E l ő t e r j e s z t é s

Átírás

1 E l ő t e r j e s z t é s Ötvöskónyi Község Önkormányzata Képviselő-testületének március 28-i ülésére a szociális ellátásokról szóló önkormányzati rendelet-tervezet elfogadása Előterjesztő: Veszner József körjegyző Készítette: Nagy Zoltán Sándorné aljegyző Törvényességi ellenőrzést végezte: - Tárgyalja: Pénzügyi és Szociális Bizottság ig Tisztelt Képviselő-testület! január 01-ei hatállyal átfogóan módosult a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvényt (továbbiakban: Szt.), valamint hatályba lépett a jogalkotásról szóló évi CXXX. törvény. A szöveges indokolás mellett a legfontosabb változások a következők: Az ápolási díj összege nem az öregségi nyugdíj legkisebb összegéhez igazodik, hanem az éves költségvetési törvény fogja meghatározni évben ez az összeg Ft. A törvény a méltányossági ápolási díj összegét 80 %-ban állapítja meg. Az előzetes egyeztetéseknek megfelelően a tervezet nem tartalmazza a szociális kölcsönt, mint pénzellátási formát. Ennek oka, hogy az érintettek a tartozásukat határidőre nem fizetik vissza, a behajtás nehézkes, hosszú időt vesz igénybe, ezen a téren magas az önkormányzat kintlévősége. Az Szt. 92. (1) bekezdés b) pontjának rendelkezése szerint a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint fizetendő térítési díjakról, ha a fenntartó önkormányzati társulás vagy többcélú kistérségi társulás, akkor a társulási megállapodásban erre kijelölt települési önkormányzat a társulási megállapodásban meghatározottak szerint rendeletet alkot. Az Szt. 140/C. -a előírja, hogy az önkormányzati társulásban vagy többcélú kistérségi társulásban részt vevő önkormányzat a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjról szóló, január 1-jén hatályos rendeletét április 1-jéig felülvizsgálja abból a célból, hogy a társulási megállapodásban erre kijelölt önkormányzat rendelete tartalmazza a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló szabályokat.

2 A képviselő-testület február 28-i ülésén a Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása Társulási Tanácsa Társulási Megállapodásának módosításáról döntött, melyek közül a legfontosabbak az alábbiak: V. fejezet: a többcélú társulás szervezeti rendszere Rinyamenti Szociális Szolgáltató Központ 9.) Az intézményi ellátás igénybevétele: Az intézmény által végzett szociális ellátás iránti igényt a székhely és az intézményegység helye szerinti településeken az intézményvezetőnél, illetve az intézményegység vezetőnél, a többi településen a polgármesternél kell benyújtani. Az intézményi ellátás igénybevételéről az intézmény vezetője dönt. 8.) Az intézmény működésével kapcsolatban a települések jogai, kötelezettségei: A társult települések polgármestereit előzetes véleményezési jog illeti meg, az adott település ellátását biztosító intézményegység vezetőjének, dolgozóinak megbízása, megbízás visszavonása, fegyelmi jogkör gyakorlása körében hozott döntés előtt. A Társulási Tanács döntése előtt kikéri az adott település véleményét, ha a szociális ellátás biztosításának módosítása az adott település ellátását érinti, befolyásolja. A Társulási Tanács a települési önkormányzatok egyetértésével Nagyatád város önkormányzatát kijelöli, hogy a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló szabályokat figyelemmel a Társulási Tanács határozataira rendeletében szabályozza. A kijelölés alapján Nagyatád Város Önkormányzatának Képviselő-testülete március 10. napján tárgyalta és fogadta el a gyermekvédelmi és szociális személyes gondoskodásról szóló 7/2008. (II.15.) rendeletének módosítását, amely az előterjesztés mellékletét képezi. A fentieken túl rendeletünkben egyéb szövegpontosítások is szükségessé váltak, így a rendelet módosítás helyett, a tervezetben szereplő új rendelet megalkotását javaslom a képviselőtestületnek. A fentiekre tekintettel javaslom az alábbi rendelet-tervezet elfogadását! 2

3 Szöveges indokolás A munkanélküli ellátások rendszerében január 1-jétől az álláskeresési támogatás folyósítási idejének kimerítése után, vagy egyéb együttműködések teljesítése esetén a jegyző által megállapítható ellátások elnevezése összefoglalóan Aktív korúak ellátása. Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott ellátás. Az ellátás két részre tagolódik: 1. bérpótló juttatásra (továbbiakban: BPJ), 2. rendszeres szociális segélyre (továbbiakban: RSZS) hoz A BPJ-ra való jogosultsági feltételek új eleme a saját lakókörnyezet rendben tartása. Az Szt (4) bekezdés a) pontja felhatalmazást ad a települési önkormányzatnak, hogy rendeletben szabályozza a bérpótló juttatásra jogosult személyek részére a lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében előírt részletes szabályokat. E részletszabályokat a következők szerint javaslom megállapítani: a) rendeltetésszerűen használja általa életvitelszerűen lakott ingatlant, az alábbiak szerint: aa) az ingatlant rágcsálóktól, kártevőktől mentesíti, ab) az épület állagát megóvja, ac) a lakóházat folyamatosan takarítja, tisztántartja, ad) az udvart rendszeresen gondozza, gyomtalanítja, ae) a konyhakertet műveli, af) a belterületi szántót, gyümölcsöst rendszeresen gondozza, gyomtalanítja, b) eleget tesz Ötvöskónyi Község Önkormányzata Képviselő-testületének a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról és a közterületek tisztántartásáról szóló 13/2004. (IX. 13.) rendelet 10. -ában foglaltaknak, az alábbiak szerint: (1) Tilos a hulladékot elhagyni - a gyûjtés, begyûjtés, lerakás szabályaitól eltérõ módon - felhalmozni, ellenõrizetlen körülmények között elhelyezni, kezelni. (2) A (város, község) köztisztaságának megõrzése érdekében mindenki köteles hatékonyan közremûködni és tartózkodni minden olyan tevékenységtõl, magatartástól, mellyel a települési környezetet szennyezné, fertõzné. (3) Az egyes ingatlanok tisztántartásáról az e rendeletben meghatározott ingatlantulajdonosok kötelesek gondoskodni. (4) Bármely építési, tatarozási vagy bontási munkánál természetes személy építtetõ esetén a tisztántartás az építtetõt, egyéb építtetõ esetében a kivitelezõt terheli. (5) Az önkormányzati utak tisztántartásáról, az önkormányzat gondoskodik. A hó és síkosság elleni védekezést e rendelet 10. (10) és (12) bekezdéseiben meghatározottak szerint kell elvégezni. Az úttartozékot képezõ útárok és az úttest csapadékelvezetésének folyamatos biztosításáról a helyi közút tulajdonosa az önkormányzat köteles gondoskodni. (6) Az ingatlanokkal (építési telkekkel, épületekkel) közvetlen érintkezõ járdaszakasz tisztántartásáról a járdaszakaszok melletti nyílt árok és ennek mûtárgyai ( kiépített beton vagy egyéb átereszek,) valamint a járdához tartozó folyókáknak és víznyelõ 3

4 rácsoknak folyamatos tisztántartásáról - ide értve a hó és síkosság elleni védekezést is - az ingatlantulajdonos köteles gondoskodni. (7) Közös tulajdonban álló épületek esetében a (6) bekezdésben írt tisztántartás a tulajdonosok egyetemleges kötelezettsége. (8) Az üzletek és intézmények elõtti járdaszakaszt elsõsorban az ingatlan használója, bérlõje, ezek hiányában tulajdonosa köteles tisztán tartani és az ott keletkezett hulladékot eltávolítani. (9) Az ingatlanok elõtti járdaszakaszt tekintet nélkül arra, hogy beépített, vagy beépítetlen, vagy használaton kívüli ingatlanról van-e szó, reggel 7 óráig kell megfelelõen letisztítani, majd napközben a tisztántartással kapcsolatos munkákat szükség szerint el kell végezni. A síkosság elleni védekezés körében az ónos esõtõl, hótól vagy jégtõl síkossá vált járdát közegészségügyileg veszélytelen környezetkímélõ anyaggal (homok, zúzalék, salak, stb.) csúszásmentessé kell tenni, és a járdáról a havat le kell takarítani, s ezt az idõjárástól függõen napközben is meg kell ismételni. A járda felszórására bomló szerves, vagy burkolatra káros anyag nem alkalmazható. (10) A járdáról letakarított havat a járdaszélen kell összegyûjteni úgy, hogy a gyalogos közlekedés számára megfelelõ szabad terület és az olvadék elvezetése biztosított maradjon. (11) A gyalogos és a közúti forgalom zavartalanságának biztosítása érdekében hórakást tilos elhelyezni: - útkeresztezõdésben, - úttorkolatban (8) m-en belül), - kijelölt gyalogátkelõ helyen, - kapubejáró elé annak teljes szélességében, - tömegközlekedési jármû megállójában, ott az úttest és a járda közé. (12) A (6) - (8) bekezdésben meghatározott tulajdonos, használó, bérlő köteles az ingatlan elõtti, melletti járdán a felburjánzott zöld növényzetet (gazt) a burkolat rongálása nélkül kiirtani. Köteles az ingatlanáról az úttest vagy gyalogjárda terébe benyúló ágak, cserjék és egyéb növényzet nyesésérõl vágásáról gondoskodni. Közterületi fák (bokrok) nyesésérõl a közterület tulajdonosa köteles gondoskodni. (13) Ha bármilyen jármû üzemelése során a közterület szennyezõdik, vagy a szennyezõdés egyéb módon, (pl. kereskedelmi, vendéglátó, stb. tevékenység) következik be, a jármû üzemben tartója, üzemeltetõje köteles a szennyezõdés haladéktalan eltávolításáról gondoskodni. c) betartja Ötvöskónyi Község Önkormányzata Képviselő-testületének a települési folyékony hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról szóló 15/2005. (XII. 31.) rendelet 6. (1) bekezdését, mely az alábbiakat tartalmazza: (1) Az ingatlanon keletkező folyékony hulladék gyűjtésére szolgáló közműpótló berendezés kialakítását a tulajdonos az ingatlanon belül és az építési hatóság által engedélyezett, külön jogszabályokban módon, vízzáró közműpótló berendezésben köteles gyűjteni, oly módon, hogy az ne idézzen elő talaj-vagy talajvízszennyezést 4

5 13. (2) bekezdéséhez A BPJ részesülő személyeknek közfoglalkoztatásban kell részt venniük. Az előző évek tapasztalatai alapján elmondhatjuk, hogy nem minden bérpótló juttatásban (2010. december 31-ig rendelkezésre állási támogatásban) részesülő ellátott alkalmas és képes közfoglalkoztatásban részt venni. Eddig e személyek foglalkoztatás nélkül is ellátást kaphattak, azonban január 1. napjától az Szt. módosítása következtében a jogosultság feltételeként új kritériumok kerültek megállapításra. - Új jogosultsági feltétel az Szt. 36. (2) bekezdés e) pontjában foglaltak alapján, hogy a BPJ jogosultságának fennállása alatt egy éves időtartamra legalább 30 nap időtartamú foglalkoztatást kell teljesítenie a jogosultnak. Amennyiben nem tud foglalkoztatást leigazolni a jogosultsága megszűnik. Azon személyek, akik nem alkalmasak vagy nem képesek munkát vállalni, előzőek ismeretében a rendszerből kikerülnek, ellátás nélkül maradnak, részükre a megoldást az jelentené, ha bekerülhetnének a rendszeres szociális segélyezettek körébe, ahol nincs foglalkoztatási kötelezettség. (A rendszeres szociális segély 90%-os állami támogatottságú, így ez plusz terhet nem jelent az önkormányzat költségvetésének.) Az Szt. 37. (1) bekezdés d) pontja valamint a 132. (4) bekezdés b.) pontja lehetőséget ad a települési önkormányzatnak az aktív korú ellátáson belül a rendszeres szociális segély jogosultsági körének kibővítésére és ezáltal meghatározhatóak a személy családi körülményeire, egészségi vagy mentális állapotára tekintettel jogosultsági feltételek. Fentiek miatt ennek szükségessége mutatkozik településünkön is. A Szt. szabályozása szerint jelenleg a RSZS-ben részesülők köréhez tartoznak a Szt.37. (1) bekezdésében felsorolt személyek (egészségkárosodott személyek; 55. életévüket betöltöttek; 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevelők feltéve, hogy a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben nem tudják biztosítani). Ezen kört javaslom kibővíteni az alábbiakkal: a) egészségkárosodása 40% (orvosi szakvélemény alapján), b) folyamatos pszichiátriai kezelés alatt áll (orvosi szakvélemény alapján), c) hozzátartozóját ápolja (nem a Ptk b) szerinti hozzátartozó), d) közfoglalkoztatásra irányuló munkaviszonyt azért nem létesített, mert a munkaköri alkalmassági vizsgálaton 12 hónapon belül legalább két alkalommal nem alkalmas minősítést kapott hoz A szociális kölcsön megszűnése miatt megoldást kellett találni a temetéssel kapcsolatos problémák megoldására. Ezért a pénzbeli ellátások tekintetében temetési kölcsön került a tervezetbe szabályozásra hoz április 1-jéig az önkormányzati társulásban vagy többcélú kistérségi társulásban részt vevő önkormányzatnak a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjról szóló, január 1-jén hatályos rendeletét felül kell vizsgálnia abból a célból, hogy a társulási megállapodásban erre kijelölt önkormányzat rendelete tartalmazza a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló szabályokat. 5

6 Ötvöskónyi Község Önkormányzata Képviselő-testületének.../2011. (...) önkormányzati rendelete-tervezete a szociális ellátásokról Ötvöskónyi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (továbbiakban: képviselőtestület) a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 1. (2) bekezdésében, 10. (1) bekezdésében, 25. (3) bekezdésében, 26. -ában, 32. (1), (3) bekezdésében, 35. (2) bekezdésében, 37. (1) bekezdés d) pontjában, 38. (9) bekezdésében, 43/B. (1), (3) bekezdésében, 45. (1), (3) bekezdésében, 46. (1) bekezdésében, 47. (2), (5) bekezdésében, 50. (3) bekezdésében és 132. (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 8. (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. Fejezet A szociális igazgatás és a szociális ellátás általános szabályai 1. Általános rendelkezések 1. A rendelet célja, hogy megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő szociális rászorultságtól függő pénzben, valamint természetben biztosított szociális ellátások formáit, szervezeti keretei, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit. 2. A rendelet hatálya 2. (1) A rendelet hatályára vonatkozóan az Szt. 3. -a az irányadó. (2) E rendeletben foglaltakat kell alkalmazni Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása (továbbiakban: társulás) által fenntartott, Rinyamenti Szociális Szolgáltató Központ (továbbiakban: RSZSZK) létrehozásáról és fenntartásáról szóló társulási megállapodás szerinti intézmény útján biztosított szociális ellátások igénybevétele esetén. (3) Az e rendeletben meghatározott szociális hatáskörök gyakorlását a képviselő-testület a 21. kivételével- a polgármesterre ruházza át. (4) A 29. (1) bekezdésben felsorolt alapszolgáltatásokat az önkormányzat társulás keretében, a RSZSZK útján biztosítja. 6

7 3. Eljárási rendelkezések 3. (1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása és a szociális alapszolgáltatások igénybevétele iránti kérelmeket Segesd, Ötvöskónyi és Ötvöskónyi Községek Körjegyzőségén (továbbiakban: körjegyzőség) lehet szóban, vagy írásban előterjeszteni. (2) Civil szervezetek is kezdeményezhetik a hivatalból történő eljárást. Eljárás kezdeményezésük nem terjed ki intézményi ellátás igénybevételének kezdeményezésére. 4. (1) A kérelmező a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell becsatolnia. (2) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti kérelem a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet (továbbiakban: Szr.) 1. (1) és 3. (1) bekezdésén túl az Szt ának g) pontjában foglaltakat is tartalmazza. (3) A jogosultság megállapításakor figyelembe vehető jövedelemre vonatkozóan az Szt. 10. (2)-(3) bekezdése az irányadó. (4) A jövedelem számításakor figyelmen kívül hagyandó jövedelemre vonatkozóan az Szt. 10. (4) bekezdése az irányadó. (5) A jogosultsági feltételek megállapításához e -ban szabályozottakon túl szükséges egyes speciális igazolások és bizonyítékok köre a konkrét ellátási forma szabályozásánál kerül felsorolásra. (6) Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, amelyek a körjegyzőség nyilvántartásában fellelhetők, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 36. (2)-(3) bekezdésében foglaltak szerint az adat, illetve igazolás beszerezhető. 5. (1) A rendszeres ellátások folyósítására, kifizetésére vonatkozóan az Szr. 6. -a az irányadó azzal, hogy elsősorban átutalással, külön kérelem esetén házipénztári kifizetéssel történik. (2) Nem rendszeres ellátások folyósítását, kifizetését a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül házipénztárból, külön kérelem esetén átutalással kell teljesíteni. 6. 7

8 (1) Amennyiben a pénzbeli és természetbeni ellátás iránti kérelemben előadott életkörülmények vizsgálata kapcsán a kérelem megalapozott elbírálása szükségessé teszi, az igénylőnél környezettanulmányt kell készíteni. (2) Nem kell környezettanulmányt készíteni az igénylőről, ha életkörülményeit a körjegyzőség már bármely ügyben vizsgálta és azokban lényeges változás nem feltételezhető. 7. (1) A rendszeres szociális segély, lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély, temetési segély egészben, vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. A folyósítás módjáról az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell. (2) A rendszeres szociális segély természetbeni szociális ellátás formájában akkor nyújtható, ha a családban a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény 68. -a szerint védelembe vett gyermek él. 8. A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához, ha a kérelmező életvitele alapján vélelmezhető, hogy a jövedelemigazolásban feltüntetett összegen felül egyéb jövedelemmel is rendelkezik, a kérelmező kötelezhető arra, hogy családja vagyoni viszonyairól az Szr. 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon nyilatkozzék. 9. A szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni. 4. Jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése 10. A jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítésére az Szt. 17. (1) (3) bekezdéseiben foglaltakat kell alkalmazni. II. Fejezet Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások 11. (1) Szociális rászorultság esetén a jogosult számára a képviselő-testület az Szt.-ben, illetve e rendeletében meghatározott feltételek szerint a) helyi lakásfenntartási támogatást, b) méltányossági ápolási díjat,(18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását végző személy kérelmére) 8

9 c) átmeneti segélyt, d) temetési segélyt, e) temetési kölcsönt állapít meg (a továbbiakban együtt: szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások). (2) A fenti ellátások esetén a jogosultság fennállását - ha a jogszabály másként nem rendelkezik - az ellátás megállapítását követően naptári évenként egy alkalommal ismételten vizsgálni kell. 5. Bérpótló juttatás egyéb feltételei 12. (1) A bérpótló juttatást kérelmező, illetve az ellátásra jogosult személy köteles a lakókörnyezete rendezettségét biztosítani. (2) A lakókörnyezet rendezett, ha a kérelmező, illetve az ellátás jogosultja: a) rendeltetésszerűen használja általa életvitelszerűen lakott ingatlant, az alábbiak szerint: aa) az ingatlant rágcsálóktól, kártevőktől mentesíti, ab) az épület állagát megóvja, ac) a lakóházat folyamatosan takarítja, tisztántartja, ad) az udvart rendszeresen gondozza, gyomtalanítja, ae) a konyhakertet műveli, af) a belterületi szántót, gyümölcsöst rendszeresen gondozza, gyomtalanítja, b) eleget tesz Ötvöskónyi Község Önkormányzata Képviselő-testületének a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról és a közterületek tisztántartásáról szóló 13/2004. (IX. 13.) rendelet 10. -ában foglaltaknak, c) betartja Ötvöskónyi Község Önkormányzata Képviselő-testületének a települési folyékony hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról szóló 15/2005. (XII. 31.) rendelet 6. (1) bekezdését. (3) A körjegyző a bérpótló juttatás megállapítására irányuló kérelem benyújtását követő 10 napon belül helyszíni szemle (környezettanulmány) lefolytatása során győződik meg a lakókörnyezet rendezettségéről. (4) Ha a lakókörnyezet az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek nem felel meg, a jegyző 5 napos határidő kitűzésével felhívja a kérelmezőt, illetve az ellátás jogosultját az elvégzendő tevékenység konkrét megjelölésével a kifogásolt hiányosságok felszámolására, melynek teljesítéséről ismételt helyszíni szemlén győződik meg. (5) Aki lakókörnyezete rendezettségét a kitűzött határidőig nem biztosítja, annak bérpótló juttatás nem állapítható meg, illetve a bérpótló juttatásra való jogosultsága megszűnik, ha az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek a felszólítás ellenére nem tesz eleget. 6. Rendszeres szociális segély 9

10 13. (1) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személyek körének meghatározására, megszüntetésére, összegére, felülvizsgálatára és a hajléktalan személyek részére történő rendszeres szociális segély megállapítására az Szt /C. -ban foglaltak irányadók. (2) Az aktív korúak ellátására jogosult személy is rendszeres szociális segélyre jogosult, aki : e) egészségkárosodása 40% (orvosi szakvélemény alapján), f) folyamatos pszichiátriai kezelés alatt áll (orvosi szakvélemény alapján), g) hozzátartozóját ápolja (nem a Ptk b) szerinti hozzátartozó), h) közfoglalkoztatásra irányuló munkaviszonyt azért nem létesített, mert a munkaköri alkalmassági vizsgálaton 12 hónapon belül legalább két alkalommal nem alkalmas minősítést kapott. 7. Az együttműködés eljárási szabályai 14. (1) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátása megállapításának, folyósításának feltételeként Ötvöskónyi Község Önkormányzata által kijelölt RSZSZK-al köteles együttműködni. (2) Az együttműködési kötelezettség kiterjed: a) az együttműködésre kijelölt szervnél nyilvántartásba vételre, b) beilleszkedést segítő programról való írásbeli megállapodás megkötésére, c) a programban foglaltak teljesítésére. (3) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személy köteles: a) a rendszeres szociális segélyre való jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül megjelenni az együttműködésre kijelölt szervnél, nyilvántartásba vétel céljából, b) együttműködni az együttműködésre kijelölt szervvel a beilleszkedést segítő program elkészítésében, c) a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül a beilleszkedést segítő programban való részvételről szóló írásos megállapodást megkötni, d) köteles a folyamatos kapcsolattartásra az együttműködésre kijelölt szervnél, és a megállapodásban foglalt időközönként az együttműködésre kijelölt szervnél megjelenni 8. (4) A RSZSZK a rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatt az együttműködés keretében: a) figyelemmel kíséri az aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozatban megállapított határidő betartását, és annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát, továbbá a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a jogerős határozat alapján - a szervnél történő megjelenésekor - nyilvántartásba veszi, 10

11 b) tájékoztatja a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt beilleszkedést segítő program elkészítésének menetéről, a programok típusairól, az együttműködés eljárási szabályairól, c) a nyilvántartásba vételtől számított hatvan napon belül a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot, és arról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást köt, d) folyamatosan kapcsolatot tart a rendszeres szociális segélyre jogosult személlyel és legalább háromhavonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását, e) legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést elősegítő program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges - a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával - módosítja a programot. f) jelzi Segesd, Ötvöskónyi és Ötvöskónyi Községek Körjegyzőjének (továbbiakban: körjegyző), ha a rendszeres szociális segélyre jogosult személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, g) az e) pont szerinti éves értékelés megküldésével tájékoztatja a körjegyzőt a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról, h) az előírt határidők (15 nap, 60 nap) be nem tartása, megjelenés elmulasztása esetén írásban felszólítja a rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személyt a mulasztás okának igazolására: ha) betegség esetén az orvosi igazolást 5 napon belül személyesen vagy hozzátartozója útján köteles bemutatni, hb) hivatalos idézésre történő távolmaradását az idézés kézhezvételétől számított 5 napon belül igazolni kell. hc) személyes találkozóra szóló értesítés, a találkozást megelőzően 8 nappal korábban kell kézbesíteni. i) vizsgálja, hogy a rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személy az előírt képzésen, programban való részvételi kötelezettségének eleget tesz-e, j) elbírálja a benyújtott igazolási kérelmeket, melynek során: ja) egészségügyi ok felmerülésekor orvosi igazolás, jb) hivatalos ügy intézésekor a megjelenésre szóló idézés, jc) családi esemény esetén azt igazoló okirat, jd) okirattal nem igazolható távollét esetén személyes nyilatkozat fogadható el, melynek valóságtartalmát vizsgálni kell, k) az igazolási kérelem elutasítását követő 5 napon belül a mulasztásról értesíti a körjegyzőt. (5) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személy beilleszkedését segítő program a következőkre terjed ki: a) életmódformáló tanácsadás, b) szociális, mentális képességek fejlesztése. 8. Az együttműködési kötelezettség megszegése 15. Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül: 11

12 a) aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozatban megállapított határidő elmulasztása,(pl. megállapodás megkötésére előírt határidő elmulasztása) b) megjelenési kötelezettség elmulasztása, c) előírt programban való részvétel elmulasztása. 9. Az együttműködési kötelezettség megszegésének következményei 16. (1) A körjegyző a RSZSZK jelzése alapján 8 napon belül írásban tájékoztatja a rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátásra jogosult személyt a mulasztásról, illetve az ismételt mulasztás következményeiről. (2) Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segély folyósításának időtartama alatt együttműködési kötelezettségét neki felróhatóan az együttműködésre kijelölt szervnél 2 éven belül ismételten megszegi, akkor az aktív korúak ellátására való jogosultságot meg kell szüntetni. 10. Helyi lakásfenntartási támogatás 17. (1) A képviselő-testület helyi lakásfenntartási támogatásban részesíti azt a személyt, akinek háztartásában az 1 főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori összegének 200%-át és a lakásfenntartás havi költségének a háztartás havi összjövedelméhez viszonyított aránya a jövedelem 30%-át elérő költséghányad. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az alábbi kiadások teljes költségét kell figyelembe venni: a) lakbér vagy albérleti díj, b) lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részlete, c) villanyáram költsége, d) víz-és gázfogyasztás díja, e) tüzelőanyag költsége. (3) Ugyanazon lakásra vonatkozóan lakásfenntartási támogatás csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. (4) Az (3) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekintetni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit. (5) A helyi lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege Ft. 18. (1) A helyi lakásfenntartási támogatásra irányuló kérelmet folyamatosan lehet benyújtani. 12

13 (2) A helyi lakásfenntartási támogatás iránti kérelemhez csatolni kell a Szr-ben meghatározott nyilatkozatot, a jövedelmi és vagyoni igazolásokat, a lakásfenntartási költségek igazolásául szolgáló számlákat, albérletben élő esetén a bérleti szerződést, pénzintézeti hiteltartozás esetén a kölcsönszerződést és az utolsó befizetés bizonylatát, a lakás nagyságának hitelt érdemlő módon történő igazolása. (3) A kérelmezőt a havi rendszerességgel járó helyi lakásfenntartási támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg. (4) A helyi lakásfenntartási támogatást egy évre kell megállapítani. (5) Megszűnik a támogatás: a) a megállapított idő elteltével, b) a Szr ában foglaltak következtében. 11. Méltányossági ápolási díj 19. (1) A képviselő-testület ápolási díjat állapít meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi és az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén 150%-át. (2) Az ápolási díj megállapítása iránti kérelmet a Szr. 4. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell az Szt ában és a Szr ában meghatározott igazolásokat és szakvéleményt. 20. (1) Az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, ha az ellátott rendszeres étkeztetéséről, ápolásáról nem gondoskodik, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában nem működik közre. (2) A házi segítségnyújtást végző intézmény RSZSZK az ápolást végző személy kötelezettségének teljesítését havi rendszerességgel ellenőrzi. Az ellenőrzés során együttműködik a háziorvossal is, hogy meggyőződhessen az ápolt személy egészségi állapotának esetleges romlásáról és annak okairól. Amennyiben az ellenőrzés során úgy látja, hogy az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, ezt a jegyzőnek jelzi. 12. Átmeneti segély

14 (1) A képviselő-testület a létfenntartását veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan, vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére átmeneti segélyt nyújt. (2) Átmeneti segélyben kell részesíteni kérelemre azt a személyt: a) akinek 1 főre számított havi családi jövedelme az öregségi nyugdíj legkisebb összegét nem haladja meg, b) egyedülálló esetén az 1 főre számított havi családi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg. (3) Az átmeneti segély - rászorultsághoz igazodva - legalább Ft, legfeljebb Ft. 22. Rendkívüli méltánylást érdemlő esetben (pl.: elemi csapás, hosszabb kórházi ápolással járó, tartós táppénzes állomány, betegség, baleset, stb.) hivatalból vagy kérelemre évente legfeljebb egy alkalommal jövedelemre való tekintet nélkül is megállapítható. Ebben az esetben az átmeneti segély összege egyedi mérlegelés alapján kerül megállapításra a rendkívüli méltánylást érdemlő körülmény egyedi értékelését követően. Egyedi mérlegelés alapján a segély összege a Ft-ot nem haladhatja meg. 23. (1) Az átmeneti segély megállapítása előtt indokolt esetben környezettanulmányt kell készíteni. Indokolt esetnek minősül, ha a rendkívüli méltánylást igénylő eset megítélése során a kérelmező lakhatási körülményeinek részletes ismerete szükséges. (2) Sürgős szükség esetén, - ha az igénylő életkörülményei indokolják az azonnali segítséget - a segély bizonyítási eljárás nélkül, az igénylő nyilatkozata alapján kiutalható. 13. Temetési segély 24. (1) A képviselő-testület temetési segélyt nyújt annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott a) annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy b) tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése saját illetve családja létfenntartását veszélyezteti, és akinek a családjában a saját és vele közös háztartásban élő személyek figyelembe vételével számított családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, egyedül élő esetén annak 400 %-át nem haladja meg, és aki nem részesül a hadigondozásról szóló évi XLV törvény alapján temetési hozzájárulásban. (2) A temetési segély összegére vonatkozóan a Szt. 46. (3) bekezdésében foglaltak az irányadók 14

15 (3) A helyben szokásos legolcsóbb temetés összege Ft. 25. (1) A temetési segély iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napon belül lehet benyújtani. (2) A kérelemhez -a Szr. 32. (1) bekezdésében foglaltakon túl- a kérelem benyújtásával egyidejűleg csatolni kell : a) az elhunyt személy halotti anyakönyvi kivonatát, amennyiben nem a haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzattól kéri a temetési segélyt, b) a kérelmező és a vele közös háztartásban élők utolsó havi jövedelemigazolásait. 14. Temetési kölcsön 26. (1) A képviselő-testület temetési kölcsönben (továbbiakban: kölcsön) részesítheti azt a személyt, aki az elhunyt személy eltemettetéséről anyagi helyzete miatt nem képes gondoskodni, feltéve, hogy a) az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 300 %-át, és b) rendelkezik olyan jövedelemforrással, amely garanciát jelent a kölcsön visszafizetésére. (2) A kölcsön maximum összege: Ft. (3) A kérelemhez mellékelni kell a kérelmező és a vele közös háztartásban élők utolsó havi jövedelemigazolásait. (4) A kölcsön 12 hónapra adható. (5) Az első részletet a kölcsön felvételét követő hónap 15. napjáig kell visszafizetni. (6) A kölcsön folyósításáról szóló határozatban rögzíteni kell a kölcsön összegét, a visszafizetés feltételeit és a kölcsön késedelmes megfizetése esetén a behajtás módját. (7) Nem kaphat kölcsönt akinek az elhunyttal, annak halála idején érvényes tartási-, öröklési szerződése volt. III. Fejezet Természetben nyújtott szociális ellátások 15. Köztemetés

16 (1) A képviselő-testület az eltemettetésre kötelezett személyt a köztemetés költségeinek megtérítése alól mentesíti: a) ha az egy főre számított havi családi jövedelme az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 100 %-át nem haladja meg; egyedülálló esetén az egy főre számított havi családi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg, b) vagyonnal nem rendelkezik, és c) a hagyaték csak hagyatéki teherből áll. (2) A képviselő-testület részletfizetést biztosít annak az eltemettetésre kötelezett személynek, akinek az egy főre számított havi családi jövedelme az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételnek nem felel meg, de az egy főre számított havi családi jövedelme nem éri el a nyugdíj minimum 250 %-át. 16. Közgyógyellátás 28. (1) Méltányosságból kérelemre, egyedi elbírálás alapján annak a személynek is megállapítható a közgyógyellátásra való jogosultsága, aki szociálisan rászorult, és gyógyszerköltsége olyan magas, hogy azt létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni, akinél az egy főre számított havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át nem haladja meg, egyedül élő esetén 200%-át, továbbá a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át. (2) A közgyógyellátás iránti iránti kérelmet a Szr. 9. számú melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a Szr ban előírt igazolásokat, nyilatkozatokat. IV. Fejezet Szociális szolgáltatások 29. (1) Az önkormányzat Szt. 57. (1) bekezdésében rögzített szociális alapszolgáltatások közül az alábbiakat biztosítja: a) étkeztetés, b) házi segítségnyújtás, c) családsegítés, d) a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, e) a közösségi ellátások, f) támogató szolgáltatás, g) utcai szociális munka, h) nappali ellátás. (2) A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló szabályokat Nagyatád Város Önkormányzata Képviselő- 16

17 testületének a gyermekvédelmi és szociális személyes gondoskodásáról szóló 7/2008. (II. 15.) rendelete tartalmazza. V. Fejezet Záró rendelkezések 30. Ez a rendelet április 1. napján lép hatályba. 31. Ezt a rendeletet a hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni. 32. Ez a rendelet megfelel a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvében foglaltaknak. 33. Hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 4/2010. (II. 25.) rendelet. Ötvöskónyi, március 28. Pusztai László polgármester Veszner József körjegyző 17