Így védjük meg a karalábénkat

Átírás

1 A vírusos betegségek közül a karalábémozaik a fiatal leveleken elsősorban az erek mentén világos- és sötétzöld mozaikos foltokat idéz elő. A karalábé gyűrűsfoltossága jeleként a leveleken sötétbarna gyűrűk láthatók. Mindkét betegség esetében a fő- és mellékerek kivilágosodnak, a levelek torzulnak, a növények satnyulnak. A kórokozók növénynedvvel is átvihetők, de fő terjesztőik a levéltetvek. Megelőzésként a termesztőberendezésből és a környékéről távolítsuk el a gyomnövényeket, mert a keresztes virágúak vírusgazdák lehetnek. Mivel vírusölő szerek nincsenek, a levéltetvek ellen megjelenésüktől kezdve azonnal védekezni kell! A művelőeszközöket gyakran fertőtlenítsük! 1. oldal (összes: 8)

2 A rizoktóniás palántadőlésnél csíranövény és a palánták gyökérnyaki része elbarnul, befűződik, a növények foltokban kidőlnek, elpusztulnak. A gombás betegségek közül a rizoktóniás palántadőlés rendszeresen kialakuló betegség. A csíranövény és a palánták gyökérnyaki része elbarnul, befűződik, a növények foltokban kidőlnek, elpusztulnak. Megelőzésként magvetés után azonnal, és a kelés után ismét öntözzük be a talajt a kórokozó ellen hatásos növényvédő szerrel (Lásd a táblázatban.). Kiültetéskor az elparásodott szártövű növényeket semmisítsük meg. A karalábéperonoszpóra elsősorban a palántákat veszélyezteti, de a kórokozó számára kedvező körülmények között a kiültetett állományt is fertőzi. A levél színén szögletes, sárgászöld, később beszáradó foltok, fonákán fehér kivirágzás (sporangiumtartó gyep) tűnik szembe. Fertőzési források a növénymaradványok és a keresztesvirágú gyomnövények. Ezért fordítsunk nagy gondot a gyommentesítésre és a fólia alatti növénymaradványok eltávolítására. A kórokozó szaporítóképletei légmozgással vagy vízzel jutnak a levelekre. Lehetőleg a talajt öntözzük, hogy a levelek ne legyenek vizesek. A szaporítóképletek képződésére az alacsony hőmérséklet (8 10 oc) kedvező. A tünetek észlelése után, szükség szerint 2-3 alkalommal permetezzünk, az élelmezés- és egészségügyi várakozási időket betartva. Élettani betegségek 2. oldal (összes: 8)

3 A gumó felrepedése csökkenti a piaci értéket, mivel a gumón hosszanti, különböző mélységű repedések keletkeznek. Előidézője az egyenetlen vízellátás. A fásodásra való hajlam fajtatulajdonság is, amit a fajtaleírások közölnek. A vetőmag vásárlásánál ügyeljünk erre. A karalábé korai felmagzásának előidézője az alacsony hőmérséklet. A palánták felmagzási hajlamát a fajtaleírások szintén közlik. Fűtetlen fólia alatti hajtatásra a hidegtűrő fajtákat válasszuk. Az említett élettani betegségek inkább a régi, bevált, kedvelt fajtákra jellemzőek. Az új nemesítésű fajták már ellenállóbbak. A fűtetlen fóliában hajtatott karalábé kártevői a szabadban is károsító és ott áttelelő rovarok, amelyek telelés után betelepednek a termesztőberendezésbe. 3. oldal (összes: 8)

4 A földibolhák a növények szik- és lomblevelein apró, kerek lyukakat rágnak. A keresztesvirágúak földibolháinak több faja is károsít. Vannak köztük egyszínűek, zöldes vagy kékes fémfényűek és feketék és sárgán csíkozottak. 2-3 mm hosszúságú bogarak. Mindegyik faj kifejlett (imágó) alakban telel a talajban vagy a növénymaradványok között. Kora tavasszal előjönnek, betelepednek a hajtatóházba és megkezdik károsításukat. Csak a fiatal növényeken és csak a tavaszi hajtatásban okoznak kártételt. A kifejlett bogarak a növények szik- és lomblevelein apró, kerek lyukakat rágnak, amelyeken keresztül megnő a növények párologtatása. Az így bekövetkező vízveszteséget a növény fejletlen gyökérzetével nem tudja pótolni a hideg talajból, ezért növekedésében, fejlődésében visszamarad, gyakran el is pusztul. Figyelem! A karalábéban kevés engedélyezett növényvédő szer áll rendelkezésre, de szükség esetén az egyéb káposztafélékben engedélyezett szerek valamelyikére szükséghelyzeti engedély kérhető a hatóságtól. Szürke színű, ragacsos fogólapok csalogatják a bolhákat. Észlelésükkor, még a kártétel előtt kezdjük el a védekezést. Mivel a betelepedés általában elhúzódik, a kezeléseket meg kell ismételni. 4. oldal (összes: 8)

5 A tavaszi káposztalégy lárvái a gyökereket és a szár alsó, talajban lévő részét károsítják. A tavaszi káposztalégy lárvái (nyűvei) a gyökereket és a szár alsó, talajban lévő részét károsítják. A vékonyabb gyökereket felélik, az idősebbeket összefurkálják. A megtámadott növények a növekedésben visszamaradnak, hervadnak, súlyos kártétel esetén elpusztulnak. A kártevő nagyon hasonló a házilégyhez. Szabadföldön rajzik, a hajtatóházba berepülve tojásait a gyökérnyakhoz rakja. A kikelő lárvák azonnal megkezdik táplálkozásukat, majd kifejlődve a talajban bábozódnak. Évente három nemzedéke van, de az első a legveszélyesebb. Az imágók ellen megjelenésükkor permetezéssel, a fiatal lárvák ellen talajfertőtlenítő granulátum kiszórásával és beöntözésével védekezhetünk. A karalábét ne ültessük mélyre, különben a nyüvek gyökerein kívül a gumó alsó részét is károsítják. A repceszár-ormányos is szabadföldön telel át. Imágói korán, már márciusban betelepednek a fóliaházba. Tojásaikat a levélnyélbe vagy a főérbe rakják. A kikelő lárvák (kukacok) a levélnyélen keresztül a szárba hatolnak, ott járatokat készítenek, amelyekben csoportosan táplálkoznak. Bio tipp! 5. oldal (összes: 8)

6 A kiültetett káposztafélék fiatal palántáit megvédhetjük a tavaszi káposztalégy lárvájától, ha a tő köré filcből, vastagabb kartonpapírból vagy kiselejtezett padlószőnyeg-darabból készített gallért fektetünk. Fontos, hogy a vizet átengedje, és ne pöndörödjön fel, vagy ne bomoljon le, ha nedvesség éri. A káposztalégy tojásrakását előzhetjük meg a káposztagallérral. Elkészítéséhez egy CD-t körberajzolunk a filcdarabon, majd kivágjuk a kört és bevágjuk a közepéig, ahol még egy rövid Y-bevágást ejtünk, hogy a palánta szárához illeszthessük a posztókorongot. Alaposan öntözzük be a növény tövét, hogy a talajhoz tapadjon, ne fújja le a szél. A gallért érésig a növény körül hagyhatjuk. Olcsó és egyszerű, vegyszermentes megoldás. (P.E.) 6. oldal (összes: 8)

7 A repceszár-ormányos imágói már márciusban betelepednek a fóliaházba. A károsított növények fejlődésükben visszamaradnak, hervadnak, végül el is pusztulhatnak. A kártevő 3-4 mm nagyságú, sötétszürke ormányosbogár. Könnyen felismerhető a hátán lévő fehér foltról. Évente egy nemzedéke fejlődik, imágói az avarban telelnek. Betelepedésükkor azonnal védekeznünk kell ellenük, még mielőtt a tojásaikat leraknák. Ez rendszerint egybeesik a káposztalégy elleni védekezés időpontjával. A káposzta-levéltetű a fiatal, még növekedésben lévő leveleket szívogatja 7. oldal (összes: 8)

8 A káposzta-levéltetű szabadföldön tojás alakban, növénymaradványokon telel. Tavasszal a szárnyas egyedek berepülnek a termesztőberendezésbe, ahol a kedvező feltételek mellett szaporodásuk felgyorsul. A fiatal, még növekedésben lévő leveleket szívogatják, amelyek torzulnak, a növények sínylődnek, felületüket a viaszos, szürke levéltetvek telepei lepik el. Az állatok megjelenésekor a közvetlen kártételük és a vírusos betegségek átvitelének megakadályozása érdekében is azonnal védekezni kell. Mivel a betelepedésük folyamatos, szaporodásuk gyors, rendkívül sok utódot hoznak létre, így a permetezések ismétlése feltétlenül indokolt. Szerző: Dr. Ördögh Gizella Közzététel ideje: , péntek, 14:00 A forrás webcíme: 8. oldal (összes: 8)