TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZATA

Átírás

1 48/2003.(VI.10.)KT. A SEMMELWEIS EGYETEM ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNYI KAR TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZATA BUDAPEST 2005

2 Az 54/2002.(V.23.) ET. számú határozattal megalkotott egyetemi TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT módosításáról rendelkező határozatok: 13/2003.(II.27.) ET. 115/2003.(XI.27.) ET. 37/2004.(V.20.) ET. 74/2004.(IX.30.) ET. 5/2005. (I.27.) ET

3 A Semmelweis Egyetem T a n á c s á n a k 54/2002. (V. 23.) ET. számú h a t á r o z a t a az Egyetem Kreditrendszerű Tanulmányi és Vizsgaszabályzatáról Az Egyetemi Tanács a felsőoktatásról szóló, többször módosított évi LXXX. törvény 88. -a, a felsőoktatási tanulmányi pontrendszer (kreditrendszer) bevezetéséről és az intézményi kreditrendszerek egységes nyilvántartásáról szóló 200/2000. (XI. 29.) Korm. rendelet 7. (1) bekezdése, valamint az Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 13. (2) bekezdés b) pontja alapján az Egyetem TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT-át az alábbiak szerint alkotta meg. 1. A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat hatálya (1) A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat (TVSZ) hatálya a Semmelweis Egyetem felsőfokú szakképzésben, főiskolai és egyetemi alapképzésben, másoddiplomás és posztgraduális szakirányú továbbképzésben, államilag finanszírozott és költségtérítéses, kreditrendszerű nappali, esti és levelező tagozatos képzésben részt vevő magyar és külföldi állampolgárságú, magyar és idegen nyelven tanuló hallgatók tanulmányi és vizsgaügyeire terjed ki. Rendelkezései az Egyetem valamennyi karán tanulmányokat folytató hallgatókra vonatkoznak. (2) A doktori képzésben részt vevő hallgatók tanulmányi és vizsgaügyeiről külön szabályzat rendelkezik. (3) A szabályzat ismerete és betartása az oktatásban részt vevő minden hivatalos személyre (oktató, kutató, adminisztratív munkát végző dolgozó) és hallgatóra kötelező érvényű. (4) A TVSZ a 2002/2003-as tanév 1. félévétől felmenő rendszerben lép hatályba. Kari Sz. 1. Az Általános Orvostudományi Karon e Szabályzat a 2003/2004. tanévtől kezdődően felmenő rendszerben lép hatályba. 2. A kreditrendszer alapfogalmai (1) A kreditpont (tanulmányi pont) egy tantárgy (tanegység) teljesítéséhez szükséges átlagos hallgatói összes munka mennyiségének mérőszáma. Megszerzése a tantárgy követelményeinek legalább elégséges, háromfokozatú értékelés esetén legalább megfelelt szintű teljesítésével lehetséges. A kreditpont értéke a megszerzett érdemjegytől független, de érvényesítésének előfeltétele a jelen szabályzat feltételeinek teljesítése. (2) Egy kreditpont 30 hallgatói tanulmányi munkaóra teljesítését jelenti. A hallgatói tanulmányi munka magába foglalja a tanórát (kontaktóra) és az önálló hallgatói munkát

4 (3) Kreditponttal csak értékelt számonkéréssel záruló tantárgyat lehet ellátni. Kari Sz. 2. Az értékelés történhet 3 és 5-fokozatú skálán. Az értékelés módját a tantárgyi követelmények között kell szerepeltetni. (4) Egy félév teljesítéseként a félévben kötelezőnek meghirdetett kreditpontokon felül további 10 %-nyi kreditpont számolható el. Amennyiben a felvehető kötelező, kötelezően válaszható, szabadon választható és az előző évben elhagyott tantárgyak kreditértéke meghaladja a maximálisan felvehető értéket, úgy a hallgatók számára kedvező módon a következő félévben, illetve félévekben számolhatja el. A tandíjmentességhez a hallgatónak félévenként minimálisan 15 kreditpontot kell összegyűjtenie. A szak képesítési követelményeiben meghatározott összes kreditpont 10 %-ának megfelelő pontértékű további tárgy felvétele és teljesítése az államilag finanszírozott képzésben részt vevő hallgató esetében térítésmentes, a költségtérítéses képzésben részt vevő hallgatónak ez esetben a kreditponttal arányos összegű költségtérítést kell fizetnie. (5) A kreditrendszerben az egyetemi vagy főiskolai végzettség és szakképesítés megszerzéséhez megszabott időkorlátokon belül különböző tantárgycsoportokból meghatározott kreditpontot kell gyűjteni, valamint kritériumkövetelményeket is kell teljesíteni. Az előtanulmányi rend és egyéb szabályok figyelembevételével, a választási lehetőségek felhasználásával, a hallgató egyéni terv és ütemezés szerint haladhat. (6) A kritériumkövetelmény a képesítési követelményekben szereplő olyan kötelezően teljesítendő előírás, amelyhez nem tartozik külön kreditpont. Ilyen a szigorlat, kollokvium, gyakorlati jegy, a félévi tanulmányi előírások teljesítését igazoló aláírás megszerzése, szakmai gyakorlat teljesítése, nyelvi követelmény és egyéb, az adott szakhoz, tantárgyhoz kapcsolódó, a tanulmányi rendben meghatározott követelmény. (7) Az előzetes követelmény (előfeltétel) egy tantárgy ismeretanyagának megértéséhez szükséges, másik tantárgyban, tantárgycsoportban, tantárgyi modulban szereplő ismeretanyag, és/vagy valamely kritériumkövetelmény igazolt teljesítése. Egy tantárgy csak akkor vehető fel, ha a hallgató az annak előzetes követelményeként megjelölt tantárgya(ka)t, kritériumkövetelményeket az adott tantárgy felvételét megelőzően már teljesítette. Az előtanulmányi rend a szak tantervében szereplő tantárgyak előzetes követelményeinek összessége. 3. Tantárgyprogram, tantárgy akkreditáció (1) Az egyes tantárgyak keretében elsajátítandó ismereteket, készségeket a tantárgyprogramok határozzák meg. (2) A tantárgy programja tartalmazza: a. a tantárgy kódját, teljes és rövidített elnevezését, b. a heti (félévi) tanóraszámot (előadás + tantermi gyakorlat + laboratóriumi + klinikai + sportági gyakorlat bontásban), c. a félév végi számonkérés típusát (aláírás, félévközi jegy, gyakorlati jegy vagy vizsgajegy), d. a tantárgy kreditpontjait, e. a tantárgy oktatásáért felelős oktatási szervezeti egység és oktató megnevezését, a tantárgy felvételének előzetes követelményét, - 4 -

5 f. a tantárgy feladatát a szakképzés céljának megvalósításában, tananyagának leírását, Kari Sz. 3. A tananyag leírása: az adott tantárgy keretén belül tárgyalt fontosabb témák, témacsoportok felsorolása szemeszterenként. A tananyag leírását általában sorban, a hallgatói tájékoztatóban közzétehető formában kell megadni. g. az osztályzat (aláírás) kialakításának módját, h. az esetleges vizsgakövetelményeket, i. az írott tananyagot, a felhasználható fontosabb technikai és egyéb segédeszközöket, j. a hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak számát és típusát. (3) A tantárgy-akkreditáció a tantárgy programjának jóváhagyását jelenti. (4) Az egyes tantárgyak programjait az oktatásukért felelős Kari Tanács akkreditálja. 4. A tanterv (1) A részletes oktatási és tanulmányi követelményeket, továbbá a képzés részletes szabályait a tanterv határozza meg. (2) Az adott egyetemi (főiskolai) szintű szak tantervében kötelező, kötelezően válaszható és szabadon választható tantárgyak szerepelnek. A kötelező tantárgyak teljesítése a képzettség megszerzésének feltétele, a kötelezően választható tantárgyak közül a tantervben megadott kreditpontnyi tantárgy felvétele és teljesítése a képzettség megszerzésének feltétele, a szabadon választható tantárgyak a tanterv által konkrétan meg nem határozott olyan bármely egyetemi (főiskolai) képzésben szereplő tantárgyak, amelyeket a képzésért felelős kar a 17. szerint befogad. a. A kötelező tantárgyak teljesítése a képzettség megszerzésének feltétele, más tárggyal nem helyettesíthetők. Kari Sz. 4. Az Általános Orvostudományi Karon az összesen megszerezhető kreditpontok legalább 80 %-át a kötelező tantárgyak felvételével kell teljesíteni. b. A kötelezően választható tantárgyak egy része a tantervben meghatározott kreditpontnyi értékig a szakképzettség feltétele, másik része az értelmiségképző funkcióhoz kötődik. A kötelezően választható tantárgyból a szak összkreditpontjainak legfeljebb %-a szerezhető meg. Kari Sz. 5. Az Általános Orvostudományi Karon ez az érték 15 %. c. A szabadon választható tantárgy a tanterv által konkrétan meg nem határozott, bármely, a Semmelweis Egyetem karainak vagy más intézmény képzésében szereplő tantárgy lehet, amely elnyerte a meghirdetés jogát és amelyet az Egyetem befogadott. A szabadon választható tantárgyakból megszerezhető kreditpontok száma nem haladhatja meg a szak összes kreditpontjainak 5 %-át

6 (3) A modul a szak tantervének több tantárgyát tartalmazó, egymásra épülő egysége (pl. alapozó modul, szakmai törzsanyag modul) vagy egymással egyenértékű, egymást helyettesítő egysége (szakirány modul). Kari Sz. 6. Az Általános Orvostudományi Kar tantárgyai az egymásra épülő elméleti, preklinikai és klinikai modulban vehetők fel. (4) A hallgatók joga az adott szakon párhuzamosan meghirdetett szakiránymodulok közötti választás. Az egy szakiránymodult felvevő hallgatók száma korlátozható, a szakiránymodul tantárgyainak meghirdetéséhez a dékán minimális hallgatói létszám jelentkezését írhatja elő. (5) A tantervminta az adott szakon egy célszerű lehetőséget kínál arra, hogy az egyetemi (főiskolai) végzettséghez szükséges tantárgyakat milyen időbeosztásban lehet elvégezni a szakra jellemző képzési időszak alatt. (6) A tantervminta tartalmazza oktatási időszakonkénti bontásban a. valamennyi kötelező és kötelezően választható tantárgyat, illetve a kötelezően válaszható tantárgyak meghirdetésének szabályait, b. a tantárgy heti (vagy félévi) tanóraszámát és a hozzárendelt kreditpontokat, c. a számonkérés típusát (aláírás, félévközi jegy vagy vizsgajegy), d. a tantárgy meghirdetésének féléveit, a kritériumkövetelményeket és azok teljesítésének határidejét, e. a szakválasztás feltételeit és szabályait, f. az előtanulmányi rendet, g. a diplomamunka (szakdolgozat) felvételére és teljesítésére vonatkozó aláírásokat, h. a záróvizsgára bocsátás részletes feltételeit, i. a záróvizsga tantárgyait, illetve azok kiválasztásának szabályait. (7) A karok kialakítják az előtanulmányi rendet, amellyel kapcsolatban a Kari Hallgatói Képviseletnek (HÖK) véleményezési joga van. Kari Sz. 7. Az előtanulmányi rendtől, illetve a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat előírásaitól eltérő tantárgyfelvétel semmis. (8) A tantervmintákban a tanórák száma maximálisan 40 tanóra/hét (a nyelvi alapoktatás óráin és a testnevelés órákon kívül). (9) Az egyes szakok tanterveit az országos akkreditációs eljárást megelőzően a képzésért felelős Kari Tanács karközi képzés esetén a képzésben részt vevő karok Tanácsaival egyetértésben az Egyetemi Tanács határozza meg. A 3. (3) és (4) bekezdése szerint akkreditált tantárgyak közül a képzésért felelős kar Kari Tanácsa fogadja be a szak kötelező és kötelezően választható tantárgyait. 5. Az oktatás időszakai (1) A szorgalmi időszakban a hallgató tanórákon vesz részt és ezzel kapcsolatos feladatokat old meg. Vizsgát csak a 14. -ban foglaltak teljesítése esetén tehet. A szorgalmi időszak hossza 15 hét. Kari Sz. 8. Kari Sz. 9. A foglalkozások időtartama: (előadás, gyakorlat) 45 perc A szakmai (nyári), valamint a VI. évfolyamos gyakorlatok időtartama heti 35 óra, valamint kéthetenként egy alkalommal 24 órás ügyeleti szolgálat. (2) A tanév időbeosztásáról tanévenként, a kari hallgatói képviselet (HÖK) véleményét kikérve, a rektor javaslatára a Kari Tanács dönt. A rektor és a - 6 -

7 dékán, főigazgató tanévenként külön-külön 3 nap tanulmányi szünetet engedélyezhet. A tanulmányi szünet időpontját lehetőség szerint a szorgalmi időszak kezdete előtt kell kijelölni. A tanulmányi szünet engedélyezése előtt a dékán, főigazgató és a rektor egyeztet. A rektor, illetve a dékán, főigazgató által elrendelhető tanulmányi szünetek időpontjának meghatározása az Egyetem, illetve a Kari Hallgatói Önkormányzat egyetértésével történik. 6. A tanulmányi ügyekben eljáró bizottságok és személyek (1) A tanulmányi és oktatási ügyekben az alábbi kari bizottságok járnak el: a. Tanulmányi Bizottság (TB) b. Oktatási és Kreditbizottság (OKB) c. Programakkreditációs Bizottság (PAB) Kari Sz. 10. Az Általános Orvostudományi Karon az Oktatási és Kreditbizottság feladatát a Kar Oktatási és Kreditbizottsága látja el. Kari Sz. 11. A Kari Oktatási és Kreditbizottság működési rendjét a Kari SzMSz szabályozza. (2) A Tanulmányi Bizottság elnökét és oktató tagjait a Kari Tanács választja meg, hallgató tagjait a HÖK delegálja, szavazati jogú tagjainak 50 %-a hallgató. Kari Sz. 12. A Kari Tanulmányi Bizottság összetétele: elnök: Kari SzMSz alapján választott oktató tagok: (szavazati joggal) oktatók: a Kari SzMSz alapján választva hallgatók: a Bizottság létszámának 50 %-a (Felsőoktatási Törvény 22. fejezet 89. : Az első fokon eljáró intézményi testületben ötvenszázalékos hallgatói részvételt,szavazati joggal biztosítani kell. ), ebből 1 hallgató az idegen nyelvű képzésben résztvevők képviseletében évente választás útján. tanácskozási joggal: 1 fő a Dékáni Hivatal képviseletében, 1 fő a Külföldi Hallgatók Titkársága képviseletében (3) A hallgatók tanulmányi ügyeiben első fokon a Tanulmányi Bizottság jár el. Hatásköre: a. a kedvezményes tanulmányi rend engedélyezése, b. a megkezdett félév utólagosan passzív félévvé nyilvánítása, c. párhuzamos és részképzés engedélyezése, d. vizsga engedélyezése a vizsgaidőszakon kívüli időpontokban különösen indokolt esetekben, e. méltányossági alapon adható kedvezmény az oktatási szervezeti egység vezetője javaslatának kikérésével, f. szakok, illetve karok, intézmények közötti átvétel, g. évhalasztás, vizsgahalasztás, évkihagyás, szakváltoztatás engedélyezése, h. áthallgatás, vendéghallgatás engedélyezése, i. visszavételi kérelmek elbírálása. (4) Bármely hallgató és oktató a Hallgatói Képviseleten, illetve az oktatási szervezeti egység vezetőjén keresztül a Kari TB jogorvoslatát kérheti, ha véleménye szerint valamely tanulmányi ügy intézése nem a TVSZ-nek megfelelően történt

8 (5) A Kari TB által első fokon hozott határozat ellen annak kézhezvételétől, illetőleg tudomására jutásától számított 15 napon belül a hallgató halasztó hatályú felülbírálati kérelmet terjeszthet elő. Kari Sz. 13. A Tanulmányi Bizottság határozatát kézbesítés útján kell közölni. A határozat közlésének napja a kézbesítés napja. Kari Sz. 14. A felülbírálati kérelmet a Kar Dékáni Hivatalában, illetve a Külföldi Hallgatók Titkárságán lehet benyújtani. A tanulmányi követelmények teljesítésére vonatkozó értékelés ellen jogorvoslatnak helye nincs. (6) A felülbírálati kérelmet a rektor által létrehozott Felülbírálati Bizottság bírálja el a felsőoktatásról szóló évi LXXX. törvény 34. (4)-(9) bekezdéseiben foglaltaknak megfelelő másodfokú eljárásban. A Felülbírálati Bizottság az ülésen a kérelmezőt meghallgatja, amennyiben azonban a szabályszerű értesítés ellenére nem jelenik meg és magát elfogadható indokkal nem menti ki, a bizottság távollétében is meghozza döntését, melyet indokolást is tartalmazó határozatba foglal. A határozatban a hallgató figyelmét minden esetben fel kell hívni arra, hogy jogszabálysértésre, illetve hallgatói jogviszonyra vonatkozó szabályzati rendelkezések megsértésére hivatkozva a másodfokú határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül annak felülvizsgálatát a bíróságtól kérheti. (7) A Felülbírálati Bizottság határozata a közléssel (kézbesítéssel) jogerőssé válik. A jogerős határozat végrehajtható, kivéve, ha a hallgató annak bírósági felülbírálatát kérte. (8) A tantárgyak 17. szerinti befogadásáról a szakmai döntéseket a Kar Oktatási és Kreditbizottsága (OKB) hozza. Az OKB konzultációs, szervezési és szabályozási kérdésekben döntés-előkészítő feladatokat is ellát. Az OKB tagjait a kari TVSZben meghatározottak szerint a Kari Tanács választja meg. (9) A kari OKB-nak a Kari HÖK által delegált egy megfigyelő státusú, szavazati joggal nem rendelkező hallgató tagja van. (10) Az egyetemi vagy főiskolai szak tantárgyi akkreditációját a Kar Programakkreditációs Bizottsága (PAB) végzi. A PAB konzultációs, szervezési és döntés-előkészítő feladatokat lát el. A PAB tagjait a kari SZMSZ-ben meghatározottak szerint a Kari Tanács választja meg. Kari Sz. 15. A Kar Kurrikulum és Programakkreditációs Bizottságának összetételéről, működési rendjéről, feladatairól a Kari SzMSzben foglaltak az irányadók. (11) A bizottságok ügyrendjét a kari TVSZ tartalmazza. A TB átruházhatja hatáskörét az elnökre. Kari Sz. 16. Kari Sz. 17. Kari Sz. 18. A Tanulmányi Bizottság működési rendjét a Kari SzMSz határozza meg. A Tanulmányi Bizottság indokolt esetben az alább felsorolt hatásköreit a Bizottság elnökére átruházhatja: - kedvezményes tanulmányi rend, - külföldi szakmai gyakorlatok engedélyezése, - a TB képviselete. A Bizottság elnöke az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről a Bizottság következő ülésén beszámolni köteles

9 7. A hallgatói jogviszony, beiratkozási kötelezettség (1) A hallgató a Semmelweis Egyetemmel hallgatói jogviszonyban áll. A tanulmányok megkezdésére jogot szerzett hallgató köteles a tanulmányok első fél évére beiratkozni. A hallgatói jogviszony e beiratkozással jön létre. A félévre történő beiratkozással a hallgató kinyilvánítja, hogy az Egyetem és a Kar rá vonatkozó szabályait ismeri és betartja. A hallgató a képesítési követelményekben meghatározott féléveken felül 8 félév vagy annál rövidebb képzési idő esetén maximum további 4 félévre, 8 félévet meghaladó képzés esetén maximum további 6 félévre iratkozhat be. A hallgató jogviszony a hallgatói névsorból való törlést kimondó határozat jogerőre emelkedésének napjáig, illetve az adott tanévben a végbizonyítvány/abszolutórium megszerzését követő első záróvizsgaidőszak utolsó napjáig tart. (2) A beiratkozás a beiratkozási időszakban történhet. A beiratkozási időszak nappali tagozaton nem terjedhet túl az adott félév szorgalmi időszakának harmadik hetén, az esti és levelező tagozaton az első konzultációs periódus utolsó napjáig tart. Kari Sz. 19. Tanulmányai megkezdése előtt a magyar állampolgárságú hallgató esküt, a külföldi állampolgárságú hallgató ünnepélyes fogadalmat tesz. Kari Sz. 20. A (2) bekezdésben meghatározott időponton túl beiratkozni semmilyen indokkal nem lehet. Kari Sz. 21. Ha a hallgató a beiratkozási kötelezettségét elmulasztja, féléve automatikusan passzív félévnek számít. Kari Sz. 22. Amennyiben a hallgató külön jogszabályi rendelkezés alapján - tandíj, illetve költségtérítés fizetésre kötelezett, úgy e kötelezettség teljesítése a beiratkozás feltétele. A hallgató a félévre való beiratkozást követően jogosult: a. az előmenetele szerint, a tanrendben meghatározott tantárgyakat felvenni és a felvett tárgyakból vizsgát tenni, b. az Egyetemnek a hallgatók számára hozzáférhető létesítményeit (könyvtár, kulturális és sportlétesítmények) látogatni, c. a hallgatói érdekvédelmi szolgáltatásokat igénybe venni, d. a TDK tagja lenni, e. a hallgatói jogviszony fennállását tanúsító diákigazolványt igénybe venni, melynek érvényességét a félévekre történő beiratkozáskor köteles meghosszabbíttatni, f. az Egyetem által nyújtott támogatásért folyamodni. (3) A beiratkozás a hallgatói információs rendszerben a tantárgyak felvételével, majd a tantárgyfelvétellel azonosan kitöltött leckekönyv leadásával történik meg (a kari TVSZ szerint). Kari Sz. 23. A leckekönyvet és a kitöltött iratkozási lapot egy időben kell leadni a Dékáni Hivatalban. (4) A beiratkozás alkalmával a hallgatónak be kell jegyezni a leckekönyvébe a. a tanterv által kötelezően előírt tantárgyakat, b. a kötelezően választható tantárgyakat, c. a szabadon választható (fakultatív) tantárgyakat, d. az oktató nevét, e. a tantárgyak kódszámát és kreditpontjait

10 Kari Sz. 24. A leckekönyvbe a tantárgyakat a Dékáni Hivatal által megadott sorrendben kell a hallgatónak felvennie. (5) A tantárgyfelvétel egy tantárgy meghirdetett előadási és/vagy tantermi és/vagy laboratóriumi óráira való jelentkezés. Feltétele a tantárgy előzetes követelményeinek teljesítése. (6) Az adott félévben külföldi részképzésben részt vevő hallgató is köteles beiratkozni. (7) Aktív félévnek számít a hallgató szempontjából valamennyi, az első beiratkozást követő félév, amikor a hallgató a tanévkezdést követő 60 napon túl is (nem szünetelő) hallgatói jogviszonnyal rendelkezik. (8) Különleges méltányosságot igénylő esetekben, a hallgatónak legkésőbb a szorgalmi időszak utolsó napjáig benyújtott kérelme alapján, a tanulmányok során egy alkalommal, a TB engedélyezheti az aktív félév passzívvá nyilvánítását. (9) A hallgató köteles a hallgatói információs rendszerben szereplő adataiban bekövetkezett változásokat haladéktalanul bejelenteni. Az ennek elmulasztásából származó hátrány ellen jogorvoslatnak helye nincs. (10) A hallgatói jogviszony szünetel a. ha a hallgató a megadott határidőig nem iratkozott be (passzív félév), b. fegyelmi eljárás alapján hallgatói jogviszonyát felfüggesztették, c. ha a hallgató a (2) bekezdés szerinti beiratkozást nem végezte el, d. ha a hallgató a félév szorgalmi és vizsgaidőszakában egyetlen felvett tárgyból sem tesz kísérletet a tantárgyi követelmények teljesítésére (sikertelennek nyilvánított, finanszírozott aktív félév). (11) A hallgatói jogviszony szünetelésének időszakában a hallgató a. a hallgatói normatívából juttatásban nem részesülhet, b. diákigazolványa nem érvényesíthető, c. a választás és választhatóság jogával nem élhet, azaz újabb beiratkozásig nem lehet tagja a HÖK-nek. (12) Korlátozott hallgatói jogviszony esetén a hallgatónak joga van a. a már felvett, de nem teljesített vizsga vagy gyakorlati jegy letételének kérelmére és engedélyezés esetén az előírt minősítés megszerzésére, amennyiben a rendelkezésre álló kísérletek és a méltányosság lehetőségét nem használta már fel, b. a még hiányzó kötelező és kötelezően választható tantárgyak felvételére és követelményeinek teljesítésére a modulon belül egy alkalommal. Kari Sz. 25. Korlátozott hallgatói jogviszony esetén a hallgató diákigazolványa érvényesíthető. c. a megkezdett tudományos diákköri tevékenységét folytatni. (13) Kérelme alapján a felvett személy tanulmányai megkezdésére legfeljebb két évi halasztást kap. A halasztási kérelmet a beiratkozási időszak utolsó napjáig kell benyújtani a Kar dékánjához. A halasztási időszak elteltével a felvett személy külön felszólítás nélkül köteles beiratkozni. Ennek elmulasztása esetén a tanulmányok megkezdésére a jogot elveszti. (14) A tanulmányok folytatására jogot szerzett hallgató köteles a következő félévre beiratkozni, ha tanulmányait folytatni kívánja. Az érvényesen be nem iratkozott hallgató hallgatói jogviszonya szünetel (passzív félév). Két év szüneteltetés után a hallgatói névsorból törlésre kerül, amellyel a hallgatói jogviszony megszűnik, hacsak a hallgató kérelmére a dékán nem engedélyezte a törlés mellőzését. A hallgatói jogviszony négy félévig történt szüneteltetést követően még további két félévig, különleges méltányosságot érdemlő okból legfeljebb a képzés időtartamának megfelelő ideig meghosszabbítható. A 6 félév szüneteltetést

11 követően a tanulmányok folytatására a Tanulmányi Bizottság külön feltételeket írhat elő. (15) A hallgató bejelentésére a gyermekgondozási díj, illetve segély igénybevételének időtartamára évhalasztást, illetve évkihagyást kell engedélyezni, amely nem számít finanszírozott félévnek. (16) A (13) és (15) bekezdésében meghatározott okok miatt bekövetkezett félév- és évhalasztás olyan passzív félévnek számít, amely nem tekintendő finanszírozottnak. (17) A hallgatói jogviszony tanulmányi okból, elbocsátással szűnik meg a. ha a hallgató által a kötelező és a kötelezően választható tantárgyakból megszerzett kreditpontok száma az első beiratkozását követő 4. aktív félév elteltével kisebb, mint az adott időszak alatt megszerezhető kreditek 50%-a, b. elbocsátást kimondó jogerős fegyelmi határozattal, c. a hallgató kérelmére, d. a szabályzatban meghatározott számú aktív félévet igénybe vette és tanulmányait nem fejezte be, illetve ha a tanulmányok befejezéséhez szükséges félévek minimális száma a felhasznált félévekkel együtt meghaladná ezt a számot, e. tantárgyelhagyás miatt a hiányzó kreditpontokat legkésőbb a tantárgy újbóli meghirdetésének félévében sem tudta megszerezni. (18) Amennyiben a hallgatói jogviszony elbocsátással, a (17) bekezdés a) pontjában foglaltak alapján szűnt meg, és a hallgató új felvételi eljárás keretében újból felvételt nyer, korábbi tanulmányainak beszámítását nem kérheti. (19) Az intézményből való kiiratkozás a Fegyelmi Szabályzatban rögzített fegyelmi büntetésként szabható ki. 8. Átvétel (1) Más egyetem és főiskola hallgatója kérheti átvételét a Semmelweis Egyetemre, a képzési szakirányának megfelelő szakra, ha a kötelező elbocsátás vagy kizárás feltételei nem állnak fenn. Kari Sz. 26. Az Általános Orvostudományi Karra kizárólag más egyetem azonos karáról az elméleleti modul és a preklinikai modul lezárása után kérhető, illetve engedélyezhető átvétel. A kérelmet minden év július 15-ig kell a Kar Dékáni Hivatalához benyújtani. A kérelemhez csatolni kell az eredeti leckekönyvet, az egytem tantervét (tantervmintát), külföldön folytatott tanulmányok esetén ezek hiteles fordítását, amennyiben az nem olyan nyelven íródott, mint amilyen nyelven a Karon oktatás folyik. (2) Az egyetemi (főiskolai) szintre való átvétel feltétele, hogy a kérelmet benyújtó hallgató átjelentkezést megelőző utolsó két félévének korrigált kreditindexe legalább 3,51 legyen. Kari Sz. 27. A Kari Sz. 26. pontjában megfogalmazottak szerint átvételre akkor van lehetőség, ha a kérelmet benyújtó hallgató utolsó két félévének korrigált kreditindexe legalább 4,00. (3) A Semmelweis Egyetemen a szakok, illetve a karok és képzési szintek között is kérhető átvétel. Ennek minimális feltétele a tantervminta első négy félévében megszerezhető kreditek legalább 50 %-ának megszerzése és ebből számított legalább 3,51-es súlyozott tanulmányi átlag

12 (4) Az átvételt kimondó határozatban meg kell jelölni a hallgató képzésének finanszírozási forrását, és állami finanszírozás esetén a Tanulmányi Osztálynak gondoskodni kell a támogatás átirányításáról. Az átadó intézménynek nyilatkoznia kell, hogy a hallgatót törölték a névsorból. Kari Sz. 28. Az Általános Orvostudományi Karon a Dékáni Hivatal látja el a Tanulmányi Osztály feladatkörét. (5) Az azonos szakon költségtérítéses képzésben részt vevő hallgató átvételét kérheti az államilag finanszírozott képzésre, ha két egymást követő félévben a kreditindexe legalább 3,00. Az átvételre azonban csak akkor kerülhet sor, ha államilag finanszírozott hely szabadul fel. A felszabadult helyekre a felvételt a korrigált kreditindex alapján képzett sorrend dönti el. (6) Az átvétel feltételeihez a kari TVSZ kiegészítő előírásokat is megfogalmazhat. Kari Sz. 29. Az Általános Orvostudományi Karon átvételre a szakok, a karok és képzési szintek között kizárólag akkor van lehetőség, ha a teljesített tantrágyak programjai legalább 75 %-ban megegyeznek a Karon oktatott tantárgyak programjaival. Minden más esetben kizárólag a Karon tett, a felsőfokú intézményekbe való felvételről szóló jogszabály szerinti sikeres felvételi eljárás után kezdheti meg tanulmányait karunkon. (7) A más szakon, karon vagy intézetben teljesített tantárgyak befogadásáról, a megszerzett kreditpontok elismeréséről a fogadó kar OKB-je dönt a 17. szerint. Kari Sz. 30. A college vagy más típusú (prae-medical) alapozó képzésben részt vevő hallgató átvételére nincs lehetőség. 9. Párhuzamos képzés (1) Kérelme alapján más szak, kar vagy intézmény hallgatója felvehető a Semmelweis Egyetemre a másik szakon folytatott tanulmányokkal egyidejű, azzal párhuzamos képzésre. (2) A felvételről és a tanulmányok folytatásának feltételeiről a Kari TB dönt. (3) A Semmelweis Egyetemre párhuzamos képzésre a hallgató más szabályzatban meghatározott díj fizetése ellenében iratkozhat be. (4) A Semmelweis Egyetem hallgatója más szakon, karon, intézményben is bekapcsolódhat párhuzamos képzésbe. A párhuzamosan végzett két szak közül az számít első (azaz államilag finanszírozott) szaknak, amelyre a hallgató először nyert felvételt az államilag finanszírozott keret terhére. Kari Sz. 31. Az Általános Orvostudományi Karon párhuzamos képzésben kizárólag a Karon, a felsőfokú oktatási intézményekbe való felvételről szóló jogszabály alapján tett sikeres felvételi vizsga alapján lehet részt venni. Kari Sz. 32. Az Általános Orvostudományi Kar hallgatóját bejelentési kötelezettség terheli, amennyiben más felősoktatási intézményben is folytat tanulmányokat

13 10. A részképzés (1) Kérelme alapján a hallgató adott időszakra engedélyt kaphat tanulmányai folytatására más hazai és külföldi egyetemen (főiskolán). (2) Az adott félévben külföldi részképzésben részt vevő hallgató is köteles beiratkozni a 8. szerint. (3) A részképzést a Kari TB engedélyezi. (4) A részképzés ideje alatt teljesítendő, illetve teljesített tantárgyak a részképzést megelőzően, illetve azt követően a 17. szerint fogadhatók be, teljesítésük kreditponttal ismerhető el. (5) Szigorlattal végződő tantárgyat a külföldi tanulmányok alatt nem lehet választani. A szigorlatot és a záróvizsgát a hazaérkezést követően kell letenni. Kari Sz. 33. Az Általános Orvostudományi Karon szigorlattal végződő tantárgyat teljes egészében nem lehet külföldi intézményben teljesíteni. Kari Sz. 34. Más kar, szak, felsőoktatási intézmény hallgatója számára legfeljebb négy félévig engedélyezhető részképzés. Az engedély megadásához a hallgatandó tárgyak oktatásában illetékes tanszékvezetői hozzájárulás szükséges. A részképzés idejére a mindenkori hallgatói normatíva teljes összegét kell a képzésért fizetnie az ideérkező hallgatónak, kivéve, ha jogszabály erről másként nem rendelkezik. Részképzéssel diploma nem szerezhető. 11. Az államilag finanszírozott és a költségtérítéses képzés (1) A Semmelweis Egyetem állami finanszírozású képzésben részt vevő hallgatójává válni kizárólag a felvételi eljárás keretében felvétellel vagy más szak, kar, intézmény állami finanszírozású képzéséből és az azonos szak költségtérítéses képzéséből a 8. szerint átvétellel lehet. (2) A Semmelweis Egyetem költségtérítéses képzésben részt vevő hallgatójává válni kizárólag a felvételi eljárás keretében felvétellel vagy más szak, kar, intézmény állami finanszírozású képzéséből és az azonos szak költségtérítéses képzéséből a 8. szerint átvétellel lehet. (3) Utólagosan tandíjköteles félévnek kell tekinteni azt a félévet, amikor a vizsgaidőszak végéig a ténylegesen teljesített kreditpontok száma nem éri el a 15 pontot. A tandíjfizetési kötelezettség a következő félévben lép életbe. (4) Ha a hallgató a finanszírozott képzési időn túl folytatja tanulmányait, erre az időszakra kötles tandíjat fizetni. Ebben az esetben a hallgató jogviszonya korlátozott [26. (24) kezdés]. (5) A hallgatótól a képesítési követelmények szerint 8 féléves vagy annál rövidebb képzési idő esetén további két félévig, 8 félévet meghaladó képzés esetén 3 féléven keresztül költségtérítési díj nem szedhető

14 12. A tantárgyak meghirdetése és felvétele (1) A kötelező tantárgyak felvételét féléves bontásban a tantervminta az általa rögzített sorrendben szakonként határozza meg. (2) Az illetékes kar Tanulmányi Osztálya az oktatási szervezeti egységek javaslata alapján a megelőző félév szorgalmi időszakának utolsó hetéig a hallgatói információs rendszerben közzéteszi a következő félév kötelező, kötelezően választható és szabadon választható tantárgyainak listáját. A meghirdetésnek tartalmaznia kell a tantárgyak követelményeit, előadóját (előadóit), órarendjét, az indításukhoz szükséges minimális és a fogadható jelentkezők maximális számát, az esetleges túljelentkezés esetén a rangsorolási szempontokat, amennyiben a rangsorolás alapja nem a jelentkezés sorrendje. A fenti tartalmú közleményt a központi meghirdetésen túlmenően a tantárgyak oktatásáért felelős szervezeti egységek is közzétehetik. (3) A meghirdetett kötelező, kötelezően választható és szabadon választható tantárgyakra a hallgatóknak a tárgyfélévet megelőző vizsgaidőszak végéig kell jelentkezni. (4) Egy adott kurzuson fogadható hallgatók száma korlátozható a foglalkozást vezető oktató ésszerű teherbírása, a rendelkezésre álló taneszközök korlátozott száma, a laboratóriumok, szemináriumi termek befogadóképessége, és a HÖK egyetértése esetén egyéb indokok alapján. (5) A hallgatók joga (a tantervi előírások figyelembevételével) a tantárgyak, az oktatók megválasztása, a párhuzamosan meghirdetett tanórák közötti választás. A (4) bekezdésben felsorolt korlátozó tényezők ebben a tekintetben is figyelembe veendők. (6) Ha egy felvett tantárgy kreditpontjait a hallgató nem tudta megszerezni az adott félévben, egy későbbi félévben a tantárgyat újra felveheti az előtanulmányi rend, valamint a TVSZ 13. (16) bekezdésében foglaltak figyelembevételével. Ha a félévközi követelmények megfelelő szintű teljesítését a tantárgy oktatója aláírással igazolta, a hallgatónak csak vizsgáznia kell a következő félévben. A hallgató kérheti az aláírás megszerzésének újbóli lehetőségét. (7) A vizsgával záruló kötelező tantárgyakat minden félévben meg kell hirdetni, a tantervminta szerinti aktuális félévükben elegendő számú kurzus meghirdetésével, míg a keresztfélévekben legalább a vizsgázás lehetőségével. A keresztfélévben a hallgató annyi alkalommal kísérelheti meg a vizsgát, ahány lehetősége az előző félévből maradt. Féléve lezárására a vizsga sikeres teljesítése után kerülhet sor. Kivételt képez ez alól az első évfolyam első szemesztere, amely után a hallgató akkor is folytathatja tanulmányait a második szemeszterben, ha legfeljebb egy tárgyból a vizsgaidőszak végéig nem sikerült kollokviumi vizsgát tenni és valamennyi más tárgyból az összes kreditjét sikeres vizsgával érvényesítette. Ha az összes vizsga- és méltányossági lehetőségeit még nem merítette ki, lehetősége van annak a tárgynak a második szemeszteri kurzusát és az összes többi második szemeszterre előírt tárgyat felvenni, de a májusi vizsgaidőszak megkezdése előtt egy héttel az elmaradt vizsgáját le kell tennie ahhoz, hogy a második szemeszter tárgyaiból vizsgára bocsátható legyen. Amennyiben az első szemeszter kollokviumát a megadott időre sikeresen nem teszi le, második szemeszteres kreditje nem érvényesíthető, és a hallgatónak a tanév mindkét szemeszterét meg kell ismételnie

15 (8) A kötelezően válaszható és a szabadon választható tantárgyaknál gondoskodni kell megfelelő, tanévenként legalább 1,20-szeres kreditpontnyi választék meghirdetéséről. (9) A tantárgyak meghirdetéséért a képzésért felelős kar dékánja, ill. főigazgatója a felelős. 13. Az ismeretek és gyakorlati képességek ellenőrzése, jelenlét a tanórákon (1) A tantárgyi követelmények teljesülésének értékelése ötfokozatú [jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1)], illetve háromfokozatú [kiválóan megfelelt (5), megfelelt (3), nem felelt meg (1)]. (2) A hallgatók munkájának minősítésében nem tehető különbség attól függően, hogy államilag finanszírozott vagy költségtérítéses képzésben vesznek részt. (3) Az ismeretek ellenőrzése történhet: a. a szorgalmi időszakban a tanórán tett szóbeli vagy írásbeli beszámolóval, írásbeli (zárthelyi) dolgozattal, illetve tanórán kívüli munkával készített feladat értékelésével, b. gyakorlati jeggyel, c. kollokviummal, d. szigorlattal, e. záróvizsgával (22. ). (4) Félév végi osztályzat adható a. félévközi jeggyel, mind elméleti, mind gyakorlati jellegű tantárgyak esetén, szorgalmi időszak alatti ellenőrzések alapján, b. vizsgajeggyel, ekkor az érdemjegy megállapítása történhet csak a vizsgán mutatott teljesítmény alapján vagy a félévközi ellenőrzések és a vizsgán mutatott teljesítmény együttes figyelembevételével. Kari Sz. 35. Vizsgával végződő tantárgyból, amelynek előadásaihoz szeminárium (gyakorlat) is csatlakozik, továbbá az olyan tantárgyakból, amelyknek a foglalkozásai csak szemináriumból (gyakorlatból) állnak, az oktatási szervezeti egység vezetője (a tárgy előadója) a hallgatónak, az oktatási időszakban nyújtott teljesítménye alapján, jeles vagy jó osztályzatot ajánlhat meg. A megajánlott értékelést a hallgató nem köteles elfogadni, kérheti a vizsgára bocsátását. (5) Ha a félévközi jegy megállapítása zárthelyi dolgozatok alapján történik, a szorgalmi időszakban kell lehetőséget biztosítani a sikertelen vagy meg nem írt zárthelyi dolgozatok pótlására. Ha a hallgató a pótlási lehetőség(ek)kel sem tudja a félévközi jegyet megszerezni, a vizsgaidőszak második hetének végéig a 15. (7) bekezdése szerint két alkalommal ismételt vizsga jelleggel kísérletet tehet a félévközi jegy megszerzésére. (6) A vizsgával záruló tantárgy félévközi követelményeinek teljesítését a leckekönyvi aláírás igazolja. A vizsgára bocsátás feltétele az aláírás megszerzése. Az aláírás feltételeként a félévközi ellenőrzéseken elérhető pontszám legfeljebb 50 %-ának (vagy 2,50-es átlagnak) elérését lehet előírni. Ha a hallgató olyan kötelezettségét nem teljesíti, mely a követelményrendszer szerint a vizsgára bocsátás feltétele és a vizsgaidőszakban pótolható, úgy az adott tantárgyból a követelmény teljesítése legkésőbb a vizsgaidőszak második hetének végéig egy alkalommal, más szabályzatban meghatározott különeljárási díj befizetése mellett kísérelhető meg

16 (7) Az adott tárgyból a félév végi aláíráshoz a gyakorlatok 75 %-án való részvétel szükséges. Ha a hiányzás tűrhető számát az oktatási szervezeti egység vezetője (a tárgy előadója) 25 %-nál kisebb mértékben határozza meg, legkésőbb a vizsgaidőszak kezdetéig a gyakorlati foglalkozások pótlására lehetőséget biztosít. Kari Sz. 36. Az oktatási szervezeti egység vezetője (a tárgy előadója) a vizsgaidőszak első hetében jelentést küld a Kar dékánjának, hogy az általa oktatott hallgatók küzül kik nem vettek részt az előadások és a gyakorlatok 75%-án, illetve kik azok, akik nem pótolták a gyakorlati foglalkozásokat. A félévvégi aláírás megtagadását a Dékáni Hivatal az aláírás megtagadva bejegyzéssel rögzíti a hallgató leckekönyvének megfelelő rovatában. A félévvégi aláírás megtagadása esetén a hallgató az adott tárgyból vizsgát nem tehet. (8) Gyakorlati jegy írható elő, ha a tantárgy gyakorlati alkalmazása, az alkalmazási készség értékelése a képzési cél szempontjából lehetséges és szükséges. A gyakorlati jeggyel értékelendő tantárgy követelményeit a hallgatónak elsősorban a szorgalmi időszakban kell teljesítenie. Ha ötfokozatú minősítéssel történik a gyakorlatértékelés, az elégtelen érdemjegy, ha háromfokozatú minősítéssel történik a gyakorlatértékelés, a nem felelt meg minősítés a tantárgy megismétlését vonja maga után. (9) Kollokvium valamely tantárgy egy oktatási időszakot átfogó anyagának számonkérése. Értékelése ötfokozatú minősítéssel történik. (10) A szigorlat többszemeszteres tantárgy szintetizált ismeretanyagának számonkérése, letételére legkorábban a szigorlat anyagát jelentő tantárgyak utolsó vizsgájának teljesítését, illetve félévközi jegyének megszerzését követően kerülhet sor. Buktató hatályú. (11) A kollokviummal számon kérendő tantárgyból, amelynek előadásaihoz szeminárium (gyakorlat) is csatlakozik, továbbá az olyan tantárgyakból, amelyeknek a foglakozásai csak szemináriumból (gyakorlatból) állnak, az oktatási szervezeti egység vezetője (a tárgy előadója) a hallgatónak, az oktatási időszakban nyújtott teljesítménye alapján, jeles vagy jó osztályzatot ajánlhat meg. A megajánlott értékelést a hallgató nem köteles elfogadni, kérheti vizsgára bocsátását. (12) A hallgató megszerzi a kreditpontot, ha a elégtelen érdemjegynél vagy nem felelt meg minősítésnél jobb érdemjegyet kap. (13) Az értékelés során megállapított érdemjegy, ill. minősítés ellen jogorvoslatnak helye nincs. (14) Tantárgyelhagyásnak minősül, ha a hallgató egy felvett tantárgy a. félévi aláírását nem szerzi meg, b. megszerzi az aláírást, de a vizsgán nem jelenik meg és a vizsgaidőszakban nem tesz kísérletet a vizsga letételére, c. a vizsgakövetelményeknek a megengedett számú ismétlő vizsgán sem tud eleget tenni (elégtelen osztályzat) az adott vizsgaidőszak ideje alatt. (15) Tantárgyelhagyás miatt hiányzó kreditpontok ismételt megszerzésének legkésőbbi időpontja a tantárgy újbóli meghirdetésének féléve. (16) Egymásra épülő, többféléves tantárgyak esetén a Kar vezetője (dékán, ill. főigazgató) engedélyezheti a tantárgy következő félévének felvételét, ha a hallgató a tantárgy előző félévének aláírását megszerezte, de a vizsgakövetelményeknek eleget tenni nem tudott. A következő félév vizsgajegyének megszerzése azonban csak akkor lehetséges, ha a megelőző félév kreditpontjait a hallgató megszerezte

17 Kari Sz. 37. Az Általános Orvostudományi Karon félévenként egy tantárgy felvétele engedélyezhető a (16) bekezdés alapján. A (16) pont szerinti engedély megadásához szükséges az illetékes oktatási szervezeti egység vezetőjének hozzájárulása, melyet a beiratkozási időszak végéig juttathat el a Kar dékánjához. 14. Tantárgyi követelmények (1) A tantárgyi követelményrendszer a hallgatók számára megfogalmazza teendőiket és azok határidejét annak érdekében, hogy a tantárgyat teljesíthessék. (2) A tantárgyi követelményrendszer tartalmazza: a. a tárgy tematikáját, b. a foglalkozásokon való részvétel követelményeit és a távolmaradás pótlásának lehetőségét, c. az igazolás módját a foglalkozásokon és a vizsgán való távollét esetén, d. a félévközi ellenőrzések (beszámolók, zárthelyi dolgozatok) számát, témakörét és időpontját, pótlásuk és javításuk lehetőségét, e. a félév végi aláírás követelményeit, f. az osztályzat kialakításának módját, g. a vizsga típusát, h. a vizsgajelentkezés módját, i. a vizsgajelentkezés módosításának rendjét, j. a vizsgáról való távolmaradás igazolásának módját, k. a tananyag elsajátításához felhasználható jegyzetek, tankönyvek, segédletek és szakirodalom listáját. (3) A tantárgyi követelmények elkészítéséről az oktatási szervezeti egységek vezetője gondoskodik, és jóváhagyásra megküldi az illetékes kar dékánjához, ill. főigazgatójához a kari TVSZ szerint. Kari Sz. 38. Az oktatási szervezeti egység vezetője a tanév II.félév szorgalmi időszakának végéig megküldi a Kar dékánjának a következő tanévre vonatkozó tantárgyi követelményeket, jóváhagyás céljából. A Kar dékánja a tantárgyi követelmények jóváhagyásáról 15 napon belül tájékoztatja az illetékes oktatási szervezeti egység vezetőjét. (4) A tantárgyi követelményrendszert a Kari Hallgatói Kalauzban kell a tanulmányi év elején a hallgatók rendelkezésre bocsátani, valamint a tantárgyfelvételnél az első tanórán és interneten, az oktatási szervezeti egység honlapján vagy a tanszéki hirdetőtáblán írásban közölni kell a hallgatókkal. A tájékoztatóban foglaltakat az adott oktatási időszakban nem lehet megváltoztatni. 15. A vizsgák és szigorlatok rendje, a vizsgaidőszak (1) A vizsgák letételére a vizsgaidőszak szolgál, amely alatt a szorgalmi időszakhoz tartozó követelmények teljesítése csak rendkívüli esetekben [13. (6) és (7)], díjfizetési feltételhez kötve lehetséges. A tavaszi szemeszterhez tartozó vizsgaidőszak időtartama 6+2 hét, melyből 6 hetet május és június hónapokban, a fennmaradó 2 hetet a tanszékek által limitált vizsgalehetőségek megadásával, a

18 nyári oktatási szünetben, közvetlenül az őszi szemeszter kezdete előtti időben kell biztosítani. (2) A vizsgahelyek száma a tantárgyat felvett hallgatók létszámának legalább másfélszerese. A vizsgaidőszakban az oktatási szervezeti egységeknek kurzusonként és évfolyamonként szóbeli vizsga esetén legalább heti két, írásbeli vizsga esetén heti egy vizsganapot kell biztosítani. Az ismétlő vizsgát leghamarabb a sikertelen vizsgát követő 5. naptári napon, az ismétlő szigorlatot leghamarabb a sikertelen szigorlatot követő 7. naptári napon lehet letenni. (3) A vizsgarendet és a vizsgaidőpontokat a vizsgaidőszak előtt legalább egy hónappal a hallgatók tudomására kell hozni. A vizsgára jelentkezés és a vizsgamódosítás rendjét az oktatási szervezeti egység vezetője (a tárgy előadója) határozza meg. (4) A vizsgáról való távolmaradást három munkanapon belül igazolni kell az oktatási szervezeti egység vezetőjénél (a tárgy előadójánál). Az igazolás elmulasztása vagy az igazolás el nem fogadása esetén az leckekönyvbe nem jelent meg bejegyzés kerül a tanszék bejelentése alapján a Tanulmányi Osztály által, ami az adott tárgyból a vizsgalehetőségek számát csökkenti, ebben az esetben a hallgató csak vizsgajeggyel bocsátható vizsgára. A nem jelent meg bejegyzés az elégtelenek számát nem növeli. (5) Szigorlat esetén a vizsgáztatást vezető oktatók [egyetemi (főiskolai) docens, egyetemi (főiskolai) tanár] végzik, de a tanszékvezető előterjesztésére a dékán engedélyezheti adjunktusok részvételét is. A szigorlatot legalább kéttagú vizsgabizottság előtt kell letenni, ha több tantárgy ismeretanyaga szerepel a szigorlaton, valamint megismételt vizsga esetén. A vizsgabizottság vezetője csak vezető oktató lehet. (6) Leckekönyv nélkül a hallgató nem vizsgázhat. (7) A vizsga csak akkor tehető le, ha a leckekönyvben az adott tantárgy félévközi követelményének teljesítése aláírással igazolt. (8) A szóbeli vizsgák egyetemi polgárok számára nyilvánosak. A nyilvánosságot a dékán, ill. főigazgató korlátozhatja. (9) A vizsgák kiírásáért és a kiírt vizsgák megtartásáért az illetékes tanszék a felelős. (10) A megkezdett tételhúzástól, illetve a gyakorlati vizsga megkezdésétől számított számonkérés sikertelensége esetén a vizsgáztató köteles az elégtelen osztályzatot, ill. a nem felelt meg értékelést a hallgató leckekönyvébe bejegyezni. (11) A hallgató a sikertelen vizsga kijavítását két alkalommal kísérelheti meg az adott vizsgaidőszakban. E rendelkezés hatálya nem terjed ki a keresztfélévre, melyre a 12.. (7) bekezdésében foglaltak irányadók. (12) Az ismétlő vizsgát más szabályzatban előírt vizsgaismétlési díj befizetése után lehet letenni a vizsgaidőszakra kiírt vizsgaidőpontokban. A hallgató tanszékvezetőhöz benyújtott kérésére az ismétlő vizsgát más oktató vagy bizottság előtt teheti le. (13) A hallgató a Tanulmányi Osztály által kiállított vizsgajeggyel a tanulmányi idő első három évében összesen három, a IV. és V. évfolyamon összesen kettő alkalommal tehet a vizsgaidőszakot követő szorgalmi időszak első két hetében vizsgát. (14) A hallgató a vizsgaidőszak befejezéséig javítóvizsgát tehet. A javítóvizsga előtt közölni kell a hallgatóval, hogy a vizsgán rontani is lehet. A sikeres vizsga javításával újabb kreditpont nem szerezhető. A vizsgahelyek korlátozottsága esetén az ismétlő vizsgára jelentkező hallgató előnyt élvez a jelentkezés elfogadásánál

19 16. A tanulmányi eredmény nyilvántartása, mutatószámai (1) A hallgató tanulmányi eredményét a leckekönyvbe és a hallgatói információs rendszerbe írják be az arra jogosult oktatók, adminisztrátorok. A leckekönyv közokirat. A hallgatói információs rendszerben lévő adatok a leckekönyv hiteles másolatai. A leckekönyvbe és a hallgatói információs rendszerbe történő bármilyen illetéktelen bejegyzés okirathamisításnak minősül és törvényi jogkövetkezményeket von maga után. (2) A hallgató tanulmányi munkájának mennyiségét az adott félévben vagy a tanulmányok kezdetétől megszerzett kreditpontok száma fejezi ki. (3) A tanulmányi munka minőségét a kreditpontokkal súlyozott tanulmányi átlag fejezi ki. Súlyozott átlag = (kreditpont x érdemjegy) / a hallgató által felvett tárgyakhoz rendelt kerditpontok összege. (4) A súlyozott átlag megadható a hallgató adott félévben megszerzett, valamint az összes kreditpontjára (kumulált átlag). (5) A befogadott tantárgy eredménye beszámítandó a súlyozott átlagba, kivéve, ha azt a hallgató a szakmai képzéshez nem tartozó tantárgyak köréből a szabadon választott tantárgyakra engedélyezett kereten felül veszi fel. (6) A tanulmányi munka mennyiségi és minőségi értékelésére a kreditindex (KI) szolgál. Kreditindex = (kreditpont x érdemjegy) / 30 (7) A kreditindex egy félévre vonatkozik. (8) Az ösztöndíj megállapítására a korrigált kreditindex szolgál. Korrigált kreditindex = KI (teljesített kredit/vállalt kredit) (9) Az adott félévi ösztöndíjak megállapításának alapja az előző félévi korrigált kreditindex, melyet a Dékáni/Főigazgatói Hivatal bocsát a Diákjóléti Bizottság rendelkezésére. (10) A hallgató leckekönyvébe a félév lezárásakor be kell jegyezni a félév során szerzett kreditpontok összegét, a súlyozott vagy egyszerű tanulmányi átlagot [a kari TVSZ-ben foglaltak szerint] és a kreditindexet. Kari Sz.39. Az Általános Orvostudományi Karon a leckekönyvbe a félév lezárásakor a súlyozott tanulmányi átlag kerül bejegyzésre

20 17. A helyettesítő és szabadon választható tantárgyak befogadása (1) Más karon vagy intézményben meghirdetett tantárgy befogadása a tantárgyhoz tartozó kreditpont megállapítását és a tantárgy más tantárggyal (vagy tantárgyakkal) való helyettesíthetőségének, illetve más tantárgyaktól való különbözőségének megállapítását jelenti. (2) Valamely tantárgy(ak) egy másikkal helyettesíthető(k), ha a helyettesítő tantárgy(ak) (össz)kreditpontjainak száma nem kisebb a helyettesített tantárgy(ak) (össz)kreditpontjainál, programja legalább 75 %-ban megfelel a helyettesített tantárgy programjának. (3) Valamely tantárgy egy másiktól akkor különbözik, ha programjaik legalább 25 %-ban eltérnek egymástól. (4) Tantervhez kapcsolódó követelmény teljesítéséhez csak olyan tantárgy vehető figyelembe, amely különbözik a teljesítéshez már figyelembe vett valamennyi tantárgytól. (5) A hallgató adott félévre történő beiratkozását megelőzően a kari TVSZ-ben leírt módon kérheti a más karon, felsőoktatási intézményben teljesítendő felvett vagy korábban teljesített tantárgy(ak) befogadását a kartól. A befogadásról szóló döntést az (1) és (4) bekezdések figyelembevételével a Kari OKB hozza. A Bizottság a hozzá benyújtott kérelmeket olyan határidővel bírálja el, hogy a befogadást kérelmező hallgató a döntés figyelembevételével állíthassa össze a következő féléves, egyéni tanrendjét. Kari Sz.40. Az (5) pontban leírtak szerinti tantárgy befogadásra vonatkozó kérelmeket a kari Oktatási és Kreditbizottsághoz címezve, a Dékáni Hivatalba kell benyújtani, minden esetben csatolva az illetékes oktatási szervezeti egység vezetőjének véleményét és a fogadó intézet tárgyra vonatkozó tematikáját. (6) A Semmelweis Egyetemen a karok kölcsönösen elismerik a meghirdetett tantárgyak kreditpont-értékét. Szabadon választható tantárgyként bármely, a Semmelweis Egyetemen meghirdetett tárgy felvehető, figyelembe véve a (4) bekezdésben foglaltakat. (7) Korábban teljesített tantárgyak befogadása esetén a tanulmányok befejezéséhez rendelkezésre álló idő minden megkezdett 30 kreditpont elismerésekor egy félévvel csökken. (8) Ha helyettesítő tantárgyhoz a kari tantervnek megfelelő kreditpont hozzárendelhető, akkor a helyettesítő tantárgyhoz kapcsolódóan szerzett érdemjegyet kell elfogadni. Ha ahhoz több érdemjegy tartozik, ezek kerekített átlagát kell figyelembe venni. 18. Szakmai gyakorlatok (1) A szakmai gyakorlatok ellenőrzésének módját a Kar Dékánja, Főigazgatója határozza meg. (2) A szakmai gyakorlatok esetében meg kell tagadni az aláírást, ha a hiányzás elérte az adott gyakorlat időtartamának 25 %-át. (3) A kötelező szakmai gyakorlatot teljesítette/nem teljesítette minősítéssel kell értékelni. A nem teljesítette minősítés halasztó hatályú