Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ
|
|
- Anikó Kelemenné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Nemzetközi Közszolgálati Továbbképzési Program Kiemelt uniós szakpolitikák: környezetvédelem, klíma Dr. Gellérthegyi István egyetemi docens Nemzeti Közszolgálati Egyetem Postacím: 1581 Budapest, Pf.: 15. Cím: 1101 Bp., Hungária krt , Telefon: +36(1) Web: 1
2 A közösségi környezetpolitika fejlődése Az EU kezdetben nem rendelkezett saját környezetpolitikával. A fokozódó környezetszennyezés kihívásaira a tagállamok önállóan, egymástól függetlenül reagáltak. Az eltérő tagállami környezetpolitikai intézkedések kereskedelmi korlátokként jelentkeztek, ellentétben álltak az EU céljával, a szabad áruforgalommal. 2
3 Határozat született a közös környezetpolitika elengedhetetlen szükségességéről Egységes Európai Okmány évi hatálybalépése e témára vonatkozó címmel bővítette az Európai Közösséget létrehozó szerződést 3
4 A környezetpolitika kezdetben főleg a környezeti elemek védelmére, illetve a közös piac hatékony működéséhez elengedhetetlen termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó környezetvédelmi előírásokra koncentrált. 4
5 A kilencvenes évek elején a hangsúly áttevődött a környezetkárosítás megelőzésére, egyben a természeti erőforrások minél kisebb terheléssel járó felhasználására. A környezetpolitika akkor vált egyenrangúvá a többi közösségi politikával amikor elfogadták a fenntartható fejlődés alapelveit és koncepcióját, majd 2001-ben jóváhagyták az erre vonatkozó közösségi stratégiát. 5
6 A környezetvédelem az 1992-es Maastrichti Szerződéstől kezdődően egyértelműen jellemző hárompilléres felépítés keretében az első pillér szerves és mind jobban bővülő része lett. Az 1997-es Amszterdami Szerződés pedig már világosan megfogalmazta a környezetvédelmi szempontok érintett közösségi politikába való integrálásának követelményét. Közösségi környezetpolitika jogalapját korábban az EK-Szerződés cikke (ezt megelőzően 130r 130t. cikk) tartalmazta 6
7 Jelenleg hatályos alapvető rendelkezéseket az Európai Unió Működéséről szóló szerződés II. és XX. címe (Környezet) tartalmazza a 11. illetve cikkekben. 7
8 191. cikk (1) Az Unió környezetpolitikája hozzájárul a következő célkitűzések eléréséhez: a környezet minőségének megőrzése,védelme és javítsa; az emberi egészség védelme; a természeti erőforrások körültekintő és ész szerű hasznosítása; a regionális vagy világméretű környezeti problémák leküzdésére, és különösen az éghajlatváltozás elleni küzdelemre irányuló intézkedések ösztönzése nemzetközi szinten 8
9 (2) A Unió környezetpolitikájának célja a magas szintű védelem, figyelembe véve ugyanakkor az Unió különböző régióinak helyzetében mutatkozó különbségeket. Ez a politika az elővigyázatosság és a megelőzés elvén, a környezeti károk elsődlegesen a forrásuknál történő elhárításának elvén, valamint a szennyező fizet -elven alapul. 9
10 (3) Környezetpolitikája kidolgozása során az Unió figyelembe veszi: a rendelkezésre álló tudományos és műszaki adatokat; az Unió különböző régióinak környezeti feltételeit; a beavatkozás, illetve a be nem avatkozás lehetséges hasznait és költségeit; az Unió egészének gazdasági és társadalmi fejlődését, valamint régióinak kiegyensúlyozott fejlődését 10
11 (4) Az Unió és a tagállamok hatáskörük keretén belül együttműködnek harmadik országokkal és a hatáskörrel rendelkező nemzetközi szervezetekkel. 11
12 192. cikk (1) Az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében, valamint a Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően határoz arról, hogy az Uniónak milyen lépéseket kell tennie a 191. cikkben említett célok elérése érdekében. 12
13 A Tanács a különleges jogalkotási eljárás keretében az Európai Parlamenttel, a Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően egyhangúlag fogadja el: a) az elsődlegesen adózási természetű rendelkezéseket; b) azokat az intézkedéseket, amelyek érintik: a területrendezést; a mennyiségi vízkészlet-gazdálkodást, illetve amelyek az e készletek rendelkezésre állását akár közvetlenül, akár közvetve befolyásolják; a földhasználatot, kivéve a hulladékgazdálkodást c) a tagállamok valamelyikének különböző energiaforrások közötti választását és energiaellátásának általános szerkezetét jelentős mértékben érintő intézkedéseket. 13
14 Az Európai Unió Működéséről szóló szerződés II. fejezet 11. cikke kifejezetten kimondja a környezetvédelem valamennyi közösségi ágazati politikába történő integrációjának szükségességét. 14
15 11. cikk A környezetvédelmi követelményeket különösen a fenntartható fejlődés előmozdítására tekintettel be kell illeszteni a uniós politikák és tevékenységek meghatározásába és végrehajtásába. 15
16 A környezeti problémákat az Unióban szakterületenként kezelik, az alábbi csoportosítás szerint: horizontális, valamennyi szakterületet érintő környezetvédelmi jogszabály levegőtisztaság-védelem hulladékgazdálkodás 16
17 vízminőség-védelem természetvédelem ipariszennyezés-ellenőrzés és kockázatkezelés vegyi anyagok és genetikailag módosított szervezetek zaj és rezgések elleni védelem klímavédelem, környezetpolitika, nemzetközi egyezmények nukleáris biztonság és sugárzás elleni védelem polgári védelem és katasztrófa-elhárítás. 17
18 Környezetvédelmi akcióprogramok A mai napig 6 akcióprogramot fogadott el a Közösség, melyek mindegyike a korábbi program folytatása, biztosítva a közösségi célok és prioritások kontinuitását. Az akcióprogramok a Közösség normativitást nélkülöző dokumentumai Meghatározzák a közösségi környezetpolitika céljait és prioritásait, általánosságban rögzítik az adott időszakra tervezett intézkedéseket, kijelölik a fejlődés új irányait. 18
19 Az Akcióprogramok általában 4-5 éves periódusokra szólnak, gyakran szólítják fel a Bizottságot a szükségesnek tartott jogszabályok tervezeteinek elkészítésére. Az Akcióprogramokban foglaltak végrehajtása a Közösség intézményei által kibocsátott jogszabályokkal történik. 19
20 Az első akcióprogram ( ) két fő részből áll: az első része a célokat és alapelveket, továbbá a közösségi szintű tevékenység általános területeit határozza meg a második rész a konkrét közösségi tevékenységeket részletezi 20
21 Az első akcióprogram kiemelt céljai: szennyezés és környezeti ártalmak megelőzése, csökkentése, megszüntetése kielégítő ökológiai egyensúly fenntartása a fejlődés minőségi követelményinek megfelelő irányítása 21
22 A második akcióprogram ( ) az első program nyomán megindult projektek folyamatosságát kívánja biztosítani. 22
23 Céljai: elsőbbség biztosítása a víz- a levegő- és a zajvédelem számára terület, a környezet és a természeti erőforrások ésszerű hasznosítása 23
24 A harmadik akcióprogram ( ) tartalma az eddigiekhez képest általánosabb. gazdaság és környezetvédelem összekapcsolása a környezetvédelem önmagáért való megoldásainak kiépítése megelőzés környezeti politika gazdasági-társadalmi szerepére hívja fel a hangsúlyt Közösség nemzetközi szervezetekben való szerepvállalása fejlődő országokkal való környezetvédelmi együttműködés 24
25 A negyedik akcióprogram ( ) a környezetvédelmet, mint alapvető elemet szükséges figyelembe venni a gazdasági döntések meghozatalában kiemeli a költség-haszon elemzés, a szennyező fizet alapelve, az állami támogatások és a felelősség kérdéseit 25
26 Az ötödik akcióprogram ( ) A program új szemléletet képvisel: azokra az anyagokra és tevékenységekre összpontosít, amelyek pusztítják a természeti erőforrásokat, vagy egyébként károsítják a környezetet a környezetre hátrányos jelenlegi trendekben változást kezdeményez a társadalom magatartásában változást sürget 26
27 A hatodik akcióprogram ( ): Alapelvek és célok: magas szintű védelem biztosítása a környezetre nehezedő terhek és a gazdasági fejlődés különválasztásának megvalósítása hangsúlyozni az éghajlatváltozást védeni, megőrizni és helyreállítani a természetes helyek és a vadon élő állat- és növényvilág funkcionális működését hozzájárulni az állampolgárok magas szintű életminőségéhez és szociális jólétéhez 27
28 A program 4 prioritást élvező környezetvédelmi területet emel ki: éghajlatváltozás természetvédelem és biodiverzitás környezetvédelem egészségügyi vonatkozásait természeti erőforrásosokkal és a hulladékkal való fenntartható gazdálkodás 28
29 Hetedik környezetvédelmi akcióprogram A 2020-ig tartó időszakra szóló általános uniós környezetvédelmi cselekvési programról Jólét bolygónk felélése nélkül 29
30 Az Európai Unió: 2020-ig intelligens, fenntartható és inkluzív növekedési pályára állítja a gazdaságot, alacsony szén-dioxid-kibocsátás és az erőforrás - hatékonyság irányába 30
31 Az Unió vállalta, hogy 2020-ig legalább 20%-kal csökkenti az üvegházhatású gázkibocsátást (illetve 30%-kal, ha más fejlett országok is hasonló mértékű kibocsátás csökkentésre vállalnak kötelezettséget) 31
32 2020-ra az elfogyasztott energia 20%-a megújuló energiaforrásokból származzon 2020-ra megállítja a biológiai sokféleség csökkenését és az ökoszisztéma-szolgáltatások romlását, azokat a lehetőségeken belül helyreállítja 32
33 2015-re biztosítja minden európai víztest jó ökológiai állapotát Olyan szintű levegőminőséget ér el, amely az emberi egészségre és a környezetre nézve nem jelent számottevő ártalmat és kockázatot 33
34 A vegyi anyagok tekintetében 2020-ig úgy alakítja a felhasználás, illetve az előállítás módját, hogy minimálisra csökkenjenek az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt jelentős kedvezőtlen hatások 34
35 Az Európai Unió arra törekszik, hogy teljes mértékben függetlenítse egymástól a gazdasági növekedést és a környezetkárosítást. Az Uniós környezetpolitika mindenekelőtt a szennyező fizet elvén, az elővigyázatosság elvén és a megelőzésen, valamint azon az elven alapul, hogy a szennyezést a forrásánál kell megszüntetni. 35
36 A környezeti problémák és hatások továbbra is számottevő kockázatot jelentenek az emberi egészségre és a jólétre A környezettel kapcsolatos uniós joganyag teljes körű és egységes végrehajtása a környezet és az egészség, illetve a gazdaság szempontjából megalapozott befektetés. 36
37 Az Európai Unió az alábbi célok teljesítése érdekében hajtja végre a programot: a) az uniós természeti tőke védelme, megőrzése és fejlesztése; b) erőforrás-hatékony, környezetbarát és versenyképes uniós gazdaság kialakítása; c) az uniós polgárok megóvása a környezettel kapcsolatos terhelésektől, valamint az egészségüket és jólétüket fenyegető kockázatoktól; d) az uniós környezetpolitika hasznának maximalizálása; 37
38 e) a környezetpolitika tudományos eredményekkel való szilárdabb alátámasztása; f) a környezet- és éghajlat-politikai beruházások megvalósulásához szükséges feltételek megteremtése és megfelelő árképzés garantálása; g) a környezeti megfontolások fokozottabb érvényre juttatása és a politikai koherencia növelése; h) az uniós városok fenntarthatóságának növelése; i) a regionális és globális környezeti kihívások eredményesebb uniós kezelése 38
39 Alapelvek 39
40 Megelőzés elve Elővigyázatosság elve Helyreállítás elve Fenntartható fejlődés elve Szennyező fizet elve Környezetvédelem integrálása a különböző döntéshozatalokba Társadalmi részvétel elve 40
41 LIFE+ program A LIFE+ program az 1992-ben indított LIFE program utódja. Elődjéhez hasonlóan a LIFE+ környezetvédelmi projekteket társfinanszíroz az Európai Unióban (EU), és egyes harmadik országokban (az Európai Unió tagjelölt országaiban, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség tagországaiban, a stabilizációs és társulási folyamatban részt vevő nyugat-balkáni országokban). A program keretében közjogi és/vagy magánjogi szereplők, szervek és intézmények projektjei finanszírozhatók. 41
42 A program három tematikus eleme: LIFE+ Természet és biodiverzitás LIFE+ Környezetvédelmi politika és irányítás és LIFE+ Információ és kommunikáció 42
43 Időtartam és költségvetési erőforrások A LIFE+ pénzügyi kerete a január 1-jétől december 31-ig terjedő időszakra 2 143,409 millió EUR. 43
44 A projektek kiválasztása A Bizottság minden évben pályázati felhívást tesz közzé, figyelembe véve a többéves stratégiai programot és a Bizottsághoz benyújtott esetleges nemzeti prioritásokat. A Bizottság dönt arról, hogy a hozzá benyújtott projektek közül melyek részesülhetnek a LIFE+ pénzügyi támogatásában, és rendszeresen közli a támogatott projektek listáját. 44
45 A támogatásra való jogosultság kritériumai és formái legyenek közösségi érdekeltségűek, hozzájárulva a környezetvédelmi közösségi politika és jogszabályok fejlesztéséhez, megvalósításához és napra késszé tételéhez; legyenek technikai és pénzügyi szempontból koherensek, megvalósíthatóak és biztosítsák a ráfordítások megtérülését; az alábbi kritériumok közül legalább egynek meg kell felelniük: foglalkozzanak a vadon élő madarak vagy az élőhelyek védelmének legjobb gyakorlatával vagy bemutatásával; legyenek a közösségi környezetvédelmi politikai célkitűzésekhez kapcsolódó innovatív vagy demonstrációs projektek; 45
46 tartalmazzanak környezettudatosság erősítését szolgáló kampányokat vagy az erdőtüzek megelőzésére irányuló képzéseket; vonatkozzanak az erdők és a környezeti kölcsönhatások széles körű, összehangolt, átfogó és hosszú távú monitoringjára. 46
47 A támogatás formái: Pénzügyi támogatások (partnerségi keretmegállapodások, pénzügyi mechanizmusokban vagy alapokban történő részvétel, működési társfinanszírozás vagy projekttámogatás); közbeszerzési szerződések (szolgáltatások és áruk beszerzése). 47
48 Az Európai Parlament és a Tanács 2009/28/EK irányelve (2009. április 23.) a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről Nemzeti átfogó célkitűzések a megújuló energiaforrásokból előállított energiának a évi teljes bruttó energiafogyasztásban képviselt részarányára: 48
49 A megújuló energiaforrásokból előállított energiának a évi teljes bruttó energiafogyasztásban képviselt részaránya (S2005) Belgium 2,2 % 13 % Bulgária 9,4 % 16 % Cseh Köztársaság 6,1 % 13 % Dánia 17,0 % 30 % Németország 5,8 % 18 % Észtország 18,0 % 25 % Írország 3,1 % 16 % Görögország 6,9 % 18 % Célkitűzés a megújuló energiaforrásokból előállított energiának a évi teljes bruttó energiafogyasztásban képviselt részarányára (S2020) Spanyolország 8,7 % 20 % 49
50 Franciaország 10,3 % 23 % Olaszország 5,2 % 17 % Ciprus 2,9 % 13 % Lettország 32,6 % 40 % Litvánia 15,0 % 23 % Luxembourg 0,9 % 11 % Magyarország 4,3 % 13 % Málta 0,0 % 10 % Hollandia 2,4 % 14 % Ausztria 23,3 % 34 % Lengyelország 7,2 % 15 % Portugália 20,5 % 31 % 50
51 Románia 17,8 % 24 % Szlovénia 16,0 % 25 % Szlovák Köztársaság 6,7 % 14 % Finnország 28,5 % 38 % Svédország 39,8 % 49 % Egyesült Királyság 1,3 % 15 % 51
52 Éghajlatváltozás és a környezet 52
53 Egyre több a bizonyíték arra vonatkozóan, hogy e felmelegedés nagyrészt az emberi tevékenységek során kibocsátott üvegházhatású gázoknak és aeroszoloknak tudható be. A legfontosabb kérdés az üvegházhatást okozó gázok légköri koncentrációjának jelentős növekedése. 53
54 Ezek a gázok csapdába ejtik a földfelszínről sugárzó hőt, és globális felmelegedést idéznek elő. Az éghajlatváltozásban szerepet játszó emberi tevékenységek közé tartozik különösen az erdőirtás és a fosszilis tüzelőanyagok (pl. szén, olaj és földgáz) és egyéb tüzelőanyagok elégetése. 54
55 Üvegházhatású gázok: a szén-dioxid (CO2), a metán, a dinitrogén-oxid, a fluorozott szénhidrogének, a perfluorkarbonok és a kén-hexafluorid. 55
56 Az éghajlatváltozás hatásai A globális felmelegedés legfontosabb következményei: szélsőségesebb időjárási események, mint például árvizek, aszályok, nagy esőzések, hőhullámok, erdőtüzek; a víz rendelkezésre állásával kapcsolatos problémák; a gleccserek eltűnése és kevesebb hóesés; növények és állatok alkalmazkodása és néha elterjedésük eltolódása, sőt, akár kipusztulásuk; bizonyos növényi betegségek és kártevők elterjedése; emelkedő tengerszint; egészségügyi problémákat okozó intenzívebb szmog. 56
57 A fellépés költsége szemben a fellépés hiányának költségével Az éghajlatváltozás közgazdaságtanáról szóló Stern-jelentésben az szerepel, hogy a globális felmelegedés kezelése és ezzel az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése évente a világ GDP-jének +/- 1%-ába kerülne, míg a tétlenség minden évben a GDP legalább 5%-ába, de a legrosszabb forgatókönyv szerint akár 20%-ába is kerülhet a gazdaságnak. 57
58 Az EU-nak az uniós szintű politikák és intézkedések, valamint a nemzeti kezdeményezések révén sikerült az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását különválasztania a gazdasági növekedéstől. A 15 tagú EU (EU-15) 2004-re együttesen 0,9%-kal csökkentette kibocsátását 58
59 A Kiotói Jegyzőkönyv Az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményéhez (UNFCCC) tartozó, 1997-ben aláírt Kiotói Jegyzőkönyv keretében a szerződő felek vállalták, hogy csökkentik az éghajlatváltozásért felelős hat üvegházhatást okozó gáz kibocsátását. Az Európai Közösség vállalta, hogy a közötti időszakban az 1990-es szintekhez képest összesen 8%-kal csökkenti a CO2-kibocsátást. A jegyzőkönyv 2005 februárjában lépett hatályba, miután 55 szerződő fél ratifikálta, akik 1990-ben a teljes CO2-kibocsátás 55%-áért feleltek. 59
60 Nemzetközi klíma tárgyalások 2009 Koppenhága: az EU részéről komoly várakozás egy jogilag kötelező nemzetközi megállapodás tető alá hozása iránt -> kudarc 2010 Cancun: a nemzetközi klímatárgyalások folyamatának megmentése 2011 Durban: döntés arról, hogy a jogilag kötelező nemzetközi megállapodást 2015-ig kell megkötni, majd 2020-tól lép életbe 60
61 2012 Doha: döntés a Kiótói Jeyzőkönyv meghosszabbításáról 2020-ig 2013 Varsó 2014 Dél-Amerika 2015 Párizs: cél az új globális megállapodás megkötése 61
62 Erőfeszítések az EU-n belül 1. Európai éghajlat-változási program (ECCP) 2000 júniusában hozták létre két közlemény alapján azoknak a leginkább környezetbarát és költséghatékony uniós intézkedéseknek az azonosítása céljából, amelyek lehetővé teszik az EU számára a Kiotói Jegyzőkönyv szerinti céljainak elérését 62
63 2. Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának kereskedelme Az EU ETS az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere azáltal törekszik az általános kibocsátáscsökkentés biztosítására a legalacsonyabb kibocsátáscsökkentési költségek mellett, hogy piaci értéket rendel a kibocsátás csökkentéshez 3. Energiahatékonyság és megújuló energia 4. Szén-dioxid-megkötés és - tárolás (CCS) 63
64 Köszönöm a figyelmet! 64
Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek. Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium
Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium A kibocsátás csökkentés globális feladat A világ átlaghőmérséklet-növekedésének 2 C fok alatt tartása nemzetközileg
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, XXX COM(2016) 62 2016/0036 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye keretében létrejött Párizsi Megállapodásnak az Európai Unió nevében
RészletesebbenSZIJÁRTÓ ÁGNES DRS PROJEKTFINANSZÍROZÁSI KONFERENCIA NOVEMBER 12. BUDAPEST
SZIJÁRTÓ ÁGNES DRS PROJEKTFINANSZÍROZÁSI KONFERENCIA 2018. NOVEMBER 12. BUDAPEST ELŐADÁS TARTALMA I. MI A LIFE PROGRAM? II. KIK ÉS HOGYAN PÁLYÁZHATNAK? III. MILYEN PROJEKTTÉMÁKRA LEHET PÁLYÁZNI? IV. MI
Részletesebben***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA
Európai Parlament 2014-2019 Egységes szerkezetbe foglalt jogalkotási dokumentum 13.6.2017 EP-PE_TC1-COD(2016)0186 ***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA amely első olvasatban 2017. június 13-án került elfogadásra
RészletesebbenA8-0061/19 AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI * a Bizottság javaslatához
8.6.2017 A8-0061/19 Módosítás 19 Petra Kammerevert a Kulturális és Oktatási Bizottság nevében Jelentés Santiago Fisas Ayxelà Az Európa kulturális fővárosai kezdeményezés 2020 2033. évekre COM(2016)0400
RészletesebbenAz energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem
Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Környezetvédelmi akcióprogramok az Európai Unióban (1-5. akcióprogramok)
RészletesebbenMAGYAR HALGAZDÁLKODÁSI OPERATÍV PROGRAM MAHOP
MAGYAR HALGAZDÁLKODÁSI OPERATÍV PROGRAM MAHOP 2014-2020 dr. Viski József Helyettes államtitkár Miniszterelnökség Agrár-vidékfejlesztési Programokért Felelős Helyettes Államtitkárság Irányító Hatóság Európa
RészletesebbenKörnyezetvédelmi Főigazgatóság
Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem
RészletesebbenIntegrációtörténeti áttekintés. Az Európai Unió közjogi alapjai (INITB220)
Integrációtörténeti áttekintés Az Európai Unió közjogi alapjai (INITB220) Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) Robert Schuman francia külügyminiszter és Jean Monnet - 1950 május 9. Schuman-terv Szén-és
RészletesebbenFelkérjük a Tanácsot, hogy vizsgálja meg a szöveget annak érdekében, hogy általános megközelítést lehessen elérni a határozati javaslatról.
Conseil UE Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. november 10. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2016/0186 (COD) 13660/16 LIMITE FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: az Állandó Képviselők Bizottsága (I. rész)
RészletesebbenMEHI Szakmai Konferencia: Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: Energiahatékonyság, Klímacélok, Energiabiztonság Október 28.
MEHI Szakmai Konferencia: Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: Energiahatékonyság, Klímacélok, Energiabiztonság 2014. Október 28. Budapest Az EU integrált európai klíma és energia politika fő célkitűzései
RészletesebbenMagyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.
Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport
RészletesebbenHonvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.
Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése
RészletesebbenA kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése
IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,
RészletesebbenAz Európai Uniós éghajlat-politika prioritásai, kitekintéssel a hazai aktualitásokra Koczóh Levente András LIFE projekt koordinátor-helyettes
Az Európai Uniós éghajlat-politika prioritásai, kitekintéssel a hazai aktualitásokra Koczóh Levente András LIFE projekt koordinátor-helyettes Klímapolitikai Főosztály Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM)
RészletesebbenKlímapolitika Magyarországon
Klímapolitika Magyarországon A KlimAdat projekt nyitórendezvénye 2018. január 10. Dr. Botos Barbara Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Klímapolitikai Főosztály 1 NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK ENSZ Éghajlatváltozási
RészletesebbenAmit a zöld beszerzésről tudni kell. Bevezetés. Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11.
Amit a zöld beszerzésről tudni kell Bevezetés Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11. Tartalom Az Energiaklubról A zöld beszerzés definíciója A zöld beszerzés előnyei Buy Smart+ projekt
Részletesebben2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL
2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS
RészletesebbenA Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében
A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2014.11.19. Hevesi Zoltán Ajtony zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért, valamint
RészletesebbenA BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.2.1. COM(2018) 52 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának nyomon követésérés bejelentésére, valamint
RészletesebbenLIFE Éghajlat-politikai irányítási és tájékoztatási (GIC) pályázatok
LIFE Éghajlat-politikai irányítási és tájékoztatási (GIC) pályázatok IV. LIFE Klímapolitikai Tréning 2017. február 16. Kovács Barbara LIFE Éghajlat-politika alprogram Nemzeti kapcsolattartó I. A LIFE program
RészletesebbenZöld beszerzés a Buy Smart+ projekt tapasztalatai
Zöld beszerzés a Buy Smart+ projekt tapasztalatai Budapest, 2013. november 26. A Kbt. 2013. július 1-jei változásai nyomán felmerült egyes jogértelmezési kérdések konferencia Varga Katalin, Energiaklub
RészletesebbenVidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése
Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Gazdasági-társadalmi kihívások Jövedelem különbségek Áringadozás, kockázatmenedzsment
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.8.9. C(2016) 5091 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A kötelezettségszegési eljárások keretében a Bizottság által a Bíróságnak javasolt rögzített összegű és kényszerítő bírságok
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELEM A LIFE
KÖRNYEZETVÉDELEM A LIFE PÁLYÁZATOKBAN SZIJÁRTÓ ÁGNES LIFE KAPACITÁSFEJLESZTÉSI PROJEKT KOORDINÁTOR FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM LIFE INFORMÁCIÓS NAP 2017. JÚNIUS 8. KÖRNYEZETVÉDELEM ALPROGRAM A környezetvédelem,
RészletesebbenMELLÉKLET. a következőhöz: A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.5.17. COM(2017) 242 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az egységes európai közbeszerzési dokumentum (ESPD)
RészletesebbenLIFE Az éghajlatváltozás mérséklése LIFE - Climate Change Mitigation
LIFE Az éghajlatváltozás mérséklése LIFE - Climate Change Mitigation Dr. Toldi Ottó K+F tanácsadó, klímapolitikai referens Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Klímapolitikai Főosztály I. LIFE Klímapolitikai
RészletesebbenPÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK AZ EU LIFE PROGRAMJÁN BELÜL
PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK AZ EU LIFE PROGRAMJÁN BELÜL NOVÁK JUDIT, SZIJÁRTÓ ÁGNES FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM ÖKOINDUSZTRIA 2017. NOVEMBER 09. LIFE (L'INSTRUMENT FINANCIER POUR L'ENVIRONNEMENT) A környezetvédelem,
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, március 17. (OR. en)
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. március 17. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2014/0013 (NLE) 15436/15 AGRI 684 AGRIORG 101 JOGALKOTÁSI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: A TANÁCS RENDELETE
RészletesebbenLIFE Természet és biodiverzitás Többéves munkaprogram újdonságai
LIFE Természet és biodiverzitás - 2018-2020 Többéves munkaprogram újdonságai Bokor Veronika FM Természetmegőrzési Főosztály LIFE Pályázói igények szerinti tréning, 2018. február 20. LIFE 2018-2020 meghatározó
RészletesebbenMire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban
Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500
RészletesebbenBelső piaci eredménytábla
Belső piaci eredménytábla A tagállamok teljesítménye Magyarország (Vizsgált időszak: 2015) A jogszabályok nemzeti jogba történő átültetése Átültetési deficit: 0,4% (az előző jelentés idején: 0,8%) Magyarországnak
RészletesebbenKözlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon
Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi
RészletesebbenA Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás
A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata A tagállamokban alkalmazott eljárás ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Unióról szóló szerzıdés célkitőzései között szerepel az, hogy a szerzıdı felek tovább viszik
RészletesebbenMit jelent számomra az Európai Unió?
Mit jelent számomra az Európai Unió? Az Európai Unió egy 27 tagállamból álló gazdasági és politikai unió. Európa szomszédos országainak háborús kapcsolata érdekében jött létre a legsűrűbben lakott régió,
RészletesebbenKlíma Gazdaságpolitika_II. Dr. Zsarnóczai J. Sándor egyetemi docens SZIE, GTK, Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet
Klíma Gazdaságpolitika_II. Dr. Zsarnóczai J. Sándor egyetemi docens SZIE, GTK, Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet 2. Környezet politika Elvi keretek. Az Európai Unió környezet politikájának
RészletesebbenL 165 I Hivatalos Lapja
Az Európai Unió L 165 I Hivatalos Lapja Magyar nyelvű kiadás Jogszabályok 61. évfolyam 2018. július 2. Tartalom II Nem jogalkotási aktusok HATÁROZATOK Az Európai Tanács (EU) 2018/937 határozata (2018.
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, szeptember 27. (OR. en)
Conseil UE Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. szeptember 27. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2016/0184 (NLE) 12256/16 LIMITE JOGALKOTÁSI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: PUBLIC CLIMA 111 ENV
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, június 20. (OR. en)
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. június 20. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2016/0186 (COD) 10329/17 CODEC 1059 CULT 88 AELE 54 EEE 31 PE 46 TÁJÉKOZTATÓ Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. Az Európai Fejlesztési Alapra vonatkozó pénzügyi információk
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.6.15. COM(2015) 295 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az Európai Fejlesztési Alapra vonatkozó pénzügyi információk HU HU 1. ELŐSZÓ A 11. Európai Fejlesztési Alap
RészletesebbenLIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation
LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation Nyitrai Emese Klímapolitikai referens III. LIFE Klímapolitikai Tréning 2016. Szeptember 1. Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.10.23. COM(2015) 523 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az Európai Fejlesztési Alap (EFA): a 2015., 2016., 2017., 2018. és 2019. évi kötelezettségvállalásokra, kifizetésekre
RészletesebbenA klímaváltozással kapcsolatos stratégiai tervezés fontossága
A klímaváltozással kapcsolatos stratégiai tervezés fontossága Selmeczi Pál főosztályvezető Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Nemzeti Alkalmazkodási Központ Éghajlati Stratégiai Tervezési Főosztály
RészletesebbenErdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve
Erdély 2020/ Ágazat pg. 1 of 9 Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Ágazati konzultációs dokumentum
RészletesebbenVidékfejlesztési menedzsment és marketing e-learning - VETÉSFORGÓ
Vidékfejlesztési menedzsment és marketing e-learning - VETÉSFORGÓ Környezetgazdálkodás környezetpolitika Az utóbbi évtizedekben kénytelenek voltunk belátni, hogy a környezetvédelem nem választható külön
RészletesebbenZöldenergia szerepe a gazdaságban
Zöldenergia szerepe a gazdaságban Zöldakadémia Nádudvar 2009 május 8 dr.tóth József Összefüggések Zöld energiák Alternatív Energia Alternatív energia - a természeti jelenségek kölcsönhatásából kinyerhető
RészletesebbenBuy Smart+ A zöld beszerzés előnyei
Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei Budapest, 2013. október 30. Zöld beszerzés villásreggeli Varga Katalin, Energiaklub Tartalom Az Energiaklubról A zöld beszerzés definíciója A zöld beszerzés előnyei
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.10.14. COM(2016) 652 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az Európai Fejlesztési Alap (EFA) 2016., 2017., 2018., 2019. és 2020. évi kötelezettségvállalásaira, kifizetéseire,
RészletesebbenKörnyezetvédelem (KM002_1)
(KM002_1) 11. Fenntartható erőforrásgazdálkodás és fejlődés 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Fenntartható fejlődés a fenntartható fejlődés
RészletesebbenA Natura 2000 hálózat jelene, és szerepe az EU 2020-ig szóló biológiai sokféleség stratégiájában
A Natura 2000 hálózat jelene, és szerepe az EU 2020-ig szóló biológiai sokféleség stratégiájában Demeter András, tanácsadó Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóság, Brüsszel A biológiai sokféleség
RészletesebbenProjekt címe: LIFE TreeCheck:
Projekt címe: LIFE TreeCheck: A városi hőszigetek hatásainak minimalizálása zöld területekkel PROJEKT HELYSZÍNEK: Csehország, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia, valamint: Ausztria, Belgium és Németország
RészletesebbenLIFE környezetvédelem és erőforrás hatékonyság
LIFE környezetvédelem és erőforrás hatékonyság Hazai és EU stratégiai háttér sikeres projekttémák 2018. március 20. Hazai stratégiai háttér Nemzeti Környezetvédelmi Program (2015-2020) Fenntartható Fejlődés
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, október 7. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. október 7. (OR. en) 13015/16 FIN 631 FEDŐLAP Küldi: Az átvétel dátuma: 2016. október 7. Címzett: Biz. dok. sz.: Tárgy: az Európai Bizottság főtitkára részéről Jordi
RészletesebbenA Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák
A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok
RészletesebbenAz Európai Unió. Az Európai Unió zászlaja 1986-ban kezdték használni az Európai zászlót az Európai Közösségek jelképeként. Az Unió tagállamai
Az Európai Unió Az Unió jelmondata: In varietate concordia (magyarul: Egység a sokféleségben) Himnusza: Örömóda Az Európai Unió zászlaja 1986-ban kezdték használni az Európai zászlót az Európai Közösségek
RészletesebbenDuna Transznacionális Program. Budapest, 2015 március 26.
Duna Transznacionális Program Budapest, 2015 március 26. Tartalom - Danube Transznacionális Program: területi fókusz, prioritások és specifikus célok, költségvetés, ütemezés - Duna Program (DTP) Duna Stratégia
RészletesebbenHatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások
Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei
RészletesebbenHOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN
HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az európai integráció történeti áttekintése 137. lecke Schuman-tervezet Az
RészletesebbenAZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG MELLÉKLET AZ ENERGIAUNIÓ ÜTEMTERVE. a következőhöz:
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.2.25. COM(2015) 80 final ANNEX 1 AZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG MELLÉKLET AZ ENERGIAUNIÓ ÜTEMTERVE a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A
RészletesebbenLIFE Éghajlat-politikai irányítási és tájékoztatási pályázatok LIFE Climate Governance and Information (GIC) projects
LIFE Éghajlat-politikai irányítási és tájékoztatási pályázatok LIFE Climate Governance and Information (GIC) projects Kovács Barbara, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Klímapolitikai Főosztály I. LIFE
RészletesebbenAz Európai Unió jogrendszere 2017/2018.
Az Európai Unió jogrendszere 2017/2018. Követelmények, értékelés Kollokvium, 5 fokozatú jegy, írásbeli vizsga a vizsgaidőszakban Megajánlott osztályzat (3-5) feltételei: - Óralátogatás - Zh-k megfelelő
RészletesebbenRESTREINT UE. Strasbourg, COM(2014) 447 final 2014/0208 (NLE) This document was downgraded/declassified Date
EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.7.1. COM(2014) 447 final 2014/0208 (NLE) This document was downgraded/declassified Date 23.7.2014 Javaslat A TANÁCS RENDELETE a 2866/98/EK rendeletnek az euró litvániai
RészletesebbenKONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében
KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében Bevezetés Előzetes megjegyzés: Az alábbi dokumentumot
RészletesebbenA KAP második pillére Az Európai Unió vidékfejlesztési politikája Varga Ágnes
A KAP második pillére Az Európai Unió vidékfejlesztési politikája Varga Ágnes egyetemi tanársegéd varga.agi14@gmail.com Vidékföldrajz és vidékfejlesztés III. Szociológia alapszak, regionális és településfejlesztés
RészletesebbenPályázati lehetőségek. civil szervezetek részére január 15.
BUDAPEST FŐVÁROS XVII. KERÜLET RÁKOSMENTI POLGÁRMESTERI HIVATAL POLGÁRMESTERI IRODA EU PROGRAMIRODA Pályázati lehetőségek civil szervezetek részére 2018. január 15. 1173 Budapest, Pesti út 165.; Levélcím:
Részletesebben8. KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ SAJÁT FORRÁSOK EURÓPAI ADATVÉDELMI BIZTOS
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.10.19. COM(2015) 545 final 8. KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A 2015. ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ SAJÁT FORRÁSOK EURÓPAI ADATVÉDELMI BIZTOS HU HU Tekintettel: az Európai
RészletesebbenA strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon
A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.10.25. COM(2017) 622 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az Európai Fejlesztési Alap (EFA): a 2017., 2018. és 2019. évi kötelezettségvállalásokra, kifizetésekre és
RészletesebbenNemzetközi klímapolitikai együttműködés, az EU klímapolitikája, vállalásai, eszközei, és a hazai feladatok
Nemzetközi klímapolitikai együttműködés, az EU klímapolitikája, vállalásai, eszközei, és a hazai feladatok dr. Faragó Tibor, dr. Hasznos Erika sztratoszféra Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium felszín
RészletesebbenÉszrevételek ( 1 ) Részletes vélemények ( 2 ) EFTA ( 3 ) TR ( 4 ) Belgium Bulgária Cseh Közt.
2010.6.24. Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 164/3 A Bizottság által közölt tájékoztatás az Európai Parlament és a Tanács műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira
RészletesebbenHazai intézkedések értékelése az energia és a klímapolitika kapcsolatrendszerében. Prof. Dr. Molnár Sándor Prof. Dr.
Hazai intézkedések értékelése az energia és a klímapolitika kapcsolatrendszerében Prof. Dr. Molnár Sándor Prof. Dr. Tánczos Katalin A magyar energia- és környezetpolitika összefüggései, új kihívásai MTA
RészletesebbenAz EU kohéziós politikájának 25 éve ( ) Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI
Az EU kohéziós politikájának 25 éve (1988-2013) Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI A kohéziós politika jelentősége Olyan európai közjavakat nyújt, amit a piac nem képes megadni
Részletesebben(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)
2006.4.27. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 114/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 629/2006/EK RENDELETE (2006. április 5.) a szociális biztonsági rendszereknek
RészletesebbenFIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013
FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:
RészletesebbenAz EU regionális politikája
Az EU regionális politikája 2017. 12. 07. Mit értünk régió alatt? A régió alatt egyedi sajátosságokat felmutató, valamilyen közös jellemzőket magában foglaló s ezek alapján földrajzilag elhatárolható területi
RészletesebbenA évi LIFE természetvédelmi témájú pályázati felhívások ismertetése
A 2018. évi LIFE természetvédelmi témájú pályázati felhívások ismertetése Bokor Veronika FM Természetmegőrzési Főosztály LIFE Infonap, Dobogókő 2018. május 10. LIFE 2018-2020 meghatározó dokumentumok LIFE
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. Pénzügyi információk az Európai Fejlesztési Alapról
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.6.15. COM(2018) 475 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Pénzügyi információk az Európai Fejlesztési Alapról Európai Fejlesztési Alap (EFA): a kötelezettségvállalások,
RészletesebbenLIFE természetvédelmi pályázatok értékelési szempontjai
LIFE természetvédelmi pályázatok értékelési szempontjai Pályázói igények szerinti tréning - 2018. február 20-21. Földművelésügyi Minisztérium, Természetmegőrzési Főosztály Demeter András, LIFE Kapacitásfejlesztési
RészletesebbenEgészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága
Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy
Részletesebben7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig)
7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig) A jövőkép 2050-ben a bolygó ökológiai kapacitásait figyelembe véve, azok keretein belül és jól fogunk élni. Jólétünk és az egészséges környezet hátterében az innovatív,
RészletesebbenMit tudunk az Európai Unióról? 3.rész
2009 július 22. Flag 0 Értékelés kiválasztása nincs Give Mit értékelve tudunk az Európai Mérték Még 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Tájékoztatás/ismeret hiányból fakad az EU-szkepticizmus? A magyar lakosságnak vajon
RészletesebbenAz EU környezetvédelmi és éghajlat-politikai programja (LIFE)
Az EU környezetvédelmi és éghajlat-politikai programja (LIFE) Novák Judit LIFE nemzeti kapcsolattartó (környezetvédelem) II. LIFE Környezetvédelmi tréning Budapest, 2017. május 10. LIFE 14/CAP/HU/000010
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓ LIFE PROGRAMJA
AZ EURÓPAI UNIÓ LIFE PROGRAMJA Szijártó Ágnes Agrárminisztérium Környezetfejlesztési és stratégiai Főosztály Vállalkozz környezetbarát módon c. konferencia 2019. május 30. EU pénzügyi eszköze LIFE PROGRAM
RészletesebbenA környezetjog szabályozása
Környezetjogi szabályozás elemei, EU környezetjoga A környezetjog szabályozása másodlagos: nem önálló jogszabályban nincs egységes szabályozási szemlélet; a szabályozás tárgya nem a védelem. elsődleges:
Részletesebben- Fenntarthatósági szempontok érvényesítése a pályázatokban -
- Fenntarthatósági szempontok érvényesítése a pályázatokban - A leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásainak megerősítése ÁROP-1.1.5/C A Tokaji kistérség fejlesztési
Részletesebben0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés
0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként
Részletesebben2018/149 ELNÖKI TÁJÉKOZTATÓ Budapest, Riadó u Pf Tel.:
2018/149 ELNÖKI TÁJÉKOZTATÓ 2018. 08. 03. 1026 Budapest, Riadó u. 5. 1525 Pf. 166. Tel.: +36 1 882 85 00 kapcsolat@kt.hu www.kozbeszerzes.hu A Közbeszerzési Hatóság Elnökének tájékoztatója a Kbt. 62. (1)
RészletesebbenAz Európai Unió Erdészeti Stratégiája október 4. Budapest
Az Európai Unió Erdészeti Stratégiája 2013. október 4. Budapest Szepesi András Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály Az Európai Unió Erdészeti Stratégiája - 1998 Az EU-ban nincs közös erdészeti politika,
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.4. COM(2014) 324 final 2014/0170 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről HU HU INDOKOLÁS 1. A JAVASLAT HÁTTERE
RészletesebbenÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK
ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa
RészletesebbenA KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA SZÁMOKBAN
A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA SZÁMOKBAN Az alábbi táblázatok a közös agrárpolitika (KAP) egyes területeinek alapvető statisztikai adatait mutatják be a következő felbontásban: a mezőgazdaság és az élelmiszeripar
RészletesebbenKÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák.
KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens ENSZ világértekezlet: Stockholmi Környezetvédelmi Világkonferencia Stockholm, 1972. június 5-16.
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az EU intézményei 138.lecke Az intézményrendszer általános jellemzői Az Európai
RészletesebbenAz Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar
Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika
RészletesebbenHálózatba kapcsolt és fenntartható városi mobilitás
Hálózatba kapcsolt és fenntartható városi mobilitás Zalai Önvezető Jármű Klaszter 2018. április 19. Előadó: Drescher László - Klasztermenedzser Zalai Önvezető Jármű Klaszter 2018 munkaprogram - 2. terület:
RészletesebbenAz EUREKA és a EUROSTARS program
Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének
RészletesebbenA LIFE Éghajlat-politika Alprogram évi hagyományos projektekre vonatkozó felhívása
A LIFE Éghajlat-politika Alprogram 2016. évi hagyományos projektekre vonatkozó felhívása II. LIFE Klímapolitikai Tréning 2016. június 30. Kovács Barbara LIFE Éghajlat-politika alprogram Nemzeti kapcsolattartó
RészletesebbenMELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.7.23. COM(2014) 520 final ANNEXES 1 to 3 MELLÉKLETEK a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Az energiahatékonyságról, és annak az
Részletesebben