Történelemtörténetek

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Történelemtörténetek"

Átírás

1 Történelemtörténetek

2

3 László János Történelemtörténetek Bevezetés a narratív szociálpszichológiába AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST

4 A kiadvány a Magyar Tudományos Akadémia és az OTKA (K 81633) támogatásával készült ISBN Kiadja az Akadémiai Kiadó, az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének tagja 1117 Budapest, Prielle Kornélia u Első magyar nyelvű kiadás: 2012 László János, 2012 A kiadásért felelős az Akadémiai Kiadó Zrt. igazgatója Felelős szerkesztő: Vajda Lőrinc Szerkesztette: Vajda Ambrus Termékmenedzser: Egri Róbert Nyomdai előkészítés: Eredeti Bt. Fedélterv: Berkes Dávid A nyomdai munkálatokat a Prime Rate Kft. végezte Felelős vezető: Tomcsányi Péter Kiadványszám: TK Megjelent: 19,75 (A/5) ív terjedelemben Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a nyilvános előadás, a rádió- és televízióadás, valamint a fordítás jogát, az egyes fejezeteket illetően is. Printed in Hungary

5 Tartalomjegyzék Előszó... 7 Bevezető III. RÉSZ 1. fejezet. 0Narratív pszichológia fejezet.0személyes és szociális identitás fejezet.0nemzeti identitás fejezet. Identitásvonatkozású pszichológiai folyamatok a csoportnarratívumokban fejezet. Érzelemszabályozás történelmi elbeszélésekben fejezet. Narratív kategorikus tartalomelemzés (NarrCat) III. RÉSZ 7. fejezet. A magyar nemzeti identitás jellemzői a csoportközi ágencia, értékelés, érzelmek és kognitív állapotok szempontjából fejezet. Érzelmi mintázatok a magyar történelmi regényekben fejezet. Érzelmek a valós csoportközi konfliktusokban: a csoportközi érzelmek történelmi lehorgonyzása III. RÉSZ 10. fejezet. Kollektív traumák feldolgozása fejezet. A trianoni trauma feldolgozása az iskolai történelemkönyvekben a kognitív folyamatok és az érzelmek szempontjából fejezet. A csoportközi értékelés mint a csoporttrauma érzelmi feldolgozásának mutatója a nemzeti történelem elbeszéléseiben

6 Tartalomjegyzék 13. fejezet. A trianoni trauma feldolgozása a magyar sajtóban az ágencia, a kogníció, az érzelmek és az értékelések változásai mentén fejezet. Összefoglalás és kitekintés Mellékletek 1. melléklet. A kérdőívben szereplő történetek, melyekben a magyarok más csoportokkal szembeni agresszió áldozataiként vettek részt melléklet. A kérdőívben szereplő történetek, melyekben a magyarok más csoportokkal szembeni agresszió elkövetőiként vettek részt melléklet. Történelemtankönyvek, melléklet. A sajtóvizsgálatba bevont napilapok politikai irányultság szerint Irodalomjegyzék Névmutató Tárgymutató

7 Előszó Ennek a könyvnek hosszú története és nagyon sok társszerzője van. Amikor, immáron két évtizede, munkatársaimmal, Ehmann Beával, Pólya Tiborral és Péley Bernadette-tel elkezdtünk tudományos módszereket kidolgozni az elbeszélésben rejlő pszichológiai lehetőségek kiaknázására, elsősorban az élettörténetek és ezzel összefüggésben a személyes identitás kérdései foglalkoztattak bennünket. Ez akkoriban úttörő vállalkozás volt, s mivel járatlan terepen indultunk el, vállalkozásunk kimenetele meglehetősen bizonytalan volt. A kilencvenes évek végétől az akkortájt elindult pécsi pszichológiai doktori iskola hallgatói közül néhányan, dacolva a bizonytalanságokkal, bekapcsolódtak a kutatásba. Pohárnok Melinda, Hargitai Rita és Vincze Orsolya munkája és gondolatai révén a korábban elemzett időélmény, elbeszélői perspektíva és szereplői funkciók mellett a közelítés-távolítás, a tagadás, az önreferencia és a mentális folyamatok pszichológiai implikációinak feltárására is megszülettek az elemző eszközök, amelyek lehetővé tették, hogy az élettörténeti elbeszélésekből a személyek pszichológiai állapotára következtessünk. Az automatikus tartalomelemző programok kifejlesztésében a nyelvtechnológia legkiválóbb magyar szakemberei, Prószéky Gábor, Váradi Tamás, Csírik János és munkatársaik voltak a segítségünkre. A kutatási programot az OTKA és az NKFP pályázatai támogatták. Ennek a kutatási periódusnak az eredményeit a 2005-ben publikált A történetek tudománya. Bevezetés a narratív pszicho- 7

8 Előszó lógiába című, 2008-ban az egyik legrangosabb pszichológiai könyvkiadó, a Psychology Press/Routledge által is megjelentetett kötet foglalta össze. A kutatás során kezdettől fogva tudtam, legalábbis sejtettem és reméltem, hogy a narratív pszichológiát kiterjeszthetjük a szociálpszichológia talán legizgalmasabb kérdéseinek, a csoportidentitásnak és a társadalmi identitásnak a vizsgálatára is. A társadalomtudományi klíma, a kollektív emlékezet iránt a társtudományokban és a szociálpszichológián belül is megnyilvánuló érdeklődés kedvezett ennek a törekvésnek, így az elmúlt évtizedben megkezdhettem a jelen könyvben tárgyalt narratív szociálpszichológia felépítését. Ebben a munkában, amelynek első eredményei Ehmann Beával és Imre Orsolyával közösen írott tanulmányunkban 2002-ben jelentek meg, a doktori hallgatók új generációja csatlakozott a korábbi munkatársakhoz. Fülöp Éva a csoportidentitás alapjainál álló érzelmek vizsgálatában volt társam és több tanulmányban társszerzőm. Szalai Katalin és Ferenczhalmy Réka az aktivitás és az intencionalitás nyelvi algoritmusainak kidolgozásában és az eszközök pszichológiai érvényességének vizsgálatában vállaltak oroszlánrészt, ezáltal megteremtve a csoportidentitás szempontjából ismét csak kulcsfontosságú csoportágencia empirikus vizsgálatának lehetőségét. A velük folytatott közös munkáról is több, a könyvben felhasznált és hivatkozott tanulmány tanúskodik. A csoportközi értékelés pszichológiai folyamatainak nyelvi kifejeződéseit Csertő István rendszerezte, és fejlesztett ki automatikus elemző programot az értékelések vizsgálatára. A csoportközi értékeléssel kapcsolatos eredmények a vele folytatott közös munkának köszönhetők. A könyv társszerzőinek sora azonban itt még nem fejeződik be. A magyar nemzeti identitásra vonatkozó narratív vizsgálatainkat kiegészítettük kérdőíves és kísérletes eljárásokkal is. Ebbe a munkába is sokan kapcsolódtak be. Közülük Somogyváry Ildikó, Banga Csilla és Szabó Zsolt, a magyar sajtóval kapcsolatos hosszmetszeti vizsgálat kapcsán pedig Ilg Barbara nevét tartom fontosnak megemlíteni. És akkor még nem beszéltem az első és második generációs munkatársak újabb hozzájárulásairól. Ehmann 8

9 Előszó Bea közreműködése nélkül a NooJ nyelvi fejlesztő környezetet nem tudtuk volna saját módszertani környezetünkké tenni, és nem lehetett volna az elemzésbe bevonni az identitáskonstrukció szempontjából megkerülhetetlen szemantikai szerepeket. Péley Bernadette a kollektív traumafeldolgozással kapcsolatos vizsgálatokhoz járult hozzá, Hargitai Rita az önreferencia vizsgálatát alkalmazta csoportközi viszonyokra, míg Vincze Orsolya és Pólya Tibor az elbeszélői perspektíva elemzését terjesztette ki és értelmezte a csoportidentitás szempontjából. Miközben nem kis büszkeséggel sorolom fel a narratív szociálpszichológia megszületésében tevőleges szerepet vállaló munkatársaim nevét, nem feledkezhetem el azokról a hazai és külföldi kollégáimról, akik támogatták vállalkozásunkat, és baráti kritikájukkal, illetve tanácsaikkal járultak hozzá fogalmaink és módszerink pontosításához. Ők is sokan vannak, közülük csak a legkitartóbbaknak, Pléh Csabának és Forgács Józsefnek tudok itt köszönetet mondani. A kollektív emlékezet, a történelmi elbeszélés és az identitás kérdései a történészeket is foglalkoztatják. Könyvünk jelentős részében a magyar nemzeti identitás konstrukciójának szociálpszichológiai folyamatait boncolgatjuk, ezért az általunk vizsgált kérdések történész kollégáink figyelmét is felkeltették. Munkáikból és észrevételeikből számos gondolatot tudtunk hasznosítani. Ezen a téren mindenekelőtt Ormos Máriának és Gyáni Gábornak mondok köszönetet. Mire egy kutatásból kézirat és a kéziratból könyv lesz, nagyon sok közreműködő odaadó és szakszerű munkájára van szükség. Közülük ismét csak két szereplőt emelek ki. A kézirat előkészítéséért Bogdán Bencének, a könyv kiadói gondozásáért Vajda Lőrincnek tartozom köszönettel. Végül, de nem utolsósorban feleségemnek, Péley Bernadettenek mondok köszönetet, aki a könyv megszületéséhez vezető út minden pontján társam volt, és ebben az értelemben ő az első számú társszerző. 9

10

11 Bevezető A narratív szociálpszichológia szókapcsolat első látásra újdonságnak tűnhet, miközben gyökerei legalábbis Halbwachs (1925, 1941, 1950) kollektív emlékezet -elméletéig nyúlnak vissza. A Durkheim-tanítvány Halbwachs erőteljesen érvelt amellett, hogy a narratívumok fontos szerepet töltenek be a társas tapasztalatok megfogalmazásában és szervezésében. Úgy vélte, hogy világuk megértése érdekében az emberek történeteket alkotnak, és ezeket meg is osztják egymással. Álláspontja szerint a közösségi érzést és az emberek csoportidentitását egyaránt a narratívumok hozzák létre, és még a legindividuálisabb emlékeink társas lehorgonyzása is a narratívumok révén valósul meg. Elméletének alátámasztására Halbwachs empirikus vizsgálatokat is végzett. A Szentföld legendaszerű helyrajzát mint a kollektív emlékezet egyik megjelenési formáját tárgyalva az emlékezetbeli Palesztina példáján mutatta ki, hogy nem csupán minden korszak, hanem lényegében minden csoport, azaz minden hitbéli irányzat az identitásának megfelelő sajátos módon köti helyszínekhez és monumentumokhoz a maga sajátos emlékeit (Halbwachs 1941). Van két másik forrásvidéke is a narratív szociálpszichológiának, amelyek a történelmi megismerés terepén találhatók. Az egyik a francia Annales iskola által kezdeményezett mentalitástörténet. Marc Bloch, Lucien Febre és tanítványaik a kulturális antropológus Claude Levy-Bruhl primitív mentalitás -fogalmát felhasználva a történelem illetékességét a politika- és gazda- 11

12 Bevezető ságtörténeten túl kiterjesztették az eszmék történetének tanulmányozására is, beágyazva azt a társadalom történetébe (lásd Ricoeur 2000, különösen ). A mentalitástörténetben a kollektív emlékezet kategóriája a társadalomban elterjedő eszmékre, illetve ezek dinamikájára vonatkozik. A dinamika magyarázatára időről időre pszichológiai fogalmakat is igénybe vesznek, a holokauszttal kapcsolatos emlékezés és társadalmi nézetek alakulásában például erőteljesen támaszkodnak Freud traumaelméletére, illetve gyászmunka-koncepciójára (lásd Gyáni 2010). A másik történettudományi előzmény a pszichohistória, ami a történelmi eseményekkel és folyamatokkal kapcsolatos pszichológiai magyarázatokra irányul. A történettudomány hagyományosan a mi történt? kérdésével foglalkozik. Ezt egészítette ki a miért történt? kérdésével demause (1975), aki az általa megalkotott pszichohistóriát a történelmi motiváció tudományának nevezte. A pszichohistória, amely utóbb a történelmi folyamatok pszichoanalitikus, illetve mélylélektani értelmezéseinek széles körét magában foglalta, a történettudományon belül meglehetősen elszigetelt maradt, a pszichológiában viszont, különösen a második világháborút követően, a fasizmus jelenségeinek értelmezésében fontos szerepet játszott. Részben a pszichohistoria empirikus megalapozatlanságából fakadó elégedetlenség vezetett el azután napjainkban a rendszeres tudományos pszichológiai ismereteket a történelmi folyamatokra alkalmazó történeti pszichológia kibontakozásához (lásd Kiss 2011). A narratív szociálpszichológia is azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a pszichológiában felhalmozott, elsősorban a személyközi és csoportközi viszonyokra, illetve a személyes és szociális identitásra vonatkozó tudományos ismeretanyagot a történelem egy sajátos aspektusának megértésére alkalmazza. Nevezetesen arra, hogy megvilágítsa, milyen szerepet játszik a múlt reprezentációja az emberek jelenbeli életében. Ennek a feladatnak az elvégzéséhez a kollektív emlékezet kutatásokban, a poszichohistóriában, a történeti pszichológiában és természetesen az empirikus szociálpszichológiában rendelkezésre álló források mellett szükség 12

13 Bevezető volt a tudományos narratív pszichológia kifejlesztésére (László 2003, 2005, 2008a, 2008b, 2011; László Ehmann 2012). A tudományos narratív pszichológia elveit és módszereit az 1. fejezetben mutatjuk be részletesebben, most csupán annyit vetítünk előre, hogy ez a megközelítés az élettörténet és az identitás szoros összefüggéséből kiindulva az élettörténeti elbeszélés narratív nyelvi kompozíciójának empirikus elemzése révén következtet a személyes identitásnak a társas adaptáció szempontjából lényeges állapotaira. Pléh (2000) hívja fel a figyelmet arra, hogy A pszichológia egyik alapvető problémája, hogy az emberről oksági tudományt szeretne létrehozni, csakhogy az ember mint jelentéseket létrehozó és használó lény kicsúszni látszik az oksági modell érvénye alól. Ebben a dilemmában a történeti mozzanat a maga nem egyetemes, lokálisan érvényes szabályszerűségeivel az interpretatív dimenzió terepén állítódik szembe az ember oksági értelmezésével. Amikor az ember történetet mond, legyen az személyes élettörténet vagy történelemtörténet, azaz csoporttörténet, jelentést alkot. A történetek értelmezése is a jelentésadás síkján zajlik. Maga az értelmezés egy másik elbeszélés, amelynek igazságát nem az oksági következtetések általános érvényessége, hanem a narratív koherencia biztosítja. Ugyanakkor a történetek a bennük és velük élő emberek számára pszichológiai realitást képviselnek. Életüket ugyanúgy képesek befolyásolni, mint a fizikai körülmények. A pszichológiának tehát, ha nem akar megrekedni az örökös jelenben, másrészt nem kíván lemondani az emberi viselkedés empirikusan ellenőrizhető oksági magyarázatáról, a történetekben megvalósuló jelentésalkotás szabályszerűségei felé kell fordítania a figyelmét. A narratív pszichológia éppen ezen a területen hoz jelentősen újat, mivel megmutatja, hogy a korábban nem vagy csak interpretáció révén kezelhető problémák az elbeszélő nyelv és a narratív kompozíció pszichológiai jelentéseinek előzetes tudományos ellenőrzése által empirikus vizsgálat tárgyává tehetők. A narratív szociálpszichológia a történelem narratív természetéből kiindulva (White 1992/1997) a történelmi szövegeket te- 13

14 Bevezető kinti hasonlóan az élettörténet és a személyes identitás kapcsolatához a csoportok, adott esetben a nemzeti-etnikai csoportok identitásának hordozójaként és kifejeződéseként. A szociálpszichológia megannyi kontextusfüggetlen, laboratóriumi feltételek között tanulmányozott jelenségét a nemzeti-etnikai történelmek kontextusához kötve hivatásos történészek, laikusok és a nyilvános történelem, például a média történelmi elbeszéléseiből a számítógépes tartalomelemzés előzetesen kipróbált és ellenőrzött eszközeinek alkalmazásával következtet a jelenbeli csoportidentitásra és az identitással összefüggő szociálpszichológiai jelenségekre. Álljon itt egy előzetes példa. Narratív szociálpszichológiai eljárássokkal elemeztük egy ötszáz fős mintának a magyar és európai történelem pozitív és negatív eseményeiről elbeszélt történeteit, a magyar általános és középiskolás történelemkönyvek széles mintájának 10 jelentős történelmi eseménnyel kapcsolatos szövegeit, valamint a magyar középiskolai történelemkönyvek 1900 és 1960 közötti mintájának a honfoglalásra, a kiegyezésre és Trianonra vonatkozó szövegeit. Könyvünk fejezetei bemutatják, hogy az eredmények számos ponton lehetővé tették a magyar nemzeti identitásról korábban teoretikusan megfogalmazott feltevések empirikus ellenőrzését. Ebből az anyagból két eredményt emelek ki, amelyek azáltal világítanak rá a magyar identitáskonstrukció sajátosságaira, hogy jelentős mértékben eltérnek a csoportközi konfliktusokkal kapcsolatos laboratóriumi vizsgálatok eredményeitől. A szociálpszichológiai kísérletek visszatérő eredménye, hogy a rivális csoport tagjait kevesebb másodlagos szociális érzelemmel ruházzuk fel, mint a saját csoportunk tagjait. Hajlunk arra, hogy a külső csoportok tagjainak primer érzelmeket tulajdonítsunk. Ezt a jelenséget nevezik infrahumanizációnak (Leyens Paladino Rodriguez Vaes Demoulin Rodriguez Gaunt 2000). Az elsődleges, másodlagos és kollektív érzelmekre, valamint ezeknek az érzelmeknek a szereplői csoportokhoz történő hozzárendelésére kidolgozott tartalomelemző programmal (Fülöp László 2006) kapott eredmények mind a történelemkönyvek, 14

15 Bevezető mind naiv történelmi elbeszélések esetében azt jelezték, hogy a magyar történelmi tapasztalatok a negatív primer érzelmek mentén szerveződnek: a magyar történelem érzelmi reprezentációjának magvát az olyan érzelmek alkotják, mint a félelem, a szenvedés, a fájdalom és a harag. A negatív érzelmek még pozitív események, mint például a forradalmak esetében is dominálnak, miközben ezeknél az eseményeknél a remény és a lelkesedés érzelmei társulnak hozzájuk. A félelem remény lelkesedés érzelemtriász más, a csoportközi érzelmeket kísérleti elrendezésben vizsgáló kutatásunkban is megjelent (Fülöp László 2008). A fenti érzelmi mintázat teljes mértékben összecseng Bibó (1986b) elemzésével a magyar történelmi pálya és a közösségi hisztéria összefüggéséről. Hasonlóképpen, az utóbbi évek szociálpszichológiai kutatásai (például Kashima 2004) rávilágítottak, hogy a pozitív identitás szempontjából lényeges, hogy a jelentős pozitív történelmi eseményekben a saját csoportot mint cselekvőképes ágenst tudjuk megélni. A kényszer esetleges magas szintje ennek nem mond ellent. Sőt, az erős elnyomással szemben vagy kényszerhelyzetben tanúsított ellenállás és eltökéltség emeli a hatékonyság, az ágencia és a kontroll érzését. Ebből a szempontból mind a történelemkönyvekkel, mind a történelmi elbeszélésekkel kapott eredmények összhangban vannak az elvárásokkal, vagyis a pozitív történelmi eseményekben erőteljes magyar ágencia jelenik meg (Szalai László 2008). A cselekvési szándékokkal kapcsolatban elemeztük a cselekvési lehetőségek szövegbeli megjelenését is. A magyar identitáskonstrukció szempontjából lényegesnek tűnik, hogy ezek a lehetőségek elsősorban nem mérlegelhető cselekvési alternatívákként jelennek meg, hanem nagyrészt a cselekvések kapcsán remélt jövőbeni lehetőségekre vonatkoznak. Ebben az eredményben ismét csak a Bibó által kárhoztatott magyar illuzionizmus köszön vissza. Bízunk abban, hogy könyvünk képes lesz végigvezetni a narratív szociálpszichológia elméleti alapjain és módszertanán, és a magyar nemzeti identitás jelenbeli konstrukciójáról is új, tudományosan megalapozott ismeretekkel szolgál. 15

16 3. fejezet Nemzeti identitás A nemzet vitatott kategóriája A történészek (szociológusok, politológusok) között nincs egyetértés a nemzet mibenlétét illetően. A szociálpszichológusok ezzel szemben egyetértenek abban, hogy legalábbis a nyugati civilizációban az emberek számára, bárhogyan is gondolkodjanak róla, az egyik legfontosabb vonatkoztatási csoport a nemzet. Akár politikai célok érdekében kitalált konstrukciónak tekintjük a nemzetet, mint azt például Hobsbawm (1992/1997) teszi, akár Andersont (1991) követve a könyvnyomtatás által teremtett kulturális térben elképzelt közösségnek vagy Gellner (1983) nyomán a munkamegosztás következtében létrejött modernkori képződménynek tartjuk, akár az etnoszimbolisták, például A. Smith (1991) álláspontját elfogadva azt valljuk, hogy a modern nemzetek szorosan kapcsolódnak a régi etnikumokhoz, melyek jellegzetes mitológiát, szimbólumokat és kultúrát biztosítanak számukra (magyarul lásd Bretter Deák 1995; Kántor 2004; Schöpflin 2003; összefoglalóan lásd Gyáni 2005), szociálpszichológusként azokra a nem egyszer irracionálisnak tűnő viselkedésekre kell magyarázatot adnunk, amelyek az emberek nemzeti hovatartozásából erednek. A szociálpszichológiában a nemzet olyan csoportként jelenik meg, amelyhez az egyén érzelmileg kötődik, amellyel azonosul. Elsajátítja a csoportra jellemző kulturális szimbólumokat, részesedik a csoport múltjában, az eseményeket a csoport perspektívájából képes szemlélni, átveszi a csoportra jellemző attitűdöket, 83

17 Nemzeti identitás értékeket, viselkedési mintákat és megküzdési módokat. A nemzet kérdése a szociálpszichológiában három területen került előtérbe. Hagyományosan a nemzeti karakter kérdéseként, később a sztereotípiák majd a szociális identitás problematikájaként jelent meg. Nemzetkarakterológia Gordon Allport klasszikus meghatározása szerint a nemzeti karakter fogalmának tartalmát azok a közös vonások képezik, amelyek tekintetében egy nemzet tagjai minden etnikai, faji, vallási vagy egyéb különbözőségeik mellett, nézeteik és magatartásuk bizonyos alapvető modelljeiben jobban hasonlítanak egymásra, mint egyéb nemzetek tagjaira (Allport 1958/1977: 115). Hasonlóan definiálja a nemzeti karakter fogalmát Inkeles és Levinson (1954: 983), akik a szociálpszichológia klasszikus kézikönyve (Lindsey Aronson 1954) számára foglalták össze a nemzeti jellemmel foglalkozó kutatásokat: a nemzeti karakter a személyiség olyan viszonylag tartós jellemzőire és mintázataira vonatkozik, amelyek egy társadalom felnőtt tagjai között modálisnak tekinthetők. A leíró tipológia szintjén a pszichológiai vizsgálódásokat megelőzően is számos kísérlet történt arra, hogy az egyes népeket jellemző tulajdonságegyütteseket megragadják. A nemzetközi példatárból elegendő itt csupán a filozófus David Hume-ra utalni, aki egyszersmind a nemzeti jellem fogalmában rejlő sztereotipizálási kockázatot is felvetette: Okunk van arra, hogy egy franciától több szellemességet és könnyedséget várjunk el, mint egy spanyoltól, jóllehet Cervantes spanyol volt. Az angolokról természetes módon azt gondoljuk, hogy többet tudnak, mint egy dán, noha Tycho Brache (a kiváló csillagász) Dániában született (Hume 1748: 7 198). Az egyik legkorábbi pszichológiai tárgyú munka magyar nyelven is a nemzeti jellem tárgykörében született a katolikus pap és teológus, Rónay Jácint tollából. Rónay (1847/2001) nemcsak az angol, a francia, a német, a magyar, az 84

18 Nemzetkarakterológia olasz és az orosz nemzeti jellemzőket hasonlította össze, hanem a nemek és életkorok szerinti összehasonlítást is elvégezte. A tizenkilencedik században, illetve a huszadik század első felében a nemzeti sajátosságokat a természettől eredeztették. Le Bon (1917), Wundt ( ) vagy McDougall (1920) elgondolása szerint egy nép lelki alkata a távoli múltból eredő beállítódásokkal vagy ösztönökkel jellemezhető, mely ösztönök a népcsoport természetes kialakulása során fejlődtek ki. Mint Le Bon (1917: 59) írja, egy nép ősi lelke meghatározza az adott nép egész fejlődését. A politikai felfordulások legfeljebb árnyalni képesek ennek a léleknek a kifejeződését ; vagy egy nép kultúrája csupán lelkének külső ruházata, látható kifejeződése annak a láthatatlan léleknek, amelyik irányítja őt (Le Bon 1917: 64, idézi Reicher Hopkins 2001: 28). A néplélek természetes esszenciájának vagy lényegének keresése a két világháború között virágzó szellemtudományos lélektan tipológiai irányzataiban új lendületet kapott. Magyarországon ezt az irányzatot Prohászka Lajos (1936) mellett aki sok vitát kiváltott, egyebek között a Magyar Szemle nevezetes Mi a magyar? vitáját is inspiráló művében a német lelki alkatot a vándor, a magyart pedig a bujdosó vonásaival jellemezte a politikai lélekről értekező Korniss Gyula (1934), illetve Lükő Gábor (1942/1987) stb. munkái képviselték. Ennek az irányzatnak sajátos leágazása Karácsony Sándor munkássága, aki a magyar észjárást a magyar nyelv strukturális sajátosságaiban vélte megragadni. Abból a tényből, hogy a magyar valóban szívesebben él a kapcsolt, ellentétes, következményes, választó és magyarázó mondatpárokkal, mint az ún. mellékmondatokkal, tehát mellérendelő nyelv (Karácsony 1976: 20), a magyarság olyan tulajdonságait vezeti le, mint a tekintélyi viszonyok sajátos felfogása vagy a passzív rezisztenciára való hajlandóság. A két világháború közötti időszakban az antropológia és a szociológia területén is fellendültek az etnikai csoportok jellemzőire vonatkozó kutatások. Ezekben a kutatásokban már nem a csoportlélek, amit Floyd Allport (1924), a szociálpszichológiában a módszertani individualizmus egyik első jelentős 85

19 Nemzeti identitás képviselője téves, tartalmatlan fogalomként utasított el (group fallacy), hanem a csoportot alkotó egyének jellemzői képezték a vizsgálat tárgyát. Az egyént a kultúra hordozójának és kifejezőjének tekintették, az egyénektől nyert verbális és viselkedéses adatokat a kultúrára vonatkoztatták. Ezek a többnyire leíró vizsgálatok azt voltak hivatva demonstrálni, hogy az egyének viselkedéses jellemzői és attitűdjei az adott kultúrából eredeztethetők. A kutatók által alkalmazott pszichológiai modell szinte kizárólagosan a freudi pszichoanalízis, illetve annak újabb változatai voltak. Kardiner (1945) kulturális alapszemélyisége (basic personality), Linton (1945) modális személyisége (modal personality), Fromm (1941) szociális karaktere (social character), Benedict (1946) és M. Mead (1937) kulturális személyiség irányzata jelentős különbségeik ellenére lényegében osztoztak a fenti előfeltevésekben. Ez az irányzat a második világháborút megelőző, a világháborús és az azt követő években különösen erőteljes volt, mivel a politika támpontokat remélt tőle ahhoz, hogy a potenciális és tényleges ellenségek pszichológiai gyengeségeit kitapogassa, illetve a háborúban megtörtént borzalmakra magyarázatot találjon. A nemzeti vagy etnikai szempont és a pszichoanalitikus értelmezési keret a kulturális pszichológiában a múlt század hatvanas-hetvenes éveitől kezdődően háttérbe szorult, és a kultúraközi vizsgálatok figyelme elsősorban pszichológiai részfolyamatok, például az érzelemfelismerés vagy az oktulajdonítás folyamatai felé fordult. Ami a nemzetkarakterológia szellemtudományos megközelítését illeti, a nagy ívű monográfiák és esetenként heves viták dacára a szociálpszichológiában ezek a gondolatok nem vertek gyökeret. Egyetérthetünk Szekfű Gyulával, aki a Magyar Szemle Mi a magyar? kötetének bevezetőjében a következőket írja: áttanulmányozva az idegen népekről készült, tudományos igénnyel megalkotott jellemképeket és azok módszereit, lehangolva fordulunk el tőlük. Már az elkészített jellemrajzok tartalma is lehangoló: ha a nemzeten kívül álló készíti el, tőle idegen népről, teli van kritikával és kevés elismeréssel; a megfordított 86

20 Nemzeti sztereotípiák eset csupán sugárzó megelégedés, önelégültség szolgáltatja az alapszínt, ha a nemzethez tartozó írja le népe tulajdonságait (Szekfű 1939: 9). A mai megítélés nem sokban különbözik a Szekfű Gyuláétól. Kiss Zsuzsa (2011) történettudományi doktori értekezésében ugyancsak áttekinti a nemzeti karakterről folytatott vitákat, megállapítva, hogy a nemzetkarakterológiai írások és viták esszéisztikus jellegüknél fogva ritkán érik el a tudományosság szintjét. Nemzeti sztereotípiák Amíg a nemzeti jellem objektív megismerésére irányuló törekvések kevéssé bizonyultak sikeresnek, a nemzeti vagy etnikai csoportok szociálpszichológiai vizsgálatában a múlt század harmincas éveitől kezdődően jelentős sikereket könyvelhetett el a nemzeti sztereotípiák kutatása. Jóllehet a nemzeti sztereotípiák Katz és Braly (1933) által kezdeményezett vizsgálataiban időről időre felmerül a sztereotípiák igazságtartalmának a kérdése, vagyis az, hogy ezek a sémák mennyire valósághűen ragadják meg egy népcsoport jellemzőit, a sztereotípiakutatás hangsúlya egyértelműen a csoportok észlelésének folyamataira helyeződött át. A nemzeti sztereotípiák kutatói tehát nem egy nemzet jellemző tulajdonságaira kíváncsiak, hanem arra, hogy az észlelők egy csoportja miként észlel egy másik csoportot (vö. Hunyady 2001: 39), illetve milyen tényezők befolyásolják a sztereotípiák alakulását. Ilyen tényező lehet például a csoportközi viszony jellege: a csoportközi konfliktus növeli a rivális csoportról alkotott kép negativitását, vagy felléphetnek egyszerű információfeldolgozási korlátok, mint amilyen például az illuzórikus korreláció: bizonyos tulajdonságok előfordulási gyakoriságáról és együttjárásáról alkotott téves elképzelés (Hamilton 1981). A sztereotipizálás motivációs és kognitív hátterével kapcsolatban az elmúlt évtizedben is érdekes eredmények születtek. Leyens és munkatársai meggyőző kutatási eredményei szerint például az sztereotipizálás és diszkrimináció egyik alapfolyama- 87

21 Nemzeti identitás ta az infrahumanizáció, amikor is a külső csoport tagjait a humán esszenciák közé tartozó emberi érzelmektől megfosztjuk, és csak alapérzelmeket tulajdonítunk nekik. A magyar nemzeti autosztereotípiáról és a magyaroknak más népekről alkotott sémáiról Hunyady (1981, 1996), illetve Csepeli (1985, 1992) közölt részletes eredményeket. Nacionalizmus és nemzeti karakter A nemzet fogalma szorosan összekapcsolódik a nacionalizmus, a nacionalista ideológia fogalmával. A nemzeti érzés kialakulásának idejét és a nacionalista ideológia hatásait illetően ismét csak eltérő álláspontok fogalmazódnak meg. Ugyanakkor magának a modern nacionalizmus gondolatrendszerének a megszilárdulását a legtöbb történész a 18. század végére teszi (Smith 2004: 39). E gondolatrendszer szerint a világ különálló nemzetekre oszlik, mindegyik nemzetnek megvan a maga speciális karaktere, a nemzetek mindenfajta politikai hatalom egyedüli forrásai, az emberek szabadságának záloga, hogy valamely autonóm nemzethez tartozzanak, és a nemzetközi béke és biztonság attól függ, hogy a nemzeteknek megvan-e az autonómiája saját államukban. Shafer (1983: 3) szerint a nacionalizmus Olyan érzés (hiedelem), amely egy csoportot, amely valósan vagy elképzelten közös történelemmel rendelkezik, valamint igénye van arra, hogy a jövőben is külön csoportként éljen, egyesít. Továbbá ez az érzés elválasztja ezt a csoportot más hasonló csoportoktól, elsősorban más nemzetektől. A nacionalizmus ideológiájával szemben áll a nemzetek és a nemzeti jelleg történeti fejlődésének gondolata. E szerint a nemzet és a nemzeti jelleg nem örök és nem változatlan, hanem a történeti fejlődés eredménye. Mint Szűcs Jenő írja, egy nemzet karaktere nem a nemzeti lét feltétele, hanem az adott nemzeti fejlődés produktuma. Nem történelemformáló faktor, hanem a valóságos történelemformáló faktorok folyton alakuló függvénye. Nem a nemzeti lét kontinuitásának hordozója, hanem a 88

SZÓTÁRAK ÉS HASZNÁLÓIK

SZÓTÁRAK ÉS HASZNÁLÓIK SZÓTÁRAK ÉS HASZNÁLÓIK LEXIKOGRÁFIAI FÜZETEK 2. Szerkesztőbizottság BÁRDOSI VILMOS, FÁBIÁN ZSUZSANNA, GERSTNER KÁROLY, HESSKY REGINA, MAGAY TAMÁS (a szerkesztőbizottság vezetője), PRÓSZÉKY GÁBOR Tudományos

Részletesebben

TARTALOM Előszó 1. FEJEZET / A MEGISMERŐ FOLYAMATOK Juhász Márta Laufer László 1.1 Bevezetés 13 1.2 Az érzékelés (szenzáció) 14 1.2.1 Abszolút küszöb 15 1.2.2 Különbségi küszöb 16 1.3 Az észlelés (percepció)

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

Dr. Halász László az MTA doktora, tudományos tanácsadó

Dr. Halász László az MTA doktora, tudományos tanácsadó Dr. Halász László az MTA doktora, tudományos tanácsadó Szociálpszichológiai Osztály Tel.: közvetlen: 279 6091 mellék: 6091 VH.1. emelet 119. szoba E-mail cím: mailto:halasz[kukac]mtapi[pont]hu PUBLIKÁCIÓK

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A KÁBÍTÓSZER KIPRÓBÁLÁSÁNAK OKAIRÓL

A KÁBÍTÓSZER KIPRÓBÁLÁSÁNAK OKAIRÓL A KÁBÍTÓSZER KIPRÓBÁLÁSÁNAK OKAIRÓL az egyetemi hallgatók körében végzett vizsgálatok alapján SZERKESZTETTE: Münnich Ákos Budapest, 2003 A könyv a Debreceni Egyetem, a GYISM (pályázati kód: KAB-KT-02-34),

Részletesebben

A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk

A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk Összeállította: dr. Pék Győző Forrás: Csabai-Molnár: Egészség, betegség, gyógyítás Medicina Laikus teóriák az egészségről és annak elvesztéséről A stressz,

Részletesebben

SZEMÉLYÉSZLELÉS. 1. Fizikai észlelés. 2. Szociális észlelés (rejtett minőségekre irányul)

SZEMÉLYÉSZLELÉS. 1. Fizikai észlelés. 2. Szociális észlelés (rejtett minőségekre irányul) SZEMÉLYÉSZLELÉS 1. Fizikai észlelés 2. Szociális észlelés (rejtett minőségekre irányul) A személyészlelés pontossága - 1 Arckifejezés értékelése érzelemkeltő helyzetekben exponált fényképek alapján: alapérzelmeket

Részletesebben

Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT

Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST Fordította GÁSPÁR CSABA LÁSZLÓ Lektorálta GÖRFÖL TIBOR ISBN Kiadja az Akadémiai

Részletesebben

Szociálpszichológia I.

Szociálpszichológia I. Szociálpszichológia I. BTPS241BA Bernáth Ágnes 1. A szociálpszichológiai kutatás történeti előzményei (a szociálpszichológia definíciója; történeti áramlatok és aktuális témák a szociálpszichológiában;

Részletesebben

1 KAPCSOLATI MARKETING

1 KAPCSOLATI MARKETING KAPCSOLATI MARKETING 1 2 MARKETING SZAKKÖNYVTÁR Sorozatszerkesztõ Veres Zoltán 3 Ed Little Ebi Marandi KAPCSOLATI MARKETING AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST 4 Az eredeti mû: Ed Little, Ebi Marandi: Relationship

Részletesebben

Az erkölcsi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016

Az erkölcsi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016 Az erkölcsi nevelés Dr. Nyéki Lajos 2016 Bevezetés Az erkölcsi nevelés lényegében magatartásformálás, amelynek során a társadalom igényeinek megfelelő tartós magatartásformák kialakítására törekszünk.

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

MESTERSÉGES INTELLIGENCIA ÉS HATÁRTERÜLETEI

MESTERSÉGES INTELLIGENCIA ÉS HATÁRTERÜLETEI MESTERSÉGES INTELLIGENCIA ÉS HATÁRTERÜLETEI MESTERSÉGES INTELLIGENCIA ÉS HATÁRTERÜLETEI INTERJÚK KUTATÓKKAL AKADÉMIAI KIADÓ Szerkesztette Kömlõdi Ferenc Az elõszót írta: Tatai Gábor ISBN Kiadja az Akadémiai

Részletesebben

Az egyén és a csoport A szociálpszichológia alapfogalmai. Osváth Viola szeptember. 18

Az egyén és a csoport A szociálpszichológia alapfogalmai. Osváth Viola szeptember. 18 Az egyén és a csoport A szociálpszichológia alapfogalmai Osváth Viola 2012. szeptember. 18 Szociálpszichológia Az egyén és a társadalom kapcsolatát ragadja meg Társas lény Fontos szerepe a társaknak Festinger:

Részletesebben

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány.

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése A diszpozíciókat úgy is elképzelhetjük,

Részletesebben

A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk le

A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk le NYELVTANULÁSI MOTIVÁCIÓ AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁSOK KÖRÉBEN: KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ VALÓ CSATLAKOZÁS ELŐTT ÉS UTÁN (T47111) A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk

Részletesebben

További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan:

További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan: Tudomány és kultúra További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan: Korok és démonok Dombi Péter: Hiszem

Részletesebben

Kisebbségi és többségi identitáselemek a Volkan-elmélet tükrében. Mirnics Zsuzsanna Nacsa Nella

Kisebbségi és többségi identitáselemek a Volkan-elmélet tükrében. Mirnics Zsuzsanna Nacsa Nella Kisebbségi és többségi identitáselemek a Volkan-elmélet tükrében Mirnics Zsuzsanna Nacsa Nella Az identitás megőrzése, mint sajátos kisebbségi jellemző A kisebbségi identitás része a lényegesnek ítélt

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába (Készítette: Osváth Katalin tanácsadó szakpszichológus) Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. ÁPRILIS. 01. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001

Részletesebben

Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen

Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL Írásbeli vizsga: teszt + esszé (60 perc) 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen I. Az ókori kelet 9. évfolyam Mezopotámia

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Politológia 2. I. Politikai rendszer funkciói II. A politikai rendszer elemei 2013. I. Politikai rendszer funkciói 1) A társadalom felé 2) A politikai rendszeren

Részletesebben

Szociálpszichológia ajánlott kutatási témák

Szociálpszichológia ajánlott kutatási témák AJÁNLOTT KUTATÁSI TÉMÁK A Szociálpszichológia Tanszék oktatói, kutatói régóta elkötelezettek a hallgatói tudományos munkák támogatásában. A bolognai képzés keretében megvalósuló mestermunkák elkészítésésének

Részletesebben

Név: Fogarasi Mihály; 1957. 09. 19. Pszichológus; ELTE BTK 1983. Tudományos fokozat: PhD 2005.; Pszichológia tudomány

Név: Fogarasi Mihály; 1957. 09. 19. Pszichológus; ELTE BTK 1983. Tudományos fokozat: PhD 2005.; Pszichológia tudomány Név: Fogarasi Mihály; 1957. 09. 19. Pszichológus; ELTE BTK 1983. Tudományos fokozat: PhD 2005.; Pszichológia tudomány Jelenlegi és korábbi munkahelyei: Jelenleg: NKE RTK Magatartástudományi Tanszék; főiskolai

Részletesebben

A személyiségtanuláselméleti megközelítései

A személyiségtanuláselméleti megközelítései Boross Viktor A személyiségtanuláselméleti megközelítései tanulás: viselkedésváltozás a tapasztalatok függvényében (pszichoterápia: viselkedésváltozása pszichoterápiás tapasztalatok függvényében) tanulás

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 1 SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA I. KISEBBSÉGSZOCIOLÓGIA SZAKIRÁNYON: DR. SZABÓ-TÓTH KINGA 1. A kisebbségi identitás vizsgálata 2. Kisebbségi csoportok társadalmi

Részletesebben

A kultúra szerepe a fájdalomban

A kultúra szerepe a fájdalomban A fájdalom A fájdalom nem kizárólagosan testi jelenség, hanem a test, az elme és a kultúra együttműködéseként áll elő. A fizikai élmény elválaszthatatlan kognitív és érzelmi jelentőségétől. Az egészséges

Részletesebben

Boldogság - itthon vagy külföldön? Kőrössy Judit Kékesi Márk Csabai Márta

Boldogság - itthon vagy külföldön? Kőrössy Judit Kékesi Márk Csabai Márta Boldogság - itthon vagy külföldön? Kőrössy Judit Kékesi Márk Csabai Márta Boldogság kutatás 1960-as évek: mai értelemben vett boldogság kutatások kezdete 1980-as évek: szubjektív jóllét fogalma 1990-es

Részletesebben

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás jellemző sajátosságai A pedagógiai kutatás célja a személyiség fejlődése, fejlesztése során érvényesülő törvényszerűségek,

Részletesebben

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Pszichoszociális elméletek Jellemzői: Pszichoanalitikus gyökerek Az Ego társas aspektusát hangsúlyozzák Pszichoszociális elméletek Csoportjai: Tárgykapcsolat-elméletek:

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5. Etika Bevezető Oktatási cél: A kurzus célja az etika körébe tartozó fogalmak tisztázása. A félév során olyan lényeges témaköröket járunk körbe, mint erény erkölcsi tudat, szabadság, lelkiismeret, moralitás,

Részletesebben

Kutyagondolatok nyomában

Kutyagondolatok nyomában Kutyagondolatok nyomában Gyorsuló tudomány Sorozatszerkesztõ: Szívós Mihály A sorozat kötetei: Pataki Béla: A technológia menedzselése (2005) Máté András: Magyar matematikusok és a filozófia (elõkészületben)

Részletesebben

1. A másik ember megértése 2. Az empátia fogalmának kialakulása és fejlődéstörténete a modern lélektanban

1. A másik ember megértése 2. Az empátia fogalmának kialakulása és fejlődéstörténete a modern lélektanban TARTALOMJEGYZÉK 1. A másik ember megértése...11 Áttekinthető emberi világ...11 A rang és a formális viszonyok szerepe...12 A másik érdekessé válik...13 Új kommunikációs nehézségek...14 Az egyén szubjektív

Részletesebben

TÖRTÉNELEM MESTERKÉPZÉSI SZAK MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT Érvényes a 2016/2017. tanévtől

TÖRTÉNELEM MESTERKÉPZÉSI SZAK MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT Érvényes a 2016/2017. tanévtől Felvétele Kreditpont Követelmény típusa Heti óraszám Ajánlott félév Felvétel típusa Meghirdető tanszék/intézet TÖRTÉNELEM MESTERKÉPZÉSI SZAK MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT Érvényes a 2016/2017. tanévtől

Részletesebben

A neveléslélektan tárgya

A neveléslélektan tárgya Szentes Erzsébet Sapientia EMTE, Tanárképző Intézet 2014 A neveléslélektan tárgya a felnevelkedés, a szocializáció, a nevelés, a képzés ezek szereplői és intézményei elsősorban a szociális (társas) környezet

Részletesebben

Összefoglaló munka a csehszlovákiai magyarság 1945-1989 közötti történetéről

Összefoglaló munka a csehszlovákiai magyarság 1945-1989 közötti történetéről BAJCSI ILDIKÓ Összefoglaló munka a csehszlovákiai magyarság 1945-1989 közötti történetéről Popély Árpád: Fél évszázad kisebbségben. Fejezetek a szlovákiai magyarság 1945 utáni történetéből. Somorja, Fórum

Részletesebben

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében Készítette: Uicz Orsolya Lilla 2011. Erőszakos, támadó!

Részletesebben

Közéleti és civil életpályák Húsz éve szabadon Közép-Európában

Közéleti és civil életpályák Húsz éve szabadon Közép-Európában Közéleti és civil életpályák Húsz éve szabadon Közép-Európában Óbuda Kulturális Központ, 2010. november 26. Kósa András László Közéletre Nevelésért Alapítvány Előzmények, avagy a romániai magyar civil

Részletesebben

Babeș-Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Kar Alkalmazott Pszichológia Intézet Pszichológia szak. ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 július

Babeș-Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Kar Alkalmazott Pszichológia Intézet Pszichológia szak. ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 július Babeș-Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Kar Alkalmazott Pszichológia Intézet Pszichológia szak ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 július I.KÖTELEZŐ tantárgyak tételei 1. Az intelligencia meghatározásai,

Részletesebben

SYLLABUS. A tantárgy típusa DF DD DS DC X II. Tantárgy felépítése (heti óraszám) Szemeszter. Beveztés a pszichológiába

SYLLABUS. A tantárgy típusa DF DD DS DC X II. Tantárgy felépítése (heti óraszám) Szemeszter. Beveztés a pszichológiába SYLLABUS I. Intézmény neve Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Kar Bölcsészettudományi Kar - Tanárképző Intézet Szak Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája Tantárgy megnevezése Beveztés a pszichológiába

Részletesebben

Zsidóellenes előítéletesség és az antiszemitizmus dinamikája a mai Magyarországon

Zsidóellenes előítéletesség és az antiszemitizmus dinamikája a mai Magyarországon Zsidóellenes előítéletesség és az antiszemitizmus dinamikája a mai Magyarországon Kovács András 1. Bevezetés A kommunista rendszer 1990-ben bekövetkezett bukása, a szabad véleménynyilvánítás jogának és

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

Elvándorlás lélektana

Elvándorlás lélektana Elvándorlás lélektana Kiss Paszkál ELTE Társadalom és Neveléspszichológiai Tanszék Két kérdés Ki szeretne néhány hónapra külföldre menni? Ki volt már rövid ideig külföldön tanulni, dolgozni? 100% 90% 80%

Részletesebben

BEVEZETÉS A FEJLŐDÉS- LÉLEKTANBA

BEVEZETÉS A FEJLŐDÉS- LÉLEKTANBA BEVEZETÉS A FEJLŐDÉS- LÉLEKTANBA Jean Piaget Dr. Szabó Attila A pszichológiai fejlődés alapkérdései Milyen kölcsönhatás létezik a biológiai tényezők és a környezeti hatások között a fejlődésben? Folyamatos-e

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

TÉLETEK K S TEREOT O ÍPI P ÁK K iv an n a k é k pe p n?

TÉLETEK K S TEREOT O ÍPI P ÁK K iv an n a k é k pe p n? ELŐÍTÉLETEK SZTEREOTÍPIÁK Ki van a képen? Előzetes megállapítás Egyediségünkben rejlik erőnk egyik forrása: nincs két ember, aki tökéletesen egyforma lenne... Mivel nem pontosan egyformán szemléljük a

Részletesebben

RÉV Alapítvány. Interjú, mint a munkaerő-kiválasztás Legfontosabb eleme

RÉV Alapítvány. Interjú, mint a munkaerő-kiválasztás Legfontosabb eleme RÉV Alapítvány Interjú, mint a munkaerő-kiválasztás Legfontosabb eleme Készítette: Kabainé Ujj Gyöngyi andragógus Interjú típusai Strukturált interjú az előre megfogalmazott, célzott kérdések minimális

Részletesebben

A menekültügy képe a magyar sajtóban

A menekültügy képe a magyar sajtóban A menekültügy képe a magyar sajtóban A Népszabadságban és Magyar Nemzetben 005-ben megjelent cikkek elemzése Dr. Vicsek Lilla (Budapesti Corvinus Egyetem KROLIFY Vélemény- és Szervezetkutató Intézet),

Részletesebben

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus Önmenedzselés, karriertervezés Lehetőségek, technikák Mit értünk karrier alatt? Karrier = gyors, sikeres előmenetel, érvényesülés; Karriert

Részletesebben

KÜLPIACI TÁRSADALMI, KULTURÁLIS KÖRNYEZET

KÜLPIACI TÁRSADALMI, KULTURÁLIS KÖRNYEZET III-IV. téma KÜLPIACI TÁRSADALMI, KULTURÁLIS KÖRNYEZET Készítette: Solymosi Antal Tudás-transzfer menedzser Pannon Egyetem, Georgikon Kar Keszthely, 2011. Fogalmi tisztázás: Mi a kultúra? Régen: - Szellemi

Részletesebben

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az Nagy Ágnes: Állampolgár a lakáshivatalban: politikai berendezkedés és hétköznapi érdekérvényesítés, 1945 1953 (Budapesti lakáskiutalási ügyek és társbérleti viszályok) Kérdésfeltevés Az 1945-től Budapesten

Részletesebben

Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása

Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása (In: Balogh-Bóta-Dávid-Páskuné: Pszichológiai módszerek a tehetséges tanulók nyomon követéses vizsgálatához,

Részletesebben

Analitikus módszertan az európaizáció kutatásához

Analitikus módszertan az európaizáció kutatásához Analitikus módszertan az európaizáció kutatásához Grünhut Zoltán MTA KRTK A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XIII. VÁNDORGYŰLÉSE Kelet-Közép-Európa területi folyamatai, 1990 2015 Eger, 2015. november

Részletesebben

AZ INTÉZET 2005. ÉVI TUDOMÁNYOS TERVE

AZ INTÉZET 2005. ÉVI TUDOMÁNYOS TERVE Magyar Tudományos Akadémia Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet 1014 Budapest, Országház u.30. Postacím: 1250 Bp., Pf. 5. Tel.: 224 6790, 224-6700/470 Fax: 224 6793 titkarsag@mtaki.hu www.mtaki.hu AZ

Részletesebben

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Milyen tényezők játszanak szerepet a család agresszív légkörének kialakulásában / Strauss-

Részletesebben

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Budapest, 2008 E számunk munkatársai Bu z á s Ge r g e ly régész-művészettörténész, MNM Mátyás király

Részletesebben

ÖSSZETARTÓ TÁRSADALOM. Különbözô kultúrák projektterv 5-8. évfolyam. Albert Judit Dobrovitzky Katalin Tomory Ibolya Victor András

ÖSSZETARTÓ TÁRSADALOM. Különbözô kultúrák projektterv 5-8. évfolyam. Albert Judit Dobrovitzky Katalin Tomory Ibolya Victor András ÖSSZETARTÓ TÁRSADALOM Különbözô kultúrák projektterv 5-8. évfolyam Albert Judit Dobrovitzky Katalin Tomory Ibolya Victor András 1 Készült az Európai Unió és az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlôségi

Részletesebben

Bartha Eszter. Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása

Bartha Eszter. Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása Bartha Eszter Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása Edward P. Thompson: Az angol munkásosztály születése. Budapest: Osiris, 2007 A némiképp elcsépeltnek hangzó alcím ezúttal legalább a könyv

Részletesebben

Vélemények a magyarokról s a környező országok népeiről*

Vélemények a magyarokról s a környező országok népeiről* Csepeli György Vélemények a magyarokról s a környező országok népeiről* 1977 nyarán országos reprezentatív mintán vizsgálatot végeztünk arról, hogy az emberek hogyan ítélik meg magukat mint magyarokat,

Részletesebben

Francia és magyar egyetemisták versengésről alkotott szociális reprezentációja. Orosz Gábor cikkének ismertetése. Várkonyi Erika

Francia és magyar egyetemisták versengésről alkotott szociális reprezentációja. Orosz Gábor cikkének ismertetése. Várkonyi Erika Francia és magyar egyetemisták versengésről alkotott szociális reprezentációja Orosz Gábor cikkének ismertetése Várkonyi Erika 2010 A vizsgálat kutatásra alapuló átfogó elemzést nyújt magyar és francia

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Szakdolgozati szeminárium

Szakdolgozati szeminárium Szakdolgozati szeminárium Borbély Tibor Bors munkaügyi kutató 2007. 06. 09. szakdolgozati szeminárium 1 Szakdolgozat készítése- a cél 30-tól (felsőfokú szakképzés) kb. 300 oldalig (M, PhD) terjed géppel

Részletesebben

V. A POLGÁROSODÁS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON. A DUALIZMUS KORA ( )

V. A POLGÁROSODÁS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON. A DUALIZMUS KORA ( ) Óra sorszám V. A POLGÁROSODÁS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON. A DUALIZMUS KORA (1849 1914) Az önkényuralom A kiegyezés Gazdasági felzárkózás A polgárosodó társadalom Városiasodás. A főváros fejlődése Népesedés.

Részletesebben

PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ

PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ 1 / 5 1. feladat 5 pont Határozza meg a szocializáció fogalmát! A szocializáció a társadalomba való beilleszkedés

Részletesebben

Analógiák és eltérések szövevénye

Analógiák és eltérések szövevénye Thomka Beáta Irodalomtörténeti Közlemények (ItK) 117(2013) Analógiák és eltérések szövevénye Sőtér István komparatista módszeréről Az európai önismeret és a közös hagyományát őrző művelődéstörténet megbecsülése

Részletesebben

A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS, MINT HAZÁNK EURÓPAI UNIÓBA ILLESZKEDÉSÉNEK FONTOS ESZKÖZE MIHÁLYI HELGA

A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS, MINT HAZÁNK EURÓPAI UNIÓBA ILLESZKEDÉSÉNEK FONTOS ESZKÖZE MIHÁLYI HELGA A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS, MINT HAZÁNK EURÓPAI UNIÓBA ILLESZKEDÉSÉNEK FONTOS ESZKÖZE MIHÁLYI HELGA A témaválasztás és a cím rövid magyarázatra szorul abból a szempontból, hogyan kapcsolódik előadásom

Részletesebben

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II.

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Fejlődéselméletek. Sigmund Freud pszichoszexuális Erik Erikson pszichoszociális Jean Piaget kognitív Lawrence Kohlberg erkölcsi

Fejlődéselméletek. Sigmund Freud pszichoszexuális Erik Erikson pszichoszociális Jean Piaget kognitív Lawrence Kohlberg erkölcsi Fejlődéselméletek Sigmund Freud pszichoszexuális Erik Erikson pszichoszociális Jean Piaget kognitív Lawrence Kohlberg erkölcsi Suplicz Sándor BMF TMPK 1 S.Freud: A pszichoszexuális fejlődés A nemhez igazodás

Részletesebben

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák Történelem Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Óraszám A tanítás anyaga Fejlesztési cél, kompetenciák Tanulói tevékenységek /Munkaformák Felhasznált eszközök

Részletesebben

Tantárgyleírás és tematika

Tantárgyleírás és tematika Tantárgyleírás és tematika Általános lélektan gyakorlat A tantárgy során kipróbáljuk és megtárgyaljuk a kísérleti pszichológiai kutatásokban alkalmazott legfontosabb vizsgálati módszereket, eljárásokat,

Részletesebben

Burnout, Segítő Szindróma

Burnout, Segítő Szindróma TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Burnout, Segítő Szindróma Hőhn Ildikó ellátottjogi képviselő. Segítő attitűd és a jogvédő Az attitűd étékelő

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Oktatás és társadalom Neveléstudományi Doktori Iskola Nevelésszociológia Program.

Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Oktatás és társadalom Neveléstudományi Doktori Iskola Nevelésszociológia Program. Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Oktatás és társadalom Neveléstudományi Doktori Iskola Nevelésszociológia Program Deutsch Krisztina ELVEK ÉS GYAKORLAT EGÉSZSÉGFELFOGÁS, EGÉSZSÉGNEVELÉS ÉS

Részletesebben

11. évfolyam történelem tanmenet Gimnázium Évi óraszám: 37. Fejlesztési cél, kompetenciák

11. évfolyam történelem tanmenet Gimnázium Évi óraszám: 37. Fejlesztési cél, kompetenciák 11 évfolyam történelem tanmenet Gimnázium Évi óraszám: 37 Óraszám A tanítás anyaga 1 óra Év eleji ismétlés Fejlesztési cél, kompetenciák Az éves tananyag rövid (problémaközpontú) bemutatása, az érdeklődés

Részletesebben

Hazai fogyasztók, hazai élelmiszerek - a bizalom építésének lehetőségei

Hazai fogyasztók, hazai élelmiszerek - a bizalom építésének lehetőségei Hazai fogyasztók, hazai élelmiszerek - a bizalom építésének lehetőségei Dr. Polereczki Zsolt Dr. Szakály Zoltán Egyetemi adjunktus Egyetemi docens, Tanszékvezető KE-GTK, Marketing és Kereskedelem Tanszék

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET Osztályközösség-építő Program tantárgy 9. évfolyam Tanítási hetek száma: 36 Heti óraszám: 1 Éves óraszám: 36 Jóváhagyta: Boros

Részletesebben

A pszichológia mint foglalkozás

A pszichológia mint foglalkozás A pszichológia mint foglalkozás Alkalmazott területek Polonyi Tünde, PhD Klinikai pszichológia Klinikum területe: mentális problémák, mentális egészség hiánya. De mi a mentális egészség? Eltérés a normától?

Részletesebben

EMBERITŐKE-ELEMZÉS A GAZDASÁGTUDOMÁNYI ALAPKÉPZÉST FOLYTATÓ INTÉZMÉNYTÍPUSOK KÖRÉBEN

EMBERITŐKE-ELEMZÉS A GAZDASÁGTUDOMÁNYI ALAPKÉPZÉST FOLYTATÓ INTÉZMÉNYTÍPUSOK KÖRÉBEN Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Marketing Program EMBERITŐKE-ELEMZÉS A GAZDASÁGTUDOMÁNYI ALAPKÉPZÉST FOLYTATÓ INTÉZMÉNYTÍPUSOK

Részletesebben

tervo.indd 3 2008.10.22 14:27:23

tervo.indd 3 2008.10.22 14:27:23 Meglepetés # # tervo.indd 3 2008.10.22 14:27:23 S Z A B Ó M Á R I A CSILLAGJEGYEK ÉS GYÓGYÍTÁSUK «Meglepetés # 2008.10.21 13:38:58 # SZABÓ MARIA, 2008 BORÍTÓTERV CZEIZEL BALÁZS SZERKESZTÉS ERDÉLYI Z. ÁGNES

Részletesebben

Témaválasztás, kutatási kérdések, kutatásmódszertan

Témaválasztás, kutatási kérdések, kutatásmódszertan Témaválasztás, kutatási kérdések, kutatásmódszertan Dr. Dernóczy-Polyák Adrienn PhD egyetemi adjunktus, MMT dernoczy@sze.hu A projekt címe: Széchenyi István Egyetem minőségi kutatói utánpótlás nevelésének

Részletesebben

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI 2006 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 27. szám 3. Az R. 2. számú melléklet MÁSODIK RÉSZ AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI cím TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI alcíme

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KUTATÁS, FEJLESZTÉS, INNOVÁCIÓ

TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KUTATÁS, FEJLESZTÉS, INNOVÁCIÓ 7 TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KUTATÁS, FEJLESZTÉS, INNOVÁCIÓ 2 kutatási területek // társadalomtudományok TARTALOM Kutatási területek a társadalomtudományok terén Kutatási témák napjainkból és az elmúlt évekből

Részletesebben

Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin

Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin Betegségmagatartás Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin WHO definíciója: Mi az egészség? Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság

Részletesebben

Az emberi motivációk és az érzelmek

Az emberi motivációk és az érzelmek Általános és személyis lyiséglélektanlektan Az emberi motivációk és az érzelmek A Yerkes-Dodson törvény (1908) Sikerorientáció Hi Sikerkereső Túligyekvő Lo Kudarcfélelem Hi Kudarc elfogadó Kudarckerülő

Részletesebben

TANTÁRGY ADATLAP és tantárgykövetelmények 2009. szeptember. Pszichológia

TANTÁRGY ADATLAP és tantárgykövetelmények 2009. szeptember. Pszichológia NYME-SEK Természettudományi és Mőszaki Kar Mősz. Inf. és Gazdaságtud. Intézet TANTÁRGY ADATLAP és tantárgykövetelmények 2009. szeptember Pszichológia Ipari termék- és formatervezı alapszak nappali tagozat

Részletesebben

Előszó... 9 I. Bevezetés. A szimbolikus elemek szerepe a rendszerváltás utáni kelet-közép-európai alkotmányfejlődésben II. A nemzeti jelképek

Előszó... 9 I. Bevezetés. A szimbolikus elemek szerepe a rendszerváltás utáni kelet-közép-európai alkotmányfejlődésben II. A nemzeti jelképek Tartalom Előszó... 9 I. Bevezetés. A szimbolikus elemek szerepe a rendszerváltás utáni kelet-közép-európai alkotmányfejlődésben... 12 II. A nemzeti jelképek helye a hatályos magyar Alkotmányban kelet-közép-európai

Részletesebben

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus 1 Asszertivitás (Sam R. Lloyd alapján) Jelentése: Pozitívan gondolkodunk Önérvényesítő módon viselkedünk Önbizalmat érzünk 2 Önmagunk és

Részletesebben

SZEKSZÁRDI SZOCIÁLIS MŰHELYTANULMÁNYOK

SZEKSZÁRDI SZOCIÁLIS MŰHELYTANULMÁNYOK SZEKSZÁRDI SZOCIÁLIS MŰHELYTANULMÁNYOK 6. A PROJEKTSZEMLÉLETŰ GYAKORLATI KÉPZÉS OKTATÁSMÓDSZERTAN Farkas Éva-Jász Krisztina-Tolácziné Varga Zsuzsanna (Szerkesztette: Nagy Janka Teodóra) PTE IGYK SZOCIÁLIS

Részletesebben

A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK

A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK CZETŐ KRISZTINA A tudományos megismerés sajátosságai Tudatos, tervezett, módszeres információgyűjtés. Célja van: pl diagnosztikus cél fejlesztő

Részletesebben

Az érzelmi felismerés viselkedészavaros lányokban (Emotion recognition in girls with conduct problems)

Az érzelmi felismerés viselkedészavaros lányokban (Emotion recognition in girls with conduct problems) Az érzelmi felismerés viselkedészavaros lányokban (Emotion recognition in girls with conduct problems) Christina Schwenck, Angelika Gensthaler Marcel Romanos Christine M. Freitag, Wolfgang Schneider, Regina

Részletesebben

Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók

Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók Személyes konstrukciók Kiindulópont: A fizikai valóság, önmagunk és az események megtapasztalása személyenként jelentősen változik személyes képet alakítunk

Részletesebben

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 INGER TUDATTALAN KÉSZTETÉS EMÓCIÓ PSZICHOANALITIKUS MODELL Beck, 1974. INGER EMÓCIÓ TANULÁSELMÉLETI

Részletesebben

OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI

OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI Ludvig Zsuzsa OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST TARTALOM BEVEZETÉS 9 1. Oroszország új szerepben a nemzetközi színtéren és Európában - elméleti megközelítések

Részletesebben

SYLLABUS. Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Humán Tudományi Tanszék Szak

SYLLABUS. Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Humán Tudományi Tanszék Szak SYLLABUS I. Intézmény neve Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Kar Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Humán Tudományi Tanszék Szak Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája A tantárgy típusa Tantárgy

Részletesebben

1956 semmit nem jelent, hiszen nem is éltem még akkor...

1956 semmit nem jelent, hiszen nem is éltem még akkor... 1 1956 semmit nem jelent, hiszen nem is éltem még akkor... Örkény Antal Előadásomban arra a kérdésre keresem a választ, hogy 1956 emlékének és mai megünneplésének van-e jelentősége a fiatal generáció számára.

Részletesebben