A kormány 229/2012. (VIII.28) Korm. r. 23. (1) és (3) bekezdése alapján

Átírás

1 KÖZZÉTÉTELI LISTA A kormány 229/2012. (VIII.28) Korm. r. 23. (1) és (3) bekezdése alapján 1. Felvételi lehetőségekről szóló tájékoztató 2. Beiratkozás ideje, a fenntartó által engedélyezett osztályok száma 3. Az intézmény nyitva tartásának rendje A munkatervben rögzített jelentősebb rendezvények, események időpontja (lásd a 2018/2019-es tanév munkatervét) 4. A betöltött munkakörök alapján a pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége 5. A nevelő oktató munkát segítők száma és feladatköre 6. Dokumentumok (SZMSZ, PP, Házirend, 2018/2019-es tanév munkarendje) 7. Országos mérés-értékelés eredményei 8. A tanulók le- és kimaradásával, évfolyamismétlésével kapcsolatos adatok. 9. Az érettségi vizsgák évenkénti átlageredményei 10. A tanórán kívüli egyéb foglalkozások igénybevételének lehetőségei 11. A hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályai 12. Az osztályozóvizsga tárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei, a tanulmányok alatti vizsgák tervezett ideje 13. Az iskolai osztályok száma és az egyes osztályokban a tanulók létszáma 14. Tanfelügyeleti látogatás alapján készült értékelés 15. Intézményi intézkedési terv

2 1. A felvételiről szóló tájékoztató Képzési területek Belső kód Képzés megnevezése kezdő spanyol nyelv emelt szintű oktatása ének-zene / magyar orientáció Választható nyelv Egyéb információ (pl. tagozat, emelt szintű oktatás, orientáció ) Felvehető létszám angol öt órás spanyol nyelv 18 angol és német 0003 testnevelés angol és német haladó német nyelv emelt szintű oktatása haladó angol nyelv emelt szintű oktatása 0006 informatika kezdő német nyelv emelt szintű oktatása kezdő angol nyelv emelt szintű oktatása természettudomány os Kollégiumi elhelyezés biztosított: igen Felvételi vizsga: van angol vagy orosz német vagy orosz angol és német vagy orosz angol vagy orosz német vagy orosz angol és német vagy orosz ének-zene / magyar emelt óraszámban testnevelés emelt óraszámban nyolc órás német nyelv (kezdő szint) nyolc órás angol (előképzettséget igényel) informatika emelt óraszámban öt órás német (kezdő szint) öt órás angol (kezdő szint) biológia, kémia emelt óraszámban összlétszám: 178

3 A 2019/2020. TANÉVBEN INDULÓ KÉPZÉSEK A NYÍREGYHÁZI VASVÁRI PÁL GIMNÁZIUMBAN Képzési forma megnevezése kezdő spanyol nyelv emelt szintű oktatása ének-zene magyar orientáció kód testnevelés 0003 haladó német nyelv emelt szintű oktatása haladó angol nyelv emelt szintű oktatása Egyéb információ spanyol nyelv emelt óraszámban évfolyamok szerint: óra/hét kezdő szintről, előképzettséget nem igényel ének-zene emelt óraszámban évfolyamok szerint: óra/hét magyar emelt óraszámban évfolyamok szerint: óra/hét és dráma +2 óra/hét testnevelés emelt óraszámban évfolyamok szerint: óra /hét haladó német nyelv emelt óraszámban évfolyamok szerint: óra/hét előképzettséget nem igényel haladó angol nyelv emelt óraszámban évfolyamok szerint: óra/ hét előképzettséget igényel Választha tó idegen nyelv (3 őra/hét) angol nyelv angol nyelv és német nyelv angol nyelv és német nyelv angol nyelv vagy orosz nyelv német nyelv vagy orosz nyelv Felvehető létszá m Felvételi módja és időpontja központi írásbeli: január szóbeli meghallgatás: beszédkészség, szövegek megértése, értelmezése, alkotása magyar nyelven február központi írásbeli: január képesség, készség mérése, szóbeli meghallgatás: február központi írásbeli: január képesség, készség mérése: február központi írásbeli: január szóbeli meghallgatás: beszédkészség, szövegek megértése, értelmezése, alkotása magyar nyelven február központi írásbeli: január szóbeli meghallgatás:angol nyelven

4 2019. február informatika 0006 kezdő német nyelv emelt szintű oktatása kezdő angol nyelv emelt szintű oktatása természettudomán yos informatika emelt óraszámban évfolyamok szerint: óra/hét német nyelv emelt óraszámban évfolyamok szerint: óra/hét kezdő szintről, előképzettséget nem igényel angol nyelv emelt óraszámban évfolyamok szerint: óra/hét kezdő szintről, előképzettséget nem igényel biológia-kémia emelt óraszámban évfolyamok szerint: biológia óra/hét ; kémia óra/hét angol nyelv és német nyelv vagy orosz nyelv angol nyelv vagy orosz nyelv német nyelv vagy orosz nyelv angol nyelv és német nyelv vagy orosz nyelv központi írásbeli: január központi írásbeli: január szóbeli meghallgatás: beszédkészség, szövegek megértése, értelmezése, alkotása magyar nyelven február központi írásbeli: január szóbeli meghallgatás: beszédkészség, szövegek megértése, értelmezése, alkotása magyar nyelven február központi írásbeli: január Központi felvételi vizsga időpontja: január ,00 h központilag szervezett egységes írásbeli A kijavított dolgozatok megtekintése és az értékelő lapok átvétele: január h-ig Képesség, készség mérése testnevelésből: február h, helye: Nyíregyházi Vasvári Pál Gimnázium, Nyíregyháza, Kiss Ernő u. 8. Szóbeli meghallgatás a haladó angol nyelvi tagozatra angol nyelvből: február h, helye: Nyíregyházi Vasvári Pál Gimnázium, Nyíregyháza, Kiss Ernő u. 8.

5 Képesség, készség mérése ének-zenéből, magyar orientáció szóbeli meghallgatás: február h, helye: Nyíregyházi Vasvári Pál Gimnázium, Nyíregyháza, Kiss Ernő u. 8. Szóbeli meghallgatás, beszédkészség, szövegek megértése, értelmezése, alkotása magyar nyelven a kezdő angol nyelvi, a kezdő német nyelvi, a kezdő spanyol nyelvi tagozatokra és a haladó német nyelvi tagozatra: február h, helye: Nyíregyházi Vasvári Pál Gimnázium, Nyíregyháza, Kiss Ernő u. 8. Helyben szervezett vizsgák pótló napja: február 26. helye: Nyíregyházi Vasvári Pál Gimnázium, Nyíregyháza, Kiss Ernő u. 8. A felvételi vizsgákra behívólevelet nem küldünk. Felvételi vizsga módja: 0001: írásbeli és szóbeli meghallgatás: beszédkészség, szövegek megértése, értelmezése, alkotása (magyar nyelven) 0002: írásbeli és képesség, készség mérése ének-zenéből, szóbeli meghallgatás 0003: írásbeli és képesség, készség mérése testnevelésből 0004: írásbeli és szóbeli meghallgatás: beszédkészség, szövegek megértése, értelmezése, alkotása (magyar nyelven) 0005: írásbeli és szóbeli meghallgatás angol nyelvből 0006: írásbeli 0007: írásbeli és szóbeli meghallgatás: beszédkészség, szövegek megértése, értelmezése, alkotása (magyar nyelven) 0008: írásbeli és szóbeli meghallgatás: beszédkészség, szövegek megértése, értelmezése, alkotása (magyar nyelven) 0009: írásbeli Felvételi kérelmek elbírálása a belső kódok szerint: 0006, 0009: Felvételi kérelmek elbírálásakor a tanulmányi eredményeken kívül a központilag kiadott egységes, kompetenciaalapú feladatlapokkal megszervezett írásbeli vizsga eredményeit is figyelembe vesszük, mégpedig: az általános tanterv alapján folyó felkészítést nyújtó középfokú iskolák számára készített magyar nyelvi feladatlapok eredményeit és az általános tanterv alapján folyó felkészítést nyújtó középfokú iskolák számára készített matematika feladatlapok eredményeit. Az iskolai felvételi eljárás során szerezhető összes pontszám: 150 pont Ebből: A tanulmányi eredményekből számított hozott maximális pontszám: 50 pont Az írásbeli vizsgán szerezhető maximális pontszám: magyarból: 50 pont, matematikából: 50 pont 0002: Felvételi kérelmek elbírálásakor a tanulmányi eredményeken, továbbá a központilag kiadott egységes, kompetenciaalapú feladatlapokkal megszervezett írásbeli vizsga eredményein kívül a helyben szervezett képesség-, készségmérés eredményeit is figyelembe vesszük; az írásbeli vizsgán az általános tanterv alapján folyó felkészítést nyújtó középfokú iskolák számára készített magyar nyelvi feladatlapok eredményeit, és az általános tanterv alapján folyó felkészítést nyújtó középfokú iskolák számára készített matematika feladatlapok eredményeit kérjük. Az iskolai felvételi eljárás során szerezhető összes pontszám: 200 pont. Ebből: A tanulmányi eredményekből számított, hozott maximális pontszám: 50 pont Az írásbeli vizsgán szerezhető maximális pontszám: magyarból: 50 pont, matematikából: 50 pont

6 Az iskolai képesség, készség mérésén a szóbeli meghallgatáson szerezhető maximális pontszám: 50 pont 0003: A testnevelési osztályba jelentkezés alapfeltétele, az egészségügyi alkalmasság, melynek megítélése a felvételi vizsga napján történik egy szűrővizsgálat alkalmával, melyet iskolánk gyermekgyógyász-sportszakorvosa végez. Felvételi kérelmek elbírálásakor a tanulmányi eredményeken, továbbá a központilag kiadott egységes, kompetenciaalapú feladatlapokkal megszervezett írásbeli vizsga eredményein kívül a helyben szervezett képesség-, készségmérés eredményeit is figyelembe vesszük; az írásbeli vizsgán az általános tanterv alapján folyó felkészítést nyújtó középfokú iskolák számára készített magyar nyelvi feladatlapok eredményeit, és az általános tanterv alapján folyó felkészítést nyújtó középfokú iskolák számára készített matematika feladatlapok eredményeit kérjük. Az iskolai felvételi eljárás során szerezhető összes pontszám: 200 pont. Ebből: A tanulmányi eredményekből számított, hozott maximális pontszám: 50 pont Az írásbeli vizsgán szerezhető maximális pontszám: magyarból: 50 pont, matematikából: 50 pont Az iskolai képesség-, készségmérésén szerezhető maximális pontszám: 50 pont 0005: Felvételi kérelmek elbírálásakor a tanulmányi eredményeken, továbbá a központilag kiadott egységes, kompetencialapú feladatlapokkal megszervezett írásbeli vizsga eredményein kívül a helyben szervezett angol nyelvű szóbeli meghallgatás eredményeit is figyelembe vesszük; az írásbeli vizsgán az általános tanterv alapján folyó felkészítést nyújtó középfokú iskolák számára készített magyar nyelvi feladatlapok eredményeit, és az általános tanterv alapján folyó felkészítést nyújtó középfokú iskolák számára készített matematika feladatlapok eredményeit kérjük. Az iskolai felvételi eljárás során szerezhető összes pontszám: 200 pont. Ebből: A tanulmányi eredményekből számított, hozott maximális pontszám: 50 pont Az írásbeli vizsgán szerezhető maximális pontszám: magyarból: 50 pont, matematikából: 50 pont Az iskolai szóbeli felvételi vizsgán szerezhető maximális pontszám: 50 pont 0001, 0004, 0007, 0008: Felvételi kérelmek elbírálásakor a tanulmányi eredményeken, továbbá a központilag kiadott egységes, kompetencialapú feladatlapokkal megszervezett írásbeli vizsga eredményein kívül a helyben szervezett magyar nyelvű szóbeli meghallgatás eredményeit is figyelembe vesszük; az írásbeli vizsgán az általános tanterv alapján folyó felkészítést nyújtó középfokú iskolák számára készített magyar nyelvi feladatlapok eredményeit, és az általános tanterv alapján folyó felkészítést nyújtó középfokú iskolák számára készített matematika feladatlapok eredményeit kérjük. Az iskolai felvételi eljárás során szerezhető összes pontszám: 200 pont. Ebből: A tanulmányi eredményekből számított, hozott maximális pontszám: 50 pont Az írásbeli vizsgán szerezhető maximális pontszám: magyarból: 50 pont, matematikából: 50 pont A szóbeli meghallgatáson szerezhető maximális pontszám: 50 pont A tanulmányi eredményekből számított, hozott pontokat az általános iskolai 7. osztály év végi és a 8. osztály félévi osztályzataiból számítjuk a következő tantárgyakból: magyar irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv, földrajz (0009 kód esetén biológia). A sajátos nevelési igényű, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók esetén a felvételi eljárásban alkalmazott speciális értékelési szabályokról a tanuló érdekeinek figyelembevételével az iskola igazgatója dönt. Az iskola vezetése az összpontszám szerinti felvételi rangsort megküldi az országos felvételi központba.

7 A beiskolázás az összpontszám szerinti rangsor alapján történik a felvételi központ visszajelzése után. Szóbeli meghallgatás és a képesség-, készségmérés követelményei: 0002 (ének-zene): Anyaga az általános iskolában tanult dalokra, zenei készségekre épül. Az ének-zene osztályba felvett tanulók iskolai tanulmányaikkal párhuzamosan hangszeres tanulmányaikat különböző zeneiskolákban folytatják. Az ének-zenei osztályba jelentkezőknek tudniuk kell: 20 szabadon választott népdalt énekelni, szolmizálni, elemezni Pentaton dallamot visszaénekelni Ritmust visszatapsolni Lapról olvasni Kodály 333 olvasógyakorlatait. Ismerniük kell: A hangnemeket és előjegyzésüket 2 keresztig és 2b-ig (magyar orientáció): Egy kötetlen elbeszélgetés keretében a szóbeli szövegalkotó képesség mérésére kerül sor: soros nyomtatott szöveg felolvasása, szükség szerint a szöveg reprodukálása (a szöveget közismert gyermekirodalmi műből jelöljük ki) (testnevelés): A mérés keretében fizikai képességeket vizsgálunk. Ezek a következők: 60 m futás, 600 m futás, kétkezes medicinlabda-dobás, alsó kétkezes szakítás hátra medicinlabdával, távolugrás, labdás ügyesség felmérése, szóbeli beszélgetés a jelentkező által megjelölt sportágról (haladó angol nyelv): Elbeszélgetés keretében a nyelvi készségeket mérjük fel. A beszélgetés témakörei: család, iskola, szabadidő, napirend, lakás, étkezés, utazás. 0001, 0004, 0007, 0008 (kezdő angol/német/spanyol nyelv, haladó német nyelv) Szóbeli meghallgatás beszédkészség, szövegek megértése, értelmezése, alkotása magyar nyelven: Egy kötetlen beszélgetés keretében a felvételiző általános tájékozottságának, önálló véleményalkotó készségének és beszédkultúrájának a mérésére kerül sor soros magyar nyelvű szöveg hangos felolvasása és értelmezése. A szövegek témája és stílusa változatos, az irodalmitól a tudományosig. Nyílt tanítási nap ideje szeptember A 2019/2020-es tanévre felvett tanulóknak a beiratkozás ideje: június h 3. Az intézmény nyitva tartásának a rendje: hétfőtől-péntekig: 7.00 h-tól h-ig A munkatervben rögzített jelentősebb rendezvények, események időpontjai megtekinthetők a 2018/2019-as tanév munkatervében.

8 4. A pedagógusok végzettsége és szakképzettsége szerinti megoszlása Ssz. Tantárgy Fő Végzettség 1. Magyar nyelv és irodalom 9 Egyetemi végzettségű magyar nyelv és irodalom szakos tanár 2. Történelem 7 Egyetemi végzettségű történelem szakos tanár Bevezetés a filozófiába 1 Egyetemi végzettségű filozófia szakos tanár Etika 2 Egyetemi végzettségű etika szakos tanár 5. Angol nyelv 7 Egyetemi végzettségű angol nyelv szakos tanár 6. Német nyelv 6 1 Egyetemi végzettségű német nyelv szakos tanár Főiskolai végzettségű német nyelv szakos tanár 7. Orosz nyelv 2 Egyetemi végzettségű orosz nyelv szakos tanár 8. Spanyol nyelv 1 Egyetemi végzettségű spanyol nyelv szakos 9. Matematika 8 Egyetemi végzettségű matematika szakos tanár 10. Fizika 6 Egyetemi végzettségű fizika szakos tanár 11. Kémia 5 Egyetemi végzettségű kémia szakos tanár 12. Biológia 4 Egyetemi végzettségű biológia szakos tanár 13. Földünk és környezetünk 3 Egyetemi végzettségű földrajz szakos tanár 14. Informatika 4 Egyetemi végzettségű informatika szakos tanár 15. Ének-zene 2 Egyetemi végzettségű ének-zene szakos tanár 16. Testnevelés és sport 5 1 Egyetemi végzettségű testnevelés szakos tanár Főiskolai végzettségű testnevelés szakos tanár 17. Rajz és vizuális kultúra 1 Egyetemi végzettségű rajz és vizuális kultúra szakos tanár 18. Mozgókép és médiaismeret 1 Egyetemi végzettségű történelem szakos tanár egyetemi mozgókép és médiaismeret kiegészítő képzéssel 19. Könyvtár 1 Főiskolai végzettségű könyvtáros tanár

9 5. A nevelő és oktató munkát segítők száma, feladatköre, iskolai végzettsége és szakképzettsége Ssz. Feladatkör Fő Iskolai végzettség és szakképzettség 1. rendszergazda 1 fő főiskolai végzettségű informatikus 2. iskolatitkár 1 fő érettségi, számítógép kezelői tanfolyam 6. Dokumentumok - SZMSZ - Pedagógiai Program - Házirend /2019. tanév munkarendje 7. Az országos kompetencia mérés-értékelés eredményei a 10. évfolyamon Év Kompetencia terület Országos átlag Iskolai átlag szövegértés matematika szövegértés matematika szövegértés matematika szövegértés matematika szövegértés matematika szövegértés matematika szövegértés matematika szövegértés matematika

10 8. A tanulók le- és kimaradásával, évfolyamismétlésével kapcsolatos adatok 2017/2018. tanév Osztály Lemorzsolódás (fő) Lemorzsolódás oka Évismétlés (fő) 9. A B 4 iskolaváltás - 9. C 4 iskolaváltás - 9. D 3 iskolaváltás - 9. E 1 iskolaváltás A B 2 iskolaváltás C 1 iskolaváltás D E A 1 iskolaváltás B 1 iskolaváltás C D 1 iskolaváltás E A B 2 iskolaváltás C D E Összesen: 20 fő (2,9 %) 0 fő (0 %)

11 9. Az érettségi vizsgák átlageredményei Tantárgy Magyar nyelv és irodalom K E K E K E K E K E K E 3,98 5 4,02 4,62 4,02 4,13 4,03 4,4 4,13 5,00 4,11 5,00 Történelem 3,87 4,5 3,82 4,2 4,05 4,36 4,221 4,94 3,96 4,94 3,85 4,48 Matematika 3,10 3,70 3,01 2,0 2,99 4,85 3,18 3,75 3,25 3,6 3,12 4,00 Angol nyelv Német nyelv Orosz nyelv 3,81 4,68 4,03 5,00 3,99 4,75 4,186 4,75 3,61 4,73 4,15 4,66 3,82 4,00 3,83 5,00 3,65 3,60 4,206 4,8 3,92 5,00 3,68 4, Biológia 4,38 4,60 3,88 4,45 4,00 4,50 4,5 4,57 3,89 4,21 4,5 4,00 Földrajz 4,00 4,75 3,00 5,00 3, , ,00-4,15 - Informatika 4,36 4,63 3,20 4,29 4,5 4,38 4,11 4,75 4,54 5 4,66 4,83 Fizika 4,50 5,00 4,00 4,00 3,67 4,00 4,4 4,00 4,33-4,00 - Kémia 3,50 4,00 5,00 4,00 4,50 3,60 5,00 5,0-4,6 4,00 3,00 Ének 4, , , , ,3 - Testnevelés 4,96 5,00 4,84 5,00 4,55 4,50 4,03 4,1 4, ,25 Média 4, , , , ,46-4,21 - Rajz vizuális kultúra és 4, , , Etika , , , ,76-4,9 - Iskolai 4,13 4,53 4,22 4,18 4,16 4,5 4,13 4,67 4,18 4,32

12 érettségi átlag: 4,02 4, Tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások igénybevételének lehetőségei: Az iskola a tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei, valamint az intézmény lehetőségeinek figyelembe vételével tanórán kívüli egyéb foglalkozásokat szervez. A foglalkozások helyét és időtartamát az igazgató és helyettesei rögzítik a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt. A foglalkozásokról naplót kell vezetni. Foglalkozások lehetnek: Tehetséggondozó A versenyek Énekkar Diákszínpad Hangversenyek Tanulmányi kirándulások 11. Hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályai A középiskolai tananyag mennyisége feltételezi mind a délelőtti tanórai, mind pedig az otthoni munkát. Míg a délelőtti tanulás az új anyag közlését, a számonkérést tartja elsődlegesnek, addig az otthoni munka a felkészülést, az anyag mélyítését, az ismétlést és a készség szintjére emelését célozza. Ennek érdekében elengedhetetlen a hétvégi tanulás, a házi feladat írása, a memoriter szöveg megtanulása, a téma feldolgozása az órán való visszaadásra. A hétvégi időszakra eső írásbeli és szóbeli házi feladat mértéke és terjedelme nem haladhatja meg a hétköznapokon is szokásos mértéket. Az írásbeli házi feladat gyakoriságát törvény nem szabályozza, annak alkalmazása tananyag és tantárgyfüggő. A feladatok ellenőrzése, számonkérése a következő tanóra elején történik. A tanuló naponta legfeljebb kettő témazáró dolgozatot írhat, egyéb számonkérés nincs kizárva. Az iskolai írásbeli, szóbeli számonkérés, valamint a tanulók értékelésének a rendjét a PP pontja részletezi. Az ezzel kapcsolatos tanulói jogokat a Házirend 4.1. pontja tartalmazza. 12. Az osztályozóvizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei, a tanfolyamok alatti vizsgák tervezett ideje A tanulmányok alatti vizsgák szabályait a PP pontja, a tantárgy évfolyamonkénti követelményeit a helyi tanterv részletezi. A tanulmányok alatti vizsgák időpontját az iskola igazgatója határozza meg a szülő kérelmére. Osztályozóvizsga szervezésére tanévenként két alkalommal augusztusban és áprilisban kerül sor.

13 A vizsgák időpontjáról a szaktanároktól/osztályfőnököktől/honlapon keresztül kapnak tájékoztatást az érintett tanulók. 13. Az iskolai osztályok száma, illetve az egyes osztályokban a tanulók létszáma 2018/2019 Évfolyam A osztály B osztály C osztály D osztály E osztály Összesen Összesen:

14 14. Tanfelügyeleti látogatás alapján készült értékelés A MÁRCIUS 7-ÉN LEZAJLOTT TANFELÜGYELETI LÁTOGATÁS ALAPJÁN KÉSZÜLT ÉRTÉKELÉS 1. Pedagógiai folyamatok 1.1. Hogyan valósul meg a stratégiai és operatív tervezés? Az intézmény vezetése irányítja az intézmény stratégiai és operatív dokumentumainak koherens kialakítását. Az éves munkaterv összhangban van a stratégiai dokumentumokkal és a munkaközösségek terveivel. A programokban jól átgondolt célok, fejlesztési feladatok, s azok helyi megvalósításának részletes szabályai, valamint a célok megvalósításához szükséges feltételrendszer is megtalálható. Az intézmény vezetése irányítja, koordinálja a programok koherens kialakítását. Beszámolók, munkatervek, Az intézmény stratégiai és operatív dokumentumai az intézmény működését befolyásoló mérési (az Eredmények értékelési területnél felsorolt adatok), demográfiai, munkaerő-piaci és más külső mutatók (például szociokulturális felmérések adatai) azonosítása, gyűjtése, feldolgozása és értelmezése alapján készülnek. Ezek segítik az intézmény jelenlegi és jövőbeni helyzetének megítélését. A terület értékelése során megfigyelhető a pedagógiai programban és más stratégiai dokumentumban megtalálható célok megvalósulását biztosító pedagógiai folyamatok tervezési, megvalósítási, ellenőrzési és értékelési rendjének tudatossága. Az eredményeknek megfelelő és szükséges korrekciókat elvégzik, hatásfokát, fejlesztő jellegét folyamatosan vizsgálják. (Beszámolók, munkatervek, ellenőrzési terv) A tervek elkészítése a nevelőtestület bevonásával történik, az intézmény munkatársainak felkészítése a feladatra időben megtörténik. A tervezés eredménye a pedagógiai program, amely rögzíti a célokat, amelyek szabályozzák az intézmény pedagógiai munkáját. A munkaközösségekkel együttműködve alakítják ki a vezetőség a stratégiai és operatív terveket. A tanév végi beszámoló megállapításai alapján történik a következő tanév tervezése. Figyelembe veszik a munkaközösségek beszámolóit, javaslatait és közös konszenzusban terveznek. A pedagógusok éves tervezése reális, a tervek megvalósultak. Beszámolók, munkatervek, Biztosított a fenntartóval való jogszabály szerinti együttműködés. Az intézmény a jogszabályok figyelembe vételével és betartásával folyamatosan biztosítja kapcsolatát a fenntartóval. (Interjú) Az intézményi önértékelési ciklust lezáró intézkedési terv és a stratégiai és operatív tervezés dokumentumainak összehangolása megtörténik. Az önértékelési ciklust lezáró intézkedési terv, a stratégiai és operatív tervezés dokumentumainak összehangolása megtörténik. Az intézkedési terv széles körű elemzés alapján a partnerek véleményének és reális igényeinek a beépítésével készült. Az intézkedési terv része a következő időszak operatív tervezésének. (Önértékelés, éves beszámolók, munkatervek, stratégiai dokumentumok)

15 Az éves munkaterv összhangban van a stratégiai dokumentumokkal és a munkaközösségek terveivel. Az intézmény vezetése a munkaközösségekkel együttműködve alakítja ki a stratégiai és operatív terveket. A tervezés szervezeti kereteit az SZMSZ tartalmazza Milyen az intézményi stratégiai terv és az oktatáspolitikai köznevelési célok viszonya; az operatív tervezés és az intézményi stratégiai célok viszonya? Az intézmény stratégiai dokumentumai az adott időszak oktatáspolitikai céljaival összhangban készülnek. Megfigyelhető a pedagógiai programban és más stratégiai dokumentumban megtalálható célok megvalósulását biztosító oktatáspolitikai, pedagógiai folyamatok tervezési, megvalósítási, ellenőrzési és értékelési rendjének tudatossága. (PP - Az iskola helyi tanterve. Választott kerettanterv. A NAT meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósulása; Éves munkaterv.) Az operatív tervezés a stratégiai célok hatékony megvalósulását szolgálja, és a dokumentumokban nyomon követhető. Az operatív tervezés a dokumentumokban nyomon követhető. A dokumentumokban megfigyelhető a pedagógiai folyamatok szervezésének tudatossága mind a megvalósítás, mind a döntés, értékelés, ellenőrzés szakaszait illetően. (Éves munkaterv, jogszabályi háttér figyelembe vétele, az intézményi alapdokumentumok felülvizsgálata ) Éves munkatervek: munkaközösségi, szakmai közösségi tervek, feladatok és felelősök megnevezése 1.3. Hogyan történik a tervek megvalósítása? A stratégiai tervek megvalósítása tanévekre bontott, amelyben megjelennek a stratégiai célok aktuális elemei. (Pedagógiai program, a vezetői pályázat, a továbbképzési terv és az ötéves intézkedési terv stb. aktuális céljai, feladatai.) A konkrét alapelveket és célokat tanévekre bontották, hozzájuk az intézmény céljainak megfelelő tevékenységet rendeltek. A tanév végi beszámolók és a belső ellenőrzés megállapításai alapján történik a következő tanév tervezése. (Éves munkatervek: munkaközösségi, szakmai közösségi tervek) Az intézmény éves terveinek (éves munkaterv, éves intézkedési tervek, munkaközösségi tervek, a pedagógiai munka, tervezési dokumentumai stb.) gyakorlati megvalósítása a pedagógusok, a munkaközösségek és a diákönkormányzat bevonásával történik. A munkaközösségek, a diákönkormányzat, 1-1 feladatra szerveződő közösségek munkatervei konkrét feladatokra, felelősökre és határidőre lebontva tartalmazzák az intézmény éves terveit Az intézmény nevelési-oktatási céljai határozzák meg a módszerek, eljárások kiválasztását, alkalmazását. A célok megvalósítását a választott módszerek, eljárások elősegítik. Pl A beiskolázási mutatók javítása érdekében folyamatosan felülvizsgálják és módosítják a felvételi szabályzatot -előkészítő foglalkozások, tájékoztatók, vonzó nyílt órák, természettudományos kutatók délutánjára a 8. osztályosok meghívása, szóbeli felvételi átalakítása, igényhez igazított tagozatok működtetése Az intézményi pedagógiai folyamatok (például tanévre, tanulócsoportra tervezett egymásra épülő tevékenységek) a személyiség- és közösségfejlesztést, az elvárt tanulási eredmények elérését, a szülők, tanulók és munkatársak elégedettségét és a fenntartói elvárások teljesülését szolgálják.

16 A pedagógus tervező munkája során figyelembe veszi a helyi tanterv, a PP belső elvárásait, valamint az általa nevelt, oktatott tanulók és tanulói csoportok fejlesztési céljait. A tanév végi beszámoló megállapításai alapján történik a következő tanév tervezése. Figyelembe veszik a munkaközösségek beszámolóit, javaslatait is, és közös konszenzusban terveznek. Az intézmény a jogszabályok és az ehhez kapcsolódó változások figyelembe vételével alakítja ki az oktatás szerkezetét. Az éves munkatervek kidolgozásánál a szakmai munkaközösségek alapul veszik az elmúlt évi eredményeket, a helyzetelemzés során megfogalmazzák céljaikat, majd a pedagógiai munka során megvalósítják azokat. Az intézmény eredményességi mutatói folyamatosan javulnak, a partnerek elégedettek, büszkék az intézményükre. (Önértékelési kérdőívek eredményei, előző tanfelügyeleti ellenőrzések eredményei, intézményi tanfelügyelet interjúi) 1.4. Milyen az intézmény működését irányító éves tervek és a beszámolók viszonya? Az éves tervek és beszámolók egymásra épülnek. Az éves tervek és beszámolók minden szinten szerkezetileg és tartalmilag is egymásra épülnek A tanév végi beszámoló megállapításai alapján történik a következő tanév tervezése. Egyértelműen követhető az előző tanév megállapításainak a következő tervezési ciklusban az útja. A pedagógus tervező munkája során figyelembe veszi az intézményre vonatkozó alkalmazott tantervi, tartalmi és a belső elvárásokat, valamint az általa nevelt, oktatott és képzett tanulók és tanulói csoportok fejlesztési céljait. A tanév végi beszámoló megállapításai alapján történik a következő tanév tervezése. Figyelembe veszik a munkaközösségek beszámolóit, javaslatait is, és közös konszenzusban terveznek. Az intézmény a jogszabályok és az ehhez kapcsolódó változások figyelembe vételével alakítja ki az oktatás szerkezetét. Az éves munkatervek kidolgozásánál a szakmai munkaközösségek alapul veszik az elmúlt évi eredményeket, a helyzetelemzés során megfogalmazzák céljaikat, majd a pedagógiai munka során megvalósítják azokat. Munkatervek, beszámolók A beszámolók szempontjai illeszkednek az intézményi önértékelési rendszerhez. Az előző tanév -2017/18 - beszámolói nem csak tartalmában, hanem szerkezetében is illeszkednek az intézményi önértékelési rendszeréhez Milyen a pedagógusok éves tervezésének, és tényleges megvalósulásának a viszonya? A pedagógus, tervező munkája során figyelembe veszi az intézménye vonatkozásában alkalmazott tantervi, tartalmi és az intézményi belső elvárásokat, valamint az általa nevelt, oktatott egyének és csoportok fejlesztési céljait. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka során folyamatosan vizsgálják, hogy az elért eredmények alapján a pedagógiai programban megfogalmazott célok reálisak voltak-e. Az intézmény eredményeinek elemzése, az értékelés eredményének visszacsatolása folyamatosan jelen van. A pedagógusok a munkaközösség közös döntése és a helyi tanterv alapján a csoportokhoz igazítva készíti el a tematikus tervét és tanmenetét. A vállalt munkaközösségi feladatok az iskolai célokat szolgálva épülnek a csoportok igényeire. Munkatervek, beszámolók pedagógus, szülői, vezetői interjúk, önértékelési jegyzőkönyv PP: A választott kerettanterv megnevezése, kötelező minimális óraszámok Éves munkaterv 2017/2018: Az ellenőrzés ütemezése A pedagógiai munka megfelel az éves tervezésben foglaltaknak, az esetleges eltérések indokoltak. A beszámolók alátámasztják, hogy a pedagógiai munka megfelel az éves tervezésben foglaltaknak, az esetleges eltérések indokoltak

17 A teljes pedagógiai folyamat követhető a tanmenetekben, a naplókban, valamint a tanulói produktumokban. A kimeneti eredmények- érettségi vizsgák, versenyek eredményei, külső és belső rendezvények sikerei, továbbtanulási mutatók -, a partnerek elégedettsége, a munkaközösségi beszámolók, az intézményben látható produktumok, az iskolai újság, a médiában megjelenő információk, az interjúban elhangzottak, az előző értékelések, mind alátámasztják, hogy a pedagógiai folyamat tervszerűen zajlik és megfelelően dokumentált Hogyan működik az ellenőrzés az intézményben? Az intézményi stratégiai alapdokumentumok alapján az intézményben belső ellenőrzést végeznek. Az intézmény a pedagógiai folyamatok eredményességének méréséhez gyűjti a tanításitanulási környezetről és az egyéni tanulási tapasztalatról szóló tanulói visszajelzéseket, továbbá a szülők, a pedagógusok véleményét. Az intézmény a stratégiai terveivel összhangban kialakított belső mérési-értékelési rendszerének megfelelő, pontos és megbízható értékelési módszereket és eszközöket alkalmaz a tanulók eredményeinek mérésére, értékelésére. Az ellenőrzések eredményeit felhasználják az intézményi önértékelésében, valamint a pedagógusok és a vezető önértékelése során is. Az ellenőrzés rendje az éves munkaterv része Az ellenőrzési tervben szerepel, hogy ki, mit, milyen céllal, milyen gyakorisággal, milyen eszközökkel ellenőriz. Az ellenőrzési tervben szerepel, hogy ki, mit, milyen céllal, milyen gyakorisággal, milyen eszközökkel ellenőriz. Az ellenőrzés rendje az éves munkaterv része. Az ellenőrzések eredményeit felhasználják az intézményi önértékelésben, valamint a pedagógusok és a vezető önértékelése során is. A tanulói teljesítmények ellenőrzése folyamatos, a kiértékelés eredményei alapján, szükség esetén fejlesztési tervet készítenek Az intézmény azonosítja az egyes feladatok eredményességének és hatékonyságának méréséhez, értékeléséhez szükséges mutatókat. A tanulók értékelése az intézmény alapdokumentumaiban megfogalmazott, elfogadott közös alapelvek és követelmények (értékelési rendszer) alapján történik. Az értékelés alapja a kerettantervekben meghatározott követelményszint. A pedagógusok az alkalmazott pedagógiai ellenőrzési és értékelési rendszert és módszereket, azok szempontjait az általuk megkezdett nevelési oktatási - képzési folyamat elején megismertetik a tanulókkal és a szülőkkel. (PP: A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai PP: Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái 2018/2019. tanévi munkaterve) A tanulási eredményeket az intézmény folyamatosan követi, elemzi, szükség esetén korrekciót hajt végre. Az intézményben folyó nevelési-oktatási és képzési munka alapjaként a tanulók adottságainak, képességeinek megismerésére alkalmas mérési rendszer működik. Az intézményben a tanulói teljesítményeket folyamatosan követik, dokumentálják, elemzik, és az egyes évek értékelési eredményeit összekapcsolják, szükség esetén fejlesztési tervet készítenek - pl. nyelvvizsgák számának növelése az alsóbb évfolyamokon, kompetenciamérés eredményeinek javítása. (Munkatervek, beszámolók) Az ellenőrzések eredményeit felhasználják az intézményi önértékelésben és a pedagógusok önértékelése során is.

18 Az intézményi önértékelésben és a pedagógusok önértékelése során is a szempontok tartalmazzák az ellenőrzések eredményeinek beépítését. (Intézményi elvárásrendszer, önértékelési kérdőívek tartalma) 1.7. Hogyan történik az intézményben az értékelés? Az értékelés tények és adatok alapján, tervezetten és objektíven történik, alapját az intézményi önértékelési rendszer jelenti. A munkaközösségek a tanév munkatervében határozzák meg a tantárgyi mérés rendjét, követelményeit, gyakoriságát. Kidolgozzák az értékelés, osztályozás elveit, a tanulói produktumok megőrzésének időtartamát. A tanuló eredményeiről fejlesztő céllal folyamatosan visszacsatolnak a tanulónak és szülőnek/gondviselőnek. A pedagógusok ismerik az önértékelés szempontjait, az intézményi beszámoló és a munkaközösségi beszámoló is tartalmazza a tényszerű, tervezett és reális önértékelési szempontokat. (Beszámolók, interjúk, az önértékelés és az előző értékelések dokumentumai ezt alátámasztják.) Az intézményi önértékelési rendszer működését az intézmény vezetése irányítja, az önértékelési folyamatban a nevelőtestület valamennyi tagja részt vesz. A fenntartó minden tanévben félévekor és annak végén részletes jelentést kér az intézmény eredményességét meghatározó mutatókról. Az önértékelés 5 évente egyszer történik, amely alapját képezi a rövid és hosszú távú stratégiák kialakításának. (SZMSZ: Az iskolavezetés ellenőrzési értékelési feladatai ) Önértékelési csoport Az önértékelés elvárt eredményei 1.8. Milyen a pedagógiai programban meghatározott tanulói értékelés működése a gyakorlatban? Az intézményben folyó nevelési-oktatási munka alapjaként a tanulók adottságainak, képességeinek megismerésére vonatkozó mérési rendszer működik. A PP-ben, a Házirendben rögzített módon történik a tanuló munkájának folyamatos évközi és év végi értékelése, a tanulmányok alatti, a tanulmányokat záró vizsgák szervezése. Egyaránt alkalmazzák a diagnosztikus, a formatív és a szummatív értékeléseket is. (PP: Az iskolai beszámoltatás, számonkérés követelményei és formái, a magasabb évfolyamba lépés feltételei. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei) A tanulók értékelése az intézmény alapdokumentumaiban megfogalmazott/elfogadott, közös alapelvek és követelmények (értékelési rendszer) alapján történik. A tanulók értékelése az intézmény alapdokumentumaiban megfogalmazott, elfogadott közös alapelvek és követelmények (értékelési rendszer) alapján történik. Az értékelés alapja a kerettantervek és a vizsgakövetelmények alapján meghatározott követelményszint. (Éves munkatervek, PP-ben rögzített egységes elvárás és értékelési rendszer ). Éves munkaterv 2018/2019, a tanév kiemelt feladatai PP: Az iskolai beszámoltatás, számonkérés követelményei és formái, a magasabb évfolyamba lépés feltételei. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei A pedagógusok az alkalmazott pedagógiai ellenőrzési és értékelési rendszert és módszereket, azok szempontjait az általuk megkezdett nevelési-oktatási folyamat elején megismertetik a tanulókkal és a szülőkkel. A Házirendet minden beiratkozott tanuló megkapja, a pedagógusok az alkalmazott pedagógiai ellenőrzési és értékelési rendszert és módszereket, azok szempontjait az általuk megkezdett nevelési-oktatási folyamat elején megismertetik a tanulókkal és a szülőkkel. (Interjúk) Az intézményben a tanulói teljesítményeket folyamatosan követik, a tanulói teljesítményeket dokumentálják, elemzik, és az egyes évek értékelési eredményeit összekapcsolják, szükség esetén fejlesztési tervet készítenek.

19 Évente megtörténik az önértékelés keretében a mérési eredmények elemzése, a tanulságok levonása, fejlesztések meghatározása. Az intézmény - szükség esetén - a mérési-értékelési eredmények függvényében korrekciót végez. Az éves beszámolók részletes, statisztikai adatokkal látványosan alátámasztott elemzéseket tartalmaznak A tanuló eredményeiről fejlesztő céllal folyamatosan visszacsatolnak a tanulónak és szüleinek/gondviselőjének. A szülők a tanulók eredményeiről folyamatos tájékoztatást kapnak: e-napló, szülői értekezlet, fogadóóra, facebook csoport, szülő-osztályfőnök telefon kapcsolata révén.. (PP: "Kapcsolattartás a szülőkkel, a tanulókkal, a pedagógusokkal és az iskola partnereivel ", "Az iskolai beszámoltatás, számonkérés követelményei és formái, a magasabb évfolyamba lépés feltételei " Éves munkaterv A-munkaközösségi munkatervek, a tanév rendje (szülői értekezlet, fogadóórák) Interjúk, önértékelési kérdőívek 1.9. Mi történik az ellenőrzés, mérés, értékelés eredményével? (Elégedettségmérés, intézményi önértékelés pedagógus-értékelés, tanulói kompetenciamérés, egyéb mérések.) Az intézmény stratégiai és operatív dokumentumainak elkészítése, módosítása során megtörténik az ellenőrzések során feltárt információk felhasználása. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka megköveteli a pedagógiai programban megfogalmazott célok elért eredményei alapján az eredmények elemzését, a visszacsatolás folyamatosságát, s ez alapján a dokumentumok és a korábban kitűzött célok módosítását. (SZMSZ: Az iskolában folyó belső ellenőrzésre vonatkozó szabályok) A stratégiai dokumentumok folyamatos aktualizálása Éves munkaterv A-munkaközösségi munkatervek, beszámolók Évente megtörténik az önértékelés keretében a mérési eredmények elemzése, a tanulságok levonása, fejlesztések meghatározása, és az intézmény a mérési-értékelési eredmények függvényében korrekciót végez szükség esetén. Az ellenőrzés, értékelés, mérés eredményei alapján az intézmény korrigálja a hiányosságokat, fejleszti stratégiáját. pl,-felvételi szabályzat módosítása, kompetenciamérések eredményeinek javítására készített fejlesztési terv, nyelvvizsgák számának növelésére készített feladatterv, HallowMartin program tartalmi átalakítása, természettudományos tantárgyak népszerűsítésének kidolgozása Az intézmény a nevelési és tanulási eredményességről szóló információk alapján felülvizsgálja a stratégiai és operatív terveit, különös tekintettel a kiemelt figyelmet igénylő tanulók ellátására. Az intézmény felkészült és törekszik a személyre szabott nevelés-oktatás feladatainak ellátására, valamint a tanulási nehézségek kezelésére és a tehetségek fejlesztésére, gondozására - sporttehetségek menedzselése, nyelvvizsgák számának növelése, emelt szintű érettségi vizsgák számának növelése, az intézmény akadálymentesítése... (PP: A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység ) SZMSZ: Az intézmény alaptevékenysége A problémák megoldására alkalmas módszerek, jó gyakorlatok gyűjtése, segítő belső (ötletek, egyéni erősségek) és külső erőforrások (például pályázati lehetőségek) és szakmai támogatások feltérképezése és bevonása természetes gyakorlata az intézménynek. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka során folyamatosan vizsgálják, hogy a pedagógiai programban megfogalmazott célok és az ehhez szükségek eszközök koherensek-e. A tantestület innovatív, az új módszerekre, eljárásokra fogékony, elkötelezett az intézmény céljainak megvalósításában, a felmerülő problémák megoldására törekszik. Gyűjtik a jó gyakorlatokat, a segítő belső ötleteket, SWOT analízist készítenek, kikérik a partnerek

20 véleményét, segítik egymást az ötletek megvalósításában, külső erőforrásokat vonnak be (- pályázati lehetőségek kihasználása, külső előadók, szervezetek meghívása, volt tanítványok, szülők egyéni erősségeinek beépítése). Az iskolai munka hatékonyságának növelése, a diákélet színesítése természetes gyakorlata az intézménynek. (Munkatervek, beszámolók, önértékelési kérdőívek, interjúk) 1. Pedagógiai folyamatok A kompetencia értékelése: Fejleszthető területek: A belső ellenőrzés tanévenkénti tematikus követése Kiemelkedő területek: Az intézmény vezetése irányítja az intézmény stratégiai és operatív dokumentumainak koherens kialakítását. Az éves munkaterv összhangban van a stratégiai dokumentumokkal és a munkaközösségek terveivel, az éves munkatervek progresszívek. Az operatív tervezés a stratégiai célok hatékony megvalósulását szolgálja, és a dokumentumokban nyomon követhető. Az éves tervek gyakorlati megvalósítása a belső partnerek - pedagógusok munkaközösségei, diákönkormányzat, szülői közösség - bevonásával történik. Az intézmény pedagógiai folyamatai a személyiség- és közösségfejlesztést, az elvárt tanulási eredmények elérését, a szülők, a tanulók, a munkatársak elégedettségét és a fenntartói elvárások teljesülését szolgálják. Az intézmény ellenőrzési feladata az éves munkatervben rögzített módon az oktató-nevelő munka minden elemére kiterjed. A tanév végi beszámoló megállapításai alapján történik a következő tanév tervezése. A tanulási eredményeket az intézmény folyamatosan követi, statisztikai módszerekkel látványosan elemzi, szükség esetén korrekciót hajt végre. A tanuló eredményeiről fejlesztő céllal folyamatosan visszacsatolnak a tanulónak és szülőnek/gondviselőnek. A problémák megoldására alkalmas módszerek, jó gyakorlatok gyűjtése, segítő belső (ötletek, egyéni erősségek) és külső erőforrások (például pályázati lehetőségek) és szakmai támogatások feltérképezése és bevonása természetes gyakorlata az intézménynek. 2. Személyiség- és közösségfejlesztés 2.1. Hogyan valósulnak meg a pedagógiai programban rögzített személyiségfejlesztési feladatok? A beszámolókban és az intézményi önértékelésben követhetők az eredmények (különös tekintettel az osztályfőnökök tevékenységére, a diák-önkormányzati munkára, az egyéni fejlesztésre). A munkaközösségek és az intézmény beszámolóiban, valamint az önértékelési dokumentumokban egyértelműen követhetők az eredmények. Az eredmények összegzése a honlapon, a legjobbak, a Momentán iskolai újságban, a facebookon és a médiában is megjelennek Támogató szervezeti és tanulási kultúra jellemzi az iskolát. Az intézmény fontos feladatának tarja a tanulási-tanítási folyamat során a személyiség- és közösségfejlesztés kereteinek biztosítását. Támogató szervezeti és tanulási kultúra jellemzi az iskolát. (Interjúk) A tanulók személyes és szociális képességeik felmérésére alkalmas módszereket, eszközöket, technikákat alkalmaznak a pedagógusok az intézményben.

21 A tanulók személyes és szociális képességeinek felmérésére többféle technikát alkalmaznak: megfigyelés, kérdőívek, beszélgetés, diagnosztikus mérések. Beszámolók, pedagógus interjú 2.2. Hogyan fejlesztik az egyes tanulók személyes és szociális képességeit (különös tekintettel a kiemelt figyelmet igénylő tanulókra)? A pedagógusok módszertani kultúrája kiterjed a tanulók személyes és szociális képességeinek fejlesztésére, és ez irányú módszertani tudásukat megosztják egymással. A tanulók személyes és szociális képességeinek fejlesztése az intézmény hagyományaival és a tanulók személyes kompetenciáinak fejlesztésével összhangban történik meg. A pedagógusok elkötelezettek a személyiség kiteljesítésében. A pedagógusi és a szülői interjúkban, a tanulói kérdőívekben minden partner megfogalmazta, hogy az intézmény bőséges tanórai és tanórán kívüli kínálatából a pedagógusok segítő, egyénre szabott irányításával minden diák megtalálja a számára leginkább megfelelő kiteljesedési lehetőséget. PP, munkatervek A fejlesztés eredményét folyamatosan nyomon követik, s ha szükséges, fejlesztési korrekciókat hajtanak végre. A mérési eredmények a dokumentumokban rögzítésre kerülnek, s ennek alapján készítik el fejlesztési terveiket, és a szükséges korrekciókat (Interjúk - vezető, pedagógus) A fejlesztés megvalósulása nyomon követhető az intézmény dokumentumaiban, a mindennapi gyakorlatban (tanórai és tanórán kívüli tevékenységek), DÖK programokban. Az oktató-nevelő munka gyakorlatorientált, a fejlesztés tanórai és tanórán kívüli keretek között is megvalósul. (Éves beszámoló (2016/2017 és 2017/2018:), országos versenyeken, pályázatokon való eredményes részvétel, sikeres beiskolázás, emlékezetes rendezvények- Verébtábor, szalagavató, ballagás, ünnepségek, Témahetek, HallowMatrin, természettudományos kutatók délutánja, színjátszó kör, énekkar előadásai, Momentán iskolai újság, önkéntes tevékenységek, osztályok rendezvényei) 2.3. Hogyan történik a tanulók szociális hátrányainak enyhítése? A kiemelt figyelmet igénylő tanulók mindegyikénél rendelkeznek a pedagógusok megfelelő információkkal, és alkalmazzák azokat a nevelő, fejlesztő és oktató munkájukban. A szükséges információk birtokában a tehetséges, az SNI-s, a BTMN-es tanulókat egyénre szabott fejlesztéssel, odafigyeléssel segítik a pedagógusok céljaik elérésében. (Beszámolók, versenyeredmények, tanulói kérdőívek, szülői, pedagógus interjúk) Az intézmény vezetése és érintett pedagógusa információkkal rendelkezik minden tanuló szociális helyzetéről. A tanulók szociális helyzetéről az osztályfőnök közvetítésével rendelkeznek az iskolavezetés és a szaktanárok információval. Szükség esetén a szülővel is konzultál az intézmény. (Osztályfőnöki munkaközösségi beszámoló, pedagógus interjú) Az intézmény, támogató rendszert működtet: Felzárkóztatást célzó egyéni foglalkozást szervez. Integrációs oktatási módszereket fejleszt, és ezt be is vezeti. Képzési, oktatási programokat, modelleket dolgoz ki vagy át, és működteti is ezeket. Célzott programokat tár fel. Kapcsolatot tart fenn valamely szakmai támogató hálózattal. Stb. Az intézmény a leendő diákjainak és a 9. évfolyamos tanulóknak felkészítő, felzárkóztató foglalkozásokat szervez. A tehetséges tanulókat fakultációkon, vagy egyénileg készíti fel versenyekre, pályázatok írására, egyéb megmérettetésre és a felsőfokú tanulmányaikra. Dinamikus kapcsolatot épített ki a Nyíregyházi Egyetemmel, a Debreceni Egyetemmel, a BME-vel és a Közszolgálati Egyetemmel, nyelvvizsga központokkal. Nyelvvizsgára felkészítő foglalkozásokat tart, próbanyelvvizsgákat szervez. Gyógytestnevelés foglalkozásokat, SNI-s tanulók megfelelő gyógypedagógiai ellátását, BTMN-s tanulóknak

22 fejlesztő foglalkozását szerveiz. Számtalan tanórán kívüli programmal is lehetőséget teremt a tehetségek kibontakozására. Szükség esetén kapcsolatban áll a család- és gyermekvédelmi intézményekkel és a szakszolgálatokkal Hogyan támogatják az önálló tanulást, hogyan tanítják a tanulást? Az önálló tanulás támogatása érdekében az intézmény pedagógiai programjával összhangban történik a nevelési-oktatási módszerek, eljárások kiválasztása vagy kidolgozása, és azok bevezetésének megtervezése. A tantestület sikerorientált, innovatív küzüsség. A partnerek elégedettsége érdekében, a pedagógiai programjával összhangban történik a nevelési-oktatási módszerek, eljárások kiválasztása, kiegészítése, és működtetése. (PP, Munkatervek, beszámolók, interjúk) Az alulteljesítő, tanulási nehézségekkel küzdő és sajátos nevelési igényű tanulók megkülönböztetett figyelmet kapnak. Az alulteljesítő, vagy hosszabb ideig távol maradó tanulók csoportosan vagy egyénileg segítséget kapnak a szaktanártól. 31 BTMN-es és 5 SNI-s tanuló van az intézményben. A szakszolgálat szakvéleménye alapján hozott intézményvezetői határozatnak megfelelően jár el az intézmény a kedvezmények és a mentesítések biztosításával, a fejlesztő foglalkozások megtartásával. (Beszámolók, interjúk, önértékelési jegyzőkönyv.) A pedagógusok az önálló tanuláshoz szakszerű útmutatást és megfelelő tanulási eszközöket biztosítanak, alkalmazva a tanulás tanítása módszertanát. Minden szaktanár közvetíti a saját tantárgyának a tanulásmódszertanát, a munkaközösség döntése, valamint a PP alapján választják meg a segédeszközöket és a módszereket. 1-1 jó gyakorlatot kipróbálnak, majd egymás között megosztva bevezetik. Az interaktív táblákat, digitális tananyagokat, változatos módszereket alkalmaznak. A tanórán kívüli rendezvények a személyiség-és közösségfejlesztésen kívül a tudás bővítését is szolgálják. (Beszámolók, interjúk) 2.5. Hogyan történik a tanulók egészséges és környezettudatos életmódra nevelése? Az egészséges és környezettudatos életmódra nevelés elmélete és gyakorlata a pedagógiai programban előírtak szerint a munkatervben szerepel, a beszámolókból követhető.. Az egészséges és környezettudatos életmódra nevelés elmélete és gyakorlata a tantárgyak tantervébe beépült, de célirányosan tanórán kívüli rendezvényekhez is köthető. Pl. fenntarthatósági témahét, egészségnap, sportrendezvények, prevenciós előadások... (Munkatervek, beszámolók) A tanórán kívüli tevékenységek alkalmával a tanulók a gyakorlatban alkalmazzák a téma elemeit. Egészségnap rendezvényein, sportolók a tudatos egészséges táplálkozással, a sport betegséget megelőző hatásaival. az intézmény és környezete, a tantermek esztétikai kialakításával, tisztaságának megőrzésével, pályázatok készítésével. (Munkatervek, beszámolók) 2.6. Hogyan segíti az intézmény a tanulók együttműködését? A stratégiai programokban és az operatív tervekben szereplő közösségfejlesztési feladatokat megvalósítja az intézmény. Az osztályok közösséggé szervezését az osztályfőnökök vezetésével az osztályban tanítók eredményesen oldják meg a tanulóra való odafigyeléssel, problémái kezelésével, közös tanulói és szülői programokkal. A szaktanárok egymást segítve a tehetséggondozó, vagy fejlesztő foglalkozásokra irányítják a diákokat, szerető szigorral támogatják a tanulóikat. A tanulók és a szülők szeretik az iskolájukat, büszkén vállalják a közösség normáit, a "vasváris" diák szerepét. (Munkatervek, beszámolók, interjúk)