A kiadványt a RÉV projektet megvalósító Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft. szakemberei állították össze.

Átírás

1 Az érték bennünk van! Amit a megváltozott munkaképességű személyek elhelyezkedésének segítéséről tudni érdemes

2 A kiadvány megjelenését az Új Széchenyi Terv és az Európai Unió támogatta a TÁMOP /A1/ kódszámú, Rehabilitáció Érték Változás (RÉV): Megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci helyzetének elősegítése érdekében történő rendszerszintű képzési és szolgáltatás-fejlesztési modellprogram elnevezésű kiemelt projekt keretében. A kiadványt a RÉV projektet megvalósító Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft. szakemberei állították össze. Kiadó: FSZK Nonprofit Kft. Felelős kiadó: Farkas Edit, ügyvezető Székhely: 1071 Budapest, Damjanich utca 4. Web: Kiadvány terv: Craetive Bt. és Strategic Scope Kft. Nyomda: MAFILM Company Kft. Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft., 2014 A kiadvány ingyenes, kereskedelmi forgalomba nem hozható. A felhasználás jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját nem szolgálhatja! Minden jog fenntartva!

3 AZ ÉRTÉK BENNÜNK VAN! ELŐSZÓ Magyarországon egyes társadalmi csoportok mint például a megváltozott munkaképességű személyek különösen érintettek a munkaerő-piacon tapasztalható hátrányos megkülönböztetésben. Az elhelyezkedési esélyeket sokszor kedvezőtlenül befolyásolja a halmozott személyes hátrányok mellett a munkáltatók alacsony szintű fogadókészsége. Emellett országosan még nem volt teljeskörűen kiépített a munkavállalást támogató szolgáltatási rendszer, holott a társadalmi integráció egyik talán leghatékonyabb eszköze az egyéni szükségletekre épülő komplex szolgáltatás, melyet hazai és nemzetközi kutatások egyaránt alátámasztanak. A hazai fogyatékosságügyi szakpolitika éppen ennek a helyzetnek a megváltoztatására összhangban a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ Egyezményben, az Európai Fogyatékosságügyi Stratégiában és az új Országos Fogyatékosügyi Programban foglaltakkal 2011-ben komplex programot indított: ez a RÉV projekt 1, melynek első szakasza a végéhez közeledik. A projektet egy öttagú konzorcium valósítja meg: a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft. projektvezetése mellett az ERFO Rehabilitációs Foglalkoztató Közhasznú Nonprofit Kft., a FŐKEFE Rehabilitációs Foglalkoztató Ipari Nonprofit Kft., a KÉZMŰ Nonprofit Kft. valamint a Társadalomfejlesztési Módszertani és Szolgáltató Központ Nonprofit Kft. végzi a fejlesztéseket. A projekt célja a megváltozott munkaképességű személyek nyílt munkaerő-piacon történő elhelyezkedési esélyeinek javítása képzések és szolgáltatások fejlesztése révén, illetve a munkaerő-piaci részvétel elősegítésén keresztül a társadalmi részvétel erősítése. 1. Rehabilitáció - Érték - Változás (RÉV): Megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci helyzetének elősegítése érdekében történő rendszerszintű képzési és szolgáltatásfejlesztési modellprogram (kódszám: TÁMOP /A ) 1

4 E kiadványt a fogyatékos vagy egészségkárosodott személyekkel munkájuk során kapcsolatba kerülő vagy velük foglalkozó, de elhelyezkedésüket nem közvetlenül támogató önkormányzatokban és önkormányzati intézményekben, kormányhivatalokban és a szakigazgatási szerveknél, képzőintézményekben, egészségügyi intézményekben, a szociális intézményrendszerben, az érdekvédelmi, valamint a civil szervezeteknél dolgozó szakemberek számára állítottuk össze. Olyan alapvető információkat kívánunk közvetíteni, amelyek talán segítséget és támpontot jelenthetnek akkor, ha a velük kapcsolatban álló emberek munkát szeretnének vállalni, de nem tudják, hogy merre induljanak. Hiszünk abban, hogy a rehabilitáció csak akkor lehet eredményes, ha az egyes ágazatok mint egészségügy, oktatás, szociális terület, foglalkoztatás szakemberei értik egymást és partnerségben dolgoznak. Ennek jegyében ajánljuk figyelmébe kiadványunkat. 2

5 AZ ÉRTÉK BENNÜNK VAN! KIT TEKINTÜNK MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ SZEMÉLYNEK? A megváltozott munkaképességű emberek csoportja meglehetősen heterogén: eltérő adottsággal, fizikai és szellemi képességgel rendelkező személyek tartozhatnak e körbe azzal együtt, hogy a munkavállalást egészségi állapotuk befolyásolja. Nemzetközi szinten az Eurostat azokat a személyeket tekinti megváltozott munkaképességűeknek, akik tartósan fennálló egészségi problémájuk, betegségük illetve egyéb (testi, érzékszervi, értelmi stb.) korlátozottságuk miatt vannak hátrányos helyzetben a munkaerő-piacon; veleszületetten, balesetből vagy betegségből kifolyólag nem képesek olyan módon vagy mértékben elvégezni a rájuk bízott feladatokat, mint a hozzájuk korban, nemben, képzettségben hasonló személyek általában. Magyarországon az elmúlt évek jelentős változást hoztak a foglalkozási rehabilitáció jogszabályi és intézményrendszerében egyaránt. Ezzel együtt változott a megváltozott munkaképesség definíciója is. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló évi CXCI. törvény alapján megváltozott munkaképességű személy az, akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű. A fenti meghatározás azonban nem tekinthető minden esetben általános érvényűnek. Vannak ugyanis olyan támogatások vagy szolgáltatások, ahol ettől eltérően speciális szabályozás van érvényben. Ilyen például a Foglalkoztatási törvény 2, amely jelenleg tágabb értelmezést alkalmaz évi IV. törvény a 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet alapján 3

6 A KOMPLEX MINŐSÍTÉSRŐL Az emberek egészségi állapota főként az életkor előrehaladtával nem állandó: bekövetkezhet fokozatos, de akár hirtelen változás is, amely befolyásolja a munkavégző képességet vagy akár munkából való kiesést is eredményezhet. Ekkor az állam különféle ellátásokat 3 biztosít a kieső jövedelem miatti keresetpótlás érdekében. Az egyes ellátásokra, illetve a rehabilitációt elősegítő szolgáltatásokra és támogatásokra való jogosultság előfeltétele egy komplex minősítésen való részvétel, ahol megállapítják az adott személy egészségi állapotát, valamint foglalkoztatási és szociális szempontú rehabilitálhatóságát. A megváltozott munkaképességű személyek minősítését a Rehabilitációs Szakigazgatási Szervek 4 (RSZSZ) végzik. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak megállapítása kérelemre történik. A kérelem benyújtására szolgáló adatlap és elektronikus űrlap elérhető a fővárosi és megyei kormányhivatalok honlapjain 5. Az RSZSZ a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH) szakmai irányítása mellett végzi tevékenységét. Az NRSZH honlapján részletes szakmai információk 6 és praktikus jótanácsok 7 egyaránt elérhetőek a minősítési eljárással kapcsolatban. 3. Az ellátásokról részletesebb információ: 4. Az RSZSZ tevékenységéről részletes információ érhető el a oldalon. 5. Például Budapest Főváros Kormányhivatala Rehabilitációs Szakigazgatási Szerv: 6. Részletes szakmai információk: 7. Praktikus jótanácsok: 4

7 AZ ÉRTÉK BENNÜNK VAN! MINŐSÍTÉSI KATEGÓRIÁK Néhány évvel ezelőtt gyakran hallhattuk: leszázalékoltak, 67%-os vagyok. Ez azt jelentette, hogy az adott személy munkaképesség-csökkenésének mértéke eléri a 67%-ot. A komplex minősítési eljárásban a megmaradt egészségi állapot, valamint a hasznosítható képességek feltárása és fejleszthetősége váltotta az addig csupán a munkaképesség csökkenését felmérő vizsgálati módszereket. A január 1-jétől érvényes minősítési kategóriák A B1 B2 C1 C2 D E az egészségi állapot % között van az egészségi állapot 51-60% között van az egészségi állapot 51-60% között van az egészségi állapot 31-50% között van az egészségi állapot 31-50% között van az egészségi állapot 1-30% között van az egészségi állapot 1-30% között van megváltozott munkaképességről nem beszélhetünk a foglalkoztatási szempontú rehabilitáció javasolható a rehabilitálhatóság foglalkoztatási vagy szociális szempontú vizsgálata alapján a rehabilitáció nem javasolt a foglalkoztatási szempontú rehabilitáció javasolható a rehabilitálhatóság foglalkoztatási vagy szociális szempontú vizsgálata alapján a rehabilitáció nem javasolt orvosszakmai szempontból önellátásra képes orvosszakmai szempontból önellátásra nem, vagy csak segítséggel képes A komplex minősítés során alkalmazandó szempontrendszereket 2012-ben foglalták jogszabályba. A pontosan részletezett orvos-, szociális- és foglalkoztatási szakértői minősítési szabályok a 7/2012. (II. 14.) NEFMI rendeletben mindenki számára elérhetőek. A komplex minősítés célja a megmaradt egészségi állapot hasznosítása: a rehabilitáció előkészítése annak érdekében, hogy a minősített személy sikeresen visszatérhessen a nyílt vagy védett munkaerő-piacra. 5

8 A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ EMBEREK FOGLALKOZTATÁSI HELYZETE MAGYARORSZÁGON A Központi Statisztikai Hivatal 2011-es munkaerő-piaci felvétel adatai szerint 8 mely a megkérdezett személyek szubjektív megítélésén nyugszik 767 ezer fő vallotta magát megváltozott munkaképességűnek. A évi népszámlálás adatai 9 alapján a fogyatékos személyek száma hazánkban fő. A megváltozott munkaképességű személyek minősítését végző rehabilitációs hatóságok szakértői bizottságai ben összesen komplex vizsgálatot folytattak le. Az új igénybejelentések száma évről évre csökken. A vizsgálatok alapján 2012-ben a rehabilitálhatónak véleményezett személyek száma összesen fő; ők azok, akik a foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások révén jó eséllyel tudnak majd az elsődleges munkaerő-piacon elhelyezkedni. Abban az esetben, ha rehabilitációs foglalkoztatásban vesznek részt, biztosítani szükséges a tranzitálásukhoz szükséges feltételeket, fejlesztéseket, képzéseket, szolgáltatásokat. A komplex szakértői bizottságok fő esetében állapították meg a rehabilitációra nem javasolt minősítést. Ezek az emberek tartósan foglalkoztathatók a védett körülményeket és folyamatos rehabilitációs szolgáltatásokat biztosító akkreditált cégeknél. A KSH 2011-es adatfelvétele szerint a megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci esélyeit egészégi állapotuk mellett tovább rontja átlagosnál jóval alacsonyabb iskolázottságuk (a legfeljebb alapfokú iskolai végzettségűek aránya közel 40%), valamint az a tény, hogy kb. 80%- uk a munkaerő-piacon egyébként is a hátrányosabb helyzetű éves korcsoportba tartozik ezen belül, mintegy kétharmaduk éves. Aktivitási arányuk 24,1%-ot ért el, amíg a változatlan munkaképességűeké 67,8%-ot.Foglalkoztatási arányuk 18,1%, munkanélküliségi rátájuk 8. Forrás: 9. Forrás: Forrás: 6

9 AZ ÉRTÉK BENNÜNK VAN! pedig 24,9% volt, szemben a változatlan munkaképességűeket jellemző 60,8%-os, illetve és 10,2%-os értékkel. Mindezek alapján egyértelmű, hogy a megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci integrációjának elősegítése kiemelt stratégiai irány Magyarországon, összhangban a nemzetközi irányvonalakkal. Az elmúlt évek legmeghatározóbb fogyatékosügyi dokumentuma, a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ egyezmény 11 átfogóan gyűjti egybe a fogyatékos embereket érintő alapvető jogokat. 26. cikkében rögzíti a fogyatékos emberek habilitációhoz és rehabilitációhoz, 27. cikkében pedig a munkavállaláshoz való jogát. Az Európai Fogyatékosügyi Stratégia a as időszakra célul tűzi ki annak lehetővé tételét, hogy minél több fogyatékos személy dolgozhasson a nyílt munkaerő-piacon. A RÉV projekt e célok elősegítése érdekében alakult és valósítja meg fejlesztéseit. A RÉV PROJEKT FEJLESZTÉSEI EGYSÉGES MÓDSZERTAN Az állami munkaerő-piaci szervezet a kilencvenes évek végén kezdte meg a foglalkozási rehabilitáció szolgáltatási rendszerének kiépítését. Ezzel párhuzamosan a hazai civil szféra lassan ugyan, de reagált a megváltozott munkaképességű személyek fokozott munkavállalási szándékára. Meglévő szolgáltatásaik mellett amelyek elsősorban szociális szükségletek kielégítésére irányultak lassan elkezdték beindítani foglalkozási rehabilitációs célú munkaerő-piaci szolgáltatásaikat is. 11. Az Országgyűlés a évi XCII. törvénnyel ratifikálta az Egyezményt és a hozzá kapcsolódó Jegyzőkönyvet. 7

10 Magyarországon a megváltozott munkaképességű személyek részére öt szolgáltatási modell alakult ki: a Komplex Munkaerő-piaci Program (KMP), a Támogatott Foglalkoztatás (TF) szolgáltatás, a Munkaasszisztensi Program, a 4M program és a Látássérült Személyek Foglalkozási Rehabilitációja (LFR). E modellek mindegyike speciális, többnyire célcsoport-specifikus módszertannal rendelkezett, ám a tevékenység alapjai azonosak voltak. A cél minden esetben a megváltozott munkaképességű személy tartós, nyílt munkaerő-piaci elhelyezkedésének segítése oly módon, hogy a munkavállalóval párhuzamosan a munkáltató is részesüljön szolgáltatásban. Az Egységes Szolgáltatás-módszertan kidolgozására a hazánkban már működő modellek elemeinek egységesítésével, a jó gyakorlatok kiemelésével került sor. A fejlesztés eredményeként elkészült módszertan a megváltozott munkaképességű emberek nyílt munkaerő-piaci integrációjának segítésére hét szolgáltatási lépést tartalmaz: 1. kapcsolatfelvétel és tájékoztatás, szolgáltatási szerződés kötése; 2. felmérés; 3. egyéni munkavállalási terv elkészítése; 4. felkészítés a munkavállalásra; 5. munkaközvetítés; 6. betanulás és a munkahelyi beilleszkedés segítése; 7. utókövetés. A nyílt munkaerő-piaci munkáltatók szolgáltatási folyamatának öt lépése: 1. kapcsolatfelvétel és munkaerő-piaci információ nyújtás; 2. munkáltató általános felmérése; 3. konkrét munkahely ügyfélspecifikus felmérése; 4. konkrét munkahely felkészítése a foglalkoztatásra; 5. rendszeres kapcsolattartás a munkáltatóval, utókövetés. A kézikönyv és a hozzátartozó gyakorlatorientált tréningmunkafüzet elérhető az FSZK 12 és a RÉV projekt 13 honlapján. 12. Módszertani kézikönyv: Módszertani kézikönyv: 8

11 AZ ÉRTÉK BENNÜNK VAN! A RÉV PROJEKT FEJLESZTÉSEI ÁTVEZETÉS MÓDSZERTAN A foglalkozási rehabilitáció területén lezajlott szemléletváltás és a kapcsolódó jogszabályváltozás hangsúlyeltolódást eredményezett az akkreditált foglalkoztatók rehabilitációs tevékenységében. Hatására az eddigi gyakorlattól előtérően előtérbe került a foglalkoztatottak közülük is kiemelten a B1 és C1 minősítéssel rendelkezők nyílt munkaerő-piacra történő kihelyezésének feladata. Erre a helyzetre reagálva, az egységes szolgáltatás módszertant alapul véve, majd pedig a gyakorlati tesztelés tapasztalatait beépítve, kidolgozásra került az Átvezetésszolgáltatás-módszertan. A módszertan célja, hogy segítséget és eszközt nyújtson az akkreditált foglalkoztatóknál tranzitfoglalkoztatásban dolgozó megváltozott munkaképességű munkavállalók nyílt munkaerő-piacra történő átvezetéséhez mind a foglalkoztatók, mind a szolgáltatók számára. A kézikönyv és a hozzátartozó gyakorlatorientált tréningmunkafüzet elérhető az FSZK 14 és a RÉV projekt honlapján Módszertani kézikönyv: 9

12 A RÉV PROJEKT FEJLESZTÉSEI ORSZÁGOS MUNKAERŐ-PIACI SZOLGÁLTATÓ ÉS SZAKMAI TÁMOGATÓ HÁLÓZAT A 90-es évek második felétől jelentek meg Magyarországon azok a civil szervezetek, amelyek célul tűzték ki a megváltozott munkaképességű emberek nyílt munkaerő-piaci elhelyezésének segítését. A fejlődés lassú volt: csaknem tíz év kellett ahhoz, hogy az addigra kialakult szolgáltatási modellek elterjedjenek az országban. Azonban a szolgáltatóknak országos szinten nem alakult ki működő szakmai hálózatuk, így a helyi innovációk, jó gyakorlatok elszigetelődtek, nem tudtak a főáram részévé válni. Az információáramlás gátolt volt, a szolgáltatások szakemberei nem tudtak együttműködni és együtt gondolkodni. A RÉV projekt gyökeres változást hozott a területen: Magyarországon egyedülálló, teljes lefedettséggel bíró Országos Munkaerő-piaci Szolgáltató és Szakmai Támogató Hálózat kezdte meg működését, melyben a megváltozott munkaképességű személyek rehabilitációs célú foglalkoztatását, valamint nyílt munkaerő-piaci elhelyezkedését segítő szervezetek egyaránt szerepet vállalnak. A csaknem 70 szervezet több mint megváltozott munkaképességű személy számára teremti meg a munkaerő-piaci integráció esélyét foglalkozási rehabilitációs szolgáltatásaival, biztosítva ezzel az egyenlő esélyű hozzáférést és a társadalmi integrációt. 10

13 AZ ÉRTÉK BENNÜNK VAN! Az Országos Munkaerő-piaci Szolgáltató és Szakmai Támogató Hálózat kialakításának célja, hogy országos szinten legyen biztosított a foglalkozási rehabilitációs szolgáltató szervezetek közötti tapasztalatcsere, információáramlás, a jó gyakorlatok megosztása és a fejlesztések közössé tétele; teremtődjék meg az egységes gondolkodás, illetve jöjjön létre az együttműködés szakmai színtere és csatornái; a program végére álljon fel a szervezetek érdekein alapuló, aktívan működő Országos Munkaerő-piaci Szolgáltató és Szakmai Támogató Hálózat. A hálózati tagság a RÉV projekt időszakában bizonyos pályázatok megvalósításához kötött jogosultság. Az ESZA Nonprofit Kft.-vel kötött támogatási szerződések, valamint a RÉV projektet megvalósító FSZK-val kötött együttműködési megállapodások alapján a Hálózat tagjainak tekintendők a következő projekteket megvalósító szervezetek: TÁMOP A2-12/1,2 A leghátrányosabb helyzetű csoportok munkaerő-piaci esélyeinek növelése érdekében motiváló képzések és kapcsolódó szolgáltatások támogatása foglalkoztatóknál kedvezményezettjei (9 szervezet, ugyanennyi projekt és projektmegvalósítási helyszín). TÁMOP A3-12/1,2 A leghátrányosabb helyzetű csoportok munkaerő-piaci esélyeinek növelése érdekében motiváló képzések és kapcsolódó szolgáltatások támogatása munkaerő-piaci szolgáltatóknál kedvezményezettjei (35 szervezet, 42 projekt, projektenként egy megvalósítási helyszín). Alternatív Munkaerő-piaci Szolgáltatást AMSZ-2013 programot megvalósító szervezetek (32 szervezet, 34 projekt és 44 projektmegvalósítási helyszín). 11

14 A RÉV projekt és a hozzá kapcsolódó pályázati konstrukciók tették lehetővé, hogy a szolgáltatók mára összesen 74 szolgáltató irodában (telephelyen) nyújtják térítésmentes szolgáltatásaikat biztosítva ezzel az országos lefedettséget. A szervezetek többsége többnyire partner szervezetnél, például családsegítő központban kihelyezett ügyfélfogadást is tart, melynek a pontos helyszínéről és időpontjáról érdemes megkérdezni az adott megyében működő szolgáltató irodákat. A szolgáltatók mellett úgynevezett akkreditált foglalkoztatók is bekapcsolódtak a hálózati együttműködésbe. E szervezetek kisebb-nagyobb létszámban alkalmaznak megváltozott munkaképességű személyeket. A foglalkoztatás mellett azonban rehabilitációs szolgáltatásokat nyújtanak számukra, illetve az érintett munkavállalók egészségi állapotának figyelembe vétele mellett fejlesztik az egyéni munkavégző képességet. Jelenleg a RÉV projekt kilenc akkreditált foglalkoztatóval dolgozik együtt, akik 58 telephelyen foglalkoztatják szerte az országban munkavállalóikat. Akkreditált foglalkoztatók Foglalkozási rehabilitációs szolgáltatók A hálózati tagság elérhetősége megtalálható a oldalon. 12

15 AZ ÉRTÉK BENNÜNK VAN! A RÉV PROJEKT FEJLESZTÉSEI ORSZÁGOS FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓS MÓDSZERTANI KÖZPONT Az új Országos Fogyatékosügyi Programból eredő elvárás, hogy a fogyatékos, valamint a megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci esélyeinek növelése érdekében bővíteni és fejleszteni kell a képzések rendszerét, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó szolgáltatások támogatását biztosító hálózatot, továbbá létre kell hozni annak országos módszertani központját. Az Országos Foglalkozási Rehabilitációs Módszertani Központ (OMK) a foglalkozási rehabilitáció eredményességét komplex módszertani eszközökkel, méréssel és értékeléssel támogató, a szakpolitikai irányítás hatékony csatornájaként az FSZK intézményén belül működő szervezeti egység, melynek szakmai munkája nyomon követhető a oldalon. Az OMK a monitoring tevékenység révén, a folyamatos adatgyűjtéssel és adatelemzéssel információt szolgáltat a szaktárca felé, így az országos adatok támogatják a tervezési folyamatokat, illetve a különféle fejlesztési területek összehangolását (például a foglalkozási rehabilitáció és kiváltási stratégia kapcsolatának stabilizálását, a szociális foglalkoztatás zsákutcás jellegének a csökkentését, az állami és a civil szolgáltatások funkcionális összekapcsolását, az ágazatok közötti közös esetmenedzselés kialakítását) ORSZÁGOS MÓDSZERTANI KÖZPONT ALAPTEVÉKENYSÉGEK Monitoring rendszer működtetése Hálózat működtetése Tudásközpont működtetése Kommunikációs tevékenység KIEGÉSZÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK Kutatás Innovációs tevékenység HR fejlesztés (szakemberek) Nemzetközi kapcsolatépítés 13

16 PRAKTIKUS TANÁCSOK MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ SZEMÉLYEK ELHELYEZKEDÉSÉNEK SEGÍTÉSÉHEZ Építsünk ki partnerséget más szakemberekkel, szervezetekkel! A közös esetmenedzselés bár nagy munkával jár, de igen eredményes. Érdemes az egészségügy, a szociális terület, az oktatás, gyógypedagógia valamint a foglalkoztatás szektorában szakmai együttműködéseket kialakítani. Vegyük fel a kapcsolatot a helyi Rehabilitációs Szakigazgatási Szervvel! Ez az intézmény végzi a megváltozott munkaképességű személyek minősítését, illetve álláslehetőségeket is kínál számukra. Térképezzük fel, hogy a környezetünkben működik-e foglalkozási rehabilitációs szolgáltatást nyújtó szervezet! Ha igen, keressük meg őket, hiszen professzionálisan végzik a célcsoport elhelyezkedésének segítését. Információt találunk a oldalon. Nézzük meg, hogy rehabilitációs foglalkoztatást végző munkahely ún. akkreditált foglalkoztató van-e a környéken! Vannak ugyanis olyan megváltozott munkaképességű személyek, akik számára tartósan vagy átmenetileg a védett munkakörülményeket és feltételrendszert biztosító foglalkoztatási forma a megfelelő. Az akkreditált foglalkoztatók listája elérhető a oldalon. Csupán a munkaközvetítés nem feltétlenül eredményez tartós sikert! A megváltozott munkaképességű emberek nyílt piaci foglalkoztatása akkor lesz hosszú távú, ha a munkaközvetítést megelőzően mind az adott személy, mind pedig a leendő munkahelyet és munkakört részletesen felmérjük és felkészítjük. Lényeges továbbá a munkahelyi beilleszkedés segítése, a munkában maradás támogatása. A komplex szolgáltatási folyamat részletes bemutatását az Egységes Szolgáltatás-módszertan tartalmazza. 14

17 AZ ÉRTÉK BENNÜNK VAN! HASZNOS LINKEK Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal Rehabilitációs Szakigazgatási Szervek Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat Munkaesély Szövetség Foglalkozási Rehabilitációs Tudástár Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft. 15

18 A TÁMOP /A azonosítószámú Rehabilitáció-Érték-Változás (RÉV): Megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci helyzetének elősegítése érdekében történő rendszerszintű képzési és szolgáltatásfejlesztési modellprogram című kiemelt projekt 5 konzorciumi partner együttműködésében megvalósuló komplex program, mely a megváltozott munkaképességű személyek nyílt munkaerő-piacon való elhelyezkedési esélyeinek javítását tűzte ki célul. A fentieken túl főbb stratégiai céljai között szerepel az Országos szakmai és módszertani központ létrehozása; Országos Munkaerő-piaci Szolgáltató és Támogató Hálózat felállítása, működtetése, valamint egységes keretrendszerben működő tudásmenedzsment hálózat kialakítása. A programmal kapcsolatos bővebb információkat a www. revprojekt.hu oldalon talál. KONZORCIUMI PARTNEREK: 16

19 AZ ÉRTÉK BENNÜNK VAN! Élvezem, hogy nő vagyok. Oláh-Koppány Andrea akadálymentesítési szaktanácsadó Fantasztikus érzés a dobogón állni. Pál Zsolt vízilabdázó siket olimpikon 1. hely, EB 1. hely Feketeöves vak aikido mester vagyok. dr. Kátai-Németh Vilmos jogász Büszke vagyok, hogy kiállítják a képeimet. Kolonics-Nádasi Szilvia kormánytisztviselő, szájjal festő művész Én vagyok az első vak motoros. Karvai Sándor rádiós műsorvezető ember előtt énekeltem a Népstadionban. Deák Bill Gyula rhythm&blues énekes

20 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.