Jelentés. az évi állami költségvetés pénzeszközei banki számlavezetésének és könyvelésének ellenőrzéséről

Átírás

1 Y. Jelentés az évi állami költségvetés pénzeszközei banki számlavezetésének és könyvelésének ellenőrzéséről

2 Az ellenőrzést végezték: Bakonyvári Róbertné számvevő, tanácsos Bodonyi Miklós számvevő, Horváth Sándor számvevő, tanácsos tanácsos Az ellenőrzést yezette és összefogolalta: Kolossváry György főtanácsos

3 ALLAMI SZAMVEVöSZÉK V / J E L E N T É S az évi állami költségvetés pénzeszközei banki számlavezetésének és könyvelésének ellenőrzéséről Az állami költségvetés a gazdaság pénzügyi irányításának egyik eszköze, amely mint naptári évre szóló pénzügyi terv, megvalósítja az állami feladatokat szolgáló jövedelmek központosítását és újraelosztását. Az állami költségvetés eszközeit, bevételeit és azok felhasználását - a gazdálkodó szervekhez hasonlóan - a valódiság, a teljeskörűség és a törvényesség é rvényesítésével nyilván kell tartani. A nyilvántartási feladatokat a Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank látja el. A költségvetés t eljes pénzforgalma a Magyar Nemzeti Banknál a Pénzügyminisztérium megbízásából - vezetett bevételi, beszedési, folyósítási és kiemelt kiadási számlákan bonyolódik le.!gy figyelemmel kisérhető az MNB napi számlakivonatai alapján a költségvetés pénzügyi teljesítése és likviditási helyzete. A költségvetési mérleg (zárszámadás ) összeállításánál a következő év elején, meghatározott időszakban teljesített

4 - 2 - egyes bevételeket és kiadásokat is figyelembe veszik. Ez az u.n. pátkezelési időszak. A költségvetésen kívüli pénzeszközök kezelésére a letéti számlák szolgálnak. Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy az évi állami költségvetés pénzeszközeinek számlavezetése és könyvelése kielégítette-e a törvényességi követelményeket, érvényesült-e a mérlegvalódiság elve. I. Megállapítások 1./ Az állami költségvetés nyilvántartási rendszere Az állami pénzügyekről szóló módosított évi II. tv. 18. paragrafusának a/ pontja a pénzügyminiszter feladatává tette az államháztartás pénzügyi mérlege tervezésének és elszámolásának részletes szabályozását. Az elszámolás (beleértve a nyilvántartás ) rendjére irányuló szabályozás az Apt június 1-i hatályú módosításától az ellenőrzés befejezéséig - nem készült el. Az előzőek következtében az á llami költségvetés számviteli rendszere (az á llamszámvitel) nem alakult ki. A főkönyvi könyvelés alkalmazásának objektív akadályát j e l entette, hogy az állami költségvetés nem rendelkezett önálló forgóalappal. Éppen ezért a likviditás érdekében a költségvetés központi számláin lévő pénzkészletek mellett olyan pénzeszközöket (budapesti központi költségvetési szervek bankszámláit) i s fedezetnek tekintették, amelyek figye l embevétele viszont a

5 - 3 - főkönyvi könyvelés zárt rendjébe nem illeszthető. A pénzügyminisztériumi nyilvántartás a pénzforgalom naplószerű 1989 nagyobbik felében manuális rögzítésére és a központi számlák többségének bevételi és kiadási jogcímek (mérlegsorok) szerinti analitikájára korlátozódik. Az állami költségvetés (tágabban az államháztartás ) bankszámlarendje az adóigazgatás bankszámláinak kivételével szabályozatlan. A Pénzügyminisztérium megbízásából megnyitott központi számlák kötelező tartalmára, a számlákan végezhető pénzforgalmi müveletek lehetőségére normatív követelményeket nem határoztak meg. A számlák pénzforgalma felett közvetlen felügyeletet gyakorló Allami Költségvetési Főosztályon csak egy ban készült, azóta a karbantartás hiánya miatt elavult "Ismerte tő " lelhető fel. A főosztá l y az ellenőrzést követően aktualizálta ugyan az ismertetőt, azonban abban még mindig átfedések vannak (Különleges bevételek, bevételi számla - Vegyes bevételek, bevételi számla) és az egyes számlák pénzforgalmi jogcímei sem eléggé körülhatároltak. A szabályozás h iányának következménye volt pl., hogy az éves zárlati utasítás keretében a Pénzügyminiszté riumnak ismétlődően rendelkeznie kellett az MNB felé az egyes számlák záró egyenlegének átvezetéséről, míg egy szabályozott rendszerben ez az aktuális feladatok meghatározására korlátozódhatott volna. A finanszírozási konstrukciók változása mellett a kötelező számlatartalom tisztázatlanságával is összefüggött, hogy azonos jogcimű átutalásokat a Pénzügyminisztérium néhány esetben (pl. személyi jövedelemadó bevétel átutalása, Lakás Alap támogatása) különböző számlákról tel jesített. A költségvetési mérleg összeállításához kapcsolódó a mérleg egyes sorainak és a bankszámlák forgalmi adatainak tartalmi eltérése miatt szükséges - számos átvezetés és korrekció müveleti leírását nem rögzítették írásban.

6 - 4 - Az állami költségvetés évi mérlegének bankszámla összefüggéseit részletező leírást a Pénzügyminisztérium az ellenőrzés részére utólag megküldte. A leírás hiányosságai miatt azonban a költségvetési mérleg annak alapján - teljeskörűen nem állítható össze. A költségvetési mérleg gyors elkészitését elősegitő számitógépes program dokumentálása szintén elmaradt. A mérleg helyes összeállítására (a pénzforgalmi adatok mérlegsorokhoz rendezésére) igy csak a Pénzügyminisztérium il-.letékes osztályának néhány, a szükséges ismeretek birtokában lévő szakembere jelent biztositékot. Az állami költségvetés végrehajtására vonatkozó bevételi és kiadási pénzforgalom bankszámlák szerinti adatai a A pénzforgalmi adatok mérlegsorokhoz rendezését az indokolja. hogy a bankszámlákat alapvetően nem a költségvetési mérleg egyes, rendszeresen változó tartalmu bevételi és kiadási jogcimeihez, hanem az adóigazgatási gyakorlathoz és más célszerűségi szemponthoz igazodóan nyitották meg. (Az adóalanyok költségvetési kapcsolatai az APEH adó- és támogatásnemenként vezetett bankszámláin bonyolódnak le. A nemzetközi kötelezettségek bevételi és kiadási pénzforgalma pl. egy-egy bankszámlán real izálódik, a forgalom egy része ugyanekkor az adósságszolgálatot, mint önálló mérlegsort érinti.) Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank között év közben automatikusan megegyeznek, mivel azonos az adatbázis. A mérleg összeállításakor végrehajtott műveletek következtében viszont a föösszegek közül pénzforgalmilag már csak a mérleg két oldala közötti eltérés (hiány) összege egyeztethető.

7 / Az évi költségvetési mérleg valódisága Az évi állami költségvetés végrehajtásáról készült mérleg adatai és a Magyar Nemzeti Bank december 29-i éves összesített, valamint a tárgyidőszakot követő, un. pátkezelési időszak pénzforgalmi adatai számszakilag egészében, a Pénzüg~~inisztérium által - az egyes számlák között - végrehajtott korrekciók eredményeként pedig részleteiben is egyezőséget mutattak. A Pénzügyminisztérium az évi állami költségvetés teljesítését tükröző mérleget két alapváltozatban készitette el. A két változat abban különbözött, hogy az egyik az évi ténylegesen teljesített bevételi és kiadási pénzforgalom adatait, a másik az 1990-ben pótlólagosan elszámolt (az 1990-ben lebonyolított, de az évi költségvetésre terhelt) pénzforgalmi téte leket, valamint az egyes bankszámlák közötti korrekciók adatait is tartalmazta. a./ A tényleges éves pénzforgalom szerinti mérleg A Magyar Nemzeti Bank december 29-i számlakivonatai szerint a költségvetés éves kiadásai a megfelelő számláken 6o1.732 millió Ft-ra, bevételei millió Ft-ra teljesűltek, a hiány összege millió Ft volt. A Pénzügyminisztérium első változatú mérlegében a megegyező összegű hiányt millió Ft-tal alacsonyabb kiadási és bevételi szint mellett mutatták ki.

8 - 6 - Az eltérés abból adódott, hogy a szecialista államközi elszámolásokból származó millió Ft bevétellel az ilyen c ímen nyúj tott támogatásokat nettósitották. Az egyéni és társas vállakozások 258 mill ió Ft-os támogatásának átcsoportosításával szintén csökkentették a bevételeket és a kiadásokat is. A fennmaradó különbség azzal függött össze. hogy az APEH az évben egy támogatás folyósitási számláról igénybevett 25 millió Ft fedezetet nem pótolta oda v issza, az összeget viszont nem lehetett költségvetési kiadásként elszámolni. A pénzforgalmilag teljesült bevételek és kiadások nettósitásának törvényessége annyiban igazolható, hogy az éves költségvet és ilyen jogcímeken nem tartalmazott önálló bevételi, illetőleg kiadási előirányzatot. Alkalmazása prezentációs okokra a támogatások látszólagos csökkentésére - volt visszavezethető. A bevételek és kiadáso k mérlegsorokhoz rendezését - az egyes bankszámlák forgalmáról vezetett analitikák. az APEH kezelésében lévő adó- és támogatási bankszámlák részletező kivonatai és külső (HNB, PSZTI stb.) adatszolgáltatá sok alapján - az ellenőrzés tapasztalatai szerint megfelelően végezték el. A müveletek áttekinthetőségét és reprodukálhatóságát a s z abályozás már emlitett hiánya nagy mértékben megnehezít i, ami a mérlegszerkezet és a számlarend korszerüs ítésével várhatóan me goldódik.

9 - 7 - b./ A pátkezelési időszak elszámolásai A Pénzügyminisztérium az évben az évi állami költségvetés bevételeit 1,1 milliárd, kiadásait pedig 7,2 milliárd Ft-tal pótlólagosan növelő - a mellékletben részletezett pénzforgalmat számolt el. Ezen felül további, együttesen 6,5 milliárd Ft összegben végzett számlák közötti a bevételi és a kiadási szintet már nem érintő rendezéseket. Ez utóbbiakat a Világbanki hitelkostrukció sajátasságai és egyéb utólagos korrekciók indokolták. A pénzforgalmilag teljesitett és az állami költségvetés hiányát 6,1 milliárd Ft-tal, 54 milliárd Ft-ra növelő pótkezelések törvényessége, vonatkozó törvényi szabályozás hiányában, nem minősi thetö. - Ugyanakkor az IMF az évet érintő pátkezelést báziskorrekcióként tudomásul vette. Az évi IMF készenléti hitel-megállapodáshoz kapcsolódó memorandum szerint a pátidőszak államháztartási kifizetései közül az AFI beruházási és az OTP Lakás Alap ráforditásai, valamint a kincstárjegyek kamatterhei és a nemzetközi biztositások költségei február 15-ig szintén elszámolhatók. A költségvetési pátkezelés eddig folytatott gyakorlata azonban ennél lényegesen tágabb volt. A pótlólagosan elszámolt költségvetési bevételek döntő hányadát az MNB és az OTP számlákra már december 29-én (a zárónapon) befolyt, de a központi számlára azon a napon jóvá nem irt millió Ft személyi jövedelemadó átutalása jelentette. A bevételi tételek többi része szintén az 1989-ben már realizálódott központi bevételek befizetésé-

10 - 8 - vel és egyes célkeretek maradványainak januári visszautalásával függött össze. A pátkezelésként elszámolt kiadások fedezetét az Előző évi forgóalap áthozott egyenlege elnevezésü bankszámlára a gazdálkodási- és pénzmaradvánnyal rendelkező központi számlákról rávezetett záró egyenlegek, a pátkezelési időszakban elszámolt költségvetési bevételek és forgóalap megtérülések, valamint - a Parlament által jóváhagyott 33 milliárd Ft hitelkeret terhére felvett - 4,5 milliárd Ft hitel képezték. A kiadások áthuzódásának egy része gyorsabb és hibamentes ügyintézéssei megelőzhető lett volna. Igy pl. a Kereskedelernpolitikai Alap l milliárd Ft-os támogatási igénye már dec ember közepén, a kincstárjegyek forgalmazásának november havi 1,2 millió Ft-os költségelszámolása a hónap második felében a Pénzügyminisztériumba érkezett. A Piaci Intervenciós Alap 131 millió Ft-os támogatási igényének dátuma is december 14-e volt. A Kereskedelmi Minisztérium és a Pénzügyminisztérium miniszterhelyettesi szintü megállapodása értelmében az alap támogatását a kávékassza többletéból kellett volna finanszírozni. Az összeg kiutalását - főosztályvezetói elhatározás alapján nem a letéti számlán lévő f orrásból, hanem pátkezelésként a költségvetés t erhére számolták e l. Szintén még a k öltségvetési évben rende zhető e xp ort hit el biztosítás fedezetére a Hungária lett volna az Biztositának január közepén telje sitett 1. 2 mil liárd Ft-os átu-

11 - 9 - talás. Az alkalmazott elöleg-finanszirozási konstrukció az idözitést, az igénylés tartalma és a letéti számlán lévő részleges forrás az összeg mértékét tette indokolatlanná. A Hungária Biztositó az december 29-én kelt 1, 2 milliárd Ft összegü igénylésében IV. negyedévi pénzszükségletként olyan káreseményeket is megjelölt, amelyekről már tudomása volt ugyan, de felé még nem jelezték. Ezért ezek pénzügyi teljesitésére 1989-ben a Biztositó részéről már nem is kerülhetett sor. Az évben a politikai kockázatokkal összefüggö káreseményekre a Pénzügyminisztérium millió Ft-ot még a letéti számláról fizetett ki a Biztositónak, az ott felhalmozódott forrásból. Már abban az évben 404 millió Ft-ot a költségvetés terhére is elszámolt, holott a letéti számlán még 333 millió Ft állt rendelkezésre. A letét maradvány összegét 1989-ben - a 4,1 milliárd Ft mértékü biztositási teher ellenére - sem vették igénybe. Téves elszámolások és átutalások utólagos korrekciója további 110 millió Ft kiadás pótlólagos elszámelását tette szükségessé. Az állami alapjuttatások I. félévi kezelési költségeinek hibás kiszámitása miatt az AFI december vegen nyujtott be 94,5 millió Ft-os pótigényt. A téves átutalások utólagos rendezése ezen felül 15 millió Ft kihatással járt. A költségtéritések és jutalékok pótlólagos elszámolása - de a pátkezelés bevételeinek és a korábban említett kiadások egy része is - az állami költségvetés finanszirozási rendjének szabályozatlanságához kapcsolható. Az alkalmazott gyakorlat eredményeként az érintett tételek szemben a költségvetési mérleg többi adatával - eredmény-szemléletűvé váltak, ami az egységes elvektől eltérést jelentett.

12 A ráfordítások megelőlegezésére kiutalt keretösszegek esetében a Pénzügyminisztérium nem mindenkor irja elő az év veg~, pénzforgalmilag is rendezendő elszámolást (export hitel biztesitás stb). A téritéses jellegű finanszírozásnál szintén nem egységes a gyakorlat. Az ilyen kifizetések többsége a pénzforgalmi teljesítés időszakát terheli. A pátkezelésként elszámolt tételek ettől eltérést jelentenek (de csak az év végén, mert év közben az elszámolás ezeknél is pénzforgalmi szemléletü). Igy az állami költségvetés teljesítéseként vegyesen fordulnak elő pénzforgalmi és eredmény-szemléletü adatok. Az évi pátkezelés legnagyobb kiadási tétele a lakáshitelek előtörlesztésének kiegészítésére az OTP-nek február 8-án átutalt 4,5 milliárd Ft volt. Az összeg átutalása az január 15-ig meghosszabbított kedvezményes előtörlesztési lehe tőséghe z kapcsol ódott. A Minisztertanács utólag, az évi állami költségvetés hiányának előzetes rendezéséről hozott 1/ (II.14.) Ogy. sz. határozattal kapott felhatalmazást a kedvezményes kamatozású lakáshitelek előtörlesztési kedvezményének hitel terhére való elszámolására. Az átutalt 4,5 milliárd Ft, mintegy 828 millió Ft-tal meg is haladta az OTP által irásban jelzett támogatási szükségletet. Az OTP január 18-án kelt, a Pénzügyminisztérium részére megkül dött irata ezerint az november l január 15-e közötti idöszakban történt rendkivüli törlesztések 45%-os kedvezménye millió Ft támogatási igénnyel járt. A Pénzügyminisztérium viszont az december 29-én teljesitett 6 milliárd Ft átutalással együtt az akcióra 10.5 milliárd Ft- ot biztosít ott. (Az OTP hálózata hivatkozott levelében feltüntetett elöjegyzései alapján készültek. A adatok a tényszámok szerinti ös szegekről a Pénzügyminisztériumban nem állt rendelkezésre ujabb adat.)

13 - ll - A pátkezelési gyakorlat következetlenségére utal ugyanakkor, hogy a lakásépités évi szociális kedvezményei kapcsán az állami költségvetés 4,2 milliárd Ft-tal maradt adósa az OTP-nek. Ennek a tartozásnak az évi kiegyenlitését már nem számolták el pótkezelésként, szemben a megelőző évi gyakorlattal. Az 1989-re áthuzódott 167,5 millió Ft tartozás ellenében a Pénzügyminisztérium akkor 500 millió Ft pótlólagos kiadással terhelte az évi költségvetést. Az állami költségvetés teljesitésének szabályszerűség i értékelését tovább bonyolitja, hogy az évi költségvetés tehermentesitése érdekében a Pénzügyminisztérium - a Parlament tájékoztatása mellett - még december 29-én két, együttesen 12 milliárd Ft összegü átutalás részeként 3,7 milliárd Ft-ot fizetett ki az Allami Fejlesztési Intézetnek (AFI ) a jamburgi gázvezeték 1990-ben esedékes refinanszirozási hitel kamatának fedezetére. További 2,6 milliárd Ft is tulfinanszirozásnak bizonyult. (Megjegyezzük, hogy az átutalásokat az aznap felvett 28,3 milliárd Ft jegybanki hitelből teljesitették.) Az AFI a beruházások és a vállalati alapok kiegészitésének zavartalan finanszirozása érdekében 4,5 milliárd Ft fedezetet igényelt a Pénzügyminisztériumtól. Az érvényes felhalmozási előirányzatoknak és a jóváhagyott beruházási engedélyokiratoknak egyébként megfelel ő összeggel szemben az igénybevevők csak 1.9 milliárd Ft támogatási szükségletet jelentettek be. A 2.6 milliárd Ft különbözet év veg1 maradványként jelentkezett az AFI-nál és 1990-ben képezte forrását a beruházások müszaki áthúzódásának.

14 Figyelemmel arra is, hogy a Pénzügyminisztérium az AFI még 1988-ban esedékes - 1,8 milliárd Ft beruházási támogatás és 1,5 milliárd Ft refinanszirozási hitel kamat - követelését csak juniusában egyenlitette ki, a felhalmozás! kiadások egyes évek közötti áthuzódásai közel 10 milliárd Ft-tal rontották az évi költségvetés pozícióját. Szintén a költségvetés teljesitésének szabályszerűségével összefüggő kérdés, hogy a Pénzügyminisztérium december 28-án 14,4 milliárd Ft-ot utalt át az évi államadósság kamattörlesztési kötelezettsége eimén a Magyar Nemzeti Banknak, a kötelezettség alapjának és mértékének jogi tisztázatlansága és a bizonylati alátámasztás hiánya ellenére. A Pénzügyminisztérium magyarázata szerint az évi költségvetési törvényjavaslat szöveges indoklásának az ev~ állami költségvetés várható teljesítésével f oglalkozó I. fejezete tartalmazta azt a követelményt, hogy a teljes államadósságra évi 6%-os kamatot kellett visszamenőleg is számitani. (A Magyar Közlönyben közzé tett szöveg szerint: "A Magyar Nemzeti Banknak a költségvetés i hiányt fedező és más, a költségvetés által átvállalt feladatok forrását képező hitel- és kölcsöntartozások után fizetendő kamat a tartozásállomány - évi átlagban 451 milliárd forint - 6 %-a, 27, 1 milliárd forint.") Az ellenőrz é sünk idején is hatályos költségvetési hitelés kölcsönszerződésekben azonban ettől eltérő kamatok szerepelnek. Az államadósság részét képező. korábban nem publikált, kamat- és lejárat nélküli kölcsönökre, a miniszterelnöki bejelentés óta, nem készült szerződés. Igy az idézett szövegrészen kivül a kötelezettségre t örvényi, vagy szerződéses alap nem vonatkozik. A Pézügyminisztérium és az MNB tájékoztatása szerint f olyamatban van a szerződés megkötése. Az MNB sem a 14,4 milliárd Ft átutalását megelőzően, sem azt követően nem küldött a Pénzügyminisztériumnak az összeg mértékét, részletezését és esedékességét igazoló hivatalos okmányt.

15 A Pénzügyminisztérium által végrehajtott, pénzforgalmilag is lebonyolított pátkezeléseknek a költségvetésen kívül is figyelmet érdemlő hatásai voltak. A Magyar Nemzet i Bank jegybanki mérlegét is módositani kellett, 6 milliárd Ft belső szerkezet i változtatást okozva. A jegybanki mérleg... f öösszegét a költségvetési pátkezelések nem befolyásolták, az AFI viss zamenőleg es elszámolásai azonban 5 milliárd Ft - tal megnövelték A letéti száml á k évi pénzforgalma A Pénzügyminisztérium évben három letéti számla felett rendelkezett: Népgazdasági Elszámo lások (Ng.E.) Pé nzügyi lebonyolitások letéti számla. Budapest; - PM T ermel őszövet kezetek V is szatérítendő Allami Juttatási Alap l e t éti számla. Budapest; - Ng.E. Hungarocami on Vállalat Világbanki Adósságszol gál ati letéti számla.,_. A költségvetési gazdálkodási körön kivül eső letéti számlák... nyitásának, a számláken végezhet ő pénzforgalmi müveleteknek a s zabályozása. a többi számlához hasonlóan. szintén rendezet len. A letéti számlák pénzforgalmi jogcímeinek meghatá r ozása i s - a már említett - hiányos és elavult "Ismertet ő"-be n volt fellelhető.

16 A letéti számlák pénzforgalmát - f őkönyvi könyvelés hiányában - ugyancsak naplószerüen, idősoros analitikus rendszerben r ögzitik a Pénzügyminisztériumban. A számítógépes analitikus nyilvántartás feltételei adottak, de technikai hiba miatt nagyobbik felében manuálisan végezték azt. a. / 80.fejezet Ng.E.Pénzügyi lebonyo litások letéti számla A számla január 1-i egyenlege 10,3 milliárd Ft volt, amely hosszú évek felsőszintü államigazgatási és pénzügyminisztériumi döntéseinek hatására alakult ki. Ezekre a döntésekre törvényi szintü szabályozás hiányában kerülhetett sor. A számla - az évi tartalmi meghatározás szerint a legkülönfélébb pénzügyi müveletekből származó, főként eseti befizetések kedvezményezettje volt. Ide utalták pl. a költségvetési feladatok ellátásával kapcsolatban külön biztosított ellátmányok, fedezetek maradványait, a megszünt adókból, adó je llegű be fizetési kötelezettségekből a megszünést követően feltárt összegeket. egyes árkasszák többletét és egyéb elvonásokat. A számla jellemzően ezen összegek tartalékolására, elkülönítésére. illetve eseti folyósitások, finanszirozások lebonyolítására szolgált. A letéti számlán pl. az adott költségvetési előirányzatok maradványából árviz- és belvizvédelmi tartalék eimén - több év alatt milliárd Ft-ot gyüjtöttek össze. Kifogásolható az is. hogy ugyanakkor az egyes években a

17 Pénzügyminisztérium az előirányzatokkal összegű felhasználásról számolt be. megegyező A számlán az MNB kimutatása szerint 22,7 milliárd Ft kiadási -- és 20,8 milliárd Ft bevételi, a Pénzügyminisztérium analitikus nyilvántartásaszerint 20,7 milliárd Ft kiadási és 18,8 milliárd Ft bevételi forgalom után alakult ki az december 31-i 8,4 milliárd Ft-os záróegyenleg. Az MNB és a Pénzügyminisztérium kimutatása közötti eltérés oka, hogy mig a bank valamennyi pénzmozgást regisztrál, a PM analitikus könyvelésében a számlára érkező téves befizetéseket és visszautalásokat nettó módon könyvelik. A letéti számlán elkülönítetten kezelt pénzeszközök döntő t öbbsége, a látszólag magas forgalom e llenére, nem mozgott. A Pénzügyminisztérium részér ő l - a nyilvántartásban is - két csoportba sorolt összegek közül a számla meghatározó nagyságrendjét jele nt ő 7,7 milliárd Ft-os e lső csopor t egyenlege több év alatt mindössze egy alkalommal változott. Az eseti pénzmozgás egy mil lió Ft-os, a Szakmunkásképzési Alapot érintő átutalással függött össze. I lyen jogcimü befizetés a jövőbe n már nem várható, mivel a szakképzési hozzájárulásról és a szakképzési alapról szóló évi XXVIII. törvény szerint a további befizetések a Szakképzési Alapot illetik. A számla év végi egyenlegét tekintve kisebb, mintegy 660 millió Ft-os másik csoportjába sorolt tételek a későbbiekben még felhasználásra kerülhetnek. Ebben különböznek az e lső csoport tételeitől.

18 A második csoport év végi pénzállománya különböző pozitiv-negativ tételek egyenlegeként alakult ki, mivel ebben a csoportban kerültek feltüntetésre az egyes - más pénzügyi előirányzat, forrás hiányában - átutalt, mintegy 5,9 milliárd Ft-ot kitevő összegek. A második csoportba tartozó több tétel finanszírozása a korábbi idöszakban (1987-ben) a letéti számla helyett más konstrukcióban is megoldható lett volna. A húsipari vállalatok beruházási és forgóalap megelőlegezési hitelével, valamint államkölcsön tartozásával összefüggö adósság állományát a költségvetés a letéti számla terhére átvállalta. A szándék szerint a letéti számláról csak átmeneti finanszír ozásra került volna sor. Az adósságot II. félévében, törvényi felhatalmazás alapján, hosszúlejáratú bankhitellel rendezték volna. Ez elmaradt, s a tartozás j elenleg is 912,9 millió Ft összegben negativ állományként szerepel a letéti számlán. Az Ozdi Kohászati üzemek és a Lenin Kohászati Müvek óta felhalmozódott 556,6 millió Ft adósságát szintén a letéti számláról finanszirozták. A kétszintü bankrendszer év után kialakult egységeinél (Co-Nexus. Postabank, Innofinance, Garancia Biztosító) a letéti pénzeszközökből vásárolt állami részvényhányadok, illetve az ezek után fizetett osztalékok, kamatok összegeinek költségvetésen kivüli kezelése sem tartalmi, sem vagyonnyilvántartási szempontból nem volt megnyugató. Célszerű azokat átadni a már müködö Allami Vagyonügynökségnek. (A Pénzügyminisztérium legfrisebb tájékoztatása szerint ez folyamatban van.) A letéti számla fogalmát olyan pénzforgalmi tételek és függö elszámolások is növelték, amelyeket nem indokolt ezen a számlán kezelni.

19 A rádió-televizió előf i zetési dijból a Magyar Rádiót megillető részt a Magyar Televizi ó havonta utalja a letéti számlára, ahonnan - függö tételként kezelve negyedévenként történik a továbbutalás. A testületi szervek (Honvédelmi Minisztérium, Bel ügyminisztérium ) gépjarmü biztosítási d í jainak átfuttatása szintén feleslegesnek tekinthető. A számláról januárjában a Budapest Bank részére 1.0 milliárd Ft-ot, a társadalombiztositás részére 2,0 milliárd Ft-ot utalt át a Pénzügymi nisztér i um ideiglenes jell eggel. A Budapest Bank (BB) részére átutalt összeg, az átutalás jogcime szerint. kamatmentes letét volt; a Pénzügyminisztérium utólagos közlése alapján viszont kincstárjegy vásárlásra került felhasználásra. A társadalombiztositás forgóalap megelőlegezés eimén kapta az összeget. A BB részére átutalt összeg kamata, illetve annak megosztott része nem található a letéti számlán. Vélelmezhetően annak teljes összege - helytelenül - a bankot illette. (A Pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint a letét kamatának beszedésére az intézkedés folyamatban van. ) Az emlitett két átutalás ügyirata az ellenőrzés ideje alatt nem volt fellelhető. A l etéti számla forgalmának döntő többségét a költségvetés ideiglenes finanszirozása tette ki. A letéti számláról különb ö z ő időpo ntokban és összegben együttesen mintegy 17,5 milliárd Ft-ot utaltak át a költségvetés forgóalap ' müveleti számlájára. A Minisztertanács - a pénzügyminiszter előterjesztésének figyelembevételével május 8- án. a 3169/ sz. határozatával döntött a 80. Népgazdasági Elszámolások fejezet letéti számláján kezelt összegek sorsáról. A határozatnak me g felel őe n 7. 7 mil liárd f orint befizetésre került a költségvetés forgóalapjá r a ; a letéti számlán maradó összeg terhé r e előírt a a T á r sad al ombi~tos í tás i Alap 2 milliárd Ft

20 forgóalapjuttatásának, továbbá a Postabank és T akarékpenztár RT-nél. valamint a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt-nél jegyzett részvények összegének végleges elszámolását. (Az elszámolások végrehajtására és az ezek teljesítése után fennmaradó összeg felhasználási javaslatának kidolgozására a Pénzügyminisztériumban intézkedtek.) = b./ Egyéb letéti számlák - PM Termelősz öv etkezetek Visszatérítendő Allami Juttatási Alap letéti számla Az január 1-i millió Ft nyitóegyenlegü számla éves 1026,6 millió Ft kiadási é s millió Ft bevételi forgalmának je lentős része a számla tartalmi meghatározásában foglaltaknak megfelelően alakult. Megítélésünk szerint azonba n a letéti számla alkalmazása helyett cél- és szabál yszerübb lett volna. ha a meghatározott célra az APEH-nél, illetve jogelődjénél nyitnak egy elkülönített számlát. A termelőszövetkezetek erre a letéti számlára teljesitik a visszterhes állami juttatás törle sztő részleteit. a juttatás járulékát. a részükre folyósitott szanálási és veszteségr endezési hitelek felszabadult óvadékfedezeteinek visszautalásait. Ide utalja át az APEH a termelési adóból törlesztett fejlesztési hozzájárulást. A számláról csak téves befi zetés v i sszautalását, vagy a költségvetés javára történő kiutalást lehet teljesiteni. Az év sorá n a Pénzügyminisztérium e rr ő l igénybevett átmenetileg 800 millió Ft-ot a a számláról is k ö l tségvetés

21 likviditási problémáinak áthidalására. A rövidlejáratú hitel felvétele szempontjából kedvező megoldás a letéti összegek rendeltetéstől eltérő felhasználását jelentette. - NG. E. Hungarocamion Vállalati Világbanki Adósságszolgálati ' letéti számla A számlát a Pénzügyminisztérium januárjában nyitotta meg. A Hungarocamion Vállalat által az állam részére hiteltörlesztésként befizetett és számára visszaforgatott 56,2 millió Ft pénzforgalmán kívül a számlán nem volt mozgás. A Világbank felé törlesztő magyar állam és a végső kölcsönigénylő Hungarocamion törlesztési ütemezése eltérő. A vállalat által előbb visszafizetésre kerülő összeg erejéig, az I. Közlekedési Program kölcsönének feltételei szerint, az államnak (ha arra a vállalat igényt tart ) visszaforgatási kötelezettsége van.a vállalat, élve szerződéses jogával. az összeget visszaigényelte. I I. Következtetések. javaslatok Az ellenőrzés tapasztalatait összegezve megállapitható, hogy az állami költségvetés évi teljesitésének mérlege számszakilag - a pótkezeléseket is figyelembe véve - megfelel a valódiság követelményének. A tartalmi szempontú megitéléshez a finanszírozási. elszámolási és prezentációs alapelvek rögzítésére. valamint az elszámolások rendjének részletes szabályozására van szükség. A korábbi gazdaság- és

22 pénzügypolitika napi igényeihez igazodó költségvetési gyakorlatot e tekintetben is törvényes keretek közé indokolt szoritani. A letéti száml ákan kezelt összegek jelentős része az elmúlt beévekben hozott döntések következménye, ezeknél további fizetések nem várhatók. A Kormány erre tekintettel 7,7 milliárd Ft-ot el is vont innen a költségvetés forgóalapja javára. A számlákan kezelt összegek másik csoportja hatályos döntéseken alapuló befizetések eredménye. Ezek az összegek csak átfogóbb döntések meghozatala esetén szabadulnak fel. A tapasztalatok alapján a következőket javasoljuk: l. Törvényi szinten - célszerüen az államháztartási törvény keretében - indokolt szabályozni az állami költségvetés általános finanszirozási és elszámolási rendjét. Ennek keretében kell meghatározni a/ az egyes kiadási jogcimek pénzellátási rendjét (előleg rendelkezésre bocsátásával, illetőleg utólagos térítéssel); _, b/ a költségvetési kötelezettségek évek közötti áthúzódásának korlátait {megakadályozva a jogos és esedékes finanszirozási igények késedelmes teljesitését) ; c/ a pátkezelési időszakban elszámolható tételek jogcímeit és az elszámolás normatív követelményeit a