A KÖZÉP-EURÓPAI EGYETEM TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZATA

Átírás

1 A KÖZÉP-EURÓPAI EGYETEM TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZATA I. BEVEZETÉS (1) Jogok és kötelességek Az egyetemi közösség központi funkciói a tanulás, az oktatás és a tudományos kutatás. A Közép-európai Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) egy olyan felsőoktatási intézmény, melyet a szólásszabadság, a szabad kutatás, az intellektuális tisztesség, mások méltóságának tisztelete és a konstruktív változások iránti nyitottság jellemez. Az egyetemi közösségen belül gyakorolt jogoknak és teljesített kötelességeknek összhangban kell lenniük ezekkel az értékekkel. Az Egyetem speciális autonómiával rendelkezik, és életében különösen fontos szerepet játszik az érvekkel alátámasztott véleménynyilvánítás szabadsága. Az Egyetem köteles szolgálni, biztosítani és megvédeni, hogy hallgatói, oktatói, kutatói és egyéb munkatársai a jogszabályi keretek között gyakorolhassák egyesülési és gyülekezési jogukat. (2) A diploma megszerzésének folyamata Az Egyetem által meghirdetett oktatási programokon az egyetemi diplomát megszerezni kívánó hallgatók kötelessége, hogy folyamatosan részt vegyenek az órákon és tanúbizonyságot adjanak arról, hogy kielégítő teljesítményt nyújtanak a diploma megszerzésére irányuló folyamat során. A jelenléti kötelezettségre vonatkozó követelményeket az egyes képzések szakmai dokumentumai határozzák meg, így ezek eltérhetnek egymástól. Az Egyetem hallgatóinak kielégítő teljesítményt kell nyújtaniuk ahhoz, hogy jogot formálhassanak anyagi támogatásra. A tanszékeknek és a programoknak - a képesítési követelmények keretei között - meg kell határozniuk az általuk elfogadható teljesítményszinteket, és ezen követelményeket írásban közzé kell tenniük, még mielőtt a hallgató megkezdi a képzést. A szakirányú továbbképzési és a mesterképzési diploma (a továbbiakban egyszerűen diploma vagy oklevél), valamint a doktori fokozat megszerzéséhez 2,66-nál magasabb súlyozott tanulmányi átlag (GPA) elérése szükséges. Az egyes tanszékek/programok magasabb átlagküszöböt is meghatározhatnak. A kétéves mesterképzésben részt vevő azon hallgatók, akiknek a súlyozott tanulmányi átlaga tanulmányaik első évének végére 2,66 alá csökken, nem jogosultak támogatásra, költségtérítés-támogatásuk pedig 5%-kal csökken. Az egyetemi oklevél megszerzéséhez szükséges követelmények: a képzés szakmai dokumentumaiban meghatározott tanulmányi követelmények teljesítése, a megfelelő számú kreditpont megszerzése, a megkövetelt súlyozott tanulmányi átlag elérése, valamint a sikeresen megírt szakdolgozat. A szakdolgozat arányát a végső tanulmányi átlagban az egyes programok határozzák meg, de az nem lehet magasabb 25%- nál.

2 II. A SZABÁLYZAT HATÁLYA 1. Hatály (1) A jelen szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) hatálya kiterjed az Egyetemnek a szakirányú továbbképzésben, valamint a mesterképzésben részt vevő hallgatóira, függetlenül a képzési formától. (2) A doktori képzésre az Egyetem Doktori Szabályzatában meghatározott eltérő szabályok vonatkozhatnak. (3) A Szabályzat hatálya, amennyiben jogszabály vagy nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, a külföldi állampolgárságú hallgatókra is kiterjed, a vonatkozó jogszabályi rendelkezések figyelembevételével. III. A KÉPZÉS ALAPVETŐ SZAKMAI DOKUMENTUMAI 2. A tanterv /Ftv. 32. (2) a); 53. (2) c eltérést enged 113. (2); 64. (2) d; 87., RKr.: 6. (1)/ (1) A kreditrendszerben a tanterv formája a mintatanterv. /RKr.: 11. m)/ (2) A mintatanterv egy célszerű lehetőséget kínál arra, hogy a végzettséghez, ill. szakképzettséghez szükséges tantárgyakat milyen időbeosztásban lehet a képesítési követelményekben rögzített minimális képzési idő alatt teljesíteni. (3) A mintatanterv tartalmazza oktatási időszakonkénti bontásban valamennyi tantárgyat, azok meghirdetésének szabályait, a tantárgyak heti (vagy félévi) óraszámát (előadás + tantermi gyakorlat + laboratóriumi gyakorlat bontásban) és a hozzájuk rendelt kreditpontokat, a számonkérés típusát (aláírás + gyakorlati jegy, vagy aláírás + vizsgajegy, vagy vizsgajegy), a tantárgy meghirdetésének féléveit, a kritérium követelményeket és azok teljesítésének határidejét, a szakirány-választás feltételeit és szabályait, az előtanulmányi rendet, a diplomamunka (szakdolgozat) felvételére és teljesítésére vonatkozó előírásokat, a záróvizsgára bocsátás feltételeit, a záróvizsga tantárgyait. (4) Egy tantárgyhoz legfeljebb 3 előtanulmányi kötöttség írható elő. /Rkr.: 6. (3)/ (5) Egy félév tanulmányi munkája minimum 15 kredit értékű. /RKr. 1. (4)/ Szakirányú továbbképzésben 2 féléves mintatanterv esetén 30 kreditpontot, kétéves mesterképzésben 60 kreditpontot kell teljesíteni Egyéni tanrend RKr.: 4. (3) (1) A hallgatónak lehetősége van arra, hogy minden tanulmányi időszakra - a tantervekben meghatározott feltételek mellett - egyénileg válasszon a felajánlott tanulmányi kötelezettségek közül. /RKr.: 11. d)/ Az egyéni tanrendben a hallgató eltérhet az átlagos ütemű előrehaladás az esetére az Egyetem által a mintatantervben ajánlott tárgyfelvételi rendtől. 1 A hivatkozott kreditszámok amerikai kreditek; 1 amerikai kredit 2 ECTS kreditnek felel meg. Lásd ezen szabályzat 1. sz. mellékletét.

3 (2) Kedvezményes tanrend a részképzés jellegű szakmai tanulmányok folyatása céljából külföldi felsőoktatási intézményben tanuló, külföldi ösztöndíjat elnyert hallgatónak, és a (3) bekezdésben írott esetekben engedélyezhető. (3) Kedvezményes tanrend a hallgató kérelmére csak hitelesen igazolt rendkívüli körülményekre tekintettel, így különösen az alábbiakra tekintettel engedélyezhető: a/ a tartós, mozgást korlátozó betegség b/ közvetlen hozzátartozó súlyos betegsége, aki a kérelmező ápolására szorul c/ a szociális körülményekben hirtelen beállott olyan változás, mely a tanulmányok kezdetekor nem volt várható d/ gyermekszülés. e/ az Egyetem érdekében végzett tudományos vagy szervező tevékenység f/ sporttevékenység, ha a kérelmező igazolhatóan rangos nemzetközi versenyeken (EB, VB, Olimpia) vesz részt, (4) A kedvezményes tanrend iránti kérelmet a kérelemben megjelölt félévet megelőző vizsgaidőszak végéig kell a Tanulmányi Osztályhoz benyújtani. Ez alól kivétel a (3) a/, b/, c/, d/, pontjaira tekintettel beadott kérelem. A kedvezményes tanrend engedélyezése egy félévre vonatkozik. A kedvezményes tanrend alapján történő képzésben a félévek átlagának számítási módját speciálisan, a kedvezményes tanrend részeként kell meghatározni. (5) A jóváhagyott kedvezményes tanrendet a Tanulmányi Osztály az érintett tanszékeknek megküldi. (6) A kedvezményes tanrendre vonatkozó kérelmet alátámasztó ok megszűnése esetén e tényt a kedvezményezett hallgatónak haladéktalanul be kell jelentenie a Tanulmányi Osztálynak, és egyidejűleg tájékoztatnia kell róla a kedvezményes tanrendet felügyelő oktatót. IV. A TANULMÁNYOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 4. A tanulmányi és vizsgaügyekben eljáró testületek és személyek (1) A hallgatók tanulmányi és vizsgaügyeiben első fokon eljáró intézményi testület az oktatókból és hallgatókból álló Tanulmányi Bizottság. (2) A Tanulmányi Bizottságnak hét tagja van. Elnöke a Rektorhelyettes, további tagjai: a Szenátus által delegált három tag, illetve az Egyetemi Diáktanács (Hallgatói Önkormányzat) által saját szabályzata alapján választott három hallgató. A Tanulmányi Bizottság titkára a Tudományos Titkár, aki szavazati jog nélkül vesz részt a Tanulmányi Bizottság ülésein. (A bizottságban biztosítani kell a tanulmányaikat különféle képzési formákban folytató hallgatók képviseletét). A Tanulmányi Bizottságban a Fenntartó képviseletét a Tanulmányi Bizottság mindenkori elnöke látja el. (3) Az Egyetem Felvételi Szabályzatában meghatározott Felvételi Bizottság dönt a tanulmányok során az átvételről (befogadásról). (4) A Tanulmányi Bizottság döntési jogköre: kedvezményes tanrend, áthallgatás engedélyezése, indokolt esetben az oktatási időszak végét követően az aláírások és gyakorlati jegyek pótlásának engedélyezése, megszakított tanulmányok folytatásának engedélyezése, a hallgató kérésére a megkezdett félév utólagos passzív félévvé nyilvánítása. (5) A Tanulmányi Bizottság az ügyrendjét a jelen pontban foglaltak figyelembevételével maga állapítja meg. (6) A Tanulmányi Bizottság a Szabályzat szerint hatáskörébe tartozó ügyekben haladéktalanul, de legkésőbb 15 napon belül köteles dönteni. E határidő elmulasztása nem eshet a hallgató terhére. A

4 Tanulmányi Bizottság egyszerű szótöbbséggel határoz, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A bizottság akkor határozatképes, ha oktató és hallgató tagjainak külön-külön is több mint a fele jelen van. A Tanulmányi Bizottság döntései előtt szükség szerint kikéri az illetékes tantárgyfelelős/tanszékvezető véleményét. A Tanulmányi Bizottság egyes jogköreit - minősített többséggel - elnökére átruházhatja. Az elnök az átruházott hatáskörben történő döntés előtt szükség szerint kikéri az illetékes tantárgyfelelős/tanszékvezető véleményét. Az elnök az átruházott hatáskörben hozott döntésekről rendszeresen tájékoztatja a Tanulmányi Bizottságot. (7) Az első fokon hozott határozat ellen hallgatói jogviszonyra vonatkozó rendelkezések megsértésére hivatkozással halasztó hatályú felülbírálati kérelemmel lehet élni. A kérelmet az első fokú határozat közlésétől 15 napon belül lehet benyújtani az Egyetem Rektori Hivatalához. A beadványt az SzMSz-ben meghatározott Panaszbizottság az SzMSz-ben meghatározott eljárási rend szerint bírálja el. (8) A tantárgyak befogadásában, kreditegyenértékűségi, kreditátviteli ügyekben a szakmai döntéseket a Kreditátviteli Bizottság hozza. (9) A Kreditátviteli Bizottságnak 5 tagja van. Elnöke a Rektorhelyettes, további tagjai: a Szenátus által delegált 3 tag, illetve a Tudományos Titkár. A Kreditátviteli Bizottság határozatainak folyamatos nyilvántartására a Tanulmányi Osztály kötelezett. A Kreditátviteli Bizottság ügyrendje egyebekben megegyezik a Tanulmányi Bizottság ügyrendjével. (11) A Kreditátviteli Bizottság elsőfokú döntése ellen - a tanulmányi követelmények teljesítésére vonatkozó értékelés kivételével - a hallgató annak kézhezvételétől (tudomásra jutásától) számított 15 napon belül a Rektornál halasztó hatályú fellebbezéssel élhet. 5. A kreditrendszer működtetése A kreditrendszer működtetésével párhuzamosan az Egyetemen minden tanulmányi időszak megkezdése előtt a hallgatók számára hagyományos vagy elektronikus információhordozón hozzáférhetővé teszi a következő információkat: a tanév időbeosztása; az Egyetem hallgatói tanácsadóinak adatai; az egyéni tanrend benyújtására vonatkozó részletes szabályozás; tanulmányi szolgáltatások és eszközök leírása (könyvtárak, stúdiók, laborok, egyéb speciális szolgáltatások és eszközök); tanszékek és tantárgyak bemutatása; megszerezhető végzettségek és szakképzettségek listája; tanterv; tantárgylista (azonosító, tanulmányi szint, előfeltételek, oktató, időtartam, oktatási/tanulási módszer, értékelés módja, tanóraszám és kredit); más szinten, szakon meghirdetett tantárgyak beszámításával kapcsolatos tájékoztatók; a kreditek egyenértékűségére vonatkozó intézmények közötti egyezmények. 6. A hallgatói jogviszony (1) A hallgató az Egyetemmel hallgatói jogviszonyban áll. A hallgatói jogviszony a beiratkozással jön létre, és a hallgatói névsorból való törlést kimondó határozat jogerőre emelkedésének napjáig, illetve az adott tanévben a végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzését követő első záróvizsga-időszaknak az utolsó napjáig tart. A hallgatói jogviszony megszűnése után az oklevél kiadásáig a jogosultat a Szabályzatban meghatározottak szerint megilletik a záróvizsga letételéhez fűződő jogok, illetve terhelik a kötelezettségek.

5 (2) A hallgatói jogviszony tanulmányi okból elbocsátással megszűnik: a) ha a hallgató közvetlenül, vagy passzív félév(ek) közbeiktatásával 2 aktív félévben nem ér el összesen 25 kreditpontot. /Rkr.: 8. (1) f) g)/ b) a Szabályzat 16. és 17. pontjaiban meghatározott körülmények fennállása esetén. (3) Az intézményből való kizárás a Hallgatókra vonatkozó Fegyelmi és Kártérítési Szabályzatban rögzített fegyelmi büntetésként szabható ki. (4) Szünetel a hallgatói jogviszony a passzív félévben, illetve ha a hallgató a beiratkozást nem végezte el. Két évi szünetelés után a hallgatót törlik a névsorból, hacsak a hallgató kérelmére a Rektor nem engedélyezte a törlés mellőzését. 7. Átvétel (1) A más felsőoktatási intézményből való átvétel általános feltételeit az Egyetemi Tanácshatározza meg. Nem vehető át az, akinek hallgatói jogviszonya megszűnt, vagy a megszűnést kötelezően kiváltó feltételek fennállnak, melyre nézve az elbocsátó intézménytől nyilatkozatot kell beszerezni. (2) Az átvételről az Egyetem Felvételi Bizottsága dönt. Az átvétel további feltételeit a Rektorhelyettes a Felvételi Bizottság döntését követően állapítja meg. (3) Írásban tájékoztatni kell a hallgatót, hogy ha a meglévő vizsgáit kívánja beszámítani, a Kreditátvételi Bizottsághoz fordulhat. (4) A más intézményben teljesített tantárgyak befogadásáról, a megszerzett kreditek elismeréséről a Kreditátviteli Bizottsága dönt. 8. A hallgató beiratkozási kötelezettsége (1) A hallgató köteles a számára előírt időpontban és módon a következő tanévre beiratkozni. Ha e kötelezettségének nem tesz eleget, a hallgatói jogviszonya szünetel. Két év szünetelés után a hallgatót a névsorból törölni kell. (2) A hallgató részére a beiratkozáskor diákigazolványt kell kiállítani. A diákigazolvány a hallgatói jogviszony fennállását tanúsító közokirat és jogszabályban meghatározott kedvezmények igénybevételére jogosít. Passzív félévre diákigazolvány nem adható ki. 9. Tájékoztatás a követelményekről A hallgatóknak jogukban áll az egyes félévek elején megismerni a tantárgyi követelményeket. A tanszékeknek és programoknak minden egyes tantárgyról részletes tájékoztatást kell rendelkezésre bocsátaniuk. Minden hallgatónak jogában áll megfelelő visszajelzést kapni a tantárgyban nyújtott írásbeli és szóbeli teljesítményéről és vizsgáiról 10. Részvétel a foglalkozásokon (1) Az egyes félévekre vonatkozó részvételi gyakorlatokat és annak feltételeit a tanszék az egyes félévek elején kihirdeti. A hallgatók kötelessége, hogy a megállapított elveknek megfelelően járjanak el.

6 (2) Az oktató és a tanszék- ill. programvezető által feljegyzett, egy hetet meghaladó igazolatlan hiányzás a költségtérítés-mentesség és/vagy az ösztöndíj megvonását vonhatja maga után. Áthallgatás belföldi felsőoktatási intézményben 11. Az áthallgatás (1) A hallgató az adott félévben számára más felsőoktatási intézmény azonos jellegű tantárgyát is felveheti és abból vizsgát tehet, feltéve, hogy ezt a fogadó intézmény engedélyezi. (2) A tantárgy felvételére a hallgató a Kreditátviteli Bizottságtól előzetes engedélyt kell kérnie. A következő félévre vonatkozó kérelem a szorgalmi időszak végéig nyújtható be a Kreditátviteli Bizottsághoz. A Kreditátviteli Bizottság legkésőbb a vizsgaidőszak végéig meghozza döntését. Áthallgatás belföldi felsőoktatási intézményből (3) Más belföldi felsőoktatási intézmény hallgatója az Egyetemen áthallgatást kezdeményezhet és tárgyakat vehet fel. (4) Belföldi felsőoktatási intézmény hallgatója a tárgyfelvételi igényét legkésőbb a szorgalmi időszak második hetéig köteles bejelenteni a tárgyat oktató tanszéken. (5) Vendéghallgató legfeljebb a szak képesítési követelményeiben meghatározott és előírt összkreditpont 10%-ának megfelelő tárgyat vehet fel. A vendéghallgatók illetve felsőoktatási intézményük által esetlegesen fizetendő költséget az Egyetem külön szabályzatban állapíthatja meg. Vendéghallgatás külföldről (6) Kérelemre, vagy nemzetközi megállapodás alapján külföldi egyetem hallgatójának a Tanulmányi Igazgató a külföldi egyetemi hallgatók fogadásának egyetemi feltételei szerint engedélyezheti, hogy a kérelmező választása alapján és az érintett tanszékek hozzájárulásával (vizsgakötelezettséggel vagy anélkül) tantárgyakat vegyen fel, foglalkozásokon vegyen részt, továbbá igényelheti, hogy tanulmányaihoz egyéni konzultációk keretében oktatói segítséget kapjon. (7) A Tanulmányi Osztály a külföldi vendéghallgató számára, kérelem alapján, az érintett tanszékek által elismert képzési tényeket és eredményeket tartalmazó igazolást adhat ki. (8) A vendéghallgatók illetve felsőoktatási intézményük által esetlegesen fizetendő költséget az Egyetem külön szabályzatban állapíthatja meg. Részképzés engedélyezése (9) Kérelme alapján a hallgató adott időszakra engedélyt kaphat tanulmányai folytatására más, általában külföldi egyetemen. (10) Az adott tanévben (külföldi) részképzésen részt vevő hallgató köteles beiratkozni. (11) A részképzést a Tanulmányi Bizottság engedélyezi. (12) A részképzés ideje alatt teljesítendő ill. teljesített tantárgyak a részképzést megelőzően, ill. azt követően a 17. pont szerint fogadtathatók be, teljesítésük kredittel ismerhető el.

7 12. Felmentés a tanulmányi és vizsgakötelezettség alól (1) A hallgatót az átvétele előtt, az áthallgatás során, a kedvezményes tanrendben folyó képzésben folytatott tanulmányok esetén felmenthetik meghatározott tantárgyak tanulmányi, illetve vizsgakötelezettsége alól. (2) A korábbi tanulmányokhoz kötődő tantárgyak befogadásáról a Kreditátviteli Bizottság dönt, ami egyúttal az illető tantárgy tanulmányi és vizsgakötelezettsége alóli felmentést jelenti. 13. A tantárgyak meghirdetése és felvétele /RKr.: 8. f)/ (1) A gyakorlati jegyre végződő tantárgyakat a tanórákon való kötelező részvétel feltételével kell meghirdetni. A vizsgával záruló tantárgyak meghirdethetők a tanórák megtartásával és anélkül is. Ez utóbbi esetben csak vizsgázni lehet, félévközi követelmények nem teljesíthetők. A tantárgy ilyen típusú, csak vizsgával való felvételére akkor kerülhet sor, ha a tantárgy félévközi követelményeit a hallgató már korábban teljesítette. (2) Az Egyetem a megelőző félév szorgalmi időszakának utolsó hetéig közzéteszi a következő félévben előadással meghirdetett tantárgyakat valamint a csak vizsgával meghirdetett tantárgyakat. (3) Ha egy felvett tantárgy kreditpontjait a hallgató nem tudta megszerezni az adott félévben, egy későbbi félévben, amennyiben ez lehetséges, a tantárgyat egy alkalommal egyszer újra felveheti. Ha a félévközi követelményeket teljesítette, akkor a hallgatónak csak vizsgáznia kell a következő félévben. Ha a félévközi követelményeket nem tudta teljesíteni, akkor a hallgatónak a tantárgy felvételét újra kell beterveznie abban a félévben, amikor azt az Egyetem meghirdeti. (4) Az Egyetem köteles biztosítani, hogy a hallgató tanulmányai során az adott szakra előírt összes kredit mennyiségét legalább 20 %-kal meghaladó kreditértékű tantárgyak közül választhasson. (5) Az Egyetemnek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a hallgató tanulmányai során az adott szakra előírt összes kredit mennyiségét 10 %-kal meghaladó kreditértékű tárgyakat vehessen fel. A hallgató e tárgyakat egy másik intézményben is felveheti. Ezen további ismeretek megszerzését - kreditet eredményező teljesítésük esetén - az Egyetemnek igazolnia kell. 14. A helyettesítő és a szabadon választható tantárgyak befogadtatása /RKr.: 2. (1)/ (1) Valamely más intézményben meghirdetett tantárgy befogadható, ha az a képzési célt szolgálja. A befogadás a tantárgyhoz tartozó kreditpont megállapítását és a tantárgy más tantárggyal (vagy tantárgyakkal) való helyettesíthetőségének illetve más tantárgyaktól való különbözőségének megállapítását jelenti. (2) Egy szak tantárgyát a befogadott tantárgy helyettesítheti, ha a két tantárgy programja legalább 75 %-ban megegyezik. (3) Tantervhez kapcsolódó követelmény teljesítéséhez csak olyan tantárgy vehető figyelembe, amely különbözik a teljesítéshez már figyelembe vett valamennyi tantárgytól. (4) Valamely tantárgy egy másiktól akkor különbözik, ha programjaik legalább 75 %-ban eltérnek egymástól.

8 (5) A hallgató az adott tanévre való beiratkozást megelőzően kérheti a más felsőoktatási intézményben teljesítendő felvett, vagy korábban teljesített tantárgy(ak) befogadását az Egyetemtől. A befogadásról szóló döntést az (1) (4) bekezdések figyelembevételével a Kreditátviteli Bizottsága hozza. A Kreditátviteli Bizottság a hozzá benyújtott kérelmeket olyan határidővel bírálja el, hogy a befogadást kérelmező hallgató a döntés figyelembevételével állíthassa össze a következő féléves tanrendjét. (6) A tantárgyak kölcsönös elismerésére vonatkozó, Egyetemünk és más intézmény között létrejött egyezményt a hallgatók számára nyilvánossá, megismerhetővé kell tenni. V. AZ ISMERETEK ELLENŐRZÉSÉVEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK 15. A vizsgaidőszak (1) Vizsgázni, - elővizsgát, a kedvezményes tanrend szerint zajló vizsgát és a jelen pont (6) bekezdését kivéve - csak a vizsgaidőszakban lehet. Erre az időszakra az illetékes tanszék köteles vizsgaidőpontot kijelölni. (2) A hallgatói létszámnak megfelelő számú vizsganapot a tantárgy jegyzője, illetve vizsgáztatója a hallgatói javaslatokat figyelembe véve adja meg, gondoskodva arról, hogy a hallgatók a vizsgákat megfelelően elosztva tehessék le, és legyen idejük és lehetőségük a sikertelen vizsgák megismétlésére is. A vizsganapok kijelöléséért a tanszékvezető felel, aki köteles a vizsgaidőszak megkezdése előtt 30 nappal a vizsganapokat a Tanulmányi Bizottságnak megküldeni. (3) Elővizsgát tenni a szorgalmi időszak utolsó hetében - kivételesen (pl. koncentrált oktatás) ezt megelőzően is lehet. Elővizsgázni - az előadóval, illetve vizsgáztatóval, valamint a tanszékvezetővel (programvezetővel) történő egyeztetés után és a feltételek megléte esetén - minden hallgatónak joga van. (4) A vizsgákat rendszerint az egyes tanszékek és programok állítják össze annak érdekében, hogy felmérjék a hallgatók egyéni teljesítményét és azt, mennyire sajátították el a tananyagot. Az adott program vagy tananyag kötelező vizsgáinak tartalmát a tanszékvezető vagy a programvezető hagyja jóvá. (5) Ha egy napra egynél több vizsga van kitűzve, a hallgatók pót-időpontot kérhetnek. Pót-időpontok hétvégére is tehetők. A tantárgyakból szerzett jegyeket a félév utolsó vizsgájától számított egy hónapon belül le kell adni a nyilvántartási csoportnak. (6) A hallgató írásbeli kérelme alapján a tanszékvezető vagy a programvezető kivételes esetekben mentességet biztosíthat a vizsgák meghatározott időpontban való letétele alól. A hallgató egy adott vizsga alól történő felmentése az alábbi esetekben engedélyezhető: a) betegség, b) sürgős családi ok, c) vallási okok. A hallgató kötelezettsége, hogy előzetesen benyújtsa a megfelelő és a fenti körülményeket hitelesen igazoló dokumentumokat a kérés jogosságának megfelelő elbírálása érdekében. A vizsga alól felmentett hallgató köteles a tanszékvezető vagy a programfelelős által kijelölt későbbi időpontban külön vizsgát tenni. 16. Az ismeretek ellenőrzésének főbb formái

9 Vizsgák és osztályzatok (1) Az Egyetem az alábbi osztályzási rendszert alkalmazza, a Felsőoktatási törvény szerinti ötfokozatú illetve kétfokozatú ellenőrzési, értékelési rendszerrel való összehasonlíthatóság biztosítása mellett. A táblázat az Ftv. 90. (3) bekezdése szerinti összehasonlíthatóságot biztosító kiegészítéssel: Osztályzat Elnevezés Pontszám Kredit A felsőoktatási törvény szerinti átváltás A Kiemelkedő 4,00 Igen Jeles (5) A- Kiváló 3,67 Igen Jó (4) B+ Nagyon jó 3,33 Igen Közepes (3) B Jó 3,00 Igen Közepes (3) B- Kielégítő 2,67 Igen Elégséges (2) C+ Elégséges 2,33 Igen Elégséges (2) F Elégtelen 0,00 Nem Elégtelen (1) KÜLÖN OSZTÁLY- ZATOK Nem alkalmazott Elnevezés Pont Kredit Leírás Kiválóan megfelelt P Megfelelt Igen Megfelelt/nem felelt meg vizsgaeredménnyel záruló vizsgán adható. Legalább C+ érdemjegynek megfelelő osztályzási opció. Az osztályzat hivatalos betűjele "P", más ennek megfelelő betűjel nem alkalmazható. FL Nem felelt meg nem Megfelelt/nem felelt meg vizsgaeredménnyel záruló vizsgán adható. A minimális érdemjegy (C+) alatti teljesítménynek megfelelő osztályzási opció. Az osztályzat hivatalos betűjele "FL". RP Ismételt vizsga 2,33 Igen Azon hallgatóknak, akik nem felelnek meg egy tantárgyból, jogukban áll ismételt vizsgát tenni. Az ismételt vizsga osztályzása RP/FL betűjelekkel történik, ahol az RP a C+ érdemjegynek megfelelő elégséges vizsgateljesítményt jelenti, amely az adott félévben 2,33 pontot ér. Ex Felmentés tanszék döntése alapján tanszék döntése alapján A 12. pontban meghatározott esetben adható. A jogosultságot az adott tanszék vagy program határozza meg. INC Befejezetlen 0,00 nem Befejezetlen minősítést kaphat az a hallgató, aki nem teljesítette az adott tantárgy összes követelményét, amennyiben az elvégzett munka elégséges vizsgajegynek felel meg. A követelmények utólagos pótlására lehetőség van, a súlyozott tanulmányi átlag ekkor a vizsgajegy alapján megváltozik. AF* Adminisztratív nem megfelelés 0,00 nem Értékelhetetlen munka. A félév megszakítható vagy befejezhető. CF Feltételes nem (0,00) (nem) "F"-nek minősülő osztályzat, amennyiben a hallgató a

10 megfelelés félévet egy éven belül nem fejezi be (a szakdolgozatnál alkalmazható). DF Halasztott (0,00) (nem) Azon hallgató veheti igénybe, akit rajta kívül álló okok megakadályoztak abban, hogy a félévet az előírt időszak alatt befejezze. "F"-nek minősülő osztályzat, amennyiben a hallgató a félévet a következő félév megkezdésétől számított hat héten belül nem fejezi be. *Amennyiben a hallgató nem jelentkezik ki arról a tantárgyról, amelyet nem látogat, az adott tantárgyból szerzett végső érdemjegye "AF" (Administrative Failure/Adminisztratív nem megfelelés) lesz. Az ilyen érdemjegy után nem jár kreditpont, a tanulmányi átlagába pedig 0,00 pontként számít be. A TANULMÁNYI ÁTLAGBA BE NEM SZÁMÍTÓ ÉS KREDITPONTTAL NEM JÁRÓ OSZTÁLYZATOK AUD Kurzuslátogatás Elvégezte, kreditpontot nem szerzett. WP Halasztott/megfelelt Halasztott, de megfelelt. A követelményeket ugyan nem teljesítette maradéktalanul, de a hallgatónak nem kell megismételnie a félévet. Kivételes esetekben alkalmazható (pl. egészségügyi probléma esetén). WF Halasztott/nem felelt meg (a tantárgy késői leadása esetén) Halasztott, de nem felelt meg hasonló az INC-hez abban az értelemben, hogy nem teljesítette a tantárgy összes követelményét, az osztályzat azonban nem számít bele a tanulmányi átlagba. Csak a nem kötelező tantárgyak esetében alkalmazható. WN Halasztott/nincs osztályzat Halasztás osztályzat nélkül, amikor a hallgató a tantárgyat későn adta le, és sem WP, sem WF nem alkalmazható. W Halasztás Elégtelen részvétel vagy az adott félév halasztása esetén alkalmazható. IP Folyamatban A szakdolgozat státusza. CNT Folytatás következik A tantárgy hallgatása még nem fejeződött be, egy másik szemeszterben tovább folytatódik. *** Osztályzat nem áll rendelkezésre A hallgató jelenleg is végzi a félévet, vagy a végső osztályzatot még nem kapta meg. VIS Látogató Azon más intézménybeli hallgatóknak adható, akik a tantárgyat sikeresen teljesítették. OSZTÁLY- ZAT Aud Vis POSTFIX Beiratkozás tárgylátogatásra Beiratkozás tárgylátogatásra Súlyozott Kredit tanulmányi átlagban Nem nem Az Egyetemhallgatója által csak látogatás céljából felvett tantárgy; osztályzat nem áll rendelkezésre. Nem nem Nem az Egyetem hallgatója által csak látogatás céljából felvett tantárgy; osztályzat nem áll rendelkezésre.

11 R Tantárgyismétlés Igen Igen A tantárgyat megismétli. Csak a legutolsó osztályzat számít az összesített tanulmányi átlagba; csak az esetleges legutolsó kreditpont számít bele az összesített kreditpontokba. H Érdem-tantárgy igen igen Magas szintű foglalkozás a legkiválóbb hallgatók részére. X Extra kredit igen igen Extra kreditpontnak minősül. I Kedvezményes tanulmányok igen igen A hallgató által folytatott kedvezményes tanrend alapján szerzett extra kreditpont. N Diplomához nem szükséges kredit nem nem Olyan kreditpont, mely nem szükséges a diploma megszerzéséhez. G Diplomához szükséges kredit nem igen A diplomához szükséges kreditpontnak számít, de nem számít bele az összesített tanulmányi átlagba. T Transzfer kredit a Kreditátviteli Bizottság döntése alapján igen Az egy másik akkreditált intézményben legalább C+ érdemjeggyel végzett kurzusok a Kreditátviteli Bizottság egyenértékűséget megállapító döntése alapján elfogadhatók az egyetemi diplomához szükséges követelményeinek teljesítéséhez. Az osztályzatok általában olyan összetett értékelést tükröznek, amely tartalmazza a vizsgaeredményeket, a szemináriumi dolgozatok osztályzatait, a tanórán nyújtott teljesítményt és a hallgató teljesítményének egyéb formáit. A végső osztályzat értékelési kategóriáinak pontos súlyozását a tantervben kell meghatározni. A tantárgy sikeres elvégzése érdekében mind a tantárgyat lezáró vizsgán, mind az egyéb felmérések során (házi feladatok, dolgozatok, stb.) 50%-os eredményt kell elérni. Ezt egyértelműen közzé kell tenni az osztályzási irányelvekben. (2) A megfelelő - a képzési célhoz igazodó, egymásra épített - ellenőrzési formákat a tanterv, ezek tartalmi követelményeit a tantárgyi program határozza meg. (3) A tananyag ismeretének értékelése (a fenti táblázat alapján) a) ötfokozatú: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1) b) kétfokozatú: megfelelt, nem felelt meg minősítés lehet. (4) A tantárgyak főbb számonkérési formái a következők: a) Gyakorlati jegyet (gyakorlati értékelést) írhat elő a tanterv, ha a tantárgy gyakorlati alkalmazása, az alkalmazási készség értékelése a képzési cél szempontjából szükséges. A gyakorlati jeggyel értékelendő tantárgy követelményeit a hallgatónak az oktatási időszakban kell teljesíteni. A gyakorlat értékelése kétvagy ötfokozatú minősítéssel történik. b) A beszámoló a tantárgyi programban meghatározott - egy oktatási időszakot átfogó - ismeretanyag számonkérése.

12 c) A vizsga valamely tantárgy - általában egy oktatási időszakot átfogó - anyagának számonkérése. Ennek keretében arról kell meggyőződni, hogy a hallgató milyen szinten sajátította el a tananyagot, illetőleg arról, hogy képes lesz-e az erre épülő további tananyag elsajátítására. A vizsga értékelése ötfokozatú minősítéssel történik. d) Összevont vizsga valamely tantárgy egész anyagát lezáró számonkérése. Az összevont vizsga értékelése ötfokozatú minősítéssel történik. e) A szigorlat a képzési cél szempontjából alapvető tantárgyak egész anyagát lezáró számonkérés. A tanterv előírhatja a szigorlaton több tantárgy együttes számonkérését is. A szigorlat értékelése ötfokozatú minősítéssel történik. Záróvizsga tantárgyból szigorlatot előírni nem lehet. Ha a hallgató az oktatási időszak végén szigorlatot tesz, más számonkérési formát - a gyakorlatértékelést kivéve - a tantárgy anyagából előírni nem lehet. f) A hallgatók kötelező szakmai gyakorlatát a tanterv előírásaitól függően a (2) a), b), c) pontban leírtak egyikével kell értékelni. g) A vagylagosan előírt tantárgyak közül kötelezően választott tantárgyak számonkérési formáira az (a) - (f) pontban vagy az (6) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. (5) A szabadon választott (fakultatív) tantárgyakból a tanterv gyakorlatértékelést, beszámolót vagy vizsgát írhat elő. (6) A tanterv a (4) bekezdésben felsorolt ellenőrzési formákon, illetőleg a szakmai gyakorlati értékelésen kívül - a képzési célhoz igazodó - más ellenőrzési formát, értékelést is előírhat. (7) A vizsga akkor nem elégtelen, ha az elért érdemjegy legalább C+. Ez az osztályzat a félév általános értékelésekor egy minimum 50%-os teljesítményt jelent (kivéve, ha a program más osztályzási irányelveket alkalmaz). Azon hallgatóknak, akik valamely tantárgyból elégtelent érnek el, jogukban áll ismételt vizsgát tenni. Ha a félév elvégzésének értékelésénél nem szerepelt a vizsga követelményként (kutatási és vitaközpontú tantárgyak), az ismételt vizsgát nagyobb terjedelmű írásos munka is helyettesítheti. Azon a szakirányú továbbképzésben - és doktori képzésben részt vevő hallgatók, akik tanulmányaik során két vagy több kötelező tantárgyból elégtelent kapnak, nem folytathatják a tanulmányaikat. (8) Főbb vizsgamódozatok: Korlátozott vizsga. A hallgatók a vizsgaidőszak eltelte után nem tarthatják meg a vizsgakérdéseket. Nem korlátozott vizsga. A hallgatók a vizsgaidőszak eltelte után is megtarthatják a vizsgakérdéseket. "Nyitott könyv" vizsga. A hallgatók a vizsga során bármilyen tankönyvet, cikket és/vagy jegyzetet használhatnak. Korlátozott "nyitott könyv" vizsga. A hallgatók a vizsga során az előre meghatározott anyagokat használhatják. A vizsga megkezdése előtt gondoskodni kell arról, hogy minden hallgató tisztában legyen azzal, mely anyagok használhatók vagy nem használhatók. "Csukott könyv" vizsga. (9) Az Egyetem elismeri a hallgatók azon jogát, hogy a vizsgadolgozatukat megtekintsék. A vizsgadolgozatokat egy évig őrzik, azután meg lehet semmisíteni azokat. 17. Az elégtelen vizsgák megismétlése (1) Az ismételt vizsga célja (melynek alapja vizsga vagy írásos munka), hogy a hallgató a vizsgán a minimális követelményeknek megfeleljen. Ismételt vizsgán a legjobb kapható érdemjegy az "RP" (mely 2,33 osztályzatnak felel meg). Amennyiben a hallgató egy kötelező tantárgy ismételt vizsgáján elégtelent kap, ez a hallgatói jogviszony megszűnését jelenti. Amennyiben a hallgató egy szabadon választott tantárgy ismételt vizsgáján kap elégtelent, nem kapja meg a tantárgy kreditpontját, és ez hallgató a súlyozott tanulmányi átlagában 0,00 pontként szerepel. (2) Bármely tantárgy esetében csak egy ismételt vizsga engedélyezett.

13 18. A tanulmányi eredmény kiszámítása, nyilvántartása (1) A hallgató tanulmányi munkájának mennyiségét az adott félévben vagy a tanulmányok kezdetétől megszerzett kreditpontok száma mutatja. (2) A tanulmányi munka minőségét a kreditekkel súlyozott tanulmányi átlag adja. Súlyozott átlag = S (kreditpont x érdemjegy) / összes kreditpont. (3) A súlyozott átlag megadható a hallgató adott félévében megszerzett, valamint az összes kreditpontjára. (4) A befogadott tantárgy eredménye beszámítandó a súlyozott tanulmányi átlagba, kivéve, ha azt a hallgató a szakmai képzéséhez nem tartozó tantárgyak köréből a szabadon választott tantárgyakra engedélyezett kereten felül veszi fel. (5) A GPA számításnál a szigorlatok osztályzatát - jelentőségük hangsúlyozása céljából - kétszeres súllyal kell figyelembe venni. (6) A súlyozott tanulmányi átlageredmény (CEU GPA szerint): a) kitűnő, ha az átlag 4,00 b) jeles, ha az átlag 3,69-3,99 c) jó, ha az átlag 3,35-3,68 d) közepes, ha az átlag 2,69-3,34 e) elégséges, ha az átlag 2,33-2,68 f) elégtelen, ha az átlag nem éri el a 2,33-at. 19. Elbocsátás az intézményből (1) A hallgatói jogviszony tanulmányi okból elbocsátással a Szabályzat IV. fejezete 6. pontjának (2) bekezdésében felsorolt esetekben szűnik meg. (2) Egy adott szakról tanulmányi okból elbocsátott hallgató, amennyiben új felvételi eljárással ugyanezen szakra felvételt nyer, korábbi tanulmányainak beszámítását nem kérheti. (3) A hallgatói jogviszony törléssel a hallgató kérelmére is megszüntethető. (4) Az elbocsátott hallgató, illetve az, akinek a hallgatói jogviszonya megszűnt, az elbocsátó határozat meghozatalától számított 1,5 év elteltével - kérelmére - visszavehető. (5) Akit fegyelmi vétsége miatt zártak ki, a tanulmányai folytatását csak abban az esetben kérheti, ha mentesült a fegyelmi büntetés hátrányos következményei alól. (6) A tanulmányok - a (4)-(5) bekezdés szerinti - folytatása esetén az Egyetemnek rendelkezni kell a tanulmányok folytatásának feltételeiről, a tanulmányi és vizsgakötelezettségről, illetőleg az esetleges felmentésekről. Megszakított egyetemi tanulmányok folytatására a Tanulmányi Bizottság adhat engedélyt. (7) Az engedélyt írásban kell kérni. A kérelem elbírálásánál a Tanulmányi Bizottság megvizsgálja a megszakítás okait, majd - engedélyezés esetén - az időközben bekövetkezett esetleges tantervváltozások figyelembevételével meghatározza a beiratkozás feltételeit és időpontját. VI. A TANULMÁNYOK BEFEJEZÉSÉHEZ, LEZÁRÁSÁHOZ

14 KAPCSOLÓDÓ RENDELKEZÉSEK 20. A végbizonyítvány A végbizonyítvány a tantervben előírt vizsgák eredményes letételét a szakdolgozat (diplomamunka) elkészítésének kivételével - más tanulmányi követelmények teljesítését, illetve a szakdolgozathoz (diplomamunkához) rendelt kreditpontok kivételével a képesítési követelményekben előírt kreditpontok (ezen belül a kötelező és kötelezően választható tantárgyakhoz rendelt összes kreditpont) megszerzését igazolja, amely minősítés és értékelés nélkül tanúsítja, hogy a hallgató a tantervben előírt tanulmányi és vizsgakövetelménynek mindenben eleget tett. 21. A diplomamunka és a szakdolgozat (1) A képesítési követelmények és a tanterv előírása alapján a hallgatók diplomamunkát, vagy szakdolgozatot készítenek. A diplomamunka illetve a szakdolgozat összetett egyéni feladat, amely a megszerzett tudás szintézisét és alkotó alkalmazását követeli meg. (2) A diplomamunka vagy szakdolgozat témakitűzésének, elkészítésének és megvédésének szabályait az Egyetemi Tanács állapítja meg. (3) A szakdolgozathoz (diplomamunkához) egyetemi szintű képzésben legfeljebb 8 kreditpont rendelhető. /RKr.: 3. (2)/ (4) A szakdolgozathoz (diplomamunkához) rendelt kreditpontot a képesítési követelményekkel összhangban a szakok tantervei határozzák meg. 22. A záróvizsga (1) A záróvizsga a felsőfokú iskolai végzettség megszerzéséhez szükséges számonkérés, amelynek során a jelöltnek arról kell tanúságot tennie, hogy a képesítéshez szükséges tudással rendelkezik és a tanult ismereteket alkalmazni tudja. (2) A záróvizsga főbb típusai: a) a hallgató (jelölt) a szakdolgozat megvédésétől elkülönítetten, a tanterv által előírt tantárgyakból záróvizsgát tesz, b) a hallgató (jelölt) a Záróvizsga Bizottság előtt védi meg a diplomamunkáját, vagy szakdolgozatát és a tanterv által előírt tantárgyakból záróvizsgát tesz, c) a hallgató (jelölt) a Záróvizsga Bizottság előtt védi meg szakdolgozatát és felel a szakdolgozathoz kapcsolódó tudományágakból, azok meghatározott témaköreiből. (3) A záróvizsgához kreditérték nem rendelhető. (4) Az alkalmazott záróvizsga típusáról a képesítési követelményeknek megfelelően a tanterv rendelkezik. (5) Záróvizsga az Egyetemi Tanács által meghatározott záróvizsga-időszakban tehető. Több részből álló záróvizsga esetén az egyes vizsgák közötti felkészülési idő legrövidebb tartama két hét. Egy részből álló záróvizsga esetén a felkészülésre - a záróvizsga időpontját megelőzően - legalább négy hetet kell biztosítani.

15 (6) A jelölt a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott záróvizsga típus esetén akkor bocsátható záróvizsgára, ha szakdolgozatát eredményesen megvédte. A (2) bekezdés b) és c) pontjaiban meghatározott záróvizsga típusok esetén a jelölt a záróvizsga tárgyakból akkor kezdheti meg a vizsgát, ha a Záróvizsga Bizottság a diplomamunkáját (szakdolgozatát) legalább elégséges (2) minősítéssel elfogadta. (7) A záróvizsga követelményeit, a számon kérhető témakörök tematikáját, annak szakirodalmi megjelölésével együtt legkésőbb a záróvizsgát megelőző szorgalmi időszak végéig közzé kell tenni. (8) A Záróvizsga Bizottság által el nem fogadott diplomamunka pótlásának feltételeit - az illetékes tanszék javaslatára - a Rektor határozza meg. (9) Ha a hallgató a hallgatói jogviszonyának megszűnéséig záróvizsgáját nem teljesíti, azt hallgatói jogviszonya megszűnését követően bármikor leteheti a záróvizsga letétele idején hatályos képesítési követelményeknek a záróvizsgára vonatkozó rendelkezései alapján. 23. A Záróvizsga Bizottság (1) Záróvizsgát a Záróvizsga Bizottság előtt kell tenni. (2) A Záróvizsga Bizottság elnökét és tagjait a Rektorhelyettes előterjesztésére a Rektor bízza meg, legfeljebb 3 évre. A bizottság tagjait a rektorhelyettes jelöli ki a taggal való előzetes egyeztetést követően. (3) A Záróvizsga Bizottságnak az elnökön kívül kettő tagja van. (4) A jelölt felkészültségét a bizottság tagjai osztályozzák, majd zárt ülésen - vita esetén szavazással - megállapítják az osztályzatot. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. (5) A záróvizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni, amit az elnök és a tagok aláírása után meg kell küldeni a Tanulmányi Osztálynak. 24. A záróvizsga eredménye (1) A záróvizsga eredményét a záróvizsgán elért érdemjegyeknek és a diplomamunka vagy szakdolgozat osztályzatának alapulvételével, a képesítési követelményekkel és a tantervvel összhangban kell kiszámítani. (2) A záróvizsga eredményét a bizottság elnöke hirdeti ki. 25. A sikertelen záróvizsga megismétlése (1) Sikertelen záróvizsga esetén a jelölt összesen annyi alkalommal tehet ismételt záróvizsgát, ahány tantárgyból a záróvizsga áll, egy tantárgyból azonban legfeljebb két alkalommal. (2) Ismételt záróvizsga a következő záróvizsga időszakban vagy pót-záróvizsgaidőszakban tehető. A jelölt kérésére ismételt záróvizsga vagy egy rész záróvizsga letételét ugyanabban a záróvizsga időszakban is engedélyezheti a Tanulmányi Bizottság. (3) Ismételt záróvizsga alkalmával a jelöltnek csak abból a tantárgyból (tantárgyakból) kell vizsgáznia, amelyből előzőleg elégtelen osztályzatot kapott. Ismételt záróvizsgára a soron következő időszak előtt legalább két héttel kell jelentkezni az illetékes tanszéken, illetve a Tanulmányi Osztályon.

16 26. Az oklevél (1) A sikeres záróvizsgát követő 30 napon belül az Egyetem kiállítja és kiadja a szakképesítés megjelölését is tartalmazó - magyar és angol - nyelvű oklevelet a jogosult részére. Az oklevelet a Záróvizsga Bizottság elnöke tartós távolléte vagy akadályoztatása esetén a vizsgabizottság egy tagja és a Rektor vagy a Tudományos Rektorhelyettes írja alá. (2) Kérelem alapján az Egyetem magyar nyelvű oklevélmellékletet állít ki az Európai Bizottság és az Európai Tanács által kidolgozott oklevélmelléklet szerint. A hallgató kérésére és költségére az oklevélmellékletet angol nyelven is ki kell adni. (3) A záróvizsga eredményének (és az oklevél minősítésének) számítására vonatkozó szabályokat a tantervben kell meghatározni, és azokról a hallgatókat tájékoztatni kell. (4) Az oklevél minősítésénél az eredménytelen vizsgák osztályzatát figyelmen kívül kell hagyni. (5) A (3) bekezdés szerint kiszámított átlageredmény alapján az oklevelet a következők szerint kell minősíteni: kitűnő: 4,00 jeles: 3,69-3,99 jó: 3,35 3,68 közepes: 2,69 3,34 elégséges: 2,33 2, A kreditrendszerű képzés további szabályai /RKr.: 8. / (1) A szak képzési céljaihoz kapcsolódó tantárgyak kredit értékének összege egymást követő két félévben nem lehet 20 kreditpontnál nagyobb értékű. (2) Az egyes képzési szinteken és szakokon megszerzett és összegyűjtött tanulmányi pontok más képzési szinteken, illetve más szakokon történő beszámításának módjáról és mértékéről a hallgató által beszámításra beterjesztett tantárgyakról, azok kredit értékéről az illető szak mintatanterve alapján a Kreditátviteli Bizottsága dönt. (3) A tanulmányi pontok átváltásának, beszámításának alapja az ECTS rendszer. (4) Egy adott szakon a teljesítendő kreditpontok száma valamennyi képzési forma, illetve tagozat esetén azonos. /RKr.: 3. (9)/ VII. HALLGATÓI NYILVÁNTARTÁS 28. Betekintés a nyilvántartásba Az Egyetemre beiratozott hallgatóknak jogukban áll a rájuk vonatkozó tanulmányi nyilvántartásba betekinteni. Ez a betekintési jog általában a felvételi anyagra, a vizsgadolgozatokra és az adott hallgató egyetemi előmenetelére vonatkozó egyéb információkra, továbbá a fegyelmi ügyekről, az írásos panaszokról szóló feljegyzésekre és az ezen területekkel kapcsolatos hivatalos levélváltásokra terjed ki. Azon hallgatónak, aki meg kívánja tekintetni ezen dokumentumokat, írásos kérelmet kell benyújtania a

17 Tanulmányi Osztálynak, melyben jelzi, mely iratokat óhajtja megtekinteni. Amennyiben a hallgató fénymásolatot szeretne kapni a nyilvántartás bármely részéről, a Tanulmányi Igazgatóhoz kell fordulnia. A hallgatói nyilvántartást bizalmas aktákban tárolják, és kizárólag a megfelelő felhatalmazással rendelkező hivatalos személyek tekinthetik meg azokat. A titkosság megőrzése érdekben a hallgatóknak fel kell mutatniuk az érvényes egyetemi igazolványukat, hogy hozzáférhessenek az adataikhoz. VIII. AZ EGYETEM ÁLTAL KÉPVISELT ÉRTÉKEKKEL ELLENTÉTES HALLGATÓI MAGATARTÁSOK 29. A számítógépek és a hálózatok használata (1) A hallgatók, akik jogosultak a diákszámítógépek és az egyetemi számítógépes hálózat használatára, felelősséggel tartoznak a gépek rendeltetésszerű használatáért. Erről a hálózat- és számítógép-használatra vonatkozó irányelvek adnak tájékoztatást. Az Informatikai Támogató Egység csak azon hallgatóknak engedélyezi a hozzáférést, akik letették a minimális számítógép-ismeretet igazoló standard vizsgát. A számítógépes programokat szerzői alkotásként kell kezelni. A számítógépes rendszerek használata során elvárás a felelősségteljes viselkedés. Az alábbi területeken különös elővigyázatosság várható el: (2) Bizalmas információk. Minden számítógépes rendszerben tárolt vagy elektronikus úton a hálózaton keresztül küldött információ annak a személynek a magántulajdonát képezi, aki létrehozta azt. Az ilyen információ elolvasása a tulajdonos engedélye nélkül a tulajdonosnak a saját tulajdona feletti rendelkezési jogát sérti. A magánadatokhoz történő jogtalan, a számítógépes rendszerek és hálózatok védelmi mechanizmusának megkerülésével történő hozzáférésre irányuló kísérlet a magántitok megsértésének minősül. (3) Az eszközök használata. A hallgatók rendelkezésére álló számítógépes és hálózati eszközök anyagi értékkel bírnak. Ebből fakadóan az elszámolási rendszer megkerülésére, mások számítógépes kimutatásainak használatára, ill. szoftverek engedély nélküli lemásolására vagy használatára irányuló kísérlet lopásnak minősül. A hallgatók nem kísérelhetik meg az Egyetem számítógépeit és hálózatát megrongálni vagy azok teljesítményét csökkenteni, nem zavarhatják mások munkáját, és tiszteletben kell tartaniuk a szükséges tárolási előírásokat. A számítógépen keresztül információt továbbító személy köteles a nyilvánosságra hozatal egyéb formáira alkalmazandó felelősséggel azonos felelősséget vállalni az általa az Egyetem hálózatán közzétett felvételekért, jelképekért, képekért vagy más anyagokért. A számítógépeknek és a hálózatnak a nem egyetemi célokra történő felhasználása tilos. (4) A hallgatók nem vehetnek részt olyan tevékenységekben, amelyek célja az, hogy szükségtelenül elvonják az Egyetem közösségének figyelmét, vagy amelyek többletmunkát jelentenek a közösség tagjai számára. Ilyen tevékenység többek között a személyes jellegű tömeges üzenetek, például személyes hirdetmények vagy segítségkérések, lánclevelek küldése vagy bármilyen egyéb jellegű tömeges levelezés, mely a címzettek többségét valószínűleg nem érinti. A személyes természetű üzeneteket és hirdetményeket az elektronikus faliújságra kell elhelyezni, ahol azok az egész egyetemi közösség számára elérhetők. Nem engedélyezett olyan tevékenység végzése, melynek során a felhasználó más felhasználók rovására, például magándokumentumok nagy számban történő nyomtatására, vagy szükségtelen és zavaró hálózati forgalmat előidéző egyéb tevékenységre használja a számítógépes eszközöket. 30. Kábítószer, alkohol és az egyetem tulajdona A kábítószerek használata az Egyetem területén (beleértve a kollégiumot is) szigorúan tilos. Az épületen belül csak az arra kijelölt helyen szabad dohányozni. Alkohol fogyasztása, szállítása és árusítása szigorúan

18 tilos az Egyetem oktatói, kutatási és adminisztratív területein, kivéve az ünnepi alkalmakat, amennyiben az Egyetem illetékes személyei vagy szervei engedélyezik ezt. Az Egyetem területére tilos behozni bármilyen fegyvert, lőszert, tűzijátékot vagy bármilyen veszélyes vegyi anyagot. A hallgatók az Egyetem Hallgatókra Vonatkozó Fegyelmi és Kártérítési Szabályzata szerint tartoznak felelősséggel az Egyetem tulajdonában okozott minden kárért vagy rongálásért. Amennyiben a hallgató kollégiumi elhelyezésben részesül, a beköltözéssel egyidejűleg automatikusan elfogadja a házirendet, amelyet köteles betartani. 31. Diszkrimináció és zaklatás A jogszabályokkal és az Egyetem irányelveivel ellentétes a diszkrimináció minden formája, ideértve a faj, bőrszín, nem, szexuális beállítottság, nemzeti vagy etnikai hovatartozás, a politikai nézetek vagy rokkantság miatt történő hátrányos megkülönböztetés. Az Egyetem elítéli a diszkrimináció és a zaklatás minden formáját, akár burkolt, akár nyílt módon történik. A Szabályzat jelen pontjaiban meghatározott magatartási normák megsértése és az ezzel kapcsolatos eljárásra az Egyetem Hallgatókra Vonatkozó Fegyelmi és Kártérítési Szabályzatában meghatározottak irányadóak. IX. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 32. Hatálybalépés Jelen szabályzat a Közép-európai Egyetem állami elismeréséről szóló évi LXI. törvény hatálybalépésének napján lép hatályba. 33. Hatályos jog A Szabályzatban nem rendezett kérdésekben a vonatkozó jogszabályok, különösen a felsőoktatásról szóló évi LXXX. törvény és a felsőoktatási tanulmányi pontrendszer (kreditrendszer) bevezetéséről és az intézményi kreditrendszerek egységes nyilvántartásáról szóló 200/2000. (XI. 29.) Korm. rendelet rendelkezései az irányadóak. 34. Példányok A jelen Szabályzat 4 (négy) eredeti magyar nyelvű példányban készült, melyekből egy példány az Oktatási Minisztériumba kerül benyújtásra, egy példányt a Rektor, 1 példányt az Általános Alelnök, 1 példányt pedig a Tudományos Titkár őriznek. Budapest, február 15. Yehuda Elkana rektor Közép-európai Egyetem A Szenátus a módosított vizsgaszabályzatot 2006 decenber 14.-i ülésén jóváhagyta Mellékletek: 1. számú melléklet: Az amerikai és ECTS kreditrendszerek összehasonlítása

19 2. számú melléklet: A kredit-átvitel irányelvei

20 1. sz. melléklet Az amerikai és ECTS kreditrendszerek összahasonlítása Az ECTS rendszerben egy tanév általában 60 kreditpontnak felel meg, és egy főiskolai diploma (BA degree) megszerzésének alapfeltétele minimum 180 kreditpont. Egy kredit átlagosan 30 munkaórának felel meg, beleértve a tanórákat, házi feladatokat és a hallgatói tanulmányi munkaidőt. Az amerikai rendszer heterogénebb, bár a diploma megszerzésének követelményei általában szintén a kreditek számához köthetők. Például a New York-i Állami Egyetem (SUNY, Albany) szakképesítési követelményei szerint egy egyéves mesterfokozatú (MA degree) diploma megszerzéséhez a következő összkreditszámok elérése szükséges: közgazdaságtudományi diplomához 30 kredit, történelem diplomához 30 kredit, politikatudományok diplomához 32 kredit, filozófia diplomához 30 kredit. Ez kreditenként összóraszámnak megfelelő munkaidőt jelent. A fentiek szerint egy tanévnyi összóraszám Európában 60 kreditpontot, míg amerikában ugyanez az összóraszám 30 kreditpontot tesz ki. A Közép-európai Egyetem (CEU) az amerikai rendszer szerint számolja kreditjeit. Egy CEU kredit 10 hatvan perces tanórához, kb óra házi feladathoz, egyéni konzultációhoz és kb óra önálló felkészülési időhöz kötött. Ez tehát annyit jelent, hogy 1 CEU kredit körülbelül 1,8 2,0 ECTS kreditnek felel meg.