Ajánlások az intézményi kreditrendszerű tanulmányi és vizsgaszabályzatok (TVSz) elkészítéséhez

Save this PDF as:

WORD PNG TXT JPG

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Ajánlások az intézményi kreditrendszerű tanulmányi és vizsgaszabályzatok (TVSz) elkészítéséhez"

Aurél Bodnár
1 évvel ezelőtt
Látták:

Átírás

1 Ajánlások az intézményi kreditrendszerű tanulmányi és vizsgaszabályzatok (TVSz) elkészítéséhez A TVSz-nek összhangban kell lennie a felsőoktatási törvénnyel, és szabályoznia kell minden olyan kérdést, amelyet a Ftv és az azokhoz csatlakozó rendeletek előírnak. Amit nem szabályoz a TVSz vagy a megfelelő rendeletek, az nem korlátozható A jogszabályokra a TVSz elején felsorolásszerűen javasolt hivatkozni, vagy javasolt a vonatkozó paragrafusokat idézetszerűen beemelni a megfelelő fejezetek elejére. A javaslatok az intézményi TVSz javasolt fejezetei sorrendjében következnek. A fejezetek sorrendje lehet ettől eltérő is, és a fejezetcímek is módosulhatnak, de valamilyen módon magukba kell foglalniuk az ajánlott szerkezetű TVSz fejezetcímei által érintett információkat. A következőkben az idézett paragrafus számok az Ftv-re vonatkoznak.- A Szabályzat hatálya Milyen képzésben, milyen tanulmányi rendben résztvevő hallgatók, oktatókra terjed ki. A külön szabályzatok felsorolása (pl. doktori képzés). Definíciók Az egységes felsőoktatási nomenklatúra szellemében a fogalmakat célszerű a TVSz elején definiálni. Az Ftv-ben megtalálható definíciókon túl (147 ), az intézménynek javasolt definiálni a számonkérés típusait (kollokvium, szigorlat, gyakorlati jegy, félévközi jegy, stb), és a tanórák törvényben felsorolt fajtáit (előadás, szeminárium, gyakorlat, stb.). Példa: előadás: olyan tanrendben szereplő tanóra, amelyen elsősorban az oktató szóbeli magyarázata segíti az ismeretek elsajátítását. A kreditértékű előadás számonkérése a kollokvium. A tanulmányi ügyekben eljáró bizottságok Ezen belül szólni kell a (kari, intézményi) Tanulmányi Bizottságról [27 (11)], a (kari, intézményi) Kreditátviteli Bizottságról [58 (7)], a bizottságok összetételéről, kinevezési rendről (kari, intézményi tanács döntése), döntési jogkörökről, döntés elleni fellebbezés határidejéről, a másodfokú hatáskört gyakorlójáról. Példa: A Tanulmányi Bizottság jogkörébe sorolható általában: első fokon minden - nem a Kreditátviteli Bizottság hatáskörébe utalt - tanulmányi ügy (az átvétel, a tagozatváltás, a szakváltás, a kivételes (kedvezményes) tanulmányi rend, az évkihagyás, szakmai, ill. tanítási gyakorlat más intézménynél történő végzésének engedélyezése). A hallgatói jogviszony Hogyan jön létre [39 (4)]

2 2 Mikor szűnik meg a hallgatói jogviszony? [76 (1)] Mikor folyamatos a hallgatói jogviszony? [40 (3)] Pl. Adott félévben kreditértékű tárgyat vesz fel. Mikor szünetel a hallgatói jogviszony? [50 ] Lehet-e első félévben is passzív félévet kérni? [50 (1)] Összesen hány passzív félévet vehet igénybe a hallgató tanulmányai során? A hallgatói jogviszony intézményi megszüntetése egyoldalú nyilatkozattal [76 (2)] egy adott tantárgyat nem tud teljesíteni meghatározott maximális számú tantárgy-felvétellel egy adott tantárgyat meghatározott maximális számú vizsgakísérlettel sem tud teljesíteni túllépi a maximálisan engedélyezett passzív félévet akar igénybe venni az abszolutóriumot a maximálisan engedélyezett aktív félév alatt nem tudja megszerezni. Az államilag támogatott jogviszony megszűnése [55 (1), 59 (4)]: Ha a hallgató bizonyos időszakokra előírt, minimális számú kreditpontot nem gyűjtött össze. Ez esetben lehetséges, hogy a hallgató költségtérítéses képzésben folytathatja tanulmányait. Az átlépés rendjét az intézménynek a TVSz-ben szabályozni kell. Párhuzamos képzés, vendéghallgatói jogviszony [40 (2), (4)[ A vendéghallgatói jogviszony létesítését a fogadó intézménynek és az anyaintézménynek szabályoznia kell. A tanév időbeosztása Hány hét a szorgalmi időszak, hány hét a vizsgaidőszak, van-e regisztrációs hét, szeptemberi vizsgaidőszak, hány percesek a tanulmányi foglalkozások. Tantárgyi programok, tantárgyi követelmények [59 (3)] A jogszabályban előírtakon kívül javasolt a számonkérés módjait, az esetleges maximális hiányzást, a pótlás lehetőségeit is megadni. A tájékoztatást a követelményekről milyen határidővel, hogyan kell közzétenni. A tantárgyak meghirdetése és felvétele [58 (4), (5)] A kurzusok meghirdetésének és felvételének intézményi rendje.

3 3 Javasolt, hogy a keresztfélévekben a kötelező tantárgyak legyenek meghirdetve tanórák megtartása nélkül (a tantárgyat nem első alkalommal felvevő hallgatók számára, csak vizsgára). Egy kötelező tárgy meghirdetésénél mindenképpen biztosítani kell annyi helyet, hogy a mintatanterv szerint haladó hallgatók föl tudják venni. A mintatanterv szerinti tárgy: A beiratkozástól számított aktív félév szerinti tárgy. Egy tárgy felvételi lehetőségének - nem teljesítés esetén - maximális száma. Egy félévben valamely szakon fölvehető kreditek maximális száma. A vizsgák rendje [59 (1)-(4)] Ajánlott, hogy a vizsgahelyek (lehetőségek) száma a tantárgyat felvett hallgatók létszámának legalább 1,5-2-szerese legyen a vizsgaidőszakban közelítőleg egyenletesen elosztva ezen belül pl.: - szóbeli vizsgánál 30 fő hallgatói létszámig és írásbeli vizsgánál legalább 3 vizsganap, - szóbeli vagy kötelező szóbeli részt tartalmazó vizsgánál 30 fő hallgatói létszám felett legalább hetente 1 vizsganap. Hányszor kísérelheti meg a hallgató a vizsgát egy vizsgaidőszakban egy tantárgyból? [59 (1)] Ajánlott az ismétlő javítóvizsga lehetőségével élni. A vizsgára jelentkezés szabályai Hány nappal előtte kell bejelentkezni? Hány nappal a vizsga időpontja előtt léphet vissza? A vizsgáról való távolmaradás következményei [59 (2)] Intézményi szabályozás szükséges. A vizsgáztató kötelességei Az érdemjegy közlésének határideje (szóbeli aznap, írásbeli hány munkanapon belül) Írásbeli vizsga értékelési szempontjainak, a dolgozat megtekintésének lehetősége. A sikeres vizsga javításának lehetőségei, feltételei Csak ugyanabban a vizsgaidőszakban javasolt, a javítóvizsgán kapott érdemjegy az érvényes érdemjegy. A tanulmányi eredmény kiszámítása Az intézmény rögzítse, hogy melyik átlagot használja. A kreditrendszerű képzésben a hallgató teljesítményének nyomon követésére a tanulmányok egy félévnél hosszabb időszakára vagy a tanulmányok egészére számított (halmozott) súlyozott tanulmányi átlag szolgál. A súlyozott tanulmányi átlag számításánál az adott időszakban teljesített tantárgyak kreditértékének és érdemjegyének szorzataiból képezett összeget a teljesített tárgyak kreditjeinek összegével kell osztani.

4 4 Egy félévben a hallgató teljesítményének mennyiségi és minőségi megítélésére a kreditindex illetve a korrigált kreditindex alkalmas. A kreditindex számításánál a félévben teljesített tantárgyak kreditértékének és érdemjegyének szorzataiból képezett összeget az átlagos előrehaladás esetén egy félév alatt teljesítendő harminc kredittel kell osztani. A korrigált kreditindex a kreditindexből egy, a félév során teljesített és az egyéni tanrendben vállalt kreditek arányának megfelelő szorzótényezővel számítható. Felmentés egyes tanulmányi kötelezettségek alól Kreditátvitel [161 (3)] A helyettesített tantárgy kreditpontjaként az adott szak tantervében a megfelelő ismeretanyagra vonatkozó kreditpontot, osztályzatként a helyettesítő tantárgy osztályzatát kell elfogadni; több helyettesítő tantárgy esetén szabályozni kell az osztályzat kiszámításának módját. A kreditátvitellel kapott kredit és érdemjegy az adott félévi átlagba nem számíthat bele. Kedvezményes (kivételes) tanulmányi rend Engedély alapján a hallgató a kötelező foglalkozásokon való részvétel alól teljes vagy részleges felmentésben részesülhet, feladatainak beadási határideje módosulhat, vizsgáit a vizsgaidőszakon kívül is leteheti, az oktatási időszakot hamarabb lezárhatja, vagy más kedvezményben részesülhet. Az engedély adott időszakra (fél évre, egy évre) szól. A kedvezményes tanulmányi rend nem jelenti a tanulmányi kötelezettségek teljesítése alóli felmentést. Szakdolgozat, diplomamunka A szakdolgozati és diplomamunka témák meghatározásának módját, tartalmi követelményeit, az értékelés általános szempontjait, a beadás határidejét az intézmények határozzák meg. Végbizonyítvány [60 (4)] A hallgató a szakdolgozatáért, diplomamunkájáért járó kreditpontok kivételével minden kreditpontot összegyűjtött. A végbizonyítványnak nem előfeltétele a nyelvi követelmények teljesítése. A végbizonyítvány minősítést nem tartalmaz. Záróvizsga [60 ] Záróvizsgára bocsátás feltételei hét év eltelte után [60 (4)] Záróvizsga Bizottság összetétele [60 (5)] A záróvizsga időszakok, a jelentkezési határidők és a jelentkezés módja A távolmaradás következményei A javító záróvizsga letételének feltételei és lehetőségei. (A záróvizsga eredményének kiszámítását a képzési terveknek kell tartalmaznia.)

5 5 Az oklevél [62 ] Ha van oklevélminősítés, a képzési terveknek tartalmazniuk kell. Egyebek A B képzés és a hagyományos képzés átmenetének kezelése. Hányszor hirdetik meg a régi képzés tárgyait? Mikor kerül át a hallgató automatikusan a B alapszakra? OKT

Hasonló dokumentumok

79/2006. (IV.5) Kormányrendelet. a felsőoktatásról szóló évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról

79/2006. (IV.5) Kormányrendelet a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról A kreditrendszerre vonatkozó jogszabályok végrehajtásáról: A felsőfokú szakképzés