Santana 1G. Új generációs rovarölõ talajfertõtlenítõ granulátum

Átírás

1 antana 1G Új generációs rovarölõ talajfertõtlenítõ granulátum

2

3 antana 1G A kukorica hazánk egyik legjelentõsebb termesztett kultúrnövénye, vetésterülete mintegy 1,2 millió hektár. A kukorica növényvédelme során a növényi kórokozók (baktériumos, gombás megbetegedések) által okozott károk elhanyagolhatók a gyomnövények, illetve állati károsítók nyomán bekövetkezõ terméscsökkenéshez képest. A magról kelõ, illetve évelõ egy- és kétszikû gyomnövényfajok ellen számos gyomirtó szer alkalmazható, kultúrnövényeink közül talán a kukorica rendelkezik a legtöbb engedélyezett herbiciddel. Nem ilyen kedvezõ a helyzet a rovarkárosítók esetében, különösen ami a talajlakó, gyökérkárosító fajokat illeti. Ezek közül is az amerikai kukoricabogár 1995-ös magyarországi betelepedésével alapvetõen változtatta meg a hazai monokultúrás kukorica termesztés gyakorlatát. Amennyiben lárvái a talajban számottevõ mennyiségben fordulnak elõ, jelentõs terméskiesést okozhat. A talajlakó kártevõk ellen használható módszerek közül tapasztalatok alapján a rovarölõ szeres talajfertõtlenítés a legeredményesebb. Az erre a célra alkalmazható készítmények köre azonban a növényvédõ szer hatóanyagok európai uniós felülvizsgálata következtében jelentõsen leszûkült az utóbbi években. A antana 1G talajfertõtlenítõ granulátum új korszakot nyithat a kukoricatermesztés gyakorlatában, hiszen felszívódó tulajdonsága révén mind a gyökéren táplálkozó, mind a kukorica fiatal (2 3 leveles) egyedeit károsító rovarok ellen megfelelõ védelmet nyújt. A kukorica legfontosabb talajlakó és fiatalkori kártevõi Drótférgek (Agriotes-fajok) A hazánkban károsító drótférgek közül a kukoricát elsõsorban a kis pattanóbogarak lárvái károsítják. Ezek közül a legfontosabbak a réti pattanóbogár (Agriotes sputator), a mezei pattanóbogár (Agriotes ustulatus), valamint a vetési pattanóbogár (Agriotes lineatus). Ezek a fajok sok tápnövényûek, az ország egész területén károsítanak. A kártétel a növények föld alatti részein jelentkezik, a lárvák a csírázó, kelõfélben lévõ magot, a csírát, valamint a kikelt növényt egyaránt károsíthatják. Ezt követõen júniusban a fiatal növények sárgulnak, elszáradnak. Leggyakoribb formája a károsításnak, hogy a csírázó, illetve a szikleveles és gyökeres mag félig vagy teljesen átfúrt. A kártétel foltszerûen jelentkezik. Az imágók hosszúkás, általában sötétbarna vagy feketés színûek, 7 10 mm nagyságúak. Kültakarójukra jellemzõ, hogy kemény, sima vagy barázdált felületû. Legtöbbször szõrzettel borítottak. A különbözõ színû bogarak sötéten árnyaltak. A tojás ovális, mintegy 0,5 mm hosszú, szürkésfehér színû, a báb 8 12 mm hosszú, csontszínû szabadbáb. A lárvák jellegzetesek, féregszerûek, testük hengeres vagy többé-kevésbé lapított, 13 szelvénybõl áll, mm hosszú, rézsárga vagy sárgásfehér színû, kemény, kitines testûek. Három pár azonosan fejlett lábuk van. Jól fejlett prognáth fejük lapított, kitines. A fiatal imágók augusztus-szeptember hónapokban alakulnak ki. A bábbölcsõben vagy azon kívül a talajban maradnak a következõ év tavaszáig. A talaj felszínén akkor jelennek meg, amikor a talajhõmérséklet eléri a ºC-ot. A rajzás intenzitása ºC-os talajhõmérsékletnél a legnagyobb. A rajzás befejezése általában július vége, de ez is fajonként változik. Az imágók peterakás után pár nap múlva elpusztulnak. Általában rossz repülõk, legtöbbször gyalogolva keresik meg táplálékukat és a peterakás helyét. A drótférgek inkább éjszaka aktívak, nappal rögök és növénycsomók alatt tartózkodnak. A peterakás ideje fajonként változik. Általában május végétõl júniusig tart. A petéket 1 2 cm mélyen csomókba, egymás mellé rakják. Az embrionális fejlõdési idõ 2 4 hét. Több szerzõ szerint a kis lárvák elsõ évben még csak elhalt növényi részeken élnek és csak nagyon kevés friss gyökeret fogyasztanak. Az Agriotes-fajok fejlõdését 3 5 évben jelölik meg. A pattanóbogarak lárvái többször vedlenek. Ennek száma fajonként változó. A bábozódás elõtti hosszúságuk 27 mm-ig terjedhet. Pár hetes bábállapot után a kikelt imágók július hónapban petéznek és ezt augusztusig befejezik. Veszélyességi küszöbérték: 2 5 db/m 2. Agriotes spp.

4 Kukoricabarkó (Tanymecus dilaticollis) Magyarországon gyakori kártevõ, fõ tápnövénye a kukorica. Kártétele a kelõfélben lévõ, szegállapotú állományban a legsúlyosabb. Az imágók kezdetben szabálytalan alakban megrágják a kukorica levelét, sokszor az egész levelet keresztben átrágják. Bizonyos esetben tarrágás is elõfordulhat. Ilyenkor a kukorica további fejlõdése attól függ, hogy a tenyészõcsúcs épségben maradt-e. Gyökérváltáskor (2 3 leveles kor) bekövetkezõ nagyobb arányú rágás esetén a növény akár el is pusztulhat. A kifejlett egyedek hossza 5,8 8,3 mm, testük alapszíne fekete, melyet hamuszürke, esetleg barnásszürke serte borít. A tojás 1,0 1,2 mm hosszú és 0,4 0,5 mm széles, henger alakú, két végén félgömbben végzõdik. Kezdetben sárgásfehér, a lárva kibújása elõtt fénylõ fekete. A lárvák kifejlett állapotban 5,2 6,8 mm hosszúak és 2,0 2,2 mm szélesek, sárgásfehér színûek. Testük enyhén ívelt, erõsen ráncos. Négy fejlõdési stádiumuk van. A báb 5,4 6,5 mm hosszú és 2 3 mm széles. Eleinte csontszínû, imágóvá vedlés elõtt barnás. Testét apró szõröcskék fedik. Évi 1 nemzedéke van. Az imágók telelnek a talajban ott, ahol lárváik fejlõdtek, cm mélységben. Az imágók március végén, április elején jelennek meg a felszínen. Elõjövetelük után nem táplálkoznak azonnal, hanem az elszáradt kukoricalevelek alatt vagy a talajrögök között tartózkodnak. A hõmérséklet emelkedésekor táplálék után kezdenek kutatni. Április elejétõl mind nagyobb számban találhatók a területen. Május elsõ felében, a kukorica kelése után meglepik a kukoricatáblákat. Fõképp éjjel táplálkoznak, nappal csak borús idõben. Egyébként vagy a kukorica összesodort levelei, vagy a talajrögök között tartózkodnak. Megjelenésük után nemsokára párzanak. A peterakás április második felében megkezdõdhet és két-három hónapig tart. Június közepétõl az imágók száma erõsen csökken. Az áttelelt imágók a peterakást követõen elpusztulnak. Petéiket laza csomókba rakják a kukorica tövéhez közel, a talajrögök közé. Az embrionális fejlõdés napig tart. A kikelõ lárvák a kukorica gyökereibõl táplálkoznak és augusztus végén, szeptemberben érik el teljes fejlettségüket. Ezután bebábozódnak és bogárrá alakulnak. A bogarak csak a következõ tavasszal jönnek a felszínre. Kukoricabarkó imágó a tápnövényen

5 Amerikai kukoricabogár (Diabrotica virgifera virgifera) A kártevõ 1995-ös magyarországi megjelenése óta alapvetõen megváltoztatta a hazai kukorica-termesztési gyakorlatot. Mára az ország minden területén megtalálható és okoz évjárattól, termõhelytõl függõ terméskiesést. Az imágó 5 8 mm testhosszúságú levélbogár. A tor sárga vagy zöld színû, a fedõszárnyak sárga-fekete hosszanti rajzolatúak. A hímek szárnyfedõ-rajzolata sokkal sötétebb, mint a nõstényeké, sok esetben csak a szárnyfedõ végén található világosabb folt. A tojás sárgásfehér színû, 0,6-1 mm hosszúságú. Lárva: három lárvastádiumot különböztetünk meg. Az L1-es lárvák hossza 2-3 mm, fejtokjuk vörösesbarna. Kártételük során a kukorica gyökereibe hosszanti járatokat rágnak. Az L2-es lárvák hossza 6-8 mm, fejtokjuk és anális lemezeik is vörösesbarnák. Kártételük során a gyökerek felületén rágnak, illetve az egész gyökeret is elfogyaszthatják. Az L3-as lárvák mm hosszúak. Fejtokjuk és anális lemezük ebben az esetben is vörösesbarna. Kártételük hasonló az L2- es lárvákéhoz. Leginkább a vastagabb gyökerek gyökérnyakhoz közeli részén táplálkoznak. Életmódja Évente egy nemzedéke van. A kártevõ tojás alakban telel a talajban, annak felsõ, cm-es rétegében. Az idõjárástól függõen 8 10 hónapot tölt diapauzában, egészen a fejlõdési minimum hõmérséklet eléréséig. Ez a fejlõdési küszöbhõmérséklet o C. A tojások érzékenyek a fagyra. Egy hétig tartó 10 o C hõmérséklet esetén a tojások életképessége 50%-kal csökken. A lárva a hõmérséklettõl függõen május közepe-június közötti idõszakban kel. A lárvák a talajban meglepõen nagy távolságot tudnak megtenni a táplálék irányába, ami akár az 1 m-t is elérheti. A késõbb kelõ, lassúbb fejlõdésû lárvák nagyobb része nõstény lesz. A lárvák a kukorica gyökérzetét károsítják, csökkentve a növény víz- és tápanyagfelvételét, egyben hozzájárulva a növény kidõléséhez. A lárvák kifejlõdése után 5 10 napos bábnyugalmi idõszakot követõen általában június közepén jelennek meg az elsõ imágók, elõször a hímek, majd pár nappal késõbb a nõstények. Az imágók a kukorica föld feletti részén táplálkoznak. Az imágók zöme július közepétõl augusztus végéig található meg a növényeken. A nõstények átlagos élettartama 19,5 o C-on 14 hét, 30 o C-on 8 hét. A nõstények a kelést követõ napon belül megkezdik a tojásrakást, életük során akár db tojást is lerakhatnak. A tojásrakás idõszaka július közepétõl augusztus végéig tart. Kártétele A fõ károsító a lárva. Az L1-es lárvák a kukorica hajszálgyökereit rágják, a gyökérben hosszanti járatokat rágnak. Az L2-es és L3-as lárvák a gyökerek felületén rágnak, illetve a teljes gyökeret is elfogyaszthatják. A fejlettebb lárvák a vastagabb gyökerek gyökérnyakhoz közeli részén táplálkoznak. A gyökerek rágásával csökkentik a növény víz- és tápanyagfelvételét. A legnagyobb veszélyt a támasztó gyökerek megrágásával okozzák. A lerágott gyökerek miatt a növény nem képes megtartani a termés súlyát és megdõl. A növény megpróbál felegyenesedni, így alakul ki a hattyúnyak tünet. Kukoricabogár-lárva Kukoricabogár-imagó Kukoricabogár-lárva károsítása nyomán kialakult úgynevezett hattyúnyak-tünet Imágók kártétele: a kifejlett imágók kezdetben a kukorica levelén hámozgatnak, zegzugos rágásnyomot hagyva maguk után. Késõbb a növény generatív részeit károsítják. Megrágják a portokot, ahonnan a fejletlen pollen kiszóródik. Ennél jelentõsebb kártétel a bibe megrágása, amivel közvetlen megtermékenyülési problémát okoznak. záraz évjáratokban az imágók a csuhélevelek közül kiálló szemeket, illetve a csuhélevelek alá bemászva a csõvégi szemeket károsítják. A szemek rágásával sok esetben utat nyitnak a csõ fuzáriumos fertõzésének.

6 antana 1G Új generációs rovarölõ talajfertõtlenítõ granulátum Hatóanyag: 1 % klotianidin Clothianidin nitroimino csoport chlorothiazole gyûrû Aciklusos szerkezet Hatáskifejés módja: a klotianidin az ideg-ingerület átvitel gátlásán keresztül fejti ki hatását. A hatóanyag az idegsejtek szinapszisaiban az acetil-kolin receptorokhoz kötõdve okoz abnormális viselkedést, majd pusztulást. Pre-szinapsis Post-szinapsis Klotianidin Acetilkolin receptor Axon zinapszis Abnormális ingerület indukálás

7 A hatáskifejtés módja A készítmény kontakt módon és gyomorméregként fejti ki a hatását. A csírázó növény már a gyökérképzõdés kezdeti szakaszában felveszi a hatóanyagot, amely hajtás- és gyökérirányban egyaránt elmozdul. Felhasználható: Kultúra Károsító Dózis Kukorica Kukoricabogár-lárva, (takarmány- kukoricabarkó, és vetõmag) egyéb talajlakó 11 kg/ha Csemegekukorica kártevõk A kezelés a kukorica vetésével egy menetben, a vetõgépre szerelt granulátumszóró adapter segítségével történik. A készítmény kijuttatásakor ügyelni kell arra, hogy a magot körülvevõ talajrétegbe történjen az adagolás, ezzel biztosítva a hatóanyag minél korábbi felvételét. A hatóanyag korai felvétele, nedvkeringésbe való bekerülése megfelelõ védettséget biztosít az olyan korán jelentkezõ kártevõk ellen, amik ellen eddig permetezéssel kellett védekeznünk (pl. kukoricabarkó).

8 Hatékonysági % Hatékonysági % antana 1G kukoricabarkó elleni hatékonysága Tolna Megyei MgzH, Bonyhád, 2008 Kezeletlen tandard antana 13,24 kg/ha 10,94 kg/ha antana 1G kukoricabarkó elleni hatékonysága omogy Megyei MgzH, Gölle, 2008 Talajfertõtlenítõ készítmények biológiai hatékonysági vizsgálata során az amerikai kukoricabogár lárvakártételét a kukoricagyökerek kiásása után, azok vizuális értékelése alapján becsülik fel. A gyökerek nagynyomású vízsugárral való mosását követõen a kártétel mértékének meghatározása a módosított Hills-Peters (IOWA) skála alapján történik (1-6). 4-es fölötti skálaérték esetén már igen nagy mértékû fertõzöttségrõl beszélünk. Általánosságban azt mondhatjuk, hogy ha egy kukoricabogár-lárva ellen alkalmazott készítmény (talajfertõtlenítõ, csávázó) a kártétel mértékét 3-as vagyis a gazdasági küszöbérték alá képes szorítani, az megfelelõ védelmet nyújt a kultúrnövény számára. A hatóanyag egyik fontos tulajdonsága a nagyfokú perzisztencia. Ezt a tulajdonságát leginkább azon kártevõk esetében tudjuk kihasználni, amelyek a kijuttatást követõen, viszonylag hosszú idõ elteltével jelentkeznek, mint pl. az amerikai kukoricabogár lárvái. 1. Nincs kártétel 2. Látható, rágás okozta sebek 4. Egy teljesen elpusztult nódusz Kezeletlen tandard antana 13,3 kg/ha 11 kg/ha 5. Két elpusztult nódusz 6. Három vagy több elpusztult nódusz 3. Több visszarágott gyökér Hills-Peters (IOWA) skála

9 antana 1G kukoricabogár-lárva elleni hatékonysága omogy Megyei MgzH, Gölle, 2008 antana 1G kukoricabogár-lárva elleni hatékonysága Tolna Megyei MgzH, Bonyhád, 2008 IOWA-skála IOWA-skála Kezeletlen tandard antana 13,3 kg/ha 11 kg/ha Kezeletlen tandard antana 13,24 kg/ha 10,94 kg/ha antana 1G kukoricabogár-lárva elleni hatékonysága omogy Megyei MgzH, Gölle, IOWA-skála Kezeletlen tandard antana 13,3 kg/ha 11 kg/ha Egészséges, károsítástól mentes gyökér antana 1G kukoricabogár-lárva elleni hatékonysága Békés Megyei MgzH, Kunágota, IOWA-skála Kezeletlen tandard antana 15,3 kg/ha 10,2 kg/ha Igen erõsen károsított gyökér (IOWA 5)

10 A hatóanyag perziszetenciájára irányuló kísérletek során 9 kísérleti helyszín átlagában 142 nap felezési idõt állapítottak meg. Ugyanezen kísérletek mutatták ki, hogy a hatóanyag adszorpciós tulajdonságai miatt a talajban való mobilitása mérsékelt. Formuláció: Mikrogranulátum, a szemcseméret mikron. Fajsúlya: 1,5 g/cm 3. A jelenleg piacon lévõ talajfertõtlenítõ készítményektõl eltérõen a antana mikrogranulátuma feltûnõ színû, így a talajban is könnyen megtalálható. Egyéb környezetvédelmi elõírások: a felszíni vizekre elõírt biztonsági távolság kockázatbecslés alapján 5 méter. Az ivóvízbázisok védõterületén felhasználni tilos, külsõ védõterületek és a hidrogeológiai védõövezeten belül külön engedélyezéstõl függõen használható. A hatóanyagok és azok bomlástermékei mobilisak lehetnek, és így nem alkalmazható különösen érzékeny felszín alatti vízvédelmi területen. Munkaegészségügyi várakozási idõ: 0 nap. Élelmezés-egészségügyi várakozási idõ: elõírásszerû felhasználás esetén megadása nem szükséges. Tûz- és robbanásveszélyesség: nem jelölésköteles (E). Forgalmazási kategória: I. Eltarthatóság: eredeti, zárt csomagolásban, száraz, hûvös helyen, szabályos növényvédõszer-raktárban 3 év. Kiszerelés: A antana dózisa 11 kg/ha, ennek megfelelõen a kiszerelése 11 kg-os PE zsák, ami a felhasználást nagyban egyszerûsíti. Humán- és környezet toxikológiai tulajdonságok: A készítmény p.o. LD 50 értéke (patkányon): 2000 mg/kg. Veszélyjel: N (környezeti veszély). Vízi szervezetekre közepesen veszélyes. Méhekre való veszélyesség: toxicitás alapján: kifejezetten veszélyes, kockázat alapján: rendeltetésszerû felhasználása nem jelölésköteles. Figyelmeztetés! A készítmény méhekre kifejezetten veszélyes, a kezelt területen csírázó, majd virágzó gyomnövényeket látogató méhek pusztulását okozhatja. Ezért fokozott figyelmet kell fordítani a antana-val kezelt tábla gyomirtására, hogy abban virágzó gyomnövények ne forduljanak elõ! 11 kg

11 Területi képviselõink: Borsod-Abaúj-Zemplén Nógrád zabolcs-zatmár-bereg Gyõr-Moson-opron Komárom-Esztergom Heves Pest Hajdú-Bihar Vas Veszprém Fejér Jász-Nagykun-zolnok Zala omogy Tolna Bács-Kiskun Csongrád Békés Baranya Horváthné Tóth Ildikó 20/ Gyôr, Vas, Veszprém, Zala Barkaszi Imre 20/ B.A.Z., Hajdú-Bihar, zabolcs, zolnok omos Ferenc 20/ Bács, Békés, Csongrád zalai Attila 20/ Baranya, omogy, Tolna Vitéz Péter 20/ Fejér, Heves, Komárom, Nógrád, Pest Hívjon bennünket!

12 A Mezõgazdaság Mûvészete Az Élet Mûvészete Harmony in Growth Arysta Lifecience Magyarország Kft Budapest, Bécsi út 3 5. Telefon: Fax: