FALAKON TÚL - A TERÁPIÁS KÖZEG ÉS AZ INTERPERSZONÁLIS KAPCSOALTOK HATÁSMECHANIZMUSA A PSZICHIÁTRIAI PÁCIENSEK MŰVÉSZETTERÁPIÁJÁBAN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "FALAKON TÚL - A TERÁPIÁS KÖZEG ÉS AZ INTERPERSZONÁLIS KAPCSOALTOK HATÁSMECHANIZMUSA A PSZICHIÁTRIAI PÁCIENSEK MŰVÉSZETTERÁPIÁJÁBAN"

Átírás

1 Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar, Általános Orvostudományi Kar Művészetterápia szak (Képzőművészetterápiás specializáció) LORENCSICS KRISZTINA FALAKON TÚL - A TERÁPIÁS KÖZEG ÉS AZ INTERPERSZONÁLIS KAPCSOALTOK HATÁSMECHANIZMUSA A PSZICHIÁTRIAI PÁCIENSEK MŰVÉSZETTERÁPIÁJÁBAN Dr. Nagy István Miklós Részlegvezető Pszichiáter szakorvos Konzulens

2 TARTALOMJEGYZÉK: I. Bevezetés: 1. Művészetterápia fogalma, terápiás lehetőségei oldal 2. Szocioterápia fogalma, besorolása.6. oldal 3. A művészetterápia mint szocioterápiás eszköz... 7.oldal 4. A művészetterápia mint önálló diszciplína...7.oldal 5. Zseni vagy elmebeteg ki dönti el?...8.oldal II. A művészetterápiás alkotótábor előzményei 1. A ZMK Pszichiátriai osztályán folyó művészet és kreatív terápiás munka 12.oldal 2. Aktív művészetterápia az alkotó személyisége.14.oldal 3. Passzív művészetterápia a befogadó személyiségének fontossága 17.o. III. A tábor 1. Előkészületi munkák, tervek, elvek.23. oldal 2. Résztvevők morbiditási megoszlása, felállított szabályok..24.oldal 3. Hospitalizációs jelenségek, külső körülmények...25.oldal 4. Személyenkénti bemutatás alkotásaik segítségével.25.oldal 5. Egy kis zeneterápia oldal 6. Mozgás és tánc 45.oldal IV. Összegzés 46.oldal V. Felhasznált irodalom oldal VI. Mellékletek..50.oldal 2

3 A betegség senkit nem tesz művésszé, de nem is feltétlenül veszi el a művészi képességeket. A valóság az, hogy a pszichiátriai betegek művelhetnek zseniális dolgokat, de nem a betegségük segítségével vagy annak következményeként, hanem a betegségük mellett meglévő tehetségük révén. (Kosza Ida) Dolgozatom témája egy 2005 nyarán lebonyolított művészetterápiás tábor. Nem pusztán a közel egy hét alatt történtek leírásával kívánok foglalkozni, hanem bemutatom a megyei kórház pszichiátriai osztályán folytatott művészet és szocioterápiás munkát, a résztvevők tábort megelőző és tábor utáni osztályon megfigyelt állapotváltozásait. Ok, okozatot kísérlek meg találni a tábori történések, behatások és az esetleges változások között. Valamint a jövőbeni munka pozitív eredményeinek érdekében a feldolgozás és tapasztalat adta konklúziókat igyekszem levonni. Bár a szakdolgozatok ritkán kerülnek laikusok kezébe, valamint nem szándékozom újabb szótárt alkotni, mégis elengedhetetlen a művészetterápia, mint egy ma még nem evidenciaként használt fogalom, valamint a mögötte található tartalom tisztázása, meghatározása. A művészetterápia: elsősorban csoportos keretek között alkalmazott terápiás eljárás, amely komoly pszichiátriai megbetegedésekben és egyéb pszichés zavarokban szenvedő betegeknél egyaránt használatos. Alapgondolata, hogy a pszichés sérülés többnyire együtt jár az érzelmek felborulásával, az önkifejezés gátoltságával és a kapcsolatrendszerek beszűkülésével, s hogy ezek a művészi élmény tapasztalásán keresztül (passzív befogadás) vagy cselekvő részvétellel (kreatív aktivitás) enyhíthetők és oldhatók. A betegség típusa és a betegek személyisége határozza meg, hogy a nem verbális kifejezésformák: mozgás, (tánc), rajz, zene, ének eredményesebbek-e, vagy a szavak közvetítésével érvényesülők (drámajáték, színielőadás). A művészi élményen, a katarzison keresztül egyrészt lehetőség nyílik a betegek jobb megismerésére, betegségük árnyaltabb diagnózisára, beszűkült emberi kapcsolataik kitágítására, másrészt saját indulataik áttételes levezetésére, érzéseik megfogalmazására vagy vágyaik kifejezésére. Sok esetben különösen a képzőművészeteknél a művészetterápiás élmény meghatározó lehet az egyén művészi pályafutásában is. Most lássuk kicsit részletesebben, hogy mi is művészetterápia. Mi a szerepe, és 3

4 mi az amitől egyre fontosabbá válik a gyógykezelések során? Pusztán egy új, divatos terápiás módszer, ami a folyton újat, reformot és individuálisat, a minimális farmakológiai beavatkozást preferálók, keresők módszere? Vagy ennél sokkal több? Művészet és terápia. Két alapvetően különböző fogalom. Hiszen miként is kapcsolódhatna össze a laikusok szerint föld felett járó, minden racionalitást nélkülöző, szabadságot ígérő művészet és a szigorú, pontosan, előírás szerint követendő terápia?! Meglepően egyszerűen. Mindkettőt a gyógyítás, az önismeret szolgálatába állíthatjuk, ahogy tesszük már a 20. század eleje óta. E történelminek nevezhető múlt ellenére még ma is ízlelgetjük a két fogalomból alakult szót és a mögötte lévő tartalom ízét, jelentőségét és a benne rejlő lehetőségeket. A művészetterápia eszköz, lehetőség és persze öröm. Elmondani az elmondhatatlant. Ez az elsődleges szerep. No persze az sem baj, ha mindeközben jól érezzük magunkat egy jó csapattal, szép környezetben. Mi megpróbáltuk abban a táborban mely ennek a dolgozatnak a fő témája. A művész, az alkotó képi és tárgyi megjelenítő képességével, rajzaival, festményeivel, szobraival bepillantást enged belső énjébe, saját lelki működéseinek komplexitásába. Ez különösen érvényes a lelkileg beteg ember, a pszichiátriai betegségben szenvedő ember megnyilvánulásaira. Ennek az őszinteségnek, a kendőzetlen feltárulkozásnak katartikus ereje van. Helyettünk valamit kimondanak a művek, valamit, amit mi magunk nem merünk megfogalmazni. Ez az azonosulás lehetőségét, élményét jelentheti a tárgy szemlélőjében. A művészetterápiás foglalkozásokon résztvevő betegek alkotásaikban egy belső világot tárnak fel, ami őszintesége, gyakran a naiv művészet lényegre törése révén magával ragadó élményt jelent. Bepillantást engednek a művek azokba a kóros lelki folyamatokba, amit a műélvező, a képet, tárgyat szemlélő elemi erővel, élmény szinten képes az alkotás szemlélése során megismerni és átélni. Tetten lehet ragadni a kreativitás olyan mozzanatait, amit a professzionális művészek alkotásaikban nem jelenítenek meg. Nem véletlen tehát, hogy a XX századi képzőművészet forradalmi változásait meghatározó személyiségei, Picasso, Salvador Dali nagy érdeklődéssel fordultak a pszichiátriai intézetekben keletkező művek felé. Van még egy további dimenziója a művészet-terápia során keletkezett képek, műalkotások megértésének. Ez a krízisbe jutott, pszichiátriai betegségben szenvedő művészek alkotásain keresztül közelíthető meg. A kiforrott, letisztult művészeti 4

5 alkotások fokozatos szétesése, a torzítások, a struktúra logikájának fellazulása, az emocionális expresszív erő végletes túlzásai, a szorongás, a hallucinációk borzongató világa, vagy a fellazult felszínes csapongás a képeken, műalkotásokon mind-mind megjelennek. Nézőként ennek szuggesztív ereje alól ugyancsak nehéz kivonni magunkat. Ugyanakkor követhető egy betegségi folyamat alakulása, rosszabbodása, vagy javulása, a gyógyulás folyamata. A művek egyszerre képviselnek művészi értéket és kórtörténeti dokumentumot. E művek megértéséhez egyszerre szükség van a vizuális kultúrára és a pszichopatológiai tudásra, a művészet és a klinikai tudomány ismeretére. Mű és szemlélő sokat elemzett és vitatott kapcsolata ezeknél a műveknél gyorsan kialakul. Egy-egy kép, műalkotás alig engedi el figyelmünket, érdeklődésünket és gondolatainkban, fantáziánkban ezek a művek visszavisszatérnek. A művészetterápia olyan, elsősorban csoportos keretek között alkalmazott gyógyító eljárás, amelyet a pszichiátriai megbetegedésekben, illetve a pszichés zavarokban szenvedőknél alkalmaznak sikerrel. A pszichiátriai betegségek általában együtt járnak az érzelmi élet egyensúlyának felborulásával, a társas kapcsolatok beszűkülésével, az önbizalomvesztéssel, az önértékelés válságával. A művészi élmény passzív befogadása, illetve a művészeti alkotás létrehozása nyomán születő katarzis segítségével enyhíthetők a kapcsolati és önértékelési zavarok, oldhatók a belső feszültségek, megfogalmazódhatnak az érzések és a vágyak. Azt, hogy melyik betegnél, milyen művészeti ágak lehetnek hatékonyak, a betegség típusa mellett a páciens személyisége is meghatározza. Vannak, akiknél az ún. nonverbális kifejezésmódok - sport, tánc, rajz, festés, manuális tárgyalkotás (szobrászat, korongozás, kerámiatárgyak készítése) - segítenek a belső feszültségek oldásában, másoknál viszont eredményesebbek a verbális kifejezésmódok (irodalmi alkotások létrehozása, drámajáték, pszichodráma). A terápiás foglalkozások célja az, hogy a csoportos munka, az alkotás folyamata és az alkotás közbeni sikerélmény segítségével a résztvevők "kimozduljanak" bezártságukból, újra fontosnak, hasznosnak érezhessék magukat. A kézművesség, az irodalom, a zene, a tánc olyan non-verbális csatornákat nyithatnak meg, amelyek a páciensek segítségére lehetnek az önkifejezésben, az önértékelési válság leküzdésében, vagyis a gyógyulásban. A különféle népi használati és dísztárgyak (kerámiaedények, szőnyegek) alkotása 5

6 egyszerre ad archaikus és friss közösségi élményt, nem beszélve az ilyen tárgyak alkotásának örömszerző és önbizalomfejlesztő funkcióiról, hiszen ezek nemcsak szépek, hanem a hétköznapi életben is hasznosak - és használhatóak. A művészetterápiának többféle besorolásával találkoztam már. Volt hol különálló terápiás diszciplínaként jelent meg, volt hol, mint szocioterápiás módszer került említésre. Vajon ez utóbbi helyes-e, vagy a szakképzésben eddig jelenlévő hiányosságot, űrt használták ki, mikor felvették csoportosításukba, mikor mint a szocioterápia egyik válfajaként említették? A következőkben a szocioterápiát a dolgozat témájáig való mélységben áttekintve választ kapunk kérdésünkre. A szocioterápiás segítségnyújtás közösségi és egyéni közléseken alapul, de azokon túl az egyén belső világából kiszakadt közlésével, dimenzionálva többet ad, mint az addig alkalmazott módszerek. Új lélektani elemek felszínre juttatásával az én-kifejezésmód addig nem ismert elemeit mutatja be, az én-kifejezés teremtő szerepét jeleníti meg. Korábban fel nem tárt pszichoszociális mezőket mutat, új kommunikációs mezőt ad, a szóhatárokat cselekvés-hatásokká alakítja át. (Pető) A szocioterápia feladata a közösségi életet befolyásoló normák kidolgozása, a sikerek és kudarcok feldolgozásának, elviselésének megtanítása, a személyes konfliktus elviselésének megtanítása, az egyénre, csoportra vonatkozó előítélet leküzdése. Mindezek figyelembevételével a szocioterápiák előnyei (Pető Z.): - túlsegítenek a terápiás elakadásokon - pre- és posztverbális kifejezésmódokat bocsátanak rendelkezésünkre - megfoghatóvá tesznek addig meg nem értett kifejezéseket - tárgyiasan láthatóvá teszik a terápiás folyamatokat - sokféle interpretációs lehetőséget adnak - új típusú hidat alkotnak a páciens és a terapeuta között. A 2003-ban alakult Magyar Művészet és Szocioterápiás Közösségi Egyesület - továbbiakban MMSZKE - a következőként vélekedik a szocioterápiáról: hozzájárul egy nyitott, toleráns társadalom kialakulásához. A szocioterápiás/közösségépítő csoportok működése a megelőzést (prevenciót), a személyes kiteljesedést, valamint a 6

7 multikulturális társadalmi működés elérését célozza. A szocioterápia célja a klinikai alkalmazása során, a tanult tehetetlenség, a beteg és minősített egyéni helyzetéből, az azonosságtudattal és kompetenciával élt egyéni helyzetbe való eljuttatása a páciensnek - a gyógyítás folyamatában. A klinikai alkalmazás során a szocioterápia eszköze a komplex művészetterápiás módszer, az empowerment (képessé tétel/hatalommal való felruházás) technikák, valamint a közösségépítés és demokratikus működési gyakorlatot szolgáló közösségi cselekvés. 1 Mindezek után levonatjuk azt a konklúziót, hogy valóban kétféle megközelítésében van helye a művészetterápiának. Amennyiben a szociális kompetenciákat hivatott fejleszteni, akkor a művészetterápia a szocioterápiákon belül értelmezendő. Ha a fókuszban a kép áll, mely a terápia közegét, a kommunikáció síkját is jelenti, tranzakcionális tárgy, s a páciens-terapeuta-kép háromszög csúcsán helyezkedik el: az áttétel/viszontáttétel is a kép síkján bontakozik. A kép projekciós ernyő, melyre a lehasadt én-részek (is) vetülnek, s hol nyomon követhetők az intrapszichés mozgások és aktusok 2 akkor önálló diszciplínaként. A szocioterápián belül alkalmazott művészetterápiás csoportmódszer lehetőséget ad az önismeretre, a tudatosan választott értékrend szerinti (egyéni és közösségi szinten történő) életvitelre, valamint arra, hogy sajátélményben megélhető, megismerhető és elismert legyen mindenki egyedi lélektani működése, értékszemlélete, bármely - a többségi társadalomtól eltérő életforma létjogosultsága. Így a preventív módon szervezett csoportok hatása megakadályozhatja, hogy emberek a többségitől - eltérő életformájuk miatt minősített vagy beteg szerepbe kerüljenek. A csoport hozzájárul hogy mindenki önmaga értékrendjét, életformáját autonóm módon képviselje, ugyanakkor mások értékrendjét, életfelfogását tolerálja, megértse ezzel egy multikulturális társadalom alapműködéséről tapasztalatot szerezzen. A csoport működésén keresztül megélhető a minősítés nélküli, toleráns közegben való létezés felszabadító hatása és öröme. A szocioterápiában alkalmazott empowerment technikák segítik az értékrendekben való tájékozottságot, az értékrendet közvetítő társadalmi technikák megismerését, az egyéni értékrend képviseletének lélektani és társadalmi cselekvésmódjainak megismerését. Kiemelt lélektani fókuszpont a tanult 1 MMSZKE definíciója. 2 Trixler, Tényi, Simon: A szkizofrénia művészetterápiája In: Szkizofrének pszichoterápiája 7

8 tehetetlenségre való szocializáció megismerése, és az egyéni képessé válás arra, hogy e tehetetlenségből aktív, környezetet, társadalmat alakító helyzetbe kerüljön az egyén. Az empowermenten keresztül cél az egyéni öntudatos cselekvő ember, és a közösségben másokkal együttműködő, partnerségre és elismert méltóságra épülő közös cselekvésben részt vevő emberi magatartás elérése. Multikulturális társadalom? Ha művekről, gondolatokról, élmények újszerű megvilágításba helyezéséről, kifejezéséről beszélünk, óhatatlanul megjelenik a címkézés is. De vajon ki dönti el? Kinek van joga eldönteni, hogy egy Dalí-i döbbenetes vízió tárgyiasulása, vagy akár Picasso kétarcú figurái patológiásak-e, vagy csak más szemszögből, más, kevesek számára megadott eszközökkel tekintenek a világra? Ezzel a kérdéssel is ahhoz a problémához, és rendkívüli fontosságú szabályhoz jutottam el, miszerint nem szabad egy-egy motívumot környezetéből, az alkotó életútjából kiragadva szótárszerűen elemezni. A művészetterápiás/ művészetpszichoterápiás elemzéseknél, diszkusszióknál mennyire befolyásolnak minket a szocializációs, pszichoszocializációs szabályok, elfogadott értékrendek?! Szinte már eretnekségként: van-e jogunk eldönteni, hogy a sorozatos szemábrázolások biztosan egy paranoid személyiségű embert takarnak? Lehet, hogy a környezetének történésére reagál, lehet, hogy provokál? Mitől lesz más jelen esetben zseni vagy elmebeteg - valaki? Mit jelent a másság? Minden kornak megvannak a maga társadalmi normái, amibe az átlagember igyekszik beilleszkedni. A társadalom mindenre és mindenkire, aki ezektől a normáktól eltér, furcsán tekint. Vannak esetek, amikor nem elégszünk meg ennyivel, és könnyen elkövethetjük azt a hibát, hogy ezt az embert megbélyegezzük, beteggé nyilvánítjuk. Ebben a folyamatban eljuthatunk egészen a végletekig, ahova Lombrozo jutott. Ő egyértelműen már a zsenialitást is egyfajta elfajulásnak, egy abnormális jelenségnek tekintette. Sőt, ennél is továbbment, és az átlag európai ember méreteitől eltérő, vagy bizonyos szervi betegségek megléte esetén már pszichózisra következetett. Ennek eredményeképp például az alacsony embereket betegesnek tekintette. Minden, amit nem értünk, ami szokatlan, az a "normális" hétköznapi ember szemében "abnormális", megütköző. Ha azonban ez a döbbenet átértékelődik és bámulattá, csodálattá válik, akkor zsenivé piedesztáljuk a művészt, feltalálót, tudóst. Ám ha ugyanez az ember nem nyeri meg bámulatunkat, ha nem tud arról meggyőzni minket, hogy cselekedete hasznos, fontos, vagy bármely más módon értékes, máris 8

9 rásütjük az őrült stigmát. Minden történelmi kornak megvannak a maga stigmái, melyek aztán az idők során önmaguktól semmisülnek meg, és gyakran a stigmatizálókból lesznek a kirekesztettek, a megmosolyogni valók. Végignézve különböző korok ismert alakjait, kezdve az ókortól, megfigyelve mely kornak kik voltak az őrültjei, elég sok olyannal találkozunk, aki a mai értékítéletünkben zsenivé váltak. Ha végiggondoljuk, ma kiket tekintünk őrültnek, abnormálisnak, gondolkodjunk el azon is, lehet, hogy egyszer kiderül hogy ők is zsenik voltak, csak a kor még nem érett meg nézeteikhez, tudásukhoz. A Halász László Művészetpszichológia kötetében tökéletes történelmi áttekintést olvashatunk, így ennek másolásától most eltekintenék. Viszont a zsenialitás kvázi definícióját felfedezni véltem a könyvben: A szokatlan energia és a szellemi folyamatok különleges könnyedsége, a fantázia szabadsága, az alkotás eredetisége, a teremtés mint legfontosabb cél és életszükséglet. 3 A fentiek tükrében pár huszadik századi művészt mutatnék be közelebbről. Ők vajon segítenek megoldani a kérdést? Őket hívom segítségül addig, míg jelenünkből történelem nem lesz, és esetleg a tábor alkotóinak és alkotásainak megítélésében esetleg változás áll be. 4 Költőnk József Attila bizonyítottan neurotikus volt, akinek fájdalmas életét, és annak tragikus végét mindannyiunknak ismernie kell. Nos, ő neurotikusként gyönyörű verseket írt, melyek ma a kötelező irodalom részét képezik. Vagy de Sade márki, aki nyilvánvalóan pszichiátriai beteg volt szexuális parafiliájával, mégis egy egész irodalmi válfaj építkezik rá, és egyre többen és többen olvassák sorait, annak ellenére, hogy nyilvánosan sokan megbotránkozásukat fejezik ki. Az emberek körülbelül tíz százaléka rendelkezik alkotóképességgel, ám fordítottan arányos ezzel a számmal az irántuk való érdeklődés. E képesség mindig is csodálatot keltett az emberekben. Ám ami csodálatot kelt, és gyakorlatilag nincs racionális magyarázata, az mindig gyanús is. A tíz százaléknyi alkotót nézve, észrevehetjük, hogy ezekre a kiváló tehetségű emberekre fokozott szenzibilitás jellemző. Tudunk olyan művészekről, akiknél a produktív szakasz után következik be, vagy teljesedik be az elmebaj, a pszichózis (pl.:van Gogh, van der Goes stb.). A 3 Halász L. : Művészetpszichológia 4 ez természetesen teljesen elméleti teória, de például Z. képei bármelyik galériában megállnák helyüket, és ha végre teljesen feloldódik a múlt okozta trauma, ha minden verbálissá fordítható lesz, vagy legalábbis egyértelmű, minden, a képeivel kapcsolatos kérdésre, ecsetvonásra, festékcsurgatásra és kéznyomatra választ kapunk 9

10 gyógyulás után bekövetkező alkotói képességre kórházunkban több pácienst is lehet példaként említeni. Egyikük, egy neurotikus középkorú férfi, egyszerű munkás ember volt, a kórházban tanult meg faragni. Ma fafaragó népművész. Másikuk, középkorú pszichotikus nőbeteg, aki korán kialakult betegsége előtt soha nem foglalkozott írással. Hamarosan megjelenik verseskötete. Vajon van összefüggés a zsenialitás és az elmebaj között? Mitől lesz egy, a munkájába, művészeti tevékenységébe a szórakozottságig, a külvilág szinte teljes kirekesztésének mértékéig beburkolódzó zseniális emberből elmebeteggé, de legalábbis bolonddá nyilvánított ember? Mert más mint az átlag? Más az értékrendje? Képesek belefeledkezni abba a tevékenységbe amit végeznek? Elfogadhatónak tűnik. Ha mindehhez még figyelembe vesszük a fent említett túlzott érzékenységet, el kell fogadnunk, hogy igen, valóban ezáltal sérülékenyebbek, a vékonyabb mázuk hamarabb berepedezhet, ezáltal könnyebben alakulhat ki hangulatzavar akár mániás epizódokkal, akár depressziós levertséggel. Nézzük a 20. századot. Erős az összefüggés a deviancia, a deviáns művészet és az őrültnek tekintés, nyilvánítás között. Philip K. Dick zseniális science-fiction író. Kemény, kíméletlen kritikusok tartják zseniálisnak írásait, melyek közül többet filmen is megelevenítettek (a Szárnyas fejvadász, a Total Recall ). Mindezek mellett nem szabad megfeledkezni arról a tényről, hogy Dick pszichotikus személyiség, és ehhez még súlyozottan adódik kábítószer addikciója Valis című könyvét mintegy önéletrajzi regénynek is tekinthetjük. Hasadt személyiségű és kábítószerfüggő önmagát személyesíti meg Horselover Flat személyében. Azonban ez a pszichotikus ember olyan zseniálisan használta fegyverként, illetve eszköznek betegségét, kábítószeres látomásait, hogy félelmetesen megdöbbentő és reális jövőképként legördülő filmvetítésként jelenik meg szemünk előtt a történet regényeit olvasva. L.A Weekly egyenesen a 20.század legnagyobb látnokának nevezi. Ámbár nem szabad elfelejtenünk, hogy a sci-fi elég elvont és különös óvatossággal kezelt műfaj, ahol könnyen lehet zseniális szerző egy, a szürke és racionális világban zavarodott elméjű elmebetegből. Ráadásul a látnok eléggé be nem határolható és elvont, szubkultúrákra, kultúrákra jellemző személy. Dicktől most továbblépnék egy másik kultúrába, a rock és hippik kultúrájába. Hobó (Földes László) és példaképei, bálványai úgymint Ginsberg, Jim Morrison, vagy költőnk József Attila. 10

11 Hobó őrült (lásd a viselkedését), vagy éppenséggel zseni, aki ezzel az "érthetetlen" magatartással, a különös, már-már bosszantó beszólásaival száll szembe a ma társadalmával, a "trendiséggel"?! Ki dönti el? Mi, vagy a következő generáció? Egyáltalán kinek van joga dönteni? A konvencionális magatartást, életet elvető, a nonkonformizmus és a mindenáron történő individualizáció is vezethet olyan viselkedéshez, művészi eszközök, témák alkalmazásához, mely miatt a művészt megbélyegzik. A huszadik század majdnem minden évtizedében találhatunk ilyen művészeket, persze ma is. A cél legtöbbször a meghökkentés. Ezért sem- nem szabad elhamarkodottan ítélni. Még a hétköznapi embernek sem, főként nem egy szakembernek. Észre kell venni a nonkonformizmust hajtó, meghökkenteni akaró tevékenységet, és tudni kell megkülönböztetni az őrülettől. Őrült, vagy egy egyenlőre még meg nem értett zseni az a német orvos-művész, aki holttest preparátumokból nyitott kiállítást, és aki hamarosan élő boncolást fog vezetni a tv-ben? Ki dönti el? Vajon véletlen-e hogy Hobót foglalkoztatja Morrison, József Attila, Ginsberg és több más zaklatott költő, zenész élete, munkássága? Hobó - és a társai- vajon nonkonformista, a tömegkultúra és tömegkommunikáció masszája ellen zseniális eszközökkel tiltakozó zenész, költő, polihisztor? Vagy egy lassacskán becsavarodó, kontrollját vesztő pszichotikus beteg ember? Mindenképpen sok közös vonást találhatunk a négy ember személyiségében, de mi jogosít, vagy inkább mi kényszerít arra, hogy pont Hobót és példaképeit említsem meg a témával kapcsolatban? Egy 2004-es nyári koncertje. Ezt a koncertet, rock koncertként hirdették a szervezők, ahol a fellépő Hobó Blues Band volt, és ennek megfelelően eziránt fogékony és érdeklődő nézőket vonzott. Ehelyett Hobó, zömében József Attila verseket szavalt, sorra megmegszakítva az előadást, időnként magából kikelve üvöltözött a nézőkkel, technikai személyzettel, és a már klasszikusnak számító és elvárt HBB nóták helyett a fentieket tapasztaló döbbent közönség óvatos, némelyeknél lakonikus ez bolond kijelentéssel távozhatott. Mi lehet a magyarázat? Zseniálisan, individuumként minden elvárással szembeszállva konzekvensen és fáradhatatlan élvezettel művelte azt, amit belülről érzett, hogy játszania, előadnia kell, vagy lassan betegsége kezdi rombolni teljesítményét csupán az őrült-zsenikre jellemző hipomániát hagyva meg számára? Természetesen nem szándékozom ítélni, még kevésbé diagnosztizálni. Ehhez sem szakmai kompetenciám nincs, sem elég tapasztalatom. Csupán a témával 11

12 kapcsolatban tartottam érdekesnek bemutatni őt, a kiismerhetetlen művészt, valamint hogy mennyire kényes dolog is ítéletet alkotni bárki felett, mint ahogy azt sok szaktekintély tette, teljes meggyőződéssel hirdetve téziseit. E kitérővel, de az összefüggéseket az alábbi konklúzióval zárva: egy művészt, feltalálót, kutatót őrültté (pl. paranoiássá) vagy zsenivé nyilvánít címkéz - a közvélemény, attól függ, hogy a cél, amiért kutatott, amit megszállottként hajtott sikerrel zárul e vagy sem. Ha sikert ér el és erről bizonyítékokkal meggyőzi a közvéleményt, a szakmát, akkor zseni. Ha nem sikerül, vagy csak a tömegeket sikerül meggyőzni, és a szakmát nem, máris őrült, de legalábbis megmosolyogni való bolond. Az alkotó tehetség megléte a döntő, és ha ez megvan az emberben, akkor a mániás hangulat, mániás epizód nemhogy oldja a munkával szembeni gátlásosságot, hanem még növeli is a munkaképességet. Ebbe még az is belefér, ha néha egyensúlyukat vesztik, mert mindezek ellenére egészséges emberek. Azok az emberek, akikről ez a dolgozat szól orvosok által bizonyított pszichés zavarban, betegségben szenvednek. Nem egészségesek, mégis képesek maradandót és értékeset alkotni, mely alkotások a terápiás hatáson túl egyszerűen gyönyörködtetnek is. A főbb, elengedhetetlen fogalmak tisztázása és részletes ismertetése után, valamint egy rövid talán megengedhető- eszmefuttatással a stigmatizáltságról, a kórházi művészetterápiás munkát mutatom be, majd ezek után a táborit, a külső helyszínit. Mely után konklúziót igyekszem levonni a helyszín és a kötöttségek fontosságát illetően. 5 Természetesen nem csak erre a kérdésre keresek választ, hanem a résztvevők alkotásainak elemzésével az alkotás során bennük munkálkodó érzések, a manifeszt tartalmakon túli látens gondolatok, problémák, esetleges hallucinációk keresése, nyilvánvalóvá tétele is szándékom. Bár a tábor művészetterápiás volt, de elkerülhetetlenné vált az alkotási folyamat, az alkotás elemzése, esetleges szimbólumok keresése, értelmezése. A felbukkanó emlékek, problémák, konfliktusok feldolgozása, illetve ennek elindítása. A terápiás folyamatban vezetett, rajzoláson alapuló Témacentrikus illetve Tematikus kiscsoport néven dokumentált foglalkozásokon minden, a rehabilitációs részlegen kezelt páciens részt vesz. Kórházba kerülésükkor a felvételt végző 5 A kórházi munkában általában tematikus csoportok folynak, kevés páciensnek van igénye és affinitása a szabad alkotáshoz. Az un. kreatív csoportokat- foglalkozásokat nem sorolom ide. 12

13 szakorvos a szakmai protokollnak megfelelően - anamnézist vesz fel, rögzíti a páciens explorációit, rövid, tömör neurológiai és pszichés státuszt ad, majd egy feltételezett, még megerősítésre váró diagnózist. Ezek után elhelyezésre kerül a beteg az állapotának megfelelő részlegen, ahol a rutin labor és egyéb vizsgálatok, valamint a részleg orvosával történő klinikai pszichodiagnosztikai interjúnak megfelelő beszélgetés után a team kidolgozza az egyénre szabott tervet. Ha szükséges Mini Mental Test készül nála, amit a részlegen általában én szoktam felvenni. Az esetek túlnyomó többségében problémát szokott okozni a felidéző emlékezést vizsgáló három szó visszaidézése, illetve a visszafelé számolás eddig még egyetlen esetben sem jutott a második lépésnél tovább. A VILÁG szó visszafelé történő betűzése is szinte minden esetben gondot okoz. A spontán mondat írását illetve a geometriai ábra másolását igénylő feladatrésznél különböző indokokat sorolnak fel, miért nem tudják teljesíteni a feladatot. Ilyenek például: nem látok írni - holott előtte gond nélkül hajtotta végre a Csukja be a szemét feladatot. Részvevők köre: Osztályunk megyei ellátást végző pszichiátriai osztály, a pszichiátriai betegségek összes válfajával, széles spektrumban diagnosztizált betegségskálával. Jelenleg elsősorban szkizofrén, paranoid szkizofrén illetve gerontopszichiátrián kezelt páciensekkel foglalkozom. Csak esetenként dolgozom szenvedélybetegekkel, oligofrénekkel, hangulatzavarban szenvedőkkel illetve más pszichiátriai betegséggel diagnosztizáltakkal. Életkorilag szignifikáns a középkor, azaz, a '40-'50-es életkor, körülbelül hasonló a nők illetve a férfiak száma. Ma már egyre ritkábban kerül hozzánk fiatal, illetve rövid osztályos kezelés után igyekszünk mihamarabb emittálni. Betegeink zöme általában minimum 6 hétig van nálunk, de természetesen ettől jócskán eltérő extrém esetek is vannak. Zömében csoporttal dolgozom, és csak kezelőorvos kérésére, ha az egyéni foglalkozás, terápia célravezetőbbnek tűnik, foglalkozom egyénileg pácienssel. A kezelőorvossal közösen választjuk ki a résztvevőket, természetesen olyan jellegű strukturált csoportot indítunk, amit adott esetben indokoltnak látunk. A csoporttagok válogatásánál többféle koncepciót alkalmazunk. Egyes esetekben olyan páciensekből állítjuk össze a résztvevőket, akiket addig semmilyen szocioterápiás foglalkozásba nem tudtunk bevonni. Ez az első szint, amikor a beteg foglalkoztatása, érdeklődésének felkeltése illetve értelmes elfoglaltság biztosítása az elsődleges célunk az akut stádium átvészelése után. Sajnos gyakran kevés a hely, és az akut 13

14 pszichotikusokat kezelő részlegről időnként olyan pácienst is kénytelenek lehelyezni a rehabilitációs részlegre, akik alig, vagy talán még sehogy nem vészelték át azt a bizonyos akut stádiumot. Rendkívül ritka esetben kerül a részlegre hangulatzavar fődiagnózissal kezelt páciens. Csoportfoglalkozásaink, miliőterápiáink során betegségtípus szerint többnyire homogén csoporttal foglalkozunk, ha lehet hasonló stádiumban, állapotban lévőket igyekszünk beválogatni egy-egy csoportba. A foglalkozások tematikája természetesen az egyszerűtől fokozatosan halad az egyre bonyolultabb technikákat és egyre nagyobb kreativitást igénylő ülések felé. Általában az aktív művészetterápián van munkánkban a hangsúly és csak esetenként - általában havi 2 alkalommal-, elsősorban kiállítás, illetve múzeum látogatásként, az ott látottak megbeszélésével alkalmazzuk a receptív művészetterápiát. Kevés kivétellel osztályunkon is szinte minden beteg részt vesz rajzos csoportokon, kreatív foglalkozásokon, művészetterápián. Gerő Zsuzsa gyermekrajzokról szóló könyvét olvasva, több hasonlóságot véltem felfedezni az 5-10 éves gyermekek, valamint a skizofrén, illetve oligofrén betegek rajzai és keletkezésének körülményei között. Fontos azonban, hogy a gyermekekkel ellentétben, a beteg kevés kivételtől eltekintve- nem szabad akaratából, saját örömére és spontán rajzol ekkor, sőt nem is szabadon választ témát. 6 Hanem teszi mindezt felszólításra, meghatározott témát elvárva tőle. Amit szabadon választhat, azaz egyéni ábrázolásmód és némely esetben az eszköz és technika választás bár ez is bizonyos keretek között-. Mint minden olyan helyzet mikor valamilyen teljesítményt várunk el, úgy ezek a csoportok is több-kevesebb szorongást indukálnak, ez alól megfigyelésem szerint az oligofrén páciensek képeznek kivételt. Belőlük hiányzik a megfelelési kényszer, sokkal inkább játéknak, jó szórakozásnak értékelik a helyzetet. A csoportok összeállításánál igyekszünk azonos adottságú, állapotú embereket választani, ha lehet a nemek közti létszámegyensúlyra és életkorra is figyelünk. A szorongás, a jó értelemben vett izgalom, már a csoportra kijelöléskor megjelenik, majd a terembe érve, és az asztalon elhelyezett eszközöket meglátva erősödik. Van, akin erős ellenállás lesz úrrá, van kinek szorongása félelemmé, majd agresszióvá változik. A csoportvezető feladata a szorongás oldása, az agresszió tompítása, szublimálása. Tapasztalataink szerint a 6 Ezt a kötelező jelleget próbáltuk oldani a táborban 14

15 szorongás az első alkalommal megszűnik, az erős, már-már dacos ellenállás azonban olykor áthúzódik több alkalomra is, majd mikor észleli a többiek alkotását és munka közbeni hangulatukat, az ellenállás értelmét veszti, és a renitens is követi társait. Első alkalommal egy un. életúttérképet rajzolatunk. Óvatosan kell kezelni a mentőövként dobott támpontokat, nehogy másolássá fajuljon. Többen pozitív, negatív jelekkel jelzik az életesemények rájuk gyakorolt hatását, akad, aki faként ábrázolja a feladatot. Második alkalommal kezet rajzoltatunk, és beszélgetünk, milyen asszociációk jutnak eszükbe a kézről. Ezek még bemelegítő gyakorlatok, de az életúttérképnél előfordul, hogy az interjúban meg nem említett események is előkerülnek. A kézábrázolásnál ritkán hallunk eredeti, különleges választ, általában a társadalmi - kulturális státuszra jellemző sztereotípiákat sorolják (írás, munka, kézfogás, ölelés stb.). Azonban hogy mit és hányadikként említ meg valaki, már jelentéstartalommal bír. Ezek után jön a hagyományos Ház, fa, kutya ábrázolás. Van, aki lerajzolja a kért hármast, azonban környezetbe már nem helyezi, de legtöbbjüknél valami saját élményt, emléket mozgósít. Hogy ezt az élményt miként dolgozzák fel, az a személy elhárító mechanizmusától függ, mely a betegség kialakulására és az általános lelki állapot dinamikájára is magyarázatot ad. Hogy az egyes feladatokat miként oldják meg, milyen gondolatok játszódnak le abban nagy szerepe van az alapélmények áttételes kifejezése jutásának (Hermann Imre). Ha akár a feladat önmaga, akár a feladat során felszínre kerülő emlékek feszültséget okoznak, az megjelenik a rajzokban, a rajzok minőségében, ábrázolásmódjában. Gyakran találkozunk összecsapott rajzokkal. A feszültséget még jobban tetten érhetjük a Családábrázolás feladatánál. A lapot minden esetben sarkosan tesszük a beteg elé, így ekkor is. Azonban az esetek 98%-ban fektetik a lapot, és csak nagyon ritkán készítenek álló formátumú képet. A családábrázolásnál is - megfigyelhető, hogy kitölti-e a teljes lapot, a figurák méretarányosak-e stb. Mivel a nálunk kezelt betegek viszonylag hosszú időt töltenek el a kórházban a családi kötelékek lazulnak, súlyosabb esetekben szinte teljes a társadalmi izoláció, így rendkívül kényes kérdést feszeget ez a feladat. Gyakran előfordul, hogy egyszerűen nem rajzolják saját magukat a képre, vagy különállóként, illetve a többiekhez viszonyítva kisebbnek. A család domináns tagját viszont aránytalanul nagyobbnak ábrázolják. Előfordult hogy fiát nem rajzolta a képre, viszont menyét, unokáját igen, egy gerontopszichiátrián kezelt részben tájékozatlan idős nőbeteg. Kérdéseim során kiderült fiát okolta 15

16 kórházi tartózkodásáért, mert ő hívott hozzá a mentőt. A szorosan vett pszichodiagnosztikai jellegű szempontok mellett rajzaik esztétikai jellegét tekintve tapasztalhatjuk, hogy míg a gyógykezelés elején tartó főként skizofrén páciensek inkább szabadon engedik fantáziájukat, nem egyszer hallucinációikat is papírra vetik, addig a régebb óta kezelt, kompenzált állapothoz közelítő társaik görcsösen ragaszkodnak a realitáshoz, a formák, színek valósághű ábrázolásához. A rajzolás pillanatában a cselekvéssorozatot regisztráljuk, de hogy elkerüljük a beszélgetéssé fajulást, az élmény-fantázia és a hangulati elemek ekkor nem kerülnek elő, hanem a csoport második felében, mikor a kész rajzokról mindenki elmondja benyomását, a rajzolás keltette érzéseket, emlékeket, esetleges indulatokat. Több esetben elhangzik először nem ezt akartam, aztán a végén ez lett belőle stb. Mi okozhatja ezt? Alkotás közbeni hangulatváltozás? Megfelelési kényszer? A régóta nem használt eszközök, és már-már elfeledett-elfojtott élmények előhívása? A nem - vállalás, az ösztönösen, tudatalatti rétegből ösztönösen tudattalanul kifejezett látens - tartalmak meg nem történtté tevését célozza. Törlés, satírozás, dörgölés (radírt nem adunk), az eltüntetés igyekezete itt is felszínre kerül, csakúgy, mint a gyermekeknél. A skizofrének rajzai bizonyos regressziót mutatnak, ezért sem érzem hibának az összehasonlítást. A regresszió tökéletesen tetten érhető például a nap ábrázolásakor. Akad, aki arcot is rajzol a napnak, és legtöbbjük valamelyik sarokban helyezi el, negyed köríves alakban. Színhasználatuk kissé eltér a gyermekekétől. Kedvelt színeik a kék, zöld, barna és a piros. Mániás epizódokban gyakrabban találkozunk a pirossal, de megjelennek a lila különböző árnyalatai is, ekkor már előfordul, hogy nem valósághű az ábrázolás. Kék ég, zöld fű, pasztellsárga nap mellett többször előfordul, hogy valaki az egész képet ugyanazzal az egyetlen színnel készíti el. Ilyenkor nem a konzervatív színek kerülnek elő, hanem a rózsaszín, cinóber, lila. - Az élénk színek használata nem feltétlenül mániás fázisban érhető tetten!- Az egyetlen szín használata mellett még a túlságosan vizes festék, és ezáltal megszáradva halvánnyá váló kép jellemző. Ők általában másolnak. Másolják a mellettük ülők képén megjelenő hangsúlyos alakokat, tárgyakat. Jellemzően rendkívül zárkózott, verbális kommunikációra rávehetetlen, betegségük még akut stádiumában, vagy dekompenzálódás felé haladó betegek, akinek gondolkodása sivár, szegényes. A színek hangulati értéke látványosan érzékelhető, és így a csoport során 16

17 folyamatosan nyomon követhető a hangulatváltozás abban az esetben is, ha a beteg igyekszik manipulálni, látszólag kedélyes, és a rajzain is a szerinte elvárt alakokat és elrendezést teljesíti. A javulás során elkerülhetetlen, hogy egy idő után megjelenik a míveskedés és hatása. Eltűnik a lehetőséghez képesti spontaneitás, az eredeti ábrázolásmód még azoknál is, akiknél előtte láthatóvá vált. Céltudatos törekvéssé növi ki magát. Tökéletesen ideillik a következő idézet: A teljesítmény hangsúlyú reális érdeklődés a rajzolásban különféle technikák kialakítását érzi a SZÉP rajz feltételének. 7 Ennek a hátránya, hogy nem jelenik meg a hangulati elem, a tényleges diagnosztikához, terápiához szükséges emocionális tartalom, akár indulati feszültség. A cél semmi egyedi, csupán egy konformizmusra törekvő, a csoportvezetők igényeinek megfelelni akaró szép-kép elkészítése. Hogy milyen módon és szinten képesek kifejezni érzéseiket, mennyire összeszedett, megkonstruált, strukturált a kép, szobor a betegség fázisán kívül függ az alkotó művészeti előképzettségétől nem iskolai, formális szintre gondolok! műveltségétől. Ha e hiányosságokat teljesen pótolni nem is tudjuk, némileg korrigálhatjuk, a hiányzó alapokat lefektethetjük, elindíthatunk egy-egy gondolatmenetet, igényt ébreszthetünk, vagy csak egyszerűen rávilágíthatunk a nonverbális kifejezés és közlésmód lehetőségére. Az aktív alkotás melletti eszközünk ehhez a passzív befogadás, a tárlatlátogatások. Hogy ezek milyen üzenettel és hatással vannak a befogadóra jelen esetben a főként pszichotikus páciensre -, nagymértékben a befogadó személyiségétől függ. Ha a befogadó személyiségéről beszélünk, fontos fogalmak a reális self, ideális self, állapot, vonás, ízlés, divat. Mivel pszichiátriai betegről van szó, eleve a patológiás vonások kerülnek előtérbe, és bár fontosak az előbb említett fogalmak, mégis sajátosságuk révén átértékelődnek. Az állapot fontos, hiszen az hogy betegségének milyen stádiumában van a páciens, jelentősen befolyásolja befogadói képességét, az alkotásról alkotott véleményét. Nyilván egy akut stádiumban lévő pszichotikus beteg a legártatlanabbnak tűnő képen is láthat adott esetben támadást, esetleg hallucinációi vászonra kerülését a szürreális alkotásokról nem is beszélve!-. A nálunk kezelt betegeknek sajnos nem túl választékos az ízlésük. Sőt mondhatjuk hogy szinte vonzódnak a giccshez. Talán csak a valódi népművészetet tudnám kiemelni, mint érdeklődésükre számot tartó művészeti formát. Bár ez 7 Gerő Zsuzsa: Gyermekrajzok esztétikuma 17

18 tevékenységi forma nálunk inkább, mint kreatív foglalkozás jelenik meg. Ha megnézünk egy kiállítást, nyolc, ugyanolyan diagnózissal kezelt emberből talán egy lesz olyan, aki szabadon asszociál, és akár a legvakmerőbb dolgokat is látja a képen. A többiek megnézik a kép címét, és utána értékelnek. Aszerint, hogy számukra valóban fedi-e a képen látott dolog azt, amit a cím alapján ŐK elképzeltek. A divatot nem igazán követik, így annak nincs véleményalkotó szerepe. Általában elmondható hogy jobban vonzódnak a kiegyensúlyozottságot, nyugalmat és konvencionálisat sugárzó képekhez, alkotásokhoz, vagy akár épületekhez. Alkotóként képzőművészeti munkáikat, alkotásaikat figyelve tapasztaljuk a szimmetriára, a szabályosságra törekvést, bizonyos merevséget. Befogadóként ugyanezekkel a sajátosságokkal találkozunk. Itt nem feltétlenül a geometriai formákra gondolok, hanem ha választaniuk kell a szép, a tetsző képek között, akkor előnyben részesítik azokat az alkotásokat, ahol valamilyen szabályosságot vélnek felfedezni, ahol van egy középpont, egy tengely. Munkám során munkatársaimmal rendszeresen vezetünk úgynevezett zenésfestés -es azaz kombinált - csoportfoglalkozást, ahol különböző hangulatú zenéket használunk alapként. A klasszikus, mégis populárisabb, könnyen befogadható komolyzenétől a modern instrumentális zenéig. A reakcióikat, alkotásaikat több tényező is befolyásolja. Pszichés állapotuk, előképzettségük úgy zenei, mint szakismereti-, kultúrkörük, hangulatuk. Itt is megfigyelhetők a fent említettek, azaz az ábrázolásmód, elhelyezés a képen, illetve jellemző még hogy mennyire élnek a rendelkezésre bocsátott lap méretével, hol helyezik el alakjaikat. Azonban figyelnünk kell ekkor is az egyénre! Mert a műalkotások és a pszichikai zavarok természetüknél fogva egyéniek. Olyanok, mint egy ablak, amelyen keresztül egy ember magányos belső valóságára pillantunk. Emiatt a pszichikus zavarok megértése mindig az általánostól az egyediig való eljutás folyamata. 8 Egy "zenés festés"-es csoport kapcsán feladtam a megszokottat, azt, hogy csak zenét használunk, és egy pszichiátriai osztály életét bemutató nyilvánosan még be nem mutatott- musical-ból játszottam le provokáló részletet. Kíváncsi voltam miként élik meg, mennyire tudatosul bennük, és miként tudják a keletkezett érzéseket kezelni, milyen formába jelenítik meg. Egyetlen dacos, a csoporton kívüli történéseket a csoport közegben projektáló 8 Kimmo Lehtonen 18

19 és a szövegre áttoló esettől eltekintve pozitív eredményt hozott. 9 Vízfestékkel készült képeiken megjelentek azok az ábrák, "jelképek", sztereotípiák, melyekkel a külvilág, a társadalom általában azonosítani szokta a pszichiátriai osztályokat, pácienseket. Például: fecskendők, fehér köpenyek, rácsok - annak ellenére, hogy osztályunkon egyetlen kórtermen sincs rács-, valamint azok a tevékenységek melyeket megénekeltek a művészek. Azaz gyakorlatilag leíró ábrázolást láthatunk a rajzokon. Ezen a kísérleten kívül soha nem használunk olyan zenét, melyben szöveg, ének található, hogy ne befolyásolja a résztvevőket, ne vonja el figyelmüket. Ez a csoport viszont olyan stabil és jó állapotú páciensekből állt, hogy orvosukkal úgy gondoltuk megpróbálhatjuk miként reagálnak az adott témára, főként miután több nagycsoporton is említésre került, hogy stigmatizálva érzik még a mai napig is magukat, betegségüket a társadalomban. Mint dolgozatomban észrevehető, nem sikerült teljesen elkülönítenem a művészetterápia három területét. Ritkán dolgozom csak egyik formával. Általában kombinálom őket, mindegyik specifikum adott helyzetben adekvátnak vélt előnyeit ki és felhasználva. E gyakorlat helyességére a szakirodalomban találtam több utalást. Cattel és Anderson 1953-ban megjelent tanulmányában úgy vélekedik, hogy a zene és természetesen a képzőművészet, mozgás terápia - különösen alkalmas terület arra, hogy egy személyiséget feltáró projektív tesztet készítsünk, mert a zene utat enged a legbensőbb érzelmeknek, mindemellett nem hozza működésbe a gátlásokat. Az első tézissel gyakorlatomat figyelembevéve maradéktalanul egyetértek, főként mivel a zene - mint művészeti ág - rendkívüli erővel bír, hiszen az épen maradt struktúrák erősítésével kompenzáljuk a beteg személyiségrészek funkcióit. Pácienseinknél a szavakkal való önkifejezés időszakosan sokkal nehézkesebb, így a - nem feltétlenül művészi- munkáiknak, a zenének olyan közvetítő szerep jut, amely a kapcsolatteremtés nehézségeit próbálja áthidalni, sokszor jobb eredménnyel, mintha megszólalnának. Azonban a második tézissel, miszerint nem mobilizálja a szorongást, nem tudok egyetérteni, mivel tapasztalataim szerint olyan mértékű a megfelelési kényszer, olyannyira törekednek arra, hogy jól és helyesen válasszanak, válaszoljanak, hogy ezzel elnyomják a valós érzéseiket, érzelmeiket. Természetesen nem állítom 9 Végeredményben ez is pozitív, mert egy őt foglalkoztató problémát ezen a módon megoldott, elérte célját a művészetterápia 19

20 hogy ez általános, de azoknál a pszichiátriai betegeknél - főként szkizofrének - akikkel foglalkozom, ezt tapasztalom nap mint nap. Nem csak szimpla zenehallgatásnál, de akár egy kiállítás megtekintésénél is. Betegségük során több teszttel találkoztak már, és összefüggést véltek felfedezni a tesztek eredménye és azt követő terápiák, kórházi kezelések időtartama között, így a legártatlanabb kérdés mögött is diagnosztizálást sejtenek. Most mondhatnánk természetes, hiszen a skizofrénia gyakran társul paranoiával, de megfigyelhettük ezt már neurotikusoknál is, talán csak az oligofrének nem mérlegelnek és a valódi ízlésüket, érzéseiket adják tudtunkra a maguk egyszerű módján. 10 Ha a művészet és befogadó személyisége közötti kapcsolatról beszélünk, fontos megemlíteni, ami a Halász László által szerkesztett Művészetpszichológia könyvben is olvasható, miszerint a befogadó és alkotó választását, ítéletét nagymértékben befolyásolja hangulata, a vizsgálatot megelőző történések. Ez a történés lehet egy egyszerűnek tűnő osztályon belüli áthelyezés 11, egy kapcsolati esemény, melyek mindegyike állapotrosszabbodáshoz vezethet, ezeket a kisebb nagyobb rezdüléseket tökéletesen nyomon tudjuk követni a rajzokkal, agyagformákkal. A gerontopszichiátriai részlegen kezelt páciensek tájékozódási képessége rendkívül alacsony illetve olykor teljesen hiányzik, ezért szükséges a "zárt ajtós" rendszer. Hogy elkerüljük az ebből adódó izolációt, heti egyszeri alkalommal kreatív-kézműves foglalkozásba vonjuk be őket. Van, ki verbálisan, van ki manuálisan ügyesebb. Ennél a csoportnál elsődleges cél a páciensek kimozdítása, a régi, még meglévő ismeretek felelevenítése, a hosszú távú memóriában még épségben megmaradt ismeretek, élmények felszínre hozása, néha egyszerűen "csak" értelmes elfoglaltság biztosítása legalább heti egy alkalommal. Az osztályon kezelt pácienseknek a zárt részlegek (szubintenzív, gerontopszichiátria) kivételével, és természetesen az ambuláns betegeknek is lehetőségük van szabad választású, nem strukturált művészetterápiás foglalkozáson 10 Mint korábban már utaltam rá. 11 Megfigyelhető hogy az osztályon kezeltek között egyfajta hierarchia alakult ki. Ez mára olyan szintet ért el, hogy büntetésként értékelik a neurotikus páciensek, ha lekerülnek a cserepesnek csúfolt épületbe, ahol a rehabilitációs, gerontopszichiátriai és az addictológiai részleg található, valóban kétségbeejtő körülmények között. A cserepesben fekvő betegeknél észrevehető markáns ellentét van az addiktológiai és a rehabilitációs páciensek között. 20

A pszichiátriai rehabilitáció célja. A pszichiátriai rehabilitáció alapelvei. A rehabilitáció folyamata. A diagnózis felállítása

A pszichiátriai rehabilitáció célja. A pszichiátriai rehabilitáció alapelvei. A rehabilitáció folyamata. A diagnózis felállítása A pszichodiagnosztika és terápia elvei a pszichiátriai rehabilitációban Dr. Magyar Erzsébet A pszichiátriai rehabilitáció célja a rokkant, fogyatékos személy számára a legszélesebb körű lehetőség biztosítása

Részletesebben

A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre. Magyari Judit

A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre. Magyari Judit A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre Magyari Judit A betegek és családtagjaik lelki alkalmazkodásában nagy szerepe van: a rákkal kapcsolatos mai társadalmi

Részletesebben

Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin

Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin Betegségmagatartás Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin WHO definíciója: Mi az egészség? Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság

Részletesebben

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében Készítette: Uicz Orsolya Lilla 2011. Erőszakos, támadó!

Részletesebben

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A jó gyakorlat célja Az idegen nyelvi nap során a tanulók különböző idegen nyelvi foglalkozásokon, workshopokon

Részletesebben

III. Pszichoanalitikus perspektíva. Pszichoanalitikus perspektíva 2.: Szorongás, elhárítás, énvédelem

III. Pszichoanalitikus perspektíva. Pszichoanalitikus perspektíva 2.: Szorongás, elhárítás, énvédelem III. Pszichoanalitikus perspektíva Pszichoanalitikus perspektíva 2.: Szorongás, elhárítás, énvédelem Szorongás Freud: a szorongás = vészjelzés, mely figyelmezteti az ént, hogy valami kellemetlen fog bekövetkezni.

Részletesebben

Drámaoktatás a hazai oktatási rendszerben. Kaposi József 2014

Drámaoktatás a hazai oktatási rendszerben. Kaposi József 2014 Drámaoktatás a hazai oktatási rendszerben Kaposi József 2014 A közoktatás keretei között folyó színházi nevelés Általános és középiskola Dráma és tánc 1-6. évfolyam Dráma és tánc 7-12. évfolyam Dráma érettségi

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK Mohamed Aida* EGYÉNI STRESSZLELTÁRA (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK 100-66% 65-36% 35-0% 27% EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT 0-35% 36-65% 66-100% 42% SZOKÁSOK /JELLEMZŐK 0-35% 36-65% 66-100% 58% Cégnév:

Részletesebben

A pszichodiagnosztika és terápia elvei a pszichiátriai rehabilitációban. Dr. Magyar Erzsébet

A pszichodiagnosztika és terápia elvei a pszichiátriai rehabilitációban. Dr. Magyar Erzsébet A pszichodiagnosztika és terápia elvei a pszichiátriai rehabilitációban Dr. Magyar Erzsébet A pszichiátriai rehabilitáció célja a rokkant, fogyatékos személy számára a legszélesebb körű lehetőség biztosítása

Részletesebben

Egyéni Fejlesztési Terv (Egyéni Előrehaladási Terv)

Egyéni Fejlesztési Terv (Egyéni Előrehaladási Terv) Egyéni Fejlesztési Terv (Egyéni Előrehaladási Terv) Mentor neve: Mentor azonosítója: Tanuló neve: Tanuló azonosítója: Az Egyéni Fejlesztési Terv egy folyamatosan változó, a tanuló fejlődését regisztráló,

Részletesebben

A kultúra szerepe a fájdalomban

A kultúra szerepe a fájdalomban A fájdalom A fájdalom nem kizárólagosan testi jelenség, hanem a test, az elme és a kultúra együttműködéseként áll elő. A fizikai élmény elválaszthatatlan kognitív és érzelmi jelentőségétől. Az egészséges

Részletesebben

Tanulói feladatok értékelése

Tanulói feladatok értékelése Tanulói feladatok értékelése FELADATLEÍRÁS: TÉMA: A Méhkirálynő című mese feldolgozása 2. d osztály ALTÉMA:Készítsünk árnybábokat! FELADAT: Meseszereplők megjelenítése árnybábokkal A FELADAT CÉLJA: Formakarakterek

Részletesebben

1. A képzés kezdésének pontos időpontja, helyszíne: 2003. július 16-21. Dunapataj Szelidi tó Kastély u. 15.

1. A képzés kezdésének pontos időpontja, helyszíne: 2003. július 16-21. Dunapataj Szelidi tó Kastély u. 15. Szakmai beszámoló a kerületi kortárssegítő képzésről 1. A képzés kezdésének pontos időpontja, helyszíne: 2003. július 16-21. Dunapataj Szelidi tó Kastély u. 15. 2. A képzés további időpontjai és helyszíne:

Részletesebben

Felnőttek, mert felnőttek

Felnőttek, mert felnőttek Zolnai Erika Felnőttek, mert felnőttek Értelmi sérült felnőttek szexuálpedagógiai támogatása KLTE S z o c í o Í ő í í í ű Tanszék Könyvtára Leli, KEZEM FOGVA ÖSSZ EfO & K > Kézenfogva Alapítvány Budapest,

Részletesebben

Kommunikáció az élet végén. Magyari Judit

Kommunikáció az élet végén. Magyari Judit Kommunikáció az élet végén Magyari Judit A halálhoz való viszonyulás megváltozott. A múlt század elejéig nem fordulhatott elő, hogy valaki egyedül maradjon, és ne legyen mellette valaki, aki segít neki

Részletesebben

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Szuhai Nóra ügyvezető, coach, tréner mentor Legjobb vagyok Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. MUTASS UTAT! Európai hálózatok a

Részletesebben

A dadogás komplex művészeti terápiás programjának gyakorlati tapasztalatai. Molnárné Bogáth Réka Kozmutza Flóra EGYMI, Budapest 2011. november 14.

A dadogás komplex művészeti terápiás programjának gyakorlati tapasztalatai. Molnárné Bogáth Réka Kozmutza Flóra EGYMI, Budapest 2011. november 14. A dadogás komplex művészeti terápiás programjának gyakorlati tapasztalatai Molnárné Bogáth Réka Kozmutza Flóra EGYMI, Budapest 2011. november 14. Máshogy mondom, furcsa módon Te a Földön én a Holdon Mondd

Részletesebben

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció. BEMUTATÁS Képességeinek legnagyobb részét az ember sohasem realizálja, s ezek mindaddig ki sem bontakozhatnak, amíg jobban meg nem értjük természetüket.

Részletesebben

Alulteljesítő tehetségek. Kozma Szabolcs

Alulteljesítő tehetségek. Kozma Szabolcs Alulteljesítő tehetségek Kozma Szabolcs. MOTTÓ Az eredetiség nem azt jelenti, hogy olyat mondunk, amit még senki nem mondott, hanem, hogy pontosan azt mondjuk, amit mi magunk gondolunk. James Stephens

Részletesebben

Multikulturális tartalom megjelenése a tanórákon és azon kívül A) JOGSZABÁLYI ÉS SZERVEZETI HÁTTÉR:

Multikulturális tartalom megjelenése a tanórákon és azon kívül A) JOGSZABÁLYI ÉS SZERVEZETI HÁTTÉR: Multikulturális tartalom megjelenése a tanórákon és azon kívül A) JOGSZABÁLYI ÉS SZERVEZETI HÁTTÉR: Települési adottságok, helyi igények felmérése (mérlegelés). Tantestületi döntés. Felkészülés, elıkészítés.

Részletesebben

A modern menedzsment problémáiról

A modern menedzsment problémáiról Takáts Péter A modern menedzsment problémáiról Ma a vezetők jelentős része két nagy problémával küzd, és ezekre még a modern a természettudományos gondolkodáson alapuló - menedzsment és HR elméletek sem

Részletesebben

Óravázlat. Az óra menete. Most mutasd meg! című játék. A következő foglalkozások eljátszása, kitalálása a cél:

Óravázlat. Az óra menete. Most mutasd meg! című játék. A következő foglalkozások eljátszása, kitalálása a cél: Óravázlat Tantárgy: Erkölcstan Évfolyam: 5. Tematikai egység: A mindenséget kutató ember Az óra témája: Tudósaink, művészeink (példaképeink) Az óra célja és feladata: A művészek, tudósok munkájának feltárása

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

Dr. Halász László az MTA doktora, tudományos tanácsadó

Dr. Halász László az MTA doktora, tudományos tanácsadó Dr. Halász László az MTA doktora, tudományos tanácsadó Szociálpszichológiai Osztály Tel.: közvetlen: 279 6091 mellék: 6091 VH.1. emelet 119. szoba E-mail cím: mailto:halasz[kukac]mtapi[pont]hu PUBLIKÁCIÓK

Részletesebben

Bálint csoport a komplementer medicinában Személyes és szakmai továbbképzés esetmunka útján

Bálint csoport a komplementer medicinában Személyes és szakmai továbbképzés esetmunka útján Bálint csoport a komplementer medicinában Személyes és szakmai továbbképzés esetmunka útján Dr. Harrach Andor Pszichiáter, pszichoszomatika és pszichoterápia szakorvos D SE Magatartástudomámyi Intézet,

Részletesebben

VESZÉLYES EBEK A RENDELŐBEN. Tényleg veszélyesebbek-e az ebek a rendelőben?!

VESZÉLYES EBEK A RENDELŐBEN. Tényleg veszélyesebbek-e az ebek a rendelőben?! VESZÉLYES EBEK A RENDELŐBEN Tényleg veszélyesebbek-e az ebek a rendelőben?! VESZÉLYES EBEK Néhány gondolat a statisztikák kapcsán KUTYAHARAPÁSI STATISZTIKÁK - MAGYARORSZÁG Kevés pontos adat, W54 BNO kód

Részletesebben

Építőipari Szakképző Iskolája 9024 Győr, Nádor tér 4.

Építőipari Szakképző Iskolája 9024 Győr, Nádor tér 4. A Győri Műszaki SZC Gábor László Építőipari Szakképző Iskolája 9024 Győr, Nádor tér 4. Győr, 2015. július 1. 1 Tartalomjegyzék 1. A választott kerettanterv megnevezése...4 1.1. Célok, feladatok...4 1.2.

Részletesebben

1. óra : Az európai népviseletek bemutatása

1. óra : Az európai népviseletek bemutatása RAJZ TANTÁRGY 1. óra : Az európai népviseletek bemutatása A MODUL CÉLJA Az óra célja : Az egyes népviseletek jellegzetességeinek kiemelése, vizsgálatuk különböző szempontokból. Ruhadarabok funkciója az

Részletesebben

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 INGER TUDATTALAN KÉSZTETÉS EMÓCIÓ PSZICHOANALITIKUS MODELL Beck, 1974. INGER EMÓCIÓ TANULÁSELMÉLETI

Részletesebben

A személyiségtanuláselméleti megközelítései

A személyiségtanuláselméleti megközelítései Boross Viktor A személyiségtanuláselméleti megközelítései tanulás: viselkedésváltozás a tapasztalatok függvényében (pszichoterápia: viselkedésváltozása pszichoterápiás tapasztalatok függvényében) tanulás

Részletesebben

PSZICHOTERÁPIÁS ÉS MŰVÉSZETTERÁPIÁS CSOPORT TERVEZETT, REHABILITÁCIÓS IRÁNYÚ SZAKMAI MŰKÖDÉSE

PSZICHOTERÁPIÁS ÉS MŰVÉSZETTERÁPIÁS CSOPORT TERVEZETT, REHABILITÁCIÓS IRÁNYÚ SZAKMAI MŰKÖDÉSE PSZICHOTERÁPIÁS ÉS MŰVÉSZETTERÁPIÁS CSOPORT TERVEZETT, REHABILITÁCIÓS IRÁNYÚ SZAKMAI MŰKÖDÉSE Pszichológus: Bujdosó Balázs Déri Barna Krekó Kata Művészetterapeuta: Giczi Andrea Horváth Judit Takács Marianna

Részletesebben

Őskori barlangrajzok

Őskori barlangrajzok Őskori barlangrajzok Időpont: 2009. szeptember 29. 13.00 h-tól 16.00 h-ig Tanulócsoport: 3. évfolyam (9-10 éves) Téma: Őskor művészete. Az őskori barlangfestmények Vizuális feladat: Ismerkedés az őskori

Részletesebben

Jövőképformálás 4. ÉVFOLYAM. Én és a világ. A modul szerzõje: Nahalka István. SZKA_104_21 30 év múlva szerintem

Jövőképformálás 4. ÉVFOLYAM. Én és a világ. A modul szerzõje: Nahalka István. SZKA_104_21 30 év múlva szerintem SZK_104_21 30 év múlva szerintem Jövőképformálás Én és a világ modul szerzõje: Nahalka István SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 4. ÉVFOLYM tanári 30 év múlva szerintem 4. évfolyam 355 MODUlVÁZLT

Részletesebben

Igyunk-e előre a medve. Szükségletpiramis az italfogyasztásban Gergely Ferenc / Cognative Kft.

Igyunk-e előre a medve. Szükségletpiramis az italfogyasztásban Gergely Ferenc / Cognative Kft. Igyunk-e előre a medve bőrére? Szükségletpiramis az italfogyasztásban Gergely Ferenc / Cognative Kft. Hogyan fejlesszünk jobb terméket/reklámot? Új termék vagy kommunikáció kidolgozásához /fejlesztéséhez

Részletesebben

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához avagy amiről a módszertanok nem írnak dr. Prónay Gábor 6. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2003. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA

Részletesebben

A kompetencia terület neve

A kompetencia terület neve Pomáz Város Önkormányzata TÁMOP 3.1.4/08-1-2008-0024 Kompetencia alapú oktatás bevezetése Pomáz Város Önkormányzata nevelési oktatási intézményeiben A kompetencia terület neve SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS

Részletesebben

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgási feladat: - három témakör

Részletesebben

I./1. fejezet: Orvosi alapkompetenciák

I./1. fejezet: Orvosi alapkompetenciák I./1. fejezet: Orvosi alapkompetenciák A fejezet célja, hogy világossá váljon a diákok számára, hogy az egyes orvosi kompetenciák milyen kapcsolatban állnak a pszichoterápiás beavatkozásokkal. Kompetencia

Részletesebben

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28.

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28. LÁNG, PARÁZS, HAMU A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben 2013. május 28. A kiégési tünetegyüttes (burnout szindróma) jelensége Technológiából átvett fogalom: az energiaforrás

Részletesebben

GYEREKTERÁPIA. K. Németh Margit szakpszichológus képzés

GYEREKTERÁPIA. K. Németh Margit szakpszichológus képzés GYEREKTERÁPIA K. Németh Margit szakpszichológus képzés A két fı irányzat Anna Freud Gyereket nem lehet analízisbe venni Pedagógia hangsúlyozása A terapeuta valós személy A felettes én az ödipális örököse

Részletesebben

Dr. Péczely László Zoltán. A Grastyán örökség: A játék neurobiológiája

Dr. Péczely László Zoltán. A Grastyán örökség: A játék neurobiológiája Dr. Péczely László Zoltán A Grastyán örökség: A játék neurobiológiája A motiváció A motiváció az idegrendszer aspeficikus aktiváltsági állapota, melyet a külső szenzoros információk, és a szervezet belső

Részletesebben

TÉLETEK K S TEREOT O ÍPI P ÁK K iv an n a k é k pe p n?

TÉLETEK K S TEREOT O ÍPI P ÁK K iv an n a k é k pe p n? ELŐÍTÉLETEK SZTEREOTÍPIÁK Ki van a képen? Előzetes megállapítás Egyediségünkben rejlik erőnk egyik forrása: nincs két ember, aki tökéletesen egyforma lenne... Mivel nem pontosan egyformán szemléljük a

Részletesebben

Alkotószakkör iskolánk könyvtárában

Alkotószakkör iskolánk könyvtárában Alkotószakkör iskolánk könyvtárában Gyermekeink esztétikai érzékenysége, művészetek iránti fogékonysága az élményt és eredményt biztosító aktivitás révén fejlődik igazán. Alkotó, kreatív, a saját világát

Részletesebben

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Zárókonferencia Tréningek, klubfoglalkozások a projektben

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Zárókonferencia Tréningek, klubfoglalkozások a projektben TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Zárókonferencia Tréningek, klubfoglalkozások a projektben 2011. január 27. Kommunikációs és csoportépítő tréning 3x6 óra Célok: - a csoporttagok beilleszkedésének csoportba és

Részletesebben

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM Szeresd az egészséged, mert ez a jelen. Védd a kisgyermeket, mert ő a jövő. őrizd a szüleid egészségét! merta múlton épül föl a jelen és a jövő. Bárczy Gusztáv 2 Tartalom 1. Egészséges

Részletesebben

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET ADHD-s gyermekek családjai részére KEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ FÜZET Ezt a tájékoztató füzetet azért készítettük, hogy segítsünk a FIGYELEMHIÁNY/HIPERAKTIVITÁS

Részletesebben

ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISOLA ÉS KOLLÉGIUM

ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISOLA ÉS KOLLÉGIUM ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISOLA ÉS KOLLÉGIUM AZ ENYHÉN ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁJÁT ELLÁTÓ SPECIÁLIS SZAKISKOLA KÖTELEZŐ 9/E ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMÁNAK HELYI TANTERVE Célok és

Részletesebben

É R T É K E L É S. a program szóbeli interjúján résztvevő személyről. K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek

É R T É K E L É S. a program szóbeli interjúján résztvevő személyről. K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek É R T É K E L É S a program szóbeli interjúján résztvevő személyről K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek Értékelés: A terület pontozása 1-5 tartó skálán, ahol az egyes pontszám a

Részletesebben

Az óvodás korúak közlekedésre nevelés módszertana. Gulyás Anikó közlekedéspedagógia Budapest, 2014.02.28.

Az óvodás korúak közlekedésre nevelés módszertana. Gulyás Anikó közlekedéspedagógia Budapest, 2014.02.28. Az óvodás korúak közlekedésre nevelés módszertana Gulyás Anikó közlekedéspedagógia Budapest, 2014.02.28. Projekt kidolgozásának ütemterve Helyzetelemzés végzése a programban résztvevő óvodáról. Ismeretszerzés

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2383/2014. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2383/2014. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2383/2014. számú ügyben Előadó: dr. Kiss Bernadett dr. Tóth Lívia Az eljárás megindulása 2014 tavaszán átfogó vizsgálatot indítottam, amelynek célja Békés

Részletesebben

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12.

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Az agresszió Ranschburg Jenő: Szándékos cselekedet, melynek indítéka, hogy valakinek, vagy valaminek kárt, sérelmet,

Részletesebben

A ROSSZ HÍR FOGALMA. A jövőképet jelentősen negatívan befolyásoló információ:

A ROSSZ HÍR FOGALMA. A jövőképet jelentősen negatívan befolyásoló információ: Dr. Csörsz Ilona A ROSSZ HÍR FOGALMA A jövőképet jelentősen negatívan befolyásoló információ: Rosszindulatú betegségek diagnózisának közlése Krónikus betegségek (pl. diabetes, hypertónia stb.) diagnózisának

Részletesebben

TÁMOP 3.4.3 08/2 Iskolai tehetséggondozás MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR

TÁMOP 3.4.3 08/2 Iskolai tehetséggondozás MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR TÁMOP 3.4.3 08/2 MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR TÁMOP 3.4.3 08/2 TÁMOP 3.4.3 08/2 Elsődleges cél volt a gyermek személyiségét több irányból fejleszteni a kiemelkedő képességeit tovább csiszolni, a testilelki komfortérzetét

Részletesebben

Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában

Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában Kedvezményezett: Országos Tisztifőorvosi Hivatal Dr. Bicsák Krisztina

Részletesebben

Programozásban kezdőknek ajánlom. SZERZŐ: Szilágyi Csilla. Oldal1

Programozásban kezdőknek ajánlom. SZERZŐ: Szilágyi Csilla. Oldal1 Milyen kincseket rejt az erdő? Kubu maci és barátai segítségével választ kapunk a kérdésre. A mesekönyv szerkesztése közben a tanulók megismerkednek a Scatch programozás alapjaival. Fejlődik problémamegoldó

Részletesebben

Bevezetés a táncfilm készítésbe kritikai érzék fejlesztése Klasszikus balett

Bevezetés a táncfilm készítésbe kritikai érzék fejlesztése Klasszikus balett SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIA Projekt az Alapfokú Művészetoktatási Intézmények számára Klasszikus balett tanszak (9-12. életév) Bevezetés a táncfilm készítésbe kritikai érzék fejlesztése

Részletesebben

Képzési Program. Angol Nyelvi Képzési Program

Képzési Program. Angol Nyelvi Képzési Program A képzési program ismertetése Képzési Program Február 15 Bt. 6769 Pusztaszer Felnőttképzési nyilvántartási szám: 00086-2012 Az angol nyelvi képzési program célja, hogy ismertesse a Február 15 Bt. nyelvi

Részletesebben

Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele?

Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele? Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele? Kérdések elitista megközelítés egyenlőség elv? ritka, mint a fehér holló nekem minden tanítványom tehetséges valamiben mi legyen a fejlesztés iránya? vertikális

Részletesebben

Bálint Éva - Urbanics Ildikó

Bálint Éva - Urbanics Ildikó Bálint Éva - Urbanics Ildikó Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet Koponya-agysérültek Rehabilitációs Osztálya ORFMMT XXXI. Vándorgyűlése 2012. Szombathely Ha nem tudom, hogy nem tudom, azt hiszem, hogy

Részletesebben

Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola - Fizika

Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola - Fizika TILDY ZOLTÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA,ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY ÉS EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT FIZIKA HELYI TANTERV 7 8. évfolyam SZEGHALOM 2009 CÉLOK ÉS FELADATOK Az általános iskolai fizikatanítás

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-496/2016. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-496/2016. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-496/2016. számú ügyben Előadó: dr. Kiss Bernadett dr. Tóth Lívia dr. Borza Beáta dr. Csikós Tímea Az eljárás megindulása A Nemzeti Emberi Jogi Intézmények

Részletesebben

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója Olasz nyelv FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés 1. Társalgási feladat/interjú: három témakör interakció kezdeményezés

Részletesebben

Németh László Mit vár a társadalom a szociális szolgáltatóktól a XXI. században?*

Németh László Mit vár a társadalom a szociális szolgáltatóktól a XXI. században?* Németh László Mit vár a társadalom a szociális szolgáltatóktól a XXI. században?* Izgalmas kérdésfeltevés a szociális munka napja alkalmából 2004-ben. A mindennapokat meghatározó kérdés, amelyre a mindennapokban

Részletesebben

A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk

A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk Összeállította: dr. Pék Győző Forrás: Csabai-Molnár: Egészség, betegség, gyógyítás Medicina Laikus teóriák az egészségről és annak elvesztéséről A stressz,

Részletesebben

Burnout, Segítő Szindróma

Burnout, Segítő Szindróma TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Burnout, Segítő Szindróma Hőhn Ildikó ellátottjogi képviselő. Segítő attitűd és a jogvédő Az attitűd étékelő

Részletesebben

Pedagógiai Program (Nevelési Program)

Pedagógiai Program (Nevelési Program) Mecsekaljai Iskola Testnevelési Általános és Középiskolája Pedagógiai Program (Nevelési Program) BEVEZETŐ AZ ISKOLA MOTTÓJA: A sport megtanít arra, hogyan lehet győzni és emelt fővel veszíteni. A sport

Részletesebben

Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók

Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók Személyes konstrukciók Kiindulópont: A fizikai valóság, önmagunk és az események megtapasztalása személyenként jelentősen változik személyes képet alakítunk

Részletesebben

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat Az edző, sportoló, szülő kapcsolat A család (szülő)- sportoló kapcsolat A család fogalma: különnemű, legalább két generációhoz tartozó személyek csoportja, amely reprodukálja önmagát. A tagok egymáshoz

Részletesebben

Szinergia EIA/2013/3.7.1. projekt Szociális munka a menekültek, migránsok körében Menedék - Migránsokat Segítő Egyesület. Tereplátogatás támpontok

Szinergia EIA/2013/3.7.1. projekt Szociális munka a menekültek, migránsok körében Menedék - Migránsokat Segítő Egyesület. Tereplátogatás támpontok Szinergia EIA/2013/3.7.1. projekt Szociális munka a menekültek, migránsok körében Menedék - Migránsokat Segítő Egyesület Tereplátogatás támpontok Cél A tereplátogatás célja Budapest tereinek, társadalmi

Részletesebben

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás 1 A felnőttképző oktatóval szemben támasztott követelmények 1.Tanácsadó szerep szakmai felkészültség oktatási módszerek ismerete és alkalmazása a tudás átadásának

Részletesebben

Válaszkeresés a társadalmi problémákra Bugán Antal pszichológussal Balogh József beszélget

Válaszkeresés a társadalmi problémákra Bugán Antal pszichológussal Balogh József beszélget 2008 / Tél F o r s p o n t S z o c i o l ó g i a, p s z i c h o l ó g i a, p e d a g ó g i a Válaszkeresés a társadalmi problémákra Bugán Antal pszichológussal Balogh József beszélget A 21. század pszichológiája

Részletesebben

III. Az állati kommunikáció

III. Az állati kommunikáció III. Az állati kommunikáció I. Kommunikáció a fajtestvérekkel I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés beszélgető állatok? I. Kommunikáció a fajtestvérekkel

Részletesebben

Közösségi szolgálati napló

Közösségi szolgálati napló Élményeim, tapasztalataim: Közösségi szolgálati napló Név:... Oktatási azonosító:... Kedves középiskolás Diák! Bizonyára sokat hallottál már a közösségi szolgálatról, és foglalkoztat a kérdés: Miért éppen

Részletesebben

Felnőttkori személyiségzavarok felosztása, diagnosztikája

Felnőttkori személyiségzavarok felosztása, diagnosztikája Felnőttkori személyiségzavarok felosztása, diagnosztikája Dr. Budavári Ágota ECP 1 Életvitel, veszélyeztetettség Válási gyakoriság Balesetező hajlam Munkanélküliség, hajléktalanság Kriminális cselekmény

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 607 CÉLOK ÉS FELADATOK - Az osztályfőnöki munka célja a személyiségfejlesztés, az osztályközösség formálása, a különböző nevelési hatások integrálása.

Részletesebben

KÖZÉPSZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÖZÉPSZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Általános jellemzok FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegíto beszélgetés 1. Társalgási feladat: három témakör interakció kezdeményezés nélkül 2. Szituációs feladat: interakció a vizsgázó

Részletesebben

Krízishelyzetek az iskolában Parrag Bianka, Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat

Krízishelyzetek az iskolában Parrag Bianka, Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Krízishelyzetek az iskolában Parrag Bianka, Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Bevezető Iskolapszichológiától az iskolában végzett nevelési tanácsadásig A szakszolgálati intézmények működését szabályozó

Részletesebben

Pszichológus etika II. Egy szentélybe lép be a lélekkel foglalkozó ember, amikor a másik ember lelkén kopogtat. I. A dilemma fogalma II. A dilemma felbukkanása III. Nem minden dilemma etikai dilemma IV.

Részletesebben

Osztályfőnöki 5. - 8. évfolyam

Osztályfőnöki 5. - 8. évfolyam Osztályfőnöki 5. - 8. évfolyam 5. évfolyam ök Önismeret 6 Együtt élünk 4 A drog fogalma, hatásai 1 Személyes biztonság: jogaim, kötelességeim 2 Tanulási szokások 5 Szabad felhasználás 4 Összesen: 36 6.

Részletesebben

ANYANYELVI NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN, A MONTESSORI PEDAGÓGIA ESZKÖZRENDSZERÉVEL ZÁRÓDOLGOZAT

ANYANYELVI NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN, A MONTESSORI PEDAGÓGIA ESZKÖZRENDSZERÉVEL ZÁRÓDOLGOZAT Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar Továbbképzési és vizsgaközpont ANYANYELVI NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN, A MONTESSORI PEDAGÓGIA ESZKÖZRENDSZERÉVEL ZÁRÓDOLGOZAT KONZULENS TANÁR: Dr. Szinger Veronika

Részletesebben

Helyi tanterv VIZUÁLIS KULTÚRA

Helyi tanterv VIZUÁLIS KULTÚRA Éltes Mátyás Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Helyi tanterv VIZUÁLIS KULTÚRA 1-5. évfolyam 2008. Officina Bona

Részletesebben

a segítségnyújtás az elhelyezkedést, a diszkrimináció elleni küzdelmet és a beilleszkedés stabilitását szolgálja.

a segítségnyújtás az elhelyezkedést, a diszkrimináció elleni küzdelmet és a beilleszkedés stabilitását szolgálja. Bevezető A kilencvenes években komoly szemléletváltás történt Európában a társadalmi hátrányok megítélésében, a segítés céljaiban és formáiban. Az alkalmazkodás helyett egyre inkább a megmaradt képességek

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Törcsvár Utcai Óvoda

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Törcsvár Utcai Óvoda PEDAGÓGIAI PROGRAM Törcsvár Utcai Óvoda 1112 Budapest Törcsvár utca 19-21. Az intézmény OM azonosítója: 034463 Intézményvezető: Steixnerné Strausz Ildikó Legitimációs eljárás Az érvényességet igazoló aláírások

Részletesebben

I. EXPOZÍCIÓS PROGRAMOK FÉLAUTOMATA PROGRAMOK...

I. EXPOZÍCIÓS PROGRAMOK FÉLAUTOMATA PROGRAMOK... Haladó Tanfolyam Tartalomjegyzék I. EXPOZÍCIÓS PROGRAMOK FÉLAUTOMATA PROGRAMOK... 3 1. BEVEZETŐ AZ EXPOZÍCIÓS PROGRAMOKBA... 3 1. ISO érzékenység... 5 2. WB Fehér egyensúly beállítása... 9 3. Fénymérési

Részletesebben

AZ AGRESSZÍV ÉS A SEGÍTŐ VISELKEDÉS ALAKULÁSA ÓVODÁS KORBAN. Zsolnai Anikó SZTE BTK Neveléstudományi Intézet zsolnai@edpsy.u-szeged.

AZ AGRESSZÍV ÉS A SEGÍTŐ VISELKEDÉS ALAKULÁSA ÓVODÁS KORBAN. Zsolnai Anikó SZTE BTK Neveléstudományi Intézet zsolnai@edpsy.u-szeged. AZ AGRESSZÍV ÉS A SEGÍTŐ VISELKEDÉS ALAKULÁSA ÓVODÁS KORBAN Zsolnai Anikó SZTE BTK Neveléstudományi Intézet zsolnai@edpsy.u-szeged.hu Szociális kompetencia társas viselkedés Nagy József (2000): A szociális

Részletesebben

Egyéni és csoportos foglalkozások a gyerek és iskolai könyvtárban

Egyéni és csoportos foglalkozások a gyerek és iskolai könyvtárban Egyéni és csoportos foglalkozások a gyerek és iskolai könyvtárban Egyéni foglalkozások egyszerre csak egy gyerek mindig egyénre szabott egyéni értelmi és érzelmi szint dominál a személyesség, a meghittség

Részletesebben

A Taní tó i/tana ri ké rdó ívré békü ldó tt va laszók ó sszésí té sé

A Taní tó i/tana ri ké rdó ívré békü ldó tt va laszók ó sszésí té sé A Taní tó i/tana ri ké rdó ívré békü ldó tt va laszók ó sszésí té sé A Matematika Közoktatási Munkabizottságot az MTA III. osztálya azzal a céllal hozta létre, hogy felmérje a magyarországi matematikatanítás

Részletesebben

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest

Részletesebben

Mester-ség. Jézus, Buddha, Krisna, a Zen mesterek, a mostani tanítók például Tolle mind ugyanazt mondták és mondják.

Mester-ség. Jézus, Buddha, Krisna, a Zen mesterek, a mostani tanítók például Tolle mind ugyanazt mondták és mondják. ÉN-MI Mester-ség Kincs Meg világosodás Mire érdemes figyelni? Változtatás elfogadás Mit jelent embernek lenni? Kinek Hány a viszonya? világ közepe van? Jézus és mi Nézőpont Átalakuló váltás kérdés Együttérzés

Részletesebben

Anyssa. Távolsági hívás Avagy Üzen a lélek

Anyssa. Távolsági hívás Avagy Üzen a lélek Anyssa Távolsági hívás Avagy Üzen a lélek Szeretettel köszöntöm! Távolsági hívás, avagy üzen a lélek: könyvemnek miért ezt a címet adtam? Földi és misztikus értelemben is, jól értelmezhető. Pont ezért,

Részletesebben

A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015.

A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015. A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015. 1. Nevelési program 1.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A Nyíregyházi Szakképző

Részletesebben

Diagnosztika és terápiás eljárások a rehabilitációban. Lukács Péter DEOEC ORFMT

Diagnosztika és terápiás eljárások a rehabilitációban. Lukács Péter DEOEC ORFMT Diagnosztika és terápiás eljárások a rehabilitációban Lukács Péter DEOEC ORFMT A pszichológiában a pszichodiagnosztika alatt a különféle lelki folyamatok egyéni, ill. típusos jellegzetességeinek feltérképezése

Részletesebben

Érted? Érted! 10. ÉVFOLYAM FELKÉSZÍTÉS A FELNŐ TT SZEREPEKRE. A modul szerzői: Págyor Henriett és Marsi Mónika

Érted? Érted! 10. ÉVFOLYAM FELKÉSZÍTÉS A FELNŐ TT SZEREPEKRE. A modul szerzői: Págyor Henriett és Marsi Mónika SZKB 210_03 FELKÉSZÍTÉS FELNŐ TT SZEREPEKRE Érted? Érted! modul szerzői: Págyor Henriett és Marsi Mónika SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 10. ÉVFOLYM TNÁRI ÉRTED? ÉRTED! 27 MODULVÁZLT tevékenység

Részletesebben

Alapfogalmak. Bármennyire is fontos a beszéd, a cselekvés megelőzi és le is zárja azt. (Moreno 1939, Előszó) 1 2010.06.20. Pszichdráma-2006.04.26.

Alapfogalmak. Bármennyire is fontos a beszéd, a cselekvés megelőzi és le is zárja azt. (Moreno 1939, Előszó) 1 2010.06.20. Pszichdráma-2006.04.26. Pszichodráma Alapfogalmak Bármennyire is fontos a beszéd, a cselekvés megelőzi és le is zárja azt. (Moreno 1939, Előszó) 1 Mi a pszichodráma? Feltáró és tüneti jellegű csoportpszichoterápiás módszer Az

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON

STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON Tény, hogy a munkavállalók munkahelyi, családi és magán életi problémái nagymértékben képesek befolyásolni a munkavállaló munkahelyi teljesítményét, és ez által közvetett vagy

Részletesebben