A Pécsi Jókai Lakásszövetkezet Szervezeti és Működési Szabályzata (tervezet)

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Pécsi Jókai Lakásszövetkezet Szervezeti és Működési Szabályzata (tervezet)"

Átírás

1 Az SZMSZ jogszabályi alapjai: A Pécsi Jókai Lakásszövetkezet Szervezeti és Működési Szabályzata (tervezet) A lakásszövetkezet működésére vonatkozó alapvető dokumentumok: - a Lakásszövetkezetekről szóló évi CXV. törvény, illetve ennek évi módosítása, - a évi V. törvény (Ptk.), - a gazdálkodáshoz és működtetéshez kapcsolódó jogszabályok, - a Lakásszövetkezet Alapszabálya. Az SZMSZ célja: A Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban SZMSZ) alapvető célja, hogy a jogszabályokban és az Alapszabályban előírt elvek alapján meghatározza a gyakorlati végrehajtás szabályait és eljárási formáit. Az SZMSZ egyben lehetővé teszi, hogy a tagság ellenőrizhesse az önkormányzati szervek, a munkaszervezet működését. Az SZMSZ feladata, hogy meghatározza: - a magán- és szövetkezeti tulajdon fenntartásának, működtetésének Alapszabályát, kiegészítő szabályait, eljárási módozatait, - a választott testületek működési rendjét, a működés feltételeit, - a gazdálkodás, a vállalkozások kapcsolatrendszerét, eljárási szabályait, - a tagság jogainak gyakorlásával, kötelezettségeinek teljesítésével kapcsolatos eljárási formákat, - a vezetők jogállását, feladatait és hatáskörét, - a belső igazgatás, működés speciális szabályait. 1

2 I. A Lakásszövetkezet neve, célja és tevékenysége. 1) A Lakásszövetkezet cégneve: Pécsi Jókai Lakásszövetkezet. Székhelye: 7622 Pécs, Nagy Lajos Király útja 8/B. A Lakásszövetkezet lakóépületek építésére és fenntartására létrejött gazdálkodó szervezet. A Lakásszövetkezet jogi személy. A Lakásszövetkezetet a Baranya Megyei Törvényszék Cégbírósága cégjegyzési szám alatt vette nyilvántartásba. Telefonszám: 72/ ; 72/ Honlapja: cím: Felvetődött a kérdés: - nem kellene-e a Jókai Mór névre valamiféle utalást tenni: Pl.: -születésének, halálának kerek évfordulójáról megemlékezni; -nem lehetne-e egy Jókai idézettel ellátott oklevelet alapítani és az aktív tagoknak évente egyszer egy tárgyjutalom kíséretében kiadni; -stb. 2) A Lakásszövetkezet alaptevékenysége a saját tulajdonú ingatlan kezelése (üzemelés, karbantartás, felújítás) mellett vállalkozói tevékenységet is végez. A vállalkozások nagy része közvetlenül kapcsolódik az alaptevékenységhez. 3) A Lakásszövetkezet mint jogi személy alaptevékenységén túl minden olyan vállalkozói tevékenységet folytathat, amelyet jogszabály nem tilt, vagy nem korlátoz. a) Ha valamely tevékenység folytatását a jogszabály hatósági engedélyhez köti, e tevékenységet a szövetkezet csak az engedély birtokában kezdheti meg. b) Képesítéshez kötött tevékenységet a szövetkezet csak akkor folytathat, ha e tevékenységben személyesen közreműködő munkavállalói, illetve a szövetkezettel kötött polgári jogi szerződés alapján a szövetkezet javára tevékenykedők között legalább egy olyan személy van, aki a jogszabályban foglalt képesítési követelményeknek megfelel. 2

3 II. A tulajdon- és használati viszonyok. 1) A magántulajdonban lévő lakások ( db) a Pécsi Járási Földhivatalban önálló albetéti szám alatti nyilvántartás alapján szerepelnek a lakásszövetkezet nyilvántartásában is. A lakások belső tartozékait az Alapszabály tartalmazza. 1/1) A lakás tulajdonosát megilleti a birtoklás, a rendelkezés (használat, bérbeadás) joga. A használati jog átengedése nem sértheti a többi tulajdonos érdekét. A tulajdonos felelős mindazokért a károkért, amelyeket a lakását használó személy (ek) a szövetkezeti tulajdonban okoz (nak). 2) A Lakásszövetkezet tulajdonában önálló helyrajzi számmal rendelkező épület van, melyben önálló albetéttel rendelkező 16 lakás, 6 üzlethelyiség, 12 garázs található. A Lakásszövetkezet tulajdonában vannak továbbá mindazon ingatlanrészek, közös használatot szolgáló berendezések, amelyek nincsenek más tulajdonos részére bejegyezve. 2/1) Az Alapszabály tartalmazza a szövetkezet fel nem osztható ingatlan-, ingó és pénzvagyonát, mely gyarapítható a vállalkozások adózott eredményéből. 3) Az Alapszabály (II/4/l. pontja) előírja, hogy a gépkocsitárolók (garázsok) használatba adásának szabályait az SZMSZ-ben kell meghatározni. A garázsok elosztásának, használatba adásának (továbbiakban bérbeadásának) feltételei és módja a Nagy Lajos király útja 8. és 10. számú épületekben lévő garázsokra vonatkozik. 3/1) a) A garázs bérleti jogára csak lakásszövetkezetünk nagykorú tagja tarthat igényt, amennyiben szövetkezetünk területén lévő lakásban lakik, saját tulajdonában lévő személygépkocsival és vezetői engedéllyel rendelkezik. Ezen feltételek megszűnése, a garázs bérleti szerződésének megszűnésével jár. Ettől akkor lehet eltérni, ha nincs a szövetkezet tagjai közül garázst igénylő lakástulajdonos. b) Tartós külföldi munkavégzés esetén a bérleti jogot az alábbiak szerint kell alkalmazni: - a bérleti jog maximum két évig tartható fenn, - az egy éven túli külföldi tartózkodás esetében, a jogviszony fenntartása mellett, a garázst kiürítve a lakásszövetkezet rendelkezésére kell bocsátani. A szövetkezet igazgatósága a garázsbérleti szerződés szüneteltetésének idejére ideiglenes bérlőt jelöl ki az a) pontban foglaltak alapján. A két év külföldi tartózkodási idő lejárta után ha a bérlő nem tér vissza, a garázsbérleti jog megszűnik. c) Az ideiglenes bérlő szerződését határozatlan idejűvé lehet változtatni, ha az általános feltételeket vállalja, és az eredeti bérlő bérleti joga megszűnt. d) Amennyiben a garázsbérleti joggal rendelkező szövetkezeti tag jogviszonya elhalálozással megszűnik, úgy házastársa a garázsbérleti jogviszonyt folytathatja, ha az a) pontban jelzett feltételeknek egyébként megfelel. 3

4 e) A garázsüresedés tényét a szövetkezeti épületek hirdetőtábláin 15 napig kell az ügyintézést elősegítő telefonszámmal együtt közzétenni. 3/2) A garázs csak rendeltetésszerűen, gépkocsi tárolására használható. A garázst gépkocsitárolás mellett másra is használni csak írásos kérelem alapján az Igazgatóság írásbeli engedélyével szabad. A rendeltetésellenes használat a bérleti jog megszűnését vonja maga után. 3/3) Megüresedett garázs bérleti joga elsődlegesen a Nagy Lajos király útja számú épületek gépkocsival rendelkező tagjait illeti meg. Ennek hiányában más szövetkezeti épületben lakó tagok is igényelhetik. Ha több igénylő van, a bérlőt sorsolással választják ki. Ha sorsolásra kerül sor, háromfős ideiglenes bizottságot kell létrehozni, melyben egy-egy főt az Igazgatóságból és a Felügyelőbizottságból, egy főt a Nagy Lajos király útja 8. vagy 10. számú épületek küldötteiből kell felkérni. A sorsoláson jegyzőkönyvet kell felvenni, és minden esetben két bérlőt kell kisorsolni. Amennyiben az első helyen bérleti jogot kapó 10 napon belül nem fizeti be az egyszeri használatbavételi díjat, helyére a második helyen sorsolt jelölt lép. A második helyen kisorsolt tag az újabb sorsolásra előnyt nem szerez. A sorsolás nyilvános, azon bárki mint érdekelt részt vehet. 3/4) A gépkocsitárolók egyszeri használatbavételi díja (továbbiakban letéti díj) a 11 m2-es garázsok esetében.. Ft, a 17 m2-es garázsok esetében Ft. a) A megüresedett garázsra bérleti jogot szerző szövetkezeti tagnak az egyszeri letéti díjat, a szerződéskötéssel azonos időpontban kell befizetnie a Lakásszövetkezet pénztárába. Visszafizetéskor, a korábban befizetett összegre kamat nem jár. b) Az ideiglenes használati jogot szerző bérlő nem fizet egyszeri letéti díjat. c) Az egyszeri letéti díj visszafizetésére az a garázst leadó tag tarthat igényt, aki a garázsra letéti díjat fizetett be, vagy aki a garázs építésének bekerülési értékét teljes összegben a szövetkezetnek megelőlegezte. A letéti díjat a szövetkezet a garázs kiürítése után 15 napon belül fizeti ki. 3/5) a) A gépkocsitárolók havi bérleti díját áfával együtt a piaci viszonyoknál alacsonyabb ősszegűnek kell megállapítani, tekintettel a viszonylag magas egyszeri letéti díjra. A díjmegállapítás az Igazgatóság hatásköre. b) Az ideiglenes bérlettel rendelkező személy havi bérleti díját a mindenkori bérleti díj 20%-ával magasabb összegben kell megállapítani, mivel nem fizet egyszeri letéti díjat. c) A garázshasználók által befizetett bérleti díj az adók levonása után Nagy Lajos király útja számú épületeket illeti. 3/6) A garázshasználati szerződésben az ügyvezető köteles rögzíteni a használattal kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket. 3/7) A tartalékalapból vásárolt garázsok bérleti szabályait meg kell különböztetni a szövetkezeti épületekben lévő garázshasznosítástól, mert ezek nem az érintett épületek bevételi forrásait gyarapítják, hanem az egész közösség céljait szolgálják. 4

5 a) A garázsbérlésre a Lakásszövetkezet tagjai pályázhatnak, ha vállalják a kialakított feltételeket. Nem szövetkezeti tag pályázata csak abban az esetben vehető figyelembe, ha a szövetkezeti tagok közül nincs feltételeket vállaló pályázó (jelentkező). b) A garázsok használatbavételi díja (kauciója) 2-3 havi bérleti díj lehet. c) A havi bérleti díj - áfával a piaci viszonyok alapján állapítható meg. d) A nevezett garázsoknál a szerződésben a bérleményeknél szokásos jogokat és kötelezettségeket kell alkalmazni. 4) a) Amennyiben a Lakásszövetkezet tagjai közül a magas letéti díj miatt nincs garázsigénylő, az új igénylőnek felajánlhatja az Igazgatóság a csökkentett összegű letéti díjat, azzal a feltétellel, hogy a bérleti díjat áfával együtt - a piaci viszonyok alapján állapítják meg. A letéti díj 2-3 havi bérleti díjnak megfelelő összeg lehet. b) Amennyiben a Lakásszövetkezet tagjai közül az a) pontban foglalt feltételek mellett sem tartanak igényt a garázsra, a Küldöttgyűlés felhatalmazza az Igazgatóságot, hogy szabadforgalmi módon biztosítson bérlőt. 5) Az Alapszabály (II/4/2. pontja) a lakások, raktárhelyiségek, egyéb bérleményként hasznosítható reklámfelületek hasznosításának szabályozását az SZMSZ-re ruházta. 5/1) Ezen szabályozás hatálya kiterjed a Lakásszövetkezet tulajdonában lévő: - önálló helyrajzi számmal rendelkező lakásokra és üzlethelyiségekre, - az egyéb bérbe adott helyiségekre, - az épületek tetején elhelyezett eszközökre, - az épületek homlokzatán elhelyezhető reklámokra. 5/2) a) A Lakásszövetkezet tulajdonában lévő 5/1. pontban foglalt ingatlanok és ingatlanrészek bérlésére a lakásszövetkezeti tagokon kívül mindazok jelentkezhetnek, illetve pályázhatnak, akik vállalják a piaci feltételeket. b) Az egyenlő feltételek vállalása esetén a Lakásszövetkezeti tag előnyben részesíthető. (Két vagy több lakásszövetkezeti tag esetében sorsolás alkalmazható.) c) A megüresedő lakást, üzlethelyiséget, egyéb helyiséget a szövetkezeti épületekben 15 napig kell hirdetni, megjelölve, hogy hol lehet a részletekről érdeklődni. d) A tető- és homlokzathasznosítást, illetve szükség esetén az üzlet- és raktárhelyiség bérbeadását a médiában is célszerű meghirdetni. e) Az igénylőket, pályázókat nyilvántartásba kell venni. 5/3) Több érdeklődő esetében a bérleményt licitálás tárgyává kell tenni. A licitálásra legalább háromfős bizottságot kell létrehozni: egy igazgatósági, egy felügyelőbizottsági taggal és egy küldöttel az érintett épületből, erre a pályázókat is meg kell hívni. A licitáláson: - ismertetni kell a feltételeket; - az ajánlatokról jegyzőkönyvet kell felvenni; - a jegyzőkönyvet a jelenlévő igazgatósági és felügyelőbizottsági tag, legalább egy pályázó és a jegyzőkönyv vezetője írja alá. 5

6 5/4) a) Bérleményre használati jogot szerzőnek kauciót kell a szerződéskötéssel egy időben fizetnie. Ez alól mentesülnek a reklámhordozók, a tetőtérre helyezett eszközök, a nehezen hasznosítható pincehelyiségek. b) A kaució a piaci viszonyoktól függően: - lakások esetében a havi bérleti díj 2-3-szorosa, - üzleteknél a havi bérleti díj 3-4-szerese, - egyéb helyiségeknél 0-2 havi bérleti díj. c) A kaució a Lakásszövetkezet tartalékalapját illeti. d) A szerződés megszűnésekor a kauciót kamat nélkül a szerződésben meghatározott feltételek alapján fizetik vissza, kiürítés és leadás után 15 napon belül a tartalékalap terhére. 5/5) A havi bérleti díj a piaci viszonyoktól, a licitálások eredményétől függően állapítható meg. a) A bérleti szerződésben részletesen szabályozni kell a felek jogait és kötelezettségeit, a bérleti díj emelésére és a felmondásra vonatkozó szabályokat. A lakások és üzlethelyiségek szerződését közjegyzővel kell hitelesíttetni. b) A lakások és épületen belüli bérlemények esetében célszerű a szerződésben felhívni a figyelmet az Alapszabályban foglalt társadalmi együttélési követelményekre. c) A bérlemény odaítéléséről, díjáról az épületi küldöttek bevonásával az ügyvezető-elnökhelyettes dönt. d) Az egyes bérlemények funkciójának megváltoztatásában az Igazgatóság jogosult dönteni, de ez esetben is alkalmazni kell az Alapszabályban foglaltakat, melynek értelmében a küldötteken keresztül ki kell kérni az érintett épületek tagjainak véleményét. Eltérő álláspontok esetén részközgyűlésen kell az ügyet megvitatni. 6) Az Alapszabály (II/5/2. pontja) engedélyhez köti a Lakásszövetkezet tulajdonát képező homlokzatok, tetőszerkezetek átalakítását, a nyílászárócseréket, illetve azok szerkezeti és színváltoztatását. a) Az Igazgatóság az engedélyt a hatályos jogszabályok, a műszaki és városképi szempontok, illetve a tulajdonosi igények összehangolásával oldja meg. b) Az egész épületre vonatkozó nyílászárócserénél a fokozatosság elve is érvényesíthető. Eszerint lehetséges szintenkénti változtatás, melynél arra kell az épületnek garanciát vállalnia, hogy három éven belül megvalósul az egységes átalakítás, színváltás. 7) a) Az Alapszabály (III/6/l. pontja) meghatározza, hogy a lakások milyen átalakítási, felújítási munkáit kell a tulajdonosnak bejelentenie az Igazgatóságnak. Továbbá be kell jelenteni a zajjal, rezgéssel járó tevékenységet, a munka megkezdésének és befejezésének időpontját. b) A lakáson belüli építési, szerelési munka és a zajjal, rezgéssel járó tevékenység végzése csak a műszakilag feltétlenül indokolt ideig tarthat, a Házirend szabályai szerinti időpontban. c) Az átalakítási és felújítási munkák időpontjáról a hirdetőtáblán tájékoztatni kell az épület lakástulajdonosait is. 6

7 8) Az Alapszabály (II/5/2/a. pontja) előírja, hogy a magántulajdonban lévő lakások részben vagy egészben nem lakás céljára való hasznosítása igazgatósági engedélyhez kötött. a) Az Igazgatóság akkor járulhat hozzá a lakás nem lakás céljára való hasznosításához: - ha a meg nem ismételt Részközgyűlés többsége elfogadja a változtatást, - ha a lakhatás nyugalma érdekében zaj- és rezgésvédelem, valamint a lakókörnyezetet veszélyeztető más tevékenység megelőzését a jogszabályok előírásainak megfelelően a kikötött feltételekkel teljesítik. b) Ha a lakás nem lakás céljára történő hasznosítását a szakhatóságok nem engedélyezik, az Igazgatóság köteles a hozzájárulását visszavonni. 9) a) A Lakásszövetkezetnek vagy tagnak, illetve nem tag tulajdonosnak a tulajdonában álló, nem lakás céljára szolgáló helyiségben a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó tevékenységet az Igazgatóság akkor engedélyezheti, ha az adott épület részközgyűlésén a tulajdonosok legalább kétharmados többséggel egyetértenek evvel. b) Szövetkezeti lakóépületben lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségben szexuális, erotikus szolgáltatás tilos, szexuális célt szolgáló terméket és segédeszközt árusítani vagy forgalmazni nem szabad. 10) A kapualjakban, előterekben, lépcsőházakban az egységes képet vagy megjelenést zavaró, az épülettel, az épület jellegével össze nem egyeztethető feliratokat, reklámokat, egyéb tárgyakat elhelyezni tilos. Kivételt képeznek a lakók biztonságát növelő tájékoztatók, a szolgáltatók közleményei. A jogszabályi feltételeknek megfelelően virágot ki lehet helyezni. Reklámokat a közös tulajdon területén elhelyezni csak az Igazgatóság hozzájárulásával és térítés ellenében lehet. 11) A Lakásszövetkezet tulajdonában lévő, szabálytalanul elfoglalt, használaton kívüli vagy tűzrendészeti, közegészségügyi szempontból veszélyes egyéni tárolókat ha a használó felszólítás ellenére sem szünteti meg a rendellenességet az igazgatóság két tanú jelenlétében felnyittathatja, kiüríttetheti és hasznosíthatja. A felnyitásról, a helyiségben talált és kiselejtezett tárgyakról jegyzőkönyvet kell felvenni. III. Az önkormányzati szervek és működésük, a tisztségviselők 1) A Lakásszövetkezet önkormányzati szerveit és jogosítványait az Alapszabály rögzíti. A Lakásszövetkezet sajátossága, hogy három témakör tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. A Lakásszövetkezet egészét érintő többi hatáskört a Küldöttgyűlés gyakorolja. Az egyes épületek lakásszövetkezeti tagjait érintő minden fontos döntési jogkör az épületi részközgyűlések feladatkörébe kerül. 7

8 2) Mivel a Lakásszövetkezet legfőbb szerve a Közgyűlés, e fejezetbe kerül a Közgyűlés hatásköre, a szervezet működésének elvrendszere. Ezeket a Küldöttgyűlésre, a körzeti- és épületi részközgyűlésekre is alkalmazni kell, kivéve az egyes fórumoknál megjelölt eltérő eseteket. 3) A Közgyűlésre a meghívókat, a mellékelt írásos előterjesztéseket, a határozati javaslatokat az ülés előtt legalább 15 nappal ki kell küldeni. A meghívónak tartalmaznia kell: a) a Lakásszövetkezet nevét, székhelyét, b) a Közgyűlés napirendjét, időpontját és helyét, c) a megismételt Közgyűlés időpontját és az eltérő határozatképességre való utalást, d) a Részközgyűlések esetében az erre való utalást, e) az írásbeli meghatalmazással való képviseleti lehetőséget, f) egy képviseleti meghatalmazást. g) A meghívóhoz mellékelni kell a szavazásra előterjesztett napirendre vonatkozó írásos előterjesztéseket és a közgyűlés határozataira tett javaslatokat. h) A meghirdetett napirendben nem szereplő ügyben érvényes határozatot nem lehet hozni 3/1) Amennyiben technikai okok miatt az összes írásos anyag a meghívóval nem küldhető ki, az ülés előtt legalább nyolc nappal pótolni kell a hiányt. Az ülés előtt a helyszínen két oldalnál több írásos anyag nem osztható ki, mivel nem biztosított a kellő elmélyülés feltétele. A szóbeli beszámolóban számsorok nem ismertethetőek, mivel ezeket nehéz követni. 3/2) A közgyűlési meghívóból és a mellékelt anyagokból (pl.: a zárszámadási elszámolásból és terv-előirányzatokból) egyértelműen ki kell tűnnie, hogy mely témákban kell határozatot hozni. 3/3 a) A Közgyűlés különösen a Részközgyűlés határozatképességének biztosítása érdekében személyes meghívás is alkalmazható. Az épületi küldöttek vagy a közreműködést vállaló tagok a lakástulajdonosoknak személyesen adják át a meghívót, melynek átvételét a tag aláírásával igazolja. b) A sürgős, eseti épületi részközgyűlések a hirdetőtáblán (és a liftben) kifüggesztett hirdetményen keresztül is összehívhatóak. Ez esetben is biztosítani kell az 5-8 napos felkészülési időt. 3/4) Az Alapszabály (III/2/4. és 2/5. pontja) részletesen meghatározza, hogy a tagság 10%-a miként kezdeményezheti a Közgyűlés (körzeti és épületi Részközgyűlés) soron kívüli összehívását. Továbbá meghatározza, hogy a meghirdetett fent említett ülés napirendjére milyen módon tehetnek javaslatot. Ezen szabályok összhangban vannak a Lakásszövetkezetekről szóló törvénnyel és a Ptk-val. 3/5 A tagságot elsősorban az épületi Részközgyűlések érintik. A Részközgyűlések összehívásának szabályait az Alapszabály tartalmazza. Az Igazgatóságnak minden év tavaszán össze kell hívnia a Részközgyűlést. 3/6 A Közgyűlésen jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell: 8

9 a) a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és a hitelesítésre megválasztott két tag nevét, b) a megjelent tagok a nem tag tulajdonosok számát, illetve nevét és a tag által meghatalmazott személy nevét tartalmazó jelenléti ívet, c) a határozatképesség megállapítását, d) a tárgyalt napirendek, ügyek összefoglalását, e) a meghozott határozatokat és a szavazás eredményére vonatkozó adatokat. A Közgyűlésen készített jegyzőkönyv mellékletei: a) a meghívó, b) a jelenléti ív (ek), c) az írásbeli beszámolók, tájékoztatók, d) az elfogadott határozatok. 3/7) A közgyűlési meghívók és határozatok kézbesítésének módja: a) A helyben lakó tulajdonosok esetében a Lakásszövetkezet ügyvezetésének megbízottja a tulajdonosok postaládájába dobja a nevezett dokumentumokat, vagy az érintett személyesen veszi át és aláírásával igazolja az átvételt. A közgyűlési meghívókat, határozatokat a hirdetőtáblákra is ki kell függeszteni. b) A nem helyben lakó tulajdonosok esetében költségtérítés mellett postai úton történik a kézbesítés. c) Jogvita esetén a postaládába dobott meghívó és határozat kézbesítését utólag két helyben lakó tulajdonos tanúsíthatja. 3/8) Az Alapszabály által nem tiltott kérdésekben közgyűlés összehívása nélkül is lehet dönteni írásbeli szavazás útján. Ezzel biztosítani lehet, hogy főként az egyes épületeket érintő nagyobb horderejű kérdésekben ne a megismételt részközgyűlésen döntsön egy kisebbség. Az épületi írásos szavazás költsége az érintett épületeket terheli. a) Az írásos szavazás megszervezése az Igazgatóság, illetve az ügyvezetés feladata, melyhez ki kell kérni a Felügyelőbizottság véleményét is. b) Az Alapszabályban előírt tájékoztatást a Felügyelőbizottság véleményét is beleértve 8 nappal az írásos szavazás előtt a tagság tudomására kell hozni a hirdetőtáblán. c) Az írásbeli szavazat leadására a tagoknak a tájékoztató és a szavazólap átvételétől számítva legalább 15 napot kell biztosítani. d) A tájékoztatót és az egyéni szavazólapot a meghívók és határozatok kézbesítéséhez hasonlóan kell az érintett tagokhoz eljuttatni. e) Az együttes (listás) szavazólap esetében a tájékoztató kifüggesztésén túl az épületi küldöttek személyesen keresik fel a tulajdonosokat és kérik a megfelelő rovatok kitöltését és aláírását. A listás szavazólap mindegyikén fel kell tüntetni a szavazás tárgyát, a döntés lehetőségeit. f) Az Igazgatóság a szavazatok összeszámlálására szavazatszámláló bizottságot köteles létrehozni, melynek tagjai az Igazgatóság és a Felügyelőbizottság 1-1 tagja, valamint két nem tisztségviselő tag. A szavazatszámláló bizottság tagjai összeszámolják a szavazatokat, és arról összefoglaló jegyzőkönyvet készítenek, amit aláírásukkal hitelesítenek. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a szavazásra jogosult és a szavazásban résztvevő tagok számát, és meg kell állapítani a határozattá válást vagy elutasítást. A javaslat akkor válik határozattá, ha a szavazásra jogosultak több mint fele vagy az Alapszabályban előírt minősített többség igennel vagy nemmel szavazott. 9

10 Eredménytelen az írásos szavazás, ha az érvényes szavazatok összessége nem éri el a tagok felének vagy az Alapszabályban meghatározott minősített többség számát. g) Az írásos szavazás eredményét a szavazás befejezése után 15 napon belül az érintett tagoknak érintettségük esetén a nem tag tulajdonosoknak kézbesíteni kell, feltüntetve az írásos szavazás eredménye elleni jogorvoslati lehetőséget. h) A szavazatszámláló bizottság által készített jegyzőkönyvet az irattári szabályok szerint kell megőrizni. 4) A Polgári Törvénykönyv (3: bekezdés) értelmében a nem szabályosa összehívott vagy megtartott Közgyűlésen elfogadott és ebből az okból érvénytelen határozat elfogadásának időpontjára visszamenő hatállyal érvényessé válik, ha a határozatot a Közgyűlés napjától számított 30 napon belül valamennyi tag egyhangúlag érvényesnek ismeri el. A törvény úgy alkalmazható, hogy a tagságnak a meghívók és határozatok kézbesítési módjának megfelelően írásban el kell juttatni a Közgyűlést érvényessé tehető jogszabályt. Amennyiben 30 napon belül nem érkezik vétó, érvényesnek tekinthető a Közgyűlés, illetve a hozott határozat. 5) A Lakásszövetkezetben a Közgyűlés kizárólagos hatáskörét leszámítva minden alapvető jogkört a Küldöttgyűlés gyakorol. 5/1) A küldöttek megválasztása az Alapszabály (III/3/2/a. pontja) alapján történik. a) Ugyanakkor figyelemmel kell lenni arra, hogy minden önálló elszámolási egységet képező épület legalább egy küldöttet választhasson. b) A küldöttlétszám meghatározásakor (13 lakás/1 küldött) a szokásos kerekítési szabályt kell alkalmazni, vagyis 0,5 küldöttig lefelé, 0,6-tól felfelé kerekítve kell a küldöttek számát meghatározni. c) Az épületenként választható küldöttek számát az SZMSZ melléklete tartalmazza. d) A ciklus közbeni küldötti mandátumról az ügyvezető-elnökhelyettesnek címzett nyilatkozatban lehet lemondani. A lemondó nyilatkozatot az ügyvezetőelnökhelyettes köteles az adott épület hirdetőtábláján közzétenni, illetve a részközgyűlésen ismertetni. e) A ciklus közben megüresedő küldött helyett lehetőleg fél éven belül újat kell Részközgyűlésen, vagy írásos szavazás útján választani. f) Az egyes épületeket megillető küldöttlétszámot másik épületnél nem lehet felhasználni. g) Küldöttnek olyan személyt ajánlott jelölni, aki az adott épületben lakik, élvezi a tagság bizalmát, rátermettségénél, segítőkészségénél fogva rászolgál a tagság bizalmára. h) A küldöttek munkájára az Alapszabály előírásainak megfelelően minden tavaszi Részközgyűlésen ki kell térni. i) Azt a küldöttet, aki három egymást követő küldöttgyűlésen nem jelenik meg, a Lakásszövetkezet szólítsa fel vállalt kötelességének teljesítésére. Amennyiben egy küldött két éven keresztül nem vesz részt a Küldöttgyűlés munkájában, az Igazgatóság javasolja, hogy a soros részközgyűlésen mentsék fel. 5/2) A küldöttek írásos szavazás útján is megválaszthatók. a) A jelölt vagy jelöltek nevét fel kell tüntetni a szavazólapon, amit minden érintett taghoz a meghívókhoz és határozatokhoz hasonlóan el kell juttatni. 10

11 b) Megválasztott küldöttnek az tekinthető, aki a szavazásra jogosultak több mint 50%-a által visszaküldött szavazólapon a tagság szavazatának többségét megkapja. c) Eredménytelen szavazás esetén a választás megismételhető. d) Alkalmazható az aláírásos szavazólap is. Ez esetben a szavazólapon fel kell tüntetni a nevet (neveket), és egy tag felkeresi a tagokat, akik aláírásukkal szavaznak arról, hogy kit támogatnak. A választás eredményének megállapítására a b) pontban foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni. 5/3) A Küldöttgyűlés napirendjére és előterjesztéseire az Igazgatóság tesz javaslatot, és kidolgozza a határozati javaslatokat. Az Alapszabály értelmében a küldöttek is tehetnek javaslatot a napirendi pontokra. a) A tárgyalandó témákról ha lehetséges és szükséges írásos előterjesztést küld az Igazgatóság. b) A tavaszi Küldöttgyűlés fő napirendje a zárszámadáshoz és a folyó év költségvetéséhez kapcsolódik. Az őszi Küldöttgyűlés az aktuális kérdések mellett egy-egy kiemelt témakört tűz napirendre, valamint a vállalkozási nyereség terhére egy vacsorával köszöni meg az Igazgatóság a küldöttek társadalmi munkáját. c) A Küldöttgyűlést levezető elnök személyére az Igazgatóság a tagjai közül tesz javaslatot. Célszerű, hogy az az igazgatósági tag elnököljön, aki nem vagy kevés napirendnek előadója. A Küldöttgyűlést megnyitó vezető megállapítja a határozatképességet, majd javaslatot tesz a levezető elnök személyére. A levezető elnök alapvető feladatai: - javaslattétel a jegyzőkönyvvezető és a hitelesítők személyére, a napirendi pontokra, - vezeti az ülést: szót ad az előadónak, kérdezőnek, hozzászólónak, - összegzi a napirenddel kapcsolatos véleményeket, javaslatot tesz a határozathozatalra, megállapítja a szavazás eredményét, - ellenőrzi, hogy az ülés végéig biztosított-e a határozatképesség - biztosítja az ülés zavartalanságát. 5/4) Az Alapszabály (III/5/9. pontja) feljogosítja a Küldöttgyűlést, hogy az egyes épületek veszteségeinek fedezetére ha az épületek tulajdonosai nem szavazzák meg pótbefizetést rendeljen el a lakás nagyságának megfelelő arányban. A tulajdonosokat pótbefizetésre évente egyszer lehet kötelezni, melynek mértéke nem haladhatja meg az éves fenntartási költség 30%-át. A pótbefizetés meghatározható egy összegben, de ha a szövetkezet anyagi helyzete lehetővé teszi, az ügyvezető engedélyezheti a 3-5 havi részletfizetést is. 5/5) A küldöttek alapvető tevékenységüket a testületben fejtik ki, de nélkülözhetetlen a szerepük az Igazgatóság, az ügyvezetés, illetve a tagság közötti információáramlás biztosításában. a) Célszerű a három vagy több küldöttel rendelkező épületekben a küldöttekből küldöttcsoportot szervezni. A csoport vezetőjét a küldöttek maguk közül választják meg. b) Az épületi küldöttek eredményes munkája érdekében kísérjék figyelemmel: - az épületek állapotát, - a közösségi területek, eszközök rendeltetésszerű használatát, - a lakástulajdonosok nyugalmát és biztonságát veszélyeztető eseményeket. c) A küldötteknek lehetőségük van a zárszámadó Közgyűlés előtt előre egyeztetett időpontban a munkaszervezetnél tájékozódni a tagságot érdeklő elszámolási tételekről, és tapasztalataikat ismertethetik a Részközgyűlésen. 11

12 d) Célszerű, ha a küldöttek a Küldöttgyűlés előtt egy lépcsőházi összejövetelen tájékoztatják a tagságot a napirendekről, a határozati javaslatokról. Ugyancsak helyes, ha a Küldöttgyűlés után röviden tájékoztatják a lakástulajdonosokat a végzett munkáról, a döntések indoklásáról. e) A küldöttek közreműködhetnek: - a meghirdetett Részközgyűlésre való mozgósításban, - a tagság jelentős részét foglalkoztató témák részközgyűlési előkészítésében, - a csoportos íven történő írásos szavazás lebonyolításában, - a tagi napirendi pontokra, felújításokra, árajánlatok beszerzésére vonatkozó javaslatok összegyűjtésében és hasznosításában. 6) Az Igazgatóság hatáskörét, feladatait a törvény keretei között az alapszabály (III/6. pontja) határozza meg. 6/1) Az Igazgatóság az Alapszabályban foglaltak szerint ülésezik, előre meghatározott időpontban. a) Az Igazgatóság tervezett üléseire a meghívót az ülés előtt legalább nyolc nappal meg kell küldeni az érintetteknek. b) Rendkívüli ülést az elnök és az ügyvezető-elnökhelyettes szükség szerint összehívhat, ha sürgős testületi döntést igénylő ügyről van szó, vagy ha azt az Alapszabály értelmében az érintett tisztségviselők kérik. c) A rendkívüli ülés telefonon is összehívható. d) Az igazgatóság egy-egy rendkívüli esetben telefonon vagy levél útján is hozhat véleménykérés alapján döntést. A döntésről szóló határozatot a következő igazgatósági ülés határozatai közé kell besorolni. 6/2) A tervezett ülésekre kiküldött meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyét, időpontját, napirendjét, az egyes napirendekhez kapcsolódó írásos előterjesztést és a határozati javaslatokat. A terjedelmes anyagok, segédanyagok esetében jelzendő, hogy az az interneten hol található meg, vagy az irodában mikor ismerhető meg az információ. a) Az egyes igazgatósági üléseknek állandó napirendje: - a korábban hozott lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámoló, - a két ülés között hozott fontosabb ügyvezető-elnökhelyettesi intézkedésekről szóló beszámoló, - tagfelvétel, - a tisztségviselők közérdekű bejelentései, kérdései. b) Az Igazgatóság tervezett üléseinek időpontját és főbb témáit az év első ülésén beszéli meg. Az évi négy összejövetel minimális követelmény. Két igazgatósági ülés között maximum három hónap telhet el. 6/3) Az igazgatóság ülésére állandó meghívottak a Felügyelőbizottság tagjai. a) Tanácskozási joggal meghívható: - az adott napirenddel foglalkozó szövetkezeti alkalmazott, - a szövetkezet jogi képviselője, - az érintett épület küldötte (küldöttei). 12

13 b) Egy épületet súlyosan érintő ügyben az Igazgatóság többségének indítványára nyilvános ülés is tartható. Az adott épület tagjainak meghívásáról a közgyűlésnél jelzett módon vagy hirdetmény útján kell gondoskodni. 6/4) Az Igazgatóság testületként látja el tevékenységét, egyes feladatok ellátására viszont külön is megbízhatja, felkérheti tagjait. a) Az igazgatósági üléseket az elnök vagy az általa felkért ügyvezetőelnökhelyettes vezeti. b) Az elnöklő személy feladata: - megnyitja az ülést, - javaslatot tesz a jegyzőkönyvvezető, két hitelesítő igazgatósági tag személyére, a napirendi pontokra, - a napirendi pontokat megnyitja, levezeti, lezárja és összefoglalja a vitát, - szavazásra bocsátja a javaslatokat és kihirdeti a határozatokat, - berekeszti az ülést. c) Az Igazgatóság döntéseit nyílt, többségi szavazással hozza, de többségi szavazással dönthet a titkos szavazásról is. A titkos szavazás feltételeit az ülést vezető elnök köteles biztosítani. d) Szavazategyenlőség esetén, ha önálló döntésről van szó, nem születik határozat. Vagy elhalasztják a döntést, vagy tovább folytatják a vitát. Ha Küldöttgyűlés elé kerül a javaslat, ismertetni kell az eltérő érveket, és ezek figyelembevételével dönthet a Küldöttgyűlés. e) A különvéleményt képviselő tisztségviselő kérheti az eltérő vélemény név szerinti jegyzőkönyvezését, illetve a Küldöttgyűlésen való személyes ismertetését. f) Ha az Igazgatóság döntése a tagság egészét vagy egy épület tulajdonosait érinti, a határozatot a hirdetőtáblán ki kell függeszteni. A közzétételről minden igazgatósági ülésen külön kell dönteni. g) Az igazgatósági tag köteles megfelelő időben jelezni, ha az ülésen nem tud részt venni. Ha az előzetes jelzésből kiderül, hogy az igazgatósági ülés határozatképessége nem biztosítható, az ügyvezető-elnökhelyettes a testületi tagokkal konzultálva új időpontot jelöl ki. 6/5) Az Igazgatóság a küldöttgyűléstől kapott felhatalmazás alapján köteles gondoskodni a Lakásszövetkezet biztonságos működését szolgáló belső szabályzatok elkészítéséről és folyamatos korszerűsítéséről. Az Alapszabály III/5/10 pontjában konkrétan felsorolt szabályzatok mellett biztosítani kell a leltározási, selejtezési és értékesítési szabályzatot, továbbá a bélyegzőhasználati, telefonhasználati, kiküldetési szabályzatot. 6/6) Az igazgatósági ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni. a) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a felvétel helyét, idejét, napirendjét, a tárgyalt témákat, illetve a hozzászólások lényegét, a hozott határozatokat, a végrehajtás határidejét és felelősét. b) A jegyzőkönyvet a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és két hitelesítő igazgatósági tag írja alá. 6/7) Az igazgatósági ülések jegyzőkönyveiről hitelesített és sorszámozott nyilvántartást kell vezetni, melynek tartalmaznia kell a jegyzőkönyv sorszámán túl az ülés időpontját és a hozott határozatok témáit és számát. a) Papíralapon és elektronikusan is létre kell hozni a Határozatgyűjteményt. 13

14 6/8) Az igazgatósági határozatok jelzésének módszerét kell alkalmazni a küldöttgyűlési és részközgyűlési határozatoknál is. 6/9) Létre kell hozni a Lakásszövetkezet működésével kapcsolatos Törvénygyűjteményt. Ez megvalósítható írásos vagy elektronikus nyilvántartással. 6/10) Az ügyvezető-elnökhelyettes két igazgatósági ülés között a testületi jogkörök kivételével személyes felelősséggel irányítja a Lakásszövetkezet működését, gazdálkodását, melyről a legközelebbi igazgatósági ülésen köteles beszámolni. 6/11) A vezető tisztségviselő a Lakásszövetkezet ügyintézését, a Lakásszövetkezet érdekeinek elsődlegessége alapján önállóan látja el. a) E minőségében a jogszabályoknak, az Alapszabálynak, a közgyűlés (küldöttgyűlés) határozatainak van alárendelve. b) A vezető tisztségviselőt a Lakásszövetkezet tagja nem utasíthatja, és hatáskörétől a Küldöttgyűlés nem foszthatja meg. c) A vezető tisztségviselő ügyvezetői tevékenységét a jogi személy érdekeinek megfelelően köteles ellátni. d) A vezető tisztségviselő ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott kárért, a szerződéskötéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel. 7) A Felügyelőbizottság feladatait, hatáskörét az alapszabály (III/7. pontja) tartalmazza. 7/1) A Felügyelőbizottság közvetlen felelősséggel a Küldöttgyűlésnek tartozik. Ugyanakkor a tagság tájékoztatása érdekében célszerű az Igazgatóság beszámolója mellé csatolni a Felügyelőbizottság tevékenységéről, ellenőrző munkájáról szóló tájékoztatót. 7/2) A Felügyelőbizottság a különböző kérdésekben testületileg foglal állást. Az egyes ellenőrzési feladatokat tagjai személyesen is végezhetik. a) A Felügyelőbizottság vizsgálati megállapításainak tapasztalatait írásba kell foglalni, és nyolc napon belül az Igazgatóságnak át kell adni. b) Üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amit bármelyik tag elkészíthet. A jegyzőkönyvet készítője és az elnök írja alá. 7/3) A Felügyelőbizottság önállóan határozza meg a testület tevékenységével kapcsolatos szabályokat. Ezt a felügyelő-bizottság kérésére az SZMSZ mellékletei közé kell helyezni. 7/4) A Felügyelőbizottság jegyzőkönyveit sorszámozva kell tárolni. A Felügyelőbizottság dokumentumait az ügyvezető által kijelölt helyen kell őrizni, a szövetkezeti irodában. 7/5) Ha a lakásszövetkezeti tagok az Alapszabály (III/7/3. pontja) értelmében észrevétellel, panasszal fordulnak a Felügyelőbizottsághoz, azt 30 napon belül köteles kivizsgálni, és az illetőt az álláspontjáról írásban tájékoztatni. A levél másolatát az Igazgatóságnak is meg kell küldeni. 8) Az Alapszabály (III/8. pontja) meghatározza a tisztségviselők körét, a velük szemben támasztott követelményeket, a titkos szavazás szükségességét. A tisztségviselők választásának előkészítésére megfelelő időt kell biztosítani. 14

15 8/1) A soros tisztségviselő-választás előtt legalább 90 nappal az Alapszabály alapján az Igazgatóságnak a Küldöttgyűlés elé kell terjeszteni a választás előkészítésére és lebonyolítására vonatkozó előterjesztését. (E munkát célszerű a választást megelőző év végi küldöttgyűlésre időzíteni.) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell: a) hogy, az Alapszabályban rögzítettek és a gyakorlati tapasztalatok, a tagi igények összhangban vannak-e, illetve szükséges-e az Alapszabályon módosítani, b) a vezetői funkciókat, az Igazgatóság és a Felügyelőbizottság tagjainak számát. c) Az Igazgatóságnak az Alapszabály értelmében döntenie kell, hogy az elnököt, ha van az ügyvezető-elnökhelyettest nyílt vagy zártkörű pályázat útján vagy pályázat nélkül javasolja megválasztani, d) hogy a tagok miként tehetnek javaslatot a tisztségviselőkre és az épületi küldöttekre, e) hogy milyen legyen a Jelölőbizottság személyi összetétele (elnök + 4 vagy 6 fő), f) javasolja, hogy külön mandátumvizsgáló bizottság ellenőrizze a küldöttek számát, mandátumát, vagy a szavazatszedő bizottság végezze a munkát. g) Ha a szavazatszedő bizottság vizsgálja a mandátumok jogszerűségét, akkor célszerű a bizottságot a Jelölőbizottsággal együtt megválasztani (elnök + két tag). Amennyiben a mandátumokat külön mandátumvizsgáló bizottság vizsgálja, elég, ha a szavazatszedő bizottságot a választás előtt 10 nappal felkéri az Igazgatóság, és a tisztújító Küldöttgyűléstől kéri megerősítésüket. h) Amennyiben a Jelölőbizottság tagjaiból valakit tisztségviselőnek jelölnek, az saját jelölési szavazásában nem vehet részt. Amennyiben a szavazatszedő bizottság tagjaiból jelölnek valakit, fel kell menteni, és helyette mást kell választani. 8/2) A Jelölőbizottság alapvető feladatai: a) első ülésén kialakítja ügyrendjét, b) elkészíti az épületek hirdetőtábláira kihelyezendő, jelöltállításra vonatkozó felhívását, c) összegyűjti a lakásszövetkezeti tagok tisztségviselőkre, épületi küldöttekre vonatkozó javaslatait, pályázatait, d) a jogszabályi és alapszabályi előírások alapján figyelembe véve a pályázatokat, tagi javaslatokat olyan tisztségviselő-jelöltek kiválasztása, akik alkalmasak és vállalják a tisztséget, e) a jelöltekkel, pályázókkal személyesen folytatott beszélgetés (tisztségviselőnek nemcsak küldöttek, hanem arra alkalmas tagok is jelölhetők), f) a Küldöttgyűlésnek összegző jelentés készítése és javaslattétel a Küldöttgyűlés által meghatározott tisztségviselők személyére, g) a küldöttek személyére vonatkozó javaslatok, pályázatok átadása az ügyvezetőnek-elnökhelyettesnek. A Jelölőbizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni; - A jegyzőkönyveket és a tisztségviselők személyére beérkezett pályázatokat, javaslatokat a tisztújító Küldöttgyűlés jegyzőkönyve mellé kell csatolni. - Az ügyvezető-elnökhelyettes közölje a Jelölőbizottság elnökével, hogy az adminisztrációs munkában kire számíthatnak. 15

16 8/3) A mandátumvizsgáló bizottság feladatai: a) A választás előtt megállapítja, hogy az Igazgatóság az Alapszabályban és az SZMSZ-ben meghatározottak alapján állapította-e meg az egyes épületek küldötteinek számát. b) Ellenőrzi az épületi Részközgyűlések jegyzőkönyveiben szereplő választások szabályszerűségét. c) A Küldöttgyűlésnek beszámol a küldöttválasztás szabályszerűségéről és a küldöttek számáról. d) A bizottság beszámolóját a jegyzőkönyv mellé csatolja. 8/4) A szavazatszedő bizottság feladatai: a) A jelöltek listára való felvételének sorrendjében elkészíti a megfelelő számú szavazólapot. b) A szavazásra jogosultaknak kiosztja a szavazólapokat. Ellenőrzi a jelenléti ív és a kiosztott szavazólapok egyezőségét. c) A szavazásra urnát kell biztosítani. Ez az Igazgatóság feladata. d) A titkos szavazás eljárási szabályait a szavazatszedő bizottság ismerteti: - ha a szavazólapon annyi név szerepel, amennyi választható, és a küldött egyetért a javaslatokkal, akkor a szavazólapot változtatás nélkül az urnába dobja, - amennyiben a küldött a szavazólapon lévő egy vagy több jelölttel nem ért egyet, a neve (ke) t áthúzza, és helyette más neve (ke) t tüntet fel, - többes jelölés esetén annyi nevet kell a szavazólapon hagyni, amennyi az Alapszabály szerint választható, - Érvénytelen a szavazat, ha néváthúzás történik, de más név beírására nem kerül sor, ha a szavazólap bármely adata olvashatatlanná vált, ha a tisztségviselői testület Alapszabályban megállapított létszámánál több jelölt maradt a szavazólapon, vagy bármely más okból használhatatlanná vált a szavazólap. - Érvényesnek tekinthető az a szavazólap, amelyből egyértelműen megállapítható az adott tisztségre jelölt személy(ek) neve, és az Alapszabályban megállapított létszámnak megfelelő nevek szerepelnek. - Érvényes és eredményes a szavazás, ha a szavazólapokon leadott és összesített szavazat alapján az adott tisztségre jelölt személy a határozatképes Küldöttgyűlésen a megjelent küldöttek több mint 50%-ának a szavazatát megkapta. e) A bizottság feladata a szavazatok összeszámlálása, melyről jegyzőkönyvet kell felvenni. - Amennyiben a meghatározott számú tisztségviselő valamelyik tagja (igazgatósági vagy felügyelőbizottsági) nem kapta meg a jelenlévő küldöttek szavazatának több mint felét, akkor az adott tisztségről meg kell ismételni a jelölést és a szavazást. Az üresen maradt tisztségviselői helyre először a Jelölőbizottság tesz javaslatot, majd a tagság jelölhet. A többi választási folyamat megegyezik a korábban leírtakkal. f) A szavazásról készült jegyzőkönyvben rögzíteni kell a szavazásban részt vett küldöttek számát, a kiosztott, illetve leadott szavazólapok számát, továbbá az érvényes és érvénytelen szavazatok nevekre adott számát. A jegyzőkönyvet a szavazatszedő bizottság készíti el, és a szavazás napján annak elnöke és tagjai írják alá. g) A jegyzőkönyvet a Küldöttgyűlés jegyzőkönyve mellé kell csatolni. h) A szavazólapokat a bírósági megtámadás lehetséges (60 nap) határidejéig zárt borítékban, biztonságos helyen kell megőrizni. A zárt borítékot a szavazatszedő bizottság tagjai kézjegyükkel ellátják, majd 60 nap után megsemmisítik. 16

17 8/5) A tisztségviselőkkel szemben támasztott jogi kötelezettségnek eleget téve hatósági bizonyítványt kell beszerezni. Ennek beszerzésében és a költségek finanszírozásában az alábbiak szerint jár el az Igazgatóság: A hatósági bizonyítványt: - a tisztségviselői választás előtt a jelölt közreműködésével a Lakásszövetkezet beszerzi és költségét viseli, - a megbizatás időtartama alatti gyanú esetén a tisztségviselő szerzi be, és ha ártatlansága kiderül, az igazgatási, szolgáltatási díjat a Lakásszövetkezet megtéríti. A Lakásszövetkezetben folytatott tevékenységével összefüggő nemleges köztartozásról szóló igazolás beszerzésében a jelölt hozzájárulásával az Igazgatóság közreműködik. Ha a megválasztott tisztségviselővel kapcsolatban merül fel gyanú, akkor az érintett köteles a szükséges igazolást beszerezni. 8/6) Az időközi választásokat is a 8/1-5) pontokban leírtak értelemszerű alkalmazása szerint kell lebonyolítani, az alábbi módosításokkal: a) Ciklus közbeni választás esetén a Küldöttgyűlés a jelölőbizottság választásáról legalább 60 nappal a választást megelőzően dönt. Az Igazgatóság is felkérheti a jelölőbizottságot, viszont azt a választáskor a Küldöttgyűlésnek meg kell erősítenie. A ciklus közbeni választás esetén a szavazatszedő bizottság esetében ugyanaz az eljárás, mint a jelölőbizottságnál, de megválasztható a választási Küldöttgyűlésen is. b) A tisztségviselő ciklus közbeni visszahívása esetén titkos szavazással, írásos lemondása esetén nyílt szavazással történik a lemondás tudomásulvétele. Ha a lemondás okai azt indokolttá teszik, a többség dönthet a titkos szavazás mellett is. 8/7) Az Igazgatóság a tisztújítás utáni első Küldöttgyűlésre terjessze elő a Lakásszövetkezet előtt álló fő feladatok megoldására vonatkozó irányelveit, elképzeléseit. 8/8) A különböző céllal létrehozott ideiglenes bizottság összetételét, feladatát, hatáskörét, ügyrendjét a létrehozó szerv határozza meg. A Küldöttgyűlés által létrehozandó bizottságra az Igazgatóság tesz javaslatot. 8/9) Az Alapszabály (III/8/11. pontja) előírja, hogy a korábbi és az új vezetők 30 napon belül kötelesek jegyzőkönyvbe rögzíteni: - az átadás-átvétel tényét, időpontját, az átadó és átvevő nevét, - az átadott és átvett dokumentumok felsorolását, - a folyamatban lévő ügyek intézésének állapotáról szóló tájékoztatást és a kapcsolódó dokumentumokat, - az átadott dokumentumokra vonatkozó teljességi nyilatkozatot, - az átadó és átvevő aláírását. 17

18 IV. A lakásszövetkezeti tagsági viszony 1) A Lakásszövetkezet a nyitott tagság elveinek megfelelően a tagok felvételekor, jogainak és kötelezettségeinek meghatározásakor az egyenlő bánásmódot érvényesíti. 2) A tulajdonváltozást az adásvételi szerződés bemutatásával kell igazolni. Az új tulajdonos a szerződéskötés dátumától áll jogviszonyban a Lakásszövetkezettel. 3) a) Az új lakástulajdonosnak nyilatkoznia kell, hogy kéri-e tagfelvételét vagy nem. A tulajdonosváltozás bejelentésekor adatlapot, a tagfelvétel kérésekor emellett nyilatkozatot is ki kell tölteni. b) Ha egy lakásnak több tulajdonosa van, akkor meg kell állapodniuk abban, hogy a tulajdonosok közül ki jogosult a Lakásszövetkezettel való kapcsolattartásra. A kapcsolattartó tulajdonos nevét és címét hivatalos közokiratba foglalva vagy a tulajdonosok által aláírt nyilatkozatot hagyományosan két tanúval igazolva a Lakásszövetkezet gondnokságán le kell adni. c) A meghatalmazást a Lakásszövetkezet a tagnyilvántartáshoz csatolja. 4) Az új lakástulajdonosnak a tagnyilvántartásba vételkor Ft nyilvántartási díjat kell fizetnie a Lakásszövetkezet tartalékalapja javára. Ezen kötelezettség nem terheli a lakásban lakó örököst. A Lakásszövetkezetből kilépő vagy kizárt tag ismételt tagfelvétele esetén a nyilvántartási díjat ismét meg kell fizetni. 5) a) Ha a tag a jogszabályban, az Alapszabályban meghatározottak szerinti fizetési, pótbefizetési kötelezettségének nem tesz eleget, háromhavonta fel kell szólítani, hogy 15 napon belül pótolja hiányosságait, illetve tájékoztatni kell arról, hogy a mulasztás milyen következményeket von maga után. A nem fizetés várható következményei: ügyvédi felszólítás, fizetési meghagyás kibocsátása, három hónap után jelzálogjog-bejegyeztetés, végső esetben végrehajtás kérése, a hátralékra az Alapszabályban meghatározott késedelmi kamat felszámítása, az ügyvédi és végrehajtási költség, illetve hat hónap után a tagok sorából való kizárás. Ennek az a következménye, hogy a Lakásszövetkezet vállalkozásaiból származó nyereségből nem részesülhet, így magasabb összegű fenntartási költséget kell fizetnie. b) A hátralékos tag vagy nem tag tulajdonos részére ismert lakóhelyére, vagy levelezési címére igazoltan, postai úton megküldött felszólítást a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, ha a címzett tulajdonos az átvételt megtagadta. A másodszor megkísérelt és átvétel nélkül nem kereste jelzéssel az Igazgatósághoz visszaérkezett felszólítást, a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő nyolcadik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni (kézbesítési vélelem). c) Ha az ismeretlen helyen tartózkodó hátralékos tartózkodási helye ismertté válik, az újabb kézbesítési vélelem akkor áll elő, ha a b) pontban foglaltak szerint megkísérelt és eredménytelen a kézbesítés. 6) Az Alapszabály értelmében a kötelezettségeit nem teljesítő tagot az Igazgatóság kizárhatja. Amennyiben a kizárást a bíróság felfüggeszti, a tagsági jog felfüggesztésének időtartama alatt az Alapszabály nem módosítható, más tag kizárása nem 18

19 kezdeményezhető, és nem hozható döntés a Lakásszövetkezet egyesüléséről, szétválásáról, valamint jogutód nélküli megszűnéséről. 6/1) Amennyiben a tag felszólítás ellenére sem tesz eleget fizetési kötelezettségének, hat hónap elteltével az elnök, illetve az ügyvezető elnökhelyettes köteles az Igazgatóságnál a tag kizárását kezdeményezni. 6/2) Az egy évnél hosszabb ideje nem fizető tag vagy nem tag tulajdonos esetében az Igazgatóság végrehajtást kérhet a bíróságtól. 6/3) Az Igazgatóság megtagadhatja a más által kezdeményezett lakásárverezést, ha a jogszabályok szerinti sorrendiség hátrányosan érinti a Lakásszövetkezetet. V. A tagság jogai és kötelezettségei 1) A lakásszövetkezeti tagok jogait és kötelezettségeit az Alapszabály (V. fejezete) részletesen, de nem teljes körűen tartalmazza. Ugyanis az elmúlt években jelentősen bővült a Részközgyűlések jogköre, ami az Alapszabály III. és IV. fejezetében található. 2) Az Alapszabály mellett jogokat és kötelezettségeket tartalmaznak az SZMSZ, a Házirend, a Tűzrendészeti szabályzat, továbbá egyes küldöttgyűlési és igazgatósági határozatok. Ezek további részletezése nem indokolt. 3) A tag és nem tag lakástulajdonosok közérzetét nagyban befolyásolja, hogy a 2. pontban foglalt szabályokat, együttélési követelményeket betartjuk-e, és mennyire vagyunk toleránsak, figyelmesek egymás iránt. 19

20 VI. A Lakásszövetkezet gazdálkodása 1) A Lakásszövetkezet gazdálkodását a jogszabályokban és az Alapszabályban előírtak szerint kell biztosítani. Az egész Lakásszövetkezet gazdálkodásával összefüggő témák a Küldöttgyűlés hatáskörébe tartoznak. Az egyes épületek fenntartását szolgáló pénzügyi döntéseket általában a Részközgyűlések gyakorolják. a) A Lakásszövetkezet zárszámadó küldöttgyűlését május 31-ig kell megtartani, illetve a zárszámadást ezen időpontig el kell fogadni. 1/1) A Lakásszövetkezet két alapvető pénzforrásból gazdálkodik: a tulajdonosok által befizetett fenntartási díjból és vállalkozásainak bevételeiből. 1/2) A tag és nem tag tulajdonosok által befizetett összeg nagyobb része az épületek üzemeltetését, a kisebbik hányad a felújítást szolgálja. 1/3) A vállalkozások árbevétele viseli saját működtetésük költségeit, nyereségük hozzájárul a tagság anyagi terheinek enyhítéséhez és a tartalékalap gyarapításához. 1/4) A pénzügyi átláthatóság javítása érdekében a lehetőségeken belül meg kell határozni a szövetkezeti épületek központi igazgatási költségének és a vállalkozások ráfordításának elemeit. Központi általános költség minden olyan költség, mely nem kapcsolható közvetlenül a vállalkozásokhoz. a) A központi általános igazgatási költség főbb elemei: - bér jellegű költségek, - posta, - tárgyi eszközök értékcsökkenése, - az iroda fenntartási költségei (a társasházkezelők és a műhely kivételével). A tisztségviselők tiszteletdíja a tartalékalapot csökkenti. b) A vállalkozási bevételeket terhelő ráfordítások elemei a vállalkozásokhoz közvetlenül rendelhető ráfordítások. c) A szövetkezeti tulajdonú ingatlanok bérbevételének 8-15%-a fordítható igazgatási költségre, 10% a tartalékalapra, maximum 5% a bérleményi bevétellel nem vagy alacsony összeggel rendelkező épületek szolidaritási támogatására. d) A Lakásszövetkezet gazdálkodásában arra kell törekedni, hogy az épületek üzemeltetési költségének legalább 80%-át a lakástulajdonosok befizetése biztosítsa. A vállalkozások nyereségéből nagyobb arányban kell fordítani az épületek felújítására. 2) Az öregedő épületek és a jogszabályilag előírt felújítások mind nagyobb forrást igényelnek. A növekvő forrásigény biztosítása érdekében megvalósítandó: a) Idővel minden szövetkezeti épület rendelkezzen OTP lakás-elő takarékossági szerződéssel. b) Folyamatosan biztosítani kell azt a minimális felújítási díjat, ami megfelel a jogszabályban előírt azon mértéknek, mely feljogosítja az épületet a kedvezményes kamatozású hitel felvételére. 20

Solymári Beruházó Víziközmű Társulat ALAPSZABÁLYA

Solymári Beruházó Víziközmű Társulat ALAPSZABÁLYA Solymári Beruházó Víziközmű Társulat ALAPSZABÁLYA 7/2012. számú közgyűlési határozattal, 2012. december 18-án módosított és egységes szerkezetbe foglalt szöveg 2 ÁLTALÁNOS RÉSZ 1. A társulat elnevezése

Részletesebben

Az Óbuda 17. sz. Lakásfenntartó Szövetkezet. Alapszabálya

Az Óbuda 17. sz. Lakásfenntartó Szövetkezet. Alapszabálya Az Óbuda 17. sz. Lakásfenntartó Szövetkezet Alapszabálya Az alapszabály a 2004. évi CXV. törvény előírásainak megfelelően készült. - 1 -/23 Az Óbuda 17. sz. Lakásfenntartó Szövetkezet Alapszabálya I. Alapvető

Részletesebben

(3) Ha a földrészlet nem tartozik a közös tulajdonba, arra a tulajdonostársakat használati jog illeti meg.

(3) Ha a földrészlet nem tartozik a közös tulajdonba, arra a tulajdonostársakat használati jog illeti meg. 2003. évi CXXXIII. törvény a társasházakról Az Országgyűlés a társasháztulajdon létesítése és biztonságos fenntartása, a társasházak szabályszerű, szakszerű és biztonságos működése, valamint a tulajdonosok

Részletesebben

2004. évi CXV. Törvény. a lakásszövetkezetekről. I. Fejezet. Alapvető rendelkezések. A törvény hatálya. A lakásszövetkezet fogalma

2004. évi CXV. Törvény. a lakásszövetkezetekről. I. Fejezet. Alapvető rendelkezések. A törvény hatálya. A lakásszövetkezet fogalma 2004. évi CXV. Törvény a lakásszövetkezetekről Az Országgyűlés az önkéntes társuláson alapuló lakásszövetkezetek önállósága, a lakásszövetkezetek létesítése és biztonságos fenntartása, szabályszerű és

Részletesebben

BORSODCHEM RT. ALAPSZABÁLYA. Az időközi módosításokkal egységes szerkezetben

BORSODCHEM RT. ALAPSZABÁLYA. Az időközi módosításokkal egységes szerkezetben BORSODCHEM RT. ALAPSZABÁLYA Az időközi módosításokkal egységes szerkezetben amely a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. tv. - a továbbiakban: Gtv. - alapján készült. A BorsodChem Rt. - a továbbiakban:

Részletesebben

I. Fejezet Alapvető rendelkezések. A törvény hatálya. A lakásszövetkezet fogalma

I. Fejezet Alapvető rendelkezések. A törvény hatálya. A lakásszövetkezet fogalma Pirossal jelöltük a 2013. december 31.-ével életbe lépett szabályokat. Lábjegyzetben az látható, hogy melyik -t mikor módosították, illetve mikortól hatályos a módosítás. 2004. évi CXV. törvény a lakásszövetkezetekről

Részletesebben

J A V A S L A T J A V A S L A T

J A V A S L A T J A V A S L A T Pásztó Városi Önkormányzat Képviselő-testülete Ügyrendi Bizottsága 3060 Pásztó, Kölcsey F. u. 35. Szám: 1-26/2011. J A V A S L A T az Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályainak egyes kérdéseiről

Részletesebben

Magyar Fizikushallgatók Egyesülete. Alapszabály

Magyar Fizikushallgatók Egyesülete. Alapszabály Magyar Fizikushallgatók Egyesülete 1. Általános rendelkezések 1. Az Egyesület nevei: Alapszabály a) az Egyesület magyar neve: Magyar Fizikushallgatók Egyesülete, hivatalos rövidítése: Mafihe; b) az Egyesület

Részletesebben

S Z E R V E Z E T I É S M Ű K Ö D É S I

S Z E R V E Z E T I É S M Ű K Ö D É S I 1 " DÓZSA" LAKÁSFENNTARTÓ SZÖVETKEZET S Z E R V E Z E T I É S M Ű K Ö D É S I S Z A B Á L Y Z A T A a 2001. 11. 28-i igazgatósági ülés 20./2001. sz. határozatával elfogadott módosításokkal, a 2002. 12.

Részletesebben

Sopron-Fertőd Kistérség Többcélú Társulása és szervei. Szervezeti és Működési Szabályzata

Sopron-Fertőd Kistérség Többcélú Társulása és szervei. Szervezeti és Működési Szabályzata Sopron-Fertőd Kistérség Többcélú Társulása és szervei Szervezeti és Működési Szabályzata MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBEN 1/39 Sopron-Fertőd Kistérség Többcélú Társulása és szervei Szervezeti és Működési

Részletesebben

A L A P S Z A B Á L Y A a AC Milan Szurkolói Egyesületnek (a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva)

A L A P S Z A B Á L Y A a AC Milan Szurkolói Egyesületnek (a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva) A L A P S Z A B Á L Y A a AC Milan Szurkolói Egyesületnek (a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva) Egyesület tagjai jelen egyesületi alapszabályt a 2009. május 29. napján megtartott közgyűlésen

Részletesebben

Budapest Főváros Terézváros Önkormányzat 33/2002. (XI. 13.) rendelete a Terézvárosi Önkormányzat Szervezeti és működési szabályzatáról.

Budapest Főváros Terézváros Önkormányzat 33/2002. (XI. 13.) rendelete a Terézvárosi Önkormányzat Szervezeti és működési szabályzatáról. Budapest Főváros Terézváros Önkormányzat 33/2002. (XI. 13.) rendelete a Terézvárosi Önkormányzat Szervezeti és működési szabályzatáról Módosítások: a) 3/2004. (I. 26.) ör. b) 4/2004. (I. 26.) ör. c) 16/2004

Részletesebben

VASUTASOK SZAKSZERVEZETE ALAPSZABÁLYA

VASUTASOK SZAKSZERVEZETE ALAPSZABÁLYA VASUTASOK SZAKSZERVEZETE ALAPSZABÁLYA Elfogadta: a Vasutasok Szakszervezete Kongresszusa 2015. május 15-én A Vasutasok Szakszervezete jogfolytonosságát az önálló vasutas szakszervezeti mozgalom kezdetétől

Részletesebben

A L A P S Z A B Á L Y A

A L A P S Z A B Á L Y A INTERNATIONAL POLICE ASSOCIATION MAGYAR SZEKCIÓ DEBRECENI SZERVEZETÉNEK A L A P S Z A B Á L Y A 2016. február 19. 2 INTERNATIONAL POLICE ASSOCIATION MAGYAR SZEKCIÓ DEBRECENI SZERVEZETÉNEK A L A P S Z A

Részletesebben

Gáziparosok Országos Egyesülete Alapszabálya (a 2013. május 27. napján kelt módosításokkal egységes szerkezetben)

Gáziparosok Országos Egyesülete Alapszabálya (a 2013. május 27. napján kelt módosításokkal egységes szerkezetben) Gáziparosok Országos Egyesülete Alapszabálya (a 2013. május 27. napján kelt módosításokkal egységes szerkezetben) 1. Az Egyesület neve, célja és jogállása Az Egyesület neve: Gáziparosok Országos Egyesülete

Részletesebben

A Magyar Kommunikációtudományi Társaság Egyesület ALAPSZABÁLYA. I. Az egyesület adatai

A Magyar Kommunikációtudományi Társaság Egyesület ALAPSZABÁLYA. I. Az egyesület adatai 1 A Magyar Kommunikációtudományi Társaság Egyesület ALAPSZABÁLYA Az Egyesület tagjai a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról,

Részletesebben

A KÖZGYŰJTEMÉNYI ÉS KÖZMŰVELŐDÉSI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK (KKDSZ) A 2015. ÁPRILIS 8-I KONGRESSZUSRA KÉSZÜLT

A KÖZGYŰJTEMÉNYI ÉS KÖZMŰVELŐDÉSI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK (KKDSZ) A 2015. ÁPRILIS 8-I KONGRESSZUSRA KÉSZÜLT A KÖZGYŰJTEMÉNYI ÉS KÖZMŰVELŐDÉSI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK (KKDSZ) A 2015. ÁPRILIS 8-I KONGRESSZUSRA KÉSZÜLT 1. A szervezet neve, működési területe 1. A szakszervezet neve: Közgyűjteményi és Közművelődési

Részletesebben

Bevezető. Általános rendelkezések. Alsónémedi Nagyközség Önkormányzata. Alsónémedi Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete

Bevezető. Általános rendelkezések. Alsónémedi Nagyközség Önkormányzata. Alsónémedi Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete Alsónémedi nagyközség Önkormányzatának 7/1999.(05.12.)sz. rendelete egységes szerkezetben a módosítására kiadott 8/2003. (04.26.), 16/2003.(11.03.), 13/2006. (X. 18.), 4/2007. (III. 08.), 4/2008. (III.

Részletesebben

I. Fejezet Általános rendelkezések 1. Az önkormányzat hivatalos megnevezése, székhelye, területe

I. Fejezet Általános rendelkezések 1. Az önkormányzat hivatalos megnevezése, székhelye, területe TERVEZET PORVA KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK /2013. (.) önkormányzati rendelete A Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról Porva Közégi Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

HERÉD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

HERÉD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA HERÉD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA Képviselő-testületének 13/2010.(XII.17.) önkormányzati rendelete a Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról Heréd község Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. Az önkormányzat MOGYORÓSBÁNYA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. Az önkormányzat MOGYORÓSBÁNYA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA Mogyorósbánya Község Önkormányzat képviselő-testületének 8/2011. (III.28.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról Mogyorósbánya község önkormányzat képviselő

Részletesebben

A módosított rész félkövér dőlt betűvel szedve.

A módosított rész félkövér dőlt betűvel szedve. B é k é s c s a b a i L a k á s s z ö v e t k e z e t 5600. Békéscsaba, Hunyadi tér 6. sz. A L A P S Z A B Á L Y A 2007. évi március hó 27. napján történt módosításával Egységes szerkezetben A módosított

Részletesebben

Kolontár és környéke egészségéért Egyesület

Kolontár és környéke egészségéért Egyesület Kolontár és környéke egészségéért Egyesület H-8468 Kolontár Arany János u. 33. Kolontár és környéke egészségéért Egyesület Általános rész: ALAPSZABÁLY 1. Egyesület neve: Kolontár és környéke egészségéért

Részletesebben

A Leon- Cavallo Sportegyesület. Alapszabálya

A Leon- Cavallo Sportegyesület. Alapszabálya A Leon- Cavallo Sportegyesület Alapszabálya (egységes szerkezetbe foglalva a 2009.12.19-én, a 2010.03.13-án, 2014. május 27-én, és 2014. szeptember 30-án Balástyán elfogadott módosításokkal) I. Általános

Részletesebben

R Á B A T A M Á S I V Í Z I K Ö Z M Ű T Á R S U L A T

R Á B A T A M Á S I V Í Z I K Ö Z M Ű T Á R S U L A T R Á B A T A M Á S I V Í Z I K Ö Z M Ű T Á R S U L A T A L A P S Z A B Á L Y A I. Általános rendelkezések A társulat a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII tv. és a gazdasági társaságokról szóló2006.

Részletesebben

HAJDÚBAGOS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 8/2007. (IV.15.) ÖR. számú rendelete

HAJDÚBAGOS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 8/2007. (IV.15.) ÖR. számú rendelete HAJDÚBAGOS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 8/2007. (IV.15.) ÖR. számú rendelete az Önkormányzat Képviselő-testülete és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról Hajdúbagos Község Önkormányzat

Részletesebben

Magyar Gőzmozdonyokért és Vasútért Egyesület A L A P S Z A B Á L Y A 1 I. PREAMBULUM Magyarországon - részben a Közlekedési Múzeum, részben a MÁV tulajdonában/állagában, mintegy 150 megőrzött gőzmozdony

Részletesebben

RENDELETTERVEZET. Az önkormányzat jelképei

RENDELETTERVEZET. Az önkormányzat jelképei RENDELETTERVEZET Szécsény Város Önkormányzata Képviselı-testületének.../2011.(...) önkormányzati rendelete az önkormányzat és szervei szervezeti és mőködési szabályzatáról Szécsény Város Önkormányzatának

Részletesebben

Szigethalom Város Önkormányzat Képviselő-testületének

Szigethalom Város Önkormányzat Képviselő-testületének Szigethalom Város Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2012. (III.30.) R E N D E L E T E (egységes szerkezetben a 18/2012.(VI.15.), a 25/2012.(XI.26.), az 5/2013.(IV.11.) és a 9/2013.(IV.30.) számú önkormányzati

Részletesebben

PAKS VÁROS ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 12/1999./IV. 01./ SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

PAKS VÁROS ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 12/1999./IV. 01./ SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE 1 PAKS VÁROS ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 12/1999./IV. 01./ SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE AZ ÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL* (Egységes szerkezetben) Paks Város Önkormányzati Képviselő-testülete

Részletesebben

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI S Z A B Á L Y Z A T A FÜZESGYARMAT

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI S Z A B Á L Y Z A T A FÜZESGYARMAT A KÉPVISELŐ-TESTÜLET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI S Z A B Á L Y Z A T A FÜZESGYARMAT 2 0 1 3. 2 Füzesgyarmat Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2013. (VI. 20.) önkormányzati rendelete a képviselő-testület

Részletesebben

INTERCISA LAKÁSSZÖVETKEZET ALAPSZABÁLYA

INTERCISA LAKÁSSZÖVETKEZET ALAPSZABÁLYA AZ INTERCISA LAKÁSSZÖVETKEZET MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPSZABÁLYA Módosítások félkövér dőlt betűkkel szedve. A Lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény, valamint a módosításáról

Részletesebben

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉS. Az önkormányzat

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉS. Az önkormányzat Levél Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2011. (V. 30.) rendelete az önkormányzat képviselő-testülete és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról 1 Bevezető A Magyar Köztársaság Országgyűlésének

Részletesebben

Vasutas Önkéntes Kölcsönös Kiegészítő Egészségpénztár. Alapszabálya. 2014. május 27.

Vasutas Önkéntes Kölcsönös Kiegészítő Egészségpénztár. Alapszabálya. 2014. május 27. Vasutas Önkéntes Kölcsönös Kiegészítő Egészségpénztár Alapszabálya 2014. május 27. Tartalomjegyzék I. fejezet... 3 A pénztárra vonatkozó általános rendelkezések... 3 II. fejezet... 4 A pénztár szolgáltatásai...

Részletesebben

Délibáb Cívis Segélynyújtó És Szolgáltató Egyesület alapszabálya

Délibáb Cívis Segélynyújtó És Szolgáltató Egyesület alapszabálya Délibáb Cívis Segélynyújtó És Szolgáltató Egyesület alapszabálya I. Általános rendelkezések 1. Az egyesület neve: Délibáb Cívis Segélynyújtó és Szolgáltató Egyesület Az egyesület rövid neve: Délibáb Cívis

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Készült Tokorcs Község Önkormányzat Képviselő - testületének 2011. március 23-án, szerdán 17 órakor tartott üléséről.

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Készült Tokorcs Község Önkormányzat Képviselő - testületének 2011. március 23-án, szerdán 17 órakor tartott üléséről. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült Tokorcs Község Önkormányzat Képviselő - testületének 2011. március 23-án, szerdán 17 órakor tartott üléséről. Az ülés helye: Tokorcs Faluház Jelen vannak: Lengyelné Csizmazia

Részletesebben

ALISCA NYILAI ÍJÁSZ EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA. A módosításokkal egységes szerkezetbe foglaltan

ALISCA NYILAI ÍJÁSZ EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA. A módosításokkal egységes szerkezetbe foglaltan ALISCA NYILAI ÍJÁSZ EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA A módosításokkal egységes szerkezetbe foglaltan ALISCA NYILAI ÍJÁSZ EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA A módosításokkal egységes szerkezetbe foglaltan. (A módosítások az

Részletesebben

2015. hó. napján kelt változásokkal egységes szerkezetben A módosítások és a változások félkövér dőlt betűvel szedve.

2015. hó. napján kelt változásokkal egységes szerkezetben A módosítások és a változások félkövér dőlt betűvel szedve. A MAGYAR TRANZAKCIÓANALITIKUS EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA 2015. hó. napján kelt változásokkal egységes szerkezetben A módosítások és a változások félkövér dőlt betűvel szedve. I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. 1.

Részletesebben

I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Okány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2007 ( II. 1. ) ÖK. sz RENDELETE a képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról A Magyar Köztársaság Országgyűlésének döntése

Részletesebben

A L A P S Z A B Á L Y

A L A P S Z A B Á L Y LAKÁSSZÖVETKEZETEK ÉS TÁRSASHÁZAK ÉRDEKKÉPVISELETI SZAKMAI SZÖVETSÉGE A L A P S Z A B Á L Y Budapest, 2012. év október hó 2 I. A Szövetség elnevezése: LAKÁSSZÖVETKEZETEK ÉS TÁRSASHÁZAK ÉRDEKKÉPVISELETI

Részletesebben

ALAPSZABÁLY. 1165 Budapest, Hilda utca 1. Telefon: 402 2270 e-mail: titkarsag@osszefogaslakszov.hu

ALAPSZABÁLY. 1165 Budapest, Hilda utca 1. Telefon: 402 2270 e-mail: titkarsag@osszefogaslakszov.hu ALAPSZABÁLY amely az 1992. június 1-én és 2005. november 07-én, valamint 2012. március 26-án és 2015. március 30-án módosított Alapszabályt a 2004. évi CXV. törvény (Lsztv.), valamint a 2011. évi LXXVI.

Részletesebben

Örvényes Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2014. (V.13.) önkormányzati rendelete Az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Örvényes Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2014. (V.13.) önkormányzati rendelete Az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról Örvényes Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2014. (V.13.) önkormányzati rendelete Az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról Örvényes Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény

Részletesebben

1997. évi CXXXV. törvény a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről

1997. évi CXXXV. törvény a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok, állami irányítás egyéb jogi eszközei, valamint a szervezeti és működési szabályzat

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE ALAPSZABÁLYA ÉS SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE ALAPSZABÁLYA ÉS SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE ALAPSZABÁLYA ÉS SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA a módosításokkal egységes szerkezetben TERVEZET Kelt Budapesten 2015. november 24. 1 Az eredetileg Magyar Szállodaszövetség

Részletesebben

ÉLETFA TERMÉSZETBARÁT EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

ÉLETFA TERMÉSZETBARÁT EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA ÉLETFA TERMÉSZETBARÁT EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA (módosításokkal egységes szerkezetben) Jelen Alapszabályt az egyesület alapító tagjai a 2010. november 6. napján megtartott közgyűlésen az 1989. évi II. tv.,

Részletesebben

Szervezeti és Működési Szabályzat

Szervezeti és Működési Szabályzat Szervezeti és Működési Szabályzat Az egyesület neve, székhelye és jogállása és egyéb adatai: 1. Az egyesület neve: Vulkán Tömegsport Egyesület 2. Az egyesület székhelye: 2800 Tatabánya, Népház u. 3. 3.

Részletesebben

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSE 1999. szeptember 30-án tartott nyilvános ülésének jegyzőkönyvi

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSE 1999. szeptember 30-án tartott nyilvános ülésének jegyzőkönyvi BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSE 1999. szeptember 30-án tartott nyilvános ülésének jegyzőkönyvi K I V O N A T A Tárgy: Dr.Vécsei László képviselő napirend előtti felszólalása - Dr.Vécsei László

Részletesebben

VELEM VID KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÜGYRENDJE

VELEM VID KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÜGYRENDJE VELEM VID KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÜGYRENDJE A Velem Vid Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: Társaság)

Részletesebben

RÁBA JÁRMŰIPARI HOLDING RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

RÁBA JÁRMŰIPARI HOLDING RÉSZVÉNYTÁRSASÁG T E R V E Z E T! A RÁBA JÁRMŰIPARI HOLDING RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYA A 2003. 04. 23-i közgyűlésen módosításokkal egységes szerkezetben megállapított alapszabály A RÁBA Járműipari Holding Rt. Alapszabálya

Részletesebben

ALAPSZABÁLY A 2011.január 03-i módositásokkal egységes szerkezetbe foglalva

ALAPSZABÁLY A 2011.január 03-i módositásokkal egységes szerkezetbe foglalva ALAPSZABÁLY A 2011.január 03-i módositásokkal egységes szerkezetbe foglalva Alulírottak, mint a MEGÚJULÓ HANGYA-2010 Általános, Integrációs, Termelő, Feldolgozó, Értékesítő, Vagyonkezelő és Szolgáltató

Részletesebben

Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzat Képviselő-testületének a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló

Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzat Képviselő-testületének a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzat Képviselő-testületének a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 1/2012. (I.24.), 45/2011. (XI.30.), 38/2011. (X.26.)

Részletesebben

Alapszabály. I. fejezet. Általános rendelkezések. 1./ Az Egyesület neve: Földrajzos Klub a Hallgatókért és a Tudományért Egyesület.

Alapszabály. I. fejezet. Általános rendelkezések. 1./ Az Egyesület neve: Földrajzos Klub a Hallgatókért és a Tudományért Egyesület. Alapszabály I. fejezet Általános rendelkezések 1./ Az Egyesület neve: Földrajzos Klub a Hallgatókért és a Tudományért Egyesület. 2./ Rövidített neve: Földrajzos Klub. 3./ Angol név: GeoClub Association

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 277/2003. (X. 28.) számú. h a t á r o z a t a. a NYÍRSÉG FOGLALKOZTATÁSI KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG alapításáról

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 277/2003. (X. 28.) számú. h a t á r o z a t a. a NYÍRSÉG FOGLALKOZTATÁSI KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG alapításáról NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 277/2003. (X. 28.) számú h a t á r o z a t a a NYÍRSÉG FOGLALKOZTATÁSI KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG alapításáról A Közgyűlés az előterjesztést megtárgyalta, és a NYÍRSÉG

Részletesebben

Berettyó Vízgazdálkodási Társulat Cg. 09 16 000005. cjsz. B E V E Z E T Ő

Berettyó Vízgazdálkodási Társulat Cg. 09 16 000005. cjsz. B E V E Z E T Ő B E V E Z E T Ő 1996. január 1-én lépett hatályba a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény és a végrehajtására kiadott 160/1995. (XII. 26.) Korm. rendelet, amely részben új jogi helyzetet teremtett

Részletesebben

I. fejezet Bevezető rész 1.. II. fejezet Általános rendelkezések 2.

I. fejezet Bevezető rész 1.. II. fejezet Általános rendelkezések 2. 1 ÓCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 8/2011.(III.31.) ÖK. számú rendelete Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról I. fejezet Bevezető rész 1.. (1)

Részletesebben

A Lipóti Sporthorgász Egyesület Alapszabálya

A Lipóti Sporthorgász Egyesület Alapszabálya A Lipóti Sporthorgász Egyesület Alapszabálya Az egyesület legfőbb szerve teljes terjedelmében áttekintette az egyesület 1999. szeptember 19.-én elfogadott, majd többször módosított alapszabályát a 2011.évi

Részletesebben

Az ALFÖLDI ERDŐKÉRT EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

Az ALFÖLDI ERDŐKÉRT EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA Az ALFÖLDI ERDŐKÉRT EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA Az ALFÖLDI ERDŐKÉRT Egyesület a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil

Részletesebben

Pusztavacs Községi Önkormányzat Jegyzőjétől : 2378 Pusztavacs, Béke tér 10., Pf.: 17. : 06-29/315-101; 315-122; 515-370

Pusztavacs Községi Önkormányzat Jegyzőjétől : 2378 Pusztavacs, Béke tér 10., Pf.: 17. : 06-29/315-101; 315-122; 515-370 Pusztavacs Községi Önkormányzat Jegyzőjétől : 2378 Pusztavacs, Béke tér 10., Pf.: 17. : 06-29/315-101; 315-122; 515-370 ELŐTERJESZTÉS A Pusztavacs Községi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Részletesebben

Víz, Zene, Virág Fesztivál Egyesület Alapszabálya

Víz, Zene, Virág Fesztivál Egyesület Alapszabálya Víz, Zene, Virág Fesztivál Egyesület Alapszabálya Preambulum Tekintettel a 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról;

Részletesebben

A L A P S Z A B Á L Y

A L A P S Z A B Á L Y BIZTONSÁGI TANÁCSADÓK NEMZETKÖZI SZAKMAI EGYESÜLETE A L A P S Z A B Á L Y I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.. A Biztonsági Tanácsadók Nemzetközi Szakmai Egyesülete (a továbbiakban Egyesület) a Polgári Törvénykönyvről

Részletesebben

A Tabáni Spartacus Sport és Környezetvédő Egyesület ALAPSZABÁLYA

A Tabáni Spartacus Sport és Környezetvédő Egyesület ALAPSZABÁLYA A Tabáni Spartacus Sport és Környezetvédő Egyesület ALAPSZABÁLYA 1 Az Egyesület közgyűlése 2015. február 17.-én, az 1991. október 17-én kelt alapszabályát több pontban módosította, és a módosításokkal

Részletesebben

A megyékben és Budapesten negyedévenként alkalmazandó kényszerértékesítési kvóták

A megyékben és Budapesten negyedévenként alkalmazandó kényszerértékesítési kvóták 15210 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2011. évi 71. szám 1. melléklet a 2011. évi LXXV. törvényhez A megyékben és Budapesten negyedévenként alkalmazandó kényszerértékesítési kvóták A B C 1 terület idõszak kényszerértékesítési

Részletesebben

SZERENCS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 12/1994. (VIII. 31.) SZ. R E N D E L E T E. az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek elidegenítésére

SZERENCS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 12/1994. (VIII. 31.) SZ. R E N D E L E T E. az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek elidegenítésére SZERENCS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 12/1994. (VIII. 31.) SZ. R E N D E L E T E az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek elidegenítésére egységes szerkezetben a 19/2006. (VI. 28.), 5/2004. (II.

Részletesebben

PRÁNANADI Egyesület Alapszabály* (Szolnoki Törvényszékhez benyújtva 2016. május 26-án)

PRÁNANADI Egyesület Alapszabály* (Szolnoki Törvényszékhez benyújtva 2016. május 26-án) Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Ectv.), valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló

Részletesebben

I. fejezet. Általános rendelkezések. 1. (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Rohod Község Önkormányzata.

I. fejezet. Általános rendelkezések. 1. (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Rohod Község Önkormányzata. Rohod Község Önkormányzata Képviselőtestületének 12/2014. (X.29.) önkormányzati rendelete A Képviselőtestület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról Rohod Község Önkormányzata önállóan, demokratikus

Részletesebben

J e g y z ő k ö n y v

J e g y z ő k ö n y v J e g y z ő k ö n y v Készült: Mezőkomárom Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. június 27-én 15.00 órai kezdettel megtartott nyílt üléséről. Az ülés helye: Községház Tanácsterme 8137 Mezőkomárom,

Részletesebben

I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szentgotthárd Város Önkormányzata Szervezeti és Működési szabályzatáról valamint mellékleteiről szóló 9/1995. (III. 30.) ÖKT. rendelet módosításáról

Részletesebben

A Magyar Akupunktúra és Moxaterápiás Egyesület ALAPSZABÁLYA

A Magyar Akupunktúra és Moxaterápiás Egyesület ALAPSZABÁLYA A Magyar Akupunktúra és Moxaterápiás Egyesület ALAPSZABÁLYA A Fővárosi Bíróságon 1991. január 8. napján 3217 számon nyilvántartásba vett Magyar Akupunktúra és Moxatherápiás Egyesület 2012. augusztus 15.

Részletesebben

Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2007. (III. 21.) számú rendelete a Képviselő-testület Szervezeti- és Működési Szabályzatáról

Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2007. (III. 21.) számú rendelete a Képviselő-testület Szervezeti- és Működési Szabályzatáról Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2007. (III. 21.) számú rendelete a Képviselő-testület Szervezeti- és Működési Szabályzatáról Balmazújváros Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Mozgáskorlátozottak Sopron Városi Egyesülete Alapszabály Mi, a Mozgáskorlátozottak Sopron Városi Egyesülete tagjai a mai napon a Polgári

Mozgáskorlátozottak Sopron Városi Egyesülete Alapszabály Mi, a Mozgáskorlátozottak Sopron Városi Egyesülete tagjai a mai napon a Polgári Mozgáskorlátozottak Sopron Városi Egyesülete Alapszabály Mi, a Mozgáskorlátozottak Sopron Városi Egyesülete tagjai a mai napon a Polgári Törvénykönyv, valamint a civil szervezetekre vonatkozó hatályos

Részletesebben

MAGYAR ÚSZÓ SZÖVETSÉG ALAPSZABÁLYA 2016.

MAGYAR ÚSZÓ SZÖVETSÉG ALAPSZABÁLYA 2016. A MAGYAR ÚSZÓ SZÖVETSÉG ALAPSZABÁLYA 2016. A MÚSZ közgyűlése által 2016. április 24.-én elfogadott módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövege. A módosítások vastagított szöveggel vannak jelölve.

Részletesebben

Rendelet kihirdetésének napja: 2011. április 1. Rendelet hatályba lépésének napja: 2011. április 1.

Rendelet kihirdetésének napja: 2011. április 1. Rendelet hatályba lépésének napja: 2011. április 1. Karakószörcsök Község Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2011.(IV. 01.) sz. rendelete az Önkormányzat- és Szervei Szervezeti- és Működési Szabályzatáról Rendelet száma: 3/2011(IV.01.) Rendelet kihirdetésének

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Készítette: Nagy Gábor, elnök Jóváhagyta: Nagy Gábor, elnök 2010. TARTALOMJEGYZÉK I. Általános rész:... 3 1. Az Egyesület főbb adatai:... 3 2. Az Egyesület működésének

Részletesebben

GYÖNGYÖS KÖRZETE KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁS

GYÖNGYÖS KÖRZETE KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁS GYÖNGYÖS KÖRZETE KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁS Gyöngyös Körzete települési önkormányzati képviselő-testületei Magyarország Alaptörvénye, melynek 32. cikke (1) bekezdése k) pontja,

Részletesebben

J e g y z ő k ö n y v

J e g y z ő k ö n y v J e g y z ő k ö n y v készült a FORRÁS Vagyonkezelési és Befektetési nyilvánosan működő Részvénytársaság (1113 Budapest, Bartók Béla út 152.; cégjegyzékszáma: 01-10-043872) 2008. április 28. napjának 12

Részletesebben

VASAS SZAKSZERVEZETI SZÖVETSÉG ÖNKÉNTES, KÖLCSÖNÖS, KIEGÉSZÍTŐ, ÖNSEGÉLYEZŐ PÉNZTÁR ALAPSZABÁLYA. 2 0 1 5. m á j u s 0 7.

VASAS SZAKSZERVEZETI SZÖVETSÉG ÖNKÉNTES, KÖLCSÖNÖS, KIEGÉSZÍTŐ, ÖNSEGÉLYEZŐ PÉNZTÁR ALAPSZABÁLYA. 2 0 1 5. m á j u s 0 7. VASAS SZAKSZERVEZETI SZÖVETSÉG ÖNKÉNTES, KÖLCSÖNÖS, KIEGÉSZÍTŐ, ÖNSEGÉLYEZŐ PÉNZTÁR ALAPSZABÁLYA 2 0 1 5. m á j u s 0 7. 1 B E V E Z E TŐ Az Önsegélyező Pénztár célja, hogy az önkéntesség, a függetlenség,

Részletesebben

Balaton felvidéki Vízitársulat. alapszabálya

Balaton felvidéki Vízitársulat. alapszabálya Balaton felvidéki Vízitársulat alapszabálya (módosítás és egységes szerkezet) Elfogadva:.../2010 (V.21.) Kgy. határozattal. 2 Bevezető rész A vízitársulat az alapszabályát a 2009. évi CXLIV. törvény 62..

Részletesebben

Ágfalva Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2011.(IV.1.) rendelete Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Ágfalva Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2011.(IV.1.) rendelete Szervezeti és Működési Szabályzatáról Ágfalva Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2011.(IV.1.) rendelete Szervezeti és Működési Szabályzatáról Ágfalva Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

A DÖBRÖKÖZI HAJAGOSI ERDŐBIRTOKOSSÁGI TÁRSULAT ALAPSZABÁLYA (egységes szerkezetben, 2004. április 26.)

A DÖBRÖKÖZI HAJAGOSI ERDŐBIRTOKOSSÁGI TÁRSULAT ALAPSZABÁLYA (egységes szerkezetben, 2004. április 26.) A DÖBRÖKÖZI HAJAGOSI ERDŐBIRTOKOSSÁGI TÁRSULAT ALAPSZABÁLYA (egységes szerkezetben, 2004. április 26.) Az 1995. június 9-i alakuló közgyűlésen elfogadott alapszabályt a Társulat 2004. március 27-én megtartott

Részletesebben

Szeged és Környéke Vízgazdálkodási Társulat

Szeged és Környéke Vízgazdálkodási Társulat Szeged és Környéke Vízgazdálkodási Társulat ALAPSZABÁLYA EGYSÉGES SZERKEZETBEN Szeged 2012. augusztus 14. Dr. Ollé György ügyvéd (6722 Szeged, Gutenberg u. 3. mfsz. 3., tel./fax.: 62-477-920) 2 A Szeged

Részletesebben

Tata Város Önkormányzat Képviselő-testületének 28/1999./VII.10./ rendelete. az Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Tata Város Önkormányzat Képviselő-testületének 28/1999./VII.10./ rendelete. az Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról Tata Város Önkormányzat Képviselő-testületének 8/999./VII.0./ rendelete az Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról PREAMBULUM A gazdag történelmi múltra visszatekintő város mindenkori

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG ALAPSZABÁLYA

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG ALAPSZABÁLYA Alapszabály A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG ALAPSZABÁLYA melyet az MPRSZ Közgyűlése 2015. május hó 11.-én módosított (dőlt) és elfogadott, valamint egységes szerkezetbe foglalt I. fejezet: Név, alapadatok,

Részletesebben

FORGALMAZÓK AZ EGÉSZSÉGÉRT időközi módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt. Alapszabálya 1 / 14

FORGALMAZÓK AZ EGÉSZSÉGÉRT időközi módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt. Alapszabálya 1 / 14 FORGALMAZÓK AZ EGÉSZSÉGÉRT időközi módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapszabálya 1 / 14 Budapest, 2014. szeptember hó. napján 1. Bevezető A szövetség természetes és jogi személyek, illetve jogi

Részletesebben

Hegyesd község Önkormányzata Képviselőtestületének. 10/2006./X.15./rendelete. Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról.

Hegyesd község Önkormányzata Képviselőtestületének. 10/2006./X.15./rendelete. Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról. Hegyesd község Önkormányzata Képviselőtestületének 10/2006./X.15./rendelete a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról. H e g y e s d község Önkormányzati Képviselőtestülete a Helyi Önkormányzatokról

Részletesebben

ALAPSZABÁLY KERESZTÉNYDEMOKRATA NÉPPÁRT KDNP. Székhelye: 1123. Budapest, Greguss utca 9. 2005. május 21.

ALAPSZABÁLY KERESZTÉNYDEMOKRATA NÉPPÁRT KDNP. Székhelye: 1123. Budapest, Greguss utca 9. 2005. május 21. ALAPSZABÁLY KERESZTÉNYDEMOKRATA NÉPPÁRT KDNP Székhelye: 1123. Budapest, Greguss utca 9. 2005. május 21. Kereszténydemokrata Néppárt Budapest 2005 Felelős kiadó: Dr. Semjén Zsolt Nyomdai előkészítés: Színforrás

Részletesebben

MAGYAR METEOROLÓGIAI TÁRSASÁG ALAPSZABÁLY. Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva. A módosított szövegrészek félkövér betűvel kiemelve.

MAGYAR METEOROLÓGIAI TÁRSASÁG ALAPSZABÁLY. Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva. A módosított szövegrészek félkövér betűvel kiemelve. MAGYAR METEOROLÓGIAI TÁRSASÁG ALAPSZABÁLY Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva. A módosított szövegrészek félkövér betűvel kiemelve. Budapest, 2014 I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. (1) Az egyesület

Részletesebben

IGAZGATÓSÁGI ÜGYREND

IGAZGATÓSÁGI ÜGYREND IGAZGATÓSÁGI ÜGYREND TrophyResort Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (székhely: 2038 Sóskút, Petőfi Sándor utca 39., cégjegyzékszám: 13-10-041236) ("Társaság") 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1 A Társaság

Részletesebben

- módosítással egységes szerkezetben

- módosítással egységes szerkezetben 1 Halas és Környéke Méhészeti Egyesület A L A P S Z A B Á L Y A - módosítással egységes szerkezetben Alapítva: 2005. január 15. Módosítva: 2005. március 26. Módosítva: 2013. március 2. 2005. 2 I. ÁLTALÁNOS

Részletesebben

BÉR Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2 /2007 ( I. 19 ) ÖK sz. RENDELETE

BÉR Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2 /2007 ( I. 19 ) ÖK sz. RENDELETE BÉR Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2 /2007 ( I. 19 ) ÖK sz. RENDELETE A képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról A Magyar Köztársaság Országgyűlésének döntése alapján

Részletesebben

2. A TÁRSASÁG JELLEGE

2. A TÁRSASÁG JELLEGE MAGYAR RADIOLÓGUSOK TÁRSASÁGA ALAPSZABÁLYA (egységes szerkezetben a 2012. június 22. napján kelt változásokkal, amelyek jelen alapszabályban dőlt betűvel szerepelnek) 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK (Ptk. 61.

Részletesebben

PAPÍR- ÉS NYOMDAIPARI MŰSZAKI EGYESÜLET Módosított és egységes szerkezetbe foglalt Alapszabálya

PAPÍR- ÉS NYOMDAIPARI MŰSZAKI EGYESÜLET Módosított és egységes szerkezetbe foglalt Alapszabálya PAPÍR- ÉS NYOMDAIPARI MŰSZAKI EGYESÜLET Módosított és egységes szerkezetbe foglalt Alapszabálya melyet az Egyesület 2015. november 20. napján megtartott rendkívüli közgyűlése fogadott el azzal, hogy az

Részletesebben

I. Fejezet. Általános rendelkezések 1.

I. Fejezet. Általános rendelkezések 1. Mátraszentimre Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2015. (V.04.) önkormányzati rendelete a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról Mátraszentimre Községi Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

A MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG A L A P S Z A B Á L Y A és Ü G Y R E N D J E

A MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG A L A P S Z A B Á L Y A és Ü G Y R E N D J E A MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG A L A P S Z A B Á L Y A és Ü G Y R E N D J E 2012. május 29. AZ ÜGYREND MELLÉKLETEI 1. A Közgyűlés összehívásával és lefolytatásával kapcsolatos ügyviteli szabályok 2. A működési

Részletesebben

46/2001. (2002. I. 2.) RENDELETE A TULAJDONÁBAN ÁLLÓ LAKÁSOK BÉRBEADÁSÁNAK FELTÉTELEIRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN

46/2001. (2002. I. 2.) RENDELETE A TULAJDONÁBAN ÁLLÓ LAKÁSOK BÉRBEADÁSÁNAK FELTÉTELEIRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 46/2001. (2002. I. 2.) RENDELETE A TULAJDONÁBAN ÁLLÓ LAKÁSOK BÉRBEADÁSÁNAK FELTÉTELEIRŐL A 17/2002. (VII. 4.), A 12/2003. (VI. 5.), A 7/2004. (II. 23.),

Részletesebben

DÓZSA Lakásfenntartó Szövetkezet A L A P S Z A B Á L Y A

DÓZSA Lakásfenntartó Szövetkezet A L A P S Z A B Á L Y A 1 DÓZSA Lakásfenntartó Szövetkezet A L A P S Z A B Á L Y A ( Az 1995. április 4-ei, az 1998. április 23-ai, a 2000. április 27-ei, a 2002.március 28-ai, a 2005.november 23-ai, a 2009. május 6-ai és a 2012.

Részletesebben

Mosonmagyaróvári Vízisport Egyesület Alapszabálya - módosításokkal egységes szerkezetben -

Mosonmagyaróvári Vízisport Egyesület Alapszabálya - módosításokkal egységes szerkezetben - Mosonmagyaróvári Vízisport Egyesület Alapszabálya - módosításokkal egységes szerkezetben - I. Általános rendelkezések A Mosonmagyaróvári Vízisport Egyesület Közgyűlése az egyesülési jogról, a közhasznú

Részletesebben

Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete 19/1999. (VII.10.) KT. számú * r e n d e l e t e az önkormányzat tulajdonában álló lakások bérletéről

Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete 19/1999. (VII.10.) KT. számú * r e n d e l e t e az önkormányzat tulajdonában álló lakások bérletéről Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete 19/1999. (VII.10.) KT. számú * r e n d e l e t e az önkormányzat tulajdonában álló lakások bérletéről Módosította: 33/2000./XII.31./KT, 41/2001./XII.31./KT,

Részletesebben

Előterjesztés. Dévaványa Város Önkormányzat 2013. augusztus 27-én tartandó rendkívüli Képviselőtestületi

Előterjesztés. Dévaványa Város Önkormányzat 2013. augusztus 27-én tartandó rendkívüli Képviselőtestületi Előterjesztés Dévaványa Város Önkormányzat 2013. augusztus 27-én tartandó rendkívüli Képviselőtestületi ülésére Tárgy: Dévaványai Szociális Szövetkezet megalakítására Tisztelt Képviselő-testület! A szövetkezetek,

Részletesebben

Előterjesztés Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 2007. február hó 15. napján tartandó nyilvános ülésére

Előterjesztés Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 2007. február hó 15. napján tartandó nyilvános ülésére BÉKÉSCSABA MEGYEIJOGU VÁROS ikt. sz.: I. 235 /2007. JEGYZŐJÉTŐL Előadó: dr. Kiss Gyula Békéscsaba, Szent István tér 7. Surányi Tiborné Mell.: rendelet-tervezet Hiv. SZ.: Postacím: 5601 Pf 112. Telefax:

Részletesebben