Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2019. (II. 28.) önkormányzati rendelete a helyi közművelődésről

Átírás

1 Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2019. (II. 28.) önkormányzati rendelete a helyi közművelődésről Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: kulturális törvény) 83/A. -ának felhatalmazása alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény 23. (5) bekezdés 13. pontjában és a kulturális törvény 73. (2) bekezdésében és 76. (7) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, figyelembe véve a közművelődési alapszolgáltatások, valamint a közművelődési intézmények és a közösségi színterek követelményeiről szóló 20/2018. (VII. 9.) EMMI rendeletben (a továbbiakban: EMMI rendelet) foglaltakat, a helyi közművelődésről a következőket rendeli el: 1. A rendelet célja 1. A rendelet célja, hogy Budapest Főváros XVII. Rákosmente Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) a Rákosmentén élő polgárok művelődési és kulturális szükségleteinek figyelembevételével, a kulturális törvényben foglaltaknak és a helyi sajátosságoknak megfelelően határozza meg az Önkormányzat közművelődési tevékenységét, az ellátandó közművelődési alapszolgáltatások körét, annak szakmai és finanszírozási elveit, módját és mértékét. 2. A rendelet hatálya 2. A rendelet hatálya kiterjed: a) az Önkormányzat által alapított közművelődési intézményekre, b) mindazon közművelődési intézményekre, társadalmi és civil szervezetekre, gazdasági társulásokra és magánszemélyekre, amelyekkel, illetve akikkel az Önkormányzat Képviselőtestülete közművelődési feladatok ellátására szerződést köt. 3. A közművelődési feladatellátás alapelvei 3. (1) Az Önkormányzat a közművelődési feladatait elsősorban a 7. -ban meghatározott közművelődési intézményrendszer útján látja el, amely nem mutat elkötelezettséget semmilyen vallás, világnézet, vagy politikai irányzat mellett sem. (2) Az Önkormányzat közművelődési megállapodás vagy közszolgáltatási szerződés megkötésével segítheti azon közművelődési feladatok ellátását, amelyeket nem kerületi önkormányzati fenntartású intézmények végeznek. (3) A helyi közművelődési feladatok ellátásában az Önkormányzat igényli a civil szervezetek, magánszemélyek, kulturális tevékenységet is végző vállalkozások közreműködését, lehetőségéhez mérten segítheti feladatellátásukat. (4) Rákosmente minden lakosa jogosult igénybe venni az Önkormányzat közművelődési intézményeinek szolgáltatásait és az Önkormányzat által kötött közművelődési megállapodásokban, fenntartói megállapodásokban, közszolgáltatási szerződésekben meghatározott szolgáltatásokat. (5) Az Önkormányzat és intézményei a művelődési lehetőségekről a helyi sajtón, televízión, az önkormányzati és intézményi honlapokon keresztül, valamint plakátok, műsorfüzetek és szórólapok útján nyújtanak tájékoztatást a kerület polgárai részére. 1

2 4. Az Önkormányzat közművelődési feladatai 4. (1) Az Önkormányzat az alábbi közművelődési alapszolgáltatásokat szervezi meg és látja el a kerület kulturális és nemzetiségi hagyományaira, valamint a kerületben működő civil szervezetek és a helyi polgárok tevékenységére alapozva: a) művelődési közösségek létrejöttének elősegítése, működésük támogatása, fejlődésük segítése, a közművelődési tevékenységek és a művelődő közösségek számára helyszín biztosítása, b) a közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése, c) az egész életre kiterjedő tanulás feltételeinek biztosítása, d) a hagyományos közösségi kulturális értékek átörökítése feltételeinek biztosítása, e) az amatőr alkotó- és előadóművészeti tevékenység feltételeinek biztosítása, f) a tehetséggondozás- és fejlesztés feltételeinek biztosítása, g) a kulturális alapú gazdaságfejlesztés. (2) Az Önkormányzat segíti, illetve támogatja továbbá a) Rákosmente szellemi vonzerejének erősítését, a civil társadalom kulturális önszerveződését, a kerületi polgárok életminőségének javítását, b) a kerület tehetséges és kiemelkedő személyiségeinek értékteremtő tevékenységét, c) az idős korú népesség közművelődési lehetőségeit, közösségi életét, d) a hátrányos helyzetű rétegek kulturális hátrányainak mérséklését, művelődési kezdeményezéseit, e) a gyermekek és fiatalok művelődését, művészeti tevékenységét és közösségi életét, f) a lokálpatriotizmust, a helyi kulturális értékek védelmét, g) Rákosmente környezeti, szellemi, művészeti értékeinek, valamint történelmi, helytörténeti, néprajzi hagyományainak megismertetését, h) a nemzeti, a nemzetiségi, valamint az európai és az egyetemes kultúra megismertetését, a különböző kultúrák közötti kapcsolatok kiépítését és fenntartását, i) az ismeretszerző és alkotó amatőr közösségek tevékenységét, j) a humán és közhasznú információs szolgáltatásokat, a helyi művelődésszociológiai kutatásokat, k) a munkaerőpiacra történő sikeres visszatérést, a vállalkozóvá válást segítő tevékenységeket. 5. A közművelődési feladatok ellátásának szervezeti keretei 5. Az Önkormányzat a közművelődési feladatok ellátása céljából: a) közművelődési intézményrendszert működtet, b) közösségi színtereket biztosít. 6. (1) Az Önkormányzat közművelődési feladatainak ellátása érdekében együtt kíván működni elsősorban: a) a kerületi székhelyű, helyben működő közművelődési célú társadalmi szervezetekkel, civil szervezetekkel, alapítványokkal, b) az egyházakkal, c) a kerületi nemzetiségi önkormányzatokkal, d) a kerületi nevelési-oktatási intézményekkel, e) a hasonló feladatokat ellátó országos és fővárosi szervekkel, szervezetekkel, f) a Rákosmente területén működő nem önkormányzati fenntartású közművelődési intézményekkel, g) kulturális tevékenységet is végző gazdasági társaságokkal. (2) Az (1) bekezdésben megjelölt intézményekkel az Önkormányzat a saját intézményei által el nem látott feladatai ellátása érdekében közművelődési megállapodás formájában szerződéses kapcsolatot létesíthet. 2

3 7. Az Önkormányzat a 4. -ban meghatározott feladatait az EMMI rendeletben a meghatározott követelményeknek megfelelő közművelődési intézményén (Vigyázó Sándor Művelődési Központ és telephelyei: Csekovszky Árpád Művelődési Ház, Csaba Ház Rákoscsabai Közösségi Ház, Rákoshegyi Közösségi Ház, Rákoskerti Művelődési Ház, Erdős Renée Ház Muzeális Gyűjtemény és Kiállítóterem, Rákosmenti Vállalkozásfejlesztési Iroda), valamint közművelődési megállapodásokon keresztül látja el. 6. A közművelődési tevékenység irányítása, ellenőrzése és képviselete 8. (1) A kulturális törvény és e rendelet által meghatározott közművelődési feladatokkal kapcsolatos fenntartói, felügyeleti és egyéb jogköröket a Képviselő-testület gyakorolja. (2) Az Önkormányzat fenntartásában lévő közművelődési intézmény szakmailag önállóan látja el tevékenységét az Alapító okiratában foglaltak szerint. Az intézmény használatának részletes szabályai a Képviselő-testület kulturális feladatokat ellátó állandó bizottsága által jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzatában kerülnek rögzítésre. (3) Az intézmény munkatervében melynek részét képezi az éves szolgáltatási terv rögzíti konkrét feladatait és azok költségtervezetét, amelyet az intézményvezető minden tárgyévben jóváhagyásra benyújt a Képviselő-testület kulturális feladatokat ellátó állandó bizottsága részére. (4) Az intézmény munkájáról, a közművelődési megállapodásban résztvevők pedig a megállapodásban rögzített feladatok teljesítéséről évente beszámolnak. A szakmai beszámoló elfogadásáról a Képviselő-testület kulturális feladatokat ellátó állandó bizottsága dönt. (5) A kulturális törvényben meghatározottak alapján a közművelődés helyi, lakossági képviselete érdekében legfeljebb hároméves időtartamra Közművelődési Kerekasztal alakítható, mely elsődlegesen a lakossági igények megjelenítésének, a kulturális érdekérvényesítésnek rendszeres és folyamatos fóruma. 7. A közművelődés finanszírozása 9. (1) Az Önkormányzat a közművelődéssel kapcsolatos alapszolgáltatásait költségvetéséből finanszírozza. Ennek forrása a saját bevétel, a központi költségvetésből származó normatív állami hozzájárulás, a központi költségvetési forrásból pályázati úton elnyerhető érdekeltségnövelő támogatások és az elkülönített állami pénzalapokból, valamint egyéb támogatóktól pályázati úton elnyerhető támogatás. (2) Az Önkormányzat a központi költségvetési forrásból - a közművelődési feladatok támogatására - biztosítandó pályázatokhoz a pályázat elnyeréséhez szükséges önrészt a mindenkori éves költségvetési rendeletében határozza meg. (3) Az Önkormányzat finanszírozza: a) a közművelődési intézmény üzemeltetésének alapvető műszaki, technikai feltételei megteremtésének, az épületek működőképessége megőrzésének, korszerűsítésének költségeit, b) az intézmény alapfeladataiban meghatározott tevékenységek ellátásához a jogszabályok alapján meghatározott és szükséges közalkalmazotti személyi kiadások, ezen belül alapilletmények, kötelező pótlékok, költségtérítések fedezetét, továbbá a személyi juttatások járulékait, (4) Az Önkormányzat a saját költségvetésében biztosítja az intézmény közüzemi költségeit. (5) Az Önkormányzat biztosítja, hogy az intézmény esetleges többletbevételét az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 3.) Korm. rendeletben foglaltaknak megfelelően felhasználhassa. 3

4 8. A közművelődési tevékenység pályázati úton történő támogatása 10. (1) Az Önkormányzat kulturális tevékenységet folytató egyesületeket, alapítványokat közművelődési céllal pénzügyi támogatásban részesíthet. (2) A pályázat kiírására és elbírálására - átruházott hatáskörben a Képviselő-testület kulturális feladatokat ellátó állandó bizottsága jogosult. (3) A pályázati keret összegét a Képviselő-testület az Önkormányzat mindenkori költségvetési rendeletében rögzíti. 9. A közművelődési rendelet felülvizsgálata, közzététele 11. (1) Az Önkormányzat a közművelődési rendeletét a Közművelődési Kerekasztallal és a települési nemzetiségi önkormányzatokkal való egyeztetés keretében legalább ötévente felülvizsgálja. (2) A közművelődési rendeletet az önkormányzat a közművelődési intézményben közzéteszi. 10. Záró rendelkezés 12. E rendelet március 1. napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának a helyi közművelődésről szóló 11/1999. (II. 19.) számú rendelete. Budapest, február 28. Dr. György-Rúzsa Ágnes s.k. jegyző Riz Levente s.k. polgármester A rendelet kihirdetésre került: február 28. Dr. György-Rúzsa Ágnes s.k. jegyző 4

5 1. sz. melléklet A Vigyázó Sándor Művelődési Központ és telephelyei A Vigyázó Sándor Művelődési Központ és telephelyei fő feladata Rákosmente kulturális és közösségi igényeinek szolgálata, a közművelődési alapszolgáltatások zavartalan biztosítása. A Vigyázó Sándor Művelődési Központ (1173 Budapest, Pesti út 113.) legnagyobb közművelődési intézményegységként profiljánál, adottságainál, lehetőségeinél és technikai ellátottságánál fogva elsősorban a kerületi szintű kultúraközvetítés feladatait látja el, ezen belül Rákoskeresztúr, Madárdomb és Akadémia-Újtelep lakosságának művelődéséhez, szabadidős tevékenységeihez, közösségi életéhez és iskolarendszeren kívüli képzési formáihoz biztosít színteret. A művelődési központ illeszkedve a közösségi kezdeményezésekhez - legalább a hét hat napján, legalább napi 8 órában nyitva tart, továbbá a nyitvatartási időnek legalább a hét négy napján magában kell foglalnia a óra közötti időszakot. A művelődési központ telephelyei: 1. A Csekovszky Árpád Művelődési Ház (1172 Budapest, Hősök tere 9.) feladata: a Rákosliget, Régi-Akadémiatelep és Rákoscsaba-Újtelep városrészben élők közösségi életéhez, művelődéséhez, a szabadidős tevékenységéhez színtér biztosítása, kulturális értékek közvetítése. 2. A Csaba Ház Rákoscsabai Közösségi Ház (1171 Budapest, Péceli út 222.) feladata: a Rákoscsaba városrészben élők közösségi életéhez, művelődéséhez, szabadidős tevékenységéhez színtér biztosítása, kulturális értékek közvetítése. 3. A Rákoshegyi Közösségi Ház (1174 Budapest, Podmaniczky Zs. utca 3.) feladata: a Rákoshegy városrészben élők közösségi életéhez, művelődéséhez, szabadidős tevékenységéhez színtér biztosítása, kulturális értékek közvetítése. 4. A Rákoskerti Művelődési Ház (1171 Budapest, Szabadság sugárút 66.) feladata: a Rákoskert városrészben élők közösségi életéhez, művelődéséhez, szabadidős tevékenységéhez színtér biztosítása, kulturális értékek közvetítése. A művelődési házak illeszkedve a közösségi kezdeményezésekhez legalább a hét öt napján, legalább napi 8 órában tartanak nyitva, mely napokból legalább egy napnak szabadnapra vagy munkaszüneti napra kell esnie, továbbá a nyitvatartási időnek legalább a hét három napján magába kell foglalnia a óra közötti időszakot. A művelődési központ és a művelődési házak nyitvatartási idejét az intézményekben ki kell függeszteni. 5. Az Erdős Renée Ház - Muzeális Gyűjtemény és Kiállítóterem (1174 Budapest, Báthory utca 31.) 6. A Rákosmenti Vállalkozásfejlesztési Iroda (1173 Budapest, Pesti út 80.) 1

6 2. számú melléklet A közművelődési megállapodás megkötésének feltételei Az Önkormányzat közművelődési feladatainak ellátásába közművelődési megállapodás megkötésével - a közművelődésről szóló törvényben foglalt követelményeknek megfelelő alábbi intézményeket, szervezeteket vonhatja be: a) a Rákosmente területén működő nem önkormányzati fenntartású közművelődési intézmények, b) nem közművelődési alapfeladatú köznevelési intézmények, c) közművelődési célú társadalmi szervezetek, d) közművelődési célú gazdálkodó szervezetek. Társadalmi szervezet esetén azzal a szervezettel lehet megállapodást kötni, amely: a) rendszeres közművelődési tevékenységet folytat, b) a bíróság jogerős bejegyző határozattal nyilvántartásba vette és c) köztartozása nincs. Egyéni vállalkozóval csak akkor lehet közművelődési megállapodás kötni, ha a) közművelődési végzettséggel és b) ötéves szakmai gyakorlattal rendelkezik, valamint c) köztartozása nincs. Gazdasági társasággal csak akkor lehet közművelődési megállapodást kötni, ha a) társasági szerződésében szerepel a közművelődési tevékenység, és b) a korlátolt felelősségű társaság esetében ügyvezetője, betéti társaság esetén legalább egy tagja közművelődési szakember. A közművelődési megállapodás tartalmáról a közművelődésről szóló törvény rendelkezik. A közművelődési megállapodást a Közművelődési Kerekasztallal való egyeztetést követően lehet megkötni. 1