Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar A DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI KERTES PATRÍCIA

Átírás

1 Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar A DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI KERTES PATRÍCIA A SZÖVEGALKOTÁS FOLYAMATA ÉRVELŐ ÉRETTSÉGI SZÖVEGEK SZÖVEGTANI ELEMZÉSE Nyelvtudományi Doktori Iskola A doktori iskola vezetője: Dr. Bárdosi Vilmos CSc, egyetemi tanár Magyar Nyelvészeti Doktori Program A doktori program vezetője: Dr. Kiss Jenő MHAS egyetemi tanár A bíráló bizottság tagjai: A bizottság elnöke: Dr. Szathmári István DSc, professor emeritus Hivatalosan felkért bírálók: Dr. Tátrai Szilárd PhD, habilitált egyetemi adjunktus Dr. Kocsány Piroska PhD, egyetemi docens A bizottság további tagjai: Dr. Csontos Nóra PhD, egyetemi adjunktus Dr. Pethő József PhD, főiskolai tanár Dr. Kugler Nóra, Dr. Dér Csilla (póttagok) Témavezető: Dr. Tolcsvai Nagy Gábor CMHAS, egyetemi tanár Budapest, 2012

2 1. A disszertáció témája, célja és felépítése Disszertációm témája az anyanyelvi szövegalkotás vizsgálata, érvelő érettségi szövegek szövegtani elemzése. Az elemzés elméleti keretét a holista kognitív szövegnyelvészet jelenti, amely egy dinamikus szövegfogalomból kiindulva közelíti meg a tárgyalt kérdéseket. A dolgozatom célja elsősorban annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy hogyan válik megragadhatóvá a szövegnyelvészet vizsgálati lehetőségeivel egy szövegtípus szövegtani és szövegtipológiai sajátossága. A dolgozat négy fejezetből áll. A bevezető után a második fejezetben a dolgozat elméleti hátterének kidolgozására kerül sor. Az első alfejezetben a vizsgálatom elméleti hátteréül szolgáló holista kognitív nyelvészet fontos jellemzőit veszem sorra. A holista kognitív nyelvészet a funkcionális szemléletű nyelvelméletek egyike, így elsőként egy, a nyelvelméleti irányzatokat tárgyaló bevezető olvasható. Ebben a bevezetőben olyan sajátosságokat emelek ki, amelyek e heterogén kategórián, a funkcionális nyelvelméletek kategóriáján belül a holista kognitív nyelvészetre is igaznak bizonyulnak. Ezt követően a holista kognitív nyelvészet olyan kulcsfogalmait tárgyalom, amelyek segítségével meghatározhatóvá válik a munkám alapjául szolgáló szöveg- és szövegtípus-fogalom, valamint bevezethetők a szövegtipológia azon szempontjai, amelyek az érvelő érettségi dolgozatok elemzésének kiindulópontját jelentik. A holista kognitív nyelvészet elméleti alapvetéseinek felvázolását követően a következő alfejezetben azt mutatom be, hogy hogyan értelmezhető a szöveg fogalma ebben a nyelvészeti irányzatban. A szövegfogalom meghatározása után, illetve annak kiegészítéseképp elsősorban azokat a jelenségköröket tárgyalom, amelyek a későbbi elemzés elméleti alapját képezik. A szöveggel kapcsolatban elsőként a szó etimológiáját mutatom be, majd a szöveggel kapcsolatos vizsgálatokat, ezek között a szövegnyelvészeti vizsgálatok feladatait és nehézségeit jellemzem röviden. A szöveget a középpontba helyező nyelvészeti, szövegtani vizsgálatok részletes történeti áttekintéséhez ennek a munkának a keretei szűkre szabottak, ezért csak a vázolt funkcionális szemléletű, holista kognitív nyelvészet kereteiben belül értelmezett szövegfogalommal foglalkozom. Mivel az alábbi gondolatmenet kiindulópontját egy dinamikus szövegfogalom jelenti, így mibenlétének magyarázata a szövegértés és -alkotás folyamataival teljes, a szövegalkotás folyamatát emellett külön is kiemelem és néhány modell bemutatásának segítségével kiemelem a folyamat olyan szempontjait, amelyek a dolgozat számára fontosak. 2

3 A harmadik fejezetben az érvelő érettségi szövegtípus első megközelítésben történő jellemzésére kerül sor. A fejezet célja az, hogy az érettségi szövegek elemzését megelőzően összegezze az érvelő érettségi szöveggel kapcsolatos ismereteket. Elsőként az oktatás közegében történő nyelvi tevékenység leírása történik, majd a szövegek, illetve az érvelő szövegek, szövegtípusok anyanyelv-oktatásban betöltött szerepét mutatom be. Végül a bemeneti és kimeneti szabályozások érvelésre és érvelő szövegekre vonatkozó rendelkezéseit összegzem. Ezt követően bemutatom az elemzés alapjául szolgáló korpuszt 1, valamint az elemzés szempontjait. A negyedik fejezet tartalmazza az elemzés eredményeinek kiértékelését. Az elemzés eredményeinek kiértékelése az alábbi jelenségkörök alapján történik: koreferencia (koreferenciaelemzés, koreferencialáncok), fogalmi séma (tudáskeret, forgatókönyv), nézőpont (nézőpontszerkezet, perspektivizáció, szubjektivizáció), metapragmatikai tudatosság (diskurzusdeixis, diskurzusjelölők), érvelés. 2. A szövegtani elemzés elméleti kerete és lépései A szöveg és az azzal kapcsolatos folyamatok (illetve a nyelv általában) ebben a holista kognitív nyelvészetben elméleti keretében egyfajta ökorendszerként értelmezhetőek (Rickheit Strohner 1993: 16), amelyek megváltoztatják az alkotó, a befogadó és a környezet, a beszédhelyzet viszonyát, így a szöveg produktumként az elmebeli kogníciók és a környezet összjátéka (Tolcsvai Nagy 2001: 34). Ebben az értelemben, a kommunikációs és kognitív összetettséget alapul véve a szöveg (Tolcsvai Nagy 2006a: ): nyelvi interakcióban funkcionál, amely a beszélő és a hallgató közös és egymásra irányuló cselekvése, amelyben a résztvevők a beszédhelyzetre, témára vonatkozó aktivált tudásukkal aktív részesei az interakciónak, jellege és megértési feltételei valószínűsíthetőek azokkal a részben egyetemes, részben kultúraspecifikus sémákkal (tudáskeretek, forgatókönyvek), amelyek a résztvevők beszédhelyzetre és nyelvi interakcióra vonatkozó tudásának összetett reprezentációi, alkotásának és megértésének folyamatában az alkotó és a befogadó szerkezeti és műveleti tudása egyaránt érvényesül, a szövegelemek párhuzamos és egymásra 1 Az elemzés során 16, a 2009-es magyar nyelv és irodalom középszintű érettségi vizsga keretében készült érvelő szöveget, a budapesti Németh László Gimnázium diákjainak írásait vizsgáltam. 3

4 következő elrendezésének megértése és a teljes szöveg ismeretében átfogó összefüggések áttekintése, belátása egyaránt megtörténik. A holista kognitív nyelvészet a szöveg(típus) jellegzetességét, funkcióit tapasztalati nézőpontból vizsgálja, a szövegtípust normaként, elvárások rendszereként értelmezi. Ebben a felfogásban a hogyan rendezzük típusokba a szövegeket kérdés helyett a hogyan rendeződnek típusokba a szövegek kérdést érdemes feltenni (Tátrai 2006: 215). A szövegtípus ebben a keretben ennek értelmében nem kész szerkezet, hanem olyan séma, amely a mindenkori beszélő számára többé-kevésbé rendelkezésre áll, alkalmazása több-kevesebb mentális erőfeszítést kíván (Tolcsvai Nagy 2006a: 67). A szöveg létrehozása a szövegtípusról való sematikus tudás, az aktuális szövegvilág, a nyelvi interakció résztvevőinek céljai, elvárásai és a téma alapján történik egy dinamikus folyamat során, amelyben a szövegtípusok nem a sémák gépies megvalósulásai (Tolcsvai Nagy 2008: 43). E dinamikus viszonyból adódóan a szövegtípusok leírása során fontos tényező a kategorizációban érvényesülő prototípuselv, ennek alapján lehet a szövegtípusok jellemzőinek leírása során olyan változókat megadni, amelyek minden szövegben érvényesülnek, mátrixba rendeződnek, tulajdonságokként jellegzetes nyalábokat alkotnak és egy fokozati skála mentén érvényesülnek (Tolcsvai Nagy 2006a: 75). Az érvelő érettségi szövegek elemzésének alapját ezen változók jelentik. Elsőként a koreferens viszonyok elemzésének kiértékelésére kerül sor. A koreferens viszonyok elemzése Petőfi S. János (1998: 9 10) koreferenciaelemzésének lépései alapján történt. A koreferenciaelemzés e megközelítésének fontos hozadéka, hogy áttekinthetővé teszi a szöveg koreferencialáncait, és alapul szolgál a további jelenségkörök elemzéséhez, a fogalmi séma, valamint a diskurzusdeixis és a nézőpontszerkezet tárgyalásához. A koreferenciaelemzések kiértékelése során nyelvi kifejtettségük és a hatókörük alapján mutatom be, valamint a szövegek koreferencialáncait elemzem. Ezt követően a fogalmi sémák elemzési eredményeit összegzem. Ennek kiindulópontjaként az érvelő érettségi szövegek alapjául szolgáló, a feladatmegfogalmazásban szereplő Spiró-idézet két szempontból, a forgatókönyv (PROBLÉMA) és a tudáskeret (OLVASÁS) szempontjából történő bemutatása szolgál. A továbbiakban a szövegek forgatókönyvének és tudáskeretének az elemzésére kerül sor. A vizsgálat következő szempontja az érvelő érettségi dolgozatok nézőpontszerkezetének sajátossága. Elsőként sorra veszem a meghatározó nézőpontokat, így az E/1. személyű szövegalkotói perspektívát, valamint azokat az eseteket, amelyekben egy semleges kiindulópont a meghatározó. A második részben két további jellegzetességet emelek ki, a perspektivizáció és a szubjektivizáció jelenségeit. A nézőpontszerkezetet követően a metapragmatikai jelzéseket, a 4

5 diskurzusdeixist és a diskurzusjelölőket vizsgálom különös tekintettel azok szövegben betöltött funkciójára. 3. Az érvelő érettségi dolgozatok elemzésének eredményei A szövegtani elemzések eredményeinek összegzésére az eredményeknek az érvelés szempontjából történő összefoglalása során kerül sor. Mindazokat az eredményeket, amelyek az egyes jelenségkörök elemzése során születtek, az érvelés szempontjából is kiértékeltem. Ennek során a következő eredmények születtek: koreferencia leírása: o az első a E/1. én és a T/1. mi elemekkel történő referálás o a fogalmi szójelentésen alapuló koreferens viszonyok esetében az alá-, fölérendeltséget kifejező elemek szerepe fogalmi séma leírása: o PROBLÉMA forgatókönyve o OLVASÁS tudáskerete nézőpontszerkezet leírása: o szövegalkotói perspektíva o perspektivizáció során a szövegalkotó a közölt információk érvényességét áthelyezi egy általa megszólaltatott megnyilatkozóra, ezekben az esetekben a T/1. személyű perspektíva a meghatározó, amely egy közösségben jelöli ki a nézőpontot o szubjektivizáció esetében a megnyilatkozó szubjektív viszonyulását fejezi ki a közöltekhez metapragmatikai jelzések leírása: o szövegalkotói és befogadói tevékenységhez való reflexív viszonyulás o a szöveg szerveződésére történő reflektálás köré szerveződnek, hozzájárulva ezzel a szöveg értelmi szerkezetének kiépüléséhez, valamint a befogadó értelmezési folyamatának irányításához és elősegítéséhez. o figyelem irányítása o szövegalkotói attitűd megnyilvánulása. 5

6 Felhasznált irodalom Antos, Gerd Krings, Hans P. (szerk.) Textproduktion. Ein interdisziplinärer Forschungsüberblick. Konzepte der Sprach- und Literaturwissenschaft; Bd. 48 Tübingen: Niemeyer. Antos, Gerd Textproduktion: Ein einführender Überblick. In: Antos, Gerd Krings, Hans P. (szerk.): Textproduktion. Ein interdisziplinärer Forschungsüberblick. Konzepte der Sprach- und Literaturwissenschaft; Bd. 48 Tübingen: Niemeyer Balázs János A szöveg. Budapest: Gondolat Kiadó. de Beaugrande, Robert-Alain Dressler, Wolfgang Bevezetés a szövegnyelvészetbe. Budapest: Corvina. de Beaugrande, Robert-Alain Text Production. Norwood: Ablex. Brinker, Klaus Linguistische Textanalyse. Eine Einführung in Grundbegriffe und Methoden. Berlin: Erich Schmidt Verlag. Bruner, Jerome Az oktatás kultúrája. Budapest: Gondolat Kiadó. Dér Csilla Ilona Mik is a diskurzusjelölők? In: Keszler Borbála - Tátrai Szilárd (szerk.): Diskurzus a grammatikában grammatika a diskurzusban. Budapest: Tinta Könyvkiadó Eysenck, Michael W. Keane, Mark T Kognitív pszichológia. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. Fehér Erzsébet Szövegtipológia a retorikai hagyományban. In: Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.) Szöveg és típus. Szövegtipológiai tanulmányok. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 63. Budapest: Tinta Könyvkiadó Feld-Knapp Ilona Literarische Texte im Deutschunterricht am Gymnasium. Fachdidaktische Grundlagen und Umsetzung. Bölcsészdoktori disszertáció. Budapest. Feld-Knapp Ilona Textsorten und Spracherwerb. Eine Untersuchung zur Relevanz textsortenspezifischer Merkmale für den Deutsch als Fremdsprache -Unterricht. Hamburg: Verlag Dr. Kovač. Feld-Knapp Ilona Analyse fremdsprachiger Texte im Dienste einer veränderten Lehr- und Lernkultur im DaF-Unterricht. In: Krause, Wolf-Dieter (szerk.): Das Fremde und der Text: Fremdsprachige Kommunikation und ihre Ergebnisse. Potsdam: Universitaetsverlag. Fraser, Bruce What are discourse markers? Journal of Pragmatics 31: Hansen, Maj-Britt Mosegaard The Function of Discourse Particles. A Study With Special Reference to Spoken Standard French. Pragmatics & Beyond. New Series 53. Amsterdam, Philadelphia: John Benjamins Helbig, Gerhard Kognitive Linguistik Bemerkungen zu Anliegen und Ansätzen, zu Auswirkungen und Problemen (II). In: Deutsch als Fremdsprache. 2003/ Kertész András A kognitív nyelvészet szkeptikus dilemmája. Magyar Nyelvőr 124: Kertész András Pelyvás Péter (szerk.) Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXI. Budapest: Akadémiai Kiadó. Kiefer Ferenc (szerk.) Magyar nyelv. Budapest: Akadémiai Kiadó. Kocsány Piroska Szövegnyelvészet vagy szövegtípusok nyelvészete? Filológiai Közlöny Kocsány Piroska Szövegnyelvészet és szövegtan. Részletek egy tudományág történetéből. In: Szathmári István (szerk.): Hol tart ma a stilisztika? Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó Kocsány Piroska A szövegtipológia eredményei és/vagy eredménytelenségei. In: Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.): Szöveg és típus. Szövegtipológiai tanulmányok. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 63. Budapest: Tinta Könyvkiadó Krause, Wolf-Dieter (szerk.) Das Fremde und der Text: Fremdsprachige Kommunikation und ihre Ergebnisse. Potsdam: Universitaetsverlag. Kugler Nóra Az episztemikus modalitást és evidencialitást jelölő módosítószók funkciói és a hozzájuk kapcsolódó műveletek. In: Tolcsvai Nagy Gábor Ladányi Mária (szerk.): Tanulmányok a funkcionális nyelvészet köréből. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXII. Budapest: Akadémiai Kiadó Laczkó Krisztina A mutató névmási deixisről. In: Tolcsvai Nagy Gábor Ladányi Mária (szerk.): Tanulmányok a funkcionális nyelvészet köréből. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXII. Budapest: Akadémiai Kiadó Ladányi Mária A grammatikalizáció kutatása és a modern nyelvelméletek. In: Oszkó Beatrix Sipos Mária (szerk.): Uráli grammatikalizáció. Budapesti Uráli Műhely 4. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet Ladányi Mária Tolcsvai Nagy Gábor Funkcionális nyelvészet. In: Tolcsvai Nagy Gábor Ladányi Mária (szerk.): Tanulmányok a funkcionális nyelvészet köréből. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXII. Budapest: Akadémiai Kiadó Langacker, Ronald W Foundation of Cognitive Grammar. Volume I. California: Stanford. Langacker, Ronald W Cognitive Grammar. A Basic Introduction. Oxford: University Press. Levinson, Stephan C [1983]. Pragmatics. Cambridge: Cambridge University Press. 6

7 Oszkó Beatrix Sipos Mária (szerk.) Uráli grammatikalizáció. Budapesti Uráli Műhely 4. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet. Petőfi S. János (szerk.) Koreferáló elemek koreferenciarelációk. Officina Textologica 2. Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó. Petőfi S. János Koreferenciális elemek és koreferenciarelációk. In: Petőfi S. János (szerk.): Koreferáló elemek koreferenciarelációk. Officina Textologica 2. Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó Pléh Csaba A természet és a lélek. A naturalista megközelítés a pszichológiában. Budapest: Osiris Kiadó. Pléh Csaba A pszichológia örök témái. Történeti bevezetés a pszichológiába. Budapest: Typotex Kiadó. Rickheit, Gert Strohner, Hans Grundlagen der kognitiven Sprachverarbeitung. Modelle, Methoden, Ergebnisse. UTB für Wissenschaft: Uni Taschenbücher; 1735 Tübingen; Basel: Francke. Robins, Robert Henry A nyelvészet rövid története. Budapest: Osiris Kiadó. Sanders, José Spooren, Wilbert Perspective, Subjectivity and Modality from a Cognitive Linguistic Point of View. In: Liebert, Wolf-Andreas Rederker, Gisela Waugh, Linda (szerk.): Discourse and perspective in cognitive linguistics. Amsterdam, Philadelphia: John Benjamins Schiffrin, Deborah Discourse Markers. Cambridge: Cambridge University Press. Siepmann, Dirk Discourse markers across languages. A constrastive study of second-level discourse markers in native and non-native text with implications for general and pedagogic lexicography. Routledge. Abingdon - New York. Szathmári István (szerk.) Hol tart ma a stilisztika? Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. Tátrai Szilárd A nézőpont szerepe a narratív megértésben. In: Kertész András Pelyvás Péter (szerk.): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXI. Budapest: Akadémiai Kiadó Tátrai Szilárd A narratív diskurzusokról pragmatikai nézőpontból. In: Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.): Szöveg és típus. Szövegtipológiai tanulmányok. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 63. Budapest: Tinta Könyvkiadó Tátrai Szilárd Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.) Szöveg, szövegtípus, nyelvtan. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 80. Budapest: Tinta Könyvkiadó. Tátrai Szilárd Áttekintés a deixisről. Magyar Nyelvőr Tátrai Szilárd A pragmatika nézőpontja a nézőpont pragmatikája. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 131. Budapest: Tinta Könyvkiadó. Tolcsvai Nagy Gábor A magyar nyelv szövegtana. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. Tolcsvai Nagy Gábor 2005a. Funkcionális nyelvtan: elmélet és gyakorlat. Magyar Nyelvőr Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.) Szöveg és típus. Szövegtipológiai tanulmányok. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 63. Budapest: Tinta Könyvkiadó. Tolcsvai Nagy Gábor 2006a. Szövegtan. In: Kiefer Ferenc (szerk.): Magyar nyelv. Budapest: Akadémiai Kiadó Tolcsvai Nagy Gábor 2006b. A szövegtipológia megalapozása kognitív nyelvészeti keretben. In: Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.): Szöveg és típus. Szövegtipológiai tanulmányok. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 63. Budapest: Tinta Könyvkiadó Tolcsvai Nagy Gábor Ladányi Mária (szerk.) Tanulmányok a funkcionális nyelvészet köréből. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXII. Budapest: Akadémiai Kiadó. Tolcsvai Nagy Gábor Kognitív szemantika. Nyitra: Közép-európai Tanulmányok Kara, Konstantin Filozófus Egyetem. Tomasello, Michel Gondolkodás és kultúra. Budapest: Osiris Kiadó. Traugott, Elizabeth C The Role of the Development of Discourse Markers in a Theory of Grammaticalization. In: 7