Z UČENJEM DO ZNANJA, Z ZNANJEM DO IZOBRAZBE A TANULÁSSAL A TUDÁSIG, A TUDÁSSAL A KÉPZETTSÉGIG SI-HU

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Z UČENJEM DO ZNANJA, Z ZNANJEM DO IZOBRAZBE A TANULÁSSAL A TUDÁSIG, A TUDÁSSAL A KÉPZETTSÉGIG SI-HU-2-2-014"

Átírás

1 Z UČENJEM DO ZNANJA, Z ZNANJEM DO IZOBRAZBE A TANULÁSSAL A TUDÁSIG, A TUDÁSSAL A KÉPZETTSÉGIG SI-HU PRIPRAVA MENTORJEV ZA POUČEVANJE V IZOBRAŽEVALNEM PROGRAMU UČENJE ZA ŽIVLJENJE - MENTORJI -

2 I. SPLOŠNI DEL IME IZOBRAŽEVALNEGA PROGRAMA Priprava mentorjev za poučevanje v vzgojnem programu Učenje za življenje. VSEBINSKO PODROČJE Razvoj specifičnih učiteljskih kompetenc za delo s tistimi dijaki in odraslimi, ki jim grozi osip. CILJ IZOBRAŽEVALNEGA PROGRAMA IN OPIS KLJUČNIH KOMPETENC Cilj izobraževalnega programa je usposobiti mentorje (učitelje) za delo s tistimi dijaki in odraslimi, ki jim zaradi izjemno slabih učnih rezultatov grozi, da ne bodo izdelali letnika, v katerega so vpisani ali se bodo zaradi neuspeha izpisali iz izobraževalnega programa, ker imajo prevelike učne težave. Večina potencialnih osipnikov ima namreč zaradi objektivnih in subjektivnih razlogov težave pri učenju in sprejemanju novih znanj, zato je potrebno mentorje (učitelje) usposobiti za delo z njimi, predvsem pa razčistiti z njihovimi predsodki o lastnostih učno slabih ali neuspešnih mladostnikov in odraslih, ki se izobražujejo. Cilj programa za usposabljanje mentorjev je slednje naučiti dela s potencialnimi osipniki ter jim nuditi tista metodološko-didaktična, pedagoška, psihološka in andragoška znanja, ki jim bodo v pomoč pri delu s ciljno skupino, ki ji je izobraževalni program Učenje za življenje namenjen. Temeljni namen programa priprave mentorjev (učiteljev) je, da zadosti potrebam po usposobljenosti tistih mentorjev, ki bodo v izobraževalnem programu Učenje za življenje poučevali, kar pomeni, da si v času usposabljanja: - pridobijo znanja in spretnosti, ki jim bodo omogočila suvereno izvajanje programa; - pridobijo zavedanje, da jim dobro opravljeno delo in dobri rezultati udeležencev dajejo občutek lastne uspešnosti.

3 V programu si bodo mentorji pridobili ključna znanja in spretnosti, ki jih bodo potrebovali pri delu z obema ciljnima skupinama, med drugim predvsem: - poznavanje psiholoških in družbeno-ekonomskih značilnosti in potreb mladostnikov in odraslih, ki se bodo vključili v program Učenje za življenje; - uporabo različnih učnih metod pri izvajanju programa (npr. igro vlog, delo z besedilom, delo s slikovnim materialom, brainstorming, študijo primera, metodo razprave ); - različne načine spodbujanja udeležencev programa, da prevzamejo aktivno vlogo pri načrtovanju lastnega učenja in si zastavijo kratkoročne cilje v okviru izobraževanja, obenem pa skrbijo za nemoten potek svoje izobraževalne poti (izdelava osebnega izobraževalnega načrta); - seznanjanje z elementi in zakonitostmi delovanja skupinske dinamike ter vplivom posameznika na skupino in skupine na posameznika; - poznavanje različnih metod učenja in pomoči pri učenju; - poznavanje elementov svetovanja pri učenju, predvsem pri doseganju posameznih ciljev osebnega izobraževalnega načrta; - poznavanje motivacijskih elementov spodbujanja osnov pismenosti pri branju, pisanju in računanju; - poznavanje dejavnikov medpredmetnega povezovanja na podlagi učnih projektov; - pridobivanje posrednih izkušenj za vlogo učitelja (mentorja) v programu Učenje za življenje iz pretežno formalne oblike pouka ustvariti okolje za izvajanje posameznih učnih projektov, kjer si udeleženci hkrati pridobivajo vseh osem ključnih kompetenc, ki so potrebne za uspešno nadaljevanje izobraževanja; - spoznavanje vzrokov za neuspeh pri posamezniku ter razumevanje spleta okoliščin, ki so do neuspeha posameznika privedle. CILJNA SKUPINA IN UTEMELJITEV PROGRAMA ZA CILJNO SKUPINO Ciljna skupina so učitelji z vsaj 5-letnimi delovnimi izkušnjami, ki so pri svojem delu nadpovprečno uspešni in imajo opravljen strokovni izpit na področju vzgoje in izobraževanja.

4 Poleg omenjenih se v program usposabljanja lahko vključijo tudi diplomanti drugih smeri s pedagoško-andragoško izobrazbo in strokovnim izpitom. Učitelji, ki se bodo vključili v program, naj bi bili razgledani in motivirani za poučevanje v programu, zaželeno pa je, da imajo neposredne izkušnje pri delu z odraslimi in mladimi, ki dosegajo slabše učne rezultate in imajo splošne ali specifične učne težave. Učitelj v programu naj bi bil komunikativen, razgledan, empatičen in pripravljen sprejemati drugačnosti brez obsojanja ali vnaprejšnjega etiketiranja. Tekom programa naj med udeleženci širijo strpnost, enakopravnost in demokratičnost, za kar je potrebno poznati osnove človekovih pravic in državljanske vzgoje. UTEMELJITEV PROGRAMA Program Priprava mentorjev za poučevanje v izobraževalnem programu Učenje za življenje je nastal v okviru projekta ATT (Z učenjem do znanja, z znanjem do izobrazbe), ki je financiran iz sredstev ESRR v okviru 2. javnega razpisa OP SI-HU , predvsem kot posledica pomanjkanja ustreznih izobraževalnih programov, ki bi odraslim in dijakom z mankom znanja in z izrazito slabimi učnimi rezultati pomagali, da si pridobijo tista znanja, ki jih potrebujejo za uspešen zaključek šolanja, predvsem pa, da bi pridobljeno znanje znali uporabljati (prikazati uporabnost znanja) in povezovati ter da bi se naučili uporabljati uspešne metode učenja, s katerimi bi bila njihova izobraževalna pot lažja in uspešnejša. Gre za podporni program srednješolskim in drugim formalnim programom izobraževanja, predvsem za tiste mladostnike in odrasle, ki so zaradi neuspeha na področju izobraževanja vsaj delno, če ne popolnoma, izključeni iz družbe, stigmatizirani ter zaradi slednjega nemotivirani za uspešno dokončanje šolanja. Ker dijaki in odrasli z učnimi težavami in mankom znanja navadno ne prepoznajo svojih težav, obenem pa tudi vzročno-posledične zveze med obojim, hkrati pa želijo lastne pomanjkljivosti, predvsem manko znanja, prikriti, je izjemno pomembno, kako se jim učitelji približajo in kako jih vodijo pri delu. Pomembno je, da učitelji obvladajo motivacijske prijeme in znajo predstaviti uporabnost pridobljenega znanja.

5 Zaradi tega, ker učitelji, ki poučujejo v formalnih programih izobraževanja, tovrstnega znanja ali nimajo ali pa tovrstnih metod izobraževanja ne znajo uporabiti v praksi, želimo z udeležbo v programu za mentorje doseči, da se bodo učitelji znali približati udeležencem v programu, da bodo suvereno izbirali metode in oblike dela, ki bodo udeležence spodbujale k delu ter jih tekom učnega procesa spodbujali, da iz pasivnih prejemnikov znanja postanejo aktivni tvorci učnega procesa. ORGANIZACIJA IZOBRAŽEVANJA Izobraževanje bo organizirano dvakrat tedensko po 5 andragoških ur. Prilagodili se bomo željam udeležencev ter program izvajali v dopoldanskem ali popoldanskem času, na željo udeležencev pa tudi pogosteje kot le dvakrat na teden. TRAJANJE IZOBRAŽEVANJA 70 ur, namenjeno je organiziranemu in neposrednemu učenju v skupini ter individualnemu delu. ORGANIZACIJA IZOBRAŽEVANJA Neposredno delo v učni skupini poteka v obliki delavnic in predavanj. Za izpeljavo programa so potrebni projektor, prenosni računalnik, bela tabla in barvni flomastri, post-it lističi ter učno gradivo, ki ga pripravlja predavatelj v programu. Delo poteka frontalno, individualno ter v manjših skupinah. Učne metode se kombinirajo.

6 TEMATSKI SKLOPI zap. št. TEMA štev. ur 1 PREDSTAVITEV PROGRAMA ZA MENTORJE IN POTEK DELA 2 2 PREDSTAVITEV PROGRAMA UČENJE ZA ŽIVLJENJE TER OSNOVNE 3 ZNAČILNOSTI MENTORJA V PROGRAMU 3 VZGOJNOIZOBRAŽEVALNO DELO Z DIJAKI IN ODRASLIMI, KI SO V ŠOLI NEUSPEŠNI ZNAČILNOSTI, PSIHOLOŠKE POTREBE 5 4 VLOGA UČITELJA V PROGRAMU KONKRETNO DELO S CILJO 5 SKUPINO 5 METODE IN OBLIKE UČENJA V PROGRAMU S POUDARKOM NA 5 PROJEKTNEM DELU 6 UČENJE UČENJA MIT ALI RESNICA 5 7 MEDOSEBNI ODNOSI IN DINAMIKA V UČNI SKUPINI 5 8 INDIVIDUALIZACIJA UČENJA 5 9 UČNE TEŽAVE POVEZANE Z BRANJEM, PISANJEM IN RAČUNANJEM 5 10 DEJAVNIKI MOTIVACIJE IN SOCIALIZACIJE 5 11 OSEBNI IZOBRAŽEVALNI NAČRT PRIPRAVA IN VODENJE 5 12 RAZVIJANJE PSINIH IN BRALNIH ZMOŽNOSTI 5 13 RAZVIJANJE MATEMATIČNIH ZMOŽNOSTI 5 14 KAKO PRIPRAVITI DOBER UČNI PROJEKT POVEZOVANJE 5 RAZLIČNIH PREDMETNIH PODROČIJ 15 PRIPRAVA UČNEGA PROJEKTA PRAKTIČNI PRIMER, 5 INDIVIDUALNO DELO SKUPAJ 70

7 POSEBNI DEL 1. PREDSTAVITEV PROGRAMA ZA MENTORJE IN POTEK DELA Udeležencem se predstavi program za mentorje, njihove obveznosti tekom programa, oris celotnega projekta ATT in znanj, ki si jih bodo pridobili v času usposabljanja. Predstavi se urnik usposabljanja z vsemi zakonitostmi dobre andragoške prakse ter individualno in skupinsko delo tekom usposabljanja. Udeležencem se predstavijo tudi pogoji, ki jih morajo uresničiti za uspešen zaključek usposabljanja. 2. PREDSTAVITEV PROGRAMA UČENJE ZA ŽIVLJENJE TER OSNOVNE ZNAČILNOSTI MENTORJA V PROGRAMU Udeležencem se predstavijo cilji izobraževalnega programa, katera znanja in spretnosti so potrebna za delo z obema ciljnima skupinama, zakaj so prav izbrani učitelji ciljna skupina ter utemeljenost programa za ciljno skupino. Na podlagi opisa temeljnih značilnosti mentorja v programu udeleženci rešijo vajo»kakšen učitelj sem in kakšen želim biti«. Vajo je ob koncu tematskega sklopa potrebno evalvirati skupinsko (naredi se celostna slika učitelja, ki naj bi vodil izobraževalni program Učenje za življenje). 3. VZGOJNOIZOBRAŽEVALNO DELO Z DIJAKI IN ODRASLIMI, KI SO V ŠOLI NEUSPEŠNI ZNAČILNOSTI, PSIHOLOŠKE POTREBE

8 Podrobno se utemelji, kdo so tisti mladostniki in odrasli, ki jim grozi osip. Udeleženci se formirajo v 4 skupine in sami utemeljijo, kako se kaže neuspeh v izobraževanju pri mladostnikih in odraslih ter kako se odraža na različnih ravneh njihovega življenja. Udeleženci se v okviru tematskega sklopa seznanijo z: - individualnimi vidiki učne neuspešnosti; - vlogo okolja pri povzročanju šolske neuspešnosti; - sodobnimi načini razvrščanja učnih težav; - korelacijo med stopnjo pismenosti in učnimi težavami; - razsežnostjo učne neuspešnosti; - dejstvom, kako učne težave vplivajo na raven izobrazbe in pismenost posameznika; - posledicami učne neuspešnosti za posameznikov psihosocialni razvoj in duševno zdravje; - pomenom razumevanja učne neuspešnosti za učinkovito reševanje učnih težav in napredovanjem v družbi znanja; - opredelitvijo, razsežnostjo in podskupinami učnih težav; - varovalnimi dejavniki pri mladostnikih in odraslih s specifičnimi učnimi težavami; - odkrivanjem in prepoznavanjem težav pri učenju; - tradicionalnimi in sodobnimi pristopi k obvladovanju učne neuspešnosti; - splošnim načeli pri ravnanju z mladostniki in z odraslimi z učnimi težavami; - učinkovitimi strategijami pomoči mladostnikom in odraslim z učnimi težavami; - pomembnostjo razvoja socialnih spretnosti za socialno vključenost mladostnikov in odraslih z učnimi težavam; - pomenom učiteljevega vedenja za socialno sprejetost posameznikov. 4. VLOGA UČITELJA V PROGRAMU KONKRETNO DELO S CILJNO SKUPINO Udeleženci se seznanijo s svojo vlogo v programu, ki ga bodo vodili. Na začetku tematskega sklopa v dvojicah naredijo vajo, kakšna je razlika med mentorjem in učiteljem ter kdaj učitelj postane mentor.

9 Udeleženci v okviru tematskega sklopa spoznajo: - procese, s katerimi upravlja učitelj; - različne spodbude za učenje; - kaj potrebuje učitelj v skupini; - vedenjske vloge in komunikacijske stile učitelja; - učiteljeve vloge v razredu; - načine, kako se učitelji predstavijo in posredujejo informacije; - merila učiteljeve odličnosti; - vire učiteljeve moči in kako jih poiskati v posamezniku; - kako podajati povratne informacije; - kako se oblikujejo učinkovite učne izkušnje; - kako se ravna s»težavnimi«udeleženci; - prepoznavanje komunikacijskih vzorcev v skupini in kako se slednji smiselno uporabljajo pri učenju; - načrtno oblikovanje vaj in demonstracij za ciljno skupino; - kompetence sodobnega učitelja. 5. METODE IN OBLIKE UČENJA V PROGRAMU S POUDARKOM NA PROJEKTNEM DELU Ob koncu tematske enote znajo udeleženci predvsem v praksi uporabljati različne oblike in metode učenja. Med drugim udeleženci ob koncu tematskega sklopa: - poznajo različne učne oblike, ki jih med delom v skupini lahko kombinirajo na čim bolj učinkoviti način; - poznajo različne učne metode in se urijo v njihovi uporabi; - poznajo cilje posameznih učnih metod in jih zato znajo vpeti v delo v razredu glede na etapne cilje; - razumejo in uporabljajo vse dele projektnega učnega dela; - se zavedajo pomena učnih projektov ter pridobivanja znanja preko slednjih; - poznajo osnovne značilnosti projektnega učnega dela;

10 - razumejo vlogo učitelja usmerjevalca v projektnem učnem delu; - poznajo tipe projektnega učnega dela; - poznajo načela projektnega učnega dela; - zavedajo se spremenjenega odmora učitelj-učenec. 6. UČENJE UČENJA MIT ALI RESNICA Udeleženci spoznajo pomen vseživljenjskega učenja, ki ga morajo širiti tekom izvajanja programa. Zavedati se morajo, da učenje ni zgolj memoriranje in obnavljanje učne snovi, ampak ima učenje globlje razsežnosti, ki se jih morajo zavedati vsi. Udeleženci v okviru te tematske enote: - znajo opredeliti pomen učenja za posameznika; - spoznajo načine motiviranja posameznika za učenje; - znajo posamezniku razložiti, zakaj neko znanje potrebuje in poznajo uporabnost znanja; - spoznajo ključne kompetence, ki se tekom učenja razvijajo; - spoznajo različne učne stile in možnosti, kako se učni stili lahko prilagajajo; - vedo, kako izboljšati učenje posameznika; - znajo predstaviti različne učne strategije. 7. MEDOSEBNI ODNOSI IN DINAMIKA V UČNI SKUPINI V okviru te tematske enote udeleženci spoznajo, kakšen pomen imajo medosebni odnosi v skupini na uspeh posameznika in skupine kot celote. Zavedati se morajo, da so kot povezovalni člen med posamezniki odgovorni za vzpostavljanje enakopravnih odnosov in strpne komunikacije med člani skupine. V okviru tematskega sklopa bodo udeleženci:

11 - spoznali cilje dobre komunikacije (veščine učinkovitega sporazumevanja, pomen nebesedne komunikacije, besedno komunikacijo in njene zakonitosti); - izvedeli, kako ohraniti govorno moč v neprijetnih okoliščinah (izogibanje konfliktnim situacijam, posploševanju ) in kako pojasniti neprijetno situacijo; - spoznali pravila igre, ki veljajo v skupinah; - vedeli, kako vplivata samozavest in samopodoba udeležencev na skupinsko delo; - spoznali igre in vaje za krepitev skupinskega duha. 8. INDIVIDUALIZACIJA UČENJA Udeleženci spoznajo pomen individualizacije učenja ter posameznih etapnih prednosti učne individualizacije pri doseganju končnega skupnega cilja vsakega posameznika. Udeleženci med drugim ob koncu učne enote razumejo: - pomen učne individualizacije za posameznike, ki imajo učne težave, ki jih več ne obvladujejo; - spodbujanje kognitivnega razvoja posameznika, ki temelji na učni individualizaciji; - razliko med vsebinsko-tematsko in didaktično-metodično učno individualizacijo; - pomen prilagajanja učne snovi posamezniku; - zakaj morajo biti ciljni skupini, s katero bodo delali, razloženi uporabni vidiki znanja; - kaj v praksi pomeni kakovostno poučevanje in upoštevanje raznolikosti; - kako obvladati individualne razlike med udeleženci; - kako lahko dobri učni pripomočki in kakovostno gradivo pripomoreta k individualizaciji učenja; - katere učne strategije pri učenju uporabljajo mladoletniki in katere odrasli ter kako se učenje lahko individualizira na podlagi uporabe različnih učnih strategij; - pomen svetovanja pri udejanjanju načela individualizacije.

12 9. UČNE TEŽAVE, POVEZANE Z BRANJEM, PSIANJEM IN RAČUNANJEM Udeleženci se v okviru učne enote seznanijo s temeljnimi učnimi težavami, ki so povezane z branjem, pisanjem in računanjem ter se ovedo dejstva, da osnovnih kompetenc v okviru programa ne smemo zanemarjati, ampak spodbujati njihov razvoj pri posamezniku. V okviru tematskega sklopa udeleženci spoznajo: - 8 ključnih kompetenc, ki naj bi jih pri posamezniku sistematično razvijali v času trajanja programa; - vse učne težave, katerih vir je v osiromašenem razvoju ključnih kompetenc v času osnovnošolskega izobraževanja; - zmožnosti, temeljne zmožnosti in pomen ter vlogo metakompetence; - korelacijo med temeljnimi zmožnostmi in pismenostjo; - splošne in specifične učne težave, povezane z branjem, pisanjem in računanjem; - kako ravnati s posamezniki, ki imajo učne težave, povezane z branjem, pisanjem in računanjem; - kako pomagati posameznikom, ki imajo učne težave, povezane z branjem, pisanjem in računanjem. 10. DEJAVNIKI MOTIVACIJE IN SOCIALIZACIJE Udeleženci spoznajo spodbude, motive in ovire za vseživljenjsko učenje ter pomen zunanje in notranje motivacije za odpravljanje učnih težav. V okviru učne enote se seznanijo: - s teorijo pričakovanja; - z različnimi cilji, ki posameznika motivirajo za dejavnosti; - z dejavniki, ki vplivajo na učno motivacijo; - z elementi modela učne motivacije; - s potrebami, ki vplivajo na motivacijo posameznika; - s teorijo samoodločanja;

13 - z motivacijo med učenjem in kako slednja vpliva na učno uspešnost; - z različnimi strategijami za razvijanje interesov; - s pojmom kompetentnosti; - s področji motivacije za učenje. 11. OSEBNI IZOBRAŽEVALNI NAČRT PRIPRAVA IN VODENJE Udeleženci se seznanijo s pomenom in vlogo osebnega izobraževalnega načrta v programu. V okviru učne enote spoznajo: - kaj je osebni izobraževalni načrt in čemu služi; - primere osebnih izobraževalnih načrtov; - temeljne sestavine osebnih izobraževalnih načrtov; - kdo in čemu potrebuje osebni izobraževalni načrt; - kako in zakaj izdelati osebni izobraževalni načrt; - na kakšen način spremljati osebni izobraževalni načrt in realizacijo ciljev; - kaj potrebujemo za pripravo osebnega izobraževalnega načrta; - zakaj je ob nastajanju osebnega izobraževalnega načrta potreben svetovalni pogovor med udeležencem in učiteljem; - pogoje za uvajanje osebnega izobraževalnega načrta. 12. RAZVIJANJE PISNIH IN BRALNIH ZMOŽNOSTI Udeleženci se seznanijo, kako se pri posameznikih razvijajo pisne in bralne zmožnosti, spoznajo nabor vaj za učinkovito razvijanje tovrstnih zmožnosti ter kako ugotoviti manko na področju navedenih kompetenc. Med drugim bodo v okviru učne teme spoznali: - kaj je funkcionalna pismenost in kdo je funkcionalno pismen; - značilnosti, položaj in potrebe ciljnih skupin; - vlogo učitelja pri razvijanju pisnih in bralnih zmožnosti posameznikov;

14 - izbiro posameznih učnih vsebin za razvijanje pisnih in bralnih zmožnosti; - vseživljenjski model razvoja bralnih pismenosti; - kaj je funkcionalna bralna pismenost in kaj vsebuje; - vrste branja in bralnih strategij; - delo z besedilom, ki je prilagojeno ciljnim skupinam; - kaj so strategije informativnega branja; - vrste besedil in merila delitve; - besedilo kot jezikovni predmet in sporazumevalni dogodek; - kako se odpravljajo učne težave, povezane z branjem in pisanjem. 13. RAZVIJANJE MATEMATIČNIH ZMOŽNOSTI Udeleženci se seznanijo, kako se pri posamezniku razvijajo matematične zmožnosti, spoznajo nabor vaj za učinkovito razvijanje tovrstnih zmožnosti ter kako ugotoviti manko na področju razvitih matematičnih zmožnosti. Udeleženci med drugim spoznajo: - kaj uvrščamo k matematični pismenosti; - kaj zaznamuje matematično pismenost 4 poglavitne komponente; - kako se kaže matematična pismenost pri posamezniku; - kako pripeljemo udeleženca v potencialni matematični položaj; - kako udeleženci identificirajo problem v določenem položaju; - kako se načrtuje postopek reševanja problema; - kako spodbujati udeležence, da bodo aktivno sodelovali pri reševanju matematičnih problemov; - povezovanje matematičnih zmožnosti z realnimi življenjskimi izkušnjami. 14. KAKO PRIPRAVITI DOBER UČNI PROJEKT Udeležencem je potrebno v okviru tematskega sklopa predstaviti vlogo učnega projekta pri razvoju ključnih kompetenc ter kako se posamezna znanja in vedenja povezujejo v učni projekt.

15 V okviru tematskega sklopa udeleženci spoznajo: - kaj naj bo ozadje učnega projekta; - katere kompetence se naj razvijajo v okviru učnega projekta; - zakaj je potrebno v okviru učnega projekta medpredmetno povezovanje; - kakšno vlogo ima v učnem projektu učitelj; - kaj morajo vedeti o učenju na podlagi učnega projekta; - zgradbo projektnega učnega dela; - načela projektnega učnega dela. 15. PRIPRAVA UČNEGA PROJEKTA V okviru tega tematskega sklopa udeleženci v dvojicah pripravijo učni projekt, ki ga lahko uporabijo pri delu z mladostniki ali odraslimi. Izdelan učni projekt je pogoj za dokončanje programa.

16 Z UČENJEM DO ZNANJA, Z ZNANJEM DO IZOBRAZBE A TANULÁSSAL A TUDÁSIG, A TUDÁSSAL A KÉPZETTSÉGIG SI-HU MENTOROK FELKÉSZÍTÉSE A TANULÁS AZ ÉLETRE C. PROGRAMBAN VALÓ TANÍTÁSRA

17 I. ÁLTALÁNOS RÉSZ KÉPZÉSI PROGRAM MEGNEVEZÉSE Mentorok felkészítése a Tanulás az életre című oktatási-képzési programban való tanításra. TARTALMI TERÜLETEK Speciális tanári kompetenciák fejlesztése a lemorzsolódással fenyegetett diákokkal és felnőttekkel való munkához. AZ OKTATÁSI-KÉPZÉSI PROGRAM CÉLJAI ÉS A KULCSKOMPETENCIÁK LEÍRÁSA Mentorok felkészítése a tanításra a»tanulás az életre«c. nevelési - képzési programban. TARTALMI TERÜLET Specifikus tanári kompetenciák fejlesztése olyan diákokkal és felnőttekkel való foglalkozások vezetéséhez, akiket a lemorzsolódás fenyeget. A KÉPZÉSI PROGRAM CÉLJAI ÉS A KULCSKOMPETENCIÁK LEÍRÁSA A képzési program célja tanárok mentori feladatokra való felkészítése olyan tanulókkal és felnőttekkel végzendő munkához, akiket a kivételesen rossz eredményeik miatt az a veszély fenyeget, hogy nem végzik el azt az iskolai évfolyamot, amelybe beiratkoztak, vagy a sikertelenség miatt már kiléptek a normál képzési programból, mert túl nagyok a tanulási nehézségeik. A mentorokat ezért fel kell készíteni a velük való speciális feladatok megoldására, a tanulás, az új tudás befogadása terén mutatkozó objektív és szubjektív okok, nehézségek feltérképezésére, azok eredetének tisztázására, főleg pedig az előítéletükben kialakult rossz tulajdonságaik ellenére a velük való foglalkozás eredményességéhez szükséges eszköztár alkalmazására.

18 A mentorok felkészítésének célja az, hogy a mentorokat (tanárokat) felkészítse a potenciálisan lemorzsolódással fenyegetett diákokkal, felnőttekkel való munkára, valamint olyan módszertanididaktikai, pedagógiai, psichológiai és andragógiai útmutatásokkal szolgáljon, amelyek a program kivitelezése során segítik a tanárokat azon célcsoporttal való munkában, akik számára a Tanulás az életre c. program készült. A program legalapvetőbb célja ennek megfelelően a mentorok képessé tétele a»tanulás az életre«c. képzési programban történő tanításra, ami azt jelenti, hogy a képzés során: - megszerzik azt a tudást és a képességet, amely lehetővé teszi számukra a program önálló végrehajtását; - tudatosodik bennük, hogy akkor tekinthetik munkájukat eredményesnek, ha a tanulók, felnőttek által elvégzett munka és jó teljesítmény a résztvevők saját megelégedettségéhez vezet. A programban a mentorok fontos tudást és képességeket sajátítanak el, amelyeket a mindkét célcsoporttal való munkában hasznosítanak, többek között, hogy: - ismerjék meg a programba kapcsolódó fiatalok és felnőttek pszichológiai és társadalmigazdasági jellemzőit szükségleteit, - tudják a különböző, hatékony tanulási/tanítási módszereket alkalmazni a program megvalósítása során (például: a szerepjátékot, a szöveggel való munkát, a képanyaggal való munkát, a brainstormingot, a példák tanulmányozását, a tárgyalás módszerét, ); - legyenek képesek a programban résztvevőket különböző módon bátorítani, hogy átvegyék az aktív kezdeményezést a saját tanulásuk megtervezésénél, és rövidtavú célokat tűzzenek ki a képzés keretében, ugyanakkor pedig gondoskodnak a saját képzési útjuk menetéről (saját képzési, fejlesztési terv kidolgozása); - ismerjék a közös dinamika működési elemeit és törvényszerűségeit, valamint az egyén hatását a csoportra és a csoport hatását az egyénre; - ismerjék a tanulás tanácsadási elemeit a saját képzési, fejlesztési terv egyes céljainak elérésében; - ismerjék és alkalmazzák az írástudás alapjainak serkentési motivációs elemeit olvasásnál, írásnál és számolásnál;

19 - ismerjék és alkalmazzák a tantárgyköziség tényezőit, lehetőségeit a képzési projektoktatásban; - szerezzenek közvetett tapasztalatot a tanár mentori szerepéhez a Tanulás az életre c. programban főleg a formális tanítási formából kiindulva egyes olyan képzési projektek létrehozásához, ahol a résztvevők egyszerre mindazt a nyolc kulcskompetenciát elsajátíthatják, amelyek az eredményességhez szükségesek. - ismerjék fel a sikertelenség okait és értsék azokat a körülményeket, amelyek a sikertelenséget az egyénnél előidézték; CÉLCSOPORT ÉS A PROGRAM MEGHATÁROZÁSA A célcsoport tagjai lehetnek azon tanárok, akik vagy/és legalább öt év munkatapasztalattal rendelkeznek, akik a saját nevelőmunkájuk során átlagon felül sikeresek, akik szakvizsgával rendelkeznek az oktatás-nevelés területén. Az említettek mellett a továbbképzési programba bekapcsolódhatnak pedagógiai-andragógiai végzettségű és szakvizsgával rendelkező egyéb diplomások is. További feltétel, hogy akik bekapcsolódnak a programba, legyenek széles látókörűek és empatikusak, motiváltak a célcsoporttal való foglalkozásra, legyenek kommunikatívak, és tudják elfogadni a másságot előítélet nélkül. Az is kívánatos, hogy közvetlen munkatapasztalatokkal rendelkezzenek olyan fiatalokkal és a felnőttekkel végzett munka területén, akik rossz tanulmányi eredményeket értek el, és általános vagy specifikus tanulási nehézségekkel küzdenek. A program megvalósítása során a résztvevők között tudják terjeszteni a türelmességet, az egyenjogúság és a demokratikusság eszméjét, amiért szükséges ismerniük az emberi jogokat és az állampolgári nevelés feladatrendszerét.

20 A KÉPZÉSI PROGRAM MEGHATÁROZÁSA A Mentorok felkészítése a tanításra a»tanulás az életre«c. képzési program része, amely az ATT (»A tanulással a tudásig, a tudással a képzettségig«) közös projektben az ESRR költségeiből finanszírozott a 2. nyilvános pályázat OP SI-HU keretein belül. Létrejötte főleg az olyan képzési programok hiányának következménye, amelyek azon felnőtteknek és a fiataloknak nyújtanak esélyt, akik nem rendelkeznek megfelelő tudással, és akik kifejezetten rossz tanulmányi eredménnyel rendelkeznek. A program arra irányul, hogy a mentorok olyan munkát legyenek képesek végezni, amelynek eredményeképpen a célcsoport tagjai elsajátítják az iskola sikeres befejezéséhez szükséges tudást, főleg pedig az elsajátított tudás hasznosítását, tanulják meg használni az eredményes tanulási módszereket, amelyek segítségével a képzésben való részvételük könnyebb és sikeresebb lesz. A középiskolai és egyéb formális képzési programok támogató programjáról van tehát szó, főleg azon fiatalok és felnőttek kiegészítő képzésére való felkészülésről, akik a sikertelenség miatt a képzés területén legalább részben, ha nem teljesen kirekesztettek, stigmatizáltak, és ezért nem motiváltak az iskola sikeres befejezésére. Mivel a tanulási nehézségekkel és tudásdeficittel küzdő tanulók és a felnőttek szokásosan nem ismerik fel saját nehézségeiket, saját hiányosságaikat, de a kettő közti következményszerű kapcsolatokat sem, főleg a tudás hiányát szeretnék eltitkolni, ezért nem mindegy, hogy a tanárok hogyan közelednek hozzájuk, és hogyan vezetik őket a munka során. Fontos, hogy a tanárok ismerjék a motivációs fogásokat, és be tudják mutatni a tudás alkalmazását. A tanárok, akik a képzés formális programjaiban tanítanak, ilyen jellegű tudással általában nem rendelkeznek, vagy az ilyen jellegű képzési módszereket nem tudják a gyakorlatban hasznosítani. A mentorok számára szóló felkészítő programban való közreműködésükkel lehet elérni, hogy megfelelően tudják megszólítani a programban résztvevőket, hogy szuverénen ki tudják választani a módszereket és a munka formáit, amelyek a résztvevőket ösztönzik a munkára, hogy a képzési folyamatban biztassák őket, ami által a tudás passzív átvevőiből a képzési folyamat aktív alkotóivá válhatnak.

21 A KÉPZÉS MEGSZERVEZÉSE A képzés intenzitása hetente kétszer 5 felnőttképzési tanítási óra (45 perc). A képzési időpontok alkalmazkodnak a résztvevők kívánalmaihoz. A program délelőtti vagy délutáni időszakban is megvalósítható, a résztvevők kívánságára akár sűrűbben is, mint hetente kétszer. A KÉPZÉS IDŐTARTAMA A képzés időtartama 70 óra szervezett és a közvetlen tanulásra (csoportban illetve egyéni munkára is). A KÉPZÉS SZERKEZETE A tanítási csoportban a közvetlen munka műhelymunka és előadások formájában történik. A program megvalósításához projektor, hordozható számítógép, fehér tábla és színes filctollak, post it lapocskák, valamint tanítási anyag (prezentáció) szükséges, amiket az előadó készít el. A munka frontálisan, egyénileg, valamint kisebb csoportokban folyik. A tanítási módszerek kombináltak. TÉMAKÖRÖK Ssz. TÉMA órák száma 1 A PROGRAM BEMUTATÁSA A MENTOROK SZÁMÁRA ÉS A MUNKA FOLYAMA 2 2 TANULÁS AZ ÉLETRE PROGRAM BEMUTATÁSA, VALAMINT A MENTOROK 3 ALAPVETŐ JELLEGZETESSÉGE A PROGRAMBAN 3 NEVELÉSI-OKTATÁSI MUNKA AZOKKAL A DIÁKOKKAL ÉS FELNŐTTEKKEL, AKIK AZ ISKOLÁBAN SIKERTELENEK JELLEGZETESSÉGEK, PSZICHOLÓGIAI 5 SZÜKSÉGLETEK 4 A TANÁR SZEREPE A PROGRAMBAN KONKRÉT MUNKA A CÉLCSOPORTTAL 5 5 PROJEKTMUNKÁN ALAPULÓ PROGRAM MÓDSZEREI ÉS TANULÁSI FORMÁI 5 6 A TANULÁS TANULÁSA REGE VAGY VALÓSÁG 5

22 7 SZEMÉLYES KAPCSOLATOK ÉS DINAMIKA A TANULÓCSOPORTBAN 5 8 A TANULÁS INDIVIDUALIZÁLÁSA 5 9 OLVASÁSSAL, ÍRÁSSAL ÉS SZÁMOLÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ TANULÁSI 5 NEHÉZSÉGEK KEZELÉSE 10 A MOTIVÁCIÓ ÉS A SZOCIALIZÁCIÓ TÉNYEZŐI 5 11 SZEMÉLYES KÉPZÉSI FEJLESZTÉSI TERV ELŐKÉSZÜLET ÉS IRÁNYÍTÁS 5 12 AZ ÍRÁS- ÉS OLVASÁSI KÉSZSÉGEK FEJLESZTÉSE 5 13 MATEMATIKAI KÉSZSÉGEK FEJLESZTÉSE 5 14 HOGYAN KELL ELKÉSZÍTENI EGY TANULÁSI PROJEKTET A KÜLÖNBÖZŐ 5 TANTÁRGYI TERÜLETEK ÖSSZEKÖTÉSE 15 A TANULÁSI PROJEKT ELŐKÉSZÍTÉSE - GYAKORLATIAS PÉLDA, EGYÉNI 5 MUNKA ÖSSZESEN 70

23 KÜLÖNLEGES RÉSZ 1. A PROGRAM BEMUTATÁSA A MENTOROK SZÁMÁRA ÉS A MUNKA FOLYAMA A résztvevők megismerik a mentorok programját, kötelezettségeiket a program során, az egész ATT projekt és tudás leírását, amit a képzés során elsajátítanak. Bemutatásra kerül a képzés órarendje a jó andragógiai gyakorlat minden törvényszerűségével, valamint az egyéni és csoportos munka jellemzői a képzés során. A résztvevők megismerik azokat a feltételeket is, amelyeknek eleget kell tenniük a képzés sikeres befejezéséhez. 2. TANULÁS AZ ÉLETRE PROGRAM BEMUTATÁSA, VALAMINT A MENTOROK ÁLTALÁNOS JELLEGZETESSÉGE A PROGRAMBAN A résztvevők e programrészben a képzési program indokoltságáról, céljairól, arról, hogy mely tudás és készségek szükségesek az általuk tanítandó mindkét célcsoporttal végzett munkához, hogy miért éppen a kiválasztott tanárok a célcsoport tagjai szereznek ismereteket. A mentori munka alapvető jellegzetességeinek leírása alapján a programban a résztvevők megoldják a Milyen tanár vagyok és milyen szeretnék lenni feladatot. A feladatot a tematika elvégzése végén csoportosan kell kiértékelni (elkészítjük annak a tanárnak a teljes képmását ábráját képét, aki a Tanulás az életre képzési programot irányítja). 3. NEVELÉSI-OKTATÁSI MUNKA AZOKKAL A DIÁKOKKAL ÉS FELNŐTTEKKEL, AKIK AZ ISKOLÁBAN SIKERTELENEK JELLEGZETESSÉGEK, PSZICHOLÓGIAI SZÜKSÉGLETEK Aprólékosan megtárgyalásra kerül, hogy kik azok a fiatalok és felnőttek, akiket a lemorzsolódás veszélye fenyeget. A résztvevők négy csoportot alakítanak ki, és saját maguk megindokolják, hogy a képzés során a fiataloknál és a felnőtteknél hogyan határozzák és

24 nevezik meg a sikertelenséget, valamint hogy ez hogyan tükröződik a lemorzsolódással fenyegetett tanulók illetve iskolából lemorzsolódott felnőttek életének különböző területein. A résztvevők a tematikus témakörökön belül megismerkednek a következőkkel: - tanulási sikertelenségek individuális szemlélete; - a környezet szerepe az iskolai sikertelenség előidézésében; - tanulási nehézségek meghatározása, terjedelme és alcsoportjai; - tanulási sikertelenség mérete, kiterjedése; - tanulási nehézségek csoportosításának korszerű módja; - írástudás fokának korrelációja a tanulási nehézségekkel; - a tanulási nehézségek hogyan hatnak a képzettségi szintre és az egyén írástudására; - tanulási sikertelenség következményei az egyén pszichoszociális fejlődésére és szellemi, lelki egészségére; - tanulási sikertelenség megértésének jelentősége a tanulási nehézségek hatékony kezelésénél, - a tudás társadalmának fejlődése; - védelmező tényezők a fiataloknál és a felnőtteknél, akik specifikus tanulási nehézségekkel rendelkeznek; - tanulási nehézségek felfedezése és felismerése; - tradicionális és korszerű eszközök a tanulási sikertelenségek leküzdésére; - általános elvek a fiatalokkal és a felnőttekkel való bánásmódnál a tanulási nehézségek kapcsán; - fiatalok és felnőttek tanulási nehézségeinek hatékony stratégiai segítése; - szociális készségek fejlődésének fontossága azon fiatalok és felnőttek szociális bekapcsolódásánál, akiknek tanulási nehézségei vannak; - tanár tudásának, viselkedésének jelentősége az egyén szociális elfogadásánál. 4. A TANÁR SZEREPE A PROGRAMBAN KONKRÉT MUNKA A CÉLCSOPORTTAL A résztvevők megismerkednek az általuk irányított programban való szerepükkel. A tematikus szerkezet kezdetén párban elvégzik a gyakorlatot, hogy tapasztalják, milyen a különbség a mentor és a tanár között, valamint hogy a tanár mikor válik mentorrá. A résztvevők a tematikus témakörökön belül megismerik: - azt a folyamatot, amivel a mentor irányít;

25 - a különböző biztatásokat, ösztönzéseket a tanulásra; - hogy mi szükséges a mentornak a csoportban; - a mentor viselkedési szerepét és a kommunikációs stílusát; - a mentor szerepét az osztályban; - a módokat, ahogy a mentorok bemutatkoznak, és ahogy közvetítik az információkat; - a mentor kiválóságának mértékét; - a mentor erejének forrásait, és hogy hogyan kell megkeresni, megtalálni azokat az egyénben; - hogy hogyan továbbítsuk a visszatérő információkat; - hogy hogyan alakulnak a hatékony tanulási tapasztalatok; - hogy hogyan bánjanak a»problémás«résztvevőkkel; - a kommunikációs minták megismerését a csoportokban, és hogy hogyan lehet értelemszerűen ezt felhasználni a tanulásban; - a tervezett gyakorlat alakítását, és a demonstrálásokat (szemléltetéseket) a célcsoport részére; - a korszerű mentor kompetenciáit. 5. A PROJEKTMUNKÁN ALAPULÓ PROGRAM MÓDSZEREI ÉS TANULÁSI FORMÁI A témaegységek végén a résztvevők gyakorlatban használják a különböző tanulási formákat és módszereket. Többek között a résztvevők a témakör végén: - ismerik a különböző tanulási formákat, amelyeket a csoportmunka során minél hatásosabb módon összekapcsolnak; - ismerik a különböző tanulási módszereket és fejlesztik azok használatának a készségét; - ismerik a különböző tanulási módszerek céljait, és fel tudják őket használni a részcélok megvalósításánál az osztályban; - megértik és használják a tanulási projektmunka minden részét; - tudatában vannak a tanulási projektek és az azok által elsajátított tudás fontosságának; - megértik az irányító mentor szerepét a tanulási projektmunkában; - ismerik a tanulási projektmunka típusait; - ismerik a tanulási projektmunka elveit; - tudatában vannak a megváltozott tanár-tanuló viszonynak.

26 6. A TANULÁS TANULÁSA REGE VAGY VALÓSÁG A résztvevők megismerik az élethosszig tartó tanulás jelentőségét, amit a program alatt terjeszteniük kell. Tudatában kell lenniük annak, hogy a tanulás nem csak memorizálás és a tananyag ismétlése, hanem a tanulásnak mélyebb a terjedelme, amit mindenkinek tudnia kell. A résztvevők ebben a témakörben: - meg tudják határozni az egyénre vonatkozó tanulás jelentőségét; - megismerik az egyén tanulásra való motiválásának módjait; - az egyéneknek meg tudják magyarázni, miért van szüksége bizonyos tudásra, és ismerik a tudás felhasználhatóságát; - megismerik a tanulás folyamán fejlődő kulcskompetenciákat; - megismerik a különböző tanulási stílusokat és lehetőségeket, és hogy azok miként alkalmazhatók a tanulási célok eléréséhez; - tudják, miként lehet az egyének tanulásának eredményességét javítani; - be tudják mutatni a különböző tanulási stratégiákat. 7. SZEMÉLYES KAPCSOLATOK ÉS DINAMIKA A TANULÓCSOPORTBAN Ebben a témakörben a résztvevők megismerik, mi a személyes kapcsolatok jelentősége és a hatása az egyén és a csoport sikerességére. A résztvevőknek tudniuk kell, hogy az egyének közötti összekötő kapocsként felelősek az egyenértékű kapcsolatok kialakításáért és a türelmes kommunikációért a csoport tagjai között. A témakör keretében a résztvevők: - megismerik a jó kommunikáció céljait (a hatásos kommunikáció készségeit, a nonverbális kommunikáció jelentését, a verbális kommunikációt és annak törvényszerűségeit); - tudják, hogyan kell megtartani a beszéderőt kellemetlen helyzetekben (konfliktusos helyzetek kerülése, általánosítás...) és miként lehet megmagyarázni egy kellemetlen szituációt; - megismerik a csoportokra vonatkozó játékszabályokat; - tudják, miként hat a résztvevők önbizalma és önbecsülete a csoportmunkára; - a csoportszellemet erősítő játékokat és gyakorlatokat ismernek meg.

27 8. A TANULÁS INDIVIDUALIZÁLÁSA A résztvevők megismerik a tanulás individualizálásának a jelentőségét és az individualizált tanulás előnyeit az egyének közös végcéljának elérésében. A résztvevők a tanítási egység végén egyebek mellett megértik: - a tanulás individualizálásának jelentőségét azon egyének számára, akik már nem tudják leküzdeni tanulási nehézségeket; - az egyén tanulási individualizáción alapuló kognitív fejlődésének ösztönzését; - a tartalmi-tematikus és didaktikus-metodikus tanulási individualizáció közötti különbséget; - az egyénhez módosított tananyag jelentőségét; - azt, hogy miért kell a csoportnak, amelyben dolgoznak, megmagyarázni a tudás alkalmazható szemléleteit; - hogy mit jelent a gyakorlatban a minőségi tanítás és a változatosság figyelembe vétele; - hogy hogyan felügyelni a résztvevők közötti egyéni különbségeket; - milyen módon járulhatnak hozzá a tanulás individualizálásához a jó taneszközök és a minőségi tananyagok; - mely tanulási stratégiákat használják a fiatalkorúak, és melyeket a felnőttek, valamint milyen módon lehet a különböző tanulási stratégiák alapján individualizálni a tanulást; - hogy miért nagy a tanácsadás jelentősége az individualizáció elveinek megvalósításában. 9. OLVASÁSSAL, ÍRÁSSAL ÉS SZÁMOLÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ TANULÁSI NEHÉZSÉGEK A résztvevők a tanítási egységben megismerik az alapvető, olvasással, írással és számolással összefüggő tanulási nehézségeket, és azt a tényt, hogy a programon belül nem hanyagolhatják el az alapkompetenciákat, hanem ösztönözniük kell a résztvevőknél azok egyéni fejlesztését. A témakörben a résztvevők megismerik: - a 8 kulcskompetenciát, amelyeket a program futamideje alatt szisztematikusan fejlesztenek; - a tanulási nehézségeket, amelyek forrása az általános iskolai oktatás idején hiányosan fejlesztett kulcskompetenciák; - a metakompetencia képességeit, alapvető készségeit és jelentőségét; - az alapvető készségek és az írásbeliség közötti korrelációkat; - az olvasással, írással és számolással összefüggő általános és specifikus tanulási nehézségeket; - hogy hogyan bánni azokkal az egyénekkel, akiknek olvasással, írással és számolással összefüggő tanulási nehézségei vannak;

28 - hogy hogyan lehet segíteni azoknak, akiknek olvasással, írással és számolással összefüggő tanulási nehézségei vannak. 10. A MOTIVÁCIÓ ÉS A SZOCIALIZÁCIÓ TÉNYEZŐI A résztvevők megismerik az élethosszig tartó tanulás ösztönző elemeit, motívumait és akadályait, valamint a tanulási nehézségek leküzdését elősegítő külső és belső motiváció jelentőségét. Ebben a tanegységben megismerik: - a várakozás elméletét; - a különböző célokat, amelyek az egyént aktivitásra motiválják; - a tanulási motiváció modelljének elemeit; - az egyén motivációjára ható szükségleteket; - az önrendelkezés elméletét; - az érdekfejlesztés különböző stratégiáit; - az illetékesség fogalmát; - a tanulási motiváció területeit. 11. SZEMÉLYES KÉPZÉSI FEJLESZTÉSI TERV ELŐKÉSZÜLET ÉS IRÁNYÍTÁS A résztvevők megismerik a személyes képzési fejlesztési terv jelentőségét és szerepét a programban. A tanegység keretében megismerik: - a személyes képzési fejlesztési terv fogalmát, és azt, hogy mire szolgál; - a személyes képzési fejlesztési tervek különböző példáit; - a személyes képzési fejlesztési tervek alapvető részeit; - hogy kinek és miért szükséges a személyes képzési fejlesztési terv; - hogyan és miért elkészíteni a személyes képzési fejlesztési tervet; - milyen módon kell követni a személyes képzési fejlesztési tervet és a célok megvalósítását; - mire van szükség a személyes képzési fejlesztési terv elkészítésekor; - miért szükséges a személyes képzési fejlesztési terv elkészítésekor a tanácsadási beszélgetés a résztvevő és a tanár között; - a személyes képzési fejlesztési terv bevezetésének feltételeit.

29 12. AZ ÍRÁS- ÉS OLVASÁSI KÉSZSÉGEK FEJLESZTÉSE A résztvevők megismerik, miként fejlődik az egyéneknél az írás- és olvasáskészség, megismerik a készségek fejlesztéséhez szükséges feladatsorokat, valamint hogy miként lehet felfedezni az említett kompetenciák területén felmerülő hiányosságokat. A tanegység keretén belül többek között megismerik: - hogy mi a funkcionális írásbeliség, és ki a funkcionálisan írástudó; - a célcsoportok jellemzőit, helyzetét és szükségleteit; - a tanár szerepét az egyének írás- és olvasáskészsége fejlesztésében; - az írás- és olvasáskészséget fejlesztő tanítási tartalmak kiválasztását; - az élethosszig tartó olvasáskészség fejlesztésének modelljét; - hogy mi a funkcionális olvasáskészség, és mik az ismérvei; - az olvasás módjait és az olvasi stratégiákat; - a célcsoporthoz alkalmazkodó szöveggel való munkát; - a szöveget, mint nyelvi eszközt és kommunikációs eseményt; - hogy milyen módon küzdhetők le az olvasással és írással összefüggő tanulási nehézségek. 13. MATEMATIKAI KÉSZSÉGEK FEJLESZTÉSE A résztvevők megismerik, hogy milyen módon fejlődnek az egyéneknél a matematikai képességek, megismerik ezen képességek fejlesztéséhez szükséges feladatokat, valamint hogy milyen módon állapíthatók meg a fejlesztett matematikai képességek terén felmerülő hiányok. A résztvevők többek között megismerik: - mi sorolandó a matematikai írásbeliséghez; - mi jelöli a matematikai írásbeliséget a 4 fő kompetenciát; - hogyan nyilvánul meg az egyén matematikai írásbelisége; - hogyan juttatjuk el az egyént a potenciális matematikai helyzetbe; - az egyének hogyan azonosítják a problémát egy adott esetben; - miként tervezendő a problémamegoldás folyamata; - miként ösztönözni a résztvevőket, hogy aktívan közreműködjenek a matematikai problémák megoldásában; - a matematikai képességek összekötését a valós élettapasztalatokkal.

30 14. HOGYAN ELKÉSZÍTENI EGY JÓ TANULÁSI PROJEKTET? A résztvevőknek a témakör keretében be kell mutatni a tanulási projekt szerepét a kulcskompetenciák fejleszésében, valamint hogy milyen módon kapcsolódhatnak össze a tanulási projektben a különböző tudások és ismeretek. A témakörben a résztvevők megismerik: - mi legyen a tanulási projekt háttere; - mely kompetenciákat fejlesszék a tanulási projektben; - miért fontos a tanítási projektben a tantárgyközi oktatás; - milyen a tanár szerepe a tanulási projektben; - mit kell a tanulási projekt alapján tudniuk a tanulásról; - a tanulási projektmunka szerkezetét; - a tanulási projektmunka elveit. 15. A TANULÁSI PROJEKT ELŐKÉSZÍTÉSE Ebben a témakörben a résztvevők párokban készítenek egy tanulási projektet, amit a tanulókkal vagy a felnőttekkel való munka során felhasználhatnak. Az elkészített tanulási projekt minden résztvevő számára a program eredményes befejezésének a feltétele.

UČENJE ZA ŽIVLJENJE TANULÁS AZ ÉLETRE

UČENJE ZA ŽIVLJENJE TANULÁS AZ ÉLETRE UČENJE ZA ŽIVLJENJE TANULÁS AZ ÉLETRE Z UČENJEM DO ZNANJA, Z ZNANJEM DO IZOBRAZBE A TANULÁSSAL A TUDÁSIG, A TUDÁSSAL A KÉPZETTSÉGIG SI-HU-2-2-014 UČENJE ZA ŽIVLJENJE I. UVOD V informacijski družbi je uporabno

Részletesebben

DNEVNIK PRAKTIČNEGA IZOBRAŢEVANJA GYAKORLATI KÉPZÉS NAPLÓJA

DNEVNIK PRAKTIČNEGA IZOBRAŢEVANJA GYAKORLATI KÉPZÉS NAPLÓJA DNEVNIK PRAKTIČNEGA IZOBRAŢEVANJA GYAKORLATI KÉPZÉS NAPLÓJA DIJAK/DIJAKINJA TANULÓ. ( IME IN PRIIMEK / UTÓ- ÉS CSALÁDI NÉV) Letnik:. évfolyam Šolsko leto:. tanév DNEVNIK PRAKTIČNEGA POUKA V ŠOLI AZ ISKOLAI

Részletesebben

MURAVIDÉKI MAGYAR RÁDIÓ

MURAVIDÉKI MAGYAR RÁDIÓ A MURAVDÉKI MAGYAR RÁDIÓ ÉS A LENDVAI TÉVÉSTÚDIÓ SZABÁLYZATA A MŰSORIDŐ FELHASZNÁLÁSÁRÓL A POLGÁRMESTERI, HELYHATÓSÁGI ÉS A NEMZETI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSAIBA TÖRTÉNŐ VÁLASZTÁSOK IDEJÉRE 2014. OKTÓBER 5. PRAVILA

Részletesebben

MURAVIDÉKI MAGYAR RÁDIÓ

MURAVIDÉKI MAGYAR RÁDIÓ A MURAVIDÉKI MAGYAR RÁDIÓ ÉS A LENDVAI TÉVÉSTÚDIÓ SZABÁLYZATA A MŰSORIDŐ FELHASZNÁLÁSÁRÓL A POLGÁRMESTERI, HELYHATÓSÁGI ÉS A NEMZETI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSAIBA TÖRTÉNŐ VÁLASZTÁSOK IDEJÉRE 2010. OKTÓBER 10.

Részletesebben

PRILOGA K SPRIČEVALU (*)

PRILOGA K SPRIČEVALU (*) PRILOGA K SPRIČEVALU (*) 1. IME SPRIČEVALA IN IZOBRAŽEVALNEGA PROGRAMA (SL) (1) Spričevalo o zaključnem izpitu po izobraževalnem programu: ELEKTRIKAR Izobraževalni program, prilagojen za dvojezično izvajanje

Részletesebben

PROGRAM OSNOVNOŠOLSKEGA IZOBRA@EVANJA ÁLTALÁNOS ISKOLA

PROGRAM OSNOVNOŠOLSKEGA IZOBRA@EVANJA ÁLTALÁNOS ISKOLA Ucni ˇ nacrt ˇ Tanterv Izbirni predmet Választható tantárgy PROGRAM OSNOVNOŠOLSKEGA IZOBRA@EVANJA ÁLTALÁNOS ISKOLA GLEDALIŠCE ˇ IN DRAMA SZÍNHÁZ ÉS DRÁMA Ucni ˇ nacrt ˇ Tanterv Izbirni predmet Választható

Részletesebben

INTERREG V-A SZLOVÉNIA MAGYARORSZÁG EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM PROGRAM SODELOVANJA INTERREG V-A SLOVENIJA - MADŽARSKA

INTERREG V-A SZLOVÉNIA MAGYARORSZÁG EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM PROGRAM SODELOVANJA INTERREG V-A SLOVENIJA - MADŽARSKA INTERREG V-A SZLOVÉNIA MAGYARORSZÁG EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM PROGRAM SODELOVANJA INTERREG V-A SLOVENIJA - MADŽARSKA Aleš Mrkela, Irányító hatóság/organ upravljanja 18.1.2016, Radenci, Slovenija Programozás

Részletesebben

PRILOGA K SPRIČEVALU/ BIZONYÍTVÁNY KIEGÉSZÍTŐ

PRILOGA K SPRIČEVALU/ BIZONYÍTVÁNY KIEGÉSZÍTŐ Ime in sedež šole, ki izdaja spričevalo/ A bizonyítványt kibocsátó iskola neve és székhelye: PRILOGA K SPRIČEVALU/ BIZONYÍTVÁNY KIEGÉSZÍTŐ O ZAKLJUČNEM IZPITU / A ZÁRÓVIZSGÁRÓL (Ime in priimek)/ (Vezetéknév

Részletesebben

Državni izpitni center MADŽARŠČINA KOT DRUGI JEZIK NA NARODNO MEŠANEM OBMOČJU V PREKMURJU. Izpitna pola 1 A) Slušno razumevanje B) Bralno razumevanje

Državni izpitni center MADŽARŠČINA KOT DRUGI JEZIK NA NARODNO MEŠANEM OBMOČJU V PREKMURJU. Izpitna pola 1 A) Slušno razumevanje B) Bralno razumevanje Š i f r a k a n d i d a t a : Državni izpitni center *M11123111* MADŽARŠČINA KOT DRUGI JEZIK NA NARODNO MEŠANEM OBMOČJU V PREKMURJU Izpitna pola 1 A) Slušno razumevanje B) Bralno razumevanje Torek, 14.

Részletesebben

LETNI PROGRAM TURIZMA OBČINE DOBROVNIK ZA LETO DEJAVNOSTI, KI SE SOFINANCIRAJO IZ SREDSTEV PRORAČUNA ZA LETO 2014

LETNI PROGRAM TURIZMA OBČINE DOBROVNIK ZA LETO DEJAVNOSTI, KI SE SOFINANCIRAJO IZ SREDSTEV PRORAČUNA ZA LETO 2014 Na podlagi 20. člena Zakona o spodbujanju razvoja turizma (Uradni list RS št. 2/04 in 57/2012), 6. člena Pravilnika o sofinanciranju dejavnosti in programov društev na področju turizma v Občini Dobrovnik

Részletesebben

PRILOGA K SPRIČEVALU (*)

PRILOGA K SPRIČEVALU (*) PRILOGA K SPRIČEVALU (*) 1. IME SPRIČEVALA IN IZOBRAŢEVALNEGA PROGRAMA (SL) (1) Spričevalo o zaključnem izpitu po izobraževalnem programu: TRGOVEC Izobraţevalni program, prilagojen za dvojezično izvajanje

Részletesebben

PRILOGA K SPRIČEVALU (*)

PRILOGA K SPRIČEVALU (*) PRILOGA K SPRIČEVALU (*) 1. IME SPRIČEVALA IN IZOBRAŢEVALNEGA PROGRAMA (SL) (1) Spričevalo o zaključnem izpitu po izobraževalnem programu: ADMINISTRATOR Izobraţevalni program, prilagojen za dvojezično

Részletesebben

PRILOGA K SPRIČEVALU (*)

PRILOGA K SPRIČEVALU (*) PRILOGA K SPRIČEVALU (*) 1. IME SPRIČEVALA IN IZOBRAŽEVALNEGA PROGRAMA (SL) (1) Spričevalo o zaključnem izpitu po izobraževalnem programu: OBLIKOVALEC KOVIN-ORODJAR Izobraževalni program, prilagojen za

Részletesebben

Rokodelska akademija Kézműves Akadémia Glasilo projekta Projekthíradó

Rokodelska akademija Kézműves Akadémia Glasilo projekta Projekthíradó Rokodelska akademija Kézműves Akadémia Glasilo projekta Projekthíradó Letnik II, št. 2, december 2010 II. évfolyam, 2. szám, 2010 december Rokodelska akademija Kézműves Akademia Glasilo projekta Projekthíradó

Részletesebben

Državni izpitni center MATEMATIKA PREIZKUS ZNANJA ÍRÁSBELI FELMÉRŐLAP. Torek, 8. maja 2007 / 60 minut 2007. május 8.

Državni izpitni center MATEMATIKA PREIZKUS ZNANJA ÍRÁSBELI FELMÉRŐLAP. Torek, 8. maja 2007 / 60 minut 2007. május 8. Š i f r a u ~ e n c a: A tanuló kódszáma: Državni izpitni center *N0710121M* REDNI ROK RENDES MÉRÉS MATEMATIKA PREIZKUS ZNANJA ÍRÁSBELI FELMÉRŐLAP Torek, 8. maja 2007 / 60 minut 2007. május 8., kedd /

Részletesebben

Državni izpitni center MADŽARŠČINA KOT DRUGI JEZIK NA NARODNO MEŠANEM OBMOČJU V PREKMURJU

Državni izpitni center MADŽARŠČINA KOT DRUGI JEZIK NA NARODNO MEŠANEM OBMOČJU V PREKMURJU Š i f r a k a n d i d a t a : Državni izpitni center *M10123112* MADŽARŠČINA KOT DRUGI JEZIK NA NARODNO MEŠANEM OBMOČJU V PREKMURJU Izpitna pola 2 A) Poznavanje in raba jezika B) Krajši vodeni sestavek

Részletesebben

PRILOGA K SPRIČEVALU (*)

PRILOGA K SPRIČEVALU (*) PRILOGA K SPRIČEVALU (*) 1. IME SPRIČEVALA IN IZOBRAŽEVALNEGA PROGRAMA (SL) (1) Spričevalo o poklicni maturi po izobraževalnem programu: EKONOMSKI TEHNIK (ID:151655) (1) V izvirnem jeziku. 2. PREVOD IMENA

Részletesebben

PRILOGA K SPRIČEVALU (*)

PRILOGA K SPRIČEVALU (*) PRILOGA K SPRIČEVALU (*) 1. IME SPRIČEVALA IN IZOBRAŽEVALNEGA PROGRAMA (SL) (1) Spričevalo o poklicni maturi po izobraževalnem programu: GASTRONOMIJA Izobraževalni program, prilagojen za dvojezično izvajanje

Részletesebben

Dr`avni izpitni center. Osnovna raven MADŽAR[^INA. Izpitna pola 1. Bralno razumevanje / 30 minut. Dele` pri oceni: 20 %

Dr`avni izpitni center. Osnovna raven MADŽAR[^INA. Izpitna pola 1. Bralno razumevanje / 30 minut. Dele` pri oceni: 20 % [ifra kandidata: Dr`avni izpitni center *001J3111* 001 Osnovna raven MADŽAR[^INA Izpitna pola 1 Bralno razumevanje / 30 minut Dele` pri oceni: 20 % Dovoljeno dodatno gradivo in pripomo~ki: kandidat prinese

Részletesebben

Rokodelska akademija 2 Kézműves Akademia 2

Rokodelska akademija 2 Kézműves Akademia 2 Rokodelska akademija 2 Kézműves Akademia 2 Glasilo projekta Letnik V, št. 1, julij 2013 Projekthíradó V. évfolyam, 1. szám, 2013 július UVODNIK Rokodelec kam gre tvoja pot? Rokodelci, ki živijo na zahodnem

Részletesebben

MAGYAR NÉPZENE VÁLASZTHATÓ TANTÁRGY

MAGYAR NÉPZENE VÁLASZTHATÓ TANTÁRGY Általános iskola MAGYAR NÉPZENE VÁLASZTHATÓ TANTÁRGY Tanterv 7. vagy 8. osztály: 35 óra 9. osztály: 32 óra Általános iskola MAGYAR NÉPZENE Választható tantárgy Tanterv A tanterv szerzője: Cseke József,

Részletesebben

PRILOGA K SPRIČEVALU/ BIZONYÍTVÁNY KIEGÉSZÍTŐ

PRILOGA K SPRIČEVALU/ BIZONYÍTVÁNY KIEGÉSZÍTŐ Ime in sedež šole, ki izdaja spričevalo/ A bizonyítványt kibocsátó iskola neve és székhelye: PRILOGA K SPRIČEVALU/ BIZONYÍTVÁNY KIEGÉSZÍTŐ O POKLICNI MATURI/ A SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGÁRÓL (Ime in priimek)/

Részletesebben

Državni izpitni center. Izpitna pola 2. Slušno razumevanje. Sobota, 15. junij 2013 / Do 20 minut

Državni izpitni center. Izpitna pola 2. Slušno razumevanje. Sobota, 15. junij 2013 / Do 20 minut Š i f r a k a n d i d a t a : Državni izpitni center *M13123112* SPOMLADANSKI IZPITNI ROK Izpitna pola 2 Slušno razumevanje Sobota, 15. junij 2013 / Do 20 minut Dovoljeno gradivo in pripomočki: Kandidat

Részletesebben

http://www.lendava.si

http://www.lendava.si Občina Lendava, marec 2007 http://www.lendava.si POVZE TEK RAZVOJNEGA PROGRAMA OBČINE LENDAVA ZA OBDOBJE 2007-2013 POVZETEK RAZVOJNEGA PROGRAMA ZA OBDOBJE 2007-2013 UVOD mag. Anton Balažek župan Občine

Részletesebben

E L A B O R A T. Za izvedbo vaje reševanje na vodi v gramoznici Krog

E L A B O R A T. Za izvedbo vaje reševanje na vodi v gramoznici Krog E L A B O R A T Za izvedbo vaje reševanje na vodi v gramoznici Krog Vsebina elaborata: 1. Sklep o izvedbi vaje 2. Cilji vaje 3. Oblike in metode usposabljanja 4. Udeleženci 5. Trajanje usposabljanja 6.

Részletesebben

Državni izpitni center. Izpitna pola 2 2. feladatlap Esejske naloge / Esszé típusú faladatok. Torek, 5. junij 2012 / 120 minut

Državni izpitni center. Izpitna pola 2 2. feladatlap Esejske naloge / Esszé típusú faladatok. Torek, 5. junij 2012 / 120 minut Š i f r a k a n d i d a t a : A j e l ö l t k ó d s z á m a : Državni izpitni center *M12152112M* SPOMLADANSKI IZPITNI ROK TAVASZI VIZSGAIDŐSZAK Izpitna pola 2 2. feladatlap Esejske naloge / Esszé típusú

Részletesebben

1. SPLOŠNE DOLOČBE. 1. člen. (predmet pravilnika) 2. člen. (pravica do plače in plačila)

1. SPLOŠNE DOLOČBE. 1. člen. (predmet pravilnika) 2. člen. (pravica do plače in plačila) Na podlagi 34.a člena Zakona o lokalni samoupravi (Uradni list RS, št. 94/07 UPB2, 76/08, 79/09, 51/10 in 40/12 ZUJF), Zakona o sistemu plač v javnem sektorju (Uradni list RS, št. 108/09 UPB13, 13/10,

Részletesebben

Državni izpitni center MATEMATIKA. Sreda, 4. maj 2016 / 60 minut

Državni izpitni center MATEMATIKA. Sreda, 4. maj 2016 / 60 minut Š i f r a u č e n c a : A tanuló kódszáma: Državni izpitni center *N16140131M* 9. razred MATEMATIKA Sreda, 4. maj 016 / 60 minut Dovoljeno gradivo in pripomočki: Učenec prinese modro/črno nalivno pero

Részletesebben

PRILOGA K SPRIČEVALU/ BIZONYÍTVÁNY KIEGÉSZÍTŐ

PRILOGA K SPRIČEVALU/ BIZONYÍTVÁNY KIEGÉSZÍTŐ Ime in sedež šole, ki izdaja spričevalo/ A bizonyítványt kibocsátó iskola neve és székhelye: PRILOGA K SPRIČEVALU/ BIZONYÍTVÁNY KIEGÉSZÍTŐ O POKLICNI MATURI/ A SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGÁRÓL (Ime in priimek)/

Részletesebben

PRILOGA K SPRIČEVALU (*)

PRILOGA K SPRIČEVALU (*) PRILOGA K SPRIČEVALU (*) 1. IME SPRIČEVALA IN IZOBRAŢEVALNEGA PROGRAMA (SL) (1) Spričevalo o zaključnem izpitu po izobraževalnem programu: PEČAR-POLAGALEC KERAMIČNIH OBLOG Izobraţevalni program, prilagojen

Részletesebben

PRILOGA K SPRIČEVALU (*)

PRILOGA K SPRIČEVALU (*) PRILOGA K SPRIČEVALU (*) 1. IME SPRIČEVALA IN IZOBRAŢEVALNEGA PROGRAMA (SL) (1) Spričevalo o zaključnem izpitu po izobraževalnem programu: AVTOSERVISER Izobraţevalni program, prilagojen za dvojezično izvajanje

Részletesebben

MADŽARŠČINA KOT MATERINŠČINA. 2012, dokler ni določen novi. Veljavnost kataloga za leto, v katerem. Ljubljana 2010

MADŽARŠČINA KOT MATERINŠČINA. 2012, dokler ni določen novi. Veljavnost kataloga za leto, v katerem. Ljubljana 2010 Ljubljana 2010 MADŽARŠČINA KOT MATERINŠČINA Predmetni izpitni katalog za splošno maturo Predmetni izpitni katalog se uporablja od spomladanskega izpitnega roka 2012, dokler ni določen novi. Veljavnost

Részletesebben

PRILOGA K SPRIČEVALU (*)

PRILOGA K SPRIČEVALU (*) PRILOGA K SPRIČEVALU (*) 1. IME SPRIČEVALA IN IZOBRAŢEVALNEGA PROGRAMA (SL) (1) Spričevalo o zaključnem izpitu po izobraževalnem programu: INŠTALATER STROJNIH INŠTALACIJ Izobraţevalni program, prilagojen

Részletesebben

Državni izpitni center GEOGRAFIJA FÖLDRAJZ PREIZKUS ZNANJA/FELMÉRŐLAP. Ponedeljek, 9. maj 2011 / 60 minut 2011. május 9.

Državni izpitni center GEOGRAFIJA FÖLDRAJZ PREIZKUS ZNANJA/FELMÉRŐLAP. Ponedeljek, 9. maj 2011 / 60 minut 2011. május 9. Š i f r a u č e n c a: A tanuló kódszáma: Državni izpitni center *N11150131M* GEOGRAFIJA FÖLDRAJZ PREIZKUS ZNANJA/FELMÉRŐLAP REDNI ROK RENDES MÉRÉS 3. obdobje/ szakasz Ponedeljek, 9. maj 011 / 60 minut

Részletesebben

Državni izpitni center. Izpitna pola 1. A) Bralno razumevanje B) Poznavanje in raba jezika C) Tvorjenje kratke besedilne vrste

Državni izpitni center. Izpitna pola 1. A) Bralno razumevanje B) Poznavanje in raba jezika C) Tvorjenje kratke besedilne vrste Š i f r a k a n d i d a t a : Državni izpitni center *M14223111* JESENSKI IZPITNI ROK Izpitna pola 1 A) Bralno razumevanje B) Poznavanje in raba jezika C) Tvorjenje kratke besedilne vrste Sreda, 27. avgust

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. In three words I can sum up everything I've learned about life: it goes on. Weeds are flowers too, once you get to know them.

TARTALOMJEGYZÉK. In three words I can sum up everything I've learned about life: it goes on. Weeds are flowers too, once you get to know them. 1 2 KAZALO TARTALOMJEGYZÉK Lapsusu na pot 3 Útravalóul Dijaška skupnost se predstavi 7 Dijaški sekcija KŠL 7 A LEK Diákszekciója Dijaški tornado znanja in prihodnosti 9 A tudás és a jövő diáktornádója

Részletesebben

Državni izpitni center GEOGRAFIJA FÖLDRAJZ

Državni izpitni center GEOGRAFIJA FÖLDRAJZ Š i f r a k a n d i d a t a : A j e l ö l t k ó d s z á m a : Državni izpitni center *M09250121M* GEOGRAFIJA FÖLDRAJZ Izpitna pola 1 1. feladatlap Obča geografija Izbrane regije Általános földrajz Választott

Részletesebben

Državni izpitni center MATEMATIKA. Torek, 7. maj 2013 / 60 minut

Državni izpitni center MATEMATIKA. Torek, 7. maj 2013 / 60 minut Š i f r a u č e n c a : A tanuló kódszáma: Državni izpitni center *N13140131M* REDNI ROK RENDES MÉRÉS 3. obdobje MATEMATIKA Torek, 7. maj 013 / 60 minut Dovoljeno gradivo in pripomočki: Učenec prinese

Részletesebben

1. člen. 2. člen. 3. člen

1. člen. 2. člen. 3. člen Na podlagi 149. člena Zakona o varstvu okolja (ZVO-1) (Uradni list RS, št. 39/06 - uradno prečiščeno besedilo, 49/06 - ZmetD, 66/06 - odločba US: U-I-51/06-10, 112/06 - odločba US: U-I-40/06-10, 33/07

Részletesebben

Rokodelska akademija Kézműves Akademia

Rokodelska akademija Kézműves Akademia Rokodelska akademija Kézműves Akademia Glasilo projekta Letnik III, št. 1, julij 2011 Projekthíradó III. évfolyam, 1. szám, 2011 július Rokodelska akademija Kézműves Akademia Glasilo projekta Letnik III,

Részletesebben

PRIJAVNICA / PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY. DEL A / A RÉSZ Povzetek projekta / Projekt áttekintés. A.1 Osnovni podatki o projektu / A projekt alapadatai

PRIJAVNICA / PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY. DEL A / A RÉSZ Povzetek projekta / Projekt áttekintés. A.1 Osnovni podatki o projektu / A projekt alapadatai PRIJAVNICA PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY DEL A A RÉSZ Povzetek projekta Projekt áttekintés A.1 Osnovni podatki o projektu A projekt alapadatai Prednostna os Prioritás Programski specifični cilj Programspecifikus

Részletesebben

Dr`avni izpitni center MAD@AR[^INA KOT DRUGI JEZIK NA NARODNO ME[ANEM OBMO^JU V PREKMURJU. Izpitna pola 1

Dr`avni izpitni center MAD@AR[^INA KOT DRUGI JEZIK NA NARODNO ME[ANEM OBMO^JU V PREKMURJU. Izpitna pola 1 [ifra kandidata: *M05223111* Dr`avni izpitni center Izpitna pola 1 A) Slu{no razumevanje B) Bralno razumevanje Petek, 9. september 2005 / 60 minut (20 + 40) JESENSKI ROK MAD@AR[^INA KOT DRUGI JEZIK NA

Részletesebben

Uvod. Bevezető. Magyar mesterek így csalogatták a vevőket a vásárban:

Uvod. Bevezető. Magyar mesterek így csalogatták a vevőket a vásárban: 2 Magyar mesterek így csalogatták a vevőket a vásárban: Erre-erre, ifjasszony, Más bótosra ne hallgasson! Az én nevem Olcsó János, Kinek híre általános. Van itt minden, ami kék, Babos kendő, hupikék! S

Részletesebben

Dr`avni izpitni center MAD@AR[^INA KOT DRUGI JEZIK NA NARODNO ME[ANEM OBMO^JU V PREKMURJU. Izpitna pola 1

Dr`avni izpitni center MAD@AR[^INA KOT DRUGI JEZIK NA NARODNO ME[ANEM OBMO^JU V PREKMURJU. Izpitna pola 1 [ifra kandidata: *M04023111* Dr`avni izpitni center Izpitna pola 1 A) Slu{no razumevanje B) Bralno razumevanje Marec 2004 / 60 minut (20 + 40) PREDPREIZKUS MAD@AR[^INA KOT DRUGI JEZIK NA NARODNO ME[ANEM

Részletesebben

*M09151111M* ZGODOVINA TÖRTÉNELEM. Izpitna pola 1 1. feladatlap

*M09151111M* ZGODOVINA TÖRTÉNELEM. Izpitna pola 1 1. feladatlap Š i f r a k a n d i d a t a : A j e l ö l t k ó d s z á m a : Državni izpitni center *M09151111M* ZGODOVINA TÖRTÉNELEM Izpitna pola 1 1. feladatlap Obča zgodovina Egyetemes történelem Četrtek, 4. junij

Részletesebben

Simpozij Čezmejno komuniciranje v pravosodju je delno financiran s pomočjo Evropske Unije, in sicer iz Evropskega socialnega sklada, iz operacije

Simpozij Čezmejno komuniciranje v pravosodju je delno financiran s pomočjo Evropske Unije, in sicer iz Evropskega socialnega sklada, iz operacije 1 Simpozij Čezmejno komuniciranje v pravosodju je delno financiran s pomočjo Evropske Unije, in sicer iz Evropskega socialnega sklada, iz operacije e-pravosodje. Operacija e-pravosodje se izvaja v okviru

Részletesebben

Državni izpitni center. BIOLOGIJA BIOLÓGIA Izpitna pola 2 2. feladatlap. Petek, 30. maj 2008 / 120 minut 2008. május 30., péntek / 120 perc

Državni izpitni center. BIOLOGIJA BIOLÓGIA Izpitna pola 2 2. feladatlap. Petek, 30. maj 2008 / 120 minut 2008. május 30., péntek / 120 perc Š i f r a k a n d i d a t a : A j e l ö l t k ó d s z á m a : Državni izpitni center *M08142112M* BIOLOGIJA BIOLÓGIA Izpitna pola 2 2. feladatlap Petek, 30. maj 2008 / 120 minut 2008. május 30., péntek

Részletesebben

Predstavitev projekta PANNON PLEASURE - Izgradnja Športno-kolesarskega centra Čentiba -

Predstavitev projekta PANNON PLEASURE - Izgradnja Športno-kolesarskega centra Čentiba - Priloga 1 Predstavitev projekta PANNON PLEASURE - Izgradnja Športno-kolesarskega centra Čentiba - 1. PARTNERJI PROJEKTA / Projektpartnerek - Regionalna razvojna agencija Mura d.o.o. - Skanzen Értékvédõ-,

Részletesebben

21. C 22. C 23. B 24. C 25. B 26. D 27. B 28. A 29. A 30. B

21. C 22. C 23. B 24. C 25. B 26. D 27. B 28. A 29. A 30. B 1. Nyelvismereti feladatsor 1. B 2. C 3. D 4. C 5. A 6. D 7. B 8. A 9. B 10. A 11. C 12. A 13. C 14. A 15. C 16. B 17. D 18. A 19. D 20. A 21. C 22. C 23. B 24. C 25. B 26. D 27. B 28. A 29. A 30. B 31.

Részletesebben

Dr`avni izpitni center TEHNIKA IN TEHNOLOGIJA TECHNIKA ÉS TECHNOLÓGIA PREIZKUS ZNANJA FELMÉRŐLAP

Dr`avni izpitni center TEHNIKA IN TEHNOLOGIJA TECHNIKA ÉS TECHNOLÓGIA PREIZKUS ZNANJA FELMÉRŐLAP Š i f r a u ~ e n c a: tanuló kódszáma: r`avni izpitni center *N08643M* RENI ROK RENES MÉRÉS TEHNIK IN TEHNOLOGIJ TEHNIK ÉS TEHNOLÓGI PREIZKUS ZNNJ FELMÉRŐLP Sreda, 7. maja 008 / 60 minut 008. május 7.,

Részletesebben

Državni izpitni center. Izpitna pola 1 1. feladatlap Strukturirane naloge / Strukturált feladatok. Torek, 5. junij 2012 / 90 minut

Državni izpitni center. Izpitna pola 1 1. feladatlap Strukturirane naloge / Strukturált feladatok. Torek, 5. junij 2012 / 90 minut Š i f r a k a n d i d a t a : A j e l ö l t k ó d s z á m a : Državni izpitni center *M12152111M* SPOMLADANSKI IZPITNI ROK TAVASZI VIZSGAIDŐSZAK Izpitna pola 1 1. feladatlap Strukturirane naloge / Strukturált

Részletesebben

MURAVIDÉKI ISKOLÁK ÉS KÖNYVTÁRAK AZ ANYANYELV MEGMARADÁSÁÉRT ŠOLE IN KNJIŽNICE V PREKMURJU ZA OHRANITEV MATERNEGA JEZIKA

MURAVIDÉKI ISKOLÁK ÉS KÖNYVTÁRAK AZ ANYANYELV MEGMARADÁSÁÉRT ŠOLE IN KNJIŽNICE V PREKMURJU ZA OHRANITEV MATERNEGA JEZIKA MURAVIDÉKI ISKOLÁK ÉS KÖNYVTÁRAK AZ ANYANYELV MEGMARADÁSÁÉRT ŠOLE IN KNJIŽNICE V PREKMURJU ZA OHRANITEV MATERNEGA JEZIKA Szerkesztő Urednik Ruda Gábor Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület HETÉS Kultúregyesület

Részletesebben

O D L O K o programu opremljanja in merilih za odmero komunalnega prispevka za območje Občine Dobrovnik I. SPLOŠNI DOLOČBI. 1. člen (predmet odloka)

O D L O K o programu opremljanja in merilih za odmero komunalnega prispevka za območje Občine Dobrovnik I. SPLOŠNI DOLOČBI. 1. člen (predmet odloka) Na podlagi 3. odstavka 74. člena Zakona o prostorskem načrtovanju (Uradni list RS, št. 33/07, 70/08- ZVO-1B, 108/09-ZPNačrt-A, 80/10-ZUPUDPP (106/10-popr.), 43/11-ZKZ-C, 57/12-ZPNačrt-B in 57/12-ZUPUDPP-A,

Részletesebben

Majthényi László. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Magyar és Szlovén Barátaink!

Majthényi László. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Magyar és Szlovén Barátaink! 20 éves a szlovén magyar Nemzetközi Levéltári Kutatótábor Majthényi László Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Magyar és Szlovén Barátaink! Különleges és sajátos alkalom a mai konferencia, hiszen olyan

Részletesebben

Dr`avni izpitni center MAD@AR[^INA KOT DRUGI JEZIK NA NARODNO ME[ANEM OBMO^JU V PREKMURJU. Izpitna pola 1

Dr`avni izpitni center MAD@AR[^INA KOT DRUGI JEZIK NA NARODNO ME[ANEM OBMO^JU V PREKMURJU. Izpitna pola 1 [ifra kandidata: *M04123111* Dr`avni izpitni center Izpitna pola 1 A) Slu{no razumevanje B) Bralno razumevanje Sobota, 5. junij 2004 / 60 minut (20 + 40) SPOMLADASKI ROK MAD@AR[^IA KOT DRUGI JEZIK A ARODO

Részletesebben

PRAVILNIK O ODDAJANJU ZEMLJIŠČ V LASTI OBČINE DOBROVNIK V NAJEM ALI ZAKUP

PRAVILNIK O ODDAJANJU ZEMLJIŠČ V LASTI OBČINE DOBROVNIK V NAJEM ALI ZAKUP Na podlagi 29. člena Zakona o lokalni samoupravi (Uradni list RS, št. 94/07, 27/08-odl. US, 76/08, 79/09, 51/10), Zakona o stvarnem premoženju države in samoupravnih lokalnih skupnosti (Uradni list RS,

Részletesebben

ODLOK O PRORAČUNU OBČINE DOBROVNIK ZA LETO 2014

ODLOK O PRORAČUNU OBČINE DOBROVNIK ZA LETO 2014 Na podlagi 29. člena Zakona o lokalni samoupravi (Uradni list RS, št. 94/2007- UPB2, 27/2008 Odl.US: Up-2925/07-15, U-I-21/07-18, 76/2008, 79/2009, 51/2010 in 40/2012-ZUJF), 29. člena Zakona o javnih financah

Részletesebben

Gondolatok a szlovén magyar Nemzetközi Levéltári Kutatótábor jövőjéről

Gondolatok a szlovén magyar Nemzetközi Levéltári Kutatótábor jövőjéről 20 éves a szlovén magyar Nemzetközi Levéltári Kutatótábor Paksy Zoltán Gondolatok a szlovén magyar Nemzetközi Levéltári Kutatótábor jövőjéről Egy táborvezető elképzelései 1 Az ifjúsági kutatótábor története

Részletesebben

S TOBOM ZA NJIH EGYÜTT VELED - ÉRTÜK A GÖLÖNCSÉR MŐHELY ÜZLETI TERVE A 2013-AS ÉVRE

S TOBOM ZA NJIH EGYÜTT VELED - ÉRTÜK A GÖLÖNCSÉR MŐHELY ÜZLETI TERVE A 2013-AS ÉVRE Udruženje za pomoć i zaštitu interesa mentalno i fizički oštećenih lica Kanjiža Értelmi és Testi Fogyatékosok Érdekeit Védı és Segítı Egyesület Magyarkanizsa S TOBOM ZA NJIH EGYÜTT VELED - ÉRTÜK A GÖLÖNCSÉR

Részletesebben

ODLOK O PRORAČUNU OBČINE DOBROVNIK ZA LETO 2015

ODLOK O PRORAČUNU OBČINE DOBROVNIK ZA LETO 2015 Na podlagi 29. člena Zakona o lokalni samoupravi (Uradni list RS, št. 94/2007- UPB2, 27/2008 Odl.US: Up-2925/07-15, U-I-21/07-18, 76/2008, 79/2009, 51/2010 in 40/2012-ZUJF), 29. člena Zakona o javnih financah

Részletesebben

Državni izpitni center GEOGRAFIJA FÖLDRAJZ SPLOŠNA MATURA ÁLTALÁNOS ÉRETTSÉGI VIZSGA

Državni izpitni center GEOGRAFIJA FÖLDRAJZ SPLOŠNA MATURA ÁLTALÁNOS ÉRETTSÉGI VIZSGA Š i f r a k a n d i d a t a : A j e l ö l t k ó d s z á m a : Državni izpitni center *M09250122M* GEOGRAFIJA FÖLDRAJZ Izpitna pola 2 2. feladatlap Geografija Slovenije in Madžarske Szlovénia és Magyarorstág

Részletesebben

Odlok o prostorskem načrtu Občine Dobrovnik. I. Uvodne določbe

Odlok o prostorskem načrtu Občine Dobrovnik. I. Uvodne določbe Na podlagi 1. odstavka 52. člena Zakona o prostorskem načrtovanju (Uradni list RS, št. 33/07, 70/08-ZVO-1B, 108/09, 80/10, 57/12, 109/12 in 35/13) ter 16. člena Statuta Občine Dobrovnik (Uradni list RS

Részletesebben

Rokodelska akademija Kézműves Akademia

Rokodelska akademija Kézműves Akademia Rokodelska akademija Kézműves Akademia Glasilo projekta Letnik III, št. 2, december 2011 Projekthíradó III. évfolyam, 2. szám, 2011 december Delavnica pečarstva. Kályhaépítő műhelyfoglalkozás. Ivan Kuhar,

Részletesebben

O D L O K o načinu izvajanja gospodarske javne službe zbiranja in prevoza odpadkov na območju Občine Dobrovnik I. SPLOŠNE DOLOČBE

O D L O K o načinu izvajanja gospodarske javne službe zbiranja in prevoza odpadkov na območju Občine Dobrovnik I. SPLOŠNE DOLOČBE Na podlagi 149. člena Zakona o varstvu okolja /ZVO-1/ (Uradni list RS, št. 39/06 UPB1, 33/2007 ZPNačrt, 57/2008-ZFO-1A, 70/2008 in 108/2009), 32. člena Zakona o gospodarskih javnih službah/zgjs/ (Uradni

Részletesebben

Državni izpitni center. Torek, 10. junij 2014 / 90 minut

Državni izpitni center. Torek, 10. junij 2014 / 90 minut Š i f r a k a n d i d a t a : A j e l ö l t k ó d s z á m a : Državni izpitni center *M14150112M* SPOMLADANSKI IZPITNI ROK TAVASZI VIZSGAIDŐSZAK Izpitna pola 2 2. feladatlap Obča geografija Geografija

Részletesebben

Rokodelska akademija Kézműves Akademia

Rokodelska akademija Kézműves Akademia Rokodelska akademija Kézműves Akademia Glasilo projekta Letnik IV, št. 1, julij Projekthíradó IV. évfolyam, 1. szám, július Rokodelska akademija Kézműves Akademia Glasilo projekta Letnik IV, št. 1, julij

Részletesebben

Uvodnik. Lapsus. Bevezető

Uvodnik. Lapsus. Bevezető 1 S t r a n / O l d a l Uvodnik V letošnjem letu so dijaki novinarskega kroga bili ves čas na preži in zbirali izvirne dijaške lapsuse, po katerih slovimo. Sledili so dogodkom na šoli in izven nje, ki

Részletesebben

Državni izpitni center MATEMATIKA. Sreda, 30. maj 2012 / 60 minut

Državni izpitni center MATEMATIKA. Sreda, 30. maj 2012 / 60 minut Š i f r a u č e n c a : A tanuló kódszáma: Državni izpitni center *N14011M* NAKNADNI ROK UTÓLAGOS MÉRÉS. obdobje MATEMATIKA Sreda, 0. maj 01 / 60 minut Dovoljeno gradivo in pripomočki: Učenec prinese modro/črno

Részletesebben

HELYI TANTERV KÉMIA Tantárgy

HELYI TANTERV KÉMIA Tantárgy Energetikai Szakközépiskola és Kollégium 7030 Paks, Dózsa Gy. út 95. OM 036396 75/519-300 75/414-282 HELYI TANTERV KÉMIA Tantárgy 2-2 - 1-0 óraszámokra Készítette: Nagy János munkaközösség-vezető Ellenőrizte:

Részletesebben

közötti együttműködések (például: közös, több tantárgyat átfogó feladatok), továbbá az aktív részvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai

közötti együttműködések (például: közös, több tantárgyat átfogó feladatok), továbbá az aktív részvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai Informatika Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

Gondolatok a 20 éves múltra visszatekintő szlovén magyar Nemzetközi Levéltári Kutatótábor munkájáról és értékeiről

Gondolatok a 20 éves múltra visszatekintő szlovén magyar Nemzetközi Levéltári Kutatótábor munkájáról és értékeiről Göncz László Gondolatok a 20 éves múltra visszatekintő szlovén magyar Nemzetközi Levéltári Kutatótábor munkájáról és értékeiről Vannak programok és események, amelyeket akár megérdemelten, akár nem a jó

Részletesebben

PUBLIKACIJA PUBLIKÁCIÓ

PUBLIKACIJA PUBLIKÁCIÓ DVOJEZIČNA OSNOVNA ŠOLA II LENDAVA II. SZ. LENDVAI KÉTNYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA Ulica Sv. Štefana 21, 9220 Lendava Tel.: (02)5788150; Fax: (02)5788151 dosmslen@guest.arnes.si www.dos2-lendava.si PUBLIKACIJA

Részletesebben

1. Šah igra, ki ohranja možgane aktivne in spodbuja druženje

1. Šah igra, ki ohranja možgane aktivne in spodbuja druženje Delavnice: Dan šole, 9. 5. 2014 1. Šah igra, ki ohranja možgane aktivne in spodbuja druženje Izvajalka: Klara Kepe Člani» Šahovskega društva Lendava«bodo za simpatizerje šaha spregovorili o šahu, osnovah

Részletesebben

Levéltár és iskola, avagy a szlovén magyar Nemzetközi levéltári kutatótábor helytörténeti és oktatási aspektusai

Levéltár és iskola, avagy a szlovén magyar Nemzetközi levéltári kutatótábor helytörténeti és oktatási aspektusai Takács Adrián Donát Levéltár és iskola, avagy a szlovén magyar Nemzetközi levéltári kutatótábor helytörténeti és oktatási aspektusai Népünk és hazánk története a világtörténelem szerves része, a helytörténet

Részletesebben

Kémia: A kémia kerettanterv (B változat) 10% szabadon tervezhető órakeretének felhasználása: 9. évfolyam: A kémia és az atomok világa:

Kémia: A kémia kerettanterv (B változat) 10% szabadon tervezhető órakeretének felhasználása: 9. évfolyam: A kémia és az atomok világa: A kémia kerettanterv (B változat) 10% szabadon tervezhető órakeretének felhasználása: 9. évfolyam: A kémia és az atomok világa: 1 óra Kémiai kötések és kölcsönhatások halmazokban: Anyai rendszerek: Kémiai

Részletesebben

AKREDITACIJA UNIVERZITETNEGA DVOPREDMETNEGA ŠTUDIJSKEGA PROGRAMA PRVE STOPNJE MADŽARSKI JEZIK S KNJIŽEVNOSTJO

AKREDITACIJA UNIVERZITETNEGA DVOPREDMETNEGA ŠTUDIJSKEGA PROGRAMA PRVE STOPNJE MADŽARSKI JEZIK S KNJIŽEVNOSTJO VLOGA ZA PRIDOBITEV SOGLASJA K UNIVERZITETNEMU DVOPREDMETNEMU ŠTUDIJSKEMU PROGRAMU PRVE STOPNJE MADŽARSKI JEZIK S KNJIŽEVNOSTJO FILOZOFSKE FAKULTETE UNIVERZE V MARIBORU AKREDITACIJA UNIVERZITETNEGA DVOPREDMETNEGA

Részletesebben

S P R E M E M B E I N D O P O L N I T V E O D L O K A o lokacijskem načrtu za kmetijsko poslovno cono v Dobrovniku

S P R E M E M B E I N D O P O L N I T V E O D L O K A o lokacijskem načrtu za kmetijsko poslovno cono v Dobrovniku Na podlagi Zakona o urejanju prostora (Uradni list RS, št. 110/02 s spremembami) in 16. člena Statuta Občine Dobrovnik (Ur. list RS št.34 /99,23 /01 50/01, 49/02 in 35/07) je občinski svet Občine Dobrovnik

Részletesebben

Državni izpitni center. Izpitna pola 1. A) Bralno razumevanje B) Poznavanje in raba jezika C) Tvorjenje kratke besedilne vrste

Državni izpitni center. Izpitna pola 1. A) Bralno razumevanje B) Poznavanje in raba jezika C) Tvorjenje kratke besedilne vrste Š i f r a k a n d i d a t a : Državni izpitni center *M12123111* SPOMLADANSKI IZPITNI ROK Izpitna pola 1 A) Bralno razumevanje B) Poznavanje in raba jezika C) Tvorjenje kratke besedilne vrste Sobota, 16.

Részletesebben

HU Használati útmutató 2 Szárítógép SL Navodila za uporabo 27 Sušilni stroj LAVATHERM 86590IH3. preciz.hu

HU Használati útmutató 2 Szárítógép SL Navodila za uporabo 27 Sušilni stroj LAVATHERM 86590IH3. preciz.hu HU Használati útmutató 2 Szárítógép SL Navodila za uporabo 27 Sušilni stroj LAVATHERM 86590IH3 2 TARTALOM 1. BIZTONSÁGI INFORMÁCIÓK...3 2. BIZTONSÁGI UTASÍTÁSOK... 5 3. TERMÉKLEÍRÁS... 7 4. TARTOZÉKOK...

Részletesebben

XIX. praznik Občine Lendava

XIX. praznik Občine Lendava XIX. praznik Občine Lendava Dame in gospodje, spoštovani gostje, nagrajenci in častni občani! V čast in zadovoljstvo mi je, da vas lahko pozdravim na prireditvi ob občinskem prazniku in ob tej priložnosti

Részletesebben

Beköszöntő. Szombathely földje csontodat rejti Híredet soha el nem takarja. (Weöres S.)

Beköszöntő. Szombathely földje csontodat rejti Híredet soha el nem takarja. (Weöres S.) Beköszöntő Szombathely földje csontodat rejti Híredet soha el nem takarja (Weöres S.) Tudós tanáremberre emlékezik a Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Szláv Filológiai Intézete külön

Részletesebben

Magyarország Szlovénia Phare CBC Program Kisprojekt Alap 2002 Mad arska Slovenija Sklada za Male Projekte 2002 Phare CBC

Magyarország Szlovénia Phare CBC Program Kisprojekt Alap 2002 Mad arska Slovenija Sklada za Male Projekte 2002 Phare CBC Magyarország Szlovénia Phare CBC Program Kisprojekt Alap 2002 Mad arska Slovenija Sklada za Male Projekte 2002 Phare CBC Hungary Slovenia Program Phare CBC Small Project Fund 2002 BEVEZETÔ Az Európai Bizottság

Részletesebben

részvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban. Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a

részvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban. Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a szakközépiskolás tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata

Részletesebben

Državni izpitni center. Četrtek, 30. avgust 2012 / 90 minut

Državni izpitni center. Četrtek, 30. avgust 2012 / 90 minut Š i f r a k a n d i d a t a : A j e l ö l t k ó d s z á m a : Državni izpitni center *M12250122M* JESENSKI IZPITNI ROK ŐSZI VIZSGAIDŐSZAK Izpitna pola 2 2. feladatlap Obča geografija Geografija Slovenije

Részletesebben

33. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. már ci us 27., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3887, Ft

33. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. már ci us 27., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3887, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. már ci us 27., hétfõ 33. szám Ára: 3887, Ft TARTALOMJEGYZÉK 62/2006. (III. 27.) Korm. r. Az egyes pénzbeli szociális ellátások elszámolásának szabályairól...

Részletesebben

GIMNASZTIKALABDA ŽOGA ZA GIMNASTIKO

GIMNASZTIKALABDA ŽOGA ZA GIMNASTIKO MANUAL DEVELOPED IN GERMANY Használati útmutató Navodila za uporabo GIMNASZTIKALABDA ŽOGA ZA GIMNASTIKO Magyar...Oldal 6 Slovenski... Stran 19 myhansecontrol.com User-friendly Manual ID: #05007 QR kódokkal

Részletesebben

1 BIO EXPERIENCE 2 TOURISM & MEDIA 3 ROMA CARAVAN. Znesek dodeljenih ESRR* sredstev (v EUR) / Az elnyert ERFA* összeg nagysága (euró)

1 BIO EXPERIENCE 2 TOURISM & MEDIA 3 ROMA CARAVAN. Znesek dodeljenih ESRR* sredstev (v EUR) / Az elnyert ERFA* összeg nagysága (euró) SEZNAM OPERACIJ, ZA KATERE SO BILE PODPISANE POGODBE ZA ESRR SREDSTVA V OKVIRU 2. JAVNEGA RAZPISA / A MÁSODIK PÁLYÁZATI FELHÍVÁS KERETÉBEN ALÁÍRT TÁMOGATÁSI SZERZŐDÉSSEL RENDELKEZŐ PROJEKTEK LISTÁJA Operativni

Részletesebben

TOVÁBBKÉPZÉSI PROGRAM 2010/2011. Az Észak-Magyarországi Regionális Munkaügyi Központ nyilvántartási száma: 05-0062-05

TOVÁBBKÉPZÉSI PROGRAM 2010/2011. Az Észak-Magyarországi Regionális Munkaügyi Központ nyilvántartási száma: 05-0062-05 Az Észak-Magyarországi Regionális Munkaügyi Központ nyilvántartási száma: 05-0062-05 TOVÁBBKÉPZÉSI PROGRAM 2010/2011 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai Szakmai, Szakszolgálati és Közművelődési Intézet

Részletesebben

Emelt óraszámú kémia helyi tanterve

Emelt óraszámú kémia helyi tanterve Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 3.2.09.2 (B) változatához Emelt óraszámú kémia helyi tanterve Tantárgyi struktúra

Részletesebben

Državni izpitni center. Četrtek, 30. avgust 2012 / 90 minut

Državni izpitni center. Četrtek, 30. avgust 2012 / 90 minut Š i f r a k a n d i d a t a : A j e l ö l t k ó d s z á m a : Državni izpitni center *M12250121M* JESENSKI IZPITNI ROK ŐSZI VIZSGAIDŐSZAK Izpitna pola 1 1. feladatlap Obča geografija Regionalna geografija

Részletesebben

HK 25, 35 40, 63 HK 35 HK 25 HK 40 HK 63. H Fűthető párnák Használati utasítás

HK 25, 35 40, 63 HK 35 HK 25 HK 40 HK 63. H Fűthető párnák Használati utasítás HK 25, 35 40, 63 H HK 25 HK 35 HK 40 HK 63 H Fűthető párnák Használati utasítás Beurer GmbH Söflinger Str. 218 D-89077 Ulm (Germany) Tel.: +49 (0) 7 31 / 39 89-144 Fax: +49 (0) 7 31 / 39 89-255 www.beurer.de

Részletesebben

Helyi tanterv HELYI TANTERV 2015.

Helyi tanterv HELYI TANTERV 2015. tanterv A helyi tanterv biztosítja, hogy alsó tagozaton a tanítás-tanulás szervezése játékos formában, a tanulói közreműködésre építve, az érdeklődés felkeltésére, a problémák felvetésére, a megoldáskeresésre,

Részletesebben

Praznični december Varázslatos december

Praznični december Varázslatos december LENDAVSKE NOVICE LENDVAI HÍRADÓ Glasilo Občine Lendava 16. letnik, 5. številka 20. XII. 2013 Lendva Község közleménye 16. évfolyam, 5. szám 2013. XII. 20. Foto Fotó: Tomaž Galič Praznični december Varázslatos

Részletesebben

Program spodbujanja kmetijstva in razvoja podeželja v Občini Lendava za leto 2006

Program spodbujanja kmetijstva in razvoja podeželja v Občini Lendava za leto 2006 Program spodbujanja kmetijstva in razvoja podeželja v Občini Lendava za leto 2006 Lendva Község mezőgazdaságának és vidékfejlesztésének ösztönzése 2006. évben I. Pravne osnove Jogi alapok Mnenje Ministrstva

Részletesebben

Kovácsné Bakosi Éva. A gyakorlatvezetés módszertani kézikönyve

Kovácsné Bakosi Éva. A gyakorlatvezetés módszertani kézikönyve Kovácsné Bakosi Éva A gyakorlatvezetés módszertani kézikönyve DEBRECENI EGYETEM TANÁRKÉPZÉSI KÖZPONT A gyakorlatvezetés módszertani kézikönyve Az óvodai gyakorlati képzés korszerűsítése KÉSZÍTETTE: KOVÁCSNÉ

Részletesebben

Dr`avni izpitni center. Vi{ja raven MADŽAR[^INA. Izpitna pola 1. Bralno razumevanje / 40 minut. Dele` pri oceni: 20 %

Dr`avni izpitni center. Vi{ja raven MADŽAR[^INA. Izpitna pola 1. Bralno razumevanje / 40 minut. Dele` pri oceni: 20 % [ifra kandidata: Dr`avni izpitni center *001J3211* 001 Vi{ja raven MADŽAR[^INA Izpitna pola 1 Bralno razumevanje / 40 minut Dele` pri oceni: 20 % Dovoljeno dodatno gradivo in pripomo~ki: kandidat prinese

Részletesebben

Dr`avni izpitni center MAD@AR[^INA KOT DRUGI JEZIK NA NARODNO ME[ANEM OBMO^JU V PREKMURJU. Izpitna pola 1

Dr`avni izpitni center MAD@AR[^INA KOT DRUGI JEZIK NA NARODNO ME[ANEM OBMO^JU V PREKMURJU. Izpitna pola 1 [ifra kandidata: *M06223111* Dr`avni izpitni center Izpitna pola 1 A) Slu{no razumevanje B) Bralno razumevanje Petek, 8. september 2006 / 60 minut (20 + 40) JESENSKI ROK MAD@AR[^INA KOT DRUGI JEZIK NA

Részletesebben

Dr`avni izpitni center KOT DRUGI JEZIK NA NARODNO ME[ANEM OBMO^JU V PREKMURJU. Izpitna pola 2

Dr`avni izpitni center KOT DRUGI JEZIK NA NARODNO ME[ANEM OBMO^JU V PREKMURJU. Izpitna pola 2 [ifra kandidata: *M06123112* Dr`avni izpitni center Izpitna pola 2 A) Poznavanje in raba jezika B) Kraj{i vodeni sestavek Torek, 13. junij 2006 / 70 minut (40 + 30) SPOMLADANSKI ROK MAD@AR[^INA KOT DRUGI

Részletesebben

G l a s i l o p r o j e k t a Letnik I, št. 4 P r o j e k t h í r a d ó. I. évfolyam, 4. szám

G l a s i l o p r o j e k t a Letnik I, št. 4 P r o j e k t h í r a d ó. I. évfolyam, 4. szám G l a s i l o p r o j e k t a Letnik I, št. 4 P r o j e k t h í r a d ó I. évfolyam, 4. szám Naložba v vašo prihodnost Operacijo delno financira Evropska unija Evropski sklad za regionalni razvoj Befektetés

Részletesebben

Državni izpitni center. Sreda, 5. junij 2013 / 90 minut

Državni izpitni center. Sreda, 5. junij 2013 / 90 minut Š i f r a k a n d i d a t a : A j e l ö l t k ó d s z á m a : Državni izpitni center *M13150111M* SPOMLADANSKI IZPITNI ROK TAVASZI VIZSGAIDŐSZAK Izpitna pola 1 1. feladatlap Obča geografija Regionalna

Részletesebben