Iszlám. Palotás Boldizsár. Áttekintés. Története. Iszlám. Az én előadásom az Iszlámról, mint vallásról, és mint nem-vallásról fog szólni.

Átírás

1 Iszlám Palotás Boldizsár Az én előadásom az Iszlámról, mint vallásról, és mint nem-vallásról fog szólni. Áttekintés Az iszlám a világ második legnagyobb vallása. Híveit 1 és Második legnagyobb vallás 1,8 milliárd közé teszik világszerte, ez a Föld lakosságának Katolikust összességében győzi 20 30%-a, ugyanakkor 2006 óta többen vannak, mint a katolikusok, így ha a keresztényeket nem vesszük egybe, akkor ez a legnagyobb vallás. Mint a kereszténység és a zsidó vallás, ez is monoteista, Monoteista azaz egy istenben hisznek. Őt az Allah névvel illetik. Hitük szerint Allah Mohamednek diktálta le a Koránt, ami a vallás alapját képezi. A vallás másik alapműve a Szunna, ami Mohamed szavait és irányelveit rögzíti. Mohamed volt az utolsó próféta, aki kinyilatkoztatásban részesült, de nem az első. Korán, Szunna A vallás prófétaként ismeri el többek között Próféták Ábrahámot, Mózest és Jézust is. Ennek köszönhetően a judaizmusra és a kereszténységre (elvben legalábbis) baráti vallásként tekintenek. Az iszlám szó maga azt jelenti, hogy Isten akaratának Alávetés, megbékélés alávetés, abban való megbékélés, arabul csak főnévként használatos. A muszlim az iszlám vallású ember, jelentése pedig szintén az, hogy önmagát Isten akaratának alávető, akaratában megbékélő. Története A kialakulásáról csak röviden fogok beszélni, földrajzi szempontból az a lényegesebb, hogy a vallás a világra milyen hatással volt a közelmúltban és milyen hatással van ma. Kialakulása A vallás a 7. században alakult ki az Arab-félszigeten, Mohamed vezetésével. Ekkor a területen sok más vallás volt jelen, köztük a judaizmus és a kereszténység, amik sokban az alapját szolgáltatták a vallásnak. 7. század, Arab-félsziget Más vallások hatására A hagyomány szerint 610 körül kapta az első isteni Gábriel arkangyal kinyilatkoztatást Gábriel arkangyaltól. Mekka állt a vallás Mekka nem akarta elismerni kialakulásának középpontjában és ma is igen fontos szerepet tölt be. Akkor a város ellenőrizte a tömjénúton folyó kereskedelmet, de eleinte nagyon nem akarták Mohamedet és vallását elismerni. Palotás Boldizsár Herman Ottó Gimnázium 1 / 11

2 Az arab időszámítás akkor kezdődött, amikor Mohamed Medinába vonult híveivel, ez volt az ún. hidzsra. (Ez a keresztény időszámítás szerint 622-ben volt.) Időszámítás A próféta és hívei mekkai karavánokat kezdtek fosztogatni, Fosztogatások amiből valóságos háború alakult ki, de a muszlimok szép Harcok győzelmeket arattak. Beduinok és medinaiak csatlakoztak Mekka behódol hozzájuk. Ellenfelük növekvő erejét látva a mekkaiak végül beleegyeztek, hogy Mohamed és hívei elzarándokolhassanak a városban levő szentélyhez, a Kábakőhöz, amelyet Mohamed szerint maga Ábrahám emelt azon a helyen, ahol Isten próbára tette őt. A zarándoklattal együtt a muszlimok jóformán vértelenül vették be Mekkát, az Arab-félsziget legerősebb hatalmi központját 629-ben; ennek hatására pedig további népek csatlakoztak hozzájuk. Vértelenül vették be Félsziget az övék lett A félsziget így a próféta kezébe került, aki Medinában rendezte be fővárosát. Elterjedése Mohamed halála után a vallás nagyon gyorsan kezdett Halála után gyors hódítások terjedni, ez főleg annak volt köszönhető, hogy az arabok Nem volt kötelező megtérés összefogtak és egy hatalomként hódítottak meg hatalmas Bizánc, Perzsia, É-Afrika, stb. területeket. A meghódított területek lakót nem kényszerítették az áttérésre, csak érdekeltté tették őket ebben. A korábban példátlan módon egyesült arab seregek lerohanták és legyőzték a kor leghatalmasabb államait, Bizáncot és Perzsiát. A hódítás lendülete a 8. századig tartott, amikorra muszlim (de mind kevésbé csupán arab) kézbe került egész Észak-Afrika, az Ibériai-félsziget nagy része, Szíria, Délkelet-Anatólia, illetve Irán vidéke. A további terjeszkedés lassabb folyamat volt: Anatólia Lassabb terjeszkedés zömét a szeldzsuk törökök hajtották uralmuk, a Balkánra Törökök pedig az Oszmán Birodalommal érkezett a 14. századtól Kereskedők kezdve. Kelet-Európában az Arany Horda és 18. század végéig fennmaradó utódállamai alkottak muszlim államiságot, de vallásuknak nem sok nyoma maradt. India felé a 10. század végén kezdték elterjeszteni az iszlámot. Az indiai muszlim uralom a 16. században a félsziget nagyját ellenőrző Mogul Birodalomban teljesedett ki. A maláj és indonéz térségbe hasonlóan Fekete-Afrikához kereskedők vitték az iszlámot, és csak a 16. század végére vált a térség domináns vallásává. [Térkép.] A térképen az iszlám elterjedése látszik Mohamed és a kalifátusok alatt 750-ig. Mai elterjedése A térképen a minél sötétebb zöld jelöli a minél magasabb koncentrációját a muszlimoknak. Palotás Boldizsár Herman Ottó Gimnázium 2 / 11

3 A vallás alapjai A vallásban, mint olyanban két alapfogalom van. Ezek az Két alapfogalom: alapfogalmak irányzattól függetlenül jelen vannak az Hit; Vallásgyakorlat iszlámban. (Az irányzatokról mindjárt beszélek külön.) Ezek az alapfogalmak a hit és a vallásgyakorlat. Az, hogy miben hisz egy muszlim, és az, hogy hogyan hisz benne. 6 alaptétel A hitnek hat alaptétele van. 1. Az első, az Allahban való és monoteista vallás lévén másban nem való hit. A legtömörebben a Korán 112. szúrájában van megfogalmazva az istenről alkotott képük. Mondd, Ő az Egyetlen Isten. Az Örökkévaló Isten. Nem nemzett és nem nemzetett. Senki sem hasonló Hozzá. A szó maga is azt jelenti, hogy az Isten. 2. A második a prófétákban való hit. Isten üzenetét 6 alaptétel: Allahban való hit Prófétákban való hit Könyvekben való hit Angyalokban való hit Ítélet Napjában való hit Predesztinációban való hit o Szabad akarat is van mindig próféták közvetítették a nép felé. Az iszlám szerint minden népnek jutottak próféták, a Korán csak 25-öt említ név szerint, köztük olyanokat, akik a másik két nagy monoteista vallás fontos személyiségei, mint, Ibrahim azaz Ábrahám, Musa (Mózes), Issa (Jézus). A legfontosabb próféta természetesen Mohamed, aki más vallásban nem tölt be szerepet, itt viszont Allah végső prófétája és a vallás alapítója. 3. A harmadik alaptétel az isten által leküldött könyvekben való hit. Ezek bizonyos prófétákon keresztül jelentek meg. A Koránban szerepel a Tawrat, Zabul és Indzsil (Tóra, Zsoltárok, Evangéliumok), de az is, hogy részeik elvesztek, új dolgokat írtak hozzájuk, így eltorzultak, és az egyetlen hiteles eredeti isteni kinyilatkoztatás ily módon a Korán. 4. A negyedik alaptétel az angyalokról is dzsinnekről szól. Az iszlámban az angyalok Istent szolgálják és szabad akarattal nem rendelkeznek, emiatt nem fordulhatnak Isten ellen. Szabad akarata van a dzsinneknek, akik lehetnek jók és rosszak is. Ilyen dzsinn kísértette meg Ádámot és más emberek életébe is beleavatkozhatnak. 5. Az ötödik alaptétel az Ítélet Napjában való hit. Ez az a nap, amikor Allah minden ember fölött ítéletet fog mondani és mindenki a Kertekbe vagy a Tűzbe jut. Ezek megfeleltethetők a Mennynek és a Pokolnak más vallásokban. Azt, hogy hova jutunk, a hitünk és cselekedeteink határozzák meg, de hogy hogyan és mennyire, az irányzatonként változik. 6. A hatodik alaptétel a hit az eleve elrendelésben vagy predesztinációban. A szunnita irányzat szerint Allah mindent leírt ún. megőrzött kőtáblákra, és minden azok szerint is fog megtörténni, legyen az jó vagy rossz. Utóbbit úgy magyarázzák, hogy minden rosszért cserébe egy jó fog történni, még ha nem is tudunk róla. Van ugyanakkor szabad akarata is az embereknek, választhatnak jó és rossz közül. A síiták ennél jobban hangsúlyozzák a szabad akaratot mint olyat. Palotás Boldizsár Herman Ottó Gimnázium 3 / 11

4 5 pillér Az szunnita iszlám vallásgyakorlásnak van öt alappillére. Ezeknek többé-kevésbé van megfelelőjük a síiták körében is, de ők egyrészt másként értelmezhetik ezeket, és máshogy is csoportosítják őket (külön vannak a hit gyökerei és a hit ágai, mint olyanok). 1. Az első és legfontosabb a hit megvallása. A hit felvételekor, minden ima elmondásakor és amúgy is minél többször ha lehet el kell mondani a sahadát, mely így hangzik: Tanúsítom, hogy nincs más isten Istenen kívül, és tanúsítom, hogy Mohamed Isten Prófétája. A hitet letagadni csak akkor lehet, ha amiatt életveszélybe kerülnél. 2. Második: kötelező a napi ötszöri ima. A 5 pillér: kereszténységgel ellentétben ennek szigorúan Szunnitáknál kötött formája van, ha másképp fordulunk Hit megvallása Istenhez segítségért, az fohásznak minősül. Az öt Ötszöri ima ima hajnalhasadáskor, délben, délután, Adakozás napnyugtakor és este kell, hogy történjen úgy, Böjt hogy mindeközben Mekka felé fordul az illető. A Zarándoklat körülményektől függően itt sem kell minden esetben szigorúan a szabályok szerint eljárni. Ahol van, ott a mecsetekből a figyelmeztetik a hívőket, hogy most jött el az ima ideje. 3. Harmadik alappillér az adakozás. Ez ramadánkor kötelező, van ahol adószerűen szedik be, van ahol mecseteken keresztül osztják szét, de mindig eljuttatják a szegényekhez, nem tekinthető egyházi adónak. 4. Negyedik a böjt. Ez ramadán havában történik évente. Ekkor napkeltétől napnyugtáig nem szabad ételt és italt magukhoz venniük a hívőknek, két böjti nap között viszont kell. Körülményektől függően itt is vannak kiskapuk, de akkor a böjtöt később pótolni kell. Ramadán után a böjt megtörése fontos esemény. 5. Minden hívőnek egyszer életében, ha megteheti, el kell zarándokolni Mekkába a Szent Mecsethez. Ez a zarándoklat a haddzs. Irányzatok: szunniták és síiták Az iszlámnak két fő irányzata van, a szunnita és a síita. Szunnita 85% Előbbibe beletartozik az iszlámok döntő többsége, 85%-a, Síita 15% míg a síiták a maradék 15% nagy részét teszik ki. Irán és Irak, továbbá pár kisebb környező ország kivételével mindenhol a szunniták vannak többségben. A síiták már korán elváltak a főbb irányzattól, rögtön Síiták Ali követő Mohamed halála után. Szerintük ugyanis Ali, majd később Hangsúly az imám szerepére utódai kellett volna, hogy a kalifai címet örököljék. A síiták a szunnitákkal ellentétben komoly hangsúlyt helyeznek az imám személyére (a szunnita kalifa megfelelője), ő a legfőbb vallási vezetőjük, aki szerintük isteni hatalommal bír, tévedhetetlen és címe öröklődik. A két irányzat sokban különbözik, gyakran csak azért sem Másikat csak azért sem ismerik el ismerik el a másik tanait, vezetőit, stb. A vallási és egyéb szokásokban is sok-sok apró különbség van, mint például, hogy hogyan helyezkednek el ima közben vagy, hogy pontosan mikor imádkoznak. Palotás Boldizsár Herman Ottó Gimnázium 4 / 11

5 A szunnita volt mindig is a fő mozgalom, a síiták pedig az Politikai vallási kisebbség ellenállás. Mohamed után sokáig csak politikai kisebbség voltak; századokkal később lettek vallási kisebbség. De abból a legjelentősebb. Szokások, szabályok Az iszlám nem csupán egy vallás, nem csak vallási szabályokból áll. Nagymértékben határozza meg az Nem csak vallás emberek életét a mecseteken kívül is, nem csak a hívőkét, de a többiekét is. Az iszlámhoz tartoznak a vallási szabályokon kívül jogi szabályok, mindennapi szokások, etikett és még egyebek, melyek a muszlimok egész életében fontos szerepeket töltenek be. Jog Az iszlám jog alapja a Saría. Jelentése a vízhez vezető út. Az iszlámban a Saría az isteni akaratot fejezi ki, amihez minden muszlimnak igazodnia kell. Saría: Isteni akaratot fejezi ki Az iszlám jog az élet minden területéről rendelkezik Majd mindenről rendelkezik valamelyest, a mindennapi szokásoktól a gazdaságon át a Korán, Szunna alapján külpolitikai kapcsolatokig. A Koránban és a Szunnában további témákról vannak rendelkezések, mint például a házasság, örökösödés, testi sértések, jótékonyság, imádságok, stb., de ezek értelmezése igen tág, és mindig a helyi iszlám iskolákon múlik, hogy pontosan hogyan értelmezik azokat. Nincsenek fix törvények, ezért is értelmezhető az egész sokféleképpen. Nincsenek fix törvények Az iszlám jogtudomány szerint a jog négy dologra épül, Korán, Szunna, bírók, analógiák ebben a sorrendben: Korán, Szunna, a bírák egyetértése és analógiás érvelés. A Saría jogtudománya, jogrendszere a fiqh, ez már ki van Jogrendszer a fiqh bővítve olyan rendelkezésekkel, amelyeket egy Elterjedtség modernebb kor megkíván és az ítélkezések menetét is szabályozza. Ez a világon a legelterjedtebb egyházi jogrendszer és az összes jogrendszer közül a harmadik a polgári és a precedensjog mögött. Ez a jogrendszer van érvényben a kevésbé szekuláris iszlám államokban a mai napig. Annak idején az iszlám jogrendszer nagyban befolyásolta a többinek a kialakulását. --- Modernebb jog A XIX. századra szükségszerűvé vált, hogy megreformálják Mindenképpen reformok kellettek a jogrendszert a növekvő nyugati hatalom miatt; néha Nyugati hatásra azért, hogy közeledjenek a nyugathoz, néha azért, mert kényszerítették őket. Mindenesetre a reformok szükségszerűek voltak. Eleinte írásba foglalt állami jogrendszer kezdte átvenni a helyét sok helyen a tradicionális iszlám jogrendszernek. Szekularista mozgalmak erőltették, hogy az államot az egyháztól válasszák el, mások ez ellen küzdöttek; három jellemző csoport jött létre. Palotás Boldizsár Herman Ottó Gimnázium 5 / 11

6 A szekularisták szerint teljesen független jogrendszer Szekulárisok, konzervatívok, kellett, a konzervatívak szerint nem volt szükség reformpártiak mélyreható reformokra, míg a reformpártiak a kettő között álltak és a hagyományos iszlám értékek alapján akarták megreformálni a rendszert. Országonként más-más csoportok kerültek ki győztesen. Törökország például az egyik legszekulárisabb állam Kemal Atatürk reformjai óta, míg az 1979-es iráni forradalom után az állam és az egyház ott majdhogynem ugyanaz. Más-más végeredmény Irán vs. Törökország Ma is sok ellentmondás van különböző iszlám országban Sok ellentmondás van még olyan témákat illetően, mint a nők jogai, a De mindenképpen jobb szólásszabadság, az emberi jogok, stb. Ezekről nincs egységes megállapodás, országa válogatja, hogy mennyire toleránsak, mit engednek és mit nem. Összességében elmondható, hogy a modern iszlám jog sokkal liberálisabb, enyhébb, mint a hagyományos iszlám jog. Mindennapi kultúra, etikett Az iszlám etikett az adab. Nagyon részletes, sok mindenre Etikett: ADAB kitérő etikett, viselkedési szabályzat. Példaként olyanok Nagyon részletes vannak benne, hogy egy mosdóba hogyan kell belépni, hogyan kell kijönni onnan, vonatkoznak illemszabályok az öltözködésre, a tisztálkodásra, vagy az egyszerű ülés módjára is. Mohamed tartózkodott a káromkodástól is. Étkezésük csakúgy, mint a zsidóknak, korlátozott, nem Tiltott kaják ehetnek disznóhúst, elhullott állatot, véres húst illetve Disznó, vér, alkohol tiltva nem ihatnak alkoholt. Csak olyan növényevő állatot ehetnek, amelyet egy muszlim, keresztény vagy zsidó ölt meg Isten nevében, kivéve, ha azt saját maga ölte meg vagy halászta ki. Arab időszámítás Az arabok időszámításukat Mohamed Medinába vonulásától számolják, az volt az első év. Naptáruk Hold-alapú, nagyjából 12 holdhónapból áll évente. Nagyjából, ugyanis a 12 holdhónap együtt nappal kevesebb, mint egy hagyományos év. Időszámítás Medinától (hidzsra) Hold-alapú Legfeljebb vallási eseményekre jó 622; 1429 Emiatt legfeljebb vallási események számítására alkalmas, mezőgazdaságilag nem vagy egyéb célokra használhatatlan. Egyedül Szaúd-Arábia használja a napi szinten a kormányban. Az első arab év a keresztény naptár szerint 622-ben volt. Ma az arabok 1429-et írnak, azaz egyre kevesebb különbség van a két naptár között. Dzsihád Előszöris ez nem egyenlő azzal, amire sok ember először gondol, a Koránban egy szó sincs gépeltérítésekről és Nem egyenlő terrorizmus Küzdelem Palotás Boldizsár Herman Ottó Gimnázium 6 / 11

7 ártatlan emberek megöléséről, sőt: a dzsihád nem is feltétlenül jelent háborút. Eredeti jelentése a küzdelem, küzdelem a jóért, azon a módon, ahogy Isten is küzdött, a sátán és a rossz ellen. A dzsihádnak négy formája van. Az önmagunk ellen Négy forma irányuló, megtisztulásért folytatott dzsihád, a kéz Legfőbb a katonai dzsihádja, a nyelv vagy szavak dzsihádja és végül a Hódításkor nem térítenek át legnépszerűbb a kard dzsihádja. A fiqhben, a Terroristák ezzel magyarázkodnak törvénykezésben is a katonai értelemben használják a kifejezést. A háborúnak ez az egyetlen megengedett formája. Ha már háborúról volt szó, akkor sem annak az érdekében terjeszkedtek, hogy iszlám hitre térítsenek, hanem gazdasági-politikai okokból. A terroristák bár dzsiháddal próbálják igazolni tetteiket, de a dzsihád maga nem terrorizmust, hitetlenek elleni offenzív harcot jelent (kivéve az Amerikai Igazságügy Minisztérium szerint, de ez más lapra tartozik). Mohamed mondta egy csata után, hogy visszatértünk a kisebbik dzsihádból, de még ránk vár a nagyobbik, a belső dzsihádra gondolt. Dzsihádnak neveznek vezető Mohamed szerint a belső dzsihád nagyobb muszlimok sok olyan tevékenységet, amire magyarul azt mondanánk egyszerűen, hogy küzdelem. Modern iszlám világ Bár egy vallásban hisznek, a két irányzat híveinek a szunnitáknak és a síitáknak a kapcsolata ritkán volt felhőtlen és ma sem az. Szunniták és síiták kapcsolata Sok helyen panaszkodik a kisebbség, hogy a többségben A kisebbséget gyakran elnyomják lévők (szunniták vagy síiták, attól függ, de általában De gyakran nem szunniták) elnyomják őket, ugyanakkor az sem precedens nélküli, hogy egymással békében együtt élnek, egymással házasodnak és úgy általában megtűrik egymást. Az 1920-as évektől a 60-as évek végéig viszonylag jól 20-astól a 60-as évek végéig OK megvoltak egymással a két irányzat képviselői, sőt több Közösen a szekularizáció ellen esetben össze is fogtak közös ügyeik érdekében. Ekkor Kalifátus-mozgalom ugyanis megjelent egy közös ellenségük, a szekularizáció a vallás államtól, politikától és hatalomtól való különválasztása. Ilyen mozgalom volt a Kalifátusmozgalom, amikor a síiták is kiálltak a szunniták mellett annak ellenére, hogy a kalifát, mint olyat vallásilag el se ismerik. Ekkor az I. világháború után a briteket próbálták rávenni arra, hogy álljanak ki a kalifátus és az Ottomán birodalom mellett. Másik addig példátlan elfogadása a másik irányzatnak az volt, amikor a legbefolyásosabb szunnita egyetem, a kairói al-azhar rektora 1959-ben engedélyezte, hogy síita jogot is tanítsanak intézményében. Iszlám a 70-es évektől Az 1970-es évektől viszont kiélesedtek a viszályok a síitaszunnita közösségek közt, főleg Irakban, Afganisztánban és Pakisztánban. A leggyakoribb magyarázat szerint ez külső Kiélesedett viszályok Összeesküvés? Palotás Boldizsár Herman Ottó Gimnázium 7 / 11

8 összeesküvőknek köszönhető. Egyesek az ellenségben Iránt látják, mások az amerikai neoliberálisokat. Mások teljesen az iszlám vallás újraéledésének egyik Iszlám újjáéledése már jelenség mellékhatásaként tudják be a konfliktusokat. Az iszlám Intenzívebb vallásosság újraéledése egy 1970-es években már meghatározó jelenség volt. Azt jelentette, hogy a muszlimok egyre jobban kezdték gyakorolni vallásukat, felélesztették a hagyományokat és a hagyományos muszlim értékeket helyezték előtérbe. Az egyik legfontosabb eseménye ennek az időszaknak az Olajembargó arab országok olajembargója volt, amitől az olajár igen Iráni forradalom rövid idő alatt megnégyszereződött. A másik legfontosabb Ruhollah Khomeini esemény az iráni forradalom volt 1979-ben, amikoris Szaúdi pénzek, támogatások létrejött az Iráni Iszlám Köztársaság, legfelsőbb vezetője pedig Ruhollah Khomeini ajatollah lett. Az első esemény azt idézte elő, hogy Szaúd-Arábiából irdatlan mennyiségű pénzzel támogassák iszlám könyvek megjelentetését, mecsetek építését, iskolák létrehozását és úgy általában az iszlám terjesztését, a forradalom pedig aláásta azt a hiedelmet, hogy az araboknak az egyetlen választásuk a nyugat felé közeledés, és hogy ez jó nekik. Iszlámizmus Az utóbbit, a nyugattól való távolodást, nevezik Iszlámizmus iszlámizmusnak. Ideológiájának lényege, hogy nem csupán Vallási, politikai egység kell vallásilag kell egységesnek lennie a muszlimoknak, de Több értelmezése is van vissza kell térniük vallásuk gyökereihez és politikailag is egységesnek kell lenniük. Az iszlámizmus egy erősen vitatott fogalom, több értelmezése is van. A vezető iszlámista gondolkodók szerint lényege az, hogy a hagyományos iszlám jogrendszer, a Saría minél több elemét érvényesítik a modern társadalomban, az, hogy az muszlimok nemzetközileg is összefognak, az, hogy a nem iszlám kulturális (katonai, gazdasági, politikai, stb.) behatásokat megpróbálják csökkenteni, megszüntetni. Mások egy olyan politikai mozgalomnak tartják, amely arra épül, hogy a muszlimokat megkülönbözteti a nemmuszlimoktól, megint mások pedig egy militáns, antidemokratikus mozgalomnak tartják, melynek végső célja a kalifátus visszaállítása. Vezetők szerint: Saría erősítése Nemzetközi összefogás Nyugati hatások kiiktatása Mások szerint Militáns Ártalmas, antidemokratikus A szunniták az iráni forradalomban és egyéb Síiták hatalma nőtt mozgalmakban főleg azt látták, hogy a síiták minél Szunniták megijedtek nagyobb hatalomra tesznek szert. Annak ellenére, hogy Khomeini szunnita-barát Khomeini, Irán legfelsőbb vezetője a szunnita-síita De a szaúdiaknak beszól egyensúly pártján állt, gyakran támadta Szaúd-Arábiát, egy szerinte korrupt, népszerűtlen, Amerika-barát államot. Ez nem csak a szaúdiakat háborította fel, de a világ minden táján élő muszlimokat, mivel az az ország támogatta leginkább az iszlám kultúrát. Palotás Boldizsár Herman Ottó Gimnázium 8 / 11

9 Iszlámizmus és a harcai Eleinte az iszlámizmus igen népszerű jelenség volt. Ennek Okos, fiatal munkanélküliek egyszerű társadalmi okai voltak. A városok lakossága 15 év Könnyen radikalizálódnak alatt 50%-al nőtt, főként írástudó fiatalokkal bővült a lakosság. A munkanélküliség ezzel arányosan viszont nőtt, az elégedetlen fiatalság pedig fogékony volt a fundamentalista eszmékre. Ugyanakkor az iszlám középpontba állítása azt is Vallással másokat is megszólítottak jelentette, hogy más társadalmi osztályokat is meg tudtak szólítani, köztük a vallásos középosztályt, így az iszlámizmus több országban igen népszerű lett. Legnagyobb sikerei közt elkönyvelheti az iráni forradalmat, amikor a gazdag, erős hadsereggel rendelkező Amerikabarát perzsa sahot sikerült kibillenteni a hatalmából és a monarchia helyett egy iszlám köztársaságot alapítottak. Másik nagy sikerük a szovjetek legyőzése Afganisztánban (ez is dzsihád volt, méghozzá amerikai segítséggel). Sikerei: Iráni forradalom Afgán Anti-szovjet dzsihád Társadalmi támogatottság Egyes nagy Közel-Kelet kutatók, mint Giles Kepel, szerint Giles Kepel szerint lecsengőben az iszlámizmus ma már nem élvez ekkora társadalmi Kisebb támogatottság támogatottságot; a szeptember 11-ei támadások után egy Szélsőségeseket utálják évvel azt írta, hogy ez már a szélsőséges iszlámisták egyik végső elkeseredett próbálkozása volt a figyelemfelkeltésre. Sokak már csak azért sem szimpatizálnak velük, mert az amerikaiaknak ez volt a közvetlen indítéka Afganisztán majd Irak megszállására. A szélsőséges iszlámizmusról el lehet mondani, hogy fel-felbukkan terrorcselekmények formájában, a kevésbé szélsőséges iszlámizmus pedig virágzik. Az iszlám helyzete különböző országokban Végezetül lássunk pár fontosabb országot, és azt, hogy ott milyenek a társadalmi viszonyok. Irak Szaddam Husszein alatt minden síita család tudott volna Szaddam alatt síitákat elnyomták mondani rémtörténeteket arról, hogy a rezsim hogyan Vezetőket kínoztak, végeztek ki bánt velük. Több tucat magas rangú síita vallási vezetőt kínoztak meg és végeztek ki a rezsim évtizedei alatt. Több ezer civilt utasítottak ki az országból. Az amerikai megszállás után a síiták kerültek hatalomba az országban. A lakosság túlnyomó része síita, de a szunniták megkérdőjelezik kisebbségi létüket, mondván a számokat az Iránból a határon átkelő síiták fújják fel. Síita többség a megszállás óta Szunniták ezt el se hiszik Irán Irán azért különleges a többi iszlám államhoz képest, mert lakosságának 90% a világviszonylatban kisebbség síiták. Az államalapító Ruhollah Khomeini a síita-szunnita egyensúly híve volt, de ma már diszkriminálják a szunnitákat. Különleges módon síita többség Khomeini egyensúlyt akart Ma durva (politikai) diszkrimináció Palotás Boldizsár Herman Ottó Gimnázium 9 / 11

10 Teheránban nincs egyetlen szunnita mecset sem, annak ellenére, hogy 1 millió szunnita él ott és keresztény templom is van. A hivatalos pozíciókban minimális a szunnita képviselők száma, még olyan területeken is, ahol a lakosság inkább szunnita. Az esetleges szunnita ellenállókra a hivatalos média banditákként, bűnözőkként utal. Ezeket a diszkriminációkat a síita ellenzékiek is meg tudják erősíteni. Hivatalos államformája az Iszlám Köztársaság. Jelenlegi Hivatalosan Iszlám Köztársaság legfelsőbb vezetője Ali Khamenei, elnöke pedig a Ahmedinezsád az elnök hírhedten Amerika-ellenes Mahmud Ahmedinezsád. Bár De Ali Khamenei a legfőbb vezető Irán vezetőjéről mindenkinek az utóbbi személy jut eszébe, de az alkotmány szerint az utolsó szó kül- és belügyekben Khameneié, ahogy a hadseregnek is ő a főparancsnoka. Szaúd-Arábia Különleges szerepet tölt be az iszlám vallásban, jelzője a Különleges vallási szerep Két Szent Mecset Országa, utalva Mekkára és Medinára. Olaj, olaj, olaj, pénz, pénz, pénz Az ország szó szerint az olajból él, a kormány jövedelmének 75%-a ebből származik, ők a világ legnagyobb olajexportőrei. Kormányának alapja a Szaúdi királyi család. A lakosságnak Királyi család, monarchia csak kb. 10%-a síita, de ők az olajban gazdag területekre Túlnyomórészt szunnita koncentrálódnak. Az előbbi két országgal ellentétben itt a Síiták hátrányban is vannak síiták nem élveznek egyenjogúságot, sokkal kevesebb politikai szerephez jutnak, mint szunnita társaik, rendezvényeiket országszerte korlátozzák. Egyéb országok Fontosabb iszlám országok még ezek; mindben a lakosság túlnyomó része szunnita: Algéria Líbia Egyiptom Afganisztán Pakisztán Indonézia. Ez utóbbi, nemcsak hogy fontos iszlám állam, de itt él a világon a legtöbb muszlim. Palotás Boldizsár Herman Ottó Gimnázium 10 / 11

11 Források, köszönöm People - People Palotás Boldizsár Herman Ottó Gimnázium 11 / 11