Berettyó Vízgazdálkodási Társulat Cg cjsz. B E V E Z E T Ő

Átírás

1 B E V E Z E T Ő január 1-én lépett hatályba a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény és a végrehajtására kiadott 160/1995. (XII. 26.) Korm. rendelet, amely részben új jogi helyzetet teremtett a vízi társulatok részére. A törvény 45. (6) bekezdésében előírja, hogy hatálybalépésekor működő társulatok a hatálybalépéstől számított egy éven belül kötelesek e törvény alapján új t készíteni és azt a cégbírósághoz nyilvántartásba vétel céljából benyújtani január 2-án lépett hatályba a vízitársulatokról szóló évi CXLIV. törvény. Utóbbi törvény 62. -a (1) bekezdésének a) pontjában előírja, hogy e törvény hatálybalépésekor már működő, bejegyzett társulatok december 31-ig kötelesek ukban a szükséges változásokat átvezetni, és a cégbírósághoz benyújtani. A a törvények előírásainak eleget téve megalkotta és elfogadta az új át. 1

2 I. FEJEZET 1. A társulat elnevezése és székhelye: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1. A társulat elnevezése: 1.2. A társulat székhelye: 4100 Berettyóújfalu, Széchenyi utca Telephely és fióktelep 1. sz. központ 1. sz. központ (székhely) 4100 Berettyóújfalu, Széchenyi utca sz. telephely 4100 Berettyóújfalu, Keresztesi utca sz. fióktelep 4034 Debrecen, Tengerész utca A társulat megalakulásának időpontja: június Működési engedély száma: Vr. 51/2/ A társulat cégbélyegzője: 35 mm átmérőjű körbélyegző, amelyben körív alakban: Cégnév található 1.7. A társulat adószáma: A társulat KSH jelzőszáma: A társulat szervezeti formája, célja, feladatai: 2.1. Szervezeti formája: vízitársulat jogi személyiséggel rendelkező közhasznú gazdálkodó szervezet Társulati közfeladat: a társulat tagjainak érdekeit szolgáló vízgazdálkodási tevékenység, a kizárólagos állami tulajdonban lévő vizek és vízilétesítményekkel összefüggő feladatok a vízügyi hatósági hatáskör gyakorlása kivételével. A társulat közfeladatként a működési területén a tulajdonában, vagyonkezelésében, valamint használatában lévő közcélú vízgazdálkodási műveken (társulati művek) területi vízrendezési, vízkárelhárítási és mezőgazdasági vízhasznosítási feladatokat lát el, közcélú vízilétesítményeket hoz létre, karbantartási és üzemeltetési feladatokat lát el. Működési területén környezetvédelmi, természetvédelmi, táblán, illetve üzemen belüli meliorációs és mezőgazdasági vízszolgáltatási feladatokat végezhet. A társulat ban meghatározott közfeladatait elősegítő vállalkozási tevékenységet is folytathat. A társulat csak olyan gazdasági társaságban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét A társulat szakmai feladatai: a) vízrendezés: a káros többletvizek rendezett elvezetésének, visszatartásának biztosítása; A társulat a vízrendezési feladatok ellátása érdekében közcélú vízgazdálkodási létesítményeket (csatornákat, szivattyútelepeket, tározókat) létesít, fejleszt, újít fel, tart fenn és üzemeltet, továbbá vízfolyásokat tart fenn és üzemeltet. 2

3 b) vízkárelhárítás: belvízkárok és helyi vízkárok elhárítása, mérséklése; A társulat a vizek kártételei ellen a küldöttgyűlés által elfogadott vízkárvédelmi terve alapján a társulati műveken önálló védelmi tevékenységet végez: belvízvédekezik, területi vízkárelhárítást végez, védekezik a kisvízfolyások árhullámaival szemben. A védelmi feladatokat társulati hozzájárulásból, a művek tulajdonosainak hozzájárulásaiból és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Vízkárelhárítási Szabályzatában foglaltak szerint az állami védelmi forrásokból finanszírozza. A társulati műveken a vizek kártételei elleni védelem érdekében szükséges feladatok ellátása - a művek építése, fejlesztése, fenntartása, üzemeltetése, valamint a védekezés - a társulatok kötelezettsége. c) árvízmentesítés: a folyók árterületét mentesítése az időszakos elöntésektől; d) mezőgazdasági vízhasznosítás, öntözővíz biztosítása mezőgazdasági termelők számára, vízpótlás, vízszolgáltatás halastavak számára; A társulat tagjai részére mezőgazdasági vízhasznosítást, a táblán, illetve üzemen belüli meliorációs és mezőgazdasági vízszolgáltatást, természetvédelmi célú vízvisszatartást végezhet, amelyet a szolgáltatást igénybe vevők differenciált érdekeltségi hozzájárulással is finanszírozhatják. e) vízvisszatartási, víztározási feladatok A társulat tevékenységi köre TEÁOR szerint: A társulat kiegészítő tevékenységei: 3. A társulat működési területe: Vízi létesítmény építése (főtevékenység) a 2. számú mellékletben felsoroltak A társulat működési területe: az a földrajzi terület, amelyen a társulat működik, amelyről a vizek természetes úton a társulat kezelésében vagy tulajdonában lévő vízfolyásokba, tavakba, vízi létesítményekbe jutnak, illetve elvezethetők, és amely területek felszín alatti vagy felszíni vizeire a társulati közcélú vízi munkák, megépített vízi létesítmények hatást gyakorolnak A működési területet az részét képező helyszínrajz ábrázolja: (3. számú melléklet) 3.3. A működési terület határai: Északon: Hajdúhadház északi közigazgatási határa, a TIVIZIG határa, amely azonos Nyíradony Nyírlugos Nyírbéltek Penészlek községek északi közigazgatási határával, csatlakozva a magyar román határhoz. Keleten: a magyar román országhatár. Délen: a magyar román országhatár a Sebes Körös folyó metszéspontjától indulva a Sebes Körös folyó az Újiráz Vésztő útig, majd a Hajdú Bihar és Békés megyék határa a Berettyó folyóig. Nyugaton: A Berettyó folyó. Kálló főcsatorna, Bakonszeg község, Berettyóújfalu város, Derecske város nyugati határa a 47-es közlekedési főút csatlakozásáig, továbbá a 47-es számú közlekedési főút Debrecen város belterület határáig, Debrecen belterület keleti határa a 471- es közlekedési út csatlakozásáig, a 471-es közlekedési út a Kondoros csatorna kereszteződéséig, Kondoros csatorna, a Nyíregyháza Debrecen vasútvonal, Hajdúhadház belterület határa, csatlakozva Hajdúhadház északi közigazgatási határához A működési terület nagysága: ha 3

4 3.5. Területi egységek és küldöttek: Területi egység: a társulat működési területének az a földrajzilag meghatározható része, amelyről a terület érdekeltjei, a társulat tagjai küldöttjelölteket, küldötteket választanak. Területi egységek: mindegyik működési területen fekvő település összes bel- és külterületi földjével együtt azzal, hogy - az 5000 fő alatti lakosságszámú települések egy egy, - az fő közötti lakosságszámú települések kettő kettő, - míg a fő feletti lakosságszámú települések és a Nyírerdő ZRt. pedig három három küldöttet választanak. A lakosságszámot azonban csak olyan arányban lehet figyelembe venni, amilyen mértékben a település közigazgatási területe a társulat működési területéhez tartozik. A társulat tisztségviselői tisztségüknél fogva küldöttek, ami 10 fő küldöttet jelent A küldöttek megválasztása az alakuló gyűlés helyett a törvény 62. -a (1) bekezdésének b) pontja alapján a területi egységekben a következők szerint történik: A területi egység küldöttválasztó fórumának összehívásáról és lebonyolításáról a Társulat igazgatója a társulat honlapján, a területi egység önkormányzatának hirdető tábláján és esetlegesen a helyben szokásos egyéb módon legalább nyolc nappal előbb közzétett felhívással gondoskodik. A küldöttválasztó fórumot az igazgató vagy az általa felkért személy vezeti le. A küldöttválasztó fórumon jelenléti ívet kell vezetni, és jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell különösen: - a küldöttválasztó gyűlés helyét, idejét; - a jelenlevő, illetőleg a képviselt tagok számát, - a küldöttválasztó gyűlésen hozott küldöttválasztó határozatokat annak megjelölésével, hogy azokat a megjelent (képviselt) tagok milyen arányban szavazták meg; - a jegyzőkönyvvezető és a hitelesítők nevét. A jelenléti ív a jegyzőkönyv mellékletét képezi, ideértve a tagok képviseletére adott meghatalmazásokat is. A jegyzőkönyv nem selejtezhető. A területi egységekben megtartásra kerülő küldöttválasztó fórum(ok)on a területi egységek ingatlantulajdonosai vagy használói javaslatára az önkormányzat(ok), mezőgazdasági termelő gazdasági szervezetek, a mezőgazdasági magántermelők és egyéb szervezetek jelöltjei közül választják a küldötte(ke)t. Minden előbb felsorolt csoport egy egy (illetőleg a küldöttek számának megfelelő számú, tehát kettő kettő vagy három három) jelöltet állít(hat). A szabályszerűen összehívott küldöttválasztó fórum a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. A küldöttválasztó fórumon megjelent tagokat egy szavazat illeti meg. A tagsági jogviszonyt a tag köteles igazolni. A küldöttet a küldöttválasztó fórumon megjelent tagok egyszerű többséggel, nyílt szavazással határozatlan időre választják meg. A küldöttet az általa képviselt területi egységek tagjai több mint felének javaslatára a küldöttgyűlés felmenti. Ha a küldött mandátuma bármely okból megszűnik, helyette az adott területi egység tagjai új küldöttet választanak. A területi egységeket, azok küldötteit, az általuk képviselt társulati hozzájárulás alapjául szolgáló terület egység nagyságát, a küldöttek által képviselt tagokat a társulat köteles külön, területi egységenként (településenként) is nyilvántartani. 4

5 4. A társulat képviselete: 4.1. A társulatot az elnök illetőleg megbízása alapján az igazgató képviseli. A képviseleti jogosultságot a képviseleti könyvben kell nyilvántartani A társulatot a társulatok országos és területi érdekképviseleti szerveiben az elnök és az igazgató képviseli. 5. A társulat cégjegyzése és a tisztségviselők nyilvántartása: 5.1. A társulat cégjegyzése: akként történik, hogy a géppel vagy kézzel leírt, előnyomtatott cégnév alá az elnök illetve az igazgató önállóan korlátozás nélkül írja nevét A társulat köteles a tisztségviselőkről nyilvántartást vezetni. A nyilvántartásban a személyi adatokon és a lakcímen túl fel kell tüntetni a megbízás (megválasztás) keltét és lejárati időpontját. 6. A társulat szervei: küldöttgyűlés intézőbizottság felügyelőbizottság 6.1. Küldöttgyűlés: II. FEJEZET A küldöttgyűlés a társulat legfelsőbb szerve. A küldöttgyűlés a vízgazdálkodási társulatokra vonatkozó jogszabályi keretek között jogosult a társulatot érintő bármely ügyben dönteni A küldöttgyűlés összehívása: A küldöttgyűlést évente legalább egyszer, a tárgyév május 31. napjáig meg kell tartani. A küldöttgyűlésen az előző évi közfeladat teljesítését és a mérleget, valamint a következő évi közfeladatokat és költségvetést kell megtárgyalni, és a döntésekről határozatot hozni. A küldöttgyűlést az intézőbizottság elnöke hívja össze. Ha az intézőbizottság elnöke ezt elmulasztja, az összehívásra a felügyelőbizottság elnöke jogosult. Az illetékes hatóság és a társulatok országos érdekképviseleti szervezete kezdeményezheti, hogy az illetékes cégbíróság intézkedjen a küldöttgyűlés összehívása érdekében. Össze kell hívni a küldöttgyűlést, ha a társulat tagjainak több mint 10%-a, vagy a küldöttek több mint fele a napirend megjelölésével írásban kéri. A napirendet tartalmazó írásbeli meghívót a küldöttgyűlés tervezett időpontja előtt legalább 8 nappal a küldöttgyűlés tagjainak, a területileg illetékes mezőgazdasági és, vízügyi igazgatási szervezetnek, a társulatok érdekképviseleti szervezetének, valamint a társulat azon tagjainak, akik a küldöttgyűlést kezdeményezték ki kell küldeni, és a területileg illetékes települési önkormányzat(ok)nál hirdetmény formájában is közzé kell tenni. A társulat küldöttgyűlésén a társulat tagjai, a társulat igazgatója, a területileg illetékes mezőgazdasági és vízügyi igazgatási szervezetnek, valamint a társulatok érdekképviseleti szervezetének képviselője tanácskozási joggal vehetnek részt A küldöttgyűlés határozatképessége: A küldöttgyűlés akkor határozatképes, ha azon a küldöttgyűlés tagjainak több mint fele személyesen megjelenik, és a megjelent küldöttek a társulat működési területének több mint felét képviselik. 5

6 Ha a küldöttgyűlés nem határozatképes, a 8 napon belüli időpontra összehívott második küldöttgyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a megjelent küldöttek számára és az általuk képviselt terület nagyságára való tekintet nélkül határozatképes A küldöttgyűlés megtartása: A küldöttgyűlést az intézőbizottság elnöke vagy az általa felkért személy vezeti le. Az intézőbizottság elnökének akadályoztatása esetén a küldöttgyűlés levezetésére a felügyelőbizottság elnöke tesz személyi javaslatot a küldöttgyűlés felé. A küldöttgyűlés tagjai a területi egységenként választott küldöttek, továbbá a tisztségviselők, akik a küldöttgyűlésen szavazati joggal rendelkeznek A küldöttgyűlési határozat hozatala: A küldöttgyűlés határozatait - ha e törvény vagy az másként nem rendelkezik - nyílt szavazással és a megjelenteket megillető szavazatok egyszerű többségével hozza meg. A tagokra fizetési kötelezettséget megállapító küldöttgyűlés határozata meghozatalánál a küldöttgyűlés tagjai az általuk képviselt társulati hozzájárulás alapjául szolgáló terület nagysága arányában, minden egyéb ügyben egyenlő arányban szavaznak. Az módosításához a jelen lévő küldöttek legalább kétharmadának, a társulat megszüntetéséhez, egyesüléséhez, szétválásához, a csatlakozáshoz, illetve a kiváláshoz a küldöttgyűlés összes tagjának legalább 75%-ának a szavazatára van szükség. A küldöttgyűlések határozatairól nyilvántartást kell vezetni, és a jegyzőkönyveket a nyilvántartás mellékleteként kell megőrizni Küldöttgyűlés hatásköre: A küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik: a) módosítása; b) a társulat megszüntetésének, szétválásának, egyesülésének, illetőleg a kiválás és a belépés engedélyezése; c) a tagok fizetési kötelezettségének megállapítása (éves társulati alaphozzájárulás mértéke, differenciált társulati hozzájárulás elvei és mértéke); d) a szervezeti és működési szabályzat elfogadása, módosítása; e) a tisztségviselők megválasztása, beszámoltatása, visszahívása, felmentése, költségtérítésének és díjazásának megállapítása; f) a társulat közfeladatainak éves ütemezése, valamint az ár- és belvízvédekezési tartalék mértékének meghatározása; g) a közfeladatok ellátásához szükséges - a törvényben meghatározott mértékű - elkülönített vagyon meghatározása, nevesítése; h) az éves beszámoló, illetőleg egyszerűsített éves beszámoló jóváhagyása; i) gazdasági társaságba való belépés, vagy gazdasági társaság alapítása A rendkívüli küldöttgyűlés: Rendkívüli küldöttgyűlést kell tartani, ha: a) az intéző- vagy a felügyelőbizottság tagjainak száma a határozatképességhez szükséges létszám alá csökken; b) az intézőbizottság elnöke lemond, vagy tisztsége bármely okból megszűnik; c) az intézőbizottság vagy annak elnöke szükségesnek tartja; d) a társulat tagjainak több mint 10%-a vagy a küldöttek több mint fele a napirend megjelölésével írásban kéri. 6

7 A küldöttgyűlés jegyzőkönyve: A küldöttgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell különösen: a) a küldöttgyűlés helyét, idejét; b) a jelenlevő küldöttek, illetőleg a képviselt tagok számát, az érdekeltség jogcímét, mértékét és arányát; c) a gyűlésen hozott határozatokat annak megjelölésével, hogy azokat a megjelent küldöttek milyen arányban illetőleg az általuk képviselt társulati hozzájárulás alapjául szolgáló terület nagysága milyen arányában szavazták meg; d) a jegyzőkönyvvezető és a hitelesítők nevét. A határozatképességet igazoló iratokat a jegyzőkönyvhöz mellékelni kell, ideértve a tagok képviseletére adott meghatalmazásokat is. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezetőn kívül a küldöttgyűlés által megválasztott két hitelesítőnek is alá kell írnia. A jegyzőkönyv nem selejtezhető. A jegyzőkönyvet a tagok és küldöttek a társulat székhelyén tekinthetik meg Intézőbizottság: A társulat irányító szerve az intézőbizottság. Az intézőbizottság elnöke és tagjai vezető tisztségviselők, akik újraválaszthatók Az intézőbizottság az elnökből és 6 tagból áll, akiket a küldöttgyűlés választ meg 5 évi időtartamra Az intézőbizottság feladata, hatásköre: Az intézőbizottság gondoskodik a küldöttgyűlés határozatainak végrehajtásáról és dönt a társulatot, illetőleg a társulat közfeladatait érintő olyan ügyekben, amelyek nem tartoznak a küldöttgyűlés hatáskörébe. A jogszabályok, az, egyéb szabályzatok, valamint a küldöttgyűlés határozatainak megtartásával vezeti és irányítja a társulat működését. Ennek megfelelően az intézőbizottság különösen a következő feladatokat látja el: a) gondoskodik a társulat éves feladattervének és költségvetésének elkészítéséről, javaslatot tesz a küldöttgyűlésnek azok elfogadására, vagy módosítására; b) gondoskodik a társulat gazdálkodásának irányításáról, a társulati vagyon megóvásáról és tulajdonának védelméről; c) gondoskodik az éves mérleg elkészítéséről, biztosítja a felügyelőbizottság ez irányú vizsgálatának feltételeit, valamint azt, hogy az éves mérleget a küldöttgyűlés megvitassa és döntsön annak elfogadásáról; d) gondoskodik a tagi nyilvántartásról és a változások átvezetéséről; e) biztosítja a jóváhagyott éves feladatterv gazdaságos, műszakilag megfelelő végrehajtásának feltételeit; f) biztosítja a tagok jogainak érvényesülését, elősegíti kötelezettségeik teljesítését; g) figyelemmel kíséri a társulat pénz- és hitelgazdálkodását; h) előkészíti a küldöttgyűlés által tárgyalandó ügyeket és kidolgozza a határozati javaslatokat; i) beszámol a küldöttgyűlésnek a társulati terv teljesítéséről, a társulat vagyoni helyzetéről, továbbá a két küldöttgyűlés közötti időben a tett intézkedésekről; 7

8 j) az ban meghatározott feltételek esetén kérelemre a társulati hozzájárulást mérsékelheti, illetve megfizetését meghatározott időre felfüggesztheti, az intézőbizottság ezt a jogát az igazgatóra átruházhatja Az intézőbizottság működése: a) ügyrendjét maga állapítja meg; b) üléseire a felügyelőbizottság elnökét és az igazgatót meg kell hívni, akik az ülésen tanácskozási joggal vesznek részt; c) elnöke az ügyrendben, illetőleg az ban meghatározott módon, de legalább negyedévenként a bizottságot összehívja, és az ülést levezeti. Az intézőbizottság elnökének akadályoztatása esetén az intézőbizottság ülését a korelnök hívja össze és vezeti le. Az intézőbizottság ülése akkor határozatképes, ha azon tagjai több mint fele jelen van. Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza meg. Szavazategyenlőség esetén a levezető elnök szavazata dönt; d) üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az intézőbizottság elnöke (az ülést levezető elnök) és a jegyzőkönyvvezető ír alá; e) üléséről készült jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az ülés megtartásának helyét, idejét, a megjelentek nevét, a határozatképességre vonatkozó megállapítást, a tárgyalt napirendet, az ülésen elhangzott beszámolók, illetve hozzászólások lényegi tartalmát, az intézőbizottság bármely tagjának a meghozott határozattól eltérő álláspontját, a meghozott határozatokat folyamatos sorszámozással megjelölve, és ha azok jellege megkívánja, a határozatok végrehajtási határidejét a felelősök nevének feltüntetésével; f) üléséről készült jegyzőkönyv egy-egy másolati példányát az összes melléklettel együtt a felügyelőbizottság elnökének meg kell küldeni; g) üléséről készült jegyzőkönyv eredeti példányát és mellékleteit a társulat köteles külön gyűjtőben megőrizni. A jegyzőkönyv nem selejtezhető; h) határozatairól olyan nyilvántartást kell vezetni, amelyből kitűnik, hogy a végrehajtást igénylő ügyekkel kapcsolatban mikor és milyen intézkedések történtek Felügyelőbizottság: A társulat ellenőrző szerve a felügyelőbizottság A felügyelőbizottság elnökét és 2 tagját a küldöttgyűlés választja meg 5 évi időtartamra. A felügyelőbizottság elnöke és tagjai újraválaszthatók. Amennyiben a felügyelőbizottság elnökének tisztsége megszűnik, feladatait a felügyelőbizottság idősebbik tagja látja el A felügyelőbizottság feladata és hatásköre: A felügyelőbizottság feladata a társulat tevékenységére kiterjedő folyamatos ellenőrzés. A felügyelőbizottság rendszeresen ellenőrzi a társulat működését, a jogszabályok, az, a szervezeti és működési szabályzat és más belső szabályzatok megtartását, továbbá a küldöttgyűlési és intézőbizottsági határozatok végrehajtását. A felügyelőbizottság tevékenységi körében eljárva különösen a következő feladatokat végzi: a) rendszeresen ellenőrzi a társulat ügyvitelét, pénz-, hitel- és anyaggazdálkodását, továbbá a dolgozók létszámára, bérére, munkavédelmére vonatkozó rendelkezések, illetve előírások megtartását, és ezekkel kapcsolatos megállapításait írásban - a vizsgálati jegyzőkönyv megküldése útján - haladéktalanul közli a társulat elnökével; b) testületileg vagy kiküldött tagja útján bármikor megvizsgálhatja, évenként pedig köteles megvizsgálni a társulat könyveit, számadásait, nyilvántartásait, pénztárát, valamint anyagkezelését. Megállapításairól jegyzőkönyvet készít; 8

9 c) szükség esetén javaslatot tesz a rendkívüli küldöttgyűlés összehívására; d) indokolt esetben a küldöttgyűlés felé javaslatot tesz az intézőbizottság elnökének vagy tagjainak visszahívására, alkalmazottak tekintetében felelősségre vonást kezdeményezhet; e) véleményezi a küldöttgyűlés elé terjesztett beszámolókat és jelentéseket; f) jogosult a társulat működésével kapcsolatos bármely ügyben vizsgálatot tartani, ellenőrzése alól a társulat ügyei nem vonhatóak ki A felügyelőbizottság működése: a) ügyrendjét maga állapítja meg; b) a társulat tevékenységére vonatkozó megállapításairól a küldöttgyűlésnek évente beszámol; a küldöttgyűlés a társulat éves beszámolójáról, illetőleg egyszerűsített éves beszámolójáról csak a felügyelőbizottság megállapításainak ismeretében határozhat; c) az intézőbizottsághoz fordul, ha annak hatáskörét az ellenőrzése kapcsán tett megállapítása érinti; d) akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van, határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza meg, és szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt A felügyelőbizottsági ülés és vizsgálatok jegyzőkönyve: A felügyelőbizottság üléseit a felügyelőbizottság elnöke hívja össze és vezeti le az ülést. A felügyelőbizottság elnökének akadályoztatása esetén a felügyelőbizottság ülését a korelnök hívja össze és vezeti le. A felügyelőbizottsági ülésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell az ülés megtartásának helyét, idejét, a megjelentek nevét, a határozatképességre vonatkozó megállapítást, a tárgyalt napirendeket, a hozzászólások lényeges tartalmát, a hozott határozatokat folyamatos sorszámozással megjelölve, és - ha azok jellege megkívánja - a határozatok végrehajtási határidejét a felelős nevének feltüntetésével. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv vezetője és a felügyelőbizottság elnöke írja alá. A felügyelőbizottság vizsgálatairól, az ezek során megtett megállapításairól jegyzőkönyvet kell készíteni. A felügyelőbizottság vizsgálati jegyzőkönyvét ismertetni kell a vizsgálatban érdekelt személyekkel, akik a jegyzőkönyv tartalmára észrevételeket tehetnek. A felügyelőbizottsági ülések és vizsgálatok jegyzőkönyveit, továbbá azok mellékleteit a társulat külön gyűjtőben köteles megőrizni. A jegyzőkönyvek nem selejtezhetők A felügyelőbizottság elnöke: A felügyelőbizottság elnöke vezető tisztségviselő. Összehangolja és irányítja a társulat egész tevékenységére kiterjedő folyamatos ellenőrzést. Ezen belül a felügyelőbizottság elnöke a) rendszeresen ellenőrzi a társulat ügyvitelét, pénz- és anyaggazdálkodását, testületileg vagy kiküldött tagja útján bármikor megvizsgálhatja, évenként pedig köteles megvizsgálni a társulat könyveit, számadásait, nyilvántartásait, pénztárát, anyagkezelését, műhelyeit, raktárait, és a vizsgálatról jegyzőkönyvet készít; b) a küldöttgyűlés megbízása alapján, az intézőbizottság, illetőleg az elnök felkérésére célvizsgálatot végez; c) megvizsgálja a társulat zárszámadását, erről és az éves ellenőrző tevékenységéről beszámol a küldöttgyűlésnek; d) összehívja a küldöttgyűlést, ha az intézőbizottság elnöke ezen kötelezettségének nem tesz eleget, illetőleg javaslatot tesz a rendkívüli küldöttgyűlés összehívására. A felügyelőbizottság elnöke az intézőbizottság ülésein tanácskozási joggal vesz részt. A felügyelőbizottság elnöke feladatai ellátásának akadályoztatása esetére helyettesítését a felügyelőbizottság idősebb tagja látja el. 9

10 III. FEJEZET 7. A társulat tisztségviselői intézőbizottság elnöke, tagjai (vezető tisztségviselők) (jogviszony kezdete: jogviszony vége: ) Szeifert Ferenc intézőbizottság elnöke 4100 Berettyóújfalu, Tardy u.53. an: Horogh Róza Eszenyi Antal elnökhelyettes 4128 Bedő Rákóczi u.64. an: Harsányi Mária Szabó Zoltán intézőbizottság tagja 4110 Biharkeresztes Tamási Á.u.45.sz. an: Molnár Emma Teleki János intézőbizottság tagja 4138 Komádi Kossuth u.5/a.sz. an: Sajtos Irén Dr.Csermely Tibor intézőbizottság tagja 4400 Nyíregyháza Kiss Lajos u.30.sz. an: Kovács Zsuzsanna Máté József intézőbizottság tagja 4144 Darvas Csiff-major an: Tóth Teréz Pásztor Sándor intézőbizottság tagja 4110 Biharkeresztes Bessenyei u.5.sz. an: Pető Vilma felügyelőbizottság elnöke (vezető tisztségviselő), tagjai (jogviszony kezdete: jogviszony vége: ) Fráter Iván ellenőrző bizottság elnöke 4138 Komádi Fő u.13.sz. an: Dugasz Jolán Kiss András ellenőrző bizottság tagja 4372 Nyírbéltek Táncsics u.27.sz. an: Kaliba Eszter Gáspár Gyuláné ellenőrző bizottság tagja 4274 Hosszúpályi Dózsa u.16.sz. an: Bostyán Gizella 7.1. A tisztségviselőkre vonatkozó általános rendelkezések: Tisztségviselő csak a társulat nagykorú, cselekvőképes tagja - jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szerv esetén annak képviselője - lehet, aki nem áll jogerős bírósági ítélet alapján a közügyektől eltiltás hatálya alatt. Egy tag két tisztségre nem választható. A tisztségviselők és az igazgató nem lehetnek egymásnak a Ptk. szerinti közeli hozzátartozói, valamint a tisztségviselő nem lehet a társulat ügyvezetője. A tisztségviselők tisztségüket a jogszabályokban, az ban, a társulat belső szabályzataiban, a küldöttgyűlés, az intézőbizottság és a felügyelőbizottság határozataiban foglaltak szerint kötelesek ellátni. A tisztségviselők jogszabályba, ba, a társulat belső szabályzataiba, küldöttgyűlési és intézőbizottsági határozatokba ütköző cselekedeteikkel a társulatnak szándékosan okozott kárért egyetemlegesen, a gondatlan károkozásért közrehatásuk arányában felelnek. A tisztségviselők a társulat küldöttgyűlése által az éves költségvetésben jóváhagyott összeg mértékéig tiszteletdíjban, költségtérítésben részesülhetnek. A tisztségviselőt fel kell menteni, ha: a) tisztségéről lemondott; b) a tisztség betöltését kizáró ok következett be; c) a jogszabályban, illetőleg az ban meghatározott összeférhetetlenség áll fenn, és azt az érintett felhívásra nem szüntette meg; d) a tisztség betöltésére alkalmatlanná vált. 10

11 A tisztségviselőt a küldöttgyűlés visszahívja, ha a közügyektől jogerősen eltiltották. A tisztségviselők a társulat ügyvezetését az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható gondossággal, a társulat érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. A jogszabályok, az illetve a küldöttgyűlés által hozott határozatok illetve ügyvezetési kötelezettségeik vétkes megszegésével a társulatnak okozott károkért a polgári jog szabályai szerint felelnek a társulattal szemben A társulat elnöke: Az intézőbizottság elnöke egyben a társulat elnöke Az intézőbizottság elnöke a jogszabályoknak, az nak és más belső szabályzatnak, valamint a küldöttgyűlés és az intézőbizottság határozatainak megfelelően irányítja a társulatot. Az intézőbizottság ülései közötti időszakban dönt azokban az ügyekben, amelyek jogszabály vagy az rendelkezései szerint nem tartoznak a küldöttgyűlés, illetőleg az intézőbizottság hatáskörébe. Ennek megfelelően az elnök különösen következő feladatokat látja el: a) irányítja a közfeladat végrehajtását, és folyamatosan ellenőrzi annak teljesítését; b) gondoskodik a társulati feladatok költségfedezetének biztosításáról, és folyamatosan ellenőrzi a költségvetés betartását; c) gyakorolja az igazgató feletti munkáltatói jogokat; d) gondoskodik a tagok kiértesítéséről a 49. (1) bekezdése szerint; e) gondoskodik a határidőre be nem fizetett társulati hozzájárulások behajtásáról; f) gondoskodik a pénz- és hitelgazdálkodással kapcsolatos tennivalók időben történő elvégzéséről, a társulati vagyon kezeléséről és nyilvántartásáról; g) gondoskodik a küldöttgyűlés és az intézőbizottság elé terjesztendő javaslatok, jelentések és beszámolók elkészítéséről, továbbá a küldöttgyűlési és intézőbizottsági határozatok végrehajtásáról; h) gondoskodik arról, hogy a társulat tagjairól nyilvántartást vezessenek és a változást, az éves küldöttgyűlést követő 30 napon belül az illetékes cégbírósághoz benyújtsák; i) összehívja a küldöttgyűlést, a rendkívüli küldöttgyűlést és az intézőbizottsági ülést; j) beszámol a küldöttgyűlésnek és az intézőbizottságnak a közfeladat teljesítéséről, a társulat vagyoni helyzetéről, az ügyviteléről, valamint a küldöttgyűlések és az intézőbizottsági ülések között általa hozott legfontosabb intézkedésekről; k) rendszeresen és részletesen tájékoztatja a felügyelőbizottságot a társulat működéséről; l) a felügyelőbizottság elnökével együttműködik a társulati feladatokkal kapcsolatos panaszok és bejelentések kivizsgálásában és a vizsgálatok eredménye alapján szükség szerint intézkedik; m) ha az intéző-, illetve felügyelőbizottság a jogszabályban vagy az ban megállapított feladatait nem kielégítően látja el, az intézőbizottság elnöke köteles a bizottságnak vagy egyes tagjainak visszahívására a küldöttgyűlés felé javaslatot tenni; n) tevékenységéről a küldöttgyűlésnek évente beszámol; o) levezeti a küldöttgyűlést és az intézőbizottsági üléseket Ha az intéző- illetve felügyelőbizottság a jogszabályban vagy az ban megállapított feladatait nem kielégítően látja el, a társulat elnöke köteles a bizottságnak vagy egyes tagjainak visszahívására a küldöttgyűlés felé javaslatot tenni Az elnök feladatait akadályoztatása esetén a törvény által a korelnökre ruházott helyettesítési jogkör kivételével az elnökhelyettes látja el, őt helyettesíti és segíti. Az elnökhelyettest az intézőbizottság választja meg a tagjai közül. 11

12 A társulat elnöke tevékenységéről a küldöttgyűlésnek évente beszámol A társulat tagjai: IV. FEJEZET 8. Tagsági viszony A társulat tagjai a működési területen ingatlantulajdonnal rendelkező vagy az ingatlant a tulajdonos által feljogosított használó természetes és jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, egyéb szervezetek (a továbbiakban: tagok). A települési önkormányzatok a település teljes belterületével tagjai a társulatnak. Ha a tényleges használó kiléte és lakcíme (telephelye) közvetlen bejelentés útján nem tisztázható, akkor a hozzájárulást az ingatlan tulajdonosának kell megfizetnie A tagok jogai és kötelezettségei: A tagok joga, hogy a) a társulat ában meghatározott módon küldöttet válasszon; b) képviselője vagy küldöttje útján részt vegyen a társulati feladatok meghatározásában, a határozatok meghozatalában; c) a társulatban személyesen - ha kizáró ok, illetőleg összeférhetetlenség nem áll fenn - tisztséget viseljen; d) a tisztségviselőktől, küldöttjétől a társulatot vagy a saját érdekeltségét, egyéb jogait vagy kötelezettségeit érintő ügyben felvilágosítást kérjen; e) a társulat szervei által a tagsági jogviszonyával kapcsolatban hozott - jogszabályba vagy ba ütköző - határozat felülvizsgálatát bíróságtól kérheti. A jogsértő határozat felülvizsgálatára irányuló keresetet a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül kell benyújtani. A kereset indításra megállapított határidő elmulasztása jogvesztő. A kereset benyújtásának halasztó hatálya nincs, a határozat végrehajtását azonban a bíróság felfüggesztheti. Nincs lehetőség a határozat bíróság előtti megtámadásának, ha a határozat meghozatalától több mint egy év eltelt. f) a hozzájárulás mértékének mérséklésére vagy a megfizetés meghatározott időre történő felfüggesztésére vonatkozó kérelmet terjeszthet az intézőbizottsághoz A tag kötelezettsége, hogy a) személyesen vegyen részt a társulat minden olyan szervének tevékenységében, amelybe választották és azt elvállalta; b) a társulat közfeladatai ellátásának költségeihez a küldöttgyűlés által megállapított a társulati hozzájárulást határidőre megfizesse Amennyiben a tagnak a tagsági jogviszony alapjául szolgáló ingatlan tulajdoni vagy használati jogosultsága megszűnik vagy megváltozik, azt köteles a társulat intézőbizottságának írásban bejelenteni. A bejelentéshez csatolni kell a tagsági jogviszony megszűnését vagy megváltozását igazoló okiratot, illetőleg annak másolatát, valamint - ha abból nem állapítható meg - a bejelentésben közölnie kell a helyébe lépő új tag cégnevét és székhelyét, természetes személy 12

13 esetében nevét, lakhelyét és anyja nevét, valamint területének nagyságát és a terület helyrajzi számát A tag a részére megállapított társulati hozzájárulást annak a hónapnak az utolsó napjáig köteles megfizetni, amelyben a törvény 6. (3) bekezdés szerinti bejelentést megtette. A bejelentés alapján a változást a tagnyilvántartásban kell rögzíteni, és erről a régi és az új tagot az intézőbizottság elnöke a bejelentést követő 90 napon belül írásban értesíti A tagok nyilvántartása (1. számú melléklet): A társulat tagjainak nevét (cégnevét), lakóhelyét (székhelyét), a természetes személy tag születési évét, anyja nevét, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság cégjegyzékszámát (nyilvántartási számát), jogviszonyának jellegét (tulajdonos vagy használó), tagsági jogviszonyát megalapozó területének nagyságát, települési elhelyezkedését, helyrajzi számait első alkalommal az alapszabállyal egy időben, a tagok adataiban bekövetkező változásokat évente egy alkalommal, legkésőbb június 30-ig az illetékes cégbírósághoz kell benyújtani. A tagi adatok és ezek változásainak kezelésére a társulat közfeladata ellátása érdekében működésének időtartama alatt köteles és jogosult. Az előbbi bekezdésben foglalt tagi adatokat alakuláskor és az adatokban bekövetkezett változások nyilvántartásának hitelessége érdekében évente egy alkalommal az arra hivatott állami szervek a társulat megkeresésére számítógépes adathordozón, díjmentesen bocsátják a társulat rendelkezésére. A társulat a közfeladatok ellátásához saját adatfeldolgozó eszközökkel az előbbi bekezdés szerinti tagi adatok megállapítása érdekében díjmentesen a számítógépes ingatlan-nyilvántartásra csatlakozhat A társulat vagyona: V. FEJEZET 9. A társulat gazdálkodása A társulat a tagok társulati hozzájárulásából, az állam és az érintett települési önkormányzat költségvetési hozzájárulásából, egyéb támogatásokból, továbbá a vállalkozásból származó eredményéből végzi közcélú tevékenységét. A társulat közfeladataihoz történő állami vagy önkormányzati hozzájárulás mértékéről, folyósításának feltételeiről a vagyonkezelői, üzemeltetői, illetve használati szerződésben kell rendelkezni. Az állami tulajdonú társulati művek üzemeltetéséhez, fenntartásához az állam normatív támogatást biztosít, amelynek felső határa a tárgyévre megállapított közcélú érdekeltségi hozzájárulás hektárra megállapított összege és a társulat hektárban kifejezett működési területe szorzatának fele. A normatív támogatás, a szerződésen alapuló állami és önkormányzati hozzájárulás, valamint a tagok hozzájárulása a társulat tulajdonába kerül. A társulat közfeladatainak ellátásához szükséges elkülönített vagyona és a vállalkozásból származó nyeresége a tagok között nem osztható fel. A társulat közfeladatok ellátásához szükséges elkülönített vagyonával gazdasági társaságot, közhasznú társaságot, alapítványt nem hozhat létre, gazdasági társaságban, közhasznú társaságban érdekeltséget nem szerezhet, alapítvány részére pénzbeli vagy egyéb hozzájárulást nem teljesíthet. A közfeladat ellátásához elkülönített vagyon: a társulat nyilvántartásában kimutatott társulati művek, valamint a közfeladatok ellátásához a tárgyévben juttatott pénzeszköz, továbbá saját vagyonból a társulati művek értékének 8%-a. A társulat elkülönített vagyonáról a küldöttgyűlés által jóváhagyott, tételes és évente aktualizált nyilvántartást köteles vezetni. A társulat a tartozásaiért a közfeladat ellátásához szükséges elkülönített vagyonával nem felel, de küldöttgyűlési vagy intézőbizottsági határozattal az állami (önkormányzati) visszatérítendő 13

14 támogatások, továbbá a közfeladat ellátását biztosító hitelek visszafizetésére az éves társulati hozzájárulás legfeljebb felét fedezetként felajánlhatja. A tagok a társulat tartozásaiért nem felelnek Társulati hozzájárulás: A társulati hozzájárulás: a társulat tagjainak e törvény szerinti fizetési kötelezettsége a társulati közfeladatok ellátásához (alap- és differenciált hozzájárulás). A társulati hozzájárulás alap- és differenciált hozzájárulásból (együtt: hozzájárulás) áll. A hozzájárulás összegét a küldöttgyűlés állapítja meg. Az alaphozzájárulás hektáronkénti összege nem lehet kevesebb, mint a tárgyévet megelőző naptári évre megállapított közcélú érdekeltségi hozzájárulás fele Erdő, rét, legelő, nádas, halastó művelési ágban nyilvántartott terület és kijelölt vízjárta külterület esetén a küldöttgyűlés az alaphozzájárulás mértékét legfeljebb felével mérsékelheti, más művelési ág és belterület esetén az alaphozzájárulás növelésének mértékéről a küldöttgyűlés határozhat A differenciált hozzájárulás: A Társulat üzemeltetésében (kezelésében) lévő vízfolyásokba tisztított szennyvizet bebocsátó szennyvíztelepek üzemeltetői differenciált hozzájárulás fizetésére kötelezettek a befogadó többlet fenntartási, üzemeltetési feladatai ellenértékeként. Tisztított szennyvíz bebocsátás után fizetendő differenciált hozzájárulás alapja a tárgyévet megelőző évben ténylegesen a befogadóba bevezetett mennyiség (m³) után, amelynek összege 3 Ft/m³, amely összeg évenként az előző évi inflációval arányosan növekszik. A Társulat üzemeltetésében (kezelésében) lévő vízfolyásokat keresztező vonalas létesítmények (műtárgyak) tulajdonosai, kezelői differenciált hozzájárulás fizetésére kötelezettek a költségesebb fenntartási, üzemeltetési feladatok ellenértékeként. A keresztező műtárgyak után fizetendő differenciált hozzájárulás mértéke Ft/év/keresztező műtárgy, amely összeg évenként az előző évi inflációval arányosan növekszik. A küldöttgyűlés külön határozatával az ingatlan fekvése, művelési ága, használatának módja, melioráltságának mértéke, vízkárérzékenysége, a védett érték, a többlet fenntartási, beruházási, fejlesztési igény, csatornasűrűség, valamint a létesítményekhez való rácsatlakozás (öntöző- és szennyvíztelep) alapján további differenciált társulati hozzájárulást határozhat meg. A további differenciált hozzájárulás jellege megállapítható területi vagy egyéb jogcímen, és egyéb jogcím esetében a differenciált hozzájárulást a tag tulajdonában vagy használatában álló terület nagyságától függetlenül is meg lehet állapítani. A differenciált hozzájárulás lehet egyszeri alkalomra szóló vagy évente fizetendő. 14

15 A törvény szerint az meghatározhatja azt a területi mértéket, amelynél kisebb egység után nem kell társulati hozzájárulást fizetni. Az ezt a területi mértéket 1 ha-ban határozza meg A belterületi földterületek összessége utáni hozzájárulás megfizetésének kötelezettje a települési önkormányzat A hozzájárulás adók módjára behajtható köztartozás, amelyet a tag a költségei között számolhat el. A hozzájárulás mértékét, jellegét, a befizetés időpontját és az ellátandó éves közfeladatok körét a küldöttgyűlés állapítja meg, amelyet a tagok a közfeladatok elvégzését megelőzően kötelesek megfizetni Az intézőbizottság (átruházott jogkörében az igazgató) az ban meghatározott feltételek szerint a hozzájárulás mértékét csak abban az esetben mérsékelheti, illetve megfizetését meghatározott időre felfüggesztheti, ha ez nem veszélyezteti a közfeladatok ellátását. Az a feltételeket a következőkben határozza meg: ha az érdekeltségi hozzájárulás megfizetése a tagot szociális vagy egyéb körülményei miatt súlyosabb helyzetnek tenné ki A hozzájárulást a tagok pénzben kötelesek teljesíteni. Az a pénzbeli teljesítés alól nem enged kivételt A társulat küldöttgyűlése által elfogadott hozzájárulás a közfeladatok teljesítésével nyújtott szolgáltatás megelőlegezett ellenértéke. A befizetett érdekeltségi hozzájárulás mint a közfeladatok teljesítésével nyújtott szolgáltatás ellenértéke: A társulat ezen a a társulat szolgáltatása és a tagok érdekeltségi hozzájárulás befizetése tekintetében szerződésnek tekintendő. A vízitársulat küldöttgyűlése által elfogadott és a tag által befizetett érdekeltségi hozzájárulás a közfeladatok teljesítésével nyújtott szolgáltatás ellenértéke, amelynek mértékét és befizetésének időpontját a küldöttgyűlés határozza meg. A tárgyévben be nem fizetett érdekeltségi hozzájárulás pótlásáról vagy az éves terv módosításáról az intézőbizottság határoz. A társulat szolgáltatásának tárgya: közcélú vízgazdálkodási feladatok ellátása. A társulat közfeladatként nem személyenként külön külön nyújt szolgáltatást tagjainak, hanem az általa végzett tevékenységgel a tagság egésze a közfeladatként nyújtott szolgáltatás kedvezményezettje. A társulat szolgáltatásának teljesítését a zárszámadó küldöttgyűlés igazolja az éves beszámoló elfogadásával A hozzájárulással kapcsolatos küldöttgyűlési határozatról a tagot az intézőbizottság elnöke írásban értesíti. Az értesítésben meg kell jelölni a) a fizetési kötelezettség jogalapját; b) a küldöttgyűlési határozat számát; c) a társulati hozzájárulás alapjául szolgáló egységre eső hozzájárulás mértékét; d) a tag társulati hozzájárulás alapjául szolgáló egységeinek számát, mennyiségét; e) a hozzájárulás összegét; f) a befizetés módját; 15

16 g) a befizetés határidejét; h) a befizetés elmulasztásának jogkövetkezményeit; i) a jogorvoslati lehetőséget A befizetett hozzájárulásról a társulat a befizetést követő hónap 10. napjáig számlát bocsát ki a tag részére A társulat tagja a vele szemben megállapított hozzájárulás felülvizsgálatát a küldöttgyűlési határozatról szóló értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül a bíróságtól kérheti A társulati hozzájárulás késedelmes befizetése esetén a társulat késedelmi pótlék felszámítására jogosult, ennek mértéke a mindenkori jegybanki alapkamat kétszerese A határidőre be nem fizetett társulati hozzájárulást és a megállapított késedelmi pótlékot az intézőbizottság elnökének megkeresésére az illetékes állami vagy helyi adóhatóság költségátalány megelőlegezése nélküli eljárásában, az adózás rendjéről szóló jogszabályok szerint a behajtás költségeivel növelten hajtja be, a befolyt összeget pedig a behajtási költségek levonása után negyedévenként a társulat számlájára utalja át. A megkeresésben közölni kell a végrehajtáshoz szükséges alábbi adatokat: a) a tag nevét; b) lakóhelyét, székhelyét; c) a tag hozzájárulásának alapjául szolgáló egységeinek számát, mennyiségét; d) a hozzájárulás összegét, a követelést megalapozó küldöttgyűlési határozat számát és az abban foglalt határidőt; e) a természetes személy tag részére költségvetési támogatást folyósító és ismert szervezet nevét, címét. A végrehajtási eljárás eredménytelensége esetén az adóhatóság a köztartozásról haladéktalanul tájékoztatja a tag részére költségvetési támogatást folyósító szervezetet A társulat felelőssége: A társulat a tagjainál vagy harmadik személynél bekövetkezett vízkárokért csak akkor felel, ha a társulati és a közfeladatok elvégzéséhez bármely jogcímen kapott hozzájárulást nem a küldöttgyűlés döntései szerint használja fel A társulat cégvezetése: Igazgató: Fekete Zoltán (an.:tóth Jolán) 4100 Berettyóújfalu, Ölyvös u.20.sz.,jogviszony kezdete: Az igazgató személyét pályázat útján kell kiválasztani. A pályázatot az intézőbizottság írja ki és bírálja el A társulat igazgatója nem lehet tisztségviselő és a tag képviseletét sem láthatja el A társulat igazgatója felett a munkáltatói jogokat a társulat elnöke gyakorolja A társulat szakmai és gazdasági tevékenységének irányítását az igazgató látja el. Tevékenységét az ban és a társulat belső szabályzataiban meghatározottak szerint, határozatlan időre szóló munkaszerződés vagy egyéb jogviszony alapján végzi. A munkaszerződéssel alkalmazott igazgatóra a Munka Törvénykönyve vezető állású munkavállalóra vonatkozó rendelkezései vonatkoznak. A társulat munkavállalói felett gyakorolja a munkáltatói jogokat. 16

17 9.5. Munkaügyi rendelkezések: A társulat gazdasági tevékenységének elvégzésére munkaszervezetet működtet. A munkaszervezet irányítását önálló hatáskörben az igazgató látja el Az ügyviteli szervezetnek a díjazását az igazgató állapítja meg A társulat könyvvizsgálót választ. A könyvvizsgáló a tisztségviselőkkel együtt, azonos módon kerül megválasztásra. Megbízatásának időtartama öt év, amely megegyezik a tisztségviselőkével. Könyvvizsgáló: Tóth Károly Tibor (an.: Györgyfi Mária) 4100 Berettyóújfalu, Katona József u.17.sz., jogviszony kezdete: , jogviszony vége: VI. FEJEZET A társulat vállalkozási tevékenysége A társulat jelen és pontjában felsorolt tevékenységi körben közfeladatainak ellátását elősegítő vállalkozási tevékenységet folytathat. A társulat a vállalkozási tevékenységből származó adózás előtti eredményét közfeladatai ellátására fordíthatja. A társulat csak olyan gazdasági társaságban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét. VII. FEJEZET 10. A társulat megszűnése Jogutóddal szűnik meg a társulat egyesülés és szétválás esetén A társulat jogutód nélkül megszűnik, ha a) elhatározza a jogutód nélküli megszűnését (feloszlását); b) a társulatot a bíróság felszámolási eljárás során megszünteti; c) a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja; d) a cégbíróság hivatalból elrendeli a törlését A társulat megszűnését követően az új társulat megalakulásig a társulat elkülönített vagyonát a vízgazdálkodásért felelős illetékes állami szervezet felelős őrzésbe veszi át és külön törvény szerint gondoskodik a társulati művek működtetéséről. Ez a szervezet a megszűnt társulat működési területén megalakuló új társulat(ok) részére az elkülönített vagyont térítésmentesen, területarányosan adja át a közfeladat ellátási kötelezettségével. 11. A ZÁRSZÁMADÁS A társulat a gazdálkodási év mely azonos a naptárival lezárását követően a vonatkozó pénzügyi és számviteli előírások szerint zárszámadást készít. A zárszámadás gazdasági mérleget és szöveges beszámolót tartalmaz A felügyelőbizottság a zárszámadást köteles felülvizsgálni és a felülvizsgálat megállapításairól a küldöttgyűlésnek jelentést készíteni A küldöttgyűlés a zárszámadást csak akkor veheti tárgyalás alá, ha már meghallgatta a felügyelőbizottság jelentését. Érvényesen csak akkor határozhat a zárszámadás elfogadása felől, ha a felügyelőbizottság erre nézve megfelelő ajánlást tett. 17

18 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A társulat törvényességi felügyeletét a cégbíróság látja el. Ezen ban nem érintett kérdések tekintetében a vízitársulatokról szóló évi CXLIV. törvény, egyéb társulatra vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok az irányadók. A társulat tagjairól készített lista az mellékletét képezi. A tagi lista változásait évente egy alkalommal a társulat a cégbíróság részére megküldi. * * * M E L L É K L E T E K A társulat kiegészítő tevékenységeinek jegyzéke (2. sz. melléklet): '08 Egyéb m.n.s. bányászat '08 Egyéb bányászati szolgáltatás '08 Egyéb sokszorosítás '08 Építési betontermék gyártása '08 Előre kevert beton gyártása '08 Habarcsgyártás '08 Egyéb beton-, gipsz-, cementtermék gyártása '08 Lakó- és nem lakó épület építése '08 Út, autópálya építése '08 Vasút építése '08 Híd, alagút építése '08 Folyadék szállítására szolgáló közmű építése '08 Elektromos, híradás-technikai célú közmű építése '08 Egyéb m.n.s. építés '08 Bontás '08 Építési terület előkészítése '08 Talajmintavétel, próbafúrás '08 Villanyszerelés '08 Víz-, gáz-, fűtés-, légkondicionáló-szerelés '08 Egyéb épületgépészeti szerelés '08 Vakolás '08 Épületasztalos-szerkezet szerelése '08 Padló-, falburkolás '08 Festés, üvegezés '08 Egyéb befejező építés m.n.s '08 Tetőfedés, tetőszerkezet-építés '08 Egyéb speciális szaképítés m.n.s '08 Egyéb szoftverkiadás '08 Számítógépes programozás '08 Információ-technológiai szaktanácsadás '08 Számítógép-üzemeltetés '08 Egyéb információ-technológiai szolgáltatás '08 Adatfeldolgozás, web-hoszting szolgáltatás '08 Saját tulajdonú ingatlan adásvétele '08 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése '08 Építészmérnöki tevékenység 18

19 71.12 '08 Mérnöki tevékenység, műszaki tanácsadás '08 Műszaki vizsgálat, elemzés '08 M.n.s. egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység '08 Gépjárműkölcsönzés (3,5 tonna fölött) '08 Mezőgazdasági gép kölcsönzése '08 Építőipari gép kölcsönzése '08 Egyéb gép, tárgyi eszköz kölcsönzése Ezen egységes szerkezetű t a Berettyóújfaluban, május 28. napján megtartott küldöttgyűlés fogadta el. Balkó Katalin a küldöttgyűlés jegyzőkönyvvezetője Hitelesítők: lakcím: Szeifert Ferenc, a társulat elnöke a küldöttgyűlés levezető elnöke lakcím: Az egységes szerkezetű okirat elkészítésére a létesítő okirat alábbi pontjainak változása adott okot: Ellenjegyzem Berettyóújfaluban, május 28. napján, és ezzel igazolom, hogy a létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítőokirat-módosítások alapján hatályos tartalmának: Dr. Bagossy Attila ügyvéd 19