A civil szervezetek megjelenése a hazai jogszabályokban

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A civil szervezetek megjelenése a hazai jogszabályokban"

Átírás

1 A civil szervezetek megjelenése a hazai jogszabályokban Bevezetés Civil szervezetek A fogalom jogi meghatározása Néhány kiemelkedő nemzetközi civil szervezet Nemzetközi Vöröskereszt Üdvhadsereg A Nemzetközi Caritas és az Amnesty International A nemzetközi civil szervezetek jelentősége Körkép a civil szervezetek hazai helyzetéről A nonprofit szektor A nonprofit szektor újjászületése A nonprofit szektor feladatai A nonprofit szervezet fogalma Civil szervezetek A civil szervezetek társadalmi szerepe Civil szervezetek és az Alkotmány Civil szervezetek és a Polgári Törvénykönyv Civil szervezetek típusai és létrehozásuk Az alapítvány Nyilvántartásba vétel Az alapító okirat Kezelő szerv Az alapítvány megszüntetése Alapítványok egyesítése Egyesület Nyilvántartásba vétel folyamata Az alapítás követelményei Gazdálkodó tevékenység Az egyesület megszüntetése Köztestület Köztestület és egyesület elhatárolása Köztestület és egyesület hasonlósága... 14

2 2 3.4 További szervezettípusok Civil szervezetek jelentősége a hazai jogszabályokban Az 1%-os törvény A törvény bevezetése és jelentősége Az 1% alapja A rendelkező nyilatkozat Átutalás a kedvezményezetteknek További példák /1995. (XII. 29.) NM rendelet /1996.(VII. 8.) MKM rendelet A Nemzeti Civil Alapprogram A Nemzeti Civil Alapprogram célja Az NCA által támogatott tevékenységek A NCA rendelkezésére álló források Támogatást igényelhető szervezetek Az NCA testületei A Tanács A Kollégiumok Az NCA tagjaira vonatkozó szabályok Összeférhetetlenség és kizárás Megbízatás megszűnése A Tanács és a Kollégiumok működése Nyitottság és nyilvánosság A támogatási döntések Összegzés Bevezetés Az 1065/2007. (VIII. 23.) Korm. határozat rendelkezik a kormányzati civil kapcsolatok fejlesztését szolgáló egyes intézkedésekről. A kormányzati civil kapcsolatok fejlesztése érdekében, illetve annak keretében két kidolgozásra váró terület kerül előtérbe, nevezetesen a közigazgatás és a civil szervezetek kapcsolata, továbbá a civil szereplők digitális írástudásának

3 3 fejlesztése az e-pályázati követelményeknek való megfelelés céljából. Ebben az összeállításban (modulban) az első témakörön belül is a civil szervezetekkel kapcsolatos jogi szabályozás kerül az érdeklődés középpontjába. 1. Civil szervezetek 1.1 A fogalom jogi meghatározása évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről évi L. törvény a Nemzeti Civil Alapprogramról évi XX. tv. Magyar Köztársaság Alkotmányáról évi II. törvény az egyesülési jogról évi CXXVI. törvény a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről

4 4 A civil szervezetek fogalom meghatározását 2003-ig hiába kerestük a hazai lexikonokban, értelmező szótárakban stb. nem találtuk. Az Új Magyar Lexikon szerint a civil <lat.> polgári személy, szemben a katonával vagy más egyenruhás testület tagjával; polgári. A Nemzeti Civil Alapprogramról szóló évi L. törvény 14. b) pontjában írtak értelmében civil szervezet: az egyesülésről szóló évi II. törvény alapján létrejött, jogi személyiséggel bíró társadalmi szervezet, szövetség (kivéve pártot, a munkaadói és munkavállalói érdek-képviseleti szervezetet, a biztosító egyesületet, valamint az egyházat), és a Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény alapján létrejött, jogi személyiséggel bíró alapítvány (ide nem értve a közalapítványt). A kormányzati civil kapcsolatok fejlesztését szolgáló egyes intézkedésekről szóló 1065/2007. (VIII. 23.) Korm. határozat 12. pontjában foglaltak szerint E határozat során civil szervezet alatt a Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény szerinti alapítványt, egyesületet, illetve egyesületek szövetségeit kell érteni. A fenti értelmezésekből, definícióból adódóan tehát megfogalmazhatjuk, hogy a civil szervezetek a civilek akaratából létrejövő - azaz nem az államok kötelező döntéséből-előírásából fakadó - önkéntes tevékenységen alapuló olyan szervezetek, vagy csoportok, amelyek kijelölt célokat, vagy érdeket szolgálnak. 1.2 Néhány kiemelkedő nemzetközi civil szervezet Nemzetközi Vöröskereszt Az évi osztrák - olasz - francia háború döntő ütközetére június 24-én a Garda-tó közelében, Solferino község térségében került sor. A III. Napóleon vezetése alatt álló franciapiemonti erők súlyos vereséget mértek az osztrák csapatokra. Henri Dunant (svájci üzletember) miután látta és tapasztalta a gyilkos küzdelmet, a borzalmas végeredményt, a harctéren hagyott francia és osztrák sebesülteket, elhatározta egy szervezet létrehozását. A Sebesült Katonák Segélyezésének Nemzetközi Bizottsága nevű szervezet 1863-ban alakult meg Genfben. Ez a bizottság dolgozta ki, valamint fogadta el a genfi egyezményt (1864. augusztus 22.), amely elismerte a Vörös Kereszt szerepét, a benne rejlő hatalmas lehetőségeket. Ez az egyezmény rögzíti a hadviselő felek kötelezettségeit a sebesült katonák megsegítésére, egészségügyi ellátásuk biztosítására. Így alakult meg - névváltoztatás révén - a legidősebb nemzetközi civil szervezet, a Nemzetközi Vöröskereszt (Internacional Red Cross).

5 Üdvhadsereg A genfi egyezmény elfogadását követő évben (1865) Londonban az Üdvhadsereg (Armée du salut) létrehozására került sor William Booth prédikátor aktív támogatásával. E szervezet kiemelkedően az angol főváros szegényeinek lelki és testi támogatására törekedett. A nemzetközi civil szervezetek között is megkülönböztetett helyt tölt be a párizsi székhelyű Emberi Jogok Nemzetközi Szövetsége (International Federation of Human Rights), valamint a New York-i alapítású Emberi Jogok Nemzetközi Ligája (International League for Human Rights). Míg az előbbit 1922-ben 36, addig az utóbbit 1941-ben alapították 26 ország részvételével A Nemzetközi Caritas és az Amnesty International Rómában hozták létre év végén azt a szervezetet, melynek kiemelkedő feladata a legszegényebbek támogatására irányult. A katolikus szellemű Nemzetközi Caritas (Internacional Confedeation of Cathologik Organizations for Charitable Socialaction) tevékenysége valójában a legrászorultabbak ellátását hivatott segíteni. Az Amnesty International 1961-ben alakult meg Peter Benenson angol jogász vezetésével. E szervezet alapvető célkitűzése, hogy meggyőződésük, vallásuk, illetve fajuk miatt elzártak jogi védelmében nyújtsanak segítséget A nemzetközi civil szervezetek jelentősége A nemzetközi civil szervezetek egyrészt komoly anyagi háttérrel rendelkeznek, másrészt jelentős társadalmi támogatottságuk révén lényeges befolyásolással vannak a közvéleményre, a mindenkori kormánypolitikára, továbbá a kormányközi szervezetekre. Ebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a mindennapok életére egyre nagyobb hatást gyakorolnak. A tőkeerősségre jellemző példa a Nemzetközi Természetvédelmi Unió (International Union for the Conservation og and Natural Resoulces) működése, amely például 130 ország 3800 természetvédelmi projektjének megvalósulásához járult hozzá.

6 6 2. Körkép a civil szervezetek hazai helyzetéről 2.1 A nonprofit szektor A nonprofit szektor újjászületése Számtalanszor elhangzott már: civil szervezetek nélkül nincs demokrácia. A rendszerváltozás óta csipkerózsika álmából felébredt civil társadalom látványos eredményeket ért el. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a bíróságok a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló évi L. törvény megjelenéséig a KSH közzétett adatai szerint civil nonprofit szervezetet tartottak nyilván. A Polgári Törvénykönyvnek az évi módosítása újra létrehozta az alapítványt, mint jogképes intézményt. Ezzel a jogi aktussal született újjá a magyarországi nonprofit szektor. A kormányzati és a csirázásban lévő piaci szektorok mellett ezáltal megjelent a harmadik láb is. Megjegyzendő, hogy a nonprifit szektor két jelentős számú intézményei az alapítványok, valamint az egyesületek (társas nonprofit szervezetek) már a két világháború között is szép számban tevékenykedtek. A hazai nonprofit szektor egy évtized alatt robbanásszerű növekedést mutatott fel. Kuti Éva A harmadik szektor helye és szerepe a magyar társadalom és gazdaság szerkezetének átalakításában. A nonprofit Magyarországon c. tanulmányában ennek okait az alábbiakban összegezte: - Visszatérés a trendhez: a megtört történelmi fejlődéshez való gyors igazodás. - A társadalmi és a politikai struktúra átalakulása: a rendszerváltással együtt járó változások hatásai. - A jóléti szolgáltatások krónikus hiánya: az államszocialista korszakbeli hiányt felváltó állampolgári igények kielégítése. - Áthárított felelősség és szerkezetváltás: a kormányzat erőteljes részvétele a szektor létrehozásában és pénzforrásainak megteremtésében. - A túlélésért folytatott harc: a válság különböző szereplői így (is) harcolnak saját túlélésükért A nonprofit szektor feladatai A nonprofit szervezetek újjászületés arra utal, hogy az állampolgárok megfelelően értékelték és érzékelik a harmadik szektor fontosságát. A nemzetközi tapasztalatok alapján pontosan

7 7 tudják, hogy sem az állami, sem a piaci szektor nem alkalmas minden társadalmi igény kielégítésére. A piaci szektor szerepe a profitot előállító termelési és szolgáltatási területre terjed ki. Az állami szektor feladata elsősorban az, hogy a társadalom valamennyi tagja számára a közjavakról gondoskodjon. A nonprofit szervezetek biztosítják a társadalmi önszerveződés és érdekérvényesítés kereteit, alkalmat adnak a kisebb-nagyobb társadalmi csoportok különleges igényeinek kielégítésére, a nem profitcélú társadalmi innovációra és a társadalmi problémák közösségi (de nem állami) kezelésére A nonprofit szervezet fogalma A szakirodalom a nonprofit szervezet fogalmát több aspektusból közelíti meg. A nemzetközi szakirodalom által legelfogadottabb nonprofit szervezeti definíciónak a Batimore-i John Hopkins Egyetem által meghatározottat tekinti. E kutatás szerint az alábbi ismérvekkel bíró szervezet tekinthető nonprofit szervezetnek: - intézményesültség (nem háztartás szintű szervezet), - kormányzattól független szervezet (nem állami), - gazdálkodása eredményét a szervezethez tartozók között fel nem osztó szervezet (nem gazdasági társaság), - önszerveződésen és öntevékenységen alapuló szervezet (létrehozását nem törvény rendeli el, s nem is kényszer), - a közvetlen politikai hatalom megszerzését és gyakorlását célul nem kitűző szervezet (nem párt). 2.2 Civil szervezetek A civil szervezetek társadalmi szerepe A civil szervezetek mint a modern társadalom intézményei elsősorban a helyi problémák megoldásában vesznek részt. Többek között olyan kérdésekre is igyekeznek választ keresni, amelyek a társadalmi gondolkodás és az állami gondoskodás köréből kiperegt(n)ek. Azokkal az állami intézményekkel, önkormányzatokkal, amelyek hajlandóságot mutatnak a velük való együttműködésre, szorosabb kapcsolatot keresnek.

8 8 A jóléti rendszer automatikus átalakítását a gazdasági - társadalmi - politikai rendszerváltás egyetlen kelet-európai országban (beleértve hazánkat is) sem biztosította. Akár bevalljuk, akár nem, - a feltételezetteknél - jóval hosszabb ideig tartó folyamatot kell előre vetítenünk. Mindennek az alapját az adja, hogy az előző szociálpolitika továbbfolytatása csődöt mondott. A társadalmat irányító szervezetek, valamint sok esetben bürokratikus intézmények legtöbbször nem nézték jó szemmel a civil szféra által dédelgetett értékrendszert, és szintén távolból igyekeznek szerveződését szemlélni. A civil szervezetek számtalanszor érzik azt, hogy elszigeteltségükből csak óriási erőfeszítések árán tudnak kitörni. Ebből adódóan göröngyös az útkeresésük az állami intézményekhez. A megjelenő politikai ideológia és politikai nyilatkozatok ellenére -, mely folyamatosan azt sulykolja, hogy a civil társadalom megléte elengedhetetlen egy fejlett társadalomban a civil szféra nem lehet biztos abban, hogy szervezeteik által lényeges szerepet játszhatnak, tölthetnek be akár a politikai, akár a gazdasági életben Civil szervezetek és az Alkotmány Az augusztus 20-án hatályba lépett többször módosított Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló évi XX. törvény április 26-áig meg sem említi a társadalmi szervezetek fogalmát. Az Alkotmánynak az évi módosítása keltette életre a társadalmi szervezetek fogalmát. (Megjegyzés: a hatályos első számú törvényünk az alábbiak szerint szabályoz: A Magyar Köztársaságban az egyesülési jog alapján mindenkinek joga van a törvény által nem tiltott célra szervezeteket létrehozni, illetőleg azokhoz csatlakozni. Politikai célt szolgáló fegyveres szervezet az egyesülési jog alapján nem hozható létre. Az egyesülési jogról szóló, valamint a pártok gazdálkodásáról és működéséről szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. ) Az Alkotmány 36. -ában foglaltak szerint feladatának ellátása során a Kormány együtt működik az érdekelt társadalmi szervezetekkel. A társadalmi szervezetek 23 éven át tartó alkotmányos garanciájának hiánya arra vezethető vissza, hogy az akkori politikai éra tartott attól, hogy a létrejövő szerveződések veszélyt jelentenek a szocialista társadalmi rend számára. Olyan elveket célokat feladatokat fogalmazhatnak meg, amelyek a szocialista eszmével feltehetőleg nem egyeztethetők össze. A társadalmi szervezetek alkotmányos jogának ki nem mondása felveti az akkori politikai elit attól való félelmét. Az Alkotmánynak a társadalmi szervezetekre vonatkozó jogi garanciáját amennyiben a civil szervezetek szemszögéből elemezzük, akkor azt

9 9 érzékeljük, hogy az a gyakorlatban közel sem megfelelően működik (pl. társadalmi szervezetek sziszifuszi munkája) Civil szervezetek és a Polgári Törvénykönyv A jó szándék kevés. Ezt már kétezer éve is tudják a római jogászok. Ezért alakították ki a római jogban az alapítvány intézményét. A tehetős római polgárok úgy döntöttek, hogy vagyonuk egy részét kegyes célra elkülönítik, a vagyon kezelését pedig arra hivatott személyekre bízzák. A Polgári Törvénykönyvnek (Ptk.) az évi 11. törvényerejű rendelettel való módosítása emelte be az alapítványt, mint jogi személyt a Ptk-ba. Amennyiben elemzés alá vesszük e magas szintű jogszabályunkat, azt tapasztaljuk, hogy a 74/A - 74/F -ok tartalmazzák az alapítványokra vonatkozó speciális szabályokat. (A 74/G -t a évi LXV. törvény helyezte hatályon kívül.) Már az elején felvethető a kérdés: A Ptk-nak az említett -ai tudják-e mindenre kiterjedően szabályozni az alapítványokat? Úgy ítélhető meg, hogy erre csak egyetlen megalapozott válasz, a NEM adható. Ebből adódóan szakmai berkekben is egyre sűrűbben fogalmazódik meg egy önálló alapítványi törvény kiadására vonatkozó igény. 3. Civil szervezetek típusai és létrehozásuk 3.1 Az alapítvány Nyilvántartásba vétel Alapító okiratban alapítványt hozhat létre - tartós közérdekű célra - magánszemély, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság. Alapítvány elsődlegesen gazdasági tevékenység folytatása céljából nem alapítható. Az alapítvány javára a célja megvalósításához szükséges vagyont kell rendelni. Az alapítvány a bírósági nyilvántartásba vételével jön létre. A nyilvántartásba vétel után az alapító az alapítványt nem vonhatja vissza. Az alapítványt annak székhelye szerint illetékes megyei bíróság, illetőleg a Fővárosi Bíróság veszi nyilvántartásba. A nyilvántartásba vételre irányuló kérelmet a bírósághoz az alapító nyújtja be. A kérelemhez csatolni kell az igazságügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott okiratokat. A bíróság a nyilvántartásba vételről nemperes eljárásban határoz. A bíróság a nyilvántartásba vételről szóló határozatát az ügyészségnek is kézbesíti. Az alapítvány a

10 10 nyilvántartásból való törléssel szűnik meg. A törlésre megfelelően alkalmazni kell az alapítvány nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályokat Az alapító okirat Az alapító okiratban meg kell jelölni az alapítvány nevét; célját; céljára rendelt vagyont és annak felhasználási módját; székhelyét. Az alapító okiratban az alapító rendelkezhet az alapítványhoz való csatlakozás lehetőségéről és egyéb feltételekről is. Az alapító az alapító okiratban az alapítvány szervezeti egységét jogi személynek nyilváníthatja, ha a szervezeti egységnek önálló ügyintéző és képviseleti szerve van, valamint, ha rendelkezik a működéséhez szükséges, az alapítvány céljára rendelt vagyonból elkülönített vagyonnal. Ha az alapító az alapítványhoz való csatlakozást megengedi (nyílt alapítvány), az alapítványhoz - az alapító okiratban meghatározott feltételek mellett - bárki csatlakozhat. Nyílt alapítvány alapításakor az alapítvány rendelkezésére legalább olyan mértékű vagyont kell bocsátani, amely a működése megkezdéséhez feltétlenül szükséges. Az alapító az alapító okiratot indokolt esetben - az alapítvány nevének, céljának és vagyonának sérelme nélkül - módosíthatja. A módosításra egyebekben az alapítvány nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Az alapítvány gazdálkodására az egyesület gazdálkodására vonatkozó szabályok az irányadók Kezelő szerv Az alapító - az alapító okiratban - kijelölheti a kezelő szervet, illetőleg ilyen célra külön szervezetet is létrehozhat. A kezelő szerv (szervezet) az alapítvány képviselője. Az alapító az alapító okiratban úgy is rendelkezhet, hogy a kezelő szerv (szervezet) vagy annak tagja kijelölése meghatározott időtartamra vagy feltétel bekövetkezéséig áll fenn. E rendelkezés azonban az időtartam lejárta, illetve a feltétel bekövetkezése esetén is csak az új kezelő szerv (szervezet), illetve az új tag kijelölésének bírósági nyilvántartásba vételével egyidejűleg válik hatályossá Az alapítvány megszüntetése A bíróság az alapítványt a nyilvántartásból törli, ha az alapító okiratban meghatározott cél megvalósult; idő eltelt; feltétel bekövetkezett. Az alapítványt akkor is törölni kell a nyilvántartásból, ha a bíróság az alapítványt megszünteti vagy más alapítvánnyal való egyesítését

11 11 rendeli el. A bíróság az ügyész keresete alapján az alapítványt megszünteti, ha céljának megvalósítása lehetetlenné vált, illetőleg ha jogszabály-változás folytán a bejegyzést meg kellene tagadnia. A bíróság az alapító kérelme alapján az alapítványt megszünteti, ha az alapítvány céljainak megvalósítása lehetetlenné vált. A bíróság az alapítványt megszüntetheti, ha a kezelő szerv (szervezet) tevékenységével az alapítvány célját veszélyezteti és az alapító - a bíróság felhívása ellenére - a kijelölést nem vonja vissza és kezelőként más szervet (szervezetet) nem jelöl ki. A megszűnt alapítvány vagyonát - az alapító okirat eltérő rendelkezése hiányában - a bíróság hasonló célú alapítvány támogatására köteles fordítani Alapítványok egyesítése A bíróság az érdekelt alapítók közös kérelmére - új alapítvány létrehozása vagy más alapítványhoz való csatlakozás céljából - elrendelheti az alapítványok egyesítését, ha ez az érintett alapítványok céljainak megvalósításával összhangban áll. Az alapítványok egyesítésére irányuló kérelemhez az új, illetőleg a megfelelően módosított - a megszűnt alapítvány jogutódlásáról is rendelkező - alapító okiratot is csatolni kell, egyebekben a bíróság eljárására az alapítvány nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az alapítvány működése felett az ügyészség a reá irányadó szabályok szerint törvényességi felügyeletet gyakorol. 3.2 Egyesület A hatályos Polgári Törvénykönyvről szóló május 1-jén hatályba lépett jelen írásigösszeállításig 98 esetben módosított évi IV. törvény a jogi személyek egyes fajtáira vonatkozó külön rendelkezések 8. pontjában említi az egyesület és a köztestület fogalmat. A 61. mondja ki, hogy az egyesület olyan önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező szervezet, amely az alapszabályban meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és céljainak elérésére szervezi tagjai tevékenységét. Az egyesület jogi személy. Magáról az egyesülési jogról az évi II. törvény (Etv.) rendelkezik. Ezen törvény tehát az egyesülési jog alapvető jellegzetessége az önkéntesség, az önkormányzati elven alapuló működés, a közös cél, a nyilvántartott tagság és a közös tevékenység. Abban az esetben, amennyiben bármelyik ismérv hiányzik, a nyilvántartásba vételre nem kerülhet sor. Az egyesülési jog gyakorlása azonban nem valósíthat meg bűncselekményt és bűncselekményre való

12 12 felhívást, továbbá nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével. Az egyesülési jog alapján tehát magánszemélyek, jogi személyek (ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei) társadalmi szervezetet hozhatnak létre. A Ptk-nak a jogképesség: a jogi személy létrejötte és megszűnése V. fejezetének 28. (3) bekezdése deklarálja, hogy jogi személyek az állami, önkormányzati, gazdasági, társadalmi és más egyéb szervek. [Megjegyzendő egyrészt, hogy társadalmi szervezet vállalkozási tevékenység céljából nem alapítható, másrészt fegyveres szervezet e törvény alapján nem hozható létre. Ezen tiltó rendelkezés hiányában a honvédségnek, a rendőrségnek, a köztársasági őrezrednek stb. konkurens szervezetei jöhetnének létre a törvényesség látszatát jelenítve meg, azaz legálisan új fegyveres csapatok jöhetnének létre.] Az egyesülési jog alapján létrehozott társadalmi szervezetekre a Ptk. alkalmazásakor az egyesületre vonatkozó szabályok az irányadók Nyilvántartásba vétel folyamata Az egyesület a bírósági nyilvántartásba vételével jön létre [Ptk. (62. (2)]. A társadalmi szervezetek nyilvántartásának ügyviteli szabályairól szóló 6/1989. (VI. 8.) IM rendeletben foglaltak szerint a társadalmi szervezetet a székhelye szerint illetékes megyei bíróság, illetőleg Fővárosi Bíróság veszi nyilvántartásba. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala (OITH) a társadalmi szervezetek nevéről nyilvános országos névjegyzéket vezet. A bíróság a társadalmi szervezet nyilvántartásba vétele, illetőleg megváltozott nevének bejegyzése előtt szükség esetén megkeresi az OITH-t, tájékoztassa arról, hogy az országos névjegyzékben nem szerepel-e azonos vagy hasonló néven bejegyzett társadalmi szervezet. Tehát az egyesület elnevezésének meg kell felelnie a névkizárólagosság, a névszabatosság, továbbá a névvalódiság követelményeinek. Abban az esetben, ha a névhasználatot a Ptk. általános szabálya szerint vesszük górcső alá, akkor azt tapasztaljuk, hogy [ld. Ptk. 77. (3) bek.] a jogi személy nevének különböznie kell azoknak a korábban nyilvántartásba vett jogi személyeknek a nevétől, amelyek hasonló működési körben és azonos területen tevékenykednek. Amennyiben a névkizárólagosságot a társadalmi szervezet aspektusából vizsgáljuk, akkor az a működési területtől függetlenül érvényesül. A névkizárólagosság lényege, hogy minden öszszetévesztési lehetőséget kizárjon, azaz a szervezet minden más grémiumtól eltérő jelleget kapjon. A névszabatosság követelményeinek a felveendő név akkor tesz eleget, ha a név jól kiejthető, könnyen megjegyezhető. Ebből következően csak számok, vagy betűk halmaza, ismeretlen idegen szó nem lehet. Amennyiben a név történelmi hagyományok folytatását kívánja továbbvinni, akkor is a köznyelv által elfogadottnak, közismertnek kell lennie.

13 Az alapítás követelményei A bíróság az egyesületet csak akkor veheti nyilvántartásba, ha legalább 10 alapító tag a szervezet megalakítását kimondja, alapszabályát megállapítja, ügyintéző és képviseleti szervét megválasztja. Ezeknek a feltételeknek a teljesítését a megalakult grémiumnak igazolnia kell. Az alapító tagoknak az alapításkor jelen kell lenniük, azaz maguk helyett megbízottat nem küldhetnek. Az alapító tagok részvételét igazolni kell részvételi, vagy jelenléti ívvel. Az egyesület alapszabályát az alapító tagoknak nemcsak tudomásul kell venniük, hanem azt el is kell fogadniuk. Ezt a tényt az alakuláskor felvett jegyzőkönyvnek pontosan kell tartalmaznia. Az egyesület alapszabályában kell rendelkezni az egyesület nevéről, céljáról és székhelyéről, valamint szervezetéről. Az alapszabály kötelező eleme a szervezet vagyonáról való rendelkezés is (elegendő a vagyon forrásainak megjelölése). Az alapszabályban kell rendelkezni a határozatképességről is Gazdálkodó tevékenység Az egyesület vagyonával önállóan gazdálkodik, s tartozásaiért saját vagyonával felel. Meg kell említeni, hogy a gazdálkodó tevékenység és a gazdasági tevékenység nem azonos fogalmak. Az egyesület és az alapítvány megkülönböztetetten gazdasági tevékenység folytatására nem hozható létre. Saját vagyonával való gazdálkodása körében kötött szerződések estében azonban gazdálkodó szervezetnek minősül. A tagok a tagdíj megfizetésén túl az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. A tagok felelőssége hasonló a kft. tagjainak felelősségéhez, amely csak a vagyoni hozzájárulás szolgáltatására terjed ki. A jogszabály nem rögzíti, hogy a társadalmi szervezet milyen vállalkozási tevékenységet láthat (vagy nem láthat) el, mégis két jogszabály mutat utat a gazdasági tevékenységeik ellátásához. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény többek között rögzíti, hogy a társasági adó alanya: az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet, a köztestület., valamint az évi II. törvény felhatalmazása alapján kiadott, a társadalmi szervezetek gazdálkodó tevékenységéről szóló 114/1992. (VII. 23.) Korm. rendelet az, amely kordában tartja ezen irányú tevékenységeiket.

14 Az egyesület megszüntetése Az egyesület abban az esetben szűnik meg, ha feloszlását vagy más egyesülettel való egyesülését a legfelsőbb szerve kimondja, illetve az arra jogosult szerv feloszlatja, illetőleg megszűnését megállapítja. Az egyesület megszűnésének megállapítására csak akkor kerülhet sor, ha a működés törvényességének a helyreállítására más lehetőség nincs. 3.3 Köztestület Köztestület és egyesület elhatárolása A köztestület mivel több ponton hasonlít a társadalmi szervezetre, éppen ezért indokolt a két szervezet közötti elhatárolás. A köztestület és a társadalmi szervezet között a fő különbség a célban, az önkéntességben, illetve a megalakulás törvényi alapjában van. A társadalmi szervezet céljai meghatározásánál a jogszabály tilalmait kell, hogy figyelembe vegye. Ez azt jelenti, hogy társadalmi szervezet bármilyen célra létrehozható, amely célkitűzés nem ütközik jogszabályba. A köztestület ezzel szemben csak közcélok érdekében hozható létre. A köztestületnek tehát minden esetben közfeladatot kell ellátnia, amely feladatot korábban az állam vagy a helyi önkormányzat látott el, vagy kellett volna ellátnia. A köztestület létrehozásával ez a feladat már nem minősülhet állami, önkormányzati feladatnak, amiből következik, hogy az állami feladatok ismételt elosztásának is be kell következnie a köztestületek létrehozásával. Szükséges a tevékenység feltételeinek a megteremtése, azaz a szakmai, gazdasági vagy egyéb tevékenységhez szükséges igazgatás megvalósítása. A társadalmi szervezet és a köztestület között jelentkező további lényeges különbség, hogy míg a társadalmi szervezet egyik legfőbb jellemzője az önkéntesség, addig a köztestület alapítását törvény rendeli el Köztestület és egyesület hasonlósága Az előző különbségek ellenére mégis az indokolta, hogy a Ptk-ban egy címszó alatt szerepeljen a köztestület az egyesülettel, az egyrészt az önigazgató jelleg, másrészt pedig az, hogy mindkét szervezet személyegyesülés. Ebből következően önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal kell, hogy rendelkezzen. Ezért is mondja ki a törvény, hogy a köztestületekre - ha a törvény eltérően nem rendelkezik - az egyesületekre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A már részletezett különbségek ugyanakkor indokolják, hogy az egyesülettől elté-

15 15 rő jegyekkel rendelkező önálló jogi személynek tekintsük a köztestületet. Az Adókódex által 2001-ben közzétett legfontosabb hazai köztestületek: Magyar Tudományos Akadémia, Magyar Olimpiai Bizottság, Nemzeti Sportszövetség, Nemzeti Szabadidősport Szövetség, Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége, Magyar Növényvédő Mérnöki - Növényorvosi Kamara, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, Magyar Ügyvédi Kamara, Személy-, és Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara, Magyar Könyvvizsgálói Kamara, Országos Magyar Vadászkamara, Magyar Mérnöki Kamara, Magyar Építész Kamara, Igazságügyi Szakértői Kamara, Magyar Állatorvosi Kamara, Szabadalmi Ügyvivői Kamara, Nemzeti Akkreditáló Testület, Magyar Szabványügyi Testület, Magyar Gyógyszerész Kamara, Magyar Orvosi Kamara, Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, Települési Önkormányzat és tűzoltó egyesület által közösen alapított önkéntes tűzoltóság, a felsoroltak területi szervei. 3.4 További szervezettípusok A Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvénykönyvnek az évi XCII. törvénnyel való január 1-jétől hatályos - módosítása az alábbi szervezettípusokat emelte be a Ptk-ba: a közalapítvány, a köztestület és a közhasznú társaság. A jogalkotó az említett szervezettípusok működésének jogszabályi deklarálásával igyekezett tiszta helyzetet teremteni az állami - fél-állami feladatok ellátását illetően. 4. Civil szervezetek jelentősége a hazai jogszabályokban 4.1 Az 1%-os törvény A törvény bevezetése és jelentősége Nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő jelentőségű, elvét tekintve forradalminak számító újítás keretét foglalja magában a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló évi CXXVI. törvény. A személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény jogot ad a magánszemélynek arra, hogy befizetett adója meghatározott részének felhasználásáról az adóévet követő évben (a rendelkező nyilatkozat évében) külön törvényben rögzített mértékben (a gyakorlatban 1 %-os törvénynek nevezett), megjelölt kedvezményezett(ek) javára és eljárás szerint nyilatkozatban rendelkezzék.

16 Az 1% alapja E törvény alkalmazásában befizetett adónak azt az összeget kell tekinteni, amely a magánszemély adóbevallásában, vagy az adóbevallást helyettesítő munkáltatói és ezzel egyenértékű elszámolásban, vagy az adóhatóság adatszolgáltatás alapján történő adó-megállapítása szerint, az összevont adóalap adójának összegéből a kedvezmények levonása után fennmarad, feltéve, hogy ezt az adót a magánszemély az adóhatóság adatszolgáltatás alapján történő adómegállapítása esetén június 20-ig -, vagy az esedékességet megelőzően benyújtott kérelmére az adóhatóság legfeljebb 12 havi részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyezett, és a magánszemély az engedélyező határozatban foglalt feltételeknek maradéktalanul eleget téve az adót és késedelmi pótlékát hiánytalanul megfizette A rendelkező nyilatkozat A magánszemély külön-külön nyilatkozatban rendelkezhet befizetett adójának egy százalékáról, további egy százalékáról pedig a meghatározottak közül kiválasztott egy-egy kedvezményezett javára. A befizetett adó egy-egy százalékáról csak teljes egészében lehet rendelkezni és/vagy a meghatározott kedvezményezettek közül kiválasztott egy-egy kedvezményezett javára. Ha a magánszemély a befizetett adójának a meghatározott bármely részéről e törvény szabályai szerint rendelkezett, és rendelkezésének teljesítése megtörtént, akkor a teljesítés szerinti összeg sem az adóhatóság adatszolgáltatás alapján történő adó-megállapításának módosítása, sem adóhatósági ellenőrzés, sem önellenőrzés következményeként nem módosítható Átutalás a kedvezményezetteknek Az állami adóhatóság a magánszemély adóbevallásához, vagy az adóbevallást helyettesítő munkáltatói és ezzel egyenértékű elszámoláshoz, vagy az adóhatóság adatszolgáltatás alapján történő adó-megállapításának nyilatkozatához fűzött rendelkezések és az adóbevallásában, vagy az adóbevallást helyettesítő munkáltatói és ezzel egyenértékű elszámoláshoz, vagy az adóhatóság adatszolgáltatás alapján történő adó-megállapításában feltüntetett adatok alapján utalja át a kedvezményezettek javára a meghatározott összeget. Az egyházi kedvezményezetteket megillető támogatást az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős miniszter által vezetett minisztérium az előírtak szerint eljárva utalja át.

17 További példák /1995. (XII. 29.) NM rendelet A civil szervezetekként működő társadalmi szervezetek jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a rájuk való utalás egyre több jogszabályban jelenik meg. Példaként említendő az Országos Haematológiai és Vértranszfúziós Intézet megszüntetéséről, az Országos Vérellátó Központ, valamint az Országos Haematológiai és Immunológiai Intézet létrehozásáról szóló 48/1995. (XII. 29.) NM rendelet, mely 1. sz. mellékletének 14. pontja kimondja, hogy az Országos Vérellátó Központ Együttműködik a Magyar Véradók Országos Szövetségével és a véradást támogató más civil szervezetekkel. [ Megemlítendő, hogy a 48/1995. (XII. 29.) NM rendeletet a 41/2001. (XII. 5.) EüM rendelet, míg azt a 105/2004. (IV. 27.) Korm. rendelet a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától helyezte hatályon kívül.] /1996.(VII. 8.) MKM rendelet Az említett gondolatok továbbfolytatásaként megemlítendő a szakmai követelmények kiadásáról szóló 16/1996.(VII. 8.) MKM rendelet 12. sorszáma alatti azonosító számú oktatásszervező szakképesítés, melynek vizsgakövetelményei között többek között ez található: oktatási szükséglet meghatározása kisközösségek, társadalmi szervezetek működési programja alapján, vagy pénzügyi támogatások megszerzésének szervezése (munkanélküliek támogatása, alapítványi támogatások stb.). Sokkal karakteresebb meghatározás található a 74. sorszám alá sorolt közművelődési szakember, továbbá a 75. sorszám alatt található kulturális menedzser felsőfokú szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményei között. Míg az előbbi esetében pl.: a középfokú közművelődési szakemberek a közművelődés helyi intézményei, civil szervezetei, a regionális és országos közművelődési intézmények, szervezetek végrehajtó, szervező, ügyintéző munkaköriben alkalmazhatók, vagy civil közösségek számára érdekérvényesítő tanfolyami képzés kínálata, továbbá művelődési kapcsolatok, együttműködések építése, gondozása művelődési tevékenységet folytató civil szervezeteivel, valamint ismerje az állam és a civil társadalom egymáshoz való viszonyát a civil társadalom önigazgatási jellemzőit. Az utóbbi szakképesítés esetében a felsőfokú kulturális menedzser az állami, önkormányzati, a civil nonprofit szektor (egyesületek, alapítványok)

18 18 kulturális művészeti, közművelődési, közgyűjteményi, tömegkommunikációs munkaterületein, valamint a kulturális vállalkozásoknál és szolgáltatásoknál alkalmazható szakember. A kulturális menedzser a kultúra költségvetési, nonprofit és profitorientált munkaterületeien egyaránt dolgozik. Ezek a munkaterületek - a piacgazdaság kiépülésével egyre erőteljesebben és sokszínűbben - összemosódnak, egymással kombinálódnak. 5. A Nemzeti Civil Alapprogram 5.1 A Nemzeti Civil Alapprogram célja A Nemzeti Civil Alapprogram célja a civil társadalom erősítése, a civil szervezetek társadalmi szerepvállalásának segítése, a kormányzat és a civil társadalom közötti partneri viszony és munkamegosztás előmozdítása az állami, önkormányzati közfeladatok hatékonyabb ellátása érdekében. Mivel a gyakorlat, a mindennapi élet bizonyította a társadalmi szervezetek és alapítványok működési feltételei állami garanciákkal való biztosításának szükségességét, ezért a civil szervezetek átlátható, költségvetési forrásautomatizmusra épülő, pártpolitikától mentes forrásainak biztosítása érdekében került ezen jogszabály kiadásra. 5.2 Az NCA által támogatott tevékenységek A Nemzeti Civil Alapprogram ( NCA) a hazánkban bírósági nyilvántartásba vett civil szervezetek számára, azok működéséhez és tevékenységéhez biztosít központi költségvetési támogatást. Az NCA-ból az alábbi célokra teljesíthetők kifizetések: civil szervezetek működési támogatása, civil szervezetek közhasznú tevékenységének támogatása, civil szervezeteket érintő évfordulók, fesztiválok, hazai és határon túli rendezvények támogatása, nemzetközi civil kapcsolatokban a magyarországi civil szervezetek jelenlétének biztosítása, hazai és határon túli rendezvényeken, fesztiválokon történő részvétel támogatása, nemzetközi tagdíjakhoz támogatás biztosítása, európai integrációt elősegítő programok támogatása, civil szférával kapcsolatos tudományos kutatások, monitoring tevékenység és nyilvántartási feladatok támogatása,

19 19 civil szférával kapcsolatos szolgáltató, tanácsadó, oktatási, fejlesztő, segítő tevékenység és intézmények támogatása, civil szférát bemutató kiadványok, elektronikus és írott szakmai sajtó támogatása, civil szervezetek pályázati önrészeinek támogatása, adományosztó szervezeteknek szóló juttatás az Alapprogram Tanácsa (Tanács), illetve a Kollégiumok egységes elvek mentén meghatározott, forrásautomatizmus biztosításáról szóló döntései alapján, az Alapprogram működésével kapcsolatos költségek fedezete, civil érdek-képviseleti tevékenység támogatása. Az Alapprogram rendelkezésére álló forrásoknak a Tanács által évente meghatározott hányadát - de legalább hatvan százalékát - a civil szervezetek működési támogatására kell fordítani. 5.3 A NCA rendelkezésére álló források Az Alapprogram céljainak megvalósítását a központi költségvetés Miniszterelnökség fejezetén belül elkülönített előirányzat szolgálja. Az Alapprogram működésének megkezdéséhez elengedhetetlen a megfelelő költségvetési források biztosítása. A törvény rendelkezése szerint a Nemzeti Civil Alapprogramon keresztül az állam ugyanakkora összeget biztosít a civil szervezetek támogatására, mint amennyiről az adózók a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló évi CXXVI. törvény szerinti civil szervezetek javára rendelkeztek. Ez a megoldás megfelelő anyagi eszközöket biztosít az Alapprogram céljai megvalósításához, egyúttal ösztönzőleg hat a civil szervezetek támogatásgyűjtő aktivitására is. Az Alapprogram számára további forrást jelenthetnek a Nemzeti Civil Alapprogramhoz a jogszabályok által a jövőben rendelhető újabb forrásautomatizmusok, valamint a magánszemélyek, jogi személyek és jogi személyiség nélküli szervezetek önkéntes befizetései, adományai is. Ez utóbbiakat a törvény közérdekű kötelezettségvállalásnak minősíti, s ezzel lehetővé teszi mindazon pozitív jogi környezet alkalmazását, amelyet a polgári és pénzügyi jogszabályok erre vonatkozóan tartalmaznak. 5.4 Támogatást igényelhető szervezetek Az Alapprogramból az alábbi civil szervezetek igényelhetnek támogatást: azon társadalmi szervezetek (kivéve a pártokat, a munkaadói és munkavállalói érdek-képviseleti szervezeteket, a biztosító egyesületeket, valamint az egyházakat),

20 20 amelyeket a bíróság a pályázat kiírása vagy az egységes elvek mentén meghatározott támogatási feltételeknek történő megfelelés megállapítása évének első napja előtt legalább egy évvel nyilvántartásba vett, és az alapszabályuknak megfelelő tevékenységüket ténylegesen folytatják; azon alapítványok (ide nem értve a közalapítványokat), amelyeket a bíróság a pályázat kiírása, vagy az egységes elvek mentén meghatározott támogatási feltételeknek történő megfelelés megállapítása évének első napja előtt legalább egy évvel nyilvántartásba vett, és az alapító okiratuknak megfelelő tevékenységüket ténylegesen folytatják. Az Alapprogramból csak a közhasznú szervezetekről szóló évi CLVI. törvény alapján közhasznú jogállást jogerősen elnyert civil szervezetek részére teljesíthetők kifizetések. Nem jogosult az Alapprogram működési támogatására az a civil szervezet, amely a tárgyévben a költségvetési törvény alapján közvetlenül, nevesítve részesül működési támogatásban az állami költségvetésből, továbbá az a civil szervezet, amely a közhasznú szervezetekről szóló évi CLVI. törvény szerinti közvetlen politikai tevékenységet folytat. 5.5 Az NCA testületei A Tanács A Tanács az Alapprogram elvi irányító testülete, mely jogosult meghatározni az Alapprogram támogatási rendszere működésének alapvető szabályait, az Alapprogramból nyújtható támogatások rendező elveit, így különösen az egy civil szervezet számára egy költségvetési évben nyújtható támogatás maximális összegét, a Kollégiumok közötti forrásmegosztás arányait, valamint ellátja az e törvényben ráruházott egyéb feladatokat. A Tanács tizenhét tagból áll. Két tagját az Országgyűlés illetékes szakbizottsága jelöli ki, és a miniszter bízza meg, három tagját pedig a miniszter saját hatáskörben jelöli ki és bízza meg. A Tanács tizenkét tagját a civil jelöltállítási rendszer - meghatározott módon - választja. A Tanács elnökét a miniszter a Bizottság egyetértésével, a Tanács javaslata alapján a Tanács tagjai közül kéri fel. A Tanács valamennyi tagjának kijelölése és megbízása után kezdi meg működését. A Tanács első ülését a miniszter hívja össze. A szabályszerűen összehívott ülésen a Tanács akkor határozatképes, ha a tagok több mint fele a szavazásban részt vesz. Minden

Civil törvény változásai. Péteri Község Önkormányzata

Civil törvény változásai. Péteri Község Önkormányzata Civil törvény változásai Péteri Község Önkormányzata Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. Törvény A civil szervezetek

Részletesebben

1997. évi CLVI. törvény. a közhasznú szervezetekről1

1997. évi CLVI. törvény. a közhasznú szervezetekről1 1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről1 Az Országgyűlés a nem kormányzati és nem haszonelvű szervezetek hazai hagyományainak megőrzése, társadalmi szerepük növelése, közhasznú működésük és

Részletesebben

Hegykő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2013. (IV. 6.) önkormányzati rendelete. a civil szervezetek támogatásának rendjéről

Hegykő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2013. (IV. 6.) önkormányzati rendelete. a civil szervezetek támogatásának rendjéről Hegykő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2013. (IV. 6.) önkormányzati rendelete a civil szervezetek támogatásának rendjéről Hegykő Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvényének

Részletesebben

1989. évi II. törvény. az egyesülési jogról1

1989. évi II. törvény. az egyesülési jogról1 1. oldal 1989. évi II. törvény az egyesülési jogról1 Az Országgyűlés az egyesülési szabadság érvényesülése érdekében - összhangban az Alkotmány, valamint a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának

Részletesebben

Öttevény Községért Közalapítvány. Alapító Okiratának módosítása

Öttevény Községért Közalapítvány. Alapító Okiratának módosítása Öttevény Községért Közalapítvány Alapító Okiratának módosítása 1. Az alapító okirat preambuluma a következő bekezdéssel egészül ki: A létrehozott közalapítvány a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi

Részletesebben

Bevezetés. A HIPA meghatározott részéről történő rendelkezés különös szabályai

Bevezetés. A HIPA meghatározott részéről történő rendelkezés különös szabályai Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának 60/2009. (XI. 27.) számú a helyi iparűzési adó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról (egységes szerkezetben) Bevezetés E rendelet

Részletesebben

Az adományozás és az SZJA 1% jogszabályi környezete Magyarországon

Az adományozás és az SZJA 1% jogszabályi környezete Magyarországon Az adományozás és az SZJA 1% jogszabályi környezete Magyarországon Hartay Eszter Európai Nonprofit Jogi Központ Fundraising konferencia 2014. március 20. 1 Témák Irányadó jogszabályok Definíciók Alapelvek

Részletesebben

A MÚLT JOGI STÁTUSZA SZABÁLYOZÁSA MIRE NEM HOZHATÓ LÉTRE MIRE JÖN LÉTRE? 2015.02.25. ALAPÍTVÁNY. Közcélú örökhagyás görögöknél, rómaiaknál

A MÚLT JOGI STÁTUSZA SZABÁLYOZÁSA MIRE NEM HOZHATÓ LÉTRE MIRE JÖN LÉTRE? 2015.02.25. ALAPÍTVÁNY. Közcélú örökhagyás görögöknél, rómaiaknál A MÚLT ALAPÍTVÁNY Jogi személyiséggel felruházott célvagyon Közcélú örökhagyás görögöknél, rómaiaknál Ie.387 DR SZALAI ERZSÉBET 2015. 1 DR SZALAI ERZSÉBET 2015. 2 SZABÁLYOZÁSA JOGI STÁTUSZA 2011. évi CLXXV.

Részletesebben

Partnerségi információs nap a civil szervezetek előtt álló feladatokról

Partnerségi információs nap a civil szervezetek előtt álló feladatokról Partnerségi információs nap a civil szervezetek előtt álló feladatokról Főbb jogszabályok Alaptörvény Ptk. Az egyesülési jogról a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról

Részletesebben

TISZTA LAP. Hódmezővásárhelyért Polgári Egyesület ALAPSZABÁLY. ( a módosítással egységes szerkezetben ) Általános rendelkezések.

TISZTA LAP. Hódmezővásárhelyért Polgári Egyesület ALAPSZABÁLY. ( a módosítással egységes szerkezetben ) Általános rendelkezések. TISZTA LAP Hódmezővásárhelyért Polgári Egyesület ALAPSZABÁLY ( a módosítással egységes szerkezetben ) I. Általános rendelkezések. 1. (1) Az Egyesület neve: Tiszta lap Hódmezővásárhelyért Polgári Egyesület

Részletesebben

Véleményezési határidő: 2013. 02. 26. 16.00 óra Véleményezési cím: ifjusag@ujpest.hu

Véleményezési határidő: 2013. 02. 26. 16.00 óra Véleményezési cím: ifjusag@ujpest.hu Véleményezési határidő: 2013. 02. 26. 16.00 óra Véleményezési cím: ifjusag@ujpest.hu Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének /2013. (...) önkormányzati rendelete az újpesti

Részletesebben

Kapolcs Vigántpetend Egészségügyi Alapítvány

Kapolcs Vigántpetend Egészségügyi Alapítvány Kapolcs Vigántpetend Egészségügyi Alapítvány ALAPÍTÓ OKIRAT A 2011. július 18-i módosítással egységes szerkezetbe foglalva. Az alapító okirat módosítását a Kapolcs-Vigántpetend Egészségügyi Alapítvány

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. Alulírott alapítók a PTK-ban meghatározottak szerint tartós közérdekû célra ALAPÍTVÁNYT hozunk létre az alábbi feltételek szerint:

ALAPÍTÓ OKIRAT. Alulírott alapítók a PTK-ban meghatározottak szerint tartós közérdekû célra ALAPÍTVÁNYT hozunk létre az alábbi feltételek szerint: ALAPÍTÓ OKIRAT Alulírott alapítók a PTK-ban meghatározottak szerint tartós közérdekû célra ALAPÍTVÁNYT hozunk létre az alábbi feltételek szerint: 1. Az alapítvány neve: Simonyi Károly Szakközépiskola és

Részletesebben

Zsámbék Város Képviselő-testületének. 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E. a telekadóról

Zsámbék Város Képviselő-testületének. 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E. a telekadóról Zsámbék Város Képviselő-testületének 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E a telekadóról A Helyi adókról szóló (továbbiakban: Htv.) többször módosított 1990. évi C. törvény 1.. (1) bekezdése,

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s

E l ő t e r j e s z t é s EPLÉNY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE Szám: EPL/57/16/2014. E l ő t e r j e s z t é s Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. december 17-ei ülésére Tárgy: Az Eplényi Gyermekekért

Részletesebben

2003. évi L. törvény. a Nemzeti Civil Alapprogramról. Az Alapprogram célja

2003. évi L. törvény. a Nemzeti Civil Alapprogramról. Az Alapprogram célja 2003. évi L. törvény a Nemzeti Civil Alapprogramról Az Országgyűlés elismeri a társadalmi szervezetek és alapítványok működési feltételei állami garanciákkal való biztosításának szükségességét, ezért a

Részletesebben

Civil szervezetek működési célú támogatása 2015 (NEA-15-M)

Civil szervezetek működési célú támogatása 2015 (NEA-15-M) Civil szervezetek működési célú támogatása 2015 (NEA-15-M) A pályázatok benyújtása az alábbiak szerint lehetséges: Közösségi környezet kollégiuma esetén: 2015. március 16-ig Mobilitás és alkalmazkodás

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Kazincbarcika Város Önkormányzata A civil szervezetek pályázati támogatásáról szóló 7/2010. (II. 19.) rendelete alapján

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Kazincbarcika Város Önkormányzata A civil szervezetek pályázati támogatásáról szóló 7/2010. (II. 19.) rendelete alapján Melléklet a 70/2015. (IV. 14.) önkormányzati határozathoz PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Kazincbarcika Város Önkormányzata A civil szervezetek pályázati támogatásáról szóló 7/2010. (II. 19.) rendelete alapján 2015.

Részletesebben

GYÖNGYÖS VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETE P Á L Y Á Z A T I A D A T L A P

GYÖNGYÖS VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETE P Á L Y Á Z A T I A D A T L A P GYÖNGYÖS VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETE P Á L Y Á Z A T I A D A T L A P NYUGDÍJAS SZERVEZETEK TÁMOGATÁSÁRA KIÍRT PÁLYÁZATHOZ I. PÁLYÁZÓ SZERVEZET ADATAI A pályázó neve:.. A pályázó székhelye:. A pályázó címe,

Részletesebben

2014. május 29-i rendes ülésére

2014. május 29-i rendes ülésére 8. számú előterjesztés Minősített többség (mindhárom határozati javaslat) ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. május 29-i rendes ülésére Tárgy: Az önkormányzati közalapítványok

Részletesebben

C S A N Á D P A L O T A VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 4/2015.(II.25.) önkormányzati rendelete. a helyi civil szervezetek támogatásáról

C S A N Á D P A L O T A VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 4/2015.(II.25.) önkormányzati rendelete. a helyi civil szervezetek támogatásáról C S A N Á D P A L O T A VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 4/2015.(II.25.) önkormányzati rendelete a helyi civil szervezetek támogatásáról Záradék: Kihirdetés ideje: 2015. február 25. 15. óra 40.

Részletesebben

. NAPIREND Előterjesztés Salföld Község képviselő-testület 2015. március 31-i ülésére

. NAPIREND Előterjesztés Salföld Község képviselő-testület 2015. március 31-i ülésére . NAPIREND Előterjesztés Salföld Község képviselő-testület 2015. március 31-i ülésére Tárgy: Gázló Környezet- és Természetvédő Egyesület támogatási kérelme Előterjesztő: Fábián Gusztáv polgármester Előkészítette:

Részletesebben

A jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban

A jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban A jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban A gazdasági társaságok közös szabályainak kiterjesztése A Könyvben szabályozott jogi személyek tagsággal bíró jogi személyek egyesület gazdasági társaságok

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára Rendelet Önkormányzati Rendeletek Tára Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 14/2015.(V.27.) Rendelet típusa: Alap Rendelet címe: államháztartáson kívüli forrás átvételéről és átadásáról Módosított

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. február 21.-i ülése 4. számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. február 21.-i ülése 4. számú napirendi pontja Minősített többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. február 21.-i ülése 4. számú napirendi pontja Javaslat a Tolna Megyei Önkormányzati Hivatal alapító okiratának módosítására Előadó: dr.

Részletesebben

Veszprémi Civil Információs Centrum. Jogszabályi keretek

Veszprémi Civil Információs Centrum. Jogszabályi keretek Veszprémi Civil Információs Centrum Jogszabályi keretek A Partnerség Erősítése ÁROP-1.1.14-2012-2012-0011 azonosítóhoz tartozó projekt társadalmi fenntarthatósági vállalásának teljesítéséhez kapcsolódóan

Részletesebben

ALAPSZABÁLY. / a módosításokkal egységes szerkezetben / ORSZÁGOS HUMÁNMENEDZSMENT EGYESÜLET

ALAPSZABÁLY. / a módosításokkal egységes szerkezetben / ORSZÁGOS HUMÁNMENEDZSMENT EGYESÜLET ALAPSZABÁLY / a módosításokkal egységes szerkezetben / ORSZÁGOS HUMÁNMENEDZSMENT EGYESÜLET 1. Az egyesület neve: Országos Humánmenedzsment Egyesület (a továbbiakban: Egyesület). 2. Az Egyesület országos

Részletesebben

SZENT MÁRTON PLÉBÁNIA 5440 Kunszentmárton, Köztársaság tér 3. Telefon: 56/461 012 Bank: OTP 11745042-20057743 Adószám: 19865278-1-16

SZENT MÁRTON PLÉBÁNIA 5440 Kunszentmárton, Köztársaság tér 3. Telefon: 56/461 012 Bank: OTP 11745042-20057743 Adószám: 19865278-1-16 Ikt.sz.: 20/2009 Bejegyzési határozat száma: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság Pk.61.716/1994/4. Nyilvántartási szám: 475 Adó szám: 18824924 1 16 Számlaszáma: Kunszentmárton és Vidéke Tak. Szöv. 69800016-15102878

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. ALAPÍTVÁNYT hoz létre az alábbi feltételek szerint:

ALAPÍTÓ OKIRAT. ALAPÍTVÁNYT hoz létre az alábbi feltételek szerint: ALAPÍTÓ OKIRAT Kardhordó Kálmán (a volt 508-as Szakmunkásképző és Szakközépiskola 1958-tól 1996-ig tanára) ( új név: Simonyi Károly Szakközépiskola és Szakiskola) ALAPÍTVÁNYT hoz létre az alábbi feltételek

Részletesebben

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. 63/1997. (XI.01.) önkormányzati rendelete

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. 63/1997. (XI.01.) önkormányzati rendelete MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 63/1997. (XI.01.) önkormányzati rendelete a helyi környezet- és természetvédelmi alap létrehozásáról, valamint az azzal való rendelkezés és gazdálkodás szabályozásáról

Részletesebben

Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E. A helyi iparűzési adóról

Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E. A helyi iparűzési adóról 1 Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E A helyi iparűzési adóról Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testülete a a Magyarország helyi önkormányzatairól

Részletesebben

2005. évi II. törvény

2005. évi II. törvény Az Országgyűlés 2005. évi II. törvény a Szülőföld Alapról[1] - a szomszédos államokban élő magyarság szülőföldjén való boldogulásának, Magyarországgal való sokoldalú kapcsolatai ápolásának és fejlesztésének

Részletesebben

T/12492. számú. törvényjavaslat. a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Alapjáról

T/12492. számú. törvényjavaslat. a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Alapjáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/12492. számú törvényjavaslat a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Alapjáról Előadó: Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter Budapest, 2013. szeptember 2013. évi... törvény

Részletesebben

I. rész. Általános rendelkezések A rendelet célja. 1. A rendelet célja, hatálya

I. rész. Általános rendelkezések A rendelet célja. 1. A rendelet célja, hatálya Karancsalja község Önkormányzata Képviselő testületének 11/2013. (VIII.27.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat által államháztartáson kívülre nyújtott támogatásokról Karancsalja község Önkormányzatának

Részletesebben

Záró rendelkezések. Dr. Rónaszéki László jegyző

Záró rendelkezések. Dr. Rónaszéki László jegyző Belváros-Lipótváros, Budapest Főváros V. ker. Önkormányzatának 36/2007. (X. 19.) sz. rendelete az egyházak, a társadalmi és civil szervezetek, valamint alapítványok támogatására elkülönített előirányzat

Részletesebben

Szervezeti és működési kérdések - civil szervezetek, közhasznúság és változásbejegyzés -

Szervezeti és működési kérdések - civil szervezetek, közhasznúság és változásbejegyzés - Szervezeti és működési kérdések - civil szervezetek, közhasznúság és változásbejegyzés - NOSZA Egyesület 2014. február 28. Új jogszabályi környezet 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú

Részletesebben

A BOLYAI JÁNOS KATONAI MŰSZAKI FŐISKOLA SZOCIÁLPOLITIKAI ALAPÍTVÁNYÁNAK A L A P Í T Ó O K I R A T A

A BOLYAI JÁNOS KATONAI MŰSZAKI FŐISKOLA SZOCIÁLPOLITIKAI ALAPÍTVÁNYÁNAK A L A P Í T Ó O K I R A T A A BOLYAI JÁNOS KATONAI MŰSZAKI FŐISKOLA SZOCIÁLPOLITIKAI ALAPÍTVÁNYÁNAK A L A P Í T Ó O K I R A T A 2 A Bolyai János Katonai Műszaki Főiskola tartós, közérdekű célt szolgáló szociálpolitikai Alapítványt

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya

A rendelet célja. A rendelet hatálya Belváros-Lipótváros Önkormányzatának 16/2003. (V.15.) rendelete a 20/2004. (IV.19.) rendelettel és a 15/2008. (III.19.) rendelettel és a 21/2009. (VI. 02.) rendelettel módosított egységes szerkezetbe foglalt

Részletesebben

S/_2M/ 501 U*o. BUDAPEST FŐVÁROS X. KERÜLET KŐBÁNYAI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE. Tárgy: Javaslat a Reménysugár Alapítvány helyzetének rendezésére.

S/_2M/ 501 U*o. BUDAPEST FŐVÁROS X. KERÜLET KŐBÁNYAI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE. Tárgy: Javaslat a Reménysugár Alapítvány helyzetének rendezésére. BUDAPEST FŐVÁROS X. KERÜLET KŐBÁNYAI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE '' ' l,; >, - \, ki-rület Kőbányai '. vj,: ««']'')-testülct ülése S/_2M/ 501 U*o. Tárgy: Javaslat a Reménysugár Alapítvány helyzetének rendezésére.

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. (2014. május 9-i módosított változat, módosítások kiemelt formátumban)

ALAPÍTÓ OKIRAT. (2014. május 9-i módosított változat, módosítások kiemelt formátumban) ALAPÍTÓ OKIRAT (2014. május 9-i módosított változat, módosítások kiemelt formátumban) Alulírott, Borka Gyula (8000 Székesfehérvár, Gyár u. 4.) számítva természetes és jogi személyek csatlakozására Székesfehérvár

Részletesebben

Gyakori kérdések a civil szervezetekkel kapcsolatban

Gyakori kérdések a civil szervezetekkel kapcsolatban Palik Zoltán: Gyakori kérdések a civil szervezetekkel kapcsolatban Mi a civil szervezet? 2011. évi CLXXV. törvény (az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről

Részletesebben

7/2014. (XI.27.) számú ELNÖKSÉGI HATÁROZAT a Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamara tagdíj és nyilvántartásba vételi Szabályzata

7/2014. (XI.27.) számú ELNÖKSÉGI HATÁROZAT a Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamara tagdíj és nyilvántartásba vételi Szabályzata 7/2014. (XI.27.) számú ELNÖKSÉGI HATÁROZAT a Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamara tagdíj és nyilvántartásba vételi Szabályzata A Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamara (a továbbiakban: Kamara) Elnöksége

Részletesebben

A civil szervezetekkel kapcsolatos jogalkalmazás gyakorlati tapasztalatai A közeljövő kihívásai dr. Lódi Petra Szilvia

A civil szervezetekkel kapcsolatos jogalkalmazás gyakorlati tapasztalatai A közeljövő kihívásai dr. Lódi Petra Szilvia A civil szervezetekkel kapcsolatos jogalkalmazás gyakorlati tapasztalatai A közeljövő kihívásai dr. Lódi Petra Szilvia A civil szervezetekkel kapcsolatos főbb jogszabályok Alaptörvény Ptk. Az egyesülési

Részletesebben

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2008. március 26-i ülésére

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2008. március 26-i ülésére ELŐTERJESZTÉS Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2008. március 26-i ülésére Tárgy: A Szent Flórián Tűzvédelmi Alapítványban való részvétel Az előterjesztést készítette: Bartha Erika

Részletesebben

Vácduka Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2010 (V.17.) számú rendelete a helyi civil szervezetek támogatásáról

Vácduka Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2010 (V.17.) számú rendelete a helyi civil szervezetek támogatásáról Vácduka Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2010 (V.17.) számú rendelete a helyi civil szervezetek támogatásáról Vácduka Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló

Részletesebben

Kardoskút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2008. (VI. 26.) sz. ÖKT. rendelete az önkormányzati támogatásokról.

Kardoskút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2008. (VI. 26.) sz. ÖKT. rendelete az önkormányzati támogatásokról. Kardoskút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2008. (VI. 26.) sz. ÖKT. rendelete az önkormányzati támogatásokról. Kardoskút Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel,

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel, A gazdasági társaságokról szóló 2006. IV szerint nek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló

Részletesebben

A Bükkábrányi Bányász Hagyományokért Egyesület ALAPSZABÁLYA

A Bükkábrányi Bányász Hagyományokért Egyesület ALAPSZABÁLYA A Bükkábrányi Bányász Hagyományokért Egyesület ALAPSZABÁLYA 1. Általános rendelkezések 1. Az egyesület neve: Bükkábrányi Bányász Hagyományokért Egyesület (a továbbiakban: egyesület). 2. Székhelye: 3422

Részletesebben

MOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE

MOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE MOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE ADOMÁNYGYŰJTÉSI SZABÁLYZATA Érvényes: 2011. szeptember 1. Készítette: Újhelyiné Bukta Mónika Jóváhagyta: Bukta László elnök 1 A szabályzat részei: I. A szabályozás

Részletesebben

Téglás Város Képviselő-testületének 6/2013. (II.15.) Önkormányzati rendelete a civil szervezetek támogatási rendjéről

Téglás Város Képviselő-testületének 6/2013. (II.15.) Önkormányzati rendelete a civil szervezetek támogatási rendjéről Téglás Város Képviselő-testületének 6/2013. (II.15.) Önkormányzati rendelete a civil szervezetek támogatási rendjéről Téglás Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvényének 32.

Részletesebben

NYÍRSÉGI HÁZIORVOSI EGYESÜLET ALAPSZABÁLY

NYÍRSÉGI HÁZIORVOSI EGYESÜLET ALAPSZABÁLY NYÍRSÉGI HÁZIORVOSI EGYESÜLET ALAPSZABÁLY I. Általános rendelkezések A szervezet neve: Nyírségi Háziorvosok Egyesülete A szervezet székhelye: 4400 Nyíregyháza, Szent István út 59. A szervezet működési

Részletesebben

KIVONAT NAGYKOVÁCSI NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2014. NOVEMBER 20-ÁN MEGTARTOTT RENDES KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ÜLÉS JEGYZŐKÖNYVÉBŐL

KIVONAT NAGYKOVÁCSI NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2014. NOVEMBER 20-ÁN MEGTARTOTT RENDES KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ÜLÉS JEGYZŐKÖNYVÉBŐL KIVONAT NAGYKOVÁCSI NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2014. NOVEMBER 20-ÁN MEGTARTOTT RENDES KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ÜLÉS JEGYZŐKÖNYVÉBŐL NAGYKOVÁCSI NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

Részletesebben

KOSSUTH LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA

KOSSUTH LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA KOSSUTH LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA DIÁKTARISZNYA ALAPÍTVÁNY MONOR ALAPÍTÓ OKIRAT 2 Ezen alapító okirat azért készült, hogy az 1. pontban megnevezett alapító az 1959. évi IV. törvény, a Polgári Törvénykönyv

Részletesebben

BÉKÉSCSABA VAGYONKEZELŐ ZRT. IGAZGATÓSÁGA BÉKÉSCSABA, IRÁNYI U. 4-6.

BÉKÉSCSABA VAGYONKEZELŐ ZRT. IGAZGATÓSÁGA BÉKÉSCSABA, IRÁNYI U. 4-6. BÉKÉSCSABA VAGYONKEZELŐ ZRT. IGAZGATÓSÁGA BÉKÉSCSABA, IRÁNYI U. 4-6. Ikt. sz.: 23/2014. NYIL V ANOS ÜLÉS napirendje A döntéshozatal minősített többséget igényel! Tárgy: ALAPÍTÓI DÖNTÉS A Békéscsaba Vagyonkezelő

Részletesebben

3. Az Alapítvány tevékenysége és célja: szociális tevékenység, családsegítés

3. Az Alapítvány tevékenysége és célja: szociális tevékenység, családsegítés Alapító Okirat 1. címe: Az alapító neve, címe dr. Herczeg Sándorné dr. Xantus László 2. Az alapítvány neve: Békésy Alapítvány 3. Az Alapítvány tevékenysége és célja: szociális tevékenység, családsegítés

Részletesebben

a Képviselő-testület 2014. november 28-i nyilvános ülésére TISZTELT KÉPVISELŐ-TESTÜLET!

a Képviselő-testület 2014. november 28-i nyilvános ülésére TISZTELT KÉPVISELŐ-TESTÜLET! 19. NAPIREND Ügyiratszám: 1/314-8/2014. E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2014. november 28-i nyilvános ülésére Tárgy: Előterjesztő: Előkészítette: Megtárgyalja: Meghívott: A dr. Burján Imre

Részletesebben

mint Alapító, létrehozta a Nyomdász Támasz Alapítványt, melyet a Fővárosi Bíróság 1189. szám alatt vett nyilvántartásba.

mint Alapító, létrehozta a Nyomdász Támasz Alapítványt, melyet a Fővárosi Bíróság 1189. szám alatt vett nyilvántartásba. A L A P Í T Ó O K I R A T /a 2010. április 10.illetve május 27. napján elfogadott módosításokkal egységes szerkezetben/ A Nyomdaipari Dolgozók Szakszervezete /NYDSZ/ /1068 Budapest, Benczúr utca 37./,

Részletesebben

Új szabályok a civil szférában

Új szabályok a civil szférában Új szabályok a civil szférában Szablics Bálint Civil Kapcsolatok Főosztálya Új jogszabályok 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről

Részletesebben

113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről

113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről 113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről Az egészségügyi ellátási kötelezettségről és a területi finanszírozási normatívákról szóló 1996.

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s

E l ő t e r j e s z t é s EPLÉNY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE Szám: EPL/57/12/2014. E l ő t e r j e s z t é s Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. október 1-jei ülésére Tárgy: Az Eplényi Gyermekekért Alapítvány

Részletesebben

I. Fejezet. Általános rendelkezések. A rendelet hatálya. Értelmező rendelkezések

I. Fejezet. Általános rendelkezések. A rendelet hatálya. Értelmező rendelkezések Cserszegtomaj Község Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2013. (X.31.) önkormányzati rendelete az államháztartáson kívüli forrás átadásáról ás átvételéről Cserszegtomaj Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. február 13-i rendes ülésére

ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. február 13-i rendes ülésére 8. számú előterjesztés Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. február 13-i rendes ülésére Tárgy: Pályázat kiírása a 2014. évi civil keretre Előterjesztő:

Részletesebben

1996. évi CXXVI. törvény

1996. évi CXXVI. törvény 1996. évi CXXVI. törvény a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.)

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. 1.2. Székhelye: 6044. Kecskemét-Hetényegyháza, Belsőnyír 202.

ALAPÍTÓ OKIRAT. 1.2. Székhelye: 6044. Kecskemét-Hetényegyháza, Belsőnyír 202. ALAPÍTÓ OKIRAT a VACKOR VÁR ALAPÍTVÁNYRÓL, (a továbbiakban: Alapítvány) amelynek alaprendelkezéseit, szervezeti és működési rendjét a jelen okirat 2. pontjában megjelölt Alapító a Polgári Törvénykönyvről

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT (3. sz. módosítással egységes szerkezetben, a 3. sz. módosítás dőlt betűvel szedve Hatályos: 2014. április 1-től)

ALAPÍTÓ OKIRAT (3. sz. módosítással egységes szerkezetben, a 3. sz. módosítás dőlt betűvel szedve Hatályos: 2014. április 1-től) ALAPÍTÓ OKIRAT (3. sz. módosítással egységes szerkezetben, a 3. sz. módosítás dőlt betűvel szedve Hatályos: 2014. április 1-től) Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselőtestülete (cím: Kerekegyháza, Fő

Részletesebben

SYNERGON INFORMATIKAI RENDSZEREKET TERVEZŐ ÉS KIVITELEZŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYÁNAK MÓDOSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ HATÁROZAT-TERVEZET

SYNERGON INFORMATIKAI RENDSZEREKET TERVEZŐ ÉS KIVITELEZŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYÁNAK MÓDOSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ HATÁROZAT-TERVEZET SYNERGON INFORMATIKAI RENDSZEREKET TERVEZŐ ÉS KIVITELEZŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYÁNAK MÓDOSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ HATÁROZAT-TERVEZET A TÁRSASÁG 2005 ÁPRILIS 28 29. - i KÖZGYŰLÉSÉRE A jelen előterjesztésben

Részletesebben

Rákóczifalva Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 4/2014. (II. 28.) önkormányzati rendelete

Rákóczifalva Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 4/2014. (II. 28.) önkormányzati rendelete Rákóczifalva Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2014. (II. 28.) önkormányzati rendelete az államháztartáson kívüli forrás átadásáról és átvételéről Rákóczifalva Város Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

Hivatalos név: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Mérnöki Kamara. Székhely: 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. II. 2.12. Postai címe: 5001 Szolnok, Pf. 11.

Hivatalos név: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Mérnöki Kamara. Székhely: 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. II. 2.12. Postai címe: 5001 Szolnok, Pf. 11. I. Szervezeti, személyzeti adatok 1. A közfeladatot ellátó szerv hivatalos neve, székhelye, postai címe, telefon és telefaxszáma, elektronikus levélcíme, honlapja, ügyfélszolgálatának elérhetőségei Hivatalos

Részletesebben

a helyi iparűzési adóról

a helyi iparűzési adóról Emőd Város**** Önkormányzat Képviselő-testületének 6/1998. (III. 26.), 15/1998. (XII. 18.), 15/2000. (XII. 21.), 17/2002. (XII. 12.), 20/2004. (VIII. 13.), 15/2007. (XII. 14.) rendeletével módosított 12/1997.

Részletesebben

16/1999. (XI.18.) NKÖM

16/1999. (XI.18.) NKÖM Összefoglaló a szomszédos jogok közös kezelését végző egyesületek nyilvántartásának szabályairól szóló 16/1999. (XI.18.) NKÖM rendelet módosításáról szóló rendelettervezetről A tervezett szabályozás célja

Részletesebben

A L A P Í T Ó O K I R A T Püspökladány Város Önkormányzata az 1990. évi LXV. törvény 88. -ában megfogalmazott jogosultságával élve közérdekű alapítványt hozott létre a város sportfeladatai ellátásának

Részletesebben

KÖZALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓ OKIRATA (MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBEN)

KÖZALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓ OKIRATA (MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBEN) KÖZALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓ OKIRATA (MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBEN) Kapuvár Lakosainak Egészségért Közalapítvány jogi személyiséggel rendelkező, közfeladatok biztosítása céljából határozatlan időre létrehozott

Részletesebben

Alapító okirat. A Marcali Városi Önkormányzat (8700 Marcali, Rákóczi u. 11.) mint alapító közalapítványt hoz létre az alábbiak szerint.

Alapító okirat. A Marcali Városi Önkormányzat (8700 Marcali, Rákóczi u. 11.) mint alapító közalapítványt hoz létre az alábbiak szerint. Alapító okirat A Marcali Városi Önkormányzat (8700 Marcali, Rákóczi u. 11.) mint alapító közalapítványt hoz létre az alábbiak szerint. 1./ A Közalapítvány neve: Családokért Közalapítvány 2./ A Közalapítvány

Részletesebben

Előterjesztés. - a Szociális, Egészségügyi és Ifjúsági Bizottsághoz

Előterjesztés. - a Szociális, Egészségügyi és Ifjúsági Bizottsághoz NyíREGYHÁZA 4401 NYíREGYHÁZA, KOSSUTH TÉR 1. PF.: 83. E-MAil: NYHSZOC@NYIREGYHAZA.HU Ügyiratszám: SZOC-9438-118/2014. Ügyintéző: dr. Krizsai Anita Előterjesztés - a Szociális, Egészségügyi és Ifjúsági

Részletesebben

TAGOZATI ALAPSZABÁLY. ÉVOSZ Mérnöki Vállalkozások Tagozata

TAGOZATI ALAPSZABÁLY. ÉVOSZ Mérnöki Vállalkozások Tagozata TAGOZATI ALAPSZABÁLY A Mérnöki Vállalkozások Tagozata, mint az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) társadalmi szervezet keretében megalakuló Tagozatot, az Alapítók az Alkotmány, a Polgári

Részletesebben

14. NAPIREND Ügyiratszám: 1/314-2/2014. E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2014. szeptember 26-i nyilvános ülésére

14. NAPIREND Ügyiratszám: 1/314-2/2014. E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2014. szeptember 26-i nyilvános ülésére 14. NAPIREND Ügyiratszám: 1/314-2/2014. E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2014. szeptember 26-i nyilvános ülésére Tárgy: Előterjesztő: Előkészítette: Megtárgyalja: Meghívott: A dr. Burján

Részletesebben

Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselő-testületének. 47/2007. (VIII. 31.) rendelete 1

Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselő-testületének. 47/2007. (VIII. 31.) rendelete 1 Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselő-testületének 47/2007. (VIII. 31.) rendelete 1 a szociális igazgatásról és egyes szociális ellátásokról szóló 8/1996. (IV. 1.) rendelet módosításáról Óbuda-Békásmegyer

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A támogatási keretként meghatározott költségvetési összeg felhasználására

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A támogatási keretként meghatározott költségvetési összeg felhasználására PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A támogatási keretként meghatározott költségvetési összeg felhasználására Biharkeresztes Város Önkormányzata pályázatot hirdet a 2010. évi költségvetési rendeletében elkülönített támogatási

Részletesebben

Alapszabály. 2. Az Egyesület székhelye: 9483 Sopronkövesd, Kossuth L. u. 77.

Alapszabály. 2. Az Egyesület székhelye: 9483 Sopronkövesd, Kossuth L. u. 77. Alapszabály A Sopronkövesd Fejlődéséért Egyesület tagjai a mai napon a Polgári Törvénykönyv 1 és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról

Részletesebben

T/230. számú. törvényjavaslat. a házipénztár adóról

T/230. számú. törvényjavaslat. a házipénztár adóról MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/230. számú törvényjavaslat Előadó: Dr. Veres János pénzügyminiszter Budapest, 2006. június 2 2006. évi. törvény A készpénzforgalom visszaszorítása érdekében az Országgyűlés

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT ALAPÍTVÁNY LÉTREHOZÁSÁRA a módosításokkal egységes szerkezetbe foglaltan.

ALAPÍTÓ OKIRAT ALAPÍTVÁNY LÉTREHOZÁSÁRA a módosításokkal egységes szerkezetbe foglaltan. ALAPÍTÓ OKIRAT ALAPÍTVÁNY LÉTREHOZÁSÁRA a módosításokkal egységes szerkezetbe foglaltan. Kovács Gábor Személyi szám: 1 591020 1141 Lakcím: 2854 Dad, Badacsonyi utca 14. Fülöp Pál Személyi szám: 1 610920

Részletesebben

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról 1 Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestülete a helyi adókról szóló többször módosított

Részletesebben

PÉCSI TENISZÉRT KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY

PÉCSI TENISZÉRT KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY PÉCSI TENISZÉRT KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓ OKIRAT I. Az Alapítvány neve, székhelye Az Alapítvány neve: PÉCSI TENISZÉRT Közhasznú Alapítvány Az Alapítvány székhelye: 7635 Pécs Kisszkókó dűlő 7. II. Az

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk. Rendelet tárgykódja:

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk. Rendelet tárgykódja: Rendelet Önkormányzati Rendeletek Tára Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 16/2008.(XII.16.) Rendelet típusa: Módosító Rendelet címe: A helyi iparűzési adóról Módosított rendelet azonosítója:

Részletesebben

JUTA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 4/2011.(III. 16.) önkormányzati rendelete

JUTA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 4/2011.(III. 16.) önkormányzati rendelete JUTA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 4/2011.(III. 16.) önkormányzati rendelete a helyi civil szervezetek pénzügyi támogatásának és elszámolásának rendjéről Juta Község Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

1. A költségvetési szerv megnevezése: Újhartyáni Német Nemzetiségi Általános Iskola (A továbbiakban: költségvetési szerv)

1. A költségvetési szerv megnevezése: Újhartyáni Német Nemzetiségi Általános Iskola (A továbbiakban: költségvetési szerv) 1 KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT INTÉZMÉNY ALAPÍTÓ OKIRATA ÚJHARTYÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK AZ ÚJHARTYÁNI NÉMET NEMZETISÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLA ALAPÍTÓ OKIRATA EGYSÉGES SZERKEZETBEN Újhartyán Község Önkormányzatának

Részletesebben

ÚTMUTATÓ. a társasági adókedvezménnyel igénybe vehető támogatásról. és a támogatási igazolásról

ÚTMUTATÓ. a társasági adókedvezménnyel igénybe vehető támogatásról. és a támogatási igazolásról ÚTMUTATÓ a társasági adókedvezménnyel igénybe vehető támogatásról és a támogatási igazolásról 2010 Az Útmutató az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló

Részletesebben

ZALAKOMÁRI MŰVELŐDÉSI HÁZ ALAPÍTÓ OKIRATA

ZALAKOMÁRI MŰVELŐDÉSI HÁZ ALAPÍTÓ OKIRATA ZALAKOMÁRI MŰVELŐDÉSI HÁZ ALAPÍTÓ OKIRATA Zalakomár Község Önkormányzatának Képviselő - testülete a Művelődési Ház alapító okiratát a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9. (4) bekezdése

Részletesebben

Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat Képviselő-testületének /2009. (...) számú R E N D E L E T E

Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat Képviselő-testületének /2009. (...) számú R E N D E L E T E Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat Képviselő-testületének /2009. (...) számú R E N D E L E T E az újpesti kisvállalkozások gazdaságfejlesztési támogatásáról (T E R V E Z E T) Budapest Főváros

Részletesebben

Segédlet a fogadó szervezetek számára az adminisztrációs kötelezettségekrõl

Segédlet a fogadó szervezetek számára az adminisztrációs kötelezettségekrõl Segédlet a fogadó szervezetek számára az adminisztrációs kötelezettségekrõl Bejelentési kötelezettség 11. (1) A fogadó szervezet a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelõs miniszter által

Részletesebben

Pálmonostora Község Önkormányzat. Polgármesteri Hivatalának. Szervezeti és Működési Szabályzata

Pálmonostora Község Önkormányzat. Polgármesteri Hivatalának. Szervezeti és Működési Szabályzata Pálmonostora Község Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának Szervezeti és Működési Szabályzata 1 Az államháztartás működési rendjéről szóló többször módosított 217/1998. (XII. 30.) Korm. rend. 10.. (4)

Részletesebben

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított 1/1999. (II. 01.) rendelete a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. A Bánki Donát Ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet az iskolába járó tanulók nevelésének, oktatásának segítése érdekében

ALAPÍTÓ OKIRAT. A Bánki Donát Ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet az iskolába járó tanulók nevelésének, oktatásának segítése érdekében A Közhasznú Alapítvány alapítója a Bánki Donát Ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet általános jogutódjaként az Ajkai Szakképző Iskola és Kollégium a közhasznú jogállás megszerzése érdekében

Részletesebben

A 101. TÜZÉREZRED ÉS DANDÁR BARÁTI KÖR ALAPSZABÁLYA

A 101. TÜZÉREZRED ÉS DANDÁR BARÁTI KÖR ALAPSZABÁLYA A 101. TÜZÉREZRED ÉS DANDÁR BARÁTI KÖR ALAPSZABÁLYA I. A társadalmi szervezet neve: 101. TÜZÉREZRED ÉS DANDÁR BARÁTI KÖRE A társadalmi szervezet székhelye: Magyar Honvédség Baranya Megyei Hadkiegészítő

Részletesebben

Alapszabály- Rábatamási Sportkör ALAPSZABÁLY

Alapszabály- Rábatamási Sportkör ALAPSZABÁLY ALAPSZABÁLY 1 1. Általános rendelkezések: A sportegyesület neve: Rábatamási Sportkör Székhelye: 9322 Rábatamási, Rákóczi u. 1. Színe: Sárga-fekete Működési területe: Győr-Moson-Sopron megye A sportegyesület

Részletesebben

Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének. a helyi iparűzési adóról szóló

Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének. a helyi iparűzési adóról szóló Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének a helyi iparűzési adóról szóló 7/2002.(IX.02.) 12/2003.(X.06.) 11/2005.(X.24.) 15/2006.(XII.15.) rendeletekkel módosított 11/1999.XII.01.) rendelete

Részletesebben

I. Általános szabályok

I. Általános szabályok Pusztaszabolcs Nagyközségi Önkormányzat 19/1995.(XII. 28.) Kt. számú rendelete A helyi adókról Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg A szöveg hatályos: 2004. január 1-től (Módosították: 12/1997.(VI.

Részletesebben

MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E. a helyi iparűzési adóról

MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E. a helyi iparűzési adóról MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben a 22/2011.(XII.30.) önkormányzati rendelettel) a helyi adókról szóló a

Részletesebben