A HAZAI BIZTOSÍTÁSI PIAC VÁLTOZÁSA A RENDSZERVÁLTÁS IDEJÉN

Átírás

1 A HAZAI BIZTOSÍTÁSI PIAC VÁLTOZÁSA A RENDSZERVÁLTÁS IDEJÉN EKE Zsolt, PhD-hallgató 7 Nyugat-magyarországi Egyetem, Közgazdaságtudományi Kar, Széchenyi István Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola Absztrakt A vizsgált téma jelentőségét az adja, hogy egyfelől a növekvő számú katasztrófahelyzet okán az öngondoskodás jelentősége folyamatosan növekszik, másfelől a múltbeli folyamatok vizsgálata a jelen adatain túl további ismertekkel ruház fel minket a vizsgált terület működését illetően. A biztosítási piac a rendszerváltás időszakában jelentős változásokon ment keresztül, amely egyrészt mennyiségi másrészt minőségi változásokat jelentett. Az előadás során arra vállalkozom, hogy jelentős mértékben matematikai, statisztikai vizsgálatok eredményeire támaszkodva bemutassam az ágazati piac legfontosabb változásait abban az időszakban. Ennek keretén belül megfigyelhetjük a tapasztalati adatokat, az 199-es esztendő előtti várakozásokat, valamint azt hogy ezek miként változtak az 199-es éveket követően a változó gazdasági, politikai és jogi környezetben, továbbá az Európára jellemző globális folyamatokba illeszkedően. Kulcsszavak: Öngondoskodás, rendszerváltás, statisztikai elemzés, kvantitatív és kvalitatív változások Abstract It makes the importance of the examined topic, that on the one hand the increasing number of disasters causing the popularity of the self-care to grow in numbers. On the other hand the examination of the process of the past including the data of the present gives us more knowledge about the progress of the examined area. The insurance market in the time of regime changed a lot, and we can see it in the quantity as well as in the quality. In the performance I will present the sectors market most important changes in that time, relying on the mathematical, statistical studies' results. According to this, we can see the datas of experience, the changes before 199, as well as how they had changed over the 9's in the variable economic, political and juristical environment, furthermore fitting in the global process of Europe. Keywords: self-care, time of regime, statistical analysis, quantitative and qualitative changes 1. Bevezetés, célok Jelen tanulmány arra vállalkozik, hogy rávilágítson a magyar biztosítási piac változásának sajátosságaira a rendszerváltás időszakában, három konkrét szakaszra bontva: közötti időszak, közötti idő, és éveket felölelő periódus. 7 eke.zsolt_68@yahoo.hu 113

2 A téma véleményem szerint azért fontos, mert egyrészt a pénzügyi válság rávilágított arra a problémára, hogy az egyéni befektető a válság hatásainak jóval nagyobb mértékben kitett [Banyár, 23, Szekeres, 21], mint a megfelelő szakmai és tapasztalati háttérrel és erőforrásokkal rendelkező intézményi befektetők. Emiatt az élet üzletági, hagyományos és befektetési, unit linked jellegű biztosítási termékek jelentősége az ügyfelek részéről jelentős mértékben megemelkedett a biztonságos öngondoskodás szempontjaira tekintettel [Adorján et al, 24]. Másrészt a nem-élet biztosítások oldaláról elmondható, hogy a folyamatban lévő klímaváltozással összefüggésben lévő természeti károk kárgyakorisága (egységnyi szerződésre jutó károk aránya) és átlagkára (az egy kárra számított átlagos kárkifizetés) folyamatosan emelkedő tendenciát mutat [Asztalos, 1997, Czegle, 1996] (1. és 2. ábra). 1. ábra: Kibocsátás és koncentrációváltozás, neuralgikus gázok Forrás: IPCC (214) 114

3 2. ábra: A Föld átlaghőmérsékletének várható változása és egyéb kedvezőtlen jelenségek Forrás: IPCC (214) Az IPCC (Éghajlatváltozási Kormányközi Testület) jelentései alapján az üvegházhatást okozó gázok mennyiségi felszaporodásának köszönhetően már most jelentős bolygónk felmelegedése. A legfrissebb jelentés alapján 21-ra akár 5 fokkal is megnőhet bolygónk átlaghőmérséklete. Ennek következménye a szélsőséges időjárási események számának valamint intenzitásának jelentős mértékű megemelkedése, ami 3. és 4. ábrán is megfigyelhető: 3. ábra: Időjárás okozta károk számának változása Forrás: Münich Re ábra: Természeti katasztrófák okozta károk és mértékük , Forrás: NOAA/NESDIS/NCDC

4 Fentiek alapján egyértelműen megállapítható, hogy az öngondoskodás jelentősége a vagyonbiztosítások területén is jelentős mértékben megemelkedett, és ez csak növekedni fog a jövőben [Ébli 1991, 1993, 1993]. Ezt erősíti a kormányzati szerepvállalás csökkenése, ami a rendszerváltás óta folyamatosan jellemző [Horinka-Luttenberg, 25, Futó, 21]. (jó példa erre az agrárium legutóbb bevezetett állami díjtámogatott biztosítási rendszere). A téma általános fontossága mellett a rendszerváltás időszakára jellemző jelenségek számba vétele azért lényeges, mert az akkori folyamatok megértése segít a jelen és a jövő jelenségeinek jobb megértésében, mely lehetőséget az esetleges beavatkozás hatékonyságának növelésére is. E gondolatoknak az ad nagyobb hangsúlyt, hogy bár a 214-es év a második volt, melynek éves összesített biztosítási díjbevétele növekvő tendenciát mutatott, a biztosítási penetráció (GDP arányos biztosítási kiadások) mértéke itthon továbbra is a nyugat-európai átlag csak mintegy harmada (3%) körül mozog [Eke-Hegedűs-Pataki-Széles, 214].. 2. A biztosítási piac változásai a rendszerváltás időszakában 2.1 Piaci koncentráció A piaci koncentráció a biztosítási ágazatban a rendszerváltást megelőzően, 1986-ig elérte elvi maximumát, az egyetlen, monopóliumként működő Állami Biztosító jelenlétével ban viszont lehetővé vált biztosítótársaságok alapítása, s egyben megalakult a Hungária Biztosító. Nem volt akkor még valós piaci verseny, hiszen az új, mesterségesen létrehozott résztvevő az Állami Biztosító gépjármű-, vállalati vagyon-, és nemzetközi biztosítási állományát kapta meg, kijelölve a két szereplő működésének területeit. A teljes piaci nyitás 1988-ban indult el, mely esztendőben a két állami vállalat tevékenységének liberalizációja mellett megalakult a kompozit Garancia Biztosító, és az utazási biztosításokra szakosodott Atlasz Biztosító [Závodnyik, 24]. Ezt követően a piaci szereplők száma ugrásszerűen megemelkedett, 2-re mintegy 2-ra emelkedett, mely nagyságrend azóta is jellemző a hazai biztosítási piacra [Pataki-Eke, 211]. A pontos változásokat az 5. ábra szemlélteti: 25 A piaci szereplők számának hazai változása között ábra: A piaci szereplők számának hazai változása között Forrás: MABISZ adatok alapján saját gyűjtés 116

5 2.2 Az ágazati összesített díjbevétel A rendszerváltás időszakát három különböző, a körülményeket illetően elkülöníthető periódusban vizsgáljuk: : az állampárti időszak: az egypártrendszer időszaka, jellemző a piaci liberalizáció hiánya, : az útkeresés időszaka: a korábbi értékrend és szabályrendszer fellazult, de még nem lépett a helyébe az új, : a konszolidáció évei: megszilárduló piacliberalizációs körülmények. Vizsgáljuk meg az összesített biztosítási díjbevétel változásait az előbb részletezett három 5 éves periódusban! ( ábra) 45 Biztosítási díjbevétel mft y = 428,2x -8E+6 R² =, Év ábra: Biztosítási díjbevétel alakulása Magyarországon között Forrás: MABISZ adatok alapján saját szerkesztés 14 Biztosítási díjbevétel mft y = 14452x -3E+7 R² =, Év 7. sz. ábra: Biztosítási díjbevétel alakulása Magyarországon között Forrás: MABISZ adatok alapján saját szerkesztés 117

6 y = 51725x -1E+8 R² =,9743 Biztosítási díjbevétel mft Év sz. ábra: Biztosítási díjbevétel alakulása Magyarországon között Forrás: MABISZ adatok alapján saját szerkesztés Rátekintve a fenti három ábrára, az látható, hogy a kumulált díjbevétel adatokra illesztett trendvonal meredeksége nagyjából megegyezik, de rögtön szembeötlik, hogy a három grafikon y tengely szerinti léptéke nem azonos: az közötti periódust illetően 45 milliárd Ft, az évek adatait ábrázoló grafikonon 14 milliárd Ft, míg az közötti időszak grafikonján 45 milliárd Ft a legmagasabb érték. Ezt mutatja a trendvonalak grafikonra jegyzett egyenlete is: az évi átlagos díjbevétel az első periódusban 4,2 milliárd Ft, a másodikban 14,5 milliárd Ft, a harmadikban 52 milliárd Ft. Biztosítási díjbevétel mft y = 14452x -3E+7 R² =,929 y = 428,2x -8E+6 R² =,946 y = 5199x -1E+8 R² =, Év ábra: Biztosítási díjbevétel alakulása Magyarországon , és között Forrás: MABISZ adatok alapján saját szerkesztés 118

7 Az adatok alapján le is vonhatnánk azt a következtetést, hogy a biztosítási piac növekedésének dinamikája példaértékű volt a vizsgált időszakban. Ha a három adatsort egy grafikonon ábrázoljuk, ez a tendencia még inkább nyomatékot kap (ld. 9. ábra). Vizsgáljuk meg, mi húzódik meg a háttérben, jelentenek-e a megfigyelt adatok valós növekedést? 1. táblázat: Évek, időszakok kumulált díjbevételei nominál és reál értékben Forrás: MABISZ és KSH adatok alapján saját szerkesztés Az 1. táblázat adatai azt mutatják, hogy bár nominálisan jelentős volt az ágazati kumulált díjbevétel növekedése mindhárom periódusban, az időszakok átlagos inflációját is a modell részévé téve a fejlődés nem ilyen mértékű: bár megfigyelhető mindhárom időszakban, az közötti időszakban csak 4,41%, az közöttiben mindössze,95%, az közti években a legtöbb, 9,6% volt az átlagos évi fejlődés. 5. Összefoglaló A tanulmányban rögzített jelenségek bizonyították, hogy a számszerű adatokat milyen mértékben tudják befolyásolni a körülmények, milyen mértékben értékelődik át egy-egy vizsgált jelenség például az inflációt tekintve. Látható, hogy a valós növekedés legnagyobb üteme az közti időszakban volt megfigyelhető, ami a piaci viszonyok megszilárdulásával, az átmeneti időszak kedvezőtlen jelenségei (reálbér-csökkenés, növekvő munkanélküliség, stb.) után a gazdaság erősödésére, a keresetek növekedésére vezethető vissza. A további időszakokat tekintve az infláció csökkenésével a valós fejlődés 27-ig töretlen, a pénzügyi krízis idején jelentősen visszaesik (a 27-es 93 milliárd Ft-ról 212-re 768 milliárd Ft-ra esik vissza), majd 213 és 214-es években már emelkedést mutatva elérte a 85 millió Ft-ot. A lényegi mérőszám, a biztosítási penetráció továbbra is csupán 3%. 119

8 6. Irodalomjegyzék Könyvek 1 Adorján et al.: Ágazati biztosítástan. Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Rt, Budapest 24, 2 Asztalos László György: Biztosítási kézikönyv. Biztosítási Oktatási Intézmény, Budapest 1997, 3 Banyár József: Életbiztosítás. Aula, Budapest 23, 4 Czegle Tibor: Biztosítási alapismeretek. Pénzügyi és Számviteli Főiskola, Budapest 1996, 5 Ébli Györgyné: A biztosítás közgazdasági alapjai. Dabas-Jegyzet Kft, Budapest 1993, 6 Ébli Györgyné: A biztosítás üzemgazdasági alapjai. Dabas-Jegyzet Kft, Budapest 1993, 7 Ébli Györgyné: A vagyonbiztosítás. Közgazdasági és Jogi könyvkiadó, Budapest 1991, 8 Futó Gábor: Társadalombiztosítás. Penta Unió Oktatási Centrum Zrt, Budapest 21, 9 Horinka Melinda Luttenberg Zoltán: Biztosításelmélet és üzemgazdaságtan. Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Rt, Budapest 25, 1 Szekeres István: Biztosítás ismeretek. SZIE GK egyetemi jegyzet, Budapest Zavodnyik József: Biztosítási jog. Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Rt, Budapest 24, Publikációk, tanulmányok 12 Zsolt Eke - Mihály Hegedűs - László Pataki - Zsuzsanna Széles: Analysis of the Influencing Factors of Hungarian Insurance Market. Ed.: Csaba Illés Bálint - Anna Dunay - Anna Slocinska: New Trends in Management in the 21st Century. Monograph. Czestochowa, 214. ISBN ) 13 Pataki László - Eke Zsolt: A hazai és nyugat-európai biztosítási piac eltérésének okai két évtizeddel a rendszerváltás után. Változó Környezet Innovatív Stratégiák Nemzetközi tudományos konferencia, Sopron, 211. Adatszolgáltatók, adatforrások