki a 80 mh induktivitású ideális tekercs reaktanciáját az 50 Hz, 80 Hz, 300 Hz, 800 Hz, 1200 Hz és 1,6 khz frekvenciájú feszültséggel táplált hálózatban! Sorosan kapcsolt C = 700 nf, L=600 mh,

Részletesebben

Középszintű érettségi feladatsor Fizika. Első rész

Középszintű érettségi feladatsor Fizika. Első rész Középszintű érettségi feladatsor Fizika Első rész Az alábbi kérdésekre adott válaszlehetőségek közül pontosan egy a jó. Írja be ennek a válasznak a betűjelét a jobb oldali fehér négyzetbe! (Ha szükséges,

Részletesebben

Geometriai optika (Vázlat)

Geometriai optika (Vázlat) Geometriai optika (Vázlat). A geometriai optika tárgya 2. Geometriai optikában használatos alapfogalmak a) Fényforrások és csoportosításuk b) Fénysugár c) Árnyék, félárnyék 3. A fény terjedési sebességének

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 14. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2008. május 14. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

JAVASOLT SZÓBELI TÉTELEK A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGÁHOZ FIZIKÁBÓL

JAVASOLT SZÓBELI TÉTELEK A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGÁHOZ FIZIKÁBÓL JAVASOLT SZÓBELI TÉTELEK A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGÁHOZ FIZIKÁBÓL Kedves Kollégák! Mint eddig minden alkalommal, most is segítséget szeretnénk nyújtani Önöknek munkájuk sok területen megújulást igénylő

Részletesebben

KVANTUMMECHANIKA. a11.b-nek

KVANTUMMECHANIKA. a11.b-nek KVANTUMMECHANIKA a11.b-nek HŐMÉRSÉKLETI SUGÁRZÁS 1 Hősugárzás: elektromágneses hullám A sugárzás által szállított energia: intenzitás I, T és λkapcsolata? Példa: Nap (6000 K): sárga (látható) Föld (300

Részletesebben

A FÉNY. A fény terjedéséhez nincs szükség közvetítő közegre, légüres téren keresztül is eljut a Földre.

A FÉNY. A fény terjedéséhez nincs szükség közvetítő közegre, légüres téren keresztül is eljut a Földre. A ÉNY A fény elektromágneses hullám, a teljes elektromágneses spektrum látható része. Atomok, vagy atomokat alkotó részecskék bocsátják ki. Látható fény: frekvenciája (ν):4 0 4 Hz 8 0 4 Hz hullámhossza

Részletesebben

ASTER motorok. Felszerelési és használati utasítás

ASTER motorok. Felszerelési és használati utasítás 1. oldal ASTER motorok Felszerelési és használati utasítás A leírás fontossági és bonyolultsági sorrendben tartalmazza a készülékre vonatkozó elméleti és gyakorlati ismereteket. A gyakorlati lépések képpel

Részletesebben

A digitális képfeldolgozás alapjai

A digitális képfeldolgozás alapjai A digitális képfeldolgozás alapjai Digitális képfeldolgozás A digit szó jelentése szám. A digitális jelentése, számszerű. A digitális információ számokká alakított információt jelent. A számítógép a képi

Részletesebben

É R E T T S É G I T É M A K Ö R Ö K F I Z I K Á B Ó L (2010-2011. tanév) 1. Egyenes vonalú mozgások

É R E T T S É G I T É M A K Ö R Ö K F I Z I K Á B Ó L (2010-2011. tanév) 1. Egyenes vonalú mozgások É R E T T S É G I T É M A K Ö R Ö K F I Z I K Á B Ó L (2010-2011. tanév) 1. Egyenes vonalú mozgások 1. Egyenes vonalú egyenletes mozgás. 2. Az egyenletes mozgást jellemző mennyiségek (sebesség, út, idő).

Részletesebben

Az anyagok változásai 7. osztály

Az anyagok változásai 7. osztály Az anyagok változásai 7. osztály Elméleti háttér: Hevítés hatására a jég megolvad, a víz forr. Hűtés hatására a vízpára lecsapódik, a keletkezett víz megfagy. Ha az anyagok halmazszerkezetében történnek

Részletesebben

A NAPSUGÁRZÁS MÉRÉSE

A NAPSUGÁRZÁS MÉRÉSE A NAPSUGÁRZÁS MÉRÉSE A Napból érkező elektromágneses sugárzás Ø Terjedéséhez nincs szükség közvetítő közegre. ØHőenergiává anyagi részecskék jelenlétében alakul pl. a légkörön keresztül haladva. Ø Időben

Részletesebben

SZE, Fizika és Kémia Tsz. v 1.0

SZE, Fizika és Kémia Tsz. v 1.0 Fizikatörténet A fénysebesség mérésének története Horváth András SZE, Fizika és Kémia Tsz. v 1.0 Kezdeti próbálkozások Galilei, Descartes: Egyszerű kísérletek lámpákkal adott fényjelzésekkel. Eredmény:

Részletesebben

8. A vezetékek elektromos ellenállása

8. A vezetékek elektromos ellenállása 8. A vezetékek elektromos ellenállása a) Fémbôl készült vezeték van az elektromos melegítôkészülékekben, a villanymotorban és sok más elektromos készülékben. Fémhuzalból vannak a távvezetékek és az elektromos

Részletesebben

Elektrosztatika tesztek

Elektrosztatika tesztek Elektrosztatika tesztek 1. A megdörzsölt ebonitrúd az asztalon külön-külön heverő kis papírdarabkákat messziről magához vonzza. A jelenségnek mi az oka? a) A papírdarabok nem voltak semlegesek. b) A semleges

Részletesebben

TANMENET FIZIKA 8. osztály Elektromosság, fénytan

TANMENET FIZIKA 8. osztály Elektromosság, fénytan TANMENET FIZIKA 8. osztály Elektromosság, fénytan A Kiadó javaslata alapján összeállította: Látta:...... Harmath Lajos munkaközösség vezető tanár Jóváhagyta:... igazgató 2015-2016 Általános célok, feladatok:

Részletesebben

Töltődj fel! Az összes kísérlet egyetlen eszköz, a Van de Graaff-generátor, vagy más néven szalaggenerátor használatát igényli.

Töltődj fel! Az összes kísérlet egyetlen eszköz, a Van de Graaff-generátor, vagy más néven szalaggenerátor használatát igényli. Tanári segédlet Ajánlott évfolyam: 8. Időtartam: 45 Töltődj fel! FIZIKA LEVEGŐ VIZSGÁLATAI Kötelező védőeszköz: Balesetvédelmi rendszabályok: Pacemakerrel vagy hallókészülékkel élő ember ne végezze a kísérleteket!

Részletesebben

Mé diakommunika cio MintaZh 2011

Mé diakommunika cio MintaZh 2011 Mé diakommunika cio MintaZh 2011 Mekkorára kell választani R és B értékét, ha G=0,2 és azt akarjuk, hogy a szín telítettségtv=50% és színezettv=45 fok legyen! (gammával ne számoljon) 1. Mi a különbség

Részletesebben

Beszerelés. ConCorde BC 803 tolatóradar Használati útmutató

Beszerelés. ConCorde BC 803 tolatóradar Használati útmutató Beszerelés ConCorde BC 803 tolatóradar Használati útmutató LCD kijelző 1,5 m Szint 1 Biztonságos Zöld 1,1-1,4 m Szint 2 Biztonságos Zöld 0,8-1,0 m Szint 3 Riasztás Sárga 0,6-0,7 m Szint 4 Riasztás Sárga

Részletesebben

1. feladat Alkalmazzuk a mólhő meghatározását egy gázra. Izoterm és adiabatikus átalakulásokra a következőt kapjuk:

1. feladat Alkalmazzuk a mólhő meghatározását egy gázra. Izoterm és adiabatikus átalakulásokra a következőt kapjuk: Válaszoljatok a következő kérdésekre: 1. feladat Alkalmazzuk a mólhő meghatározását egy gázra. Izoterm és adiabatikus átalakulásokra a következőt kapjuk: a) zéró izoterm átalakulásnál és végtelen az adiabatikusnál

Részletesebben

Az úszás biomechanikája

Az úszás biomechanikája Az úszás biomechanikája Alapvető összetevők Izomerő Kondíció állóképesség Mozgáskoordináció kivitelezés + Nem levegő, mint közeg + Izmok nem gravitációval szembeni mozgása + Levegővétel Az úszóra ható

Részletesebben

Motor lamellás árnyékolókhoz J4 WT

Motor lamellás árnyékolókhoz J4 WT Motor lamellás árnyékolókhoz J4 WT Szerelési útmutató HU - Tartalomjegyzék 1 Általános információ 2 1.1 Általános információ 2 1.2 Biztonsági előírások 2 1.3 Megfelelőségi nyilatkozat 2 1.4 Műszaki adatok

Részletesebben

Optika és Relativitáselmélet II. BsC fizikus hallgatóknak

Optika és Relativitáselmélet II. BsC fizikus hallgatóknak Optika és Relativitáselmélet II. BsC fizikus hallgatóknak 4. Interferencia, interferométerek és vékonyrétegek Cserti József, jegyzet, ELTE, 2007. Interferencia Az elhajlási jelenségeket olyan hullámok

Részletesebben

Ultrarövid lézerimpulzusban jelenlevő terjedési irány és fázisfront szögdiszperzió mérése

Ultrarövid lézerimpulzusban jelenlevő terjedési irány és fázisfront szögdiszperzió mérése Ultrarövid lézerimpulzusban jelenlevő terjedési irán és fázisfront szögdiszperzió mérése I. Elméleti összefoglaló Napjainkban ultrarövid, azaz femtoszekundumos nagságrendbe eső fénimpulzusokat előállító

Részletesebben

KITERJESZTETT GARANCIA

KITERJESZTETT GARANCIA KITERJESZTETT GARANCIA A termék forgalmazója 10 év, a gyártásból eredő anyag és konstrukciós hibákra kiterjedő jótállást vállal a BVF SRHC fűtőkábelekre. A jótállás kizárólag a szakszerűen kitöltött és

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Fizika középszint 0622 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. november 7. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A dolgozatokat az útmutató utasításai

Részletesebben

Elméleti kérdések és válaszok

Elméleti kérdések és válaszok Elméleti kérdések és válaszok 11. évfolyam Tartalomjegyzék 1. Mikor beszélünk rezgőmozgásról?... 4 2. Milyen fajtái vannak a rezgőmozgásnak?... 4 3. Mikor beszélünk harmonikus rezgőmozgásról?... 4 4. Mit

Részletesebben

Elektromágnesség tesztek

Elektromágnesség tesztek Elektromágnesség tesztek 1. Melyik esetben nem tapasztalunk vonzóerőt? a) A mágnesrúd északi pólusához vasdarabot közelítünk. b) A mágnesrúd közepéhez vasdarabot közelítünk. c) A mágnesrúd déli pólusához

Részletesebben

MIKRO-TÜKÖR BUDAPEST UNIVERSITY OF TECHNOLOGY AND ECONOMICS DEPARTMENT OF ELECTRONICS TECHNOLOGY

MIKRO-TÜKÖR BUDAPEST UNIVERSITY OF TECHNOLOGY AND ECONOMICS DEPARTMENT OF ELECTRONICS TECHNOLOGY MIKRO-TÜKÖR BUDAPEST UNIVERSITY OF TECHNOLOGY AND ECONOMICS DEPARTMENT OF ELECTRONICS TECHNOLOGY TV Kiforrott technológia Kiváló képminőség Környezeti fény nem befolyásolja 4:3, 16:9 Max méret 100 cm Mélységi

Részletesebben

Mechanika Kinematika. - Kinematikára: a testek mozgását tanulmányozza anélkül, hogy figyelembe venné a kiváltó

Mechanika Kinematika. - Kinematikára: a testek mozgását tanulmányozza anélkül, hogy figyelembe venné a kiváltó Mechanika Kinematika A mechanika a fizika része mely a testek mozgásával és egyensúlyával foglalkozik. A klasszikus mechanika, mely a fénysebességnél sokkal kisebb sebességű testekre vonatkozik, feloszlik:

Részletesebben

CodeCamp Döntő feladat

CodeCamp Döntő feladat CodeCamp Döntő feladat 2014 1 CodeCamp Döntő feladat A feladatban egy játékot kell készíteni, ami az elődöntő feladatán alapul. A feladat az elődöntő során elkészített szimulációs csomagra építve egy két

Részletesebben

automagic SP Automata vonal, derékszögrajzoló és pontlézer kezelési kézikönyv Használat előtt kérjük olvassa el figyelmesen a kezelési kézikönyvet

automagic SP Automata vonal, derékszögrajzoló és pontlézer kezelési kézikönyv Használat előtt kérjük olvassa el figyelmesen a kezelési kézikönyvet automagic SP Automata vonal, derékszögrajzoló és pontlézer kezelési kézikönyv Használat előtt kérjük olvassa el figyelmesen a kezelési kézikönyvet Figyelmeztetés - Kérjük ne nézzen közvetlenül a lézerfénybe

Részletesebben

1. BEVEZETŐ 2. FŐ TULAJDONSÁGOK

1. BEVEZETŐ 2. FŐ TULAJDONSÁGOK 1. BEVEZETŐ Az IB aktív infravörös mozgásérzékelő szenzorok különböző magasságban és szélességben védik az átjárókat, beltéri és kültéri ablakokat. Az eszközök két darabos, adó és vevő kiszerelésben készülnek,

Részletesebben

Logaritmikus erősítő tanulmányozása

Logaritmikus erősítő tanulmányozása 13. fejezet A műveleti erősítők Logaritmikus erősítő tanulmányozása A műveleti erősítő olyan elektronikus áramkör, amely a két bemenete közötti potenciálkülönbséget igen nagy mértékben fölerősíti. A műveleti

Részletesebben

Elektronikus műszerek Analóg oszcilloszkóp működés

Elektronikus műszerek Analóg oszcilloszkóp működés 1 1. Az analóg oszcilloszkópok általános jellemzői Az oszcilloszkóp egy speciális feszültségmérő. Nagy a bemeneti impedanciája, ezért a voltmérőhöz hasonlóan a mérendővel mindig párhuzamosan kell kötni.

Részletesebben

34. Mikola Sándor Országos Tehetségkutató Fizikaverseny II. forduló 2015. március 17. 14-17 óra. A verseny hivatalos támogatói

34. Mikola Sándor Országos Tehetségkutató Fizikaverseny II. forduló 2015. március 17. 14-17 óra. A verseny hivatalos támogatói 34. Mikola Sándor Országos Tehetségkutató Fizikaverseny II. forduló 2015. március 17. 14-17 óra A verseny hivatalos támogatói Gimnázium 9. évfolyam 1.) Egy test vízszintes talajon csúszik. A test és a

Részletesebben

Kompresszor MAC610. Használati utasítás. A gép használatba vétele elott olvassa el ezt a Használati utasítást.

Kompresszor MAC610. Használati utasítás. A gép használatba vétele elott olvassa el ezt a Használati utasítást. Kompresszor Használati utasítás A gép használatba vétele elott olvassa el ezt a Használati utasítást. MAC610 További információkért forduljon a legközelebbi meghatalmazott márkakereskedohöz vagy forgalmazóhoz.

Részletesebben

6000 Kecskemét Nyíri út 11. Telefon: 76/481-474; Fax: 76/486-942 bjg@pr.hu www.banyai-kkt.sulinet.hu. Gyakorló feladatok

6000 Kecskemét Nyíri út 11. Telefon: 76/481-474; Fax: 76/486-942 bjg@pr.hu www.banyai-kkt.sulinet.hu. Gyakorló feladatok BÁNYAI JÚLIA GIMNÁZIUM 6000 Kecskemét Nyíri út 11. Telefon: 76/481-474; Fax: 76/486-942 bjg@pr.hu www.banyai-kkt.sulinet.hu Gyakorló feladatok I. LEGO Robotprogramozó országos csapatversenyre A következő

Részletesebben

AZ ESTI ÉS A LEVELEZŐ TAGOZATOS HALLGATÓK SZÁMÁRA

AZ ESTI ÉS A LEVELEZŐ TAGOZATOS HALLGATÓK SZÁMÁRA FIZIKA JEGYZET AZ ESTI ÉS A LEVELEZŐ TAGOZATOS HALLGATÓK SZÁMÁRA Készítette: Bagosi Róbert 2010.10.01 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 1 KINEMATIKA... 5 SKALÁR ÉS VEKTORMENNYISÉGEK... 5 A TESTEK MOZGÁSÁNAK

Részletesebben

Wien-hidas oszcillátor mérése (I. szint)

Wien-hidas oszcillátor mérése (I. szint) Wien-hidas oszcillátor mérése () A Wien-hidas oszcillátor az egyik leggyakrabban alkalmazott szinuszos rezgéskeltő áramkör, melyet egyszerűen kivitelezhető hangolhatóságának, kedvező amplitúdó- és frekvenciastabilitásának

Részletesebben

Neo Neon DJ Scan (SRL-114) Felhasználói Kézikönyv

Neo Neon DJ Scan (SRL-114) Felhasználói Kézikönyv Neo Neon DJ Scan (SRL-114) Felhasználói Kézikönyv Tartalom: 1. Ismertető 2. Biztonsági figyelmeztetések 3. Felszerelés, beállítás 4. Hogyan üzemeltessük a készüléket 5. Karbantartás és tisztítás 6. Technikai

Részletesebben

Digitális tananyag a fizika tanításához

Digitális tananyag a fizika tanításához Digitális tananyag a fizika tanításához Ismétlés Erőhatás a testek mechanikai kölcsönhatásának mértékét és irányát megadó vektormennyiség. jele: mértékegysége: 1 newton: erőhatás következménye: 1N 1kg

Részletesebben

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 15. FIZIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. május 15. Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Fizika emelt szint

Részletesebben

Flexi Force személy bejáró kapu

Flexi Force személy bejáró kapu Flexi Force személy bejáró kapu Figyelem, általános felhívás Ezen kit biztonságos üzemeltetéséhez, karbantartásához, számos dolgot kell figyelembe venni elővigyázatosságból. A biztonság érdekében vegye

Részletesebben

Áramköri elemek. 1 Ábra: Az ellenállások egyezményes jele

Áramköri elemek. 1 Ábra: Az ellenállások egyezményes jele Áramköri elemek Az elektronikai áramkörök áramköri elemekből épülnek fel. Az áramköri elemeket két osztályba sorolhatjuk: aktív áramköri elemek: T passzív áramköri elemek: R, C, L Aktív áramköri elemek

Részletesebben

Kísérletező fizika a középszintű érettségin

Kísérletező fizika a középszintű érettségin SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR KÍSÉRLETI FIZIKA TANSZÉK Kísérletező fizika a középszintű érettségin Készítette: Szabó László Attila Témavezető: Dr. Papp Györgyné Dr. Papp Katalin Szeged,

Részletesebben

Bevezetés Első eredmények Huygens és Newton A fény hullámelmélete Folytatás. Az optika története. SZE, Fizika és Kémia Tsz. v 1.0

Bevezetés Első eredmények Huygens és Newton A fény hullámelmélete Folytatás. Az optika története. SZE, Fizika és Kémia Tsz. v 1.0 Fizikatörténet Az optika története Horváth András SZE, Fizika és Kémia Tsz. v 1.0 A görög tudomány eredményei Pithagorasz: a szemből kiinduló letapogató nyaláb okozza a látásérzetet Euklidesz: tükrözés

Részletesebben

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉP SZINT Függvények

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉP SZINT Függvények MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉP SZINT Függvények A szürkített hátterű feladatrészek nem tartoznak az érintett témakörhöz, azonban szolgálhatnak fontos információval az érintett feladatrészek

Részletesebben

Tudnivalók. Dr. Horváth András. 0.1-es változat. Kedves Hallgató!

Tudnivalók. Dr. Horváth András. 0.1-es változat. Kedves Hallgató! Kérdések és feladatok rezgőmozgásokból Dr. Horváth András 0.1-es változat Tudnivalók Kedves Hallgató! Az alábbiakban egy válogatást közlünk az elmúlt évek vizsga- és ZH-feladataiból. Időnk és energiánk

Részletesebben

Transzformátor rezgés mérés. A BME Villamos Energetika Tanszéken

Transzformátor rezgés mérés. A BME Villamos Energetika Tanszéken Transzformátor rezgés mérés A BME Villamos Energetika Tanszéken A valóság egyszerűsítése, modellezés. A mérés tervszerűen végrehajtott tevékenység, ezért a bonyolult valóságos rendszert először egyszerűsítik.

Részletesebben

Tradicionálisan téves számítások a Michelson Morley-kísérlet éterhipotézis szerinti értelmezésében

Tradicionálisan téves számítások a Michelson Morley-kísérlet éterhipotézis szerinti értelmezésében Tradicionálisan téves számítások a Michelson Morley-kísérlet éterhipotézis szerinti Dr. Korom Gyula E-mail: korom.mem@axelero.hu Kulcsszavak: fazor-elmélet, útkülönbség, optikai útkülönbség, fáziskülönbség,

Részletesebben

GOLDEN MEDIA GM 50-120

GOLDEN MEDIA GM 50-120 GOLDEN MEDIA GM 50-120 1. 2. Ellenőrizze, hogy az antennatartó csőcsonk 0 - on áll-e, amennyiben nem úgy manuálisan állítsa oda a csőcsonk mozgató gombok segítségével. 3. A beállítás előtt bizonyosodjon

Részletesebben

Rácsvonalak parancsot. Válasszuk az Elsődleges függőleges rácsvonalak parancs Segédrácsok parancsát!

Rácsvonalak parancsot. Válasszuk az Elsődleges függőleges rácsvonalak parancs Segédrácsok parancsát! Konduktometriás titrálás kiértékelése Excel program segítségével (Office 2007) Alapszint 1. A mérési adatokat írjuk be a táblázat egymás melletti oszlopaiba. Az első oszlopba kerül a fogyás, a másodikba

Részletesebben

Az együttfutásról általában, és konkrétan 2.

Az együttfutásról általában, és konkrétan 2. Az együttfutásról általában, és konkrétan 2. Az első részben áttekintettük azt, hogy milyen számítási eljárás szükséges ahhoz, hogy egy szuperheterodin készülék rezgőköreit optimálisan tudjuk megméretezni.

Részletesebben

Fizika tanmenet 11. osztály (heti 2 óra)

Fizika tanmenet 11. osztály (heti 2 óra) Fizika tanmenet 11. osztály (heti 2 óra) Óraszám Tananyag 1. Év eleji tudnivalók 2. 1. A rezgőmozgás leírása Ha rezeg a léc 3. 2. A harmonikus rezgőmozgást végző test kitérése sebessége, gyorsulása. Hogyan

Részletesebben

mintásfal 60 40 2 2 mintásfal :m :sz :dbjobbra :dbfel

mintásfal 60 40 2 2 mintásfal :m :sz :dbjobbra :dbfel 6.osztály 1.foglalkozás 6.osztály 2.foglalkozás kocka kockafal :db minta Készítsd el ezt a mintát! A minta hosszú oldala 60 a rövid oldala 40 egység hosszú. A hosszú oldal harmada a négyzet oldala! A háromszög

Részletesebben

A természettudományos oktatás komplex megújítása a Révai Miklós Gimnáziumban és Kollégiumban. Munkafüzet FIZIKA. Emeltszintű érettségi.

A természettudományos oktatás komplex megújítása a Révai Miklós Gimnáziumban és Kollégiumban. Munkafüzet FIZIKA. Emeltszintű érettségi. A természettudományos oktatás komplex megújítása a Révai Miklós Gimnáziumban és Kollégiumban Munkafüzet FIZIKA Emeltszintű érettségi Bognár Gergely TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0031 TARTALOMJEGYZÉK Előszó...

Részletesebben

8. Laboratóriumi gyakorlat INKREMENTÁLIS ADÓ

8. Laboratóriumi gyakorlat INKREMENTÁLIS ADÓ 8. Laboratóriumi gyakorlat INKREMENTÁLIS ADÓ 1. A gyakorlat célja: Az inkrementális adók működésének megismerése. Számítások és szoftverfejlesztés az inkrementális adók katalógusadatainak feldolgozására

Részletesebben

IpP-CsP2. Baromfi jelölı berendezés általános leírás. Típuskód: IpP-CsP2. Copyright: P. S. S. Plussz Kft, 2009

IpP-CsP2. Baromfi jelölı berendezés általános leírás. Típuskód: IpP-CsP2. Copyright: P. S. S. Plussz Kft, 2009 IpP-CsP2 Baromfi jelölı berendezés általános leírás Típuskód: IpP-CsP2 Tartalomjegyzék 1. Készülék felhasználási területe 2. Mőszaki adatok 3. Mőszaki leírás 3.1 Állvány 3.2 Burkolat 3.3 Pneumatikus elemek

Részletesebben

Tanmenet. Fizika 8. évfolyam. Bevezető

Tanmenet. Fizika 8. évfolyam. Bevezető Tanmenet Fizika 8. évfolyam Bevezető A tanmenet a Műszaki Kiadó által 2002-ben megjelentetett és 2008-ban átdolgozott: Fizika tankönyv 8. osztályosoknak (Szerzők: Gulyás János, dr. Honyek Gyula, Markovits

Részletesebben

HYPPO. Csuklós kar, irreverzibilis, kioldó, beépített végállás kapcsoló HY 7100. Teleszkópos kar, irreverzibilis, kioldó, beépített végállás kapcsoló

HYPPO. Csuklós kar, irreverzibilis, kioldó, beépített végállás kapcsoló HY 7100. Teleszkópos kar, irreverzibilis, kioldó, beépített végállás kapcsoló HYPPO Szerelési útmutató és részletes alkatrész katalógus Elektromechanikus mozgatószerkezet 1 vagy 2 szárnyú zsanéros kapukhoz csuklós vagy teleszkópos karral Modellek és tulajdonságaik HY 7005 Csuklós

Részletesebben

MATEMATIKA C 12. évfolyam 4. modul Még egyszer!

MATEMATIKA C 12. évfolyam 4. modul Még egyszer! MATEMATIKA C 1. évfolyam 4. modul Még egyszer! Készítette: Kovács Károlyné Matematika C 1. évfolyam 4. modul: Még eygszer! Tanári útmutató A modul célja Időkeret Ajánlott korosztály Modulkapcsolódási pontok

Részletesebben

Harmonikus rezgések összetevése és felbontása

Harmonikus rezgések összetevése és felbontása TÓTH.: Rezgésösszetevés (kibővített óravázlat) 30 005.06.09. Harmonikus rezgések összetevése és felbontása Gyakran előfordul hogy egy rezgésre képes rendszerben több közelítőleg harmonikus rezgés egyszerre

Részletesebben

10. Éneklő fűszál Egy fűszál, papírszalag vagy hasonló tárgy élére fújva hangot hozhatunk létre. Vizsgáld meg a jelenséget!

10. Éneklő fűszál Egy fűszál, papírszalag vagy hasonló tárgy élére fújva hangot hozhatunk létre. Vizsgáld meg a jelenséget! 3. Mesterséges izom: Erősíts polimer horgászzsinórt egy elektromos fúróra, majd a fúróval feszíts meg a zsinórt. Ahogy csavarodik a zsinór rugó-szerű elrendezésben feszes spirálokat képez. Hő közlésével

Részletesebben

JProducts Limited. ames. Használati utasítás. Ultrahangos tisztító

JProducts Limited. ames. Használati utasítás. Ultrahangos tisztító ames JProducts Limited Ultrahangos tisztító Használati utasítás Útmutató: Köszönjük, hogy megvásárolta termékünket! Az ultrahangos tisztításegy egyedülálló technológia. Az ultrahang apró buborékok millióit

Részletesebben

Félvezetk vizsgálata

Félvezetk vizsgálata Félvezetk vizsgálata jegyzkönyv Zsigmond Anna Fizika BSc III. Mérés vezetje: Böhönyei András Mérés dátuma: 010. március 4. Leadás dátuma: 010. március 17. Mérés célja A mérés célja a szilícium tulajdonságainak

Részletesebben

33. Mikola Sándor Országos Tehetségkutató Fizikaverseny I. forduló 2014. február 11. (kedd), 14-17 óra Gimnázium 9. évfolyam

33. Mikola Sándor Országos Tehetségkutató Fizikaverseny I. forduló 2014. február 11. (kedd), 14-17 óra Gimnázium 9. évfolyam 33. Mikola Sándor Országos Tehetségkutató Fizikaverseny I. forduló 2014. február 11. (kedd), 14-17 óra Gimnázium 9. évfolyam Figyelem! A feladatok megoldása során adatok elektronikus továbbítására alkalmas

Részletesebben

7. Laboratóriumi gyakorlat KIS ELMOZDULÁSOK MÉRÉSE KAPACITÍV ÉS INDUKTÍV MÓDSZERREL

7. Laboratóriumi gyakorlat KIS ELMOZDULÁSOK MÉRÉSE KAPACITÍV ÉS INDUKTÍV MÓDSZERREL 7. Laboratóriumi gyakorlat KIS ELMOZDULÁSOK MÉRÉSE KAPACITÍV ÉS INDUKTÍV MÓDSZERREL 1. A gyakorlat célja Kis elmozulások (.1mm 1cm) mérésének bemutatása egyszerű felépítésű érzékkőkkel. Kapacitív és inuktív

Részletesebben

VEVŐTÁJÉKOZTATÓ. 6. Kizárólag száraz kendővel tisztítsa a készüléket.

VEVŐTÁJÉKOZTATÓ. 6. Kizárólag száraz kendővel tisztítsa a készüléket. Fontos biztonsági előírások VEVŐTÁJÉKOZTATÓ 1. Olvassa el az alábbi előírásokat 2. Jegyezze meg az előírásokat. 3. Tartsa be az utasításokat. 4. Kövessen minden utasítást. 5. Ne használja a készüléket

Részletesebben

JIM JM.3, JM.4 garázskapu mozgató szett CP.J3 vezérléssel

JIM JM.3, JM.4 garázskapu mozgató szett CP.J3 vezérléssel 1 JIM JM.3, JM.4 garázskapu mozgató szett CP.J3 vezérléssel Felszerelési javaslat: JIM garázskapu mozgató szett 2 Technikai adatok: JM.3 JM.4 Tápfeszültség: 230Vac 230Vac Motor: 24Vdc 24Vdc Teljesítmény:

Részletesebben

ahol m-schmid vagy geometriai tényező. A terhelőerő növekedésével a csúszó síkban fellép az un. kritikus csúsztató feszültség τ

ahol m-schmid vagy geometriai tényező. A terhelőerő növekedésével a csúszó síkban fellép az un. kritikus csúsztató feszültség τ Egykristály és polikristály képlékeny alakváltozása A Frenkel féle modell, hibátlan anyagot feltételezve, nagyon nagy folyáshatárt eredményez. A rácshibák, különösen a diszlokációk jelenléte miatt a tényleges

Részletesebben

Összeadó színkeverés

Összeadó színkeverés Többféle fényforrás Beépített meghajtás mindegyik fényforrásban Néhány fényforrásban beépített színvezérlő és dimmer Működtetés egyszerűen 12V-ról Színkeverés kézi vezérlővel Komplex vezérlés a DkLightBus

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. május 16. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2013. május 16. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Fizika

Részletesebben

Gyakorlati tudnivalók a jelzőlámpás forgalomirányítás tervezésével kapcsolatban. 2013. szeptember. Dr. Kálmán László

Gyakorlati tudnivalók a jelzőlámpás forgalomirányítás tervezésével kapcsolatban. 2013. szeptember. Dr. Kálmán László Gyakorlati tudnivalók a jelzőlámpás forgalomirányítás tervezésével kapcsolatban 2013. szeptember Dr. Kálmán László 4. A fázisidő terv készítésének lépései A fázissorrendek felvétele valamint a jármű

Részletesebben

UV megvilágító A jelen használati útmutató másolása, bemutatása és terjesztése a Transfer Multisort Elektronik írásbeli hozzájárulását igényli.

UV megvilágító A jelen használati útmutató másolása, bemutatása és terjesztése a Transfer Multisort Elektronik írásbeli hozzájárulását igényli. UV megvilágító Felhasználói kézikönyv A jelen használati útmutató másolása, bemutatása és terjesztése a Transfer Multisort Elektronik írásbeli hozzájárulását igényli. 1. A készülék alkalmazása......2 2.

Részletesebben