MUNKADOKUMENTUM. HU Egyesülve a sokféleségben HU a fejlődő országok számára a növekedés motorját jelentő kereskedelemről és beruházásról

Átírás

1 EURÓPAI PARLAMENT Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság MUNKADOKUMENTUM a fejlődő országok számára a növekedés motorját jelentő kereskedelemről és beruházásról Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság Előadó: Tokia Saïfi DT\ doc PE v02-00 Egyesülve a sokféleségben

2 A kereskedelem és a beruházás mint a növekedés elősegítői a fejlődő országokban Bár a kereskedelem és a beruházás valóban növekedést idézhetnek elő, önmagukban nincs döntő hatásuk. A fejlődő országok világkereskedelembe való bekapcsolódását leggyakrabban az őket jellemző strukturális hiányosságok (pl. a humán tőke, a kormányzás és az infrastruktúrák elégtelen szintje) gátolják. Ezért megfelelő technikai és pénzügyi támogatásra van szükség ahhoz, hogy ezek az országok meg tudják ragadni a kínálkozó lehetőségeket. A 2005-ben 1 elindított kezdeményezésnek, a kereskedelemösztönző támogatásoknak is ez a megállapítás képezi az alapját. A kereskedelmi technikai támogatást, a kereskedelemhez kapcsolódó infrastruktúrák fejlesztését, a termelőkapacitás növelését és a kereskedelemmel összefüggő kiigazításokat tartalmazza 2. Jóllehet a kereskedelemösztönző támogatást rendkívül sokféle támogató biztosítja, megállapítható, hogy a támogatás általában azonos modelleken alapul és nem feltétlenül felel meg az egyes fejlődő országok sajátos igényeinek. A kereskedelemösztönző támogatást nem csupán növelni kellene, hanem célirányosabbá is kellene tenni. Ezért az előadó üdvözli az Európai Bizottság azon javaslatát, amely a fejlesztési célú uniós kereskedelempolitikák tervezése és végrehajtása tekintetében fokozottabb differenciálásra szólít fel. Az előadó ugyanakkor sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság nem vonta le az összes következtetést. Az egyes országokhoz igazított, differenciált politikákhoz egyrészt a nemzetközi támogatók közötti nagyobb fokú koordinációra van szükség annak érdekében, hogy mindegyikük az erősségeinek és a kompetenciáinak megfelelően pozícionálja magát, másrészt a kedvezményezett országok kormányaival való valódi együttműködésre van szükség. A támogatók közötti, illetve a támogatók és a kedvezményezettek közötti együttműködés megerősítése A támogatók közötti együttműködés megerősítése A kereskedelemösztönző támogatást számos olyan támogató biztosítja, akik képesek ugyanazon ország területén egyeztetés nélkül is párhuzamosan futó projekteket végrehajtani. A gazdaságfejlesztésre szánt pénzösszegek eredménytelen felhasználását az átfogó stratégiai dimenzió hiánya okozza. Az előadó üdvözli a legkevésbé fejlett országokra (LDC-országokra) vonatkozó megerősített integrált keret 3 kezdeményezését, azonban sajnálatát fejezi ki annak gyenge eredményei miatt, és kétségeinek ad hangot annak tényleges hatása kapcsán. Amennyiben a WTO koordinátori szerepét megerősítik, a támogatók közötti együttműködés 1 A WTO 2005-ös hongkongi miniszteri konferenciája. 2 Lásd: ben vezették be és az IMF-et, a Nemzetközi Kereskedelmi Központot, az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciáját (UNCTAD), az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programját (UNDP) és a Világbankot, valamint annak vagyonkezelői alapját foglalja magában. PE v /6 DT\ doc

3 partnerségek és fórumok szervezésén keresztül informálisabbá válhatna. Az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája (UNCTAD) például évente fórumot rendez a nyersanyagok kérdéséről 1, kétévente pedig a beruházásokról 2. Mivel a feltörekvő fejlődő gazdaságokban egyre nagyobb arányt képviselnek a szolgáltatások, ez utóbbiakról is kellene ilyen találkozókat tartani. A Bizottságnak, az uniós tagállamoknak és ügynökségeiknek biztosítaniuk kellene, hogy az általuk kialakított projektek a nemzetközi kötelezettségvállalásaiknak 3 megfelelően kiegészítsék egymást. Hatásuk optimalizálása érdekében az Uniónak a külső fellépése különböző területeit is hasonlóképpen össze kellene kapcsolnia. Az egyes támogatók erősségeinek jobb kiaknázása Közleményében a Bizottság úgy véli, hogy az Unió élen jár a kereskedelemösztönző támogatásban. Bár az Unió a 2010-ben 4 vállalt 10,7 milliárd eurós összeggel a legnagyobb támogatónak minősül a kereskedelemösztönző támogatás területén, a fejlesztéssel kapcsolatos kereskedelmi megközelítése továbbra is hagyományosnak mondható (vámmentességek, a tarifális preferenciák általános rendszere, aszimmetrikus kereskedelmi megállapodások). Az előadó véleménye szerint az Unió nem aknázza ki kellőképpen egyes erősségeit, különösen a többoldalú rendszerben betöltött pozícióját és a nemzetközi kereskedelmi szabályokban való jártasságát. Ha erősségeire támaszkodna, még több kereskedelmi technikai segítséget nyújthatna, aminek az lenne az előnye, hogy nem terhelné tovább a válság által már megtépázott költségvetést, és az egyszerű pénzügyi hozzájárulásnál tartósabb hatásai lennének. Az Unió így támogatóként léphetne fel azon LDC- országok WTO-hoz való csatlakozása tekintetében, amelyek még nem tagjai a szervezetnek. Az előadó üdvözli emellett a WTO azon közelmúltbeli döntését, hogy az LDC-országok esetében egyszerűbbé teszi a csatlakozási eljárást. Ugyanezen célkitűzés szellemében az Uniónak is latba kellene vetnie a befolyását a kereskedelemkönnyítési megállapodásról folytatott tárgyalások mihamarabbi lezárása érdekében. Az Unió technikai segítségnyújtásának a meglévő nemzetközi kereskedelmi rendelkezések végrehajtásához nyújtott támogatásban, így például az alábbiakban kellene megnyilvánulnia: a különféle típusú megállapodásokban és tárgyalási technikákban jártas uniós tárgyalócsoportok segítséget nyújthatnának a fejlődő országok számára kereskedelmi stratégiáik kidolgozásához, vagy akár tárgyalásaik során is, és terjeszthetnék az e területre vonatkozó legjobb gyakorlatokat (felülvizsgálati záradékok, kölcsönös elismerés stb.); 1 UNCTAD Global Commodities Forum. 2 UNCTAD World Investment Forum. 3 Különösen a szöuli fejlesztési konszenzus a közös növekedésért (Seoul Development Consensus for Shared Growth), november EU Accountability Report on Financing for Development (A fejlesztésfinanszírozás elszámoltathatóságáról szóló évi uniós jelentés; az Unió kereskedelemösztönző támogatásról szóló évi eredményjelentésének melléklete). DT\ doc 3/6 PE v02-00

4 az Unióval ellentétben a fejlődő országok nagyon ritkán fordulnak a WTO Vitarendezési Testületéhez 1 ; az Unió itt tanácsadói szerepet tölthetne be a WTO tanácsadó központja által kínált lehetőségekkel vagy azoknak a kereskedelmi akadályoknak az azonosításával kapcsolatban, amelyek jogorvoslat tárgyát képezhetik. Más intézkedések is hozhatók, többek között a szellemitulajdon-jogok, a közbeszerzések vagy az egészségügyi és növény-egészségügyi szabályok területén (különösen az alapvető mezőgazdasági termékekre vonatkozóan). A nemzeti kezdeményezések segítése és támogatása Utolsó ülésén az UNCTAD világosan jelezte, hogy a megfelelően célzott és méretezett, a kereskedelmi és a beruházási szakpolitikákat is magukban foglaló nemzeti célkitűzések és nemzeti fejlesztési stratégiák meghatározása [továbbra is] állandó törekvés [kell, hogy legyen] 2. A hatékonyság érdekében minden intézkedést az érintett kormánnyal egyeztetve kell kidolgozni, ez utóbbinak pedig viszonzásul teljes mértékben igazodnia kell azokhoz. A fejlődő országok kereskedelmi politikáinak támogatniuk kell az egyéb nemzeti szakpolitikákat. Külön hangsúlyt kell fektetni a mezőgazdasági ágazatra, mivel, bár a fejlődő országokban továbbra is alapvető fontosságú gazdasági ágazatnak számít, a hivatalos fejlesztési segélyek mindössze 5%-át fordítják rá 3. Ezzel párhuzamosan a kereskedelempolitikákat a fent említett strukturális hiányosságok megszüntetését célzó politikákkal kell kiegészíteni. A közlekedés, az energia- és kikötői infrastruktúrák, a távközlés kulcsfontosságú ágazatok, amelyeket a kereskedelem előmozdítása érdekében meg kell erősíteni. Az Uniónak mindenekelőtt újra kellene gondolnia a regionális kereskedelmi integrációval kapcsolatos elképzeléseit: jelenlegi hozzáállása inkább neheztelést kelt a fejlődő országokban és kontraproduktív hatást gyakorolhat azzal, hogy gátolja a helyi regionális szervezetek fejlődését vagy tevékenységét. Mivel a világpiaci kereskedelmi integráció a gazdasági növekedés egyik megfelelő eszköze, a regionális és helyi piacok fejlesztése ennek egyik fontos első lépését jelenti, amit nem szabad sem gátolni, sem figyelmen kívül hagyni. Végül kereskedelmi tárgyalásai során az Uniónak tiszteletben kellene tartania partnerei döntéseit és szükségleteit, és arra kellene törekednie, hogy a megállapodásokról az egyes országok fejlettségi szintjének megfelelően tárgyaljon. Alkalmazkodás az új gazdasági és geopolitikai környezethez Alkalmazkodás a gazdasági és pénzügyi válság következményeihez 1 Bár a fejlődő országok által benyújtott kérelmek száma az elmúlt években jelentősen nőtt, meg kell jegyezni, hogy ezek közül mindössze 6 teszi ki a fejlődő országok által benyújtott kérelmek 60%-át, és hogy a legkevésbé fejlett országok közül csak Banglades vette igénybe ezt az eljárást. 2 Lásd 3 Ezzel szemben 1979-ben 17%-ot. Forrás: FAO.. PE v /6 DT\ doc

5 A fejlett országokban a válság hatására csökkent a kereskedelemösztönző támogatás finanszírozási képessége. A kielégítő támogatási szint fenntartása érdekében az Uniónak a rendelkezésére álló pénzeszközök hatékony felhasználására kellene törekednie, és csökkentenie kellene a kereskedelemösztönző támogatással kapcsolatos intézkedések működési és felügyeleti költségeit. A segélyhatékonyságról szóló Párizsi Nyilatkozatban 1 foglalt elvek továbbra is aktuálisak, de nagyobb figyelmet kellene fordítaniuk a regionális dimenzióra. A fejlődő országokba irányuló uniós támogatás hatékonyabbá tétele a fejlesztésfinanszírozás mozgósítása során című bizottsági közlemény 2 érdekes javaslatokat tartalmaz ezzel kapcsolatban, amelyet az előadó szeretne mihamarabb megvalósulni látni. Másfelől az tapasztalható, hogy a kereskedelemmel ellentétben a beruházás még nem állt vissza a válság előtti szintre. Az Uniónak új finanszírozási és beruházási formákat is elő kellene mozdítania. A busani konferencián 3 elhangzott, hogy a fejlődő országokban nemzetközi magántőkéből is biztosítható lenne a finanszírozás és a beruházás. Kiemelt figyelmet kellene fordítani az állami és magántőkét mozgósító fejlesztési együttműködési formákra (szponzorálás, társfinanszírozás, köz- és magánszféra közötti partnerségek), valamint az új finanszírozási források felkutatására (pl. pénzügyi tranzakciós adó). Végül a fejlődő országoknak előtérbe kell helyezniük a belföldi kereslet növelését, és tovább kell diverzifikálniuk az exportkínálatot. Külön figyelmet kell fordítani a munkahelyteremtésre, valamint a termelőkapacitások és a szolgáltatási ágazat (különösen az e-kereskedelem és az idegenforgalom) megerősítésére. Új nemzetközi geopolitikai helyzet A nagy feltörekvő országok (a BRICS-országok: Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél- Afrika) abban a különleges helyzetben vannak, hogy egyszerre kapnak és nyújtanak fejlesztési és kereskedelemösztönző támogatást. Vezetőik 2011-ben közös nyilatkozatot 4 fogadtak el, amelyben hangsúlyozzák, hogy a növekedés és a fejlődés a szegénység elleni küzdelem középpontjában állnak. Céljaik tehát hasonlóak a fejlett országokéihoz. Az általuk nyújtott támogatás azonban az uniós gyakorlattal ellentétben elsősorban technikai segítségnyújtásból és infrastruktúra-finanszírozásból áll. A fejlett országoknak figyelembe kell venniük ezt a helyzetet és kiegészítő fellépéseket javasolva igazodniuk kell ahhoz. Az Uniónak emellett azért is meg kellene ragadnia ezt a lehetőséget, hogy hatékony partnerséget építsen ki a nagy feltörekvő országokkal. Ugyanúgy, ahogy a fejlett országoknak igazodniuk kell ehhez az új felálláshoz, a BRICSországoknak is több erőfeszítést kell tenniük az alacsonyabb jövedelmű országokkal kapcsolatban, különösen azzal, hogy vámmentességeken keresztül nagyobb hozzáférést biztosítanak a piacaikhoz és kerülik a kapcsolt támogatások nyújtásának gyakorlatát , lásd: 2 Lásd: 3 Lásd _FINAL_EN.pdf 4 Sanyai nyilatkozat. DT\ doc 5/6 PE v02-00

6 Új követelmények: törekvés a fenntartható növekedésre Ugyanúgy, ahogy az Unión belül, az Uniónak a külkapcsolataiban is el kell magát köteleznie amellett, hogy elősegíti a fenntartható növekedést és fejlődést lehetővé tevő programokat és tevékenységeket. Az előadó támogatja az olyan ágazati kezdeményezéseket és programokat mint a FLEGTprogram 1 vagy az EITI-kezdeményezés 2, amelyek a méltányosabb kereskedelem ösztönzésével, a beruházások számára kedvezőbb környezet megteremtésével és a civil társadalom bevonásának megerősítésével bizonyították hatékonyságukat. A zöld növekedés a fenntartható fejlődés egy külön területét alkotja ben az OECD a zöld növekedésre történő sikeres átállást célzó stratégiát 3 vezetett be. Ez a stratégia többek között hangsúlyozza, hogy segíteni kell a munkaerőpiacokat abban, hogy alkalmazkodni tudjanak az új igényekhez, és lépéseket kell tenni a jövedelmek újraelosztása érdekében, hogy azok minél szélesebb kör javát szolgálják. Az előadó hozzáteszi, hogy a fejlett országoknak azzal is segíteniük kell a zöld növekedésre irányuló erőfeszítéseket, hogy tartózkodnak minden indokolatlan protekcionizmustól. Az előadó üdvözli az UNCTAD azon ajánlásait, amelyek az inkluzív növekedést és fejlődést előmozdító, új generációs beruházási politikákra szólítanak fel. Az OECD beruházási cselekvési kerete egyszerű és megfelelő útmutatásokat ad ezzel kapcsolatban, amelyeket elő kell mozdítani. Végül az előadó támogatja a vállalati társadalmi felelősségvállalásával kapcsolatos programokat és rendelkezéseket, és úgy véli, hogy az Unió a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatokban betöltött pozíciójánál fogva alapvető szerepet játszik a szociális és munkaügyi normák világszerte történő előmozdításában és terjesztésében. 1 Forest Law Enforcement, Governance and Trade (az erdészeti jogszabályok végrehajtása, az erdészeti irányítás és az erdészeti termékek kereskedelme): az Unió illegális fakereskedelem elleni cselekvési terve. 2 Extractive Industries Transparency Initiative, a nyersanyag-kitermelő iparágak átláthatóságára irányuló kezdeményezés, lásd 3 Lásd: A stratégiát 2012 júniusában meghosszabbították, lásd: PE v /6 DT\ doc