A BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM KÖVETELÉSKEZELÉSI SZABÁLYZATA. BUDAPEST (Hatályos: december 8. napjától)

Átírás

1 A BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM KÖVETELÉSKEZELÉSI SZABÁLYZATA BUDAPEST (Hatályos: december 8. napjától)

2 A Budapesti Gazdasági Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) a költségvetési szervek felelős, költséghatékony gazdálkodásának biztosítása részeként az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.), a számvitelről szóló évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) és az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I.11.) Korm. rendelet alapján szabályozza az Egyetem mint jogosult részére fennálló követelések érvényesítésének, kezelésének rendjét. I. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 1. A Szabályzat célja 1. (1) Az Egyetem mint az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv irányításának feladatkörébe tartozik az intézmény gazdálkodásának hatékonnyá tétele. (2) Jelen Szabályzat célja az Egyetem követeléseinek hatékony érvényesítéséhez szükséges behajtási feladatok végrehajtásának, az intézkedések megtételének meghatározása. (3) Jelen Szabályzat tartalmazza az Egyetem kintlévőségeinek behajtásával kapcsolatos eljárások, módszerek és felelősségi körök meghatározását, szabályozását. 2. A Szabályzat hatálya 2. (1) Jelen Szabályzat személyi hatálya kiterjed a) az Egyetem valamennyi szervezeti egységére, b) az Egyetemmel közalkalmazotti, munka vagy munkavégzésére irányuló egyéb jogviszonyban állókra, c) az Egyetemmel szerződéses, avagy más kötelmi jogviszonyban, továbbá egyéb jogszabály vagy az Egyetem határozata, belső szabályzata alapján fennálló jogviszonyban állókra, d) az Egyetemmel hallgatói vagy felnőttképzési, képzési jogviszonyban állókra és e) azokra a természetes személyekre, akiknek lejárt tartozása az időközben megszűnt közalkalmazotti, munka vagy munkavégzésére irányuló egyéb jogviszonyával, hallgatói vagy felnőttképzési, képzési jogviszonyával kapcsolatban keletkezett. (2) Jelen Szabályzat tárgyi hatálya kiterjed az Egyetem mint jogosult javára fennálló valamennyi pénzbeli követelésre. 3. Jelen Szabályzat alkalmazása során: 3. Értelmező rendelkezések a) követelés: az a jogszabályból, jogerős bírói végzésből, ítéletből vagy hatósági határozatból, szerződésből jogszerűen eredő fizetési igény, amelyet a kötelezett elismert és ellenszolgáltatást is tartalmazó szerződés esetén a másik fél már teljesített, ilyennek minősül az olyan követelés is, amelyet a kötelezett vitat, de jogszabály alapján azt a fellebbezésre vagy perindításra tekintet nélkül teljesítenie kell; b) kis összegű követelés: a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott értékhatár alatti követelés; 2

3 c) követeléskezelés: az értékesítésből vagy szolgáltatás nyújtásából, valamint a követelés elismertségétől függetlenül a munkavállalói, hallgatói tartozásból, egyéb szerződéses jogviszonyból származó követelés érvényesítése érdekében végzett tevékenység; d) munkavállaló: az Egyetemmel közalkalmazotti, munka, valamint egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló valamennyi személy, valamint azok a természetes személyek, akiknek lejárt tartozása az időközben megszűnt közalkalmazotti, munka vagy munkavégzésére irányuló egyéb jogviszonyával kapcsolatban keletkezett; e) hallgató: az Egyetemmel hallgatói vagy felnőttképzési, képzési jogviszonyban álló valamennyi személy, valamint azok a természetes személyek, akiknek lejárt tartozása az időközben megszűnt hallgatói vagy felnőttképzési, képzési jogviszonyával kapcsolatban keletkezett; f) szerződéses partner, szerződéses jogviszonyban álló: az Egyetemmel szerződéses, avagy más kötelmi jogviszonyban, továbbá egyéb jogszabály vagy az Egyetem határozata, belső szabályzata alapján fennálló jogviszonyban álló természetes személy vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet; g) postai szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos Korm. rendelet: a postai szolgáltatások nyújtásának és a hivatalos iratokkal kapcsolatos postai szolgáltatás részletes szabályairól, valamint a postai szolgáltatók általános szerződési feltételeiről és a postai szolgáltatásból kizárt vagy feltételesen szállítható küldeményekről szóló 335/2012. (XII.4.) Korm. rendelet; h) levonásmentes munkabérrész: a bírósági végrehajtásról szóló jogszabály alapján teljesíthető levonások után fennmaradó munkabérrész; i) ügygazda szervezeti egység: az Egyetem azon szervezeti egysége, amely a követeléskezelési eljárásban jelen Szabályzat alapján intézkedésre kötelezett. II. A KÖVETELÉSEK KEZELÉSÉNEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 4. A követelések érvényesítésének általános rendje 4. (1) A Szabályzat alkalmazása során figyelemmel kell lenni a jogszabályi előírásokon túl az Egyetem belső szabályzataira, különösen a Gazdálkodási Szabályzatra, a Hallgatói Követelményrendszerre, a Pénz- és Értékkezelési Szabályzatra, a Kötelezettségvállalás, Ellenjegyzés (pénzügyi és jogi), Teljesítés igazolás, Érvényesítés és Utalványozás rendjéről szóló Szabályzatára, a Vagyongazdálkodási Szabályzatra, a Szerződéskötés rendjéről szóló Szabályzatra, az Egyetem Számviteli Politikájára és az Egyetem Etikai Kódexére. (2) A követeléskezelés eredményessége érdekében az érintett szervezeti egységek kötelesek egymással együttműködni, egymásnak minden szükséges információt és tájékoztatást a jelen Szabályzatban foglalt határidőn belül megadni, a szükséges intézkedéseket megtenni. Amennyiben a követelés érvényesítése érdekében eljáró szervezeti egységnek vagy személynek a követeléskezelés vonatkozásában fennálló feladata kapcsán további információra vagy dokumentumra van szüksége, megkereséssel fordulhat az Egyetem bármely szervezeti egységéhez, amely szervezeti egység a megkeresésre 5 napon belül köteles érdemi választ adni. Az érintett szervezeti egységek elsősorban írásban, elektronikus úton kötelesek egymással kapcsolatot tartani. 5. (1) Az Egyetem, mint felelősen gazdálkodó költségvetési szerv a fennálló követeléseinek érvényesítése során jóhiszeműen, együttműködési kötelezettségének megtartásával, költséghatékony módon köteles eljárni. Ennek megfelelően a követelések érvényesítési 3

4 eszközeinek alkalmazása során a fokozatosság elvét tartja szem előtt, amellett, hogy a követelések érvényesítésének hatékonyságára, költség- és időtakarékosságára törekszik. (2) Az Egyetem követeléséről lemondani csak törvényben meghatározott esetekben és módon lehet. (3) Az Áht. 97. (3) bekezdése alapján, az Egyetem a kis összegű követelés értékhatárát meghaladó követelések behajtása érdekében az önkéntes teljesítésre történő felhíváson (fizetési felszólításon) túl köteles a követelések jogi úton történő érvényesítése céljából minden szükséges intézkedést megtenni a jelen Szabályzatban foglaltak szerint. (4) A kis összegű követelések behajtása érdekében az Egyetem az önkéntes teljesítésre történő felhívás (fizetési felszólítás) kiküldésén túl, a követelés megtérülésére vonatkozó, a 36. -ban meghatározottak szerinti költség-haszon elemzés eredményétől függően köteles a követelés jogi úton történő érvényesítése céljából minden szükséges intézkedést megtenni a jelen Szabályzatban foglaltak szerint. (5) A követelés értékhatárának meghatározásakor a követelés - vagy amennyiben egy kötelezettel szemben több követelés áll fenn, akkor a kötelezettel szemben fennálló valamennyi követelés - tőkeösszegét kell figyelembe venni. 6. (1) A fokozatosság elvének szem előtt tartásával a követelések érvényesítésének elsődleges módja a személyesen, elektronikus úton (a hallgatókkal szembeni követelések esetén a NEPTUN egységes tanulmányi rendszeren keresztül) vagy postai úton kézbesített fizetési felszólítás. (2) A fizetési felszólításnak minden esetben tartalmaznia kell a) a követelés jogalapját, összegét, b) a teljesítés lehetséges módját banki átutalás esetén az Egyetem számlaszámát -, c) a fizetési határidőt, d) a nem fizetés következményeire való felhívást, e) azt a végső határidőt, amelynek eredménytelen elteltét követően az Egyetem egyéb jogi úton kívánja érvényesíteni a követelését. 7. (1) Személyesen átadott fizetési felszólítás esetén az Egyetem saját példányán az átvétel idejét és az átvevő címzett vagy az átvételre jogosult meghatalmazottja, képviselője aláírását minden esetben rögzíteni kell. (2) A személyesen átadott fizetési felszólítás csakis a címzettnek, vagy a címzett igazoltan átvételre jogosult képviselőjének, meghatalmazottjának adható át. A képviselőnek vagy a meghatalmazottnak az eljárási jogosultságát írásban, teljes bizonyító erejű magánokirattal kell igazolnia, az igazolás egy példányát a fizetési felszólításhoz rendelhető módon minden esetben meg kell őrizni. (3) A személyesen átadott fizetési felszólítás kézbesítettnek minősül, ha azt a címzett, a címzett törvényes képviselője vagy átvételre jogosult meghatalmazottja igazoltan átveszi. 8. (1) Amennyiben a fizetési felszólítás személyesen nem adható át vagy személyes átadás esetén az átadás-átvétel során a címzett, a címzett törvényes képviselője vagy az átvételre jogosult meghatalmazottja az átvételt megtagadta, illetőleg az elektronikus úton kiküldött fizetési felszólítás nem vezetett eredményre, az Egyetem köteles a fizetési felszólítást tértivevény különszolgáltatással könyvelt küldeményként a címzett részére megküldeni. 4

5 (2) A tértivevény különszolgáltatással feladott fizetési felszólítást, mint postai küldeményt a kézbesítés megtörténtének napján kell kézbesítettnek tekinteni, amely nap a postai tértivevényen az átvétel napjaként feltüntetésre került. (3) Amennyiben a postai küldemény a postai szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos Korm. rendeletben rögzített elköltözött, a cím nem azonosítható, a címzett ismeretlen vagy a kézbesítés akadályozott jelzéssel érkezik vissza, az Egyetem ügygazda szervezeti egysége köteles megtenni a szükséges intézkedéseket a kötelezett címének (lakcímének, tartózkodási helyének, értesítési címének vagy székhelycímének) felkutatása iránt. Ha a lakcím, tartózkodási hely, értesítési cím, illetőleg a székhelycím felkutatása eredménnyel járt, az ügygazda szervezeti egység köteles a fizetési felszólítást az új címre ismételten kiküldeni. Amennyiben a lakcím, tartózkodási hely, értesítési cím, vagy székhelycím felkutatása nem járt eredménnyel, a követeléssel kapcsolatos további intézkedések megtétele a Jogi Igazgatóság Jogi és Humánpolitikai Főosztály Jogi Osztályának a feladata. A Jogi Igazgatóság Jogi és Humánpolitikai Főosztály Jogi Osztálya köteles a személyi adat- és lakcímnyilvántartást kezelő szervet megkeresni és ennek eredményétől függően a fizetési felszólítást a központi személyi adat- és lakcímnyilvántartásban rögzített címére ismételten kiküldeni, vagy javaslatot tenni a követelés behajthatatlanná minősítésére a jelen Szabályzat 35. (1) bekezdés f) pontja alapján. (4) Amennyiben a postai küldemény a postai szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos Korm. rendeletben rögzített meghalt vagy megszűnt jelzéssel érkezik vissza az Egyetem ügygazda szervezeti egysége köteles beszerezni a halál tényét, valamint a jogi személy megszűnését igazoló dokumentumokat és 5 napon belül átadni a Jogi Igazgatóság Jogi és Humánpolitikai Főosztály Jogi Osztályának. Amennyiben a dokumentumok beszerzése nem járt eredménnyel, a követeléssel kapcsolatos további intézkedések megtétele a Jogi Igazgatóság Jogi és Humánpolitikai Főosztály Jogi Osztályának a feladata. A Jogi Igazgatóság Jogi és Humánpolitikai Főosztály Jogi Osztálya természetes személy kötelezett esetén köteles intézkedni a halál tényét igazoló dokumentum beszerzése és a követelés hagyatéki eljárásba történő bejelentése iránt. Amennyiben a követelés megtérülésére a hagyatéki eljárás során nincs lehetőség, a Jogi Igazgatóság Jogi és Humánpolitikai Főosztály Jogi Osztálya javaslatot tesz a követelés behajthatatlanná minősítésére a jelen Szabályzat 35. (1) bekezdés g) pontja alapján. A Jogi Igazgatóság Jogi és Humánpolitikai Főosztály Jogi Osztálya jogi személy kötelezett esetén köteles a jogi személlyel szemben foganatosítható intézkedések megtételére. (5) Abban az esetben, ha a postai küldemény a postai szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos Korm. rendeletben rögzített nem kereste vagy az átvételt megtagadta jelzéssel érkezik vissza, a kézbesítés sikertelensége nem akadálya a követelés jogi úton, jelen Szabályzat szerint történő érvényesíthetőségének. (6) Az Egyetemhez, mint feladóhoz visszaérkező postai tértivevényt, valamint eredménytelen kézbesítés esetén magát a postai küldeményt a kiküldött fizetési felszólításhoz rendelhető módon meg kell őrizni. 9. (1) A fizetési felszólításban a teljesítésre adott határidőt a fizetési felszólítás kézbesítését követő naptól kell számítani. (2) Amennyiben a személyesen átadott vagy postai úton kézbesített fizetési felszólításban megjelölt fizetési határidő eredménytelenült telt el, azaz a kötelezett tartozását nem fizette meg és nem kérte tartozása részeltekben történő megfizetésének engedélyezését, vagy a postai úton kiküldött fizetési felszólítás nem kereste vagy az átvételt megtagadta jelzéssel érkezett vissza és a kötelezett tartozását nem fizette meg és nem kérte tartozásának részletekben történő 5

6 megfizetésének engedélyezését, az Egyetem a jelen Szabályzatban foglaltak szerint intézkedik a követelés jogi úton történő érvényesítése, behajtása iránt. 10. (1) Az Egyetem részéről fennálló követelések 10. (2) bekezdés szerinti jogi úton történő érvényesítését a Jogi Igazgatóság Jogi és Humánpolitikai Főosztály Jogi Osztálya végzi. (2) A Jogi Igazgatóság Jogi és Humánpolitikai Főosztály Jogi Osztálya a követelések érvényesítése érdekében a konkrét ügy jogi megítéléstől függően - fizetési felszólítást küldhet ki, fizetési meghagyásos eljárást, peres eljárást, végrehajtási eljárást, felszámolási eljárást indíthat. (3) A követelések érvényesítése érdekében az Egyetem megbízott ügyvéd közreműködését is igénybe veheti. A megbízott ügyvéd/ügyvédi iroda feladatellátását a Jogi Igazgatóság Jogi és Humánpolitikai Főosztály Jogi Osztálya koordinálja. 11. A követelések jogi úton történő érvényesítése során egyezségkötés, részletfizetés, halasztott fizetés engedélyezésére a gazdasági igazgató és a jogi igazgató ellenjegyzését követően a kancellár jogosult. III. AZ EGYES KÖVETELÉSEK ÉRVÉNYESÍTÉSÉNEK SPECIÁLIS SZABÁLYAI 5. A hallgatókkal szembeni követelések kezelése 12. Hallgatókkal szembeni követelés különösen: a) önköltségi díj, költségtérítési díjtartozás a Hallgatói Követelményrendszer a alapján; b) térítési díjtartozás a Hallgatói Követelményrendszer a alapján; c) egyéb szolgáltatási díjtartozás; d) képzési díj, vizsgadíj tartozás; e) kártérítési igény; f) elszámolási kötelezettséggel összefüggésben keletkező követelés; g) jogosulatlan kifizetés (ösztöndíjak). 13. (1) A hallgatókkal szembeni követelések hatékony kezelése érdekében az Oktatási Igazgatóság minden negyedévben az időközi mérlegjelentéshez igazodóan - április 10-ig, július 10-ig, október 10-ig és január 15-ig köteles megvizsgálni a negyedév vonatkozásában, hogy a NEPTUN egységes tanulmányi rendszerben kiírt és az érintett időszakban lejárttá vált követelések jogszerűen lettek-e kiírva, azok jogos követelések-e. (2) Az Oktatási Igazgatóság vizsgálja, hogy jogalapjában, összegszerűségében megalapozott-e a követelés, vagy a kiírt tétel törlése, javítása szükséges hibás kiírás címén. (3) Abban az esetben, ha a követelés jogalapjában, összegszerűségében nem megalapozott, az Oktatási Igazgatóság a tételt törli vagy megfelelően javítja a NEPTUN egységes tanulmányi rendszerben a Gazdasági Igazgatóság Gazdasági Főosztály egyidejű közreműködésével. (4) Az Oktatási Igazgatóság a vizsgálat megtörténtéről köteles az (1) bekezdésben meghatározott határidőkig értesítést küldeni a Gazdasági Igazgatóságnak. 14. (1) Az Oktatási Igazgatóság minden félévben november 1-ig és április 1-ig - lekéri a NEPTUN egységes tanulmányi rendszerből a kiírt és március 21. és október 20., valamint az október 21. és március 20. között lejárttá vált hallgatói tartozások listáját. 6

7 (2) Az Oktatási Igazgatóság a 13. (2)-(3) bekezdésében meghatározott módon megvizsgálja a követelésállományt és szükség esetén a jogalapjában, összegszerűségében nem megalapozott kiírást a Gazdasági Igazgatóság Gazdasági Főosztály egyidejű közreműködésével- törli vagy javítja a NEPTUN egységes tanulmányi rendszerben. (3) Ha a fizetési határidő lejárt és megalapozott a követelés az Oktatási Igazgatóság félévente legkésőbb november 10-ig és április 10-ig elkészíti sablonlevél felhasználásával a fizetési felszólításokat. A fizetési felszólításokat az Oktatási Igazgatóság köteles a hallgatók részére elektronikus úton, a NEPTUN egységes tanulmányi rendszeren keresztül megküldeni. (4) A fizetési felszólításban a 6. (2) bekezdés a)-b) pontjában foglaltakon túl a) fel kell hívni a hallgatót a tartozás 15 napon belüli kiegyenlítésére, b) tájékoztatni kell a hallgatót a fizetés elmaradásának jogkövetkezményeiről, valamint arról, hogy c) a követeléssel kapcsolatos esetleges kifogásait milyen módon tudja jelezni az Egyetem felé, d) fel kell hívni a hallgató figyelmét arra, hogy a követelés jogi úton történő érvényesítésén túl az a hallgató, akinek az Egyetemmel szemben lejárt fizetési kötelezettsége van a Budapesti Gazdasági Egyetem Szervezeti és Működési Rendjének III. kötetét képező Hallgatói Követelményrendszer rendelkezései szerint vizsgákra nem jelentkezhet, a következő tanulmányi félévre nem jelentkezhet be, az Egyetem rektora a nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 59. (1) bekezdés f) pontja alapján a hallgatói jogviszonyát megszüntetheti és a tartozás kiegyenlítéséig új hallgatói jogviszonyt nem létesíthet az Egyetemmel. (5) Az Oktatási Igazgatóság köteles a NEPTUN egységes tanulmányi rendszerben kiküldött felszólító leveleket a NEPTUN Hallgató képzései/hivatalos bejegyzések részébe feltölteni. 15. (1) Az Oktatási Igazgatóság köteles a kiküldött fizetési felszólítások kapcsán nyomon követni, hogy a tartozások kiegyenlítésre kerültek-e, köteles kezelni a fizetési felszólításokkal kapcsolatban beérkező kifogásokat, a kifogások kivizsgálását követően a vizsgálat eredményétől függően - intézkedni az esetlegesen tévesen kiírt tételek nyilvántartásból való törléséről a Gazdasági Igazgatóság Gazdasági Főosztály egyidejű közreműködése mellett. (2) Az Oktatási Igazgatóság minden félévben december 10-ig és május 10-ig ismételten lekéri a NEPTUN egységes tanulmányi rendszerből a március 21. és október 20., valamint az október 21. és március 20. között lejárttá vált és a - NEPTUN egységes tanulmányi rendszerben kiküldött fizetési felszólítás ellenére - nem teljesített hallgatói tartozások listáját és megküldi azt a Jogi Igazgatóság Jogi és Humánpolitikai Főosztály Jogi Osztálya részére. (3) Az Oktatási Igazgatóság a Jogi Igazgatóság Jogi és Humánpolitikai Főosztály Jogi Osztálya részére megküldött követelésállomány vonatkozásában köteles a követelések jogszerűségét megalapozó bizonyítékokat, így különösen a) a képzési, felnőttképzési szerződést, b) a beiratkozási lapot, c) a határozatokat, az engedélyeket, és d) egyéb dokumentumokat a Jogi Igazgatóság Jogi és Humánpolitikai Főosztály Jogi Osztálya részére megküldeni, azokat elérhetővé tenni. 7

8 16. (1) A Jogi Igazgatóság Jogi és Humánpolitikai Főosztály Jogi Osztálya az Oktatási Igazgatóságtól kapott lista alapján, a lista kézhezvételét követően december 20-ig és május 20- ig köteles hivatalos fizetési felszólítást kiküldeni a hallgatók részére mind postai úton tértivevény különszolgáltatással könyvelt küldeményként, mind pedig elektronikus úton a NEPTUN egységes tanulmányi rendszeren keresztül kiküldött NEPTUN üzenetként. (2) Az Oktatási Igazgatóság a Jogi Igazgatóság Jogi és Humánpolitikai Főosztály Jogi Osztálya megkeresése alapján 5 napon belül köteles a kiküldött felszólító leveleket a NEPTUN Hallgató képzései/hivatalos bejegyzések részébe feltölteni. (3) Amennyiben a postai küldemény a postai szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos Korm. rendeletben rögzített elköltözött, a cím nem azonosítható a címzett ismeretlen a kézbesítés akadályozott vagy meghalt jelzéssel érkezik vissza a Jogi Igazgatóság Jogi és Humánpolitikai Főosztály Jogi Osztálya megteszi a részére a 8. (3)-(4) bekezdésében meghatározott intézkedéseket. (4) Amennyiben a postai küldemény a postai szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos Korm. rendeletben rögzített nem kereste vagy átvételt megtagadta jelzéssel érkezik vissza, és a hallgató a küldemény visszaérkezését követő 30 napon belül sem fizette meg a tartozását és nem kérte a tartozás részletekben történő megfizetésének engedélyezését sem, a Jogi Igazgatóság Jogi és Humánpolitikai Főosztály Jogi Osztálya áttekinti az ügyet és intézkedik a követelés jogi úton történő érvényesítése iránt. (5) Amennyiben a postai küldemény átvételre került és a fizetési felszólításban rögzített fizetési határidő eredménytelenül telt el, azaz a hallgató tartozását nem fizette meg és nem kérte tartozásának részletekben történő megfizetésének engedélyezését sem, a Jogi Igazgatóság Jogi és Humánpolitikai Főosztály Jogi Osztálya áttekinti az ügyet és intézkedik a követelés jogi úton történő érvényesítése iránt. 17. (1) A Jogi Igazgatóság Jogi és Humánpolitikai Főosztály Jogi Osztálya a követelések jogi úton történő érvényesítését megelőzően az Oktatási Igazgatóság által elvégzett vizsgálatokon túl - minden egyes ügyben vizsgálja, hogy a követelés jogalapjában, összegszerűségében megalapozott-e. (2) Amennyiben a Jogi Igazgatóság Jogi és Humánpolitikai Főosztály Jogi Osztálya megállapítja, hogy a kiírt tétel nem jogos, nem megalapozott, javaslatot tesz az Oktatási Igazgatóság számára a kiírt tétel törlése vagy javítása iránt. Az Oktatási Igazgatóság a jelen Szabályzat 13. (2)-(3) bekezdésében foglaltak szerint köteles eljárni. (3) Abban az esetben, ha a követelés jogos és megalapozott a Jogi Igazgatóság Jogi és Humánpolitikai Főosztály Jogi Osztálya megvizsgálja, hogy a költség-haszon elemzésben rögzített szempontok alapján a követelés eredményesen, jogi úton érvényesíthető-e. A Jogi Igazgatóság Jogi és Humánpolitikai Főosztály Jogi Osztálya a vizsgálat eredményétől függően köteles fizetési meghagyásos eljárást, vagy polgári peres eljárást indítani a követelés behajtása érdekében vagy javaslatot tenni a követelés behajthatatlanná minősítésére. (4) Amennyiben a behajthatatlanná minősítésnek a jelen Szabályzatban rögzített feltételi fennállnak, a Jogi Igazgatóság Jogi és Humánpolitikai Főosztály Jogi Osztálya javaslatot tesz a követelés behajthatatlanná minősítésére. (5) A fizetési meghagyás vagy a polgári peres eljárás megindításához a 15. (3) bekezdésében foglaltakon túl - szükséges iratokat, dokumentumokat a Jogi Igazgatóság Jogi és Humánpolitikai Főosztály Jogi Osztálya erre irányuló felhívása esetén az Oktatási Igazgatóság szerzi be az 8

9 Egyetem szervezeti egységeitől. A szervezeti egységek kötelesek a bekért dokumentumokat haladéktalanul, de legkésőbb 5 napon belül az Oktatási Igazgatóság részére megküldeni. Az Oktatási Igazgatóság a bekért dokumentumokat köteles elektronikus úton a Jogi Igazgatóság Jogi és Humánpolitikai Főosztály Jogi Osztálya rendelkezésére bocsátani. (6) A Jogi Igazgatóság Jogi és Humánpolitikai Főosztály Jogi Osztálya a megindított fizetési meghagyásos eljárásokról, végrehajtási eljárásokról, illetve polgári peres eljárásokról folyamatos nyilvántartást vezet, figyelemmel kíséri az ügyek alakulását, a behajtás eredményességét. (7) A jogerős fizetési meghagyás, illetőleg a jogerős bírósági ítélet egy eredeti példányát a Jogi Igazgatóság Jogi és Humánpolitikai Főosztály Jogi Osztálya köteles nyomtatott és elektronikus formában őrizni és köteles azt elektronikus formában megküldeni az Oktatási Igazgatóság valamint a Gazdasági Igazgatóság részére. Az Oktatási Igazgatóság köteles a jogerős fizetési meghagyást, illetve jogerős bírósági ítéletet a NEPTUN Hallgató képzései/hivatalos bejegyzések részébe feltölteni. 6. A munkavállalókkal szembeni követelések kezelése 18. Munkavállalóval szembeni követelés különösen: a) jogalap nélküli munkabér (illetmény) kifizetés; b) tanulmányi szerződésből eredő követelés; c) könyvtári díjtartozás; d) cafeteria jogosulatlan kifizetése; e) kerettúllépésből származó követelés, így például: telefonhasználatból, internethasználatból, stb.; f) lakáscélú munkáltatói kölcsön nyújtásából eredő követelés; g) vendégszállásdíj tartozás; h) kártérítési igény; i) illetményelőleg; j) elszámolási kötelezettséggel összefüggésben keletkező követelés. 19. (1) Az Egyetem a munkavállalóval szembeni követelését az alábbi módokon érvényesítheti: a) a munkavállalóval való megállapodás alapján, az abban foglaltak szerint; b) bérből (illetményből) való levonás útján; c) a munkaviszonnyal összefüggő és a kötelező legkisebb munkabér háromszorosának összegét meg nem haladó igényét a munka törvénykönyvéről szóló évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 285. (2) bekezdése alapján fizetési felszólítással (a továbbiakban: fizetési felhívással); d) a c) pont alá nem tartozó esetekben fizetési felszólítással. (2) A könyvtári- és vendégszállásdíj tartozással kapcsolatban elsődlegesen az Oktatási Igazgatóság; cafeteria jogosultsággal összefüggő vagy tanulmányi szerződésekből eredő követelésekkel kapcsolatban a Jogi Igazgatóság Jogi és Humánpolitikai Főosztálya, a jogalapnélküli munkabér (illetmény) kifizetése, telefonhasználatból, internet használatból, továbbszámlázott mobiltelefon kerettúllépésből származó követelés, kártérítési igény, illetményelőleg, elszámolási kötelezettséggel összefüggésben keletkező követeléssel kapcsolatban a Gazdasági Igazgatóság jár el ügygazdaként. Minden más jelen felsoroslásban nem 9

10 szereplő esetben a Jogi Igazgatóság Jogi és Humánpolitikai Főosztály Jogi Osztálya jár el ügygazdaként. (3) A követelések érvényesítésével kapcsolatos feladatokat elsősorban az ügygazda szervezeti egység köteles ellátni. Az ügygazda szervezeti egység abban az esetben köteles az ügyet 5 napon belül átadni a Jogi Igazgatóság Jogi és Humánpolitikai Főosztály Jogi Osztályának ha a) annak jogi megítélése nem egyértelmű, b) a munkavállaló a bérből (illetményből) való levonáshoz nem járul hozzá, nem érhető el, c) a munkavállaló vitatja a tartozás jogalapját vagy összegét, d) a munkavállaló a fizetési felhívásra, fizetési felszólításra nem reagál, illetve nem teljesít, ezért a követelést fizetési meghagyással, illetve peres vagy végrehajtási eljárás keretében lehet csak érvényesíteni. (4) Az Egyetem munkavállalókkal szembeni követelések kezelése során beszámítást nem alkalmaz. 20. (1) Amennyiben az Egyetem valamely munkavállalója vagy szervezeti egysége észleli, hogy az Egyetem valamely munkavállalójának lejárt határidejű tartozása áll fenn az Egyetemmel szemben, a tartozás fennállásáról köteles az ezt alátámasztó dokumentumok megküldésével együtt - haladéktalanul, de legkésőbb 5 napon belül írásban értesíteni az ügygazda szervezeti egységet. Az ügygazda szervezeti egység vizsgálja, hogy a követelés jogalapjában, összegszerűségében megalapozott-e, vagy a követelés törlése, javítása szükséges. Abban az esetben, ha a követelése jogalapjában, összegszerűségében nem megalapozott törli vagy javítja a követelést a nyilvántartó rendszerében. Abban az esetben, ha a követelés jogalapjában, összegszerűségében megalapozott, az ügygazda szervezeti egység vizsgálja, hogy a munkabérből (illetményből) történő levonás jogszabályban írt feltételei fennállnak-e, a követelés a munkavállaló munkabéréből (illetményéből) levonható-e. (2) Az Egyetem a munkavállalóval szembeni követelését elősorban a munkavállalóval történő megállapodás alapján érvényesíti. Megállapodás hiányában amennyiben annak jogszabályi feltételei fennállnak - munkabérből (illetményből) történő levonást alkalmaz. (3) Munkabérből (illetményből) való levonásnak jogszabály vagy a levonásmentes munkabérrészig végrehajtható határozat alapján van helye. (4) Az Egyetem a munkavállalóval szembeni követelését az Mt rendelkezései alapján a munkabérből (illetményből) levonhatja a) a munkavállaló egyoldalú hozzájáruló nyilatkozata alapján a levonásmentes munkabérrészig, vagy b) ha az előlegnyújtásból ered. (5) A munkavállaló hozzájárulása alapján akkor van helye a levonásnak, ha a munkavállaló erre vonatkozó egyoldalú hozzájáruló nyilatkozata kifejezett és egyértelmű. Az Egyetem nem vélelmezheti a munkabérből (illetményből) való levonásra vonatkozó munkavállalói hozzájárulást, az ügygazda szervezeti egységnek be kell szereznie a munkavállaló erre irányuló írásbeli nyilatkozatát és azt haladéktalanul el kell juttatnia a Gazdasági Igazgatóság Gazdasági Főosztály Bér- és Munkaügyi Osztályára. 10

11 (6) Az Egyetem az előlegnyújtásból eredő követelését közvetlenül a munkavállaló munkabéréből (illetményéből) levonhatja. Előlegnyújtásból eredő követelés esetében nem kell az Egyetemnek a munkavállaló hozzájáruló nyilatkozatát beszereznie. (7) A munkabérből (illetményből) történő levonás feltételeire, a levonható bér mértékére, a követelések sorrendjére a bírósági végrehajtásról szóló évi LIII. törvény rendelkezéseit (a továbbiakban: Vht.) kell megfelelően alkalmazni. 21. (1) Amennyiben a munkabérből (illetményből) történő levonás jogszabályi feltételei nem állnak fenn, az ügygazda szervezeti egység a munkavállalóval szemben a munkaviszonnyal összefüggő és a kötelező legkisebb munkabér háromszorosának összegét meg nem haladó igényét az Mt (2) bekezdése alapján fizetési felhívással érvényesíti. (2) A fizetési felhívást írásba kell foglalni. (3) A fizetési felhívásnak minden esetben tartalmaznia kell a) a követelés jogalapját, b) a visszafizetendő összeget, c) a teljesítés lehetséges módját banki átutalás esetén az Egyetem számlaszámát, d) a fizetési határidőt, e) a visszakövetelés indokát, f) a jogorvoslatról történő kioktatást. (4) A fizetési felhívás átadható személyesen vagy postai úton tértivevény különszolgáltatással feladott küldeményként. (5) Személyesen átadott fizetési felhívás esetén az Egyetem saját példányán az átvétel idejét és az átvevő címzett vagy az átvételre jogosult meghatalmazottja, törvényes képviselője aláírását minden esetben rögzíteni kell. (6) A személyesen átadott fizetési felhívást csakis a címzettnek, vagy a címzett igazoltan átvételre jogosult meghatalmazottjának adható át. A meghatalmazottnak az eljárási jogosultságát írásban, teljes bizonyító erejű magánokirattal kell igazolnia, az igazolás egy példányát az ügygazda szervezeti egységnek a fizetési felszólításhoz rendelhető módon minden esetben meg kell őriznie. (7) A személyesen átadott fizetési felhívás kézbesítettnek minősül, ha azt a címzett, a címzett törvényes képviselője vagy átvételre jogosult meghatalmazottja igazoltan átveszi. (8) Az Mt. 24. (1) bekezdésével összhangban az Egyetemmel munkaviszonyban állók esetében, a részükre személyesen átadott fizetési felhívás akkor is kézbesítettnek minősül, ha a címzett vagy az átvételre jogosult más személy az átvételt megtagadja vagy szándékosan megakadályozza. Ebben az esetben a fizetési felhívás személyes átadás-átvételi eljárásáról, annak eredménytelenségéről - lehetőség szerint két tanú aláírásával ellátott - jegyzőkönyvet kell felvenni, továbbá lehetőség szerint a címzettet vagy az átvételre jogosult más személyt a fizetési felhívás tartalmáról, illetve a közlés joghatályának beálltáról jegyzőkönyvben rögzítetten - tájékoztatni kell. (9) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a jegyzőkönyv felvételénél jelen lévő személyek nevét, a közlendő irat fajtájának és címzettjének a megnevezését, a közlés megkísérlésének, az irat átvétele megtagadásának tényét, és egyéb lényeges körülmények leiírását, a jelenlévő személyek aláírásait. 11

12 (10) Amennyiben a fizetési felhívás személyesen nem kézbesíthető, az Egyetem köteles a fizetési felhívást tértivevény különszolgáltatással könyvelt küldeményként a címzett részére megküldeni. (11) Az Mt. 24. (1) bekezdésével összhangban az Egyetemmel munkaviszonyban állók esetében, a részükre tértivevény különszolgáltatással könyvelt küldeményként feladott fizetési felhívást kézbesítettnek kell tekinteni, a) ha a címzett vagy az átvételre jogosult más személy a küldemény átvételét megtagadta vagy a címzett által bejelentett elérhetőségi címen a kézbesítés a címzett ismeretlensége vagy elköltözése miatt meghiúsult, a kézbesítés megkísérlésének napján, b) egyéb esetekben az eredménytelen kézbesítési kísérlet, valamint az értesítés elhelyezésének napját követő ötödik munkanapon. (12) Abban az esetben, ha a munkavállaló a fizetési felhívás alapján a fizetési felhívásban meghatározott határidőben a tartozását nem fizette meg és a fizetési felhívást keresettel nem támadta meg, a Jogi Igazgatóság Jogi és Humánpolitikai Főosztály Jogi Osztálya kezdeményezheti a Vht. 23. (1) bekezdése szerint a munkavállalóval közölt és keresettel meg nem támadott fizetési felhívás végrehajtási záradékkal történő ellátását. (13) Az ügygazda szervezeti egység a fizetési felhívásban meghatározott fizetési határidő eredménytelen elteltét követően, valamint, ha a munkavállaló a fizetési felhívást keresettel megtámadta, 5 napon belül az ügy valamennyi iratát a követelés jogszerűségét megalapozó bizonyítékokkal együtt mind papír alapon, mind pedig elektronikus formában átadja a Jogi Igazgatóság Jogi és Humánpolitikai Főosztály Jogi Osztályának a követelés jogi úton történő érvényesítése céljából. 22. (1) Amennyiben a munkabérből (illetményből) történő levonás, valamint az Mt (2) bekezdésében meghatározott fizetési felhívás alkalmazásának jogszabályi feltételei nem állnak fenn, az ügygazda szervezeti egység a munkavállalóval szemben fennálló igényét személyesen vagy postai úton kézbesített fizetési felszólítás kiküldésével érvényesíti. (2) A fizetési felszólításban a 6. (2) bekezdés a)-c) pontjában foglaltakon túl a) tájékoztatnia kell a munkavállalót a fizetés elmaradásának jogkövetkezményeiről, valamint arról, hogy b) a követeléssel kapcsolatos esetleges kifogásait milyen módon tudja jelezni az Egyetem felé. (3) A fizetési felszólítás átadható személyesen vagy postai úton tértivevény különszolgáltatással feladott küldeményként. (4) A fizetési felszólítás kézbesítése vonatkozásában a jelen Szabályzat 21. -ának rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. (5) Az ügygazda szervezeti egység a fizetési felszólításban meghatározott fizetési határidő eredménytelen elteltét követően, vagy ha a munkavállaló a tartozás fennállását vitatta, 5 napon belül az ügy valamennyi iratát a követelés jogszerűségét megalapozó bizonyítékokkal együtt mind papír alapon, mind pedig elektronikus formában átadja a Jogi Igazgatóság Jogi és Humánpolitikai Főosztály Jogi Osztályának a követelés jogi úton történő érvényesítése céljából. 23. (1) A Jogi Igazgatóság Jogi és Humánpolitikai Főosztály Jogi Osztálya a követelések jogi úton történő érvényesítését megelőzően az ügygazda szervezeti egység által elvégzett vizsgálaton túl - minden egyes ügyben vizsgálja, hogy a követelés jogalapjában, összegszerűségében megalapozott-e. 12

13 (2) Amennyiben a Jogi Igazgatóság Jogi és Humánpolitikai Főosztály Jogi Osztálya megállapítja, hogy a követelés nem jogos, nem megalapozott, javaslatot tesz a követelés nyilvántartásokból való törlésére, javítására. (3) Abban az esetben, ha a követelés jogos és megalapozott a Jogi Igazgatóság megvizsgálja, hogy a költség-haszon elemzésben rögzített szempontok alapján a követelés eredményesen, jogi úton érvényesíthető-e. A Jogi Igazgatóság Jogi és Humánpolitikai Főosztály Jogi Osztálya a vizsgálat eredményétől függően köteles fizetési meghagyásos eljárást, peres eljárást indítani, intézkedni a keresettel meg nem támadott fizetési felhívás végrehajtási záradékkal történő ellátása iránt, a követelés behajtása érdekében vagy javaslatot tenni a követelés behajthatatlanná minősítésére. (4) Amennyiben a behajthatatlanná minősítés jelen Szabályzatban rögzített feltételi fennállnak, a Jogi Igazgatóság Jogi és Humánpolitikai Főosztály Jogi Osztálya javaslatot tesz a követelés behajthatatlanná minősítésére. (5) A fizetési meghagyás, a peres eljárás vagy végrehajtási eljárás megindításához szükséges iratokat, dokumentumokat a Jogi Igazgatóság Jogi és Humánpolitikai Főosztály Jogi Osztálya erre irányuló felhívása esetén az ügygazda szervezeti egység köteles haladéktalanul, de legkésőbb 5 napon belül elektronikus úton a Jogi Igazgatóság rendelkezésére bocsátani. (6) A Jogi Igazgatóság Jogi és Humánpolitikai Főosztály Jogi Osztálya a megindított fizetési meghagyásos eljárásokról, végrehajtási eljárásokról, illetve polgári peres eljárásokról folyamatos nyilvántartást vezet, figyelemmel kíséri az ügyek alakulását, a behajtás eredményességét. (7) A jogerős fizetési meghagyás, illetőleg a jogerős bírósági ítélet egy eredeti példányát a Jogi Igazgatóság Jogi és Humánpolitikai Főosztály Jogi Osztálya köteles nyomtatott és elektronikus formában őrizni és köteles azt elektronikus formában megküldeni az ügygazda szervezeti egység valamint a Gazdasági Igazgatóság részére. 7. Jogalap nélküli kifizetés 24. (1) Jogalap nélküli munkabér (illetmény) kifizetésnek minősül, ha az Egyetem olyan kifizetést teljesít a munkavállalónak, amellyel szemben nem áll ellenszolgáltatás, munkavégzés és az Egyetem fizetési kötelezettsége munkaviszonyra vonatkozó szabály, vagy a felek megállapodása alapján sem állott fenn. (2) A jogalap nélkül kifizetett munkabér (illetmény) visszafizetése iránti igényét az Egyetem a kifizetést követő 60 napon belül érvényesítheti. A visszakövetelésre előírt 60 napos határidő jogvesztő. (3) A jogalap nélkül kifizetett munkabér (illetmény) 60 napon túl csak abban az esetben követelhető vissza, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie, vagy azt maga idézte elő. Az Egyetem erre hivatkozással a kifizetéstől számított 3 éven belül érvényesítheti az igényét a munkavállalóval szemben. 25. (1) Az Egyetem valamennyi munkavállalója és szervezeti egysége köteles a munkavállalóval, szembeni jogalap nélküli kifizetés észlelése esetén a tartozás fennállásáról haladéktalanul az ezt alátámasztó dokumentumok megküldésével együtt - a Gazdasági Igazgatóság Gazdasági Főosztály Bér és Munkaügyi Osztályát értesíteni. 13

14 (2) A Gazdasági Igazgatóság Gazdasági Főosztály Bér- és Munkaügyi Osztálya köteles a munkavállaló részére jogalap nélkül kifizetett munkabér (illetmény) megállapítása esetén haladéktalanul intézkedni a követelés érvényesítése iránt. (3) Amennyiben 15 napon belül nem sikerül beszerezni az érintett levonásra vonatkozó nyilatkozatát, a Gazdasági Igazgatóság Bér- és Munkaügyi Osztálya az ügyben keletkezett dokumentumok megküldésével együtt 5 napon belül köteles írásban értesíteni a jogalap nélküli kifizetésről a Jogi Igazgatóság Jogi és Humánpolitikai Főosztály Jogi Osztályát, valamint a Gazdasági Igazgatóság Gazdasági Főosztály Számviteli Osztályát. (4) Az igényérvényesítésre nyitva álló jogvesztő határidőkre is figyelemmel a Jogi Igazgatóság Jogi és Humánpolitikai Főosztály Jogi Osztálya feladata a fizetési felszólítás, fizetési felhívás elkészítése és kiküldése, a fizetési meghagyásos eljárás, vagy a peres eljárás megindítása, valamint keresettel meg nem támadott fizetési felhívás végrehajtási záradékkal történő ellátásának kezdeményezése. 26. (1) A munkavállalókkal szembeni követelések nyilvántartásáról az ügygazda szervezeti egység köteles gondoskodni. (2) A Jogi Igazgatóság Jogi és Humánpolitikai Főosztály Jogi Osztálya köteles a jogi úton történő igényérvényesítés során keletkezett iratok másolati példányait megküldeni Gazdasági Igazgatóság részére. 8. Szerződéses jogviszonyból származó követelések kezelése 27. Szerződéses jogviszonyból származó követelések különösen: a) bérleti, használati jogviszonyból származó követelés; b) kötbérkövetelés, c) téves kifizetés, utalás. 9. Bérleti, haszonbérleti, használati jogviszonyból származó követelések kezelése 28. (1) Az Egyetem vagyonkezelésében álló ingatlanok hasznosítása kizárólag írásba foglalt szerződések megkötésével gyakorolható. (2) Amennyiben a Gazdasági Igazgatóság Kari Gazdasági és Műszaki Osztálya észleli, hogy az ingatlan bérlőjének, egyéb jogcímen történő használójának, bérleti, használati vagy a közüzemi számlák vonatkozásában 30 napon túli lejárt tartozása van, a tartozás fennállásáról köteles az ezt alátámasztó dokumentumok megküldésével együtt - haladéktalanul, de legkésőbb 5 napon belül írásban értesíteni a Gazdasági Igazgatóság Műszaki Főosztály Vagyongazdálkodási és Biztonságszervezési Osztályát. (3) A Gazdasági Igazgatóság Műszaki Főosztály Vagyongazdálkodási és Biztonságszervezési Osztálya az értesítést követő 5 napon belül a köteles fizetési felszólítást kiküldeni a kötelezett részére. (4) A fizetési felszólításnak a 6. (2) bekezdés a)-c) pontjában foglaltakon túl tartalmaznia kell a) kamatkövetelés fennállása esetén a kamat számításának kezdő napját is meg kell jelölni, 14

15 b) a fizetési felszólításban a következményekre való felhívással együtt meg kell határozni azt a végső határidőt is, amelynek eredménytelen elteltét követően az Egyetem egyéb jogi úton kívánja érvényesíteni a követelését. (5) A fizetési felszólítás átadható személyesen, illetve kézbesíthető elektronikus vagy postai úton tértivevény különszolgáltatással feladott küldeményként. (6) A fizetési felszólítás kézbesítése vonatkozásában a jelen Szabályzat ának rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni. (7) A Gazdasági Igazgatóság Műszaki Főosztály Vagyongazdálkodási és Biztonságszervezési Osztálya a fizetési felszólításban megjelölt fizetési határidő eredménytelen elteltét követően, valamint ha a kötelezett a tartozás fennállását vitatta az ügy valamennyi iratát a követelés jogszerűségét megalapozó dokumentumokkal együtt mind papír alapon, mind pedig elektronikus formában átadja a Jogi Igazgatóság Jogi és Humánpolitikai Főosztály Jogi Osztályának a követelés jogi úton történő érvényesítése céljából. 10. A szerződésszegés miatti kötbérkövetelés kezelésének szabályai 29. (1) A kötbérkövetelés érvényesítésével kapcsolatban figyelemmel kell lenni a kötbér megfizetésére kötelezett által esetlegesen kiállított számlában szereplő fizetési határidőre is. Ennek alapján az Egyetem késedelembe esésének elkerülésére tekintettel - el kell dönteni, hogy az Egyetem a) beszámítással él, vagy b) kötbérigényét utólagosan érvényesíti. (2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a jogosulttal szemben fennálló lejárt pénzkövetelés a jogosulthoz intézett jognyilatkozattal a pénztartozásába beszámítható. (3) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben az Egyetem a kötbérigényét első lépésként fizetési felszólítással érvényesíti. Ezt követően a követelések kezelésére vonatkozó általános eljárási szabályokat kell alkalmazni. 30. Az érvényesítendő kötbér összegét pontosan meg kell határozni. Ezt követően meg kell vizsgálni, hogy a 36. -ban meghatározott költség-haszon elemzés eredményének tükrében a kötbérkövetelés érvényesítendő-e. 31. (1) Amennyiben az Egyetem valamely munkavállalója vagy szervezeti egysége észleli, hogy az Egyetem szerződéses partnere szerződésszegést követett el és erre tekintettel kötbérigény érvényesítésének van helye az ezt alátámasztó dokumentumok megküldésével együtt köteles haladéktalanul, de legkésőbb 5 napon belül írásban értesíteni a teljesítésigazolásra jogosultat. A teljesítésigazolónak hivatalból is vizsgálnia kell, hogy szükséges-e a kötbérigény érvényesítése. (2) A szerződés szerint teljesítésigazolásra jogosult személy köteles a) figyelemmel kísérni a szerződés teljesülésének folyamatát; b) megállapítani a szerződésszegést, késedelmet. (3) A teljesítésigazoló a teljesítésigazoláson (szállítólevélen, átadás-átvételi bizonylaton stb.) köteles rögzíti a szerződésszegés tényét, késedelem esetén a késedelmes napok számát. 15

16 (4) A teljesítésigazoló a szerződésszegés vagy késedelem megállapítása esetén köteles haladéktalanul, de legkésőbb 5 napon belül értesítést küldeni a Gazdasági Igazgatóság kari Gazdasági és Műszaki Osztályának. (5) A Gazdasági Igazgatóság kari Gazdasági és Műszaki Osztálya az értesítést követő 5 napon belül vizsgálja a szerződés kötbér érvényesítésére vonatkozó szabályait és dönt a 29. (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel arról, hogy a) a számla teljes összege kifizethető a kötelezettnek és a késedelmi kötbér érvényesítése utólag, az általános szabályok és a jelen fejezetben meghatározottak szerint történjen, vagy b) a számlából csak a késedelemre számított kötbérrel csökkentett összeg fizethető ki. (6) A kötbér összegének 30. szerinti megállapítását a Gazdasági Igazgatóság kari Gazdasági és Műszaki Osztály végzi, majd ezt követően 5 napon belül az ügy összes iratát megküldi a Gazdasági Igazgatóság Műszaki Főosztály Vagyongazdálkodási és Biztonságszervezeési Osztályának. (7) A szerződéses kötelezettnek a Gazdasági Igazgatóság Műszaki Főosztály Vagyongazdálkodási és Biztonságszervezési Osztálya írásban, igazolható módon köteles fizetési felszólítást küldeni a szerződésszegés, késedelem megállapítását követő 5 napon belül. A fizetési felszólításnak tartalmaznia kell: a) a szerződésszegés, illetőleg a késedelembe esés tényét, b) az érvényesíteni kívánt kötbér mértékét, c) a szerződéses kötelezettet tájékoztatását arra vonatkozóan, hogy a szerződésszegés, illetőleg késedelem mely szerződés alapján áll fenn, hogy a kötelezett mely naptól esett késedelembe, (8) Az (5) bekezdés a) pontjában foglaltak alkalmazása esetén a kötelezettet tájékoztatni kell arról, hogy az Egyetem kötbérigényét utólag érvényesíti. (9) Az (5) bekezdés b) pontjában foglaltak alkalmazása esetén fel kell szólítani a kötelezettet, hogy nyilatkozzon arról, hogy szerződésszegését, késedelembe esését és kötbérfizetési kötelezettségét elismeri-e, mivel az Egyetem kötbérigényét beszámítás útján kívánja érvényesíteni. A nyilatkozat megtételének hiányában az Egyetem kötbérigényét utólag érvényesíti. (10) A fizetési felszólítás kézbesíthető személyesen, elektronikus úton vagy postai úton tértivevény különszolgáltatással feladott küldeményként. (11) A fizetési felszólítás kézbesítése vonatkozásában a jelen Szabályzat ának rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni. (12) A fizetési felszólítást, és az arra adott válasz nyilatkozatot, valamint a kötbérigény fennállását alátámasztó egyéb dokumentumok másolati példányát a szerződésre vonatkozó iratok között a Gazdasági Igazgatóság Műszaki Főosztály Vagyongazdálkodási és Biztonságszervezési Osztálya köteles megőrizni. (13) Amennyiben az (5) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott fizetési felszólításra adott válaszként visszaérkező nyilatkozatban, vagy egyébként bármely módon a szerződéses kötelezett a szerződésszegést, a kötbérfizetési kötelezettségét vagy annak megállapított összegét vitatja, úgy a Gazdasági Igazgatóság Műszaki Főosztály Vagyongazdálkodási és Biztonságszervezési Osztálya a rendelkezésre álló tényeket és a kötbér összegének megállapítási módját ellenőrzi. Amennyiben a kötelezett kötbérre vonatkozó álláspontja megalapozott, az ügyben a Gazdasági 16

17 Igazgatóság Műszaki Főosztály Vagyongazdálkodási és Biztonságszervezési Osztálya nyilvántartását megfelelően javítja. (14) Amennyiben az ellenőrzés eredménye szerint a szerződésszegés, a kötbérfizetési kötelezettség és annak megállapított összege a kötelezett részére megküldött követelés szerint áll fenn, vagy a fizetési felszólításban megállapított fizetési határidő eredménytelenül telt el, úgy a kötbér követelés érvényesítése érdekében a Gazdasági Igazgatóság Műszaki Főosztály Vagyongazdálkodási és Biztonságszervezési Osztálya az ügy valamennyi iratát a követelés jogszerűségét megalapozó bizonyítékokkal együtt mind papír alapon mind pedig elektronikus formában átadja a Jogi Igazgatóság Jogi és Humánpolitikai Főosztály Jogi Osztályának a követelés jogi úton történő érvényesítése céljából. 32. (1) A Jogi Igazgatóság Jogi és Humánpolitikai Főosztály Jogi Osztálya a követelések jogi úton történő érvényesítését megelőzően minden egyes ügyben vizsgálja, hogy a követelés jogalapjában, összegszerűségében megalapozott-e. (2) Amennyiben a Jogi Igazgatóság Jogi és Humánpolitikai Főosztály Jogi Osztálya megállapítja, hogy a követelés nem jogos, nem megalapozott jelzi ezt a Gazdasági Igazgatóság Műszaki Főosztály Vagyongazdálkodási és Biztonságszervezési Osztály felé. (3) Abban az esetben, ha a követelés jogos és megalapozott a Jogi Igazgatóság Jogi és Humánpolitikai Főosztály Jogi Osztálya megvizsgálja, hogy a költség-haszon elemzésben rögzített szempontok alapján a követelés eredményesen, jogi úton érvényesíthető-e. A Jogi Igazgatóság Jogi és Humánpolitikai Főosztály Jogi Osztálya a vizsgálat eredményétől, valamint az ügy megítélésétől függően köteles fizetési meghagyásos eljárást, polgári peres eljárást, vagy felszámolási eljárást indítani a követelés behajtása érdekében vagy javaslatot tenni a követelés behajthatatlanná minősítésére. (4) Amennyiben a behajthatatlanná minősítés jelen Szabályzatban rögzített feltételei fennállnak, a Jogi Igazgatóság Jogi és Humánpolitikai Főosztály Jogi Osztálya javaslatot tesz a követelés behajthatatlanná minősítésére. (5) A fizetési meghagyás, a polgári peres eljárás, felszámolási eljárás vagy végrehajtási eljárás megindításához esetlegesen szükséges további iratokat, dokumentumokat a Jogi Igazgatóság Jogi és Humánpolitikai Főosztály Jogi Osztálya erre irányuló felhívása esetén a Gazdasági Igazgatóság Műszaki Főosztály Vagyongazdálkodási és Biztonságszervezési Osztálya köteles haladéktalanul, de legkésőbb 5 napon belül elektronikus úton a Jogi Igazgatóság Jogi és Humánpolitikai Főosztály Jogi Osztálya rendelkezésére bocsátani. (6) A Jogi Igazgatóság Jogi és Humánpolitikai Főosztály Jogi Osztálya a megindított fizetési meghagyásos eljárásokról, végrehajtási eljárásokról, felszámolási eljárásokról, illetve polgári peres eljárásokról folyamatos nyilvántartást vezet, figyelemmel kíséri az ügyek alakulását, a behajtás sikerességét. (7) A jogerős fizetési meghagyás, illetőleg a jogerős bírósági ítélet egy eredeti példányát a Jogi Igazgatóság Jogi és Humánpolitikai Főosztály Jogi Osztálya köteles nyomtatott és elektronikus formában őrizni és köteles azt elektronikus formában megküldeni a Gazdasági Igazgatóság részére. 17