Ne a kártevők fogyasszák el a salátánkat

Átírás

1 A levélszélbarnulás élettani betegség. Akkor fordul elő, ha a párás, borús időt hirtelen napsütés és meleg váltja fel. Ilyenkor a levelek szélén 2-5 mm-es, sötétbarna színű rothadás látható. Előfordul, hogy a kisebb levelek teljesen elrothadnak. 1. oldal (összes: 8)

2 Levélszélbarnulás A betegség nem fertőző. A megnövekedett vízleadás (párologtatás) következtében alakul ki, de kiválthatja kalciumhiány, vagy a tápanyagok túladagolása is. Fellépését megelőzhetjük, ha szellőztetéssel, mérsékelt öntözéssel a relatív páratartalmat százalékra csökkentjük, és a tápanyag-ellátást talajvizsgálatra alapozzuk. Az üvegesedést a magas talajhőmérséklet okozhatja. A gyökerek több vizet szállítanak, mint amennyit a levelek el tudnak párologtatni. Salátamozaik betegség A salátamozaik betegséget két vírusfaj, a saláta mozaik-vírus (LMV) és az uborka mozaik-vírus (CMV) okozza. A leveleken érkivilágosodás, mozaikfoltok, hólyagosodás, torzulás, később elhalt foltok láthatók. A növények fejlődésükben visszamaradnak, nem fejesednek, értékesítésre alkalmatlanok. 2. oldal (összes: 8)

3 Legfontosabb fertőzési forrás a vetőmag, amelynek belsejében található a kórokozó. A beteg magból beteg növény fejlődik, amelyről a kórokozó az ápolási munkák során a növénynedvvel jut át az egészségesekre, és a sebzéseken keresztül azok is megfertőződnek. Fontos terjesztői még a levéltetvek is. Termesztéshez kizárólag vírusellenálló, LMV, illetve CMV jelzéssel ellátott fajtákat válasszunk. Az állományból a fertőzött töveket azonnal távolítsuk el és semmisítsük meg! A gyomnövényeket irtsuk ki! Hideghajtatás során a levéltetvek megjelenésére kevésbé kell számítanunk, de ha észleljük őket, azonnal védekezzünk ellenük. A saláta pszeudomonászos levélszél-rothadása baktériumos betegség. Akkor fordul elő, ha alacsony hőmérsékleten túlöntözik az állományt. A levél szélén keskeny, majd fekete elhalás látható, amely lehet nyálkás vagy száraz. A tünetek főleg a külső, idősebb leveleken gyakoriak, de átterjednek a belső levelekre is. Előfordul, hogy a fertőzött levelek még nem mutatják a tüneteket, de a szállítás során elrothadnak. Fertőzési források a növénymaradványok, ahonnan a baktérium a felfröccsenő vízzel a levelekre jut. Ezeket mindig távolítsuk el a hajtatóházból! Alacsony hőmérsékleten mérsékeljük az öntözést! Palántadőlés A gombás betegségek közül a palántadőlés rendszeresen jelentős károkat okoz. A magból éppen kibújt csírák megbarnulnak, elpusztulnak, vagy a palánták gyökérnyaki része vizenyős lesz, később megbarnul, befűződik és a kis növények kidőlnek. A tünetek foltszerűen jelennek meg. Megelőzésképpen csávázott magot vessünk! Vetés után azonnal, majd kelés után ismét öntözzük be a talajt gombaölő szerrel! Mérsékelten öntözzünk, a beteg palántákat távolítsuk el, helyüket szintén fertőtlenítsük. 3. oldal (összes: 8)

4 Salátaperonoszpóra A salátaperonoszpóra is rendszeresen veszélyeztet a hajtatásban. A fertőzött növények levelei kezdetben sárgászöldek, a levél színén és fonákán fehér bevonat (sporangiumtartó gyep) látható. Fejesedéstől kezdve elsősorban a külső leveleket fertőzi, amelyek színén nagy, erek által határolt, sárgászöld, szögletes foltok jelennek meg. Fonákukat szintén fehér bevonat borítja. A kórokozónak számos változata (rassza) ismert. A salátafajták néhány rasszal szemben ellenállóak, de mindig megjelennek újabbak, és nincs olyan fajta, amelyik mindegyikkel szemben ellenálló lenne. Fertőzési források a növénymaradványok. A kémiai védelem akkor eredményes, ha azt már 2-3 lombleveles állapotban megkezdjük, amikor még jól bevonható permetlével. Ezután még 1-2 alkalommal, 10 napos időközzel ismételjük meg a kezelést! 4. oldal (összes: 8)

5 A saláta szklerotíniás betegsége A saláta szklerotíniás betegsége ugyancsak rendszeresen előfordul. Kezdetben az állományban elszórtan lankadó levelek hívják fel a figyelmünket a megjelenésére. A fertőzött növények gyökérnyaki része nyálkásan elrothad, rajta és az alsó leveleken fehér, vattaszerű bevonat (micélium) és fekete képletek (szklerócium) láthatók. A növények végül elpusztulnak. Fertőzési források a talajban lévő szkleróciumok és a beteg növénymaradványok. A kórokozó a talajban évekig fönnmarad. A salátát ne helyezzük mélyre, sem a tűzdeléskor, sem a kiültetéskor! A kémiai védelmet megelőzésként kell végezni. Tűzdelés és kiültetés után azonnal permetezzünk, nagy lémennyiséggel, úgy, hogy a permetlé a gyökerekre jusson! A kezelést egy hét múlva ismételjük meg! A beteg növényeket távolítsuk el, vödörbe gyűjtve, hogy a szkleróciumok ne szóródjanak szét. 5. oldal (összes: 8)

6 Saláta botrítiszes rothadásánál a fertőzött részeken szürkésbarna bevonat (konídiumtartó gyep) és apró fekete képletek (szkleróciumok) figyelhetők meg A saláta botrítiszes rothadása régóta ismert, veszedelmes és gyakori betegség, amely két tünettípussal jelentkezhet. Az egyik típus, mikor a fejesedés kezdetétől a külső levelek lankadnak, majd elszáradva a talajra fekszenek, de a szívlevelek egészségesnek tűnnek. A fejet a talajból kiszedve, a gyökérnyakon nyálkás rothadás észlelhető, a gyökér pedig a talajban marad. A fertőzött részeken szürkésbarna bevonat (konídiumtartó gyep) és apró fekete képletek (szkleróciumok) figyelhetők meg. A másik tünettípusra jellemző, hogy a növény a fejlődésben visszamarad, nem képes fejesedni, a gyökérnyakon részleges, barna parásodás látható. Fertőzési források a talaj és a fertőzött növénymaradványok. A védekezés az előző betegségnél javasoltakkal megegyezik. 6. oldal (összes: 8)

7 Bio-trükkök csigák ellen A házatlan csigák ellen környezetkímélő eljárások egész sora ismert. Jól bevált módszer a pohárcsapdázás. A poharakat peremükig a talajba kell süllyeszteni, és sörrel félig feltölteni. Az erejedő sör illata odavonzza a csigákat, belemásznak és megfulladnak. Nedves rongydarabok, uborkavagy krumpliszeletetek kihelyezésével is sok állatot összegyűjthetünk. A talaj felületére kiszórt vízelvonó anyagok (porított műtrágyák, mészpor, fűrészpor, fahamu, gipsz stb.) fokozott nyálkaelválasztásra késztetik a csigákat, és ebbe belepusztulnak. Többen javasolták a 20 cm magas csigakerítést. Az USA Mezőgazdasági Minisztériuma közleménye szerint 1-2 százalékos koffeinoldat idegméregként működik, amelytől elpusztulnak. A britek szerint azonban ez a növényeket is tönkreteszi, azok megsárgulnak. Újabban az indiai futókacsák bevetését javasolják. Emlékeim szerint vidéki kertünkben a magyar baromfi is elfogyasztotta, igaz, akkor még nem volt ilyen mértékű csigainvázió. Meg kell még említeni a kézzel való összegyűjtést kora reggel, még teljes kivilágosodás előtt. Néhány évvel ezelőtt egy házikertben 16 kilogrammnyit gyűjtöttek össze. Tiszteltre méltó a türelmük! A kártevő állatok közül a gyökérgubacs-fonálférgek, a talajlakó kártevők (pajorok, drótférgek, lótücsök) kártételét és a védekezés módjait már több számunkban, más kultúrákban ismertettük. E fajokon kívül súlyos károkat okoznak még a házatlan (meztelen) csigák. Fölmérések szerint termesztőberendezéseinkben 31 faj fordulhat elő. Soktápnövényű állatok, de különösen kedvelik a salátát, amely földre boruló leveleivel búvóhelyet és nedves mikroklímát is biztosít számukra. A palántákon szabálytalan lyukakat rágnak, később behúzódnak a salátafejbe és ott folytatják kártételüket, így a saláta piaci értékesítésre alkalmatlanná válik. Útvonalukat a talajon és a növényen is ezüstösen csillogó váladék, úgynevezett csiganyál jelzi. Kártételükre különösen ott kell számítani, ahol korábban nem művelt, gyomos területen újonnan létesítenek termesztőberendezést. Fajtól függően évente 1-2 nemzedékük fejlődik. Bármelyik fejlődési alakjuk áttelelhet a talajban vagy a növénymaradványok között. Ellenük hatékony készítmények állnak rendelkezésünkre, amelyek csalogató és csigaölő hatással is rendelkeznek. Azonban ezek nem mindegyike használható olyan 7. oldal (összes: 8)

8 növényállományban, amelynek levélzete is fogyasztásra kerül (pl. saláta, sóska, spenót, káposzta), illetve a levélzetben fennakadhat a granulátum. Ezeket a szereket csak ültetés előtt szabad és kell használni. A levéltetvek fűtetlen fóliasátrakban télen nem maradnak fenn, tavasszal azonban betelepednek. Megjelenésükkor védekezzünk ellenük, ugyanis a szívogatásuk hatására bekövetkező levéltorzulásnál sokkal nagyobb károkat okoznak a vírusos betegségek terjesztésével, valamint azzal, hogy jelenlétükkel, levetett lárvabőreikkel és mézharmat-ürítésükkel gusztustalanul szennyezik a salátafejeket. Szerző: Dr. Ördögh Gizella Közzététel ideje: , csütörtök, 17:00 A forrás webcíme: 8. oldal (összes: 8)