Fontosabb fafajaink elterjedése
|
|
- Mariska Szabó
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 az osztrák és német résztvevők. A munka tárgya és körülményei azonosak voltak. A használt modern, specializált kéziszerszámok is csak kevéssé különböztek egymástól. A svéd munkások munkakedvükkel, nagyobb munkaintenzitásukkal, a munkaidő jobb kihasználásával, a tervszerűen átgondolt technológiával és a fiziológiailag gazdaságos és célszerű munkafogásokkal érték el a többlettelj esítményt. 41. Az erdei termékek, kutatásával foglalkozó szekció három munkacsoportot hozott létre, amelyek közül egyik a faanyagok minőségi vizsgálatával foglalkozik, másik a faanyagok viselkedésével tűz esetén, harmadik a fafűrészelés és gépi feldolgozás kutatásával. Az egyes szekciók munkájának ebből a rövid ismertetéséből is kitetszik, hogy az erdészeti kutatás nagyot lépett előre az elmúlt évtizedekben. A régi hagyományos módszerek mindinkább a múltéi lesznek a kutatómunkában, helyettük a korszerű tudomány és technika eredményeire támaszkodó modern erdészeti kutatás van kialakulóban. Ilyen kutatómunka kiterjedt nemzetközi kapcsolatok nélkül nem valósítható meg. Ezeket a kapcsolatokat eredményesen ápolja és fejleszti a IUFRO. Számunkra hátrányos volt, hogy a második világháború után nem vettünk részt ennek a szervezetnek a munkájában, s most, hogy sikerült újra bekapcsolódnunk, élnünk kell az általa nyújtott lehetőségekkel. Fontosabb fafajaink elterjedése Dr. JÁEÓ Z O L T Á N Az általános tudáshoz, különösen az erdészek számára, szükséges a fafajok elterjedésének az ismerete. Az erdészeti oktatás alaptárgyainak, méginkább szaktárgyainak a tanításához is elengedhetetlen tájékozódni a fafajok elterjedéséről. A gyakorlat számára sem közömbös ez, mert a távlati tervezések, az országos erdőgazdasági irányítás számára is komoly segítséget jelent. A fafajok termőhelyigény kutatásában a tervszerűséget és rendszerességet biztosítja. Az erdőgazdasági üzemtervek az ország erdőterületének több mint háromnegyed részéről elkészültek. A részletes erdőleírásból a fafaj statisztikát is el lehetett készíteni, tehát a fafajok elterjedésének térképi ábrázolásához is megnyílt az út. A feldolgozás alapja tehát az erdőgazdasági üzemtervek fafajstatisztikája, amelyek községenként megadják a fafajok területének százalékos arányát. A feldolgozás során az első feladat volt az üzemtervek fafaj statisztikájának összegyűjtése, a több üzemtervű községek adatainak összesítése, valamint a fafajstatísztika adatainak 0,1%-os pontosságú felbontása. A községek adatainak összegyűjtése megyénként és járásonként történt és 42 fafajra terjedt Ki. Ebből eddig feldolgozásra a 11 legfontosabb fafaj került. A községeket három csoportba soroltuk: Az elsőbe kerültek, amelyeknek erdőterülete a község összterületének 20%-át meghaladja; a másodikba kerültek az 5 20% közti erdő területű községek és a harmadikba, amelyeknek erdőterülete 5%-nál kevesebb. Ez a csoportosítás a fafajok/területének százalékos ábrázolásában a község összterületéhez viszonyítva súlyozást tett lehetővé. A térképi ábrázolás során a fafajokat két csoportba osztottuk, azokat, amelyeknek területi aránya az országos erdőterületnek 4 5%-át meghaladja, egy durvább, amelyeknek aránya ez alatt marad, egy finomabb skála szerint jelöltük.
2 A skálát úgy választottuk, hogy a legkisebb területi arány legyen a legvilágosabb és a legnagyobb a legsötétebb. A mellékelt térképekről a fafajok elterjedésén kívül a százalékos súlyozott arányuk is leolvasható. Az üresen hagyott kozséghatárok azt jelzik, hogy a területen az illető fafaj nem fordul elő érdemleges területtel, vagy még üzemterv nem készült. A feldolgozás során az egyes fafajok elterjedését összehasonlítottuk a hazai és külföldi adatokkal, majd a térképet Magyarország klimaatlaszának térképeivel vetettük egybe és a fafajok makroklimatikus igényét igyekeztünk megállapítani. A klimaigény vizsgálata során a Szántó-féle éghajlatjósági görbéket is elenőriztük a fafaj elterjedés tükrében. Végül az erdőgazdasági tájak határait hasonlítottuk össze az egyes fafajok elterjedési határával. A következőkben csupán az elterjedést tárgyaljuk egész röviden. Erdeifenyő (Pinus silvestris L.) elterjedése. Őshonos az ország nyugati részén az Örségben, Göcsejben Vas megye nyugati határszélén és a kőszegi hegyekben. A Zalai dombságon, Belsősomogyban, Zselicben és Fenyőfő környékén előfordulásának őshonosságát sokan vitatják. A területi arány az erdeifenyő nyugati őshonosságát bizonyítja, de az utóbb felsoroltakat is valószínűsíti. A Hanságban a termőhelyi adottságok kizárttá teszik őshonosságát. Az erdeifenyő pionír fafaj, így a hegy-, domb- és síkvidékeinken egyaránt termeszthető. Éghajlati hatások nem szabnak határt telepítésének, amit jelenlegi elterjedése is bizonyít. Az Alföld homokján és a Bükkfennsík rendzináján egyformán sikeresen ültetik. Az elterjedési viszonyait összehasonlítva Fekete Blattny közléseivel, megállapíthatjuk, hogy a nyugatdunántúli őshonos elterjedése ma is azonos a régi területtel. Fekete Blattny másutt nem tartja őshonosnak, még Fenyőfőn és Sopronban sem. Roth Gyula erdőművelés tanában teljesen átveszi Fekete Blattny adatait. Fehér Mágocsy növénytanában és Jablánczy ' Sándor erdőműveléstanában is ugyanezeket találjuk. Pagony Károly szintén csak a nyugati határszélt írja őshonosnak. Kiss László azonban a fenyőfői előfordulást már őshonosnak tartja. Magyar Pál szerint a zselicségi és fenyőfői előfordulások is eredetiek. Soó Jávorka Tuskó szerint nemcsak Fenyőfőn őshonos, hanem eredetileg a Hanságban is állományalkotó volt. Feketefenyő (Pinus nigra Arn.) elterjedése. Hazánkban őshonosán nem fordul elő, de szárazságtűrése miatt mindenütt telepítették és ültetik ma is. Mint a térképen látható, elsősorban a kopár, majd a kopárosodásra hajlamos termőhelyeken terjedt el: mindegy, hogy homok, mészkő, dolomit vagy lösz volt az alapkőzet. Az ország nyugati határán a nagy légnedvesség és nedves talajok miatt csekély elterjedésű. A nagyobb mértékű terület arányának általában mindenütt megvan az oka (száraz termőhelyek), szórványosan azonban a nem neki való termőhelyeken is előfordul. Fekete Blattny csak megemlíti az alföldi telepítéseket, de részletesen nem tárgyalja, térképen sem ábrázolja elterjedését, mert őshonosán nem fordul elő. A többi magyar szerző is ebben az értelemben tárgyalja a feketefenyőt. Lucfenyő (Picea abies Krst.) elterjedése. A tömeges területi elhelyezkedése szerint az őrségi és kőszegi lucosok biztosan őshonosak. A soproni őshonosság is valószínű, de lehet, hogy csak szórványos egyedekkel, amit mesterségesen felszaporítottak. Figyelemre méltó,
3 hogy luc telepítéseink nagyrészt megfelelő termőhelyeken találhatók, a párás hegyvidékeken és a Dunántúl erősen atlanti hatás alatt álló dombvidékein. Fekete Blattny csak az őshonos Szentgotthárd környéki és írottkői lucosokkal foglalkozik, sót az utóbbiak őshonosságát is bizonytalannak tartja országunk területén. A mesterséges telepítésekből a soproniakon kívül csak a Bükk hegységit találja említésre méltónak. Fehér Mágocsy a soproni és kőszegi lucosokat mesterséges telepítéseknek tartja, az őrségieket meg sem említi. Pagony Károly a kőszeg szentgotthárdi sávban őshonosnak mondja a lucot. Kiss László legfeljebb Sopronban, a Rákpatak mentén egész kis területen véli őshonosnak. Soó Jávorka -Tuskó szerint hazánkban sehol sem őshonos. Vörösjenyő (Larix decidua MM.) elterjedése. Elterjedésének tömegviszonyai a soproni és kőszegi szórványos előfordulások őshonosságát valószínűvé teszik. A nyugati határszélen és a magasabb negyeinkben telepített fafaj. Gyors növekedése és kiváló műszaki tulajdonságai miatt terjedőben van nemcsak nálunk, hanem Európa-szerte. A jelenlegi hazai elterjedése kevés kivétellel megfelelő termőhelyekre korlátozódik. Fekete >Blattny szerint őshonosán hazánkban nem fordul elő, a soproni vörösfenyőket mesterséges telepítésnek tartja. Jablánczy Sándor szerint a nyugati részeken valószínűleg őshonos. Fehér Mágocsy véleménye Fekete Blattnyéval azonos. Pagony Károly szerint csak megközelíti, Kiss László szerint Kőszegnél eléri őshonos elterjedése hazánk határát. Soó Jávorka Tuskó a soproni és kőszegi határ megközelítéséről írnak. Akác (Robinia pseudoacacia L.) elterjedése. Legnagyobb mertékben elterjedt fafajunk, annak ellenére, hogy telepítését csak a XVIII. század végén kezdték el. Ma az egész ország területén gyakori. A tiszántúli kötött talajokon területaránya a legkisebb. A hegyek magasabb térszintjein csak a települések környékén található. Jellemző a Délnyugat-Dunántúl akácszegénysége. Ezeken a nedves talajokon a gyökérzet nagy levegőigénye nincs biztosítva. Fekete Blattny nem foglalkozik az akáccal, csak megemlíti, főleg az alföldi telepítéseket. Általában a magyar szerzők hazai elterjedését nem tárgyalják a tömeges és általános előfordulása miatt. Pagony Károly ugyan az éghajlatjósági görbék alapján jelentős területen nem ajánlja a telepítését, elsősorban a Nyugat-Dunántúlon és a hegyvidéken. Bükk (Fagus süvatica L.) elterjedése. Ma a bükkösökkel gazdasági és kutatási vonalon egyaránt széles körben foglalkoznak. Egyes szerzők jelentős területvesztéséről írnak. A mellékelt elterjedési térkép ezt nem igazolja, bár kétségtelen, hogy Fekete Blattny térképéhez hasonlítva területcsökkenés tapasztalható. A térkép jól mutatja a bükk területi gócait, amelyek mindenkor a hűvös, párás hegyvidékekre, vagy a dunántúli dombvidékekre korlátozódnak. Fekete Blattny a bükk elterjedésével részletesen foglalkozik. A Cserhát bükk-hiányára kitér, de a Cserehát bükk-szegénységéről nem ír. A gödöllőidombvidéket is a bükk őshonos tenyészterületébe sorolja, ezt azonban egyetlen adatunk sem bizonyítja. A bükk előfordulása már a Cserhátban is csak szórványos, tehát nehezen lehetne megmagyarázni, hogy a szárazabb gödöllői
4 dombvidéken is elterjedt. Fekete Blattnyt valószínűleg a valkói néhány szál bükk és a gödöllői arborétum bükktelepítésének jó fejlődése vezette tévútra. A Bakonyban a bükk elterjedési határa ma is azonos az 50 év előttivel. Fekete Blattny nem rajzolja ki a Rába mentén Körmendig lehúzódó bükkmentes területet. A marcali hátság és a Zalai dombvidék bükkösei közti bükktelen sávot nem ábrázolja. Ugyancsak összekapcsolja a mecseki és külső somogyi elterjedéseket, pedig a Kapóstól északra egy km-es határozottan bükkmentes sáv helyezkedik el. Roth Gyula teljesen átveszi Fekete Blattny adatait. Jablánczy Sándor a sátor-hegységi és börzsönyi bükkösöket nem tartja jelentőseknek. Pagony Károly szintén nem említi ezeket és a mátraiakat is csak a pilisivel és vértesivel tartja egyenértékűnek. Vancsura Rudolf a jelentősebb bükkelterjedések felsorolásából a Sátorhegységet kihagyja. Gyertyán (Carpinus betulus L.) elterjedése. Legnagyobb elterjedésű árnytűrő fafajunk. Az Alföld kivételével mindenütt gyakori, sőt Somogyban a Dráva mentén és a Tiszaháton sík területeken is állományalkotó elegyfa. A Nyírségben, csak szórványosan fordul elő, érdekes a baktalórántházi 10% feletti területaránya. Ki kell még emelni a Cserehát, a Mecsek és a Villányi hegy közti sáv gyertyán-szegénységét. Fekete Blattny azt írja, hogy a gyertyán az egész ország területén előfordul, még az alföldeink legnagyobb részén is. Részletes adatokat nem közöl. Roth Gyula már rámutat, hogy az alföldekeri csak elvétve található, Jablánczy Sándor hegyeink fájának írja és az Alföldről csak Pótharasztról említi Pagony Károly szerint az Alföldön ritka. Soó Jávorka Tuskó már több alföldi előfordulást közöl, ezeknek a nagy része azonban már nem tipikus alföldi terület, Magyar Pál is csak ezeket idézi. Csertölgy (Quercus cerris L.) elterjedése. Hazánk a csertölgy elterjedésének optimumában helyezkedik el. Azonban a mai területarányát a helytelen gazdálkodás következtében érte el. Az alföldeinken gyéren fordul elő, ez elsősorban a telepítések eredménye. Kivétel a. Gyula Sarkad Békés körüli terület, amely az erdélyi hegyek nyúlványaiként a cser őshonos előfordulásához tartozik. A baktalórántházai cserelőfordulás a gyertyánhoz hasonlóan érdekes. Meg kell még említeni a Dráva menti és főleg az őrségi cserszegény területeket, amelyek valószínűleg a nagy légnedvesség és levegőtlen talaj összhatásának eredményei Külön ki kell emelni a Sátor-hegységet, ahol még elvétve is alig fordul elő. Fekete Blattny őshonosnak ábrázolja az egész ország területén, de megírja, hogy síkvidékek kivételek. A Kőrös menti cser előfordulásból csak Sarkadot említi. A sátorhegységi cserhiányra nem tér ki. Jablánczy Sándor szerint az Alföldön csak ritkán fordul elő. Pagony Károly szerint határozottan a nyugati (dunántúli) erdők fája, észak felé ritka és az Alföldön is csak elvétve található. Soó Jávorka Tuskó szerint a Kis-Alföldön szórványos, az Alföldön másutt ritka. Magyar Pál szerint az alföldi előfordulások vitatottak. Kocsányostölgy (Quercus robur L.) elterjedése. Hazánkban az akác után legtöbb helyen előforduló fafaj. Az Alföldön, dombvidéken és hegyvidéken egyaránt honos. Hegyeinkben azonban az m-nél magasabb tengerszínt felett már ritka. Rá kell mutatni a kocsányostölgy országos viszonylatban messze kiemelkedő területarányára a Dráva mentén. \
5 Figyelemre méltóak a Tiszahát és a Tisza Szamos-közének területileg a Dráva mentinél kisebb kocsányos tölgyesei, de a kocsányostölgy elesyaránya ezen a területen sem jelentéktelenebb. Fekete Blattny tagadja, hogy a kocsányostölgy a síkvidék fája. Szerinte az ország egész területén honos, bár a nagyobb tengerszint feletti magasságokba nem megy fel. Roth Gyula és Jablánczy Sándor szerint a síkságok (fennsíkok és mély alföldek) fája. A többi hazai szerző nem foglalkozik elterjedésével, csak megemlíti, hogy Magyarország egész területén gyakori. Kocsánytalantölgy (Quercus petraea Liebl.) elterjedése. Hazánk hegy- és dombvidékeinek uralkodó nemestölgye. Tömeges előfordulása az Északi-középhegységben található, jelentősek még a pilisi és mecseki területei. A síkvidéket a gyertyánnál jobban kerüli. A belső Somogyból hiányzik és csak a dombos marcali háton jelenik meg. Jellemző a Villányi hegy északi oldalán található kocsánytalan tölgyek különállása, ami a Villányi hegy síkból kiemelkedésével függ szorosan össze. Fekete Blattny térképet nem közöl, csak azt írja, hogy az egész országban őshonos, de az alföldi homokról hiányzik, kivéve a Nyírséget, Utóbbi helyen ma már nem találjuk és a Fekete Blattny által közölt Duna Tisza-közi agyagos talajon sem találkozunk vele. Jablánczy Sándor az alföldi szórványos előfordulást telepítésnek tartja. Pagony Károly az Alföldön ritka előfordulásáról ír. Soó Jávorka Tuskó az alföldi előfordulásokat ültetésnek tartja. Hasonlóan vélekedik Magyar Pál is. Molyhostölgy (Quercus pubescens Willd.) elterjedése. A magyar középhegység mészkő és dolomit területein, a tolnai löszdombokon, a pécsi és soproni mészkövön alkot kisebb kiterjedésű állományokat. Gödöllő, Valkó, Isaszeg határában is jelentős az előfordulása. Fekete Blattny a maival egyező elterjedést közöl, de az Eger környéki nagy mennyiségű megjelenést nem említi. Az Alföldről csak Monort említi, ami a gödöllői dombvidék nyúlványaként tekinthető. Jablánczy Sándor kiemeli, hogy a domb- és alacsony hegyvidék fája és nyugaton az erdeifenyő természetes előfordulása helyén már nem díszlik. Pagony Károly is ugyanezt írja. Soó Jávorka Tuskó a Dunántúlon csak szórványosnak írja, és utal Fekete Blattny térképére, ami azonban az egész ország területét felöleli. Magyar Pál az előző szerzőket követi és ismerteti a kisalföldi és nagyalföldi előfordulásokat. Hangsúlyozni kell, hogy az egyes fafajok tömeges elterjedésének ismerete fontos. Csak ez lehet a tervszerű gazdálkodás alapja, de a kutatás is erre kell, hogy épüljön. Szálankénti szórványos előfordulás lehet növényföldrajzi érdekesség, lehet botanikailag fontos, de erdőgazdasági jelentősége nem számottevő. A közölt tizenegy fafaj hazai viszonyaink között a legfontosabb, de a többi feldolgozása sem lenne közömbös. Az alapadatok rendelkezésre állnak, azonban kevésbé pontosak, mert az üzemtervek, különösen a régiek, nem fektettek súlyt, pl. a hársak, vagy juharok fajok szerinti szétválasztására. A jövő feladata lesz ezeknek értékelése, valamint a fontosabb fafajok elterjedésének revíziója és kiegészítése az elkészülő új üzemtervek alapján.
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
A magyarországi jelentősebb Cedrus atlantica Manetti állományok fatermése
A magyarországi jelentősebb Cedrus atlantica Manetti állományok fatermése Barna Tamás KEFAG R.T. Erdészeti Szaporítóanyag Termesztési Központ Kecskemét Kivonat Magyarországon csak néhány hektár Cedrus
RészletesebbenANNEX 2. OF DECREE N O 110/2003. (X.21.) FVM, ON THE FOREST REPRODUCTIVE MATERIALS
ANNEX. OF DECREE N O 0/00. (X..) FVM, ON THE FOREST REPRODUCTIVE MATERIALS DELINEATION OF THE FOR TREE SPECIES REFERRED TO IN ANNEX In case of species not listed in Annexes A, B or C, the entire area of
RészletesebbenGyertyános - kocsánytalan tölgyesek
Előfordulás: Hegy és dombvidékeken kb. 400 600 m tszf. magasságban zonális, alacsonyabb térszineken is előfordul zárt völgyaljakban, északi lejtőkön Termőhely: Hűvös, párás mikroklíma, üde talajok, optimálisan
RészletesebbenErdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba
Erdőgazdálkodás Dr. Varga Csaba Erdő fogalma a Föld felületének fás növényekkel borított része, nyitott és mégis természetes önszabályozással rendelkező ökoszisztéma, amelyben egymásra is tartós hatást
RészletesebbenREGIONS DE PROVENANCE
ANNEXE. DU DECRET N O 0/00 (X..) SUR LES MATERIELS FORESTIERS DE REPRODUCTION Délimitation des principales régions de provenance des espèces de l annexe I Pour les espèces non mentionnées dans les annexes
RészletesebbenVíztest kód. Duna-Tisza közi hátság - Duna-vízgyőjtı déli rész. Duna-Tisza közi hátság - Tisza-vízgyőjtı déli rész
Víztest Duna-Tisza köze Nyírség Alföldi hordalékkúpok Dunántúli dombvidék és Dunántúli Középhegység peremvidék Dunántúl Ny-i rész p.1.14.1 p.1.15.1 p.2.10.1 p.2.11.1 p.2.16.1 p.2.3.1 p.2.4.1 p.2.6.1 p.2.8.1
RészletesebbenSZINTVIZSGA FELADAT. a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara hatáskörébe tartozó szakképesítéshez
SZINTVIZSGA FELADAT a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara hatáskörébe tartozó szakképesítéshez Érvényes: 2013. szeptember 1-től, a 41/2013. (V. 28.) VM rendelettel kiadott szakmai
RészletesebbenS Z I N T V I Z S G A F E L A D A T
S Z I N T V I Z S G A F E L A D A T a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara hatáskörébe tartozó szakképesítéshez, a 41/2013. (V. 28.) VM rendelettel kiadott szakmai és vizsgáztatási
Részletesebbenykepome Pene : OTweT B AnafleMKH HayK othochtejibho HCCJieAOBaHHM MecT0npoH3pacTanHH H BbipamH-
T A R T A L O M J E G Y Z É K Rt. Madas András: Az ERDÉSZETI LAPOK alapításának 100 évfordulójára 1 Dr. Keresztesi Béla: Az Erdészeti Kutató Intézetek Nemzetközi Szövetségének (IUFRO) XIII. kongresszusa
RészletesebbenA jelentősebb cédrus előfordulások Magyarországon
A jelentősebb cédrus előfordulások Magyarországon Barna Tamás 1, KEFAG Rt. Erdészeti Szaporítóanyag Termesztési Központ Kecskemét Kivonat Magyarországon, a száraz termőhelyekre telepített feketefenyvesek
RészletesebbenA jelentősebb cédrus előfordulások Magyarországon
A jelentősebb cédrus előfordulások Magyarországon Barna Tamás KEFAG R.T. Erdészeti Szaporítóanyag Termesztési Központ Kecskemét Kivonat Magyarország száraz termőhelyeire telepített feketefenyvesek pusztulnak.
RészletesebbenErdőgazdálkodás. Nemzetközi és hazai kitekintés
Erdőgazdálkodás Nemzetközi és hazai kitekintés Az erdő: a világ egyik legösszetettebb életközössége, amely magában foglalja - a talajban élő mikroorganizmusokat, - a földfelszínen élő mohákat, gombákat,
RészletesebbenSZINTVIZSGA FELADAT. a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara hatáskörébe tartozó szakképesítéshez
SZINTVIZSGA FELADAT a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara hatáskörébe tartozó szakképesítéshez Érvényes: 2013. szeptember 1-től, a 41/2013. (V. 28.) VM rendelettel kiadott szakmai
RészletesebbenAz akácgazdálkodás biológiai alapjai. Borovics Attila Cseke Klára Csiha Imre Keserű Zsolt Koltay András Rédei Károly
Az akácgazdálkodás biológiai alapjai Borovics Attila Cseke Klára Csiha Imre Keserű Zsolt Koltay András Rédei Károly Az akác ellentmondásos megítélése akác nagyhatalom vagyunk nincs még egy olyan fafajunk,
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. január kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenA KÖZÖSSÉGI JELENTŐSÉGŰ ERDŐS ÉLŐHELYTÍPUSOK FENNTARTÁSÁNAK KÉRDÉSEI
Dr. Szmorad Ferenc erdőmérnök, természetvédelmi szakértői tevékenységet végző egyéni vállalkozó A KÖZÖSSÉGI JELENTŐSÉGŰ ERDŐS ÉLŐHELYTÍPUSOK FENNTARTÁSÁNAK KÉRDÉSEI ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA 2017. MÁRCIUS 21-22.
RészletesebbenS Z I N T V I Z S G A F E L A D A T
S Z I N T V I Z S G A F E L A D A T a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara hatáskörébe tartozó szakképesítéshez, a 41/2013. (V. 28.) VM rendelettel kiadott szakmai és vizsgáztatási
RészletesebbenMagyarországi társulások Szerkesztette: Vizkievicz András
1 Magyarországi társulások Szerkesztette: Vizkievicz András Éghajlat Hazánk területén három különböző klímatípus találkozik, amelyeknek az elemei az egyes években különböző erősséggel és gyakorisággal
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. augusztus - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenJellemezze az erdeifenyőt, a feketefenyőt, a lucfenyőt és a vörösfenyőt a kérge, hajtása, tűje, termése és faanyaga alapján!
1. Jellemezze az erdeifenyőt, a feketefenyőt, a lucfenyőt és a vörösfenyőt a kérge, hajtása, tűje, termése és faanyaga alapján! Információtartalom vázlata: - Erdeifenyő jellemzése - Feketefenyő jellemzése
RészletesebbenXLII. Országos Komplex Tanulmányi Verseny Megyei forduló. Földrajz. Szép vagy Magyarország! április 4. Giriczné Kulcsár Anita
Földrajz Szép vagy Magyarország! A verseny ideje: Készítette: 2017. április 4. Giriczné Kulcsár Anita 1. Hazánkkal szomszédos országok (4 perc) a) Tegyétek helyes sorrendbe az összekeveredett betűket úgy,
RészletesebbenERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés
1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás
RészletesebbenA KIS-KÜKÜLLŐ BALAVÁSÁR-SÓVÁRAD EGYESÜLET HELYI AKCIÓ CSOPORTJÁNAK NYÚJTOTT VISSZA NEM TÉRÍTENDŐ PÉNZÜGYI TÁMOGATÁS
ROMÁNIA KORMÁNYA NEMZETI VIDÉKFEJLESZTÉSI TERV 2007-2013 Európai Unió és Románia Kormánya által támogatott projekt/ FEADR A KIS-KÜKÜLLŐ BALAVÁSÁR-SÓVÁRAD EGYESÜLET HELYI AKCIÓ CSOPORTJÁNAK NYÚJTOTT VISSZA
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. szeptember - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenMagyarország nagytájai
Magyarország nagytájai Az Alföld a legnagyobb nagytájunk, túlnyomó része tökéletes síkság, amit a gazdasági művelés által a leginkább átalakított az ember. A löszön kialakult mezőségi talajon gabonatermesztés,
RészletesebbenMagyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354
Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354 Közösen a természetes erdőkért a Börzsöny, a Cserhát és a Selmeci hegységben, és a Korponai síkságon www.husk-cbc.eu
RészletesebbenSZINTVIZSGA FELADAT. a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara hatáskörébe tartozó szakképesítéshez
SZINTVIZSGA FELADAT a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara hatáskörébe tartozó szakképesítéshez Érvényes: 2013. szeptember 1-től, a 41/2013. (V. 28.) VM rendelettel kiadott szakmai
RészletesebbenNyugat-Magyarországi Egyetem
Nyugat-Magyarországi Egyetem Doktori (Ph.D) értekezés tézisei FAFAJ-ÖSSZEHASONLÍTÓ KÍSÉRLETEK ÉRTÉKELÉSE Kondorné Szenkovits Mariann Sopron 2007 Doktori Iskola: Roth Gyula Erdészeti és Vadgazdálkodási
RészletesebbenA Holládi erdő (HUDD20061)
A Holládi erdő (HUDD20061) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve EGYEZTETÉS ELŐTTI TERVEZET Csopak 2016. Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság 8229 Csopak, Kossuth utca
RészletesebbenTájépítész Korlátolt Felelősségű Társaság B B-006 B-011 Populus nigra Italica Ulmus laevis Jegenyenyár Vénic szil B-013 B-014
B-006 110/20/7/4 B-011 Ulmus laevis Vénic szil 50/12/12/4 B-013 60/12/10/4 B-014 150/258/4 B-018 Carpinus betulus Közönséges gyertyán 40/8/10/4 B-030 45/10/13/4 B-035 Salix alba Tristis Fehér fűz 80/10/12/4
RészletesebbenA TERÜLETI SZÁMJELRENDSZERBEN ALKALMAZOTT NÓMENKLATÚRÁK
A TERÜLETI SZÁMJELRENDSZERBEN ALKALMAZOTT NÓMENKLATÚRÁK A megyekód nómenklatúrája Budapest 01 Baranya megye 02 Bács-Kiskun megye 03 Békés megye 04 Borsod-Abaúj-Zemplén megye 05 Csongrád megye 06 Fejér
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. augusztus Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
RészletesebbenErdészet az oktatás mezsgyéjén
Azzal a céllal jött létre a gazdaság, hogy az akkori Agrártudományi Egyetem Erdőmérnöki Kara, a Soproni Erdészeti Technikum és a Soproni Erdészképző Iskola részére megteremtse az u zemi gyakorlati oktatás
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. június - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. december - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2019. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya
RészletesebbenA fotodegradációs folyamat színváltoztató hatása a bútoriparban felhasználható faanyagoknál
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI A fotodegradációs folyamat színváltoztató hatása a bútoriparban felhasználható faanyagoknál Persze László Sopron 2014 Az értekezés Nyugat-magyarországi Egyetem Simonyi Károly
Részletesebben1. HELYZETÉRTÉKELÉS. Országos áttekintésben a márciusi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (32 mm) Kapuvár állomáson fordult elő.
1. HELYZETÉRTÉKELÉS 2014 márciusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 3 mm (Kapuvár, Vasad, Törtel) és 27 mm (Milota) között alakult, az országos területi
RészletesebbenForrás:
Forrás: http://cms.sulinet.hu/get/d/2d67b1e8-cfd4-4d3f-bb07-e1ad606f5f63/1/7/b/large/k0292.jpg Forrás: http://www.nsd.org/cms/lib08/wa01918953/centricity/domain/4547/handsglobe.jpg Forrás: http://www.nsd.org/cms/lib08/wa01918953/centricity/domain/4547/handsglobe.jpg
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2008. február - kivonat - A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium megbízásából készítette a VITUKI Kht. Vízgazdálkodási Igazgatóság és az Alsó-Tisza
RészletesebbenGördülő Tanösvény témakör-modulok
Gördülő Tanösvény témakör-modulok E: Élőhelyek és életközösségeik E.1. Lombhullató erdők és élőviláguk tölgyesek bükkösök E.2. Tűlevelű erdők és élőviláguk E.3. E.4. E.5. E.6. lucfenyvesek Patakvölgyi,
Részletesebben5 év 111 000 elültetett facsemete Aki fákat ültet, az bízik a jövőben. (népi bölcsesség)
5 év 111 000 elültetett facsemete Aki fákat ültet, az bízik a jövőben. (népi bölcsesség) Immár 5. éve tart a Citibank Ültessünk fákat a jövőért programja, amelynek keretében 2008 óta 111 000 csemete került
RészletesebbenAz erdei avar széntartalmának becslése
Az erdei avar széntartalmának becslése Führer Ernő NAIK ERTI Szeminárium 3. Sárvár, 215. november 19. globális klímaváltozás TERMŐHELY- VÁLTOZÁS klímaparaméterek változása termőhelyi feltételek változása
RészletesebbenTartalom. Ember, növény, állat. Elõszó / 15. Flóra, fauna, vegetáció a Kárpát-medencében. Történet, elterjedés, egyediség / 19.
Tartalom Ember, növény, állat. Elõszó / 15 Flóra, fauna, vegetáció a Kárpát-medencében. Történet, elterjedés, egyediség / 19 Bevezetés / 19 Vegetációnk története az utolsó jégkorszaktól / 23 Magyarország
RészletesebbenHVK fejlesztési forrás. Összes HVK forrás. 8Palóc A Bakonyért Helyi Közösség
1. Melléklet: A helyi közösségek számára rendelkezésre álló ok (összes ) Megjegyzés: 1. Az alábbi táblázatban szereplő összegek Euro-ban értendők. 2. A táblázatban szereplő összegek tartalmazzák a helyi
RészletesebbenBEOSZTÁSA SA ÉS RENDSZERE
A TÁJ T BEOSZTÁSA SA ÉS RENDSZERE Tudomány nyágak szerinti beosztás eltérések!!! Természetf szetföldrajz Növényföldrajz Talajtan Vízrajz Meteorológia Agroökol kológia Erdőgazd gazdálkodás Általános területi
RészletesebbenMagyarország tájtípusai és tájai. Bevezetés
Magyarország tájtípusai és tájai Bevezetés A földrajzi táj fogalma A táj a földfelszín egy konkrét részlete, amely szerkezete és működése alapján egy egységet alkot, és ez jól látható módon is elkülöníthetővé
RészletesebbenLEADER HACS-ok illetékességi területei
A Z E M V A T Á R S F I N A N S Z Í R O Z Á S Ú I N T É Z K E D É S E K I R Á N Y Í T Ó H A T Ó S Á G Á N A K 33/2013 S Z Á M Ú ( I V. 11.)K Ö Z L E M É N Y E A 30/2012. ( I I I. 24.) VM R E N D E L E
RészletesebbenA TERÜLETI SZÁMJELRENDSZERBEN ALKALMAZOTT NÓMENKLATÚRÁK. A megyekód nómenklatúrája
A TERÜLETI SZÁMJELRENDSZERBEN ALKALMAZOTT NÓMENKLATÚRÁK A megyekód nómenklatúrája Budapest 01 Baranya megye 02 Bács-Kiskun megye 03 Békés megye 04 Borsod-Abaúj-Zemplén megye 05 Csongrád megye 06 Fejér
RészletesebbenFaállományok fatermőképességének vizsgálata a termőhely függvényében
Faállományok fatermőképességének vizsgálata a termőhely függvényében Bidló András, Heil Bálint, Kovács Gábor, Patocskai Zoltán Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék Földhasználati
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. december - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenISK 1/ tavasz 80 Ft 60 Ft 38 Ft 32 Ft ISK 1/ tavasz 90 Ft 70 Ft 50 Ft ISK 1/ tavasz 100 Ft 100 Ft 60 Ft
Frondeus Prima Kft. Székhely : 2112 Veresegyház Fácán u. 12. Telephely : 3000 Hatvan Görbeér hrsz. 0137/2 Telefon: +36 20 9 289 551 Email: attila.dobrovitz@frondeus.hu weboldal: www.hatvanicsemetekert.hu
RészletesebbenVersenyző iskola neve:. Település:... Csapat neve:... Csapattagok nevei:... Természetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő
Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Óvoda OM 201802 e-mail: refiskola.szirma@gmail.com 3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232 Versenyző
RészletesebbenA jelű területegység. kód: 12/8/12/4 törzsátmérő/magasság/korona átmérő/kor. A-013-020 hrsz. 095/1. A-002-009, 010 hrsz. 295/1. A-026 hrsz.
A-002-009, 010 Salix alba Tristis Fehér fűz fasor 15-30/4-10/6-10/3 ok A-013-020 hrsz. 095/1 Tilia cordata Kislevelű hárs fasor 25-35/7-12/4-6/3 A-021-024 Betula pendula Bibircses nyír csop. 17-30/11-12/3-4/3
RészletesebbenAz erdőgazdálkodás jellemzői
2013/96 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 95. szám 2013. november 18. Az erdőgazdálkodás jellemzői 1. ábra A tartalomból Bevezetés 1 Erdőterület, erdősültség 1 Az erdőterület
RészletesebbenA természetes vegetáció típusok megismerése hasonló egy film, könyv vagy színházi előadás megértéséhez
A természetes vegetáció típusok megismerése hasonló egy film, könyv vagy színházi előadás megértéséhez Helyszín kor történet, üzenet társadalmi viszonyok, szereplők, szereplők közötti viszonyok, előfordulás,
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS - kivonat - 2013. január Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2012. július - kivonat - Készítette a VITUKI Nonprofit Közhasznú Kft. Hidrológiai Intézet Hidrológiai koordinációs és állapotértékelési Osztály és az
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. március kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és
RészletesebbenA NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság évi erdőgazdálkodási értékelése
A NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság 2012. évi erdőgazdálkodási értékelése 1. Általános információk A NYÍRERDŐ Zrt. (a továbbiakban: Társaság) Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2018. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya
RészletesebbenTa rta l o m j e g y z é k
Ta rta l o m j e g y z é k 1. Ép í t ő t e v é k e n y s é g... 5 1.1. Az ácsszakma sajátosságai... 6 Kérdések és gyakorlófeladatok... 8 2. A fa m i n t i pa r i n y e r s a n yag... 9 2.1. Erdőgazdálkodás...
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenBEVEZETÉS. erdő. működésében összetételében a prognosztizált folyamatok.
SZIKI KOCSÁNYOS TÖLGY ÁLLOMÁNYOK TERMÉSZETKÖZELI FELÚJÍTÁSI KÍSÉRLETEI A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSAI MELLETT Kamandiné Végh Á. Csiha I. Keserű Zs. Erdészeti Tudományos Intézet E-mail: erti@erti.hu Debrecen;
Részletesebben1. HELYZETÉRTÉKELÉS. A sokévi szeptemberi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (20-39 mm) a Szatmári-síkságon jelentkezett.
1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 szeptemberében a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 9 mm (Fehérgyarmat) és 250 mm (Murakeresztúr) között alakult, az
RészletesebbenAz ÚMVP Irányító Hatóságának 24/2011. (III.18.) közleménye
Az ÚMVP Irányító Hatóságának 24/2011. (III.18.) közleménye A LEADER Helyi Akciócsoportok Helyi Vidékfejlesztési Stratégiáinak 2011. évi felülvizsgálatával összefüggő ÚMVP Irányító Hatósága általi LEADER
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. április kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenAz erdı és az éghajlat közötti kölcsönhatás számszerősítése tekintettel az éghajlatváltozás érvényesülésére
Az erdı és az éghajlat közötti kölcsönhatás számszerősítése tekintettel az éghajlatváltozás érvényesülésére Führer Ernı 1, Horváth László 2, Jagodics Anikó 1, Juhász István 1, Machon Attila 2, Marosi György
RészletesebbenAz erdötalajban lakó állati véglények (protozoák) szerepének és kutatásának problémái (Befejezés.) írta: Dr. Varga Lajos, egyetemi magántanár.
Az erdötalajban lakó állati véglények (protozoák) szerepének és kutatásának problémái (Befejezés.) írta: Dr. Varga Lajos, egyetemi magántanár. 2. A vizsgálatok nehézségei. Ismeretes, hogy a baktériumokhoz
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2019. február kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2012. június - kivonat - Készítette a VITUKI Nonprofit Közhasznú Kft. Hidrológiai Intézet Hidrológiai koordinációs és állapotértékelési Osztály és az
RészletesebbenTárgyszavak: városökológia; biodiverzitás; növény; természetvédelem; őshonos faj; betelepített faj; Berlin; Németország.
KÖRNYEZET- ÉS TÁJGAZDÁLKODÁS Biodiverzitás Berlinben A Rio de Janeiróban 1992-ben tartott konferencia egyik természetvédelmi célkitűzése a biológiai diverzitás (sokféleség) fenntartása volt. A közelmúltban
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. augusztus kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenFÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter
FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp
RészletesebbenTermőhely-térképezés a Várhegy-erdőrezervátum területén
Termőhely-térképezés a Várhegy-erdőrezervátum területén Készítette: Juhász Péter erdőmérnök jelölt Konzulens: dr. Kovács Gábor egyetemi docens Diplomavédés Sopron, 2006 A kutatás céljai: Termőhelyi jellemzők
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2008. május - kivonat - A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával készítette a VITUKI Kht. Vízgazdálkodási Igazgatóság és az Alsó-Tisza
RészletesebbenHol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt
Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Válogatás az első tizenhárom MÉTA-túrafüzetből 2003 2009 A kötetet szerkesztette: Molnár Csaba Molnár Zsolt Varga Anna MTA Ökológiai
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2018. szeptember kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. március - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenElemzés a 2010-es év teljesítménytúráiról
Elemzés a 21-es év teljesítménytúráiról Tartalomjegyzék oldal A teljesítménytúrák száma 21-ben szakágak szerint Új túrák 21-ben 2 Teljesítménytúrák száma hetente 3 Teljesítménytúrák tájegységek szerint
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2018. augusztus kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenA Darányi Ignác Terv EMVA társfinanszírozású intézkedései Irányító Hatóságának 14/2012 (III/22.) közleménye
A Darányi Ignác Terv EMVA társfinanszírozású intézkedései Irányító Hatóságának 14/2012 (III/22.) közleménye A LEADER Helyi Akciócsoportok 2007-ben allokált forrásairól, illetve a III. és a IV. tengely
RészletesebbenA gödöllői atlasz cédrus (Cedrus atlantica Manetti) állomány ökológiai és faterméstani vizsgálata
A gödöllői atlasz cédrus (Cedrus atlantica Manetti) állomány ökológiai és faterméstani vizsgálata Barna Tamás KEFAG R.T. Erdészeti Szaporítóanyag Termesztési Központ Kecskemét A gödöllői arborétumot, amely
RészletesebbenVegyszermentes faanyagvédelem A faanyagok hőkezelése A vizsgálati eredmények összegzése
Vegyszermentes faanyagvédelem A faanyagok hőkezelése A vizsgálati eredmények összegzése 8.5.25 1 A laboratóriumi előkísérletek 8.5.25 2 Előkísérletek : 18-22 C A faanyag viselkedése A faanyag minősége
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. február kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és
RészletesebbenJAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Földrajz középszint 0821 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 14. FÖLDRAJZ KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM 1. rész 1. FELADAT 1. Gibraltári-szoros
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2017. július kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya
RészletesebbenVadgazdálkodás és természetvédelem kapcsolata és lakossági megítélése a Pilisi Parkerdő Zrt területén
Vadgazdálkodás és természetvédelem kapcsolata és lakossági megítélése a Pilisi Parkerdő Zrt területén Csépányi Péter termelési és természetvédelmi főmérnök Szereplők, érdekcsoportok A problémákat csak
RészletesebbenKõszeg Város Polgármesteri Hivatala Kõszeg, Jurisics tér 8. Tervezõ: Dr. Józsa Miklósné... okl. kertészmérnök
Megbízó: Kõszeg Város Polgármesteri Hivatala Kõszeg, Jurisics tér 8. A dokumentációhoz 7 rajzi melléklet tartozik. 2.0 Aláíró-lap: Tervezõ: Dr. Józsa Miklósné... okl. kertészmérnök Lóránthné Karácsony
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2008. november - kivonat - A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával készítette a VITUKI Kht. Vízgazdálkodási Igazgatóság és az Alsó-Tisza
RészletesebbenNyugat magyarországi peremvidék
Nyugat magyarországi peremvidék Nyugat- magyarországi peremvidék ÉGHAJLATI és NÖVÉNYZETI sajátosságok alapján különül el, nem morfológiai különbségek alapján 7100 km² Határai: Kisalföld (É), Dunántúlikhg.,Dunántúli-dombvidék
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2019. április kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. július Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. február - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
Részletesebben144/2008. (XI. 7.) FVM rendelet
1 144/00. (XI. 7.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdészeti célra használt géppark fejlesztéséhez és korszerűsítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről A
RészletesebbenTerülettel védett természeti értékek
Természetvédelem Területtel védett természeti értékek Területtel védett természeti értékek: Nemzeti parkok I. A NEMZETI PARK FOGALMA 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről: 28. (2): Nemzeti park
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. január - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya
RészletesebbenBME CAMPUS FAFELMÉRÉSI LISTA. Törzs Ø (CM)
Sorsz. Latin név Magyar név Első csoport 001 Picea pungens f. glauca Ezüstfenyő 20 4 közepes 002 Syringa Vulgaris Orgona 20 4 szétágazó 003 Tilia Hárs 50 5 jó 004 Aesculus hippocastanum Gesztenye 70 7
Részletesebben