Számlaosztályok meghatározása, számlaösszefüggései, az analitikus nyilvántartások és a főkönyvi könyvelés kapcsolatrendszere

Átírás

1 A Pécsi Tudományegyetem számlarendjének 1. sz. melléklete Számlaosztályok meghatározása, számlaösszefüggései, az analitikus nyilvántartások és a főkönyvi könyvelés kapcsolatrendszere I. A számlaosztályok tartalmára vonatkozó fontosabb előírások 1. számlaosztály - Befektetett eszközök A befektetett eszközök nyilvántartására a számlaosztályon belül a számlacsoportok szolgálnak az alábbiak szerint: 11. Immateriális javak Tárgyi eszközök 12. Ingatlanok es kapcsolódó vagyoni értékű jogok 13. Gépek, berendezések és felszerelések, járművek 16. Vagyonkezelésbe vett eszközök 17. Tartós részesedések 18. Felújítások, beruházások általános forgalmi adója 19. Tartósan adott kölcsönök A befektetett eszközök értékelésének szabályait, az eszközök értékcsökkenésére, értékvesztésének elszámolására vonatkozó előírásokat az Egyetem Értékelési Szabályzata tartalmazza. A teljesen (0-ig) leírt immateriális javak és tárgyi eszközök beszámoló szükséges értékadatai, az analitikus nyilvántartásból kerülnek kimutatásra. A nemzeti vagyon törvényben előírt tagolás alapján az Egyetemnek a vagyonkezelési szerződés Vtv.( évi CVI. törvény az állami vagyonról), illetve Nfatv. (2010. évi LXXXVII. törvény a Nemzeti Földalapról) alapján történő megkötését, illetve módosítását követően a nyilvántartásait úgy kell megszervezni - a részletező, analitikus nyilvántartás vezetésével -, hogy abból kitűnjön - a kincstári vagyon = a forgalomképtelen - a kizárólagos - a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű = a korlátozottan forgalomképes - az üzleti vagyon részét képező eszközök értéke. 11. Immateriális javak Az immateriális javak azok a nem anyagi eszközök, amelyek közvetlenül és tartósan szolgálják az Egyetem tevékenységét (vagyoni értékű jogok, az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni jogok kivételével, szellemi termék - pl.: találmány, szabadalom, ipari minta, szerzői jogvédelemben részesülő szoftver termékek, egyéb szellemi alkotások, a know-how és a gyártási eljárás -, kísérleti fejlesztés aktivált értéke). A vagyoni értékű jogok között kell kimutatni az Egyetem működési feltételeinek biztosítása, tevékenysége ellátása érdekében vásárolt ingatlanhoz nem kapcsolódó jogokat, amelyek nem tartoznak a szellemi termékek közé. Ilyenek különösen: a bérleti jog, a használati jog (pl. telefon esetében), a koncessziós jog, a licencek, az ingatlanhoz nem kapcsolódó egyéb vagyoni értékű jogok, valamint a szellemi termékek felhasználási joga. Ide sorolandók az internetes honlap elkészítése során a saját internet cím (domain név) beszerzése, regisztrációhoz kapcsolódó kiadások, valamint vásárlás esetén a több gépen való telepítésének a jogáért fizetett összeg. A használati jogok között indokolt kimutatni a közcélú távbeszélő-szolgáltatás létesítéséért fizetett egyszeri belépési díjat. 1

2 A szellemi termékek között csak azokat a szellemi termékeket indokolt kimutatni, amelyek korlátozás nélkül az Egyetem birtokában, tulajdonában vannak. Azok, a szellemi termékre vonatkozó korlátozott felhasználási jogok, amelyeket az Egyetem közvetlenül, vagy közvetve az eredeti jogtulajdonostól szerzett, a vagyoni értékű jogok között szerepeltethetők. Szellemi termékek közé sorolandók: a) az iparjogvédelemben részesülő alkotások (különösen: szabadalom, használati minta, formatervezési minta, know-how, védjegy, földrajzi árujelző, kereskedelmi név), b) a szerzői jogvédelemben részesülő szerzői művek és szomszédos jogok (különösen: szoftvertermékek, műszaki tervek), c) a jogvédelemben nem részesülő, de titkosságuk révén monopolizált szellemi javak, függetlenül attól, hogy használatba vették-e azokat vagy sem Tárgyi eszközök A tárgyi eszközök azok az anyagi eszközök, amelyek tartósan - legalább egy éven túl, közvetlenül vagy közvetett módon - szolgálják az Egyetem feladatainak ellátását, tevékenységeinek végzését (földterület, telek, telkesítés, erdő, ültetvény, épület, egyéb építmény, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog, berendezés, gép, felszerelési tárgyak, jármű), függetlenül attól, hogy üzembe helyezésre kerültek-e vagy sem. 12. Ingatlanok Az ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok értékébe tartozik a földterület, telek, erdő, ültetvény, épület és egyéb építmény értéke, továbbá a földhasználat, haszonélvezet és használat, a bérleti jog, a szolgalmi jog, az ingatlanok rendeltetésszerű használatának előfeltételét jelentő hozzájárulások, díjak (víziközmű-fejlesztési hozzájárulás, a villamosenergia-hálózati csatlakozási díj gázhálózati csatlakozási díj) megfizetése alapján szerzett használati jog, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó egyéb jogok. Földterület: minden önállóan telekkönyvezhető, telekkönyvezett földrészlet, mezőgazdasági hasznosítás célját szolgáló terület (szántóföld, ültevény földterülete, halastó, erdő területe, nádas, gyepterület). Telek: építési célokat szolgáló földterület. Épület: szerkezetileg olyan önálló építmény, amely a talajjal való egybeépítés során jön létre és a környező külső tértől épületszerkezetekkel részben, vagy egészben elválasztott teret alkot, és ezzel a tartózkodás, a termelés és a tárolás feltételeit biztosítja. Nem része az épületnek, ezért külön tárgyi eszközként kell kimutatni az épületen belüli technológiai rendeltetésű vezetékeket, a riasztóberendezéseket, teherfelvonót és gépészeti berendezéseit, az épületben elhelyezett olyan központi fűtésberendezést, kazánt, amely az adott épület fűtését és meleg víz ellátását is ellátja. Épület részeként kell nyilván tartani azokat a számítógépes vezetékeket, amelyek az ingatlan fizikai megbontása nélkül nem távolíthatók el, nem telepíthetők újra. Építmény: fogalomkörébe tartoznak a kerítések, garázsok, hidak, utak, aluljárók, alagutak, tárolók, a termőfölddel tartósan összefüggő, több éves rendszeres termelésre létesített növényi kultúra (szőlő, gyümölcsös stb.), ültetvény és a halastó, bele nem értve az általuk elfoglalt földterületet. Ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok: földhasználat, haszonélvezet és használat, bérleti jog, szolgalmi jog, az ingatlanok rendeltetésszerű használatának előfeltételét jelentő jogszabályban nevesített hozzájárulások (víz-és csatornahasználati, villamosfejlesztési, gázelosztó vezetékre vonatkozó hálózatfejlesztési) megfizetése alapján szerzett használati jog, az ingatlanhoz kapcsolódó egyéb jogok. 2

3 13. Gépek, berendezések, felszerelések és járművek 131. Gépek, berendezések, felszerelések Gépek, berendezések és felszerelések között kell kimutatni a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett, az Egyetem tevékenységét szolgáló egészségügyi, oktatási, híradástechnikai, környezetvédelmi, kutatási célú számítás- és ügyvitel-technikai, kommunikációs stb. eszközöket, valamint az itt felsorolt eszközökön (bérbe vett eszközökön) végzett és aktivált beruházásokat, felújításokat. A számlacsoporton belül kell elszámolni azokat a számítástechnikai rendszerek által működtetett gépeket is, amennyiben a számítástechnikai vezérlés nem leválasztható a gép egyéb részeitől, mivel ekkor működésképtelenné válnak. Itt kell kimutatni a képzőművészeti alkotásokat és muzeális értéket képviselő hangszereket, valamint egyéb eszközöket, amelyek értékükből a használat során nem veszítenek, illetve amelyek értéke különleges helyzetükből adódóan évről évre nő. Ha az Egyetem a számítógépes hálózat kiépítése során olyan eszközöket telepít, amelyek később az ingatlan fizikai megbontása nélkül nem távolíthatóak el, nem telepíthetőek új helyre (tipikus példa: falba vésett vezetékek, csatlakozó aljzatok), akkor ezeknek az eszközöknek a bekerülési értéke az ingatlan értékét növeli. A hálózat kiépítése kapcsán telepített olyan eszközök, amelyek az ingatlan fizikai megbontása nélkül is a későbbiekben eltávolíthatóak, és más helyen újratelepíthetőek (pl.: falon kívüli vezetékek, elosztó berendezések, jelerősítő, jeltovábbító készülékek, stb.) nem növelik az adott ingatlan értékét, hanem önálló eszközként a gépek, berendezések, felszerelések között aktiválandók Járművek Járművek között kell kimutatni a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett forgalmi rendszámmal ellátott közúti járműveket, a vízi, vasúti és légi személy- és áruszállító eszközöket, a továbbá a speciális járműveket, valamint az itt felsorolt eszközökön, bérbe vett járműveken végzett és aktivált beruházásokat, felújításokat. 117, 127, 1317, 1327 Beruházások, felújítások A beruházások értékében az üzembe nem helyezett tárgyi eszközök beszerzésére, létesítésére és saját vállalkozásban történő előállítására fordított kiadás (költség) aktivált értékét kell feltüntetni. Az eszközök bekerülési (beszerzési és előállítási) értékébe beszámít az eszköz megszerzése, létesítése, az üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült valamennyi kiadás (költség), amely a tárgyi eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható, ideértve a tervezést, az előkészítést, a lebonyolítást, a hitel-igénybevételt, a biztosítást is. Beruházásnak minősül a meglévő tárgyi eszköz bővítését, rendeltetés megváltoztatását, átalakítását, élettartamának, teljesítőképességének közvetlen növelését eredményező tevékenység is, az előbbiekben felsorolt, e tevékenységhez hozzákapcsolható egyéb tevékenységgel együtt. Ezek a főkönyvek tartalmazzák az Egyetem által nem aktivált, saját és idegen kivitelezésben végzett felújítási kiadások értékét is. Felújítás az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló, időszakonként visszatérő olyan tevékenység, amelynek eredményeként az adott eszköz élettartama megnövekszik, eredeti műszaki állapota, teljesítőképessége megközelítően vagy teljesen visszaáll, az előállított termékek minősége vagy az adott eszköz használata jelentősen javul és így a felújítás pótlólagos ráfordításából a jövőben gazdasági előnyök származnak. Felújítás a korszerűsítés is, ha az a korszerű technika alkalmazásával a tárgyi eszköz egyes részeinek az eredetitől eltérő megoldásával vagy kicserélésével a tárgyi eszköz üzembiztonságát, teljesítőképességét, használhatóságát vagy gazdaságosságát növeli. 3

4 16. Vagyonkezelésbe vett eszközök A vagyonkezelésbe vett eszközöket a vagyonkezelési szerződésben szereplő értéken kell a 16. számlacsoport megfelelő állományi számláján állományba venni a tőkeváltozással szemben. Ezzel egyidejűleg a vagyonkezelésbe vett eszközök vagyonkezelési szerződésben szereplő értékét a 43. számlacsoportban egyéb hosszú lejáratú kötelezettségként is nyilvántartásba kell venni a tőkeváltozással szemben. Az Egyetem a kezelésében lévő állami vagyont nem a 16. számlacsoportban, hanem saját eszközként a számlacsoportban mutatja ki. Az Egyetem csak önkormányzati alrendszerből vagyonkezelésbe vett eszközöket mutathat ki ebben a számlacsoportban. A vagyonkezelésbe vett önkormányzati vagyon esetében az Egyetemnek, mint vagyonkezelőnek a tárgyévet követő év február 15-éig kell adatot szolgáltatnia az általa év közben elvégzett felújítások, beruházások miatti bruttó érték változásokról, valamint az általa elszámolt terv szerinti, illetve terven felüli értékcsökkenés összegéről, és az eszközök állományában egyéb jogcímen bekövetkezett változásokról. Az önkormányzatnak a vagyonkezelésbe adott eszközökről vezetett saját számviteli nyilvántartásában az Egyetem adatszolgáltatása alapján az állományváltozások hatását az év végi értékelés során kell elszámolnia. A korrekciós tételek elszámolását követően az önkormányzat könyvviteli mérlegében a vagyonkezelésbe adott eszközök mérlegszerinti értékének meg kell egyeznie az Egyetem mérlegében kimutatott (vagyonkezelésbe vett) eszközök értékével. 17. Befektetett pénzügyi eszközök - Tartós részesedések Tartós részesedésként kell kimutatni az állami vagyonról szóló törvény (Vtv.) által tartós vagy ideiglenes jellegűnek minősített tulajdonrészeket. A Vtv. 29. (5) bekezdése, illetve külön jogszabály alapján az Egyetem tartós részesedést csak akkor mutathat ki a könyveiben, ha törvény, a Vtv. 3. (2) bekezdése szerinti miniszter rendelet, vagy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársasággal kötött vagyonkezelési szerződés alapján tulajdonosi jogokat gyakorol. 18. Felújítások, beruházások általános forgalmi adója A számlacsoport a felújítási és beruházási kiadásokhoz kapcsolódó, előzetesen felszámított általános forgalmi adó (egyenes és fordított) kiadási előirányzatának és a számlák kifizetésekor ténylegesen teljesített általános forgalmi adó összegének elszámolására szolgál, függetlenül attól, hogy az áfa a beszerzési ár részét képezi-e vagy sem. Ugyancsak e számlacsoportban számoljuk el a felújítási, felhalmozási kiadások általános forgalmi adó elszámolásai alapján a hatályos előírások szerint a központi költségvetésbe befizetett egyenes adózáshoz kapcsolódó általános forgalmi adó összegét. 19. Befektetett pénzügyi eszközök - Tartósan adott kölcsönök Az Egyetem ezen a számlacsoporton belül tartja nyilván saját dolgozóinak adott lakásépítési és lakásvásárlási támogatásokat. A lakásépítési kölcsönnyújtással kapcsolatos pénzeszközöket az OTP Bank Rt. kezeli. A kincstári körbe tartozó államháztartási szervezetek esetében az idegen pénzeszközök között, a 355. Lakásépítés és -vásárlás munkáltatói támogatása számlán számolják el a törlesztő részletek jóváírását, valamint az év végén felszámított kezelési költség terhelését. Az Egyetem a munkáltatói kölcsönök állományváltozását - a pénzforgalmi számla forgalmának rögzítésével egyidejűleg - a hitelintézet által megküldött számlakivonat teljesítési dátumának figyelembevételével számolják el. A mérlegvalódiság érdekében a Dolgozóknak lakásépítésre, vásárlásra nyújtott kölcsönök állománya főkönyvi számla év végi egyenlege és a hitelintézet által megküldött IV. negyedévi adóslistában 4

5 kimutatott december 31-i állapot szerinti kölcsönállomány összege közötti egyezőséget biztosítani kell. A főkönyvi könyvelésben a Dolgozóknak lakásépítésre, vásárlásra nyújtott kölcsönök állománya főkönyvi számla III. negyedév végi egyenlege és a Hitelintézet/Kincstár által megküldött IV. negyedévi adóslistában kimutatott december 31-i állapot szerinti kölcsönállomány közötti különbözettel a kölcsönök állományát csökkenteni kell az egyéb követelésekkel szemben. Nem itt, hanem az rövid lejáratú kölcsönök összegében kell kimutatni az adott kölcsönből a mérleg fordulónapját követő egy éven belül esedékes törlesztő részleteket. Az összeget a záró rendező tételek keretében az adott mérlegsor alátámasztása érdekében el kell különíteni a 19. számlacsoport megfelelő alszámláján. 2. számlaosztály Készletek, követelések, értékpapírok Készletek 21. Vásárolt anyagok 22. Betétdíjas göngyölegek 23. Áruk, közvetített szolgáltatások és követelés fejében átvett eszközök, készletek 25. Saját termelésű készletek A készletek olyan eszközök, amelyek az Egyetem tevékenységét egy évnél rövidebb ideig szolgálják, azokat egy éven belül felhasználják, értékesítik vagy átalakítják. Készletként kell kimutatni - azokat az eszközöket, amelyeket értékesítési céllal szerezett be az Egyetem, és azok a beszerzés és az értékesítés között változatlan állapotban maradnak (áruk, betétdíjas göngyölegek), bár értékük változhat, - azokat az eszközöket, amelyeket az értékesítendő termékek előállítása vagy a szolgáltatások nyújtása során fognak felhasználni (anyagok), - azokat az eszközöket, amelyek már feldolgozott, elkészült állapotban értékesítésre várnak (késztermékek), - használatba vételükig azokat az anyagi eszközöket (szerszám, műszer, berendezés, felszerelés, munkaruha, egyenruha, védőruha), amelyek az Egyetem tevékenységét legfeljebb egy évig szolgálják (anyagok), - azokat az eszközöket, amelyeket a tárgyi eszközök közül - értékesítési céllal - a forgóeszközök közé átsoroltak és raktárra vettek. A készletbeszerzéseket az 5-ös számlaosztályban kiadásként kell elszámolni a pénzforgalom könyvelésekor, ugyanakkor a készletváltozásokról mennyiségben és értékben analitikus nyilvántartást kell vezetni. A 2-es számlaosztály számláira az SAP a készletek állományában bekövetkezett változásokat többnyire automatikusan könyveli a beszerzési megrendeléseknek, ill. az SAP logisztikai moduljában (MM) könyvelt egyéb készletváltozásoknak megfelelően. Emiatt a készletek állományváltozásának és a készletbeszerzéseknek a gazdasági eseményei párhuzamosan kerülnek tárgyalásra. Feladással történik a gyógyszertári készlet (HC-Pointer) felhasználás, élelmezési készletek, valamint a karokon nyilvántartott jegyzet- és árukészlet állományváltozásának könyvelése. 28. Követelések A vevő követelések között kell kimutatni az Egyetem által teljesített és az igénybe vevő által jogszerűen elismert termékek értékesítéséből és szolgáltatások nyújtásából (vevők) származó fizetési igények év végi (az egyenes adózás alá tartozó általános forgalmi adót is tartalmazó) állományának értékét. A vevők között kell kimutatni a termék, áru, anyag, tárgyi eszköz stb., értékesítéséből és egyéb szolgáltatás teljesítéséből származó követeléseket, valamint az adók módjára be nem hajtható 5

6 térítési díjból származó hátralékokkal is. A követeléseken belül el kell különíteni az államháztartáson belülről, illetve kívülről származó követelésállományt. Az egyéb követelések között kell szerepeltetni - A munkavállalókkal szemben előírt különféle követeléseket (pl. munkaruha térítési-díj, kártérítési kötelezettségek, a munkavállalóknak más gazdálkodóval szembeni tartozása, amennyiben azt már az államháztartási szervezet megfizette, stb.). - A költségvetéssel szembeni követeléseket (pl.: az Egyetem tárgyévet követő évben benyújtott, de a tárgyév utolsó tárgyidőszakára vonatkozó általános forgalmi adó bevallásában szereplő adó-visszaigénylés összege). - A különféle egyéb követeléseket. Ideértve a vásárolt követeléseket, a térítés nélkül és egyéb címen átvett követeléseket, a szerződésen alapuló konkrét termékhez, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott, utólag kapott engedmény miatti követeléseket, a peresített követelésekből a bíróság által a költségvetési év mérlegfordulónapjáig jogerősen megítélt követeléseket. Az SAP-ban a követelések állományváltozása többnyire automatikusan könyvelődik, a kiszámlázott vevőszámlákhoz és az abból befolyt kiegyenlítésekhez kapcsolódóan. A fennmaradó, a főkönyvi könyvelésbe feladás útján bekerülő követelésekben bekövetkező állományváltozást negyedévenként analitikus nyilvántartás alapján kell rögzíteni a főkönyvi könyvelésben a Tőkeváltozás számlával szemben. Az ilyen típusú követelések legnagyobb hányadát a hallgatói tartozások teszik ki, amelyeknek az analitikája a hallgatói rendszerben található. 3. számlaosztály Pénzügyi elszámolások Pénzeszközök A pénztárak működési rendjét, a pénztárakban tartható maximális pénzkészlet nagyságát, a készpénzforgalom feldolgozásának módját, az alkalmazott bizonylatokat az Egyetem Pénztári és Pénzkezelési Szabályzata tartalmazza. Az Egyetem bankszámláit, használatuk célját a Gazdálkodási szabályzat 34. -a, felsorolásukat, a pénzkezelésre vonatkozó részletes szabályokat az Egyetem Pénztári és Pénzkezelési szabályzata tartalmazza Saját pénzeszközök 31. Pénztárak A számla a házipénztárak, valutapénztárak készpénzállományának, és az abban bekövetkező változások kimutatására szolgál. A pénztárak készpénzforgalmának analitikus nyilvántartására a pénztárakban vezetett napi, vagy időszaki pénztárjelentés szolgál. Az Egyetem az egyes pénztárak pénzforgalmát külön főkönyvi számlákon kezeli Devizabetét számla A Magyar Államkincstárnál vezetett devizakészletekkel kapcsolatos pénzforgalom lebonyolítására szolgál (külföldi hivatalos utazások, kisebb importbeszerzések, devizának forintra történő átváltása). A főkönyvi könyvelésben a devizakészletek és azok változásai forintban, és ezzel párhuzamosan devizában is nyilvántartásra kerülnek. A számlacsoporton belül a főkönyvek kialakítása a Kincstárnál vezetett elkülönített alszámlák szerint és devizanemenkénti bontásban történt. 6

7 331. Előirányzat teljesítésének elszámolása a Kincstárral Előirányzat-felhasználási keretszámla Az alszámla az Egyetem Kincstárral szembeni követelés állományának és az állományban bekövetkező változások kimutatására szolgál Az előirányzat-felhasználási keretszámlán kell könyvelni a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos gazdasági események ténylegesen teljesített kiadásait (előirányzat felhasználásokat) és a ténylegesen befolyt, beszedett bevételeket (bevételi előirányzat teljesítéseket). Az előirányzat-felhasználási keretszámlára befolyt bevételeket és a teljesített kiadásokat a Kincstár által megküldött értesítés alapján a főkönyvi kivonattal minden hónapban egyeztetni kell, az eltéréseket, helyesbítéseket a Kincstár felé fel kell adni Feladatfinanszírozási előirányzat-felhasználási keretszámla A számla a feladatfinanszírozás körébe tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának pénzügyi lebonyolítására szolgál. A számla év végi egyenlege a feladatfinanszírozás körébe sorolt előirányzatok maradványát mutatja, amely az előirányzat-maradvány részét képezi, és jóváhagyás után a következő évben felhasználható Célelszámolási forintszámlák Az Egyetem a megnyitott célelszámolási számláin számolja el az alábbiakat: a szakképzési hozzájárulásra kötelezettektől kapott fejlesztési támogatás, illetve az ennek a terhére elszámolt felhalmozási kiadások, az EU-tól közvetlenül elnyert támogatások (amennyiben nincs hazai finanszírozó szervezet) és ezek terhére teljesített kiadások, a kutatás-fejlesztési szakfeladaton államháztartáson kívüli szereplőtől megállapodás (kutatási szerződés) alapján kapott bevételek és ehhez kapcsolódó kiadások Különféle elkülönített bankszámlák Fedezetbiztosítási számla A fedezetbiztosítási számla jogszabályban előírt fedezet elkülönítésére szolgál. A számláról közvetlenül kifizetés nem teljesíthető, a kifizetést megelőzően az elkülönítést meg kell szüntetni és a pénzeszközt vissza kell vezetni Bankkártya-fedezeti számla A bankkártya fedezeti számlák a kártyával történő kifizetések pénzügyi fedezetének elkülönítésére, illetve a kártyával történő kifizetések elszámolására szolgálnak Idegen pénzeszközök Az idegen pénzeszközök között számolandó el az olyan feladatok pénzforgalma, melyek nem kapcsolódnak közvetlenül az Egyetem alaptevékenységéhez, költségvetési előirányzatok teljesítéseként a feladat nem mutatható ki, de az Egyetem sajátos feladatát képezik. Az itt kimutatott pénzeszköz nem képezi részét az Egyetem előirányzat-maradványának. 7

8 355. Lakásépítés és vásárlás munkáltatói támogatás A számla, melyet az Országos Takarékpénztár Rt. vezet, az Egyetem dolgozóinak lakásépítésére, vásárlására, bővítésére, korszerűsítésére szolgáló pénzeszközök elkülönített elszámolására szolgál. Az OTP által negyedévenként megküldött lista, mely az adott kölcsönökkel kapcsolatban név szerinti, részletes kimutatást tartalmaz, a lakásépítési kölcsönnel kapcsolatos analitikus nyilvántartásnak minősül. A lakásépítés és -vásárlás munkáltatói támogatási számla pénzforgalmából a pénzügyi szolgáltatások nyújtásához kapcsolódó kiadásokat és bevételeket (hozamokat) legkésőbb a tárgynegyedévet követő 15-ig el kell számolni költségvetési kiadásként, illetve bevételként Nemzetközi támogatási ok deviza számlái A számla a nemzetközi támogatási ok devizában történő pénzforgalmának elszámolására szolgál. A főkönyvi könyvelésben a devizakészletek és azok változásai forintban, és ezzel párhuzamosan devizában is nyilvántartásra kerülnek. A számlacsoporton belül a főkönyvek kialakítása tükrözi az egyes elkülönített alszámlák szerinti és devizanemenkénti bontást. A számla ellenszámlája a Nemzetközi támogatási ok deviza elszámolása. Ezen a főkönyvön (4888.) történik a devizaszámlára beérkező bevételek elszámolása, valamint ezzel a számlával szemben könyvelődik a devizaszámláról teljesített kiadások összegével megegyező pénzeszköz átvétel elszámolása is. 37. Támogatásértékű kiadások, támogatások folyósítása és fejezeti elszámolások 373. Működési célú támogatásértékű kiadás 374. Felhalmozási célú támogatásértékű kiadás Ezeken a jogcímeken kell tervezni és elszámolni a) az Egyetem számára működési/felhalmozási célból végleges jelleggel nyújtott támogatásokat és más ellenérték nélküli kifizetéseket, a központi, irányító szervi támogatás és az Ávr a alapján előirányzat átcsoportosítással teljesítendő ügyletek kivételével, és b) a működési/felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről bevételként végleges jelleggel kapott támogatások és más ellenérték nélküli kifizetések bármely okból a bevétel elszámolását követő években visszafizetését az Elvonások és befizetések jogcímen elszámolandó kiadások kivételével. c) évközben az irányító szervnél, illetve az irányítása alá tartozó költségvetési szervnél képződött, már jóváhagyott pénzmaradvány, előirányzat-maradvány más költségvetési szerv részére történő átadását is ezen a soron kell szerepeltetni. d) ugyancsak ezen a soron kell kimutatni a továbbadási céllal juttatott pénzeszközök következő évben történő továbbutalását, amennyiben azt az előző évben az Egyetem már nem tudta a kedvezményezett felé továbbítani és ezért az évzárást megelőzően az államháztartáson belülről származó nem továbbított összeget támogatásértékű bevételként, az államháztartáson kívülről származót átvett pénzeszközként számolta el. e) Az előirányzat-maradvány, illetve pénzmaradvány megállapításánál a maradvány részét képező továbbadási célú pénzeszközök összegét kötelezettségvállalással terhelt maradványnak kell tekinteni. E jogcímen történő elszámolás csak abban az esetben lehetséges, ha a pénzeszköz átadására nem szolgáltatás ellenértékeként kerül sor. 8

9 A támogatásnyújtás általános szabályai: Törvény eltérő rendelkezése hiányában az Egyetem költségvetéséből támogatás, adomány, és más ellenérték nélküli kötelezettség nem vállalható, valamint kifizetés nem teljesíthető. Az előbbi korlátozás nem vonatkoznak az Egyetem költségvetéséből a foglalkoztatottak számára jogszabály alapján nyújtható munkáltatói kölcsönökre, támogatásokra, az ellátottak pénzbeli juttatásaira, valamint az Egyetem által foglalkoztatottak jóléti célú - oktatási, szociális vagy sportcélú - tevékenységet végző szervezetének juttatott támogatásokra. Költségvetési támogatás abban az esetben biztosítható, ha a támogatási igény benyújtója a) megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményeinek, b) a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló törvényben foglalt közzétételi kötelezettségének eleget tett, és c) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet esetén átlátható szervezetnek minősül. 38. Államháztartáson kívülre végleges pénzeszközátadások elszámolása 381. Működési célú pénzeszköz átadás államháztartáson kívülre 382. Felhalmozási célú pénzeszköz átadás államháztartáson kívülre Ezeken a sorokon és jogcímeken kell tervezni és elszámolni a) az államháztartáson kívüli szervezetek, személyek számára működési/felhalmozási célból végleges jelleggel nyújtott támogatásokat és más ellenérték nélküli kifizetéseket, ide értve a közcélú felajánlásokat, adományokat, a segélyeket is, és b) az államháztartáson kívüli szervezetektől, személyektől működési célú átvett pénzeszközként kapott bevételek bármely okból a bevétel elszámolását követő években történő visszafizetését. Korábban az 584. számlacsoportban könyvelt pénzbeli kártérítést mint államháztartáson kívüli működési célú pénzeszközátadást kell elszámolni a 38-as számlacsoport megfelelő alszámláin. A támogatásnyújtás szabályait lásd a támogatásértékű kiadásoknál leírtaknál. 39. Függő, átfutó, kiegyenlítő kiadások Költségvetési egyéb aktív pénzügyi elszámolásként kell kimutatni azokat a függő kiadásokat, amelyek az adott időszakban nem számolhatók el véglegesen a költségvetési előirányzat terhére kiadásként, továbbá a költségvetési gazdálkodáshoz közvetlenül nem kapcsolódó, de az Egyetem eseti feladataival összefüggő átfutó kiadásokat, valamint a kiegyenlítő kiadásokat. A számlacsoporton belül külön kell nyilvántartani az előző évvel kapcsolatos elszámolásokat (állományi számlák), és külön a tárgyévi forgalmat, valamint a tárgy évi forgalomból kiemelve az előző évek kiadásainak megtérülését (forgalmi számlák). A kiadások rendezése ugyanazon a főkönyvi számlán történik, mint az indítása. A következő évre áthúzódó tisztázatlan tételeket az állományi számlára kell vezetni részletező nyilvántartással alátámasztva. A számlák egyenlegét havonta kell ellenőrizni, és a megmaradt egyenleget a lehető legrövidebb idő alatt tisztázni. 9

10 391. Költségvetési függő kiadások A függő kiadás olyan kifizetés, amely az Egyetem alaptevékenységével kapcsolatban merült fel, de a kifizetés pillanatában a végleges kiadási jogcímen nem kerülhet elszámolásra az azonosításhoz szükséges feltételek hiánya miatt, vagy a kiadás bizonyítottan a következő évi költségvetést terheli, valamint amelyről a keletkezés pillanatában ismert, hogy az nem az Egyetemet terhelő kifizetés, illetve az téves pénzügyi teljesítés miatt keletkezett Költségvetési átfutó kiadások A főkönyvön az Egyetem pénzforgalmából az ideiglenes, vagy lebonyolítás jellegű és visszatérülő kiadások számolhatók el. Itt kell elszámolni a munkavállalóknak adott munkabérelőleget, az utólagos elszámolásra nyújtott különböző előlegeket, a szállítónak adott előleget (a beruházási előleg kivételével), az államháztartás által folyósított (megelőlegezett) társadalombiztosítási és családtámogatási ellátásokat Személyi juttatásokkal kapcsolatos átfutó kiadások Az alszámla az Egyetemnél az illetmény-elszámolások technikai lebonyolítását szolgálja. A bérszámfejtő (KIR) automatikus gépi feladás keretében adja át a főkönyvi könyvelésnek az 51, 52, 53. számlaosztály bér és járulékköltségeit a 392. transzferszámlákkal szemben Munkavállalókkal kapcsolatos átfutó kiadások A 3922 számú további főkönyvekre bontott számlákon a dolgozóknak adott illetményelőleget tartja nyilván az Egyetem Megelőlegezett társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások Ezen a számlán kell könyvelni az Egyetem által számfejtett és a munkavállaló részére kifizetett (megelőlegezett) társadalombiztosítási és családtámogatási ellátásokat, valamint ezek megtérülését Utólagos elszámolásra kiadott előlegek átfutó kiadásai Az számlacsoport alszámlán kell elszámolni az Egyetem által a munkavállalóknak különböző jogcímen elszámolási kötelezettséggel adott előlegek (gazdálkodási előlegek, bankkártya előlegek, úti előlegek) kifizetéseit és rendezéseit. Az előleggel való elszámolás könyvelése bruttó módon történik (teljes előleg visszavételezése és a beszerzésekről szóló számla alapján a kiadás elszámolása) Szállítóknak (beruházási előlegek kivételével) adott előlegek Az Egyetem ezen az alszámlán számolja el a szállítóknak folyósított előleget, és annak rendezését Egyéb átfutó kiadások Az Egyetem ezen az alszámlán számolja el a sajátos lebonyolítási jellegű feladatokat Költségvetési kiegyenlítő kiadások A számlán az Egyetem saját pénz- és bankszámlái közötti pénzforgalmat, kincstári átvezetést kell megjeleníteni. 10

11 4. számlaosztály Források 41. Saját tőke Saját tőkeként kell kimutatni az Egyetem által kezelt vagyon, illetve egyéb jogszabály alapján az Egyetem tulajdonát képező vagyon eszközeinek a forrását, amely korábbi költségvetési vagy egyéb felhalmozásból, juttatásból képződött, illetve folyamatos tőkeváltozásból ered. A saját tőke tartós tőkéből, tőkeváltozásokból tevődik össze től a saját tőkén belül már el kell különíteni a tulajdonba kapott és a kezelésbe vett eszközök forrását től a saját tulajdonban levő eszközök tartós tőkéje és tőkeváltozása főkönyveket a felsőoktatási intézmények már nem alkalmazhatják Tartós tőke Tartós tőkeként kell kimutatni a jogszabály vagy az alapító (irányító) szerv által tartósan a tevékenység ellátáshoz tulajdonba illetve kezelésbe adott eszközök forrását (ide nem értve a költségvetési előirányzat terhére rendelkezésre bocsátott pénzeszközöket). A mérlegben negatív előjelű tartós tőke nem mutatható ki. Tartós tőke csak megszűnéskor, átszervezéskor (összevonás, beolvasztás, kiválás, megosztás, szétválás) változhat. Már működő államháztartás szervezete tartós tőkéje átszervezés során akkor növekedhet, amennyiben az alapító (irányító) szerv a közfeladat ellátáshoz további eszközöket (ide nem értve a költségvetési előirányzat terhére rendelkezésére bocsátott pénzeszközöket) is rendelkezésre bocsát Tőkeváltozás Tőkeváltozásként kell kimutatni az eszközök finanszírozására szolgáló január 1-je után, illetve az alapítást (átszervezést) követően képződött forrásokat, illetve forráscsökkenéseket. 42. Tartalékok Ebben a számlacsoportban kell kimutatni az Egyetem előző év(ek)ből származó pénzeszközeinek azt a forrását, amely jóváhagyás után befektetett eszközök finanszírozására, vagy folyó évi kiadások teljesítésére fordítható Előirányzat-maradvány számla Előző évek költségvetési tartalékainak elszámolás A tárgyévben keletkezett tartalékokat elkülönítetten kell szerepeltetni a könyvviteli mérlegben a költségvetési kiadási megtakarítás (túllépés) elszámolási, illetve bevételi lemaradás (többlet) elszámolási számlák év végi egyenlege szerint. A következő évben ezen számlák egyenlegét a nyitó rendező tételek során át kell vezetni az előző év(ek) költségvetési tartalék elszámolásai számlára ( számla), innen a felhasználható előirányzat-maradvány az irányító szerv által végzett felülvizsgálat és jóváhagyást követően vezethető át a 424. számlára Alaptevékenység kiadási előirányzat teljesítésének elszámolása Az év végi zárás megtörténte után a főkönyvi számla az Egyetem - alaptevékenységként ellátott feladataival kapcsolatos - kiadási előirányzatok (eredeti előirányzat korrigálva a módosításokkal) és az előirányzatok terhére teljesített kiadások különbözetét tartalmazza. A különbözet lehet kiadási megtakarítás, amikor az Egyetem a kiadásai teljesítésére jóváhagyott előirányzatát nem használta fel teljes mértékben, vagy lehet kiadási túlteljesítés, amikor az intézmény a jóváhagyott előirányzat keretét "túlköltötte". 11

12 426. Alaptevékenység bevételi előirányzat teljesítésének elszámolása Az év végi zárás megtörténte után ezen a főkönyvi számlán kell kimutatni az Egyetem bevételi előirányzatának és az előirányzat teljesítésének különbségét. Mind az előirányzat, mind az előirányzat teljesítése tartalmazza az előirányzat-maradvány felhasználásához kapcsolódó pénzforgalom nélküli bevétel összegét is. A bevételi előirányzat és előirányzat teljesítése különbség is kétféle lehet: bevételi lemaradás, amikor az Egyetem a bevételi előirányzatának megfelelő bevételeket nem szedte be, illetve azok nem folytak be (nem használta fel a jóváhagyott előirányzat-maradványát), és lehet bevételi túlteljesítés, amikor az Egyetem a jóváhagyott előirányzatánál pénzügyileg többet realizált. Ez abban az esetben fordulhat elő, ha az Egyetem a terven (jóváhagyott előirányzaton) felül befolyt, beszedett bevételek összegére nem kért előirányzat módosítást, illetve a módosítás valamilyen okból nem történt meg. 43. Hosszú lejáratú kötelezettségek Itt kell kimutatni a az önkormányzati vagyon részét képező eszközök kezelésbe vételéhez kapcsolódó kötelezettségeket, a különféle egyéb hosszú lejáratú - egy évet meghaladó - kötelezettségek év végi állományát, valamint a hosszú lejáratú szállítói tartozásokat is. A számviteli törvény értelmében, a mérlegben a hosszú lejáratú kötelezettségeket úgy kell szerepeltetni, hogy a tárgyévet követő évben esedékes törlesztő részletekkel a kötelezettségek összegét csökkenteni kell. A levont összeget a rövid lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni (átkönyvelni nem kell a rövid lejáratú kötelezettségek közé). 44. Rövid lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú kötelezettségként kell kimutatni az áruszállításból és szolgáltatás teljesítéséből származó kötelezettségeket; a munkavállalókkal kapcsolatos különféle kötelezettségeket, a költségvetéssel szembeni kötelezettségeket, valamint az egyéb rövid lejáratú kötelezettségeket Belföldi szállítók 442. Európai Uniós ország külföldi szállító 443. Nem Európai Uniós ország külföldi szállító A főkönyvi számlákon az áruszállításból és szolgáltatás teljesítéséből származó elismert, általános forgalmi adót tartalmazó szállítói tartozásokat kell feltüntetni. A szállítókat érintő gazdasági műveletek, események rögzítésének rendjét úgy kell kialakítani, hogy az Egyetem eleget tudjon tenni a jogszabályokban előírt adatszolgáltatási kötelezettségeinek. Elkülönítetten kell kimutatni az államháztartáson belülről, vagy kívülről származó, továbbá a tárgyévben keletkezett, illetve a költségvetési évet megelőző év(ek)ben keletkezett kötelezettségállományt. A szállítói kötelezettségekről év közben folyamatosan analitikus nyilvántartást kell vezetni. Az Egyetem nyilvántartási rendszerre olyan, hogy egy-egy gazdasági esemény hatása egyszerre jelenhet meg mind a főkönyvi, mind az analitikus nyilvántartásban. A szállítók főkönyvi számlán folyamatos könyvelés történik, azaz a beérkezett szállítói számlák a főkönyvi könyvelésben a szállítók számla növekedéseként, illetve a kiegyenlített szállítói tartozásokkal a szállítók számla csökkenéseként könyvelődnek a megfelelő Tőkeváltozások számlával szemben Munkavállalókkal kapcsolatos különféle kötelezettségek Az Egyetem ezen a főkönyvön nem szerepeltetheti kötelezettségként a munkavállalóinak december hónapra járó, de a következő költségvetési évben esedékes személyi juttatásait, kivéve a jogszabály, vagy munkaszerződés alapján járó, de a tárgyévben esedékességig ki nem fizetett járandóságokat. A főkönyvön tehát a munkavállalóival szemben fennálló egyéb tartozásai jelenhetnek csak meg. pl.: 12

13 kilépett dolgozóval szemben fennálló egyéb tartozások, munkáltató munkavállalóval szembeni kártérítési kötelezettsége Költségvetéssel szembeni kötelezettségek Költségvetéssel szembeni kötelezettségként az Egyetem csak olyan (be)fizetési kötelezettségeket mutathat ki, amelyeknek az esedékességi ideje a tárgyév végéig lejárt. Nem mutatható ki a költségvetéssel szembeni kötelezettségként a központi költségvetésből kapott támogatások év végi elszámolása során az előirányzat-maradvány kimutatásban a korrekciós tételek között kimutatott visszafizetési kötelezettség Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek A számlán az előzőekben fel nem sorolt rövid lejáratú fizetési kötelezettségeket kell könyvelni. Év végén, a mérleg összeállításakor az egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek (438.) következő évet terhelő törlesztő részleteit át kell sorolni a rövid lejáratú kötelezettségek közé, de azokat a főkönyvi számlák között nem kell átkönyvelni. Ugyancsak itt kell feltüntetni a támogatási előlege miatti kötelezettséget. A támogatási ból folyósított előleget a kedvezményezettnek a pénz megérkezésekor kell költségvetési bevételként elszámolnia. Amennyiben az Egyetem támogatási előlegében részesült, azt felhasználta, költségvetési kiadásai keletkeztek, de a finanszírozásban résztvevő államháztartás szervezete ezeket még nem ismerte el jogszerű (szabályszerű, szerződés szerinti) felhasználásnak, addig ezeket a kötelezettségeket az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között támogatási előlege miatti kötelezettségként kell nyilvántartásba vennie. 46. Támogatásértékű bevételek, előző évi támogatások, visszatérülések 464. Működési célú, támogatásértékű bevételek elszámolása 465. Felhalmozási célú, támogatásértékű bevételek elszámolása Ezeken a jogcímeken kell tervezni és elszámolni a) az államháztartáson belüli szervezetektől működési/felhalmozási célból, ellenérték nélkül, végleges jelleggel kapott bevételeket a központi, irányítószervi támogatás és az Ávr a alapján előirányzat-átcsoportosítással teljesítendő ügyletek kivételével, és b) az államháztartáson belüli szervezetek számára működés/felhalmozási célból végleges jelleggel nyújtott támogatások és más ellenérték nélküli kifizetések a kiadások elszámolását követő években történő visszafizetéséből származó bevételeket. c) az irányító szervnél, illetve az irányítása alá tartozó költségvetési szervnél képződött, jóváhagyott pénzmaradvány, előirányzat-maradvány más költségvetési szerv részére történő átvételét is ezen a soron kell kimutatni Támogatásértékű bevételként kell elszámolni azokat a bevételeket is, amelyeket a bevételt átadó költségvetési szerv államháztartáson belülről kapott továbbadási (lebonyolítási) célú pénzeszközként továbbított az Egyetem részére, és annak továbbítása nem történt meg a tárgyévben (ld. zárlati tételek). 47. Államháztartáson kívülről kapott végleges pénzeszközátvételek elszámolása 471. Működési célú pénzeszközátvétel az államháztartáson kívülről 472. Felhalmozási célú pénzeszközátvétel államháztartáson kívülről Ezeken a sorokon kell tervezni és elszámolni a) az államháztartáson kívüli szervezetektől működési/felhalmozási célból ellenérték nélkül kapott bevételeket, és 13

14 b) az ellátottak pénzbeli juttatásaiként folyósított ellátások és az államháztartáson kívüli szervezetek, személyek számára működési/felhalmozási célból végleges jelleggel nyújtott támogatások és más ellenérték nélküli kifizetések a kiadás elszámolását követő években történő visszafizetéséből származó bevételeket. Átvett pénzeszköz bevételeként kell elszámolni azokat a bevételeket is, amelyeket az Egyetem államháztartáson kívülről kapott és évközben továbbadási (lebonyolítási) célú kiadásként kellene továbbítania a kedvezményezett költségvetési szerv részére, de annak továbbítása nem történt meg a tárgyévben. 48. Függő, átfutó, kiegyenlítő és továbbadási (lebonyolítási) célú bevételek Költségvetési egyéb passzív pénzügyi elszámolásként kell kimutatni azokat a függő bevételeket, amelyek az adott időszakban nem számolhatók el véglegesen költségvetési bevételként, továbbá a költségvetési gazdálkodáshoz közvetlenül nem kapcsolódó, de az Egyetem eseti feladatával összefüggő átfutó bevételeket, valamint a kiegyenlítő bevételeket. A költségvetésen kívüli passzív pénzügyi elszámolások között kell kimutatni azokat a bevételeket, amelyek az idegen pénzeszközök között szereplő bankszámlákon (368. Nemzetközi támogatási ok devizaszámlái) kerültek jóváírásra. A mérlegben kimutatott passzív pénzügyi elszámolások értékét az állományi számlák leltárral alátámasztott év végi záró egyenlegével azonos összegben kell kimutatni Költségvetési függő bevételek A költségvetési függő bevétel olyan bevétel, amely az Egyetem alaptevékenységével kapcsolatban merült fel, de a keletkezése pillanatában végleges bevételi jogcímen nem kerülhet elszámolásra az azonosításhoz szükséges feltételek hiánya miatt, továbbá, amelynek felmerülésekor, jóváírásakor a bevétel jogcíme ismeretlen, illetve amely téves elszámolás miatt keletkezett Költségvetési átfutó bevételek A költségvetési átfutó bevétel olyan bevétel, amely az Egyetem alaptevékenységének ellátásához közvetve kapcsolódik és átmeneti jellegű. Itt kell kimutatni a termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás során a vevőktől kapott előlegeket és az utólagos elszámolásra átvett pénzeszközök összegét is. Nem itt kell elszámolni a továbbadási (lebonyolítási) célú bevételeket 483. Költségvetési kiegyenlítő bevételek A költségvetési kiegyenlítő bevétel olyan bevétel, amely az Egyetem költségvetési elszámolási körbe tartozó pénzeszköz számlái (pénztár, bankszámlái, illetve előirányzat-felhasználási keretszámlái) között történő bevételi pénzforgalom technikai elszámolására szolgál Továbbadási (lebonyolítási) célú bevételek Ezeken a főkönyvi számlákon kell elszámolni azokat az államháztartáson kívülről és belülről érkező bevételeket, amelyek az Egyetemet nem illetik meg, mert végső felhasználója nem az Egyetem lesz. Ha a bevételt a tárgy év végéig az Egyetem nem utalja át a kedvezményezett részére, akkor a fennmaradó összeget az átvett pénzeszközök, vagy a támogatásértékű bevételek közé kell átvezetni, annak függvényében, hogy a kapott bevétel államháztartáson kívülről vagy belülről érkezett. 14

15 488. Költségvetésen kívüli függő, átfutó és kiegyenlítő bevételek elszámolása A számlacsoportban az Egyetem a főkönyvet használja a nemzetközi támogatási ok devizaszámla forgalmának könyveléséhez. A számlacsoportban az államháztartási szervezetek számlatükre szerint csak állományi számla létrehozása kötelező, de az Egyetem forgalmi főkönyvi számlán tartja nyilván a kapcsolódó bankszámla (368.) pénzforgalmát, annak érdekében, hogy a pénzforgalom témaszámon is megjelenjen. A főkönyvön elszámolt összeget az előirányzat-maradvány megállapításánál nem kell figyelembe venni. 49. Évi mérlegszámlák A számlacsoport a mérlegszámlák megnyitására, zárására, valamint a bevételek és kiadások elszámolására szolgáló számlákat tartalmazza. A mérlegszámláknak az összes nyitó, rendező és zárótételek könyvelése után egyenlegük nem lehet Nyitómérleg számla Az SAP nem használja, a nyitó egyenlegek automatikusan generálódnak az előző évi záró egyenlegek alapján Mérlegrendezési számla Abban az esetben használjuk, ha jogszabályváltozás miatt a főkönyvi számlák változnak. Felülvizsgálat után utólagos mérlegmódosítás esetében a mérlegszámlák közötti rendezés ezen a számlán történik Zárómérleg számla Az SAP nem használja, a nyitó egyenlegek automatikusan generálódnak az előző évi záró egyenlegek alapján Előirányzatok zárlati elszámolása A közgazdasági és a funkcionális osztályozás szerinti bevételi és kiadási előirányzatok év végi zárására szolgáló számla Előirányzatok évközi elszámolási számla A számla a bevételek és kiadások módosított előirányzatának megjelenítésére szolgál, mind a közgazdasági, mind a funkcionális osztályozásra vonatkozóan Eredeti előirányzatok nyitó elszámolásai A számla a bevételek és kiadások eredeti (jóváhagyott elemi költségvetéssel megegyező) előirányzatának megjelenítésére szolgál, mind a közgazdasági, mind a funkcionális osztályozásra vonatkozóan Pénzforgalom nélküli költségvetési bevételek és kiadások elszámolása Olyan gazdasági események könyvelésénél alkalmazható, ahol a nettó pénzügyi teljesítés mellett szükség van a kiadási és bevételi jogcímek bruttó könyvelésére. (Pl.: lakásalap, továbbadási célú kiadások és bevételek év végi átvezetése stb.) 15

16 5. számlaosztály Kiadások előirányzata és előirányzat teljesítése (közgazdasági osztályozás szerint) Személyi juttatások A számlacsoport három elkülönülő részből áll: - a rendszeres személyi juttatásokból (511.), amelybe a teljes- és részmunkaidőben foglalkoztatottak csoportjára vonatkozóan a törvényekben, s más jogszabályokban meghatározott alapilletmények, kötelező pótlékok, azok az egyéb juttatások tartoznak, melyek havonta, évente rendszeresen ismétlődve kerülnek kifizetésre. Ide tartozik a felmentési idejét töltő foglalkoztatott részére a munkavégzés alóli tényleges felmentés napjáig kifizetett személyi juttatás elszámolása is; - a nem rendszeres személyi juttatásokból ( ), amelybe az egyes foglalkoztatással összefüggő törvényekben, azok végrehajtására kiadott kormányrendeletekben, egyéb jogszabályokban, kollektív szerződésekben szereplő juttatások, költségtérítések, hozzájárulások tartoznak, amelyek kötelezőek, vagy nem kötelezőek, de lehetőség van a kifizetésükre és/vagy eseti, egyedi, alkalmanként megjelenő fizetési kötelezettségként jelentkeznek; - a külső személyi juttatásokból (52.), amelybe az Egyetemmel alkalmazotti viszonyban nem állók részére kifizetendő juttatások előirányzatai és elszámolásai, a saját munkavállalónak munkakörén kívül a munkáltatónak végzett tevékenységért (fizikai, alkalmi és egyéb munkáért) fizetett juttatás, valamint a felmentési idejét töltő munkavállaló részére a munka alóli tényleges felmentés napját követően a felmentési idő végéig kifizetett személyi juttatás összegei tartoznak. A főkönyvi könyveléshez KIR-ből (bérszámfejtés ügyviteli rendszere) történő gépi feladás kapcsolódik, melynek keretén belül 5-ös költségszámlákra megfelelő ellenőrzési eljárás után automatikusan könyvelődnek a tételek a 392. transzfer számlával szemben. A pénzügyi teljesítést (bérek, közterhek utalása stb.) ugyancsak e transzferszámlával szemben kell könyvelni Rendszeres személyi juttatások Alapilletmények Ezen a főkönyvön kell tervezni és elszámolni a közalkalmazottak illetményét a közalkalmazottak jogállásáról szóló - többször módosított évi XXXIII. törvényben (a továbbiakban Kjt.) meghatározottak, valamint a felsőoktatói, kutatói illetménytábla figyelembevételével. A garantált illetményt meghaladó illetményt is ezen a soron kell tervezni; A felmentési idejét töltő foglalkoztatott részére a munkavégzés alóli tényleges felmentés napjáig kifizetett alapilletmény számolható el ezen a főkönyvön, illetve az alábbi, illetményelemeket tartalmazó megfelelő főkönyveken. Illetménykiegészítések Ezen a főkönyvön kell tervezni és elszámolni a Kjt. alapján foglalkoztatottakat megillető illetménykiegészítés összegét. Nyelvpótlék Ezen a főkönyvön kell tervezni és elszámolni a költségvetési szerveknél foglalkoztatottakra vonatkozó törvényekben meghatározottak szerint folyósítandó idegennyelv-tudási pótlékot. 16

17 Egyéb kötelező illetménypótlékok Ezen a főkönyvön kell tervezni és elszámolni a költségvetési szerveknél foglalkoztatottakra vonatkozó törvényekben meghatározottak szerint kötelezően folyósítandó illetménypótlékokat (pl. vezetői-, címpótlék, osztályfőnöki, diák-önkormányzati, gyógypedagógiai pótlék). Egyéb feltételtől függő pótlékok és juttatások A közalkalmazottak részére a Kjt.-ben kapott felhatalmazás szerint külön jogszabályokban szabályozott egyéb, feltételtől függő, adható pótlékokat kell itt megtervezni és elszámolni (pl. felzárkóztatási, kollégiumi, összevont osztályban oktatók pótlékai, közművelődési, közgyűjteményi dolgozók pótléka). Itt kell továbbá tervezni és elszámolni mindazon pótlékokat, amelyek jogszabály által, vagy a jogi irányítás egyéb eszközeivel szabályozottan illetik meg a költségvetési szerveknél foglalkoztatott dolgozókat Egyéb juttatás E főkönyvön kell tervezni és elszámolni a Széchenyi István Ösztöndíjat, a Békésy György Posztdoktori Ösztöndíjat Munkavégzéshez kapcsolódó juttatások Jutalom Ezen a főkönyvön kell megtervezni és elszámolni a teljesítményösztönzés, személyi ösztönzés céljából adható jutalmat, prémiumot. Készenléti, ügyeleti, helyettesítési díj, túlóra, túlszolgálat Ezen a főkönyvön kell megtervezni és elszámolni a jogszabályokban meghatározott készenléti és ügyeleti díj összegét, a helyettesítés, illetve helyettesítésre szóló megbízás címen, az ennek alapján folyósítandó juttatásokat, valamint a műszakpótlékot a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően, továbbá a foglalkoztatottaknak jogszabályokban meghatározott esetekben és mértékben kifizethető túlóradíjakat. Egyéb munkavégzéshez kapcsolódó juttatások Ezen a főkönyvön kizárólag olyan juttatások számolhatók el, amelyeket az előző jogcímek nem tartalmaznak, ugyanakkor keresetbe számító juttatásnak minősülnek. Itt kell tervezni és elszámolni pl.: - a munkából való távollét idejére jogszabályban meghatározott esetekben fizetendő díj és az egyébként a munkavállalónak járó illetmény különbözetét, - a pedagógusok szeptember 1-jétől bevezetett minőségi kereset-kiegészítésével összefüggő kiadást, - a közalkalmazottaknak jogszabály szerint fizetett kereset-kiegészítés összegét Foglalkoztatottak sajátos juttatásai Végkielégítés A teljes munkaidőben foglalkoztatottak részére a jogszabályokban meghatározott esetekben és mértékben fizetendő végkielégítés összegét kell itt tervezni és elszámolni. 17

18 Jubileumi jutalom A soron a teljes munkaidőben foglalkoztatottak részére a jogszabályokban meghatározott feltételekkel és mértékben fizetendő jubileumi jutalom és a munkaviszony elismerésére szolgáló jutalmak (pl. a hűségjutalom jogcímen fizetendő jutalom) összegét kell tervezni és elszámolni. Napidíj Ezen a főkönyvön kell előirányozni és elszámolni a teljes munkaidőben foglalkoztatottat belföldi és külföldi kiküldetés idején megillető napidíj összegét. A kiküldetéssel kapcsolatos egyéb kiadásokat nem itt, hanem a dologi kiadások között kell tervezni és elszámolni. Biztosítási díjak Itt kell megtervezni és elszámolni a teljes munkaidőben foglalkoztatottak javára - a munkáltató által kötött (és fizetett) különböző típusú biztosítások díjait - (pl. veszélyes munkakört ellátók részére kötött biztosításért fizetett díjakat); - az önkéntes kölcsönös biztosító pénztáraknak - a munkavállalók részére - átutalt munkáltatói hozzájárulás, adomány összegét; - a munkavállaló gépkocsija után fizetett kötelező felelősségbiztosítás átvállalt összegét. Egyéb sajátos juttatások Itt kell tervezni és elszámolni a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóknak a munkáltató részéről jogszabályi előírás alapján, illetve egyéb, általa meghatározott esetekben fizetendő juttatásokat. Pl.: - a tartós külföldi szolgálatot teljesítő munkavállalók részére jogszabály alapján járó és nem illetményként fizetett összegek forint ellenértéket, - a munkáltatót üzemi baleset vagy más ok miatt terhelő kártérítési kötelezettséget, s az ezzel összefüggő munkáltató által fizetett eseti közlekedési költségtérítést, - a munkavállalót betegsége idejére megillető juttatását (eredeti előirányzatot nem lehet tervezni), - a Munka Törvénykönyvében szereplő feltételek fennállása esetén, valamint más jogszabály, vagy a munkáltató által meghatározott egyéb feltétel alapján a munkavállaló továbbtanulása esetén adható munkáltatói támogatást és költségtérítéseket, - a pedagógus-szakvizsga, -továbbképzés és -átképzés, ezen belül a szakmai elméleti és szakmai gyakorlati képzést folytató pedagógusok továbbképzésére és átképzésére fordítható összeget Személyhez kapcsolódó költségtérítések és hozzájárulások Ruházati költségtérítés, hozzájárulás Ezen a főkönyvön kell tervezni és elszámolni az Egyetem által a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóik részére pénzben fizetett, vagy természetben juttatott ruházati költségtérítéseket és hozzájárulásokat. A költségtérítéseket az általános forgalmi adó összegével növelt összegben kell figyelembe venni. A szakmai tevékenységhez kapcsolódó munka- és formaruha, védőruha beszerzésének kiadásait a dologi kiadások között kell tervezni és elszámolni. Üdülési hozzájárulás Ezen a főkönyvön kell megtervezni és elszámolni az Egyetem által a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóknak fizetett üdülési szolgáltatást, illetve a Széchenyi Pihenő Kártya szálláshely alszámlájára utalt támogatás összegét. 18

19 Közlekedési költségtérítés A teljes munkaidőben foglalkoztatott részére a munkába járással kapcsolatos személygépkocsi használat és más utazási költségtérítés, továbbá a munkába járáshoz szükséges helyi közlekedési bérlet előirányzatai tervezhetők és számolhatók el ezen a főkönyvön. A költségtérítéseket az általános forgalmi adó összegével növelt összegben kell figyelembe venni. Étkezési hozzájárulás A főkönyv jogszabályban, illetve a kollektív szerződésben meghatározott, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére az étkezéshez készpénzben, vagy étkezési utalványban nyújtott munkáltatói hozzájárulást tartalmazza. Készpénzben történő hozzájárulásnak kell tekinteni a munkáltató által az önköltség és a térítési díj közötti különbözet összegét is. Itt kell megtervezni és elszámolni továbbá az Erzsébet utalvány, a Széchenyi Pihenő Kártya vendéglátás alszámlájára utalt támogatás összegét. Egyéb költségtérítés és hozzájárulás Ezen a főkönyvön kell megtervezni és elszámolni az állományba tartozó, teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók részére fizetendő, az előzőekben nem nevesített költségtérítéseket hozzájárulásokat, az Szja. tv. szerinti béren kívüli juttatásokat, és béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatásokat. A cafetéria rendszert alkalmazó költségvetési szervek ezen a soron számolhatják el mindazon juttatások összegét, amelyek önálló főkönyvön nem jelennek meg a fentiekben. Itt kell megtervezni és elszámolni továbbá a Széchenyi Pihenő Kártya szabadidő alszámlájára utalt támogatás összegét Szociális jellegű juttatások Ezen a főkönyvön lehet tervezni és elszámolni a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók részére kifizetett szociális jellegű juttatásokat (pl.: albérleti díj hozzájárulás, szociális támogatás, iskolakezdéshez adott munkáltatói támogatás, szociális segély, visszafizetési kötelezettség nélkül nyújtott családalapítási támogatás, letelepedési segély, temetési segély). Ezen a soron kell elszámolni a teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozók részére a Szolidaritási Alapból juttatott Erzsébet-utalvány összegét Részmunkaidőben foglalkoztatottak juttatásai A főkönyveken a részmunkaidőben foglalkoztatottakat megillető juttatásokat kell elszámolni Különféle nem rendszeres juttatások Itt kell tervezni és elszámolni - a saját munkavállalónak a munkaköre ellátásához kapcsolódó tiszteletdíjat, szerzői díjat (alkotói díjat), honoráriumot, valamint az újítási és találmányi díjat, - az előbbiekben nem nevesített, de a teljes munkaidőben foglalkoztatottak részére fizetendő - keresetbe nem tartozó - nem rendszeres személyi juttatásokat Állományba nem tartozók juttatásai Ezen a főkönyvön kell tervezni és elszámolni 19

20 - a saját dolgozónak nem a munkaköréhez tartozó munkavégzése keretében végzett tevékenységéért fizetett díjazást (megbízási díj, fizikai munkáért járó díjazás), - a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében nem saját dolgozónak fizetett megbízási díjat, szerzői díjat, honoráriumot, újítási és találmányi díjat - a főállásuk szerint más munkáltatóval munkaviszonyban álló, de a főállásuk mellett az adott intézménynél további munkaviszonyt létesítettek részére történő kifizetéseket, - a Bolyai Ösztöndíjat, - az egyéb, nem a rendszeres személyi juttatások körébe tartozó ösztöndíjakat, - a munkaviszonyban nem állók részére fizetett költségtérítéseket, valamint mindazon juttatásokat, amelyek nem sorolhatók be az előbbi jogcímekbe, - a hallgatók demonstrátori díját, - a felmentési idejét töltő munkavállaló részére a munka alóli tényleges felmentés napját követően a felmentési idő végéig kifizetett személyi juttatás összegét, - a prémiumévek ban résztvevők valamennyi személyi juttatások körébe tartozó juttatását. Megbízási díj kifizetésére csak a költségvetési szerv és a megbízott között a feladatra vonatkozóan előzetesen kötött megbízási szerződés alapján kerülhet sor. 53. Munkaadókat terhelő járulékok A számlacsoportban tartjuk nyilván a rendszeres, nem rendszeres és külső személyi juttatások kiadásai után a hatályos jogszabályokban előírt fizetendő társadalombiztosítási járulék, egészségügyi hozzájárulás, táppénz-hozzájárulás valamint a munkaadókat terhelő egyéb járulékok előirányzatát, valamint ezeken a jogcímeken ténylegesen teljesített kiadásokat Szociális hozzájárulási adó Ezen a soron kell tervezni és elszámolni a költségvetési szervek által a foglalkoztatottal a szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetett jövedelmek után fizetett szociális hozzájárulási adót. Itt kell megtervezni és elszámolni a START, START PLUSZ, START EXTRA és START BÓNUSZ kártyával rendelkezők után fizetett az igénybe vehető kedvezménnyel csökkentett szociális hozzájárulási adót is Korkedvezmény-biztosítási járulék Ezen a soron kell tervezni és elszámolni a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló évi LXXX. törvény 20/A. -a szerinti korkedvezmény-biztosítási járulék összegét. A törvény 19. (6) bekezdése alapján a járulék mértéke 13% Egészségügyi hozzájárulás Itt kell tervezni és elszámolni az egészségügyi hozzájárulásról szóló évi LXVI. törvény szerinti kötelezettség összegét (a reprezentáció után fizetendőt is) Táppénz hozzájárulás Ezen a soron kell tervezni és elszámolni az Egyetem által alkalmazott, foglalkoztatott részére a biztosított keresőképtelensége, valamint a kórházi (klinikai) ápolás időtartamára folyósított táppénz egyharmadát képező táppénz hozzájárulást Dologi kiadások 54. Készletbeszerzések 20