Hámori Ágnes: A figyelem és a beszédaktusok összefüggései a társalgásban

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Hámori Ágnes: A figyelem és a beszédaktusok összefüggései a társalgásban"

Átírás

1 Hámori Ágnes: A figyelem és a beszédaktusok összefüggései a társalgásban 1 1. A dolgozat célja, indokoltsága, módszertana, felépítése és elméleti háttere 1.1. A dolgozat célja 1.2. A téma indokoltsága 1.3. A dolgozat felépítése 1.4. A dolgozat módszertana 1.5. A dolgozat elméleti háttere 2. A dolgozat tézisei és megállapításai 2.1. A dolgozat tézisei 2.2. A tézisek rövid bemutatása: a figyelem és konstruálás a nyelvben 2.3. A beszédaktus-konstruálás legfontosabb dimenziói 3. A dolgozat eredményei 4. A dolgozat témaköréhez kapcsolódó tudományos publikációk és előadások 1. A dolgozat célja, indokoltsága, módszertana, felépítése és elméleti háttere 1.1. A dolgozat célja A figyelem, bár nem speciálisan nyelvi jelenség, több szempontból is alapvető az emberi nyelvben. Dolgozatom célja kiemelni a figyelem, különösen a közös, interszubjektív figyelem és a figyelemirányítás jelentőségét a nyelvhasználatban, ezen belül a beszédaktusok a társas interakciókban történő megnyilatkozások megformálásában; valamint ennek során bemutatni a beszédaktusok konstruálásának legfontosabb dimenzióit, és azt, hogy ezen dimenziók kiaknázása hogyan kapcsolódik össze a nyelvhasználók interakciós céljaival, társas szempontjaival és az interszubjektív figyelmi jelenetek működésével. Ennek során célom az is, hogy egy szociáliskognitív pragmatikai megközelítésben összekapcsoljam egymással a funkcionális kognitív nyelvészet, a pragmatika és a diskurzuselemzés ide vonatkozó meglátásait és szempontjait, kiaknázva és egyben be is mutatva e szociális-kognitív pragmatikai szemlélet lehetőségeit a nyelvhasználati jelenségek vizsgálatában A téma indokoltsága A figyelem, különösen az interszubjektív, közös triadikus 1 figyelem s az ebből fakadó figyelemirányítás kérdése eddig kevés érdeklődésben részesült a nyelvészeti elemzésekben, és ha mégis, akkor túlnyomórészt a propozicionális tartalom (pl. topik, információstruktúra) vagy stilisztikai kérdések kapcsán. Bár a pragmatikai elméletekben központi jelentőséggel bír a 1 A beszélő, a figyelem tárgya és a beszédpartner között megosztott

2 2 beszédpartner mentális folyamatai követésének, tekintetbevételének a szerepe, ritkán esik szó ennek a figyelemmel való összefüggéséről. Különösen elhanyagolt terület az interszubjektív figyelem, figyelemirányítás és a beszédaktusok kapcsolata. A rendkívül gazdag és szerteágazó szakirodalomban akár a beszédaktusokkal foglalkozó pragmatikai, akár a figyelemmel kapcsolatos kognitív nyelvészeti munkákat nézzük a beszédaktusok figyelmi perspektivikussága, vagyis az illokúciós erő vagy más jelentésösszetevőik figyelmi szempontokkal összefüggő kidolgozásának kérdése nem, vagy csak érintőlegesen került elő, bár e kérdéskör egyes részaspektusai például a nyelvi megértés interszubjektív jellege, a mentális állapotok befolyásolása, az intencionalitás, a kérés- vagy benyomáskeltési stratégiák, az IFID -ek vagy a direkt/indirekt beszédaktusok külön-külön lényeges és sokat kutatott területek. A nyelvi konstruálással, kidolgozással, perspektivikussággal vagy a figyelemhez kapcsolódó konceptuális alternativitással foglalkozó nyelvészeti munkákban pedig a megnyilatkozások interakcionális funkciói és vonatkozásai, valamint a nyelvi jelentéslétrehozás interszubjektív és társas-kulturális jellege részesül aránytalanul kevés figyelemben. Indokolt és szükséges is tehát a nyelvhasználat e fontos területének az itt felvetett szempontok szerinti vizsgálata A dolgozat felépítése A dolgozat Bevezetéssel indul, amely a célok, a szerkezeti felépítés és a módszertan ismertetését tartalmazza, és vázolja a dolgozat alapjául szolgáló elméleti hátteret és néhány alapfogalom használatát. Ezután három fő részre tagolódik. Az első nagy egység (1.) tágabb áttekintést kínál a középpontban álló három nagy témakörről: a nyelvi jelentésképzés tevékenységéről (1.1.), a figyelemről (1.2.) és a beszédaktusokról (1.3.). A dolgozat második, középső részében (2.) kerül kifejtésre a dolgozat központi gondolata: a figyelem és a beszédaktusok kapcsolata, a beszédaktusok figyelmi perspektivikussága és ennek fő dimenziói: a specifikusság, fókuszálás, terjedelem, direktség, konvencionalizáltság és perspektiváltság, valamint a polaritás és az erő dimenziói. Ezután kitérek a nyelvi kidolgozás diskurzusbeli dinamizmusára, a manipuláció kérdésére, illetve a metapragmatikai reflektálás néhány idevágó jelenségére is. A dolgozat harmadik nagy egységében (3.) két miniszterelnöki vita elemzésében mutatom be a beszédaktusok és a figyelem(irányítás) társas-interakcionális célokkal adott esetben a benyomáskeltéssel és általános diskurzusstratégiákkal való összekapcsolódását. Az elemzett viták szövegét a Függelék tartalmazza A dolgozat módszertana

3 3 A dolgozat tárgyalásmódja a funkcionális pragmatikai szakirodalomban megszokotthoz igazodik; ezen belül első része elméleti jellegű, több szakirodalmi kitekintéssel, míg a második és harmadik részben a példák, diskurzusrészletek bemutatása és elemzése kap nagyobb szerepet. Az első két rész elsősorban a pragmatikai és kognitív nyelvészeti leírásmódra és szempontokra épít, a harmadik részben ezek mellett hangsúlyosan megjelennek társalgáselemzési megközelítések is. A pragmatikai, kognitív nyelvészeti és diskurzuselemző szempontok és leírási módszerek egy szociális-kognitív pragmatikai keretben alkotnak szintézist (l. alább). A dolgozatban elemzett empirikus anyag legnagyobb része valós diskurzusokból származik: hétköznapi interakciókban gyűjtött társalgásrészletekből, illetve két teljes (összesen mintegy 4 órás) politikusi vitából. A valós adatokat kurzív szedés, az egyes levezetésekben megjelenő fiktív példákat normál szedés jelöli. Dolgozatomban kerültem a formalizálást, és elsősorban jellegzetességek és tendenciák bemutatására törekedtem A dolgozat elméleti háttere A dolgozat elméleti hátteréül egy szociális-kognitív vagy rövidebben kognitív pragmatika szolgál (az elnevezés Croft 2007 nyomán), mint a nyelv általános funkcionális megközelítése, amelynek középpontjában a nyelvhasználat mint közös jelentéslétrehozói tevékenység áll. Ez a közös jelentéslétrehozó tevékenység az, amiben a figyelem mint kognitív művelet, a társas interakció és a nyelvi megnyilatkozások konstruálása összekapcsolódik egymással. E funkcionális megközelítés a nyelvet komplex módon, az emberi életben való kognitív, szociális-társadalmi és kulturális működésében vizsgálja (vö. Verschueren 1995, 1999, Clark 1996, Marmaridou 2000, Langacker 2001, Croft 2007); ennek megfelelően alkalmas a korábbi, eltérő gyökerű és részben eltérő szemléletű pragmatikai, kognitív nyelvészeti és szociolingvisztikai-diskurzuselemző szempontok összekapcsolására és érintkezéseik kiaknázására. A pragmatikai és diskurzuselemző szakirodalmon belül elsősorban Austin, Searle, Alston, Verschueren, Marmaridou és Clark, illetve Hymes, Labov és Fanshel, Linell és Ervin-Tripp, magyar viszonylatban Németh T., Tátrai és Szili munkáira támaszkodtam, a kognitív nyelvészet területén pedig főleg Langacker, Talmy, Tolcsvai és Chafe munkáiból, illetve Gibbs, Giora, Panther és Thornburg kutatásaiból indultam ki, távolabbról kapcsolódva Tomasello, Sinha és Donald elméleteihez is. 2. A dolgozat tézisei és megállapításai

4 A dolgozat tézisei 1. A nyelvhasználat lényege jelentések közös, interszubjektív létrehozása a társas interakcióban, mely egyben elmék közti interakció is. 2. A figyelem, mint az elme megismerő működésének egyik alapvető jelensége, meghatározó szerepet játszik a nyelv használatában. 3. A figyelem a nyelvben számos területen és módon érvényesül, mint szűrés és válogatás, követés, aktívan tartás, figura-alap viszonyok vagy előtér-háttér felismerése, vagy mint a beszédpartnerek közti interszubjektív figyelem és mentális együttműködés. E műveleteknek kulcsszerepe van a mondatok, szövegek, diskurzusok létrehozásában, feldolgozásában és megértésében. 3. A figyelem nyelvi érvényesülésének egyik legfontosabb területe a jelentéskonstruálás, vagyis a konceptualizált jelenségek és jelenetek valamilyen módon történő szemlélése és elrendezése. Ennek a figyelmi elrendezésnek, konstruálásnak, melynek a nyelvi szimbólumok és kifejezések perspektivikussága az alapja, több dimenziója is van, ilyen például a sematikusság/specifikusság, a nézőpontviszonyok érvényesülése vagy a polaritás. A konceptuális elrendezés figyelmi különbségei alapján a nyelvhasználatban figyelmi alternatívák jönnek létre. 4. A beszédaktusok konstruálásában is lényeges ez a figyelmi perspektivikusság, mely nemcsak a propozicionális tartalom feldolgozásának különbségeiből fakad, hanem meghatározóak benne a beszédaktusok interakcionális vonatkozásai is. A figyelmi alternatívák alapja a beszédaktusokban az egyes jelentésösszetevők eltérő mértékű kidolgozása és előtérbe helyezése különös tekintettel az interakcióbeli funkcióra, a beszélők kommunikációs céljainak, társas szempontjainak és társadalmi-kulturális tényezőknek függvényében. 5. A beszédaktusok konstruálásában a figyelem jellegzetes dimenziókban érvényesül, a beszédaktusoknak a társas interakcióba és annak társadalmi-kulturális kontextusába való beágyazottságából, interaktív konstruálódásából és az interakcióbeli funkció kiemelt szerepéből kifolyólag. E jellegzetes konstruálásbeli dimenziók között a legfontosabbak a sematikusság/specifikusság, explicitség, terjedelem, metapragmatikai tudatosság, indirektség, konvencionalizáltság, nézőpontok, polaritás, valamint az erő és energia dimenziói. 6. A társas interakciókban a megnyilatkozások konstruálása egy interszubjektív figyelmi jelenetben, a beszélő, a jelentés és a beszédpartner triadikus viszonyában történik, a beszélő tehát műveleteit beszédpartnere figyelméhez is hozzáigazítja, megpróbálja partnere feldolgozási folyamatait modellálni, követni, és kommunikációs céljainak megfelelően irányítani is. 7. Az egyes jelentésösszetevők előtérbe vagy háttérbe helyezése, a beszédaktusok figyelmi alternativitásának kiaknázása és a befogadói figyelem irányítása a beszélők tágabb társas-

5 interakciós céljaival és általános diskurzusstratégiáival is összekapcsolódhat, és a fontos diskurzusjellemzők egyikévé válhat A tézisek rövid bemutatása: a figyelem és konstruálás a nyelvben A kognitív nyelvészet egyik alapvető gondolata, hogy a nyelv és kogníció, vagyis az elme általános megismerő műveletei nem különülnek el egymástól: a nyelv működése az elme általános kognitív eljárásain alapul (l. Langacker 1987, 2001, Givón 1984, 2001, Talmy 1987, 2000, Croft Cruse 2004, Ladányi Tolcsvai 2008). Ezek között nagy szerepe van a figyelem jelenségének és működésének: úgy is mint az információk szűrésének, fontos és kevésbé fontos jelenségek megkülönböztetésének, vagy mint releváns egészek, jó struktúrák felismerésének és figura-alap vagy előtér-háttér viszonyok létrehozásának. Ezek alapvető jelentősége a nyelvben is megfigyelhető, a kognitív nyelvészeti munkákban ezért nagy szerepet kapnak a figyelemmel kapcsolatos nyelvi jelenségek, például a feltűnőség, előtér-háttér megkülönböztetés, az előtérbe helyezés, a feldolgozás perspektivikussága, a konstruálás (mentális elrendezés) különféle figyelemmel kapcsolatos variációi, a nézőpont-különbségek. Miközben azonban e konstruálás és perspektivikusság leírásával számos munka foglalkozik (Langacker 1987, 2008, Talmy 2000, Croft Cruse 2004), ezekben jellemzően a propozicionális információ figyelmi elrendezése, feldolgozása áll a középpontban, vagyis elsősorban a nyelv informatív, tranzakciós funkciójához kapcsolódóan vizsgálják a figyelem érvényesülését. A nyelvhasználat társas vonatkozásainak hatásáról, az interakcióba ágyazottság és a figyelmi konstruálás összefüggéseiről csak ritkán és általában valamely más jelenség kapcsán esik szó. Azonban a társas interakció kontextusa szintén lényeges figyelmi kihatásokkal jár: az interakciók részeként vizsgált megnyilatkozásokban, beszédaktusokban világosan érzékelhető az interszubjektív figyelem fontossága, a figyelmi alternativitás interakcióbeli jelentősége, az egyes jelentések és jelentésösszetevők konstruálásának az adott társas szituációhoz való hozzáigazítása. A szakirodalomban bemutatott konstruálási műveletek az interakcióbeli nyelvhasználatban is megfigyelhetők, azonban speciálisan érvényesülnek: egyrészt összetettebben, az interakcióbeli megnyilatkozások jelentéssíkjainak megfelelően több dimenzióban, másrészt fontos bennük az interakció társas és kulturális tényezőivel való összekapcsolódás is, a beszédpartnerek közti interszubjektív figyelem, egymás mentális folyamatainak feldolgozása (Donald 1998, Tomasello 1999). Mindennek az alátámasztására a dolgozat áttekintette a nyelvhasználat társas, interszubjektív jelentésképző tevékenységként, elmék közti interakcióként való

6 6 megközelítésének főbb gondolatait, e tevékenység legfontosabb társas és kognitív vonatkozásait, valamint ezek összefüggéseit. Ezután összefoglalta a figyelem nyelvi működésének legfontosabb aspektusait: a figyelem és a mondat kapcsolatát, a konstruálás, figyelmi elrendezés jelenségét, a nyelvi kifejezések perspektivikusságának jelenségét, valamint a figyelem szerepét a terjedelmesebb szövegek és a diskurzusok működésében. Ebben a feldolgozás, szelektálás, követés, aktívan tartás jelenségei és az interszubjektív, triadikus figyelem fontossága is bemutatásra került, és külön alfejezet foglalkozott a szaliencia jelenségével, a szakirodalomban szokásos, többféle megközelítésével, és a dolgozatban érvényesülő szaliencia-felfogás bemutatásával. Ezek után egy fejezetben áttekintettem a beszédaktus-kérdéskör legfontosabb idevágó aspektusait, elsősorban a társas interakciók és a megnyilatkozások kapcsolatára, a közös jelentésképzésre, a beszédaktusok formai változataira, kulturális és nyelvi konvencióira koncentrálva. Ennek során nem az egyes beszédaktus-elméletek bemutatása vagy valamelyik kifejtése volt a cél, hanem a figyelem, a társas interakció és a megnyilatkozás-konstruálás kapcsolata szempontjából releváns meglátások kiemelése, illetve a beszédaktus-jelenségnek a társas, közös jelentésképző tevékenység keretében való, kognitív-funkcionális megközelítése. Ebben az áttekintésben kiviláglott, hogy a beszédaktusok különféle, eltérő kiindulású és szemléletű megközelítéseiben számos olyan megfigyelés fogalmazódik meg, amelyek az interszubjektív figyelmi konstruálás, figyelmi perspektivikusság fontosságát mutatják. A dolgozat központi része a beszédaktusokban, vagyis az interakcióbeli megnyilatkozások megformálásában érvényesülő figyelmi perspektivikusság, eltérő figyelmi konstruálás jelenségét és ennek jelentőségét mutatta be. Ennek kapcsán elsősorban a megnyilatkozás interakcionális tényezőivel, interakcionális beágyazottságával kapcsolatos perspektivikusságra koncentráltam, de, mint bemutatom, ez elválaszthatalan a propozicionális tartalom feldolgozásától is. A beszédaktusok konstruálási variációi különféle figyelmi alternatívákra vezethetők vissza, amelyek a különféle jelentésösszetevők különösen az illokúciós erő különböző fokú kiemelése, előtérbe vagy háttérbe helyezése nyománjönnek létre, egy interszubjektív figyelmi keretben, társas, kognitív és kulturális tényezők együttes érvényesülése alapján. A beszédaktusok figyelmi alternativitása, variabilitása több dimenzióban is megnyilvánul, ezeket alább részletesebben is ismertetem. E dimenziók áttekintése után két teljes diskurzus (két miniszterelnöki vita) elemzésében mutattam be, hogy a befogadói figyelem irányítása a beszédaktus-konstruálásban és használatban hogyan kapcsolódik össze a beszélők társas szempontjaival, hosszabb távú interakciós jelen esetben meggyőzési és benyomáskeltési céljaival és általános diskurzusstratégiáival.

7 A beszédaktus-konstruálás legfontosabb dimenziói A dolgozat legjelentősebb eredménye az interszubjektív jelentésképzés és az interakcióbeli megnyilatkozások figyelmi alternativitásának általános bemutatása mellett e figyelmi alternativitás vagy variablitás legfontosabb dimenzióinak leírása és elemzése. Ezek a leírások nem a konstruálás egyes érdekes, interakcionális változatait mutatják, hanem a diskurzusbeli közös jelentésképzés nyelvi aspektusainak legfontosabb lehetőségeit, amelyekbe számos, a beszédaktusokkal kapcsolatos korábbi megfigyelés közvetlenül beleillik. A beszédaktusok konstruálásában kiemelkedő jelentősége van a megnyilatkozás aktuális interakcióbeli funkciójának s ennek megfelelően az illokúciós erő figyelmi kidolgozásának; ez azonban nem önmagában, hanem más jelentésösszetevőkkel egységben, egy összetett rendszerben történik. Az egyes jelentésösszetevők interakciós szempontoknak megfelelő figyelmi kidolgozása és elrendezése adja a beszédaktusok figyelmi perspektivikusságát. Ennek a legfontosabb dimenziói: az explicitség/implicitség, a nyelvi funkció sematikussága/specifikussága, a diskurzusvilágbeli lehorgonyzás és más jelentésösszetevők kidolgozása; figura-alap viszonyok; terjedelem; metapragmatikai tudatosság; direktség/indirektség; konvencionalizáltság; nézőpontviszonyok és szubjektivizáció; polaritás; erő és energia. A beszédaktusokban az illokúciós erő kifejeződhet explicit és implicit módon is (Austin 1962: 76, l. az IFID -ek lehetőségeit is, Searle 1969, Ervin-Tripp 1976, Szili 2004). Az expliciten kifejezett illokúciós erő előtérben van az implicitekhez képest, valamint a propozicionális tartalomhoz képest is. Az explicitség az illokúciós erő szalienciájának mértékét is növeli. Az explicitséggel lényegileg összefügg a sematikusság/specifikusság, a kidolgozás dimenziója is: az, hogy egy megnyilatkozás interakcionális funkciója, illokúciós ereje mennyire sematikus vagy speciális, és hogyan dolgozódik ki az adott megnyilatkozásban (Langacker 2008). Egy funkció megjelenhet sematikusan is (pl. kijelentés), vagy különböző mértékben és módon kidolgozódhat, a kommunikációs és társas igényeknek megfelelően (pl. mint közlés, vélekedés, fenyegetés): ennek során különböző mértékben lehet szaliens, azaz könnyen hozzáférhető, illetve különféle jelentésösszetevői emelkedhetnek ki, profilálódhatnak (pl. bizonyosság, szerénység). Az interakcióbeli funkció kidolgozása nem önmagában történik, hanem a konceptualizált jelenet többi összetevőjével együtt, a megnyilatkozásnak az aktuális diskurzusvilágban való, valamilyen formájú lehorgonyzásában: ennek része a szereplők, idő-és térbeli kapcsolatok, nézőpontviszonyok, a beszélői attitűdök vagy a stílus különféle kidolgozása is.

8 8 A beszédaktusok konstruálásában lényeges dimenzió a megnyilatkozás propozicionális tartalmának és illokúciós erejének egymáshoz való viszonya is, amely jól leírható a figura-alap megkülönböztetés műveletével. A sematikus konstruálásmódban e két jelentésösszetevő egységben van jelen. Azonban a funkció ki is dolgozódhat, és ennek során különböző mértékig elválhat a propozicionális tartalomtól, egyre erőteljesebben a figyelem előterébe kerülve, sőt alakká is válhat a megnyilatkozás propozicionális tartalmának háttere előtt. Ennek a figyelmi kiemelkedésnek, előtérbe kerülésnek a lehetséges fokozatai ikonikusan megjelennek a beszédaktusok szintaktikai szerkezetében, az illokúciós erőt explikáló kifejezés szintaktikai önállósodásában (elemi mondat határozószóval bővített mondat alárendelői összetett mondat); sőt, a figyelemirányítási igények függvényében a megnyilatkozások funkciója akár önálló mondatban is explikálódhat. Az előtérbe-háttérbe kerüléssel és a figyelmi önállósodással arányban gyakran a metapragmatikai tudatosság növekedése vagy csökkenése is jellemző. A megnyilatkozások interakcióbeli funkciójának figyelmi helye, feldolgozása a terjedelemmel is összefügg, szintén ikonikus elven: az illokúciós erőt explikáló kifejezés hossza is, és a beszédaktusnak magának a terjedelme is növelheti az aktusra irányuló figyelmet. A figyelem működése mindazonáltal nemcsak az egyes összetevők kiemelésében, kidolgozásában, profilálódásában fontos, hanem hasonlóan lényeges a háttérrel vagy az alappal való kapcsolata is. A háttér részeként létező figyelmi kapcsolatokat részletek és események különféle metonimikus kapcsolatait és az ezeken alapuló következtetéseket (Panther Thornburg 2007) is kihasználjuk ugyanis az interszubjektív jelentésképzésben, sőt, sok esetben kifejezetten ezek kiaknázása és egyes jelentések háttérben hagyása a cél, társas céljainknak, elsősorban az udvariassági céloknak megfelelően (Brown Levinson 1987, Leech 1991). Ez a háttérben hagyás, illetve a ki nem dolgozott érintkezések és kapcsolatok figyelmi kihasználása az indirekt beszédaktusok lényege, és az udvariasság számos indirekt stratégiájának alapja (melyben emellett az ikonicitás is nagy szerepet kap, mint a közvetlenség, közelség társas és nyelvi elkerülése, a jelentéshez vezető mentális ösvény hosszabbítása) (l. Searle 1975, Ervin-Tripp 1976, Szili 2004). Számos társas tevékenység és az ezekhez kapcsolódó nyelvhasználati módok konvencionalizálódtak is, így társas, kulturális és egyben nyelvi konvenciók jöttek létre, melyek szintén fontos aspektusát adják a megnyilatkozás-konstruálásnak. A konvenciókhoz való igazodás egyrészt az illokúciós erő kidolgozásának egyik módja, és a közös jelentésképzést, a szándékfelismertetést segíti, másrészt a nem-konvencionalizált megoldások választásának is van figyelmi jelentősége, ezek ugyanis jelöltségüknél fogva nagyobb figyelemben és alaposabb feldolgozásban részesülnek.

9 9 A megnyilatkozások konstruálásának igen fontos dimenziója a (szűkebb értelemben vett) perspektivikusság: ennek kapcsán a különféle nézőpontok érvényesülése, valamint a polaritás jelenségei a legfontosabbak (Croft 1996, Tátrai 2005). A nézőpontviszonyok szempontjából lényeges különbségek lehetnek a tekintetben, hogy egy beszédaktus a beszélő, a címzett vagy egy semleges kiindulópont nézőpontjából reprezentál egy adott jelenetet vagy cselekvést, kinek a nézőpontja jelenik meg közvetlenül benne, és mekkora a szubjektivizáció vagy a perszonalizáció mértéke. Ehhez szorosan kapcsolódnak a beszédaktusokban reprezentált cselekvések polaritásbeli különbségei is: elsősorban a felszólító és tiltó, támogató vagy támadó, pozitív vagy negatív konceptualizáció lehetőségei. Lezárásként az erő és energia dimenzióját mutattam be: ennek a jelentősége a korábbi beszédaktus-elméletekben is megfogalmazódott, magával a beszédaktus kognitív metaforával és az illokúciós erő fogalmával is, ezt a kognitív-funkcionális megközelítés is csak alátámasztani tudja, illetve némileg kiegészíteni. Az erő képzete egy megnyilatkozásban kapcsolódhat az aktus jellegéhez, belső energiatöltéséhez is (pl. a követelés erősebb, mint a kérés, a parancs erősebb, mint a felszólítás), valamint fakadhat az adott illokúciós erő (aktus) egyértelműségéből, szalienciájából: a világos, egyértelmű aktus egyben határozottabb és erősebb is (erre utalnak az olyan kifejezések, mint határozott parancs, nyílt sértés, egyértelmű fenyegetés ). Az erő és energia jelenségének vizsgálatához segítséget kínál az erődinamika-modell (Talmy 2000), mely két szereplő, az agonista, egy antagonista és a köztük érvényesülő erő, mozgás és egyensúly viszonyait elemzi. 3. A dolgozat eredményei A dolgozat elemzései és megállapításai bemutatták, hogy a figyelmi alternativitás jelensége a beszédaktusokban is létezik, sőt, a különféle dimenziókban megvalósuló figyelmi elrendezésnek és az ebből fakadó figyelemirányításnak alapvető szerepe van a beszédaktusok megformálásában és használatában. Az egyes dimenziók leírása a beszédaktusok új szempontú, funkcionális megközelítésére ad módot (mely számos korábbi megállapítással is harmonizál), de a kognitív nyelvészet számára is fontos meglátásokat kínál a figyelem és az interakcionális vonatkozások összekapcsolásával, és a konstruálási lehetőségek leírását is új szempontokkal bővíti. Mondatgrammatikai és szociolingvisztikai szempontból is lényeges a közös jelentésképzés és az interszubjektív figyelem jelentőségének kiemelése, és annak a bemutatása, hogy a társas interakciókban való megnyilatkozás-konstruálásban hogy kapcsolódik össze a

10 10 propozicionális tartalom, az interakciós funkció és a többi jelentésösszetevő (szereplők, attitűd, stílus) kidolgozása egymással és az interakció tényezőivel, a kommunikációs célokkal és a résztvevők társas-interperszonális szempontjaival. A politikusi viták komplex elemzése egyrészt azt erősítették meg, hogy a beszédaktusokkal kapcsolatos figyelemirányítás általános diskurzusstratégiaként működhet, összekapcsolódva a beszélők más diskurzusbeli stratégiáival és interakciós céljaival, másrészt azt is, hogy a megnyilatkozás- és diskurzuskonstruálásban megvalósuló figyelmi különbségek valóban nagymértékben befolyásolják a diskurzus feldolgozását, egyéb diskurzusbeli jelenségek hatásával összefüggésben. A dolgozat emellett másik célját is teljesítette: bemutatta, hogy egy egyszerre szociális és kognitív szemléletű pragmatika alkalmas keretet ad a nyelvi jelenségek komplex, azaz kognitív, társas és kulturális vonatkozásainak együttes vizsgálatára, sőt, bizonyos jelenségek beszédaktusok, a verbális interakciók, a közös jelentéskonstruálás leírásához ez a megközelítés kínálja a legnagyobb magyarázó potenciált. 4. A dolgozat témaköréhez kapcsolódó tudományos publikációk és előadások Publikációk 2006 Az alá-fölérendeltségi viszonyok és a beszélői attitűdök kifejezése a társalgásban. Kommunikáció Média Gazdaság IV/ Dominancia és barátságosság a Kulcsár-kihallgatáson. Magyar Nyelvőr A társalgási műfajokról. In: Tolcsvai Nagy Gábor (szerk). Szöveg és típus. Szövegtipológiai tanulmányok Budapest. Tinta Kiadó A személyközi viszonyok: a hierarchia és az érzelmi tér alakítása a társalgás eszközeivel. In: Félúton 1. Konferenciakötet Szerk.: Érsok Nikoletta Ágnes Slíz Mariann. ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola. Budapest. Párbajokról nyelvészetileg. Miniszterelnöki viták jellegzetességei társalgáselemzési szempontból. Századvég Irányítás, dominancia és stílus a Kulcsár-kihallgatás a nyelvészet szemszögéből. Valóság. 2007/

11 Társalgáselemzési és stilisztikai megfigyelések a Gyurcsány Orbán tévévitával kapcsolatban. In: Félúton 2. Konferenciakötet Szerk. Gherdán Tamás Schultz Judit. ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola. Budapest On discourse genres. In: Tolcsvai Nagy, Gábor (ed.) Function and genres. Studies on the linguistic features of discourse types. Verlag Peter Lang A figyelem és a beszédaktusok összefüggései a társalgásban. Általános Nyelvészeti Tanulmányok. XXII Beszédaktusok újratöltve régi és új kérdések, szempontok kognitív nyelvészeti keretben. In: DIAGRAM ELTE Mai M. Ny. T. konferenciakötet 2009 Az ikonikusság néhány jelensége a beszédaktusokban. In: Ikonikus fordulat a kultúrában.semiotica Agriensis 6. Szerk. Balázs Géza, H. Varga Gyula. Magyar Szemiotikai Társaság, Budapest, Líceum Kiadó, Eger Illocutionary force, salience and attention management: A social cognitive pragmatic perspective. Acta Linguistica Hungarica. (megj. alatt) 11 Konferenciaelőadások: 2005 A személyközi viszonyok alakítása a társalgás nyelvi eszközeivel. Félúton 1. Nyelvészeti Doktoranduszok Konferenciája ELTE BTK május 2006 A Gyurcsány Orbán vita jellegzetességei társalgáselemzési szempontból. Félúton 2. Nyelvészeti Doktoranduszok Konferenciája ELTE BTK június 2008 Beszédaktusok újratöltve régi és új kérdések, szempontok kognitív nyelvészeti keretben. In: DIAGRAM Diskurzus a grammatikában, grammatika a diskurzusban c. konferencia (ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszék Funkcionális Nyelvészeti Műhely) 2009 A figyelem és a beszédaktusok megformálása. Magyar Nyelvtudományi Társaság május

12 12 Az összefoglalásban felhasznált szakirodalom: Alston, William P. (1994). Illocutionary Acts and Linguistic Meaning. In: Tsohatsidis (ed.) Foundations of Speech Act Theory. London. Routledge Austin, John L. (1962/1990). Tetten ért szavak. Budapest. Akadémiai Kiadó. Chafe, Wallace (1994). Discourse, Consciousness, and Time. The Flow and Displacement of Conscious Experience in Speaking and Writing. Chicago/London. The University of Chicago Press. Clark, Herbert C. (1996). Using Language. Cambridge. Cambridge University Press. Croft, William (1994). Speech act classification, language typology and cognition. In: Tsohatsidis, Savas L. (ed.) Foundations of speech act theory. Philosophical and linguistic perspectives. London. Routledge Croft, William Cruse, Alan (2004). Cognitive linguistics. Cambridge. Cambridge University Press. Croft, William (2007). Toward a social cognitive linguistics. In: Evan, Vyvyan Pourcel, Stephanie (eds.) New directions in cognitive linguistics. Amsterdam. John Benjamins. Donald, Merlin (1998). Mimesis and the Executive Suite: missing links in language evolution. In J. R. Hurford. M.Studdert-Kennedy, & C. Knight, eds. (1998). Approaches to the Evolution of language: social and cognitive bases. Cambridge University Press Ervin-Tripp, Susan (1976). Ott van Szibill? A direktívumok szerkezete az amerikai angolban. In: Pléh Síklaki Terestyéni (szerk). (2001). Nyelv kommunikáció cselekvés. Budapest. Osiris Gibbs, Raymond W. Jr. (2002). A new look at literal meaning in understanding what is said and implicated. Journal of Pragmatics 34: Giora, Rachel (2002). Literal vs. figurative language: Different or equal? Journal of Pragmatics, 34: Givón, Talmy (1984). Syntax. A functional-typological introduction. I-II. Amsterdam/ Philadelphia. John Benjamins. Givón, Talmy (2001). Syntax. An Introduction. Revised edition. Amsterdam / Philadelphia. John Benjamins Hymes, Dell (1974). Foundations of Sociolinguistics: An Ethnographic Approach. Philadelphia.University Press.

13 Imrényi András (2008). Szerkezeti fókusz pragmatikai típusjelölés? In: Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXIII: Labov, William Fanshel, David (1977). Beszélgetési szabályok. In: Pléh Síklaki Terestyéni (szerk.) (2001). Nyelv kommunikáció cselekvés. Budapest. Osiris Ladányi Mária Tolcsvai Nagy Gábor (2008). Funkcionális nyelvészet. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXIII: Langacker, Ronald W. (1987). Foundations of cognitive grammar I.: Theoretical Prerequisites. Stanford, CA. Stanford University Press Langacker, Ronald W. (2001). Discourse in Cognitive Grammar. Cognitive Linguistics. 12.: Langacker, Ronald W. (2008). Cognitive Grammar. A basic introduction. New York: Oxford University Press. Leech, Geoffrey (1991). Principles of Pragmatics. London/New York. Longman. Levinson, Stephen C. (2006). Cognition at the heart of human interaction. Discourse Studies 8: Linell, Per Gustavsson, L. Juvonen, P. (1988). Interactional dominance. Linguistics 26: Marmaridou, Sophia S. A. (2000). Pragmatic meaning and cognition. Amsterdam. John Benjamins. Németh T. Enikő (2008). Verbal information transmission without communicative intention, Intercultural Pragmatics 5: Panther, Klaus-Uwe Thornburg, Linda (2007). Metonymy. In: Geeraerts Cuyckens (eds.) (2007). Handbook of Cognitive Linguistics. Oxford University Press Searle, John R. (1969). Speech acts. An essay in the philosophy of language. Searle, John R. (1975). Közvetett beszédaktusok. In: Pléh Síklaki Terestyéni (szerk). (2001). Nyelv kommunikáció cselekvés. Budapest. Osiris Sinha, Chris (1999). Grounding, mapping, and acts of meaning. In: Janssen Redeker (eds.) Cognitive linguistics, foundations, scope, and methodology Sperber, Dan Wilson, Deirdre (1995). Relevance: communication and cognition. Oxford. Blackwell. 13

14 Szili Katalin (2004). Tetté vált szavak. A beszédaktusok elmélete és gyakorlata. Budapest. Tinta Kiadó. Talmy, Leonard (1981). Force Dynamics. Paper presented at conference on Language and Mental Imagery. May 1981, University of California, Berkeley. Talmy, Leonard (2000). Toward a cognitive semantics. Cambridge. MIT Press. Talmy, Leonard (2007). Attention Phenomena. In: Geeraerts, Dirk Cuyckens, Herbert (eds.) The Oxford handbook of cognitive linguistics. Oxford: Oxford University Press Tátrai Szilárd (2005). A nézőpont szerepe a narratív megértésben. Á Nyelvészeti Tanulmányok XXI: Tolcsvai Nagy Gábor (2001). A magyar nyelv szövegtana. Budapest. Nemzeti Tankönyvkiadó Tomasello, Michael (1999). The Cultural Origins of Human Cognition. Cambridge, MA. Harvard University Press. Tomasello, Michael (2005). Constructing a Language. A Usage-based Theory of Language Acquisiton. Cambridge / London. Harvard University Press. Verschueren, Jef (1995). The pragmatic perspective. In: Verscheuren, Jef Östman, Jan-Ola Blommaert, Jan (eds.). (1995). Handbook of Pragmatics. Manual. Philadelphia. John Benjamins Verscheuren, Jef (1999). Understanding Pragmatics. London New York Sydney Aukland. Arnold. 14

1.E rövidáttekintés a nyelvészeti pragmatika különbözõ irányzatai közül az

1.E rövidáttekintés a nyelvészeti pragmatika különbözõ irányzatai közül az Tátrai Szilárd* A NAGY ESERNYÕCSEL A pragmatikai szemlélet alkalmazásának lehetõségei** 1.E rövidáttekintés a nyelvészeti pragmatika különbözõ irányzatai közül az ún. pragmatikai szemlélet (pragmatic perspective)

Részletesebben

Tátrai Szilárd: Funkcionális pragmatika és kognitív nyelvészet 197

Tátrai Szilárd: Funkcionális pragmatika és kognitív nyelvészet 197 Tátrai Szilárd: Funkcionális pragmatika és kognitív nyelvészet 197 Searle, John R. 1979. Expression and meaning. Cambridge University Press, Cambridge. Stenström, Anna-Brita 1994. An Introduction to Spoken

Részletesebben

BEVEZETÉS A NYELVTUDOMÁNYBA

BEVEZETÉS A NYELVTUDOMÁNYBA BEVEZETÉS A NYELVTUDOMÁNYBA néhány évtizedes nem egységes elmélet alapfogalma: megnyilatkozás kommunikatív jelentésével, szerepével foglalkozik a megnyilatkozás jelentése nem állandó pl. Na, ez szép! a

Részletesebben

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. A doktori disszertáció tézisei. Kuna Ágnes

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. A doktori disszertáció tézisei. Kuna Ágnes Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar A doktori disszertáció tézisei Kuna Ágnes A 16 17. századi magyar nyelvű orvosi recept szövegtipológiai és pragmatikai vizsgálata funkcionális kognitív

Részletesebben

Magyar Nyelv. * 1 Pragmatikai kutatások Magyarországon* 1. 109. ÉVF. 2013. Nyár 2. SZÁM

Magyar Nyelv. * 1 Pragmatikai kutatások Magyarországon* 1. 109. ÉVF. 2013. Nyár 2. SZÁM Magyar Nyelv 109. ÉVF. 2013. Nyár 2. SZÁM * 1 Pragmatikai kutatások Magyarországon* 1 1. A pragmatikai kutatások tudománytörténeti kontextusa. 12 A pragmatika első meghatározása Charles Morris (1938) nevéhez

Részletesebben

Adalékok a nyelvi benyomáskeltés stratégiáihoz (A leechi udvariassági elvek megvalósulása a magyarok nyelvhasználatában)

Adalékok a nyelvi benyomáskeltés stratégiáihoz (A leechi udvariassági elvek megvalósulása a magyarok nyelvhasználatában) 78 Pap Andrea Adalékok a nyelvi benyomáskeltés stratégiáihoz (A leechi udvariassági elvek megvalósulása a magyarok nyelvhasználatában) Bevezetés: benyomáskeltés udvariasság Munkámban az udvarias nyelvi

Részletesebben

A beszédaktusokról és az empirikus beszédaktus-kutatásokról

A beszédaktusokról és az empirikus beszédaktus-kutatásokról Szili Katalin: A beszédaktusokról és az empirikus beszédaktus-kutatásokról 191 Sperber, Dan Wilson, Deirdre 1986/1995. Relevance. Communication and cognition. Blackwell, Cambridge (MA) Oxford. Tátrai Szilárd

Részletesebben

Bevezetés a nyelvtudományba Pragmatika

Bevezetés a nyelvtudományba Pragmatika Bevezetés a nyelvtudományba Pragmatika tárgya: - a kontextuális jelentés tanulmányozása - a társas interakció során használt nyelv megválasztását befolyásoló tényezők és ezen választások másokra tett hatásának

Részletesebben

Tátrai Szilárd: Bevezetés a pragmatikába. Funkcionális kognitív megközelítés.

Tátrai Szilárd: Bevezetés a pragmatikába. Funkcionális kognitív megközelítés. Szemle 227 Tátrai Szilárd: Bevezetés a pragmatikába. Funkcionális kognitív megközelítés. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához, 131. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2011. 234 lap Az utóbbi évtizedekben

Részletesebben

BMA-ANYD-342 Diskurzusstratégiák

BMA-ANYD-342 Diskurzusstratégiák BMA-ANYD-342 Diskurzusstratégiák Tematika 1. Kommunikatív kompetencia; beszédaktivitásminták; beszédhelyzet beszédesemény beszédaktus; a SPEAKING-modell. 2. Nyelvhasználat és társas viszonyok. A beszédalkalmazkodás,

Részletesebben

Közösségi vagy személyes? Perspektivizáció a magyar népdalban. Baranyiné Kóczy Judit

Közösségi vagy személyes? Perspektivizáció a magyar népdalban. Baranyiné Kóczy Judit Közösségi vagy személyes? Perspektivizáció a magyar népdalban Baranyiné Kóczy Judit Problémafelvetés Természeti jelenet értelmezési problémái Népdal: közösségi költészet népi konceptualizáció líra egyéni

Részletesebben

A gyerekek mindig pontosan értik a számneveket? Pintér Lilla Gerőcs Mátyás

A gyerekek mindig pontosan értik a számneveket? Pintér Lilla Gerőcs Mátyás A gyerekek mindig pontosan értik a számneveket? Pintér Lilla Gerőcs Mátyás A vizsgált kérdések Hogyan értelmezik az óvodáskorú gyerekek a számneves kifejezéseket tartalmazó mondatokat? Milyen értelmezésbeli

Részletesebben

Használat és hatás: a kommunikációkutatás kortárs irányai. A kulcsszavak szövegkoherencia teremtő szerepéről az írott média nyelvezetében

Használat és hatás: a kommunikációkutatás kortárs irányai. A kulcsszavak szövegkoherencia teremtő szerepéről az írott média nyelvezetében Használat és hatás: a kommunikációkutatás kortárs irányai Andor József (Pécsi Tudományegyetem, Magyarország) A kulcsszavak szövegkoherencia teremtő szerepéről az írott média nyelvezetében A dolgozat a

Részletesebben

Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények, Miskolc, IV. évfolyam, I. szám, (2009) pp. 195-139.

Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények, Miskolc, IV. évfolyam, I. szám, (2009) pp. 195-139. Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények, Miskolc, IV. évfolyam, I. szám, (2009) pp. 195-139. Jürgen Esser Introduction to English Text Linguistics (Bevezetés az angol szövegnyelvészetbe) Frankfurt am Main:

Részletesebben

érintkezés. Formák, zavarok, paradoxonok. Animula Kiadó, Bp. Whittock, Trevor Metaphor and Film. Cambridge University Press, Cambridge.

érintkezés. Formák, zavarok, paradoxonok. Animula Kiadó, Bp. Whittock, Trevor Metaphor and Film. Cambridge University Press, Cambridge. 184 Németh T. Enikő Recanati, François 2004. Literal Meaning. Cambridge University Press, Cambridge. Rosengren, Karl Erik 2000/2004. Kommunikáció. Typotex Kiadó, Bp. Sperber, Dan Wilson, Deirdre 1986/1995.

Részletesebben

Pragmatika és nyelvfilozófia: a kommunikatív nyelvhasználatbeli intenciók esete

Pragmatika és nyelvfilozófia: a kommunikatív nyelvhasználatbeli intenciók esete A hivatkozott irodalom Bódog Alexa: Pragmatika és nyelvfilozófia 143 Bach, Kent 1994. Semantic Slack: What is Said and More. In: Tsohatzidis, Savas L. szerk., Foundations of Speech Act Theory. Routledge,

Részletesebben

A deixis megjelenési formái a prozódiában

A deixis megjelenési formái a prozódiában A deixis megjelenési formái a prozódiában Erdős Klaudia ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola Bevezetés - deixis A deixis fogalma - ógör. deiktikos mutatás - megnyilatkozás körülményeire mutat Típusok

Részletesebben

név a kutatási téma címe jelentkezési tudományág helyszín program neveléstudományok BTK Nyelvpedagógia Brózik-Piniel Idegennyelvi-szorongás

név a kutatási téma címe jelentkezési tudományág helyszín program neveléstudományok BTK Nyelvpedagógia Brózik-Piniel Idegennyelvi-szorongás név a kutatási téma címe jelentkezési tudományág helyszín program határidő Idegennyelvi-szorongás Language anxiety Érzelmeink szerepe a nyelvtanulásban The role of emotions in language learning Heltai

Részletesebben

Kommunikatív nyelvi tesztek kritériumai 1

Kommunikatív nyelvi tesztek kritériumai 1 Katona Lucia Kommunikatív nyelvi tesztek kritériumai 1 1. Bevezetés Ez a tanulmány arra a nyelvvizsgáztatásban döntő jelentőségű kérdésre igyekszik válaszolni, hogy az idegennyelv-tudás mérésekor mit és

Részletesebben

Megismerés és nyelv az anyanyelvi oktatásban

Megismerés és nyelv az anyanyelvi oktatásban TOLCSVAI NAGY GÁBOR Megismerés és nyelv az anyanyelvi oktatásban A nyelv az emberi tudás egyik legbelsőbb összetevője. Alapja a közös figyelemirányítás és a társas jelentésképzés. A nyelv fő szervező tényezője

Részletesebben

TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA

TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A polarizációs tendencia szerepe az irónia nyilvánvalóvá tételében

A polarizációs tendencia szerepe az irónia nyilvánvalóvá tételében Komlósi: A polarizációs tendencia szerepe az irónia nyilvánvalóvá tételében 409 A polarizációs tendencia szerepe az irónia nyilvánvalóvá tételében A hiperbola és litotész mint nyomok az ironikus interpretációhoz

Részletesebben

Várhegyi Nikolett: Magyar anyanyelvű tanulók kérési stratégiái angol nyelven Argumentum 13 (2017), Debreceni Egyetemi Kiadó.

Várhegyi Nikolett: Magyar anyanyelvű tanulók kérési stratégiái angol nyelven Argumentum 13 (2017), Debreceni Egyetemi Kiadó. 112 Tanulmány Várhegyi Nikolett Magyar anyanyelvű tanulók kérési stratégiái angol nyelven Abstract The focus of my paper is on the request strategies used by Hungarian EFL students. I would like to provide

Részletesebben

Konvencionálisan indirekt beszédaktusok és pragmatikai ekvivalencia az angol-magyar filmszövegek fordításában Polcz Károly

Konvencionálisan indirekt beszédaktusok és pragmatikai ekvivalencia az angol-magyar filmszövegek fordításában Polcz Károly Konvencionálisan indirekt beszédaktusok és pragmatikai ekvivalencia az angol-magyar filmszövegek fordításában Polcz Károly 1. Bevezető Az amerikai filmek szövegében gyakorta előforduló konvencionálisan

Részletesebben

Sólyom Réka. ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola KRE BTK Magyar Nyelvtudományi Tanszék

Sólyom Réka. ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola KRE BTK Magyar Nyelvtudományi Tanszék Sólyom Réka ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola KRE BTK Magyar Nyelvtudományi Tanszék E- előtagú neologizmusaink szemantikájáról VI. Alkalmazott Nyelvészeti Doktoranduszkonferencia MTA Nyelvtudományi

Részletesebben

Szegedi Tudományegyetem Nyelvtudományi Doktori Iskola Magyar Nyelvészet Alprogram

Szegedi Tudományegyetem Nyelvtudományi Doktori Iskola Magyar Nyelvészet Alprogram Szegedi Tudományegyetem Nyelvtudományi Doktori Iskola Magyar Nyelvészet Alprogram A szociolingvisztikai stílus: Stratégiák a gyermek felnőtt diskurzusban A doktori (PhD) disszertáció tézisei Jelencsik-Mátyus

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Bölcsészettudományi Kar 1.3 Intézet/Tanszék Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszék 1.4

Részletesebben

IGEN, DE A látszólagos egyetértés jelenségének vizsgálata

IGEN, DE A látszólagos egyetértés jelenségének vizsgálata Bándli Judit * IGEN, DE A látszólagos egyetértés jelenségének vizsgálata Abstract Following the rule of agreement, one of the guiding principles of cooperative conversation is to avoid disagreement and

Részletesebben

SZÜCS MÁRTA ZITA A CÉLZÁS, A METAFORA ÉS AZ IRÓNIA MEGÉRTÉSÉNEK KOGNITÍV, NYELVI ÉS METAPRAGMATIKAI ÖSSZEFÜGGÉSEI ÓVODÁSKORBAN

SZÜCS MÁRTA ZITA A CÉLZÁS, A METAFORA ÉS AZ IRÓNIA MEGÉRTÉSÉNEK KOGNITÍV, NYELVI ÉS METAPRAGMATIKAI ÖSSZEFÜGGÉSEI ÓVODÁSKORBAN SZÜCS MÁRTA ZITA A CÉLZÁS, A METAFORA ÉS AZ IRÓNIA MEGÉRTÉSÉNEK KOGNITÍV, NYELVI ÉS METAPRAGMATIKAI ÖSSZEFÜGGÉSEI ÓVODÁSKORBAN Doktori (PhD) értekezés Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi

Részletesebben

Nemesi Attila László, Nyelv, nyelvhasználat, kommunikáció

Nemesi Attila László, Nyelv, nyelvhasználat, kommunikáció Szemle 243 aktus, amely annyiban összetettebb, mint a beszédaktus-elmélet illokúciós aktusa, hogy multimodális természetű, azaz különféle modalitásokból érkező jeleket és jelzéseket, illetőleg markereket

Részletesebben

Jelentés és Nyelvhasználat Stylesheet

Jelentés és Nyelvhasználat Stylesheet Jelentés és Nyelvhasználat Stylesheet Szécsényi Tibor SZTE Általános Nyelvészeti Tanszék Összefoglaló Ez a rövid írás a Jelentés és Nyelvhasználat című folyóiratban tanulmányt megjelentetni szándékozóknak

Részletesebben

410 Komlósi Boglárka. TOLCSVAI NAGY GÁBOR 2000. A kognitív nyelvészet elméleti hozadéka a szövegtan szá- TOLCSVAI NAGY GÁBOR

410 Komlósi Boglárka. TOLCSVAI NAGY GÁBOR 2000. A kognitív nyelvészet elméleti hozadéka a szövegtan szá- TOLCSVAI NAGY GÁBOR 410 Komlósi Boglárka TOLCSVAI NAGY GÁBOR 2000. A kognitív nyelvészet elméleti hozadéka a szövegtan szá- TOLCSVAI NAGY GÁBOR TOLCSVAI NAGY GÁBOR TOLCSVAI NAGY GÁBOR BÖLCSKEI N. CSÁSZI szerk. TOLCSVAI NAGY

Részletesebben

A magyar népdal térszemantikai megközelítése

A magyar népdal térszemantikai megközelítése Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI Baranyiné Kóczy Judit A magyar népdal térszemantikai megközelítése Nyelvtudományok Doktori Iskola Vezető: Dr. Bárdosi

Részletesebben

A közmondások pragmatikai vizsgálata

A közmondások pragmatikai vizsgálata Békei Gabriella 1 1. Bevezetés. A tanulmány a közmondások pragmatikai jellemzőit elemzi a funkcionális kognitív nyelvészet elméleti keretein belül (magyarul öszszefoglalóan lásd LADÁNYI TOLCSVAI NAGY 2008).

Részletesebben

Kontextualizáció és metapragmatikai tudatosság

Kontextualizáció és metapragmatikai tudatosság Kontextualizáció és metapragmatikai tudatosság Szerkesztők: Laczkó Krisztina és Tátrai Szilárd DiAGram Könyvek 1. Kontextualizáció és metapragmatikai tudatosság Szerkesztők: Laczkó Krisztina és Tátrai

Részletesebben

EXPLICIT VAGY IMPLICIT TANÍTÁS? Az idegen nyelvi pragmatikai kompetencia fejlesztési lehetőségei a tanteremben

EXPLICIT VAGY IMPLICIT TANÍTÁS? Az idegen nyelvi pragmatikai kompetencia fejlesztési lehetőségei a tanteremben Somos Júlia 1 EXPLICIT VAGY IMPLICIT TANÍTÁS? Az idegen nyelvi pragmatikai kompetencia fejlesztési lehetőségei a tanteremben Abstract The aim of this paper is to explore the development of pragmatic competence

Részletesebben

KÖZÉPSZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÖZÉPSZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Általános jellemzok FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegíto beszélgetés 1. Társalgási feladat: három témakör interakció kezdeményezés nélkül 2. Szituációs feladat: interakció a vizsgázó

Részletesebben

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgási feladat: - három témakör

Részletesebben

Szerkesztési útmutató MANYE 25

Szerkesztési útmutató MANYE 25 Szerkesztési útmutató MANYE 25 1. A kézirat leadása, terjedelme Kérjük, hogy a szöveget elektronikus formában, Microsoft Word (.doc vagy.docx) fájlként küldjék el a 25.manye@gmail címre 2015. szeptember

Részletesebben

Osztatlan angol nyelv és kultúra tanára képzés tanterve (5+1) és (4+1) A képzési és kimeneti követelményeknek való megfelelés bemutatása

Osztatlan angol nyelv és kultúra tanára képzés tanterve (5+1) és (4+1) A képzési és kimeneti követelményeknek való megfelelés bemutatása Osztatlan angol nyelv és kultúra tanára képzés tanterve (5+1) és (4+1) A képzési és kimeneti követelményeknek való megfelelés bemutatása KÖZÉP- ÉS ÁLTALÁNOS ISKOLAI ANGOL NYELV ÉS KULTÚRA TANÁR KÉPZÉS:

Részletesebben

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv. Általános jellemzők. Nincs értékelés

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv. Általános jellemzők. Nincs értékelés Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgás - interakció kezdeményezés

Részletesebben

A gyakorlatok során pszichológiai kísérletek és tesztek kerülnek bemutatásra az észlelés, képzelet, figyelem, tanulás, emlékezés témaköreiből.

A gyakorlatok során pszichológiai kísérletek és tesztek kerülnek bemutatásra az észlelés, képzelet, figyelem, tanulás, emlékezés témaköreiből. BTPS225BA-K3 - Általános pszichológia gyakorlat A gyakorlatok során pszichológiai kísérletek és tesztek kerülnek bemutatásra az észlelés, képzelet, figyelem, tanulás, emlékezés témaköreiből. 1. Varga,

Részletesebben

Tartalom. Bevezetés 11

Tartalom. Bevezetés 11 Tartalom Bevezetés 11 TEUN A. VAN DIJK WALTER KINTSCH A stratégiai beszédfeldolgozás modellje felé Síklaki István fordítása 1.1. A beszéd tanulmányozása 37 1.1.1. Történeti háttér 37 1.1.2. Szövegnyelvészet

Részletesebben

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar A DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI KERTES PATRÍCIA

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar A DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI KERTES PATRÍCIA Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar A DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI KERTES PATRÍCIA A SZÖVEGALKOTÁS FOLYAMATA ÉRVELŐ ÉRETTSÉGI SZÖVEGEK SZÖVEGTANI ELEMZÉSE Nyelvtudományi Doktori Iskola

Részletesebben

Tantárgy adatlap Szociológiai elméletek I.

Tantárgy adatlap Szociológiai elméletek I. A tantárgy kódja: 7SO30NAKL3M A tantárgy megnevezése (magyarul): A tantárgy neve (angolul): Sociological Theories I. A tanóra száma (Előadás + szeminárium + gyakorlat + egyéb): 2+2 óra előadás hetente

Részletesebben

Teljesítendő kreditek a tárgycsoportban. Tárgyfelvétel típusa. Tárgy kredit

Teljesítendő kreditek a tárgycsoportban. Tárgyfelvétel típusa. Tárgy kredit Anglisztika BA - Szakfelelős: Dr. Hegedűs Irén egyetemi docens Tárgykód Tárgycím Félév szám Teljesítendő kreditek a tárgycsoportban Tárgy kredit Tárgyfelvétel típusa Tárgykövetel mény Heti óraszám1 Heti

Részletesebben

OSZTATLAN ANGOL NYELV ÉS KULTÚRA TANÁRA KÉPZÉS TANTERVE (5+1) ÉS (4+1)

OSZTATLAN ANGOL NYELV ÉS KULTÚRA TANÁRA KÉPZÉS TANTERVE (5+1) ÉS (4+1) OSZTATLAN ANGOL NYELV ÉS KULTÚRA TANÁRA KÉPZÉS TANTERVE (5+1) ÉS (4+1) A képzési és kimeneti követelményeknek való megfelelés bemutatása KÖZÉP- ÉS ÁLTALÁNOS ISKOLAI ANGOL NYELV ÉS KULTÚRA TANÁRKÉPZÉS:

Részletesebben

Minta. Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

Minta. Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,

Részletesebben

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar A DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI. Sólyom Réka. A mai magyar neologizmusok szemantikája

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar A DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI. Sólyom Réka. A mai magyar neologizmusok szemantikája Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar A DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI Sólyom Réka A mai magyar neologizmusok szemantikája Nyelvtudományi Doktori Iskola vezetője: Dr. Bárdosi Vilmos CSc,

Részletesebben

Dr. Szalkai Zsuzsanna egyetemi docens Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék tavasz

Dr. Szalkai Zsuzsanna egyetemi docens Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék tavasz Menedzsment és Vállalatgazdaságtan kurzus a Doktori képzésben Marketingmenedzsment 2. előadás Ipari marketing Az Industrial Marketing and Purchasing (IMP) Group kutatásainak tükrében Dr. Szalkai Zsuzsanna

Részletesebben

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója Olasz nyelv FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés 1. Társalgási feladat/interjú: három témakör interakció kezdeményezés

Részletesebben

Boronkai Dóra A diskurzusjelölők szerepe társalgási szövegek beszélőváltásaiban a szociokulturális tényezők tükrében 1

Boronkai Dóra A diskurzusjelölők szerepe társalgási szövegek beszélőváltásaiban a szociokulturális tényezők tükrében 1 Boronkai Dóra A diskurzusjelölők szerepe társalgási szövegek beszélőváltásaiban a szociokulturális tényezők tükrében 1 1. Bevezetés A tanulmány célja a konverzációelemzés (Have, P. ten 2005; Hutchby Wooffitt

Részletesebben

A főnévvel egyeztetett mutató névmás konstrukciós megközelítésben

A főnévvel egyeztetett mutató névmás konstrukciós megközelítésben A főnévvel egyeztetett mutató névmás konstrukciós megközelítésben Dömötör Éva PPKE Nyelvtudományi Doktori Iskola Újdonságok a szemantikai és pragmatikai kutatásokban 2018 Az előadás felépítése A konstrukció:

Részletesebben

A kommunikáció és az információmegosztás mennyiségi vizsgálata a rehabilitációs teamben a kommunikáció mennyiségi vizsgálóeljárásnak bemutatása

A kommunikáció és az információmegosztás mennyiségi vizsgálata a rehabilitációs teamben a kommunikáció mennyiségi vizsgálóeljárásnak bemutatása Orvosi Rehabilitáció és Fizikális Medicina Magyarországi Társasága XXIX. Vándorgyűlése Szeged, 2010. szeptember 2-4. A kommunikáció és az információmegosztás mennyiségi vizsgálata a rehabilitációs teamben

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

I D É Z É S A T U D O M Á N Y O S D I S K U R Z U S B A N

I D É Z É S A T U D O M Á N Y O S D I S K U R Z U S B A N KOMMUNIKÁCIÓ, KÖZVÉLEMÉNY, MÉDIA 2018/4. szám A Z I D É Z É S M I N T A D A P T Í V T E V É K E N Y S É G. I D É Z É S A T U D O M Á N Y O S D I S K U R Z U S B A N C s o n t o s N ó r a c s o n t o s

Részletesebben

Értékelési szempont. A kommunikációs cél elérése és az interakció megvalósítása 3 Szókincs, kifejezésmód 2 Nyelvtan 1 Összesen 6

Értékelési szempont. A kommunikációs cél elérése és az interakció megvalósítása 3 Szókincs, kifejezésmód 2 Nyelvtan 1 Összesen 6 Összefoglaló táblázatok az emelt szintű vizsga értékeléséhez A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési

Részletesebben

Tolcsvai Nagy Gábor Tátrai Szilárd szerk., Konstrukció és jelentés Tanulmányok a magyar nyelv funkcionális kognitív leírására

Tolcsvai Nagy Gábor Tátrai Szilárd szerk., Konstrukció és jelentés Tanulmányok a magyar nyelv funkcionális kognitív leírására Szemle 229 lehetőséget ad. Elolvasását nem csupán a nyelvészeti pragmatika iránt érdeklődő kutatók és oktatók, doktori programokban részt vevő hallgatók számára ajánlom, hanem azok számára is, akik a nyelvelmélet,

Részletesebben

A pragmatika mint kommunikációtudomány

A pragmatika mint kommunikációtudomány Nemesi Attila László: A pragmatika mint kommunikációtudomány 177 Stemmer, Brigitte Schönle, Paul Walter 2000. Neuropragmatics in the 21 st century. Brain and Language 68: 389 91. Tóth Alinka Ivaskó Lívia

Részletesebben

1. A kutatás terve és kerete

1. A kutatás terve és kerete 1. A kutatás terve és kerete A kutatás fő célja: általános és magyar szövegtipológiai jellemzők megállapítása, egyes szövegtípusok leírása nyelvi jellemzőkkel, egyes nyelvi jellemzők szövegtipológiai vonatkozásainak

Részletesebben

KÖVETELMÉNYEK. A vizsgára bocsátás feltételei: A TVSZ. előírása szerinti részvétel az előadásokon

KÖVETELMÉNYEK. A vizsgára bocsátás feltételei: A TVSZ. előírása szerinti részvétel az előadásokon KÖVETELMÉNYEK Tantárgy neve Nyelv, kultúra, társadalom MAM1001L Meghirdetés féléve 1. Kreditpont: 3 Heti kontaktóraszám (elm.+gyak.) 2 + 0 K Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve és beosztása

Részletesebben

Selected Publications. reviewed papers

Selected Publications. reviewed papers Selected Publications reviewed papers Gervain, Judit and Gabor Zemplen. 2005. "Focus-raising: A paradigmatic example of the treatment of syntactic variation". In: Leonie Cornips and Karen P. Corrigan (eds.):

Részletesebben

Hámori Ágnes. Társalgáselemzési és stilisztikai megfigyelések a Gyurcsány Orbántévévitával. Félúton 2.

Hámori Ágnes. Társalgáselemzési és stilisztikai megfigyelések a Gyurcsány Orbántévévitával. Félúton 2. Hámori Ágnes Társalgáselemzési és stilisztikai megfigyelések a Gyurcsány Orbántévévitával kapcsolatban Az alábbiakban a 2006. tavaszi választások egyik lényeges eseményének, a Gyurcsány Orbán-tévévitának

Részletesebben

Maróti Orsolya Szia, professzor úr! Pragmatikai hibák idegen ajkúak magyar nyelvhasználatában *

Maróti Orsolya Szia, professzor úr! Pragmatikai hibák idegen ajkúak magyar nyelvhasználatában * Maróti Orsolya Szia, professzor úr! Pragmatikai hibák idegen ajkúak magyar nyelvhasználatában * 1. Nyelvhasználat és félresiklások a kommunikációban Dolgozatom címében a külföldiek magyar nyelvhasználatával

Részletesebben

Diskurzuselemzés és a nyelvi fordulat

Diskurzuselemzés és a nyelvi fordulat TERELL CARVER Diskurzuselemzés és a nyelvi fordulat A diskurzuselemzés háttere egy filozófiai paradigmaváltás. Közismert, hogy a filozófia a huszadik században határozottan eltávolodott attól a felfogástól,

Részletesebben

Általános nyelvészet Tematika és olvasmányjegyzék a magyar nyelvtudományi doktori iskola hallgatóinak

Általános nyelvészet Tematika és olvasmányjegyzék a magyar nyelvtudományi doktori iskola hallgatóinak Általános nyelvészet Tematika és olvasmányjegyzék a magyar nyelvtudományi doktori iskola hallgatóinak A kurzus feltételezi valamilyen nyelvtudományi / általános nyelvészeti bevezető tankönyv anyagának,

Részletesebben

Grice metaforaelméletének védelmében

Grice metaforaelméletének védelmében Zvolenszky Zsófia Grice metaforaelméletének védelmében Ki mondta, hogy az élet nem habos torta? I. BEVEZETÉS Virág elvtárs, hangzik a kézenfekvő válasz. 1 És nem akármilyen megnyilatkozásról van szó: Virág

Részletesebben

ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ AZ EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ. Általános útmutató

ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ AZ EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ. Általános útmutató ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ AZ EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ Általános útmutató 1. A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az eljárás meghatározott értékelési

Részletesebben

A politika diszkurzív értelmezése: irányzatok és iskolák

A politika diszkurzív értelmezése: irányzatok és iskolák ii-2 A politika diszkurzív értelmezése: irányzatok és iskolák ELTE ÁJK Politikatudományi Intézet, Doktori Iskola 2004 2005 és 2006 2007 tanév ELTE Állam-és Jogtudományi Kar Politológiai Tanszék, PhD képzés,

Részletesebben

KORA ÚJKORI NŐI IDENTITÁS FORMÁLÓDÁSA A LEVELEZÉSEK TÜKRÉBEN

KORA ÚJKORI NŐI IDENTITÁS FORMÁLÓDÁSA A LEVELEZÉSEK TÜKRÉBEN Az Emberi Erőforrások Minisztériuma ÚNKP-17-3 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának támogatásával készült KORA ÚJKORI NŐI IDENTITÁS FORMÁLÓDÁSA A LEVELEZÉSEK TÜKRÉBEN Kocsis Zsuzsanna ELTE Nyelvtudományi

Részletesebben

H. Varga Gyula (szerk.) Tudatosság a kommunikációban. A kommunikáció oktatása 1. Tartalom. Beköszöntő... 5 Elméletek a tudatosságról

H. Varga Gyula (szerk.) Tudatosság a kommunikációban. A kommunikáció oktatása 1. Tartalom. Beköszöntő... 5 Elméletek a tudatosságról H. Varga Gyula (szerk.) Tudatosság a kommunikációban. A kommunikáció oktatása 1. Beköszöntő... 5 Elméletek a tudatosságról Nemesi Attila László Szombathelyi Nóra: Tudatosság a verbális énmegjelenítésben:

Részletesebben

- megnyilatkozás értelmezéséhez kell: 1. a világ ismerete pl.: vág 2. kommunikációs ismeret pl.: udvariasság - a beszédhelyzet szerepe pl.

- megnyilatkozás értelmezéséhez kell: 1. a világ ismerete pl.: vág 2. kommunikációs ismeret pl.: udvariasság - a beszédhelyzet szerepe pl. Pragmatika - Alapegység: formális (logikai) szemantika: kijelentés (propozíció) strukturális szemantika: mondat beszédben, írásban: megnyilatkozás a.) mint nyelvi viselkedés kapcsolat a beszédaktussal

Részletesebben

NY/NYKK - Nyelvtudományi Doktori Iskola. Interkulturális nyelvészet doktori oktatási program

NY/NYKK - Nyelvtudományi Doktori Iskola. Interkulturális nyelvészet doktori oktatási program NY/NYKK - Nyelvtudományi Doktori Iskola Interkulturális nyelvészet doktori oktatási program Képzési idő: 6 félév Tagozat: nappali képzés munkarendje szerint. Finanszírozás: államilag támogatott, illetve

Részletesebben

ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Politikatudományi Intézete Doktori Iskola. Szabó Márton: A politika diszkurzív értelmezése, irányzatok és iskolák

ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Politikatudományi Intézete Doktori Iskola. Szabó Márton: A politika diszkurzív értelmezése, irányzatok és iskolák ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Politikatudományi Intézete Doktori Iskola Szabó Márton: A politika diszkurzív értelmezése, irányzatok és iskolák A tárgy célja, hogy megismertesse a PhD-hallgatókat a különböző

Részletesebben

Osztatlan angoltanár képzés tanterve (5+1) és (4+1) A képzési és kimeneti követelményeknek való megfelelés bemutatása

Osztatlan angoltanár képzés tanterve (5+1) és (4+1) A képzési és kimeneti követelményeknek való megfelelés bemutatása Osztatlan angoltanár képzés tanterve (5+1) és (4+1) A képzési és kimeneti követelményeknek való megfelelés bemutatása KÖZÉP- ÉS ÁLTALÁNOS ISKOLAI ANGOLTANÁR KÉPZÉS: KÖZÖS SZAKASZ Tantárgy neve Félév és

Részletesebben

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar magyar nyelv és irodalom

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar magyar nyelv és irodalom SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar magyar nyelv és irodalom Anyanyelv-pedagógia. A tantárgy típusa DF DD DS DC X II.

Részletesebben

Emelt szintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv. Általános jellemzők

Emelt szintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv. Általános jellemzők Emelt szintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója Olasz nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés. 1. Vita: adott témakörhöz

Részletesebben

Explicitáció és implicitáció a fordítói kompetencia függvényében. Makkos Anikó Robin Edina ELTE Fordítástudományi Doktori program

Explicitáció és implicitáció a fordítói kompetencia függvényében. Makkos Anikó Robin Edina ELTE Fordítástudományi Doktori program Explicitáció és implicitáció a fordítói kompetencia függvényében Makkos Anikó Robin Edina ELTE Fordítástudományi Doktori program A fordítói kompetencia Nyelvoktatás/nyelvvizsgáztatás: minden tanuló (T)

Részletesebben

Közösségek és célcsoportok konstruálása. dr. Szöllősi Gábor, szociálpolitikus, PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék

Közösségek és célcsoportok konstruálása. dr. Szöllősi Gábor, szociálpolitikus, PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék Közösségek és célcsoportok konstruálása dr. Szöllősi Gábor, szociálpolitikus, PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék Mottó: Az emberek úgy viszonyulnak a hétköznapi világ jelenségeihez, amilyennek

Részletesebben

Diskurzus a grammatikában Grammatika a diskurzusban

Diskurzus a grammatikában Grammatika a diskurzusban Diskurzus a grammatikában Grammatika a diskurzusban 1 2 3 Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 88. Diskurzus a grammatikában Grammatika a diskurzusban Szerkesztette Keszler Borbála Tátrai Szilárd

Részletesebben

Nyelvi hálózatok és a mentális lexikon

Nyelvi hálózatok és a mentális lexikon Pannon Egyetem Nyelvtudományi Doktori Iskola Doktori értekezés tézisei Kovács László Nyelvi hálózatok és a mentális lexikon A mentális lexikon (gazdasági) szaknyelvi és (általános) hálózatos szerveződésének

Részletesebben

ALKALMAZOTT NYELVÉSZETI DOKTORI PROGRAM szigorlatának menete és a választható témák

ALKALMAZOTT NYELVÉSZETI DOKTORI PROGRAM szigorlatának menete és a választható témák ALKALMAZOTT NYELVÉSZETI DOKTORI PROGRAM szigorlatának menete és a választható témák Vizsgatárgyak (nagybetűkkel), tételek (félkövérítve), irodalom A doktori szigorlat 3 részből áll. 1. Az első részben

Részletesebben

JÓ A VICC! Az olasz anyanyelvűek ironikus megnyilvánulásai magyarul (bókra adott válaszokban)

JÓ A VICC! Az olasz anyanyelvűek ironikus megnyilvánulásai magyarul (bókra adott válaszokban) Pap Andrea 1 JÓ A VICC! Az olasz anyanyelvűek ironikus megnyilvánulásai magyarul (bókra adott válaszokban) Abstract The polite linguistic behavior is part of the cultural interaction. Acquiring functional

Részletesebben

A beszédstílus meghatározó tényezői és temporális jellemzői

A beszédstílus meghatározó tényezői és temporális jellemzői A BESZÉD ÉS AMI MÖGÖTTE VAN Magyar nyelv hete 2012. április 25. A beszédstílus meghatározó tényezői és temporális jellemzői Gráczi Tekla Etelka Beszédstílus Beszédstílus = az írás, megszólalás módja A

Részletesebben

Eötvös Loránd University of Arts and Sciences Faculty of Humanities. Dissertation Abstract. Ágnes Kuna

Eötvös Loránd University of Arts and Sciences Faculty of Humanities. Dissertation Abstract. Ágnes Kuna Eötvös Loránd University of Arts and Sciences Faculty of Humanities Dissertation Abstract Ágnes Kuna Pragmatical description of Hungarian medical recipes as a text-type between the 16th-17th century within

Részletesebben

SZAKMAI ZÁRÓJELENTÉS OTKA 2004-2008 Nyilvántartási szám: F 047017

SZAKMAI ZÁRÓJELENTÉS OTKA 2004-2008 Nyilvántartási szám: F 047017 SZAKMAI ZÁRÓJELENTÉS OTKA 2004-2008 Nyilvántartási szám: F 047017 Témavezető: Bártfainé Dr. Károly Krisztina Projekt címe. A szövegalkotási kompetencia korpusz alapú vizsgálata és számítógépes elemzése

Részletesebben

KISVÁLLALATOK KOMMUNIKÁCIÓS SAJÁTOSSÁGAI NEMZETKÖZI ÜZLETI TÁRGYALÁSOK TÜKRÉBEN SZŐKE JÚLIA 1

KISVÁLLALATOK KOMMUNIKÁCIÓS SAJÁTOSSÁGAI NEMZETKÖZI ÜZLETI TÁRGYALÁSOK TÜKRÉBEN SZŐKE JÚLIA 1 KISVÁLLALATOK KOMMUNIKÁCIÓS SAJÁTOSSÁGAI NEMZETKÖZI ÜZLETI TÁRGYALÁSOK TÜKRÉBEN SZŐKE JÚLIA 1 Összefoglalás A kommunikáció, ezen belül is a vállalati kommunikáció kutatása a társadalomtudományok egyik

Részletesebben

EMELT SZINT ÍRÁSKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Minta. Értékelési szempontok

EMELT SZINT ÍRÁSKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Minta. Értékelési szempontok A feladat I. Összefoglaló táblázat az értékelési szempontokról Értékelési szempontok A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése Hangnem, az olvasóban keltett benyomás Szövegalkotás Szókincs,

Részletesebben

1. A szak tantervét táblázatban összefoglaló, krediteket is megadó, óra és vizsgaterv és a szakirányok bemutatása, kredit-tartalommal is.

1. A szak tantervét táblázatban összefoglaló, krediteket is megadó, óra és vizsgaterv és a szakirányok bemutatása, kredit-tartalommal is. III. Az SZTE ANGLISZTIKA mesterképzési szak tanterve és a tantárgyi programok leírása. A képzési és kimeneti követelményeknek való megfelelés bemutatása 1. A szak tantervét táblázatban öefoglaló, eket

Részletesebben

A poliszémia hálózatmodellje *

A poliszémia hálózatmodellje * TOLCSVAI NAGY GÁBOR A poliszémia hálózatmodellje * The paper discusses the potential of cognitive semantics in describing polysemy, within the framework of cognitive linguistics, focusing on categorization

Részletesebben

CV - Dr. Boronkai Dóra Ph.D

CV - Dr. Boronkai Dóra Ph.D CV - Dr. Boronkai Dóra Ph.D Dr. Boronkai Dóra Ph.D egyetemi adjunktus Irodalomtudományi és Nyelvészeti Intézet Iroda: A épület, 210. iroda Telefon: 74/528-300/1213Email: boronkaid@igyk.pte.hu ; boronkaidori@freemail.hu

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Bölcsészettudományi Kar 1.3 Intézet/Tanszék Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszék 1.4

Részletesebben

Németh T. Enikő. Intenciók és nézőpontok a nyelvhasználatban

Németh T. Enikő. Intenciók és nézőpontok a nyelvhasználatban In: Kugler Nóra, Laczkó Krisztina, Tátrai Szilárd (szerk.): A megismerés és az értelmezés konstrukciói: Tanulmányok Tolcsvai Nagy Gábor tiszteletére. Budapest, Tinta Könyvkiadó 2013. 112-126. Németh T.

Részletesebben

A következő táblázat az értékelési szempontokat és az egyes szempontok szerint adható maximális pontszámot mutatja.

A következő táblázat az értékelési szempontokat és az egyes szempontok szerint adható maximális pontszámot mutatja. A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák alapján történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon, valamint az egyes szempontokhoz tartozó szintleírásokon

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeș Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Kar 1.3 Intézet Kommunikáció, Közkapcsolatok

Részletesebben

A diskurzusjelölők stilisztikai és pragmatikai megközelítése*

A diskurzusjelölők stilisztikai és pragmatikai megközelítése* Schirm Anita A diskurzusjelölők stilisztikai és pragmatikai megközelítése* 1. Bevezetés A diskurzusjelölők szóosztályáról eltérően vélekednek a nyelvészet különböző területeit művelők. A nyelvművelő munkák

Részletesebben

Lehetőségek a pragmatikai képesség tanulmányozására * 1 a pragmatika, a nyelvészet és a kognitív idegtudomány határán* 1

Lehetőségek a pragmatikai képesség tanulmányozására * 1 a pragmatika, a nyelvészet és a kognitív idegtudomány határán* 1 170 Ivaskó Lívia approach to solving problems of pragmatics, by analyzing the conditions on the appearance of vajon in Hungarian interrogatives within the theory proposed by Farkas and Bruce (2009). Keywords:

Részletesebben

Bírói kérdésfeltevések a magyar tanú- és szakértői bizonyításokban

Bírói kérdésfeltevések a magyar tanú- és szakértői bizonyításokban Bírói kérdésfeltevések a magyar tanú- és szakértői bizonyításokban Varga Marianna SZTE Nyelvtudományi Doktori Iskola Összefoglaló Tanulmányomban a bírák által feltett kérdések típusait vizsgálom a tanúk

Részletesebben

Esti Kornél és a beégés

Esti Kornél és a beégés 290 Tátrai Szilárd Esti Kornél és a beégés Megjegyzések a műfajiság pragmatikai vonatkozásaihoz * egyetlen ember sincsen, aki elsőként beszélne, elsőül törné meg a mindenség örök hallgatását (Bahtyin 1988:

Részletesebben