Topik und Thema Untersuchungen zur Informationsstruktur in deutschen und ungarischen Erzähl- und Berichtstexten

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Topik und Thema Untersuchungen zur Informationsstruktur in deutschen und ungarischen Erzähl- und Berichtstexten"

Átírás

1 Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar A DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI Modrián Józsefné Horváth Bernadett Topik und Thema Untersuchungen zur Informationsstruktur in deutschen und ungarischen Erzähl- und Berichtstexten Nyelvtudományok Doktori Iskola A Doktori Iskola vezetője: Dr. Bárdosi Vilmos CSc., egyetemi tanár Germanisztikai Nyelvtudomány Doktori Program A program vezetője: Dr. Manherz Károly CSc., egyetemi tanár A bizottság tagjai és tudományos fokozatuk: A bizottság elnöke: Dr. Manherz Károly CSc., egyetemi tanár Hivatalosan felkért bírálók: Dr. Scheibl György PhD., egyetemi docens Dr. Kugler Nóra PhD., habilitált egyetemi adjunktus A bizottság titkára: Dr. Claus Michael Hutterer PhD. A bizottság további tagjai: Dr. Szatmári Józsefné PhD., habilitált főiskolai tanár Brdarné Dr. Szabó Rita PhD., habilitált egyetemi docens Dr. Canisius Péter PhD., egyetemi docens Témavezető és tudományos fokozata: Dr. Péteri Attila PhD., habilitált egyetemi docens Budapest,

2 A disszertáció témája és célkitűzése Az információszerkezetnek mint olyan jelenségnek, amely funkcionális szempontból sokrétűen motiváltnak tekinthető, formális szemszögből pedig különböző nyelvészeti területek (főképp a pragmatika, a szintaxis és a szövegnyelvészet) határterületén található, kiemelkedő figyelmet szentel a modern nyelvészet. A megközelítésekben kialakult sokféleség azonban megnehezíti mind az információszerkezetet kialakító jelenségek áttekintését, mind a terület alapos empirikus vizsgálatát. A disszertáció célja az volt, hogy hozzájáruljon e hiányok (részleges) megszüntetéséhez mind elméleti, mind empirikus téren. Az információszerkezetet a dolgozat olyan komplex, többszintű jelenségnek tekinti, amely magába foglalja az információ szerveződését az elemi mondat szintjétől a szövegszintig. Az információszekezeti szerveződés több aspektusból tevődik össze, mint pl. az ismertség, a valamire vonatkozás (aboutness) vagy az (esemény)perspektiválás. A dolgozat az információszerkezetnek főként a tagmondat szintjén, a perspektiválás szempontjából való leírását kísérelte meg. A dolgozat elméleti szempontból a funkcionális grammatika megfelleő fogalmain alapul: A témát Halliday (1994) és Langacker (2009) értelmében a kiindulópontként ( horgonyként ) értelmezzük a mondat hátralévő része számára. Ez a kiindulópont egy perspektíva realizációját indítja meg, amelyből az eseményt ábrázoljuk. A (különböző komplexitású) nyelvi elemek különböző perspektiválhatósága az emberi nyelv egyik alapvető jellemzője (Croft/Cruse 2004, Langacker 2008, Tátrai 2011). Langacker a horgonyt (anchor) olyan szerkezetnek tekinti, amely különböző szerkezeti szinteken (a tagmondaton belül is) tág értelemben vett referenciapontként működik. Halliday és Langacker megközelítésén azt annyit változtattam, hogy a téma szerepe az ISPhoz (nem a maradékhoz ) irányadó a mondatperspektíva létrehozásához, így azok a mondatok, amelyek az ISP-vel kezdődnek, nem tartalmaznak (explicit) témát. Ezzel párhuzamosan felmutatom a különböző tématípusok relevanciáját a komplex perspektivizációs sémák (Hoffmann terminológiájában: funkciókomplexumok, l. Hoffmann (2002), (2003; 2013)) szervezésében. Így közvetlen összefüggés felismerése válik lehetővé a kognitív feldolgozási mechanizmusok (egészeleges/részletekből kiinduló, ill. topdown/bottom-up; l.sternberg/sternberg (2012: 112)) és a perspektivizációs sémák között. 2

3 A téma és az ISP közötti kapcsolat a tématípusoknak megfelelően változatos lehet: Halliday modelljéből kiindulva, de azt módosítva megkülönböztettem figurális témát (résztvevő a mondatban, és témahelyzetben aboutness-értelmezést vált ki), interperszonális témát (amely az ISP elérhetőségét a megnyilatkozási helyzet valamely eleméből kiindulva biztosítja), a körülményeket és (egyéb) mondathatározókat (változó, figurális vagy egészleges interpretáció, amely egyéni értelmezési preferenciákat mutat), valamint textuális témát (amely nincs közvetlen kihatással a tagmondat perspektiválására). A dolgozat felépítése A dolgozat a következőképpen épül fel. A bevezetés (1) után a szakirodalomban használt modellek és témafogalmak bemutatása következik (2), különös tekintettel azokra a definíciókra, amelyek az itt bemutatott modellben fontos szerepet játszanak (2.3). A 3. fejezetben a dolgozat elméleti alapvetése, ill. a modell értelmezési keretei kerülnek bemutatásra. Ez az elemi mondat és annak információszerkezete (3.2, 3.3), valamint az információszerkezeti állítmány (ISP, 3.2.3) koncepciójának tárgyalását tette szükségessé. A 3.4-ben az itt alkalmazott témainterpretáció kognitív alapjai: a kognitív státusz és referenciapont-szerkezet (3.4.1), a figyelem (3.4.2) és a perspektíva (3.4.3), a 3.5 alatt a topikfolytonosság jelensége lettek vizsgálva. A negyedik fejezetben a saját információszerkezeti modell ismertetése következik. Az előzmények rövid tárgyalása után (4.2) a perspektivizációs sémákat alkotó elemek (4.3), majd a globális információszerkezet (4.4) és a kijelentő mondatok információszerkezetének a bemutatása következik (4.5). Az ötödik fejezetben a vizsgált korpusz (5.1.1) és a korpuszvizsgálat eredményeinek ismertetése történik meg. Az 5.2-ben a manuális elemzés kiegészítéseképpen kisebb vizsgálatokra kerül sor elektronikus korpuszokban. A hatodik fejezetben a korpuszvizsgálat eredményeinek tárgyalása és az elemzés finom részleteinek bemutatása következik. A hetedik fejezetben a dolgozat fontosabb eredményeit foglalom össze. 3

4 A disszertáció eredményei A dolgozat az információszerkezet elméleti és empirikus aspektusait mindenekelőtt az eseményperspektiválás és a figyelemirányítás fogalmaival próbálta megragadni. A dolgozat elméleti részében (3-4. fejezet) bemutatásra került egy információszerkezeti modell, amelyben a különböző nyelvi és nyelven kívüli tényezők működésének hatását írom le az információszerkezet létrehozásában. A vizsgálatok középpontjában az elemi mondat (tagmondat) állt, amelynek elengedhetetlen része az információszerkezeti állítmány (ISP). Az ISP a beszélői szándéktól függő mag-predikáció, amely tartalmazza a mondat főhangsúlyos részét. Az ISP kiterjedése kontextusfüggő, és rétegzett felépítést mutat az ISPbe különböző mértékben integrált nyelvi elemek szerint. A téma a szisztémikus-funkcionális szemléletnek megfelelően (Halliday 1994, Halliday/Matthiessen 2004, Langacker 2009) kiindulópontként (Langacker (2009)-ben horgony ) lett meghatározva; a jelen munka értelmezése szerint a téma az információszerkezeti állítmány eléréséhez nyújt kiindulópontot. A dolgozat rámutat arra is, hogy a szövegszinten definiált topik is jelentős szerepet játszik a mondat perspektiválásában. A mondat információszerkezete különböző perspektivizációs sémák megvalósulásaként értelmeződik, amelyek a nyelvhasználat során jönnek létre és állandó változásban vannak. A sémákat a tématípusoknak megfelelően és a topikfolytonosság (vö. Givón 1983) fogalmának segítségével írtam le. Itt megállapítható volt, hogy a topikfolytonosság messze túlmegy puszta koreferencialáncok létrehozásán, ehelyett szövegszintű perspektíva létrehozásában, kiindulópontként kell értelmezni (a topik referenciapontként való értelmezéséhez l. Langacker (2008)). A mondat- és szövegszintű perspektíva összjátéka eredményeképpen három perspektivizációs alapsémát eredményez. Ebből kettő az esemény- és figuracentrikus az emberi elme két alapvető konceptualizációs lehetőségének (egészeleges vs. részletekből kiinduló, avagy topdown vs. bottom-up folyamatok) feleltethető meg; a harmadik típus a szövegszintű perspektiválás (a foytonos topikra való fókuszálás) eredményeképpen különíthető el. Átmeneti sémákat hoznak létre olyan kiindulópontok (témák) mint a tág értelemben vett frame-setterek (a körülményektől a mondathatározókig) és az interperszonális témák; ezek az átmeneti sémák tovább differenciálhatók az alapsémáknak megfelelően. Az információszerkezeti sémák forma-funkció párokként értelmezendők. Funkciójuk egy perspktíva megnyitásában áll, a fent leírt három alapséma és az átmeneti sémák valamelyike közül. Egy ilyen módon értelmezett perspektíva komplex feldolgozási minta így több mint 4

5 az elemek feldolgozási sorrendjének meghatározása. A formai oldalon komplexumképzések találhatók, amelyek a szórend és intonáció grammatikalizált mondattípusokra vetítése, valamint a tématípusok által jönnek létre. A sémák formai oldalának megállapítása Hoffmann (2002; 2003; 2013) funkciókomplexumainak fogalmán, valamint Vallduví/Engdahl (1996) intrukciótípusain alapul. Az aboutness-sémát 1 (figuraközpontú típus) egy figurális témával való kezdés jellemzi (l. 2 a mintaelemzésekben), míg a minden-új -sémát (amely a hagyományosan thetikus mondatok megfelelője, vö. Sasse (1987), Kuroda (1972), Brentano (1874); l. mintaelemzés 3.) és a topikfolytonosság-sémát (minta 4.) az információszerkezeti állítmánnyal való kezdés jellemzi. Az utóbbi két típus közti különbség az, hogy a topikfolytonosság-sémában morfológiailag, ill. nyelvtanilag megalapozott esetekben (mint az infinitívuszos mondatok) implicit módon jelen van a topik. A német gyenge névmásokat és a magyar morfológiai topikjelölést egyaránt az ISP-n belül sematikusan megjelenő topikként kezelem; ezen esetek párhuzamosságát intonációs vizsgálatok is alátámasztották. A aboutness-séma funkciója vagy a topikváltás új topik bevezetése vagy több folytonos topik közti váltás, vagy pedig egy identifikációs aktus a folytonos topikkal; az identifikáció új információval szolgál, vagy stilisztikai okokból következik be. A topikfolytonosság-séma tartalmazhat kiindulópontként mind globálisan (hosszabb szövegrészekben vagy az egész szövegben) folytonos topikokat, mind lokális, 1-2 tagmondatra korlátozódó topikokat. Ez a minta tehát nem feltétlenül a globális topikfolytonossághoz kötődik, hanem t. k. összetett mondatokban is jellemző. A dolgozat empirikus részében elsősorban a topikfolytonosság (és ennek kifejezőeszközei a németben és a magyarban), valamint az elméleti részben bemutatott információszerkezeti sémák működését vizsgáltam. A vizsgálatot egy kontrasztív korpuszon végeztem el, amely két-két (magyar és német) részkorpuszból állt, ezek párhuzamos fordításokat (elbeszélő szövegek), valamint összehasonlítható beszámoló típusú szövegeket (hírszövegek ugyanarról az eseményről) tartalmazott. A topikfolytonosság vizsgálatánál megállapítható volt, hogy a topikfolytonosság a figyelem szövegszintű, implicit fókuszálásának felel meg, amely gyakran fonetikailag gyenge, nagyfokú hozzáférhetőséget jelző nyelvi formákban jelenik meg. A tulajdonnevek használata 1 Az eredetiben: Themasetzung. Az aboutness a kiváltott interpretációra, a Themasetzung terminus a használt téma lexikális-prozódiai jellegére utal. 5

6 a diskurzusreferensek közvetlen hozzáférhetőségét biztosítja; használata topikváltást valósíthat meg, vagy a figyelem fenntartásában játszik szerepet hosszabb topikfolytonosság esetén. A topikkontinuitás fenntartásában nemcsak a koreferenciaviszonyok, hanem a perspektiválás más, implicit kifejezőeszközei is fontos szerepet kapnak, így a deiktikus centrum áthelyezése a topikra, a beszélőváltás (idézet és szabad függő idézet), valamint a szubjektív attitűdöt kifejező nyelvi elemek(l. 1 a mintaelemzésekben). A topikfolytonosság implicit kifejezőeszközeinek használata lehetővé teszi, hogy a folytonos topik akár az előző explicit említéstől több tagmondatnyira is jelöletlen formában (gyenge névmás vagy morfológiai kifejezőeszköz) jelenjen meg. A topik e megjelenítési formáink vizsgálata megerősítette és empirikusan is alátámasztotta a topik szövegszintű kiindulópontként való meghatározását. A perspektivizációs sémák a mondatszerkezetek vizsgálatánál és összehasonlításánál rendkívül hasznosnak bizonyultak. Segítségükkel kimutatható volt, hogy a funkcionálisan azonos perspektívák strukturálisan eltérő módon épülnek fel, mégis a sémák realizációi a magyarban és a németben formálisan is megfeleltethetők egymásnak. A figuraközpontú ábrázolás használatának gyakoriságában nem voltak nagy különbségek, különösen az első főmondatokban (kb. a főmondatok 80%-a a hírszövegekben és 40% az elbeszélő szövegekben). A topikfolytonosság-séma szintén hasonló eloszlást mutat a részkorpuszokban: a hírszövegekben a főmondatok 6%-a és elbeszélő szövegekben ezek mintegy 45%-a. Az ISP strukturális kezdő helyzete eseménycentrikus mondatokban szintén közös a két vizsgált nyelvben, azonban a német nyelv itt több altípussal rendelkezik: a főhangsúlyos kezdő elem lehetőségén kívül lehetséges a horizont-névmás (Weinrich 1993) (expletívum), valamint az igével való kezdés is. Hasonló különbségek tapasztalhatók a topikfolytonosságséma esetében is. A német oldalon ez a séma az intonációtól függően (azaz ha a tagmondat csak egy intonációs egységből, az ISP-ből áll) koordinációs ellipszis (az ige vagy főhangsúlyos rész kezdő helyzetben), infinitívuszi mellékmondat vagy gyenge névmással való kezdés jelenik meg; a magyar oldalon ezzel a strukturális sokféleséggel az ISP-vel való kezdés áll szemben, amely a topikot morfológiailag jelölve tartalmazza. A részkorpuszokban talált rendkívül hasonló eredmények a formális és funkcionális alapon meghatározott pespektivizációs sémák egymásnak való megfeleltetését a két nyelvben messzemenőkig alátámasztják. 6

7 A vizsgált szövegfajták tekintetében megállapítható volt, hogy az elbeszélő szövegekre (ezeken belül a narratív szövegrészekre) a topikfolytonosság-séma gyakori használata jellemző: Ez a séma minden mondattípusban jelentősen gyakoribb, mint az aboutness-séma. A hírszövegekben ellenben az aboutness-séma többször olyan gyakori, mint a topikfolytonosság, kivéve a mellékmondatokat, ahol nem lehetett nagy különbségeket tapasztalni. A két szövegfajta közti különbségeket a (szövegszintű) topikszerkezetből is le lehet vezetni: Hosszabb szövegrészekben, illetve az egész szövegben folytonosan jelenlévő topikok szemmel láthatóan mondatszinten is a tpikfolytonosság-séma gyakoribb használatát váltják ki, és fordítva, a gyakran változó topikok a tagmondatban is gyakoribb figurális témahasználattal járnak együtt. Ez az eredmény a korábban módszertanilag elkülönített mondat- és szövegperspektíva szintéziséből adódik, és egyértelműen azt mutatja, hogy a szöveg- és a mondatszint szorosan együttműködik, a lokális perspektivizációs stratégiák a globális szövegszerkezetre vezethetők vissza. Ezt a felismerést alátámasztják más kutatási irányzatok, mint a Chaining Stategy és a Quaestio-Modell is (Lavid 1997, von Stutterheim/Carroll 2005, Klein/Stutterheim 1992). A perspektivizációs sémák használatának százalékos eloszlása a különböző mondattípusokban ismét meglepő hasonlóságokat mutat a két vizsgált nyelv között. A hírszövegekben (mindkét nyelvben) a főmondatok mintegy 80%-ában található figurális téma ez az arány az elbeszélő szövegekben mintegy 40% volt. A mellérendelt és alárendelt mondatokban is hasonlóak voltak az eredmények, ahogy a minden-új -séma használatának százalékos értéke mellé- és alárendelésekben. A topikfolytonosság-séma mellé- és alárendelésekben mindenütt jóval gyakoribb volt, mint első főmondatokban: 26-35% német és 45-50% magyar hírszövegekben (a főmondatban megjelenő 6%-kal szemben); 59-54% az elbeszélő szövegekben (a főmondatok 45%-ával szemben). Mivel ez a séma nem szükségszerűen vezethető vissza a (szövegrészletekben jelenlévő) folytonos topikokra, ez az eredmény a(z összetett) mondaton belüli rögzített perspektíva jelének tekinthető. Ez azt jelenti, hogy az összetett mondatok mellérendelés esetén is nem csupán tagmondatok egymásutánját, összeadását jelentik, hanem perspektivikusan is egy egységet képviselnek. Az elméleti és empirikus vizsgálatok egy jelentős melléktermékeként kísérletet tettem a német mellékmondti mondatkeret újraértelmezésére: a kötőszók keretalkotó egységként való értelmezése helyett, amely funkcionális szempontból teljességgel inkoherens (Ágel 2000a), amellett érveltem, hogy a mellékmondatok elején megjelenő gyenge névmásokat tekintsük 7

8 keretalkotónak. E mellett szól, hogy a gyenge névmások mindig a finitum mellett (prozódiailag klitizálódva) jelennek meg, a mellékmondatok kivételével, ahol az ige és a névmás egymástól távol helyezkednek el. A már a valenciahordozó részének tekinthető, abba inkorporálódott gyenge névmások mint a fix es és a visszaható névmás reflexív, ill. mediális álszenvedő igéknél (pl sich schämen/beeilen (vö. Ágel 2000b: 153) a gyenge névmások funkcionális integrációját mint grammatikai integrációs folyamatot engedik láttatni, így a keretalkotó elemek között (akárcsak a főmondati igekeret esetében, ahol finit és nemfinit igerészek között valósul meg ez a kapcsolat) funkcionális kapcsolatot láthatunk. Az empirikus elemzések ezenfelül azt mutatták, hogy a mondat eleji gyenge névmások után a figurális témák használata mind fő-, mind mellékmondatokban rendkívül ritka, így a gyenge névmások mondatkezdő helyzete tipikusan topikfolytonosság-sémát valósít meg. 8

9 Mintaelemzések és szemléltető anyag a tézisekhez Az (1) példákban a topikfolytonosság fenntartásának (implicit és explicit) eszközeit mutatom be. A példában azok a kifejezőeszközök vannak jelölve, amelyek közvetlen (félkövér szedés) vagy közvetett (aláhúzás) módon a folytonos topikra, jelen esetben Bridára, a lányra utalnak. (1) a. Messziről jött [Brida], és nagyon régóta várta ezt a találkozást. Dublin csaknem 150 kilométerre volt innen [Origo der Rekurssituation], és az ebbe [Origo der Rekurssituation] a faluba [Origo der Rekurssituation] induló buszok nagyon kényelmetlenek voltak [aus Bridas Perspektive], és teljesen képtelen időpontokban közlekedtek [aus Bridas Perspektive]. Korán fel kellett kelnie, hogy utána három órát utazzon, [Brida bleibt Topik, nur morphologische Markierung] b. Sie hatte lange auf diese Begegnung gewartet und dafür einen beschwerlichen Weg auf sich genommen. Dublin war fast 150 Kilometer entfernt [Origo der Rekurssituation], und die Busse in dieses Dorf waren unbequem gewesen und hatten unmögliche Abfahrtszeiten [aus Bridas Perspektive]. Sie hatte früh aufstehen müssen, war drei Stunden gereist, hatte in der kleinen Stadt nach ihm gefragt, erklären müssen, was sie von diesem merkwürdigen Mann wollte. A (2-4) példákban a perspektivizációs alapsémákat szemléltetem. (2)-ben az aboutness-sémát, (3) alatt a minden-új -sémát, és (4) alatt a topikfolytonosság-sémát. A Fig a figurális témát, (2) a. [Der Schalterbeamte] fig sah müde aus. (JON) b. [A kis ember] fig fáradtnak látszott. (JON) (3) a. [Als Grund gab das Ministerium an, [Unruhen vermeiden zu wollen.] ISP+TK (BER) b. (Vorgängersatz: Ernesto Villegas ) [Cáfolta ugyanakkor,] ISP+TK hogy az elnök a halálán lenne. (BER) (4) a.[auch nach seinem Rücktritt als Papst bleibt Joseph Ratzinger Seine Heiligkeit Benedikt XVI. (BER) b. Antifasiszta tüntetéseket terveznek Görögország második legnagyobb városában, Szalonikiben is. (BER) 9

10 Hivatkozott irodalom Ágel, Vilmos. 2000a. "Syntax des Neuhochdeutschen bis zur Mitte des 20. Jahrhunderts." In Besch, Werner/Anne Betten/Oskar Reichmann/Stefan Sonderegger (Hrsg.) Sprachgeschichte. Ein Buch zur Geschichte der deutschen Sprache und ihrer Erforschung, Berlin; New York: de Gruyter. Ágel, Vilmos. 2000b. Valenztheorie. Tübingen: Narr. Brentano, Franz Psychologie vom empirischen Standpunkte. Leipzig: Duncker & Humblot. Croft, William/Alan D. Cruse, Hrsg Cognitive linguistics. Oxford: Oxford University Press. Givón, Talmy "Topic continuity in discourse: an introduction." In Givón, Talmy (Hrsg.) Topic continuity in discours: a quantitative cross-language study, Amsterdam; Philadelphia: John Benjamins. Halliday, Michael A. K An introduction to functional grammar. 2. ed. London: Arnold. Halliday, Michael A. K./Christian M. I. M. Matthiessen An introduction to functional grammar. 3. ed. London: Arnold. Hoffmann, Ludger "Zur Grammatik der kommunikativen Gewichtung im Deutschen." In Peschel, Corinna (Hrsg.) Grammatik und Grammatikvermittlung, Frankfurt: Lang. Hoffmann, Ludger "Funktionale Syntax: Prinzipien und Prozeduren." In Hoffmann, Ludger (Hrsg.) Funktionale Syntax. Die pragmatische Perspektive, Berlin: de Gruyter. Hoffmann, Ludger Deutsche Grammatik. Grundlagen für Lehrerausbildung, Schule, Deutsch als Zweitsprache und Deutsch als Fremdsprache. Berlin: Erich Schmidt Verlag. Klein, Wolfgang/Christiane von Stutterheim "Textstruktur und referentielle Bewegung." Zeitschrift für Literaturwissenschaft und Linguistik 86: Kuroda, Sige-Yuki "The categorical and the thetic judgement. Evidence from Japanese syntax." Foundations of Language 9: Langacker, Ronald W Cognitive Grammar: a basic introduction. Oxford et al.: Oxford University Press. Langacker, Ronald W Investigations in Cognitive Grammar, (=Investigations in Cognitive Grammar 42). Berlin; New York: Mouton de Gruyter. Lavid, Julia "Controlling thematic choices in discourse: towards a specification of contextual constraints." In Proceedings of the International and Interdisciplinary Conference on Modeling and Using Context, Rio de Janeiro: Federal University Publisher. Sasse, Hans-Jürgen "The thetic/categorical distinction revisited." Linguistics 25: Sternberg, Robert J./Karin Sternberg Cognitive Psychology. 6. ed. Wadsworth: Cengage Learning. 10

11 Tátrai, Szilárd Bevezetés a pragmatikába. Funkcionális kognitív megközelítés. Budapest: Tinta. Vallduví, Enric/Elisabet Engdahl "The linguistic realization of information packaging." Linguistics 34 (3): von Stutterheim, Christiane/Mary Carroll "Subjektwahl und Topikkontinuität im Deutschen und Englischen." In Franceschini, Rita (Hrsg.) In einer anderen Sprache, Stuttgart; Weimar: Metzler. Weinrich, Harald Textgrammatik der deutschen Sprache. Mannheim et al.: Dudenverlag. 11

12 A témában megjelent saját publikációk 2012 Thetische vs. kategorische Perspektivierung in deskriptiven und narrativen Texten. In: Cortès, Colette (Hg.): Satzeröffnung. Formen, Funktionen, Strategien (= Eurogermanistik Nr. 31.) Tübingen: Stauffenburg Verlag Topik, Thema und Perspektivierung. In: Szatmári, Petra/ Lang, Elisabeth/ Pólay, Veronika/ Takács, Dóra: Schnittstellen: Sprache Literatur Fremdsprachendidaktik. Hamburg: Dr. Kovač Topik im Nebensatz? Zur informationsstrukturellen Gliederung von Verbletztsätzen. In: Jahrbuch der ungarischen Germanistik 2011, Subjektprominenz und Topikprominenz im Deutschen und im Ungarischen. In: Hess- Lüttich, Ernest W.B. et al. (Hgg.): Deutsch im interkulturellen Begegnungsraum Ostmitteleuropa (= Publikationen der Gesellschaft für interkulturelle Germanistik GiG), Frankfurt a. M.: Lang Alany- és topikprominencia az írott és beszélt nyelvben. In: Keszler Borbála Tátrai Szilárd (szerk.): Diskurzus a grammatikában grammatika a diskurzusban. Budapest: Tinta Könyvkiadó Literatur Ágel, Vilmos. 2000a. "Syntax des Neuhochdeutschen bis zur Mitte des 20. Jahrhunderts." In Besch, Werner/Anne Betten/Oskar Reichmann/Stefan Sonderegger (Hrsg.) Sprachgeschichte. Ein Buch zur Geschichte der deutschen Sprache und ihrer Erforschung, Berlin; New York: de Gruyter. Ágel, Vilmos. 2000b. ValenztheorieTübingen: Narr. Croft, William/Alan D. Cruse, Hrsg Cognitive linguistics. Oxford: Oxford University Press. Givón, Talmy "Topic continuity in discourse: an introduction." In Givón, Talmy (Hrsg.) Topic continuity in discours: a quantitative cross-language study, Amsterdam; Philadelphia: John Benjamins. Halliday, Michael A. K An introduction to functional grammar. 2. edlondon: Arnold. Halliday, Michael A. K./Christian M. I. M. Matthiessen An introduction to functional grammar. 3. edlondon: Arnold. Hoffmann, Ludger "Zur Grammatik der kommunikativen Gewichtung im Deutschen." In Peschel, Corinna (Hrsg.) Grammatik und Grammatikvermittlung, Frankfurt: Lang. Hoffmann, Ludger "Funktionale Syntax: Prinzipien und Prozeduren." In Hoffmann, Ludger (Hrsg.) Funktionale Syntax. Die pragmatische Perspektive, Berlin: de Gruyter. Hoffmann, Ludger Deutsche Grammatik. Grundlagen für Lehrerausbildung, Schule, Deutsch als Zweitsprache und Deutsch als FremdspracheBerlin: Erich Schmidt Verlag. 12

13 Klein, Wolfgang/Christiane von Stutterheim "Textstruktur und referentielle Bewegung." Zeitschrift für Literaturwissenschaft und Linguistik 86: Langacker, Ronald W Cognitive Grammar: a basic introductionoxford et al.: Oxford University Press. Langacker, Ronald W Investigations in Cognitive Grammar, (=Investigations in Cognitive Grammar 42). Berlin; New York: Mouton de Gruyter. Lavid, Julia "Controlling thematic choices in discourse: towards a specification of contextual constraints." In Proceedings of the International and Interdisciplinary Conference on Modeling and Using Context, Rio de Janeiro: Federal University Publisher. Sternberg, Robert J./Karin Sternberg Cognitive Psychology. 6. edwadsworth: Cengage Learning. Tátrai, Szilárd Bevezetés a pragmatikába. Funkcionális kognitív megközelítésbudapest: Tinta. Vallduví, Enric/Elisabet Engdahl "The linguistic realization of information packaging." Linguistics 34 (3): von Stutterheim, Christiane/Mary Carroll "Subjektwahl und Topikkontinuität im Deutschen und Englischen." In Franceschini, Rita (Hrsg.) In einer anderen Sprache, Stuttgart Weimar: Metzler. Weinrich, Harald Textgrammatik der deutschen SpracheMannheim et al.: Dudenverlag. 13