A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. az általános költségvetés által fedezett garanciákról A december 31-i állapot

Átírás

1 EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, COM(2011) 528 végleges A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK az általános költségvetés által fedezett garanciákról A december 31-i állapot {SEC(2011) 1011 végleges}

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés Az Európai Unió költségvetése által fedezett műveletek típusai A legutóbbi, június 30-i jelentés óta történt események Az euróövezeten kívüli tagállamoknak nyújtott fizetésimérleg-támogatás Makroszintű pénzügyi támogatás Euratom Az EU által az EBB külső hitelnyújtási tevékenységéhez nyújtott költségvetési garancia Az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus A költségvetés által fedezett kockázatok adatai A kockázat fogalma A költségvetés által fedezett tőke és kamat teljes kinnlevő összege A költségvetés által viselt éves kockázat Tagállamokkal kapcsolatos kockázatok Harmadik országokkal kapcsolatos kockázatok A kockázat alakulása Nemteljesítés, a költségvetési garanciák aktiválása és hátralékok Kifizetések készpénzforrásokból Kifizetések a költségvetésből A külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap aktiválása A külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap Visszafizettetések Eszközök Előirányzott összeg Kockázatértékelés: A legnagyobb kitettséget jelentő harmadik országok gazdasági és pénzügyi helyzete Célkitűzések Kockázatelemzési módszerek HU 2 HU

3 1. BEVEZETÉS A jelentés célja, hogy nyomon kövesse az Európai Unió költségvetése által viselt hitelkockázatot, amely a nyújtott garanciák, valamint az Európai Unió által közvetlenül végrehajtott vagy az Európai Beruházási Bank külső mandátumán keresztül közvetett módon megvalósuló hitelfolyósítási műveletek folyománya. Ez a jelentés a költségvetési rendelet 130. cikke alapján készült, amely szerint a Bizottságnak évente kétszer jelentést kell tennie az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a költségvetési garanciákról és a vonatkozó kockázatokról 1. A jelentést egy bizottsági szolgálati munkadokumentum egészíti ki, amelyben egy sor részletes táblázat és a jelentéshez fűzött magyarázó megjegyzés található. 2. AZ EURÓPAI UNIÓ KÖLTSÉGVETÉSE ÁLTAL FEDEZETT MŰVELETEK TÍPUSAI Az Európai Unió költségvetése (a költségvetés) által fedezett kockázatok különféle hitelnyújtási és garanciaműveletekből származnak, amelyek két kategóriába sorolhatók: az Európai Unió által a Bretton Woods-i intézményekkel közösen harmadik országoknak makrogazdasági célkitűzésekre nyújtott hitelek, azaz a makroszintű pénzügyi támogatás (macro-financial assistance MFA) 2, fizetésimérleg-hitelek (balance-of-payments loans BoP) 3, amelyek az euróövezeten kívüli tagállamok fizetésimérleg-nehézségeit enyhítik, továbbá az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus (EFSM) 4 keretében nyújtott hitelek; amelyekkel az olyan tagállamoknak nyújthatnak támogatást, amelyek általuk nem befolyásolható nehézségekkel kerülnek szembe, valamint mikrogazdasági célkitűzésekre irányuló hitelek, azaz az Euratom-hitelek és legfőként az Európai Beruházási Bank (EBB) által nyújtott finanszírozás, amelyet a bank Unión kívüli államoknak biztosít európai uniós garancia mellett 5 megvalósuló műveletekhez kapcsolódóan (az EBB külső hitelnyújtási tevékenysége) 6. Az EBB garantált külső hitelnyújtási tevékenységére, az Euratom-kölcsönökre és a makroszintű pénzügyi támogatás keretében adott kölcsönökre 1994 óta a külső fellépésekre A költségvetés által június 30-án fedezett garanciákról szóló korábbi jelentés a COM(2011)150 jelentésből és az azt kísérő SEC(2011)371 munkadokumentumból áll. A makroszintű pénzügyi támogatás harmadik országoknak nyújtott vissza nem térítendő támogatás is lehet. Az ilyen támogatásokról további információk találhatók a COM(2010)513 bizottsági jelentésben és a SEC(2010)1117 munkadokumentumban. A Tanács 332/2002/EK rendelete (2002. február 18.) a tagállamok fizetési mérlegéhez középtávú pénzügyi támogatási mechanizmus létrehozásáról (HL L 53., , 1. o.). Az EFSM-et május 11-én hozták létre a május 11-i 407/2010/EU tanácsi rendelet alapján (HL L 118., , 1.o.). A fizetésimérleg-támogatáshoz hasonlóan működik, de valamennyi tagállam, többek között az euróövezeti tagállamok számára is rendelkezésre áll. Legutóbb a február 1. és október 31. közötti időszakra került megállapításra az Európai Parlament és a Tanács július 13-i, a december 19-i 2006/1016/EK tanácsi határozatot felváltó 633/2009/EK határozatával ( a külső mandátumról szóló határozat ) (HL L 190., , 1. o.). Az EBB-mandátumok részletei az A1. táblázatban szerepelnek, a jogalapok hivatkozásait a bizottsági szolgálati munkadokumentum A4. táblázata sorolja fel. HU 3 HU

4 vonatkozó garanciaalap (az alap) 7, míg a fizetésimérleg-hitelekre és az EFSM keretében nyújtott hitelekre közvetlenül a költségvetés nyújt fedezetet. Az alap az EU-n kívüli országok, vagy az ezekben az országokban megvalósuló projektek számára nyújtott hitelekkel és hitelgaranciákkal összefüggő nemteljesítésekre nyújt fedezetet. Célja, hogy: likviditási tartalékot biztosítson annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a költségvetés igénybevétele minden egyes esetben, amikor egy garanciával fedezett hitel kapcsán nemteljesítésre vagy fizetési késedelemre kerül sor; valamint a Bizottság és az EBB által az EU-n kívüli országoknak nyújtott hitelek garanciáival kapcsolatos uniós szakpolitika fejlesztését célzó pénzügyi keret meghatározásával megteremtse a költségvetési fegyelem betartatásának eszközét 8. Az alap által nyújtott fedezetet visszavonják, ha a harmadik ország tagállammá válik, és a kockázatot ezután nem az alap, hanem közvetlenül a költségvetés viseli. Az alapot a költségvetésből töltik fel, és az alap forrásainak el kell érniük az alap által fedezett hitelek és hitelgaranciák kinnlevő összegének meghatározott hányadát. Ez a százalékos arány, más néven célráta, jelenleg 9 %. Amennyiben az alap forrásai nem elegendőek, a költségvetésnek kell biztosítania a szükséges forrásokat. 3. A LEGUTÓBBI, JÚNIUS 30-I JELENTÉS ÓTA TÖRTÉNT ESEMÉNYEK 3.1. Az euróövezeten kívüli tagállamoknak nyújtott fizetésimérleg-támogatás 2010 második felében két művelet végrehajtására került sor összesen 1,35 milliárd EUR értékben október 20-án folyósították a Lettországnak nyújtott hitel 0,2 milliárd EUR összegű negyedik részletét. A kölcsönt zártkörű banki kibocsátás keretében back-to-back alapon finanszírozták szeptember 22-én folyósították a Romániának nyújtott hitel 1,15 milliárd EUR összegű harmadik részletét. Ezt a hitelt uniós benchmarkkötvények kibocsátásával szintén back-to-back alapon finanszírozták. A fizetésimérleg-támogatáshoz kapcsolódó hitelműveletek átlagosan 83 %-a már megvalósult Makroszintű pénzügyi támogatás 2010 második felében nem volt hitelfolyósítás. A Tanács és az Európai Parlament 2010 júliusában határozatot fogadott el 500 millió EUR összegű, Ukrajnának nyújtandó hitelről 10. A Tanács által 2002-ben hozott határozat alapján A Tanács 480/2009/EK, Euratom rendelete (2009. május 25.) a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap létrehozásáról (kodifikált változat), ( a garanciaalapról szóló rendelet ) (HL L 145., , 10. o.). Bár a külső kockázatokat végeredményben fedezi az Európai Unió költségvetésének garanciája, a garanciaalap olyan eszközként szolgál, amely a fizetési nemteljesítés kockázatával szemben nyújt védelmet az uniós költségvetés számára. Az alap működéséről szóló átfogó jelentés a COM(2010)418 dokumentumban és az azt kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentumban (SEC(2010)968) található. Lásd a bizottsági szolgálati munkadokumentum A3a. táblázatát. Az Európai Parlament és a Tanács 388/2010/EU határozata (2010. július 7.) az Ukrajnának nyújtott makroszintű pénzügyi támogatásról (HL L 179., , 1.o.). HU 4 HU

5 nyújtandó 110 millió EUR összegű kölcsönnel együtt összesen 610 millió EUR áll Ukrajna rendelkezésére Euratom A beszámolási időszakban nem történt hitelfolyósítás Az EU által az EBB külső hitelnyújtási tevékenységéhez nyújtott költségvetési garancia A as időszakra szóló külső mandátum keretében 2010 második felében felgyorsult a hitelszerződés-aláírások és a hitelfolyósítások üteme: millió EUR összegre kötöttek szerződést, és millió EUR folyósítására került sor. Így a mandátum keretében folyósított hitelek kumulatív összege december 31-én elérte a millió EUR-t, ami a június 30-i állapothoz képest 37 %-os emelkedést jelent Az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus Előzmények A pénzügyi válságot követően a Tanács és a tagállamok 2010 májusában az euróövezet és egész Európa pénzügyi stabilitásának megőrzése céljából intézkedéscsomagot hoztak létre. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 122. cikkének (2) bekezdésén 11 alapuló európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus (EFSM) május 11-én jött létre 12. Az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus keretében nyújtott uniós pénzügyi támogatás az érintett tagállamnak biztosított kölcsön vagy hitelkeret formájában történik. Ezért a Bizottság felhatalmazást kap, hogy az Európai Unió nevében hitelt vegyen fel a tőkepiacokon. Az EFSM keretében folyó műveletek kockázatát teljes egészében fedezi az uniós költségvetés, amely az érintett tagállam fizetésképtelensége esetén garantálja a kölcsönök visszafizetését. Az EFSM keretében nyújtott pénzügyi támogatás aktiválásához az EU/Nemzetközi Valutalap (IMF) együttes támogatási programjával összefüggésben szigorú feltételek kapcsolódnak A válság kezelésének részeként két másik mechanizmus létrehozására is sor került, amelyek az EFSM-től eltérően nem jelentenek kockázatot az uniós költségvetésnek. Ehelyett ezeket a mechanizmusokat a részt vevő tagállamok garantálják arányos alapon. Az európai pénzügyi stabilitási eszközt (EFSF) az euróövezeti tagállamok luxemburgi bejegyzésű, az euróövezeti tagállamok tulajdonában lévő vállalatként hozták létre az ECOFIN Tanács május 9-i ülésén hozott döntések alapján. Az EFSF legfeljebb 440 milliárd EUR értékben az euróövezeti tagállamok által garantált kötvényeket bocsáthat ki a nehéz helyzetben lévő euróövezeti tagállamoknak való továbbkölcsönzés céljából, amelynek Az EUMSZ 122. cikkének (2) bekezdése pénzügyi támogatás nyújtásáról rendelkezik olyan tagállamok számára, amelyeknek általuk nem befolyásolható rendkívüli események folytán kell nehézségekkel megküzdeniük. A Tanács 407/2010/EU rendelete (2010. május 11.) az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus létrehozásáról (HL L 118., , 1. o.). HU 5 HU

6 feltételeit az Európai Központi Bank és az IMF közreműködésével az Európai Bizottsággal kell megtárgyalni, illetve azokat az eurócsoportnak kell jóváhagynia. A görög hatóságok kérését követően az euróövezeti miniszterek május 2-án egyhangúlag döntöttek egy Görögországnak nyújtandó stabilitási támogatás aktiválásáról, amelyet a Bizottság által központilag összevont, a többi euróövezeti tagállamtól származó kétoldalú kölcsönök formájában nyújtanak. A támogatást egy, az IMF-fel közös hároméves program keretében nyújtották, és 110 milliárd EUR-s pénzügyi csomagot tartalmazott Görögország pénzügyi megsegítésére. A programhoz szigorú feltételek kapcsolódtak 13, amelyeket a Bizottság és az IMF az EKB-val egyeztetve tárgyalt le a görög hatóságokkal. Az euróövezeti tagállamok a maguk részéről 80 milliárd EUR-val járulnak hozzá a csomaghoz 14, míg az IMF mintegy 30 milliárd EUR készenléti megállapodással támogatja a programot 15. Az Európai Unió tagállamainak képviselői május 5-én megállapodtak arról, hogy megbízzák a Bizottságot az összevont kétoldalú kölcsönök koordinálásával és kezelésével kapcsolatos feladatok végrehajtásával. A bizottsági szerep nem jár sem a bizottsági kiadások, sem az EU költségvetésében lévő bármely más kiadási tétel növelésével. Műveletek 2010 második felében A Tanács december 7-én döntött arról, hogy hároméves közös EU IMF program keretében 85 milliárd EUR összegű uniós pénzügyi támogatást nyújt Írországnak. Ebből az összegből legfeljebb 22,5 milliárd EUR-t az EFSM keretében nyújtanak (e művelet további részleteit lásd a 4.4. pontban (A kockázat alakulása). 4. A KÖLTSÉGVETÉS ÁLTAL FEDEZETT KOCKÁZATOK ADATAI 4.1. A kockázat fogalma A költségvetés által viselt kockázat a garantált műveletek tekintetében kinnlevő tőke és kamat összegéből ered. A vissza nem fizetett műveletekre harmadik országok esetében az alap nyújt fedezetet (2010. december 31-én a garanciával fedezett teljes kinnlevő összeg 55 %-a), tagállamok érintettsége esetén pedig közvetlenül a költségvetés (fizetésimérleg-támogatások és tagállambeli projektekre vagy azok érdekében folyósított hitelek adják a garanciával fedezett teljes kinnlevő összeg fennmaradó 45 %-át december 31-én). A tagállamoknak nyújtott garantált hitelek nagy aránya az Unió bővítéseinek 16 és annak a következménye, hogy az euróövezeten kívüli tagállamok számára aktiválták az EU középtávú pénzügyi támogatási mechanizmusát (fizetésimérleg-támogatás) A feltételek legfőbb elemeit a Görögországnak a költségvetési felügyelet megerősítésére és elmélyítésére, valamint Görögországnak a túlzott hiány helyzetének orvoslásához szükségesnek ítélt mértékű hiánycsökkentésre irányuló intézkedések meghozatalára való felszólításáról szóló, május 10-i 2010/320/EU tanácsi határozat tartalmazza (HL L 145., , 6.o.). A feltételek további részleteit a görög hatóságok és az euróövezeti tagállamok nevében eljáró Bizottság közötti egyetértési megállapodásban rögzítették. Ebből 2011 márciusáig 38 milliárd EUR-t folyósítottak. Ebből 2011 márciusáig 14,6 milliárd EUR-t folyósítottak. A garanciaalapról szóló rendelet 1. cikkének harmadik bekezdése értelmében, amikor egy ország tagállammá válik, attól az időponttól a hitelek kockázatát az alap helyett a költségvetés viseli. HU 6 HU

7 E jelentés alkalmazásában a költségvetés által (közvetlenül vagy az alapon keresztül közvetve) viselt kockázat értékelésére két módszer használatos: Az érintett műveletek tekintetében egy adott napon kinnlevő teljes tőkeösszeg kiszámítása, beleértve a felhalmozott kamatot is. Ez a módszer lehetővé teszi a költségvetés által egy adott időpontban az összes jövőbeli kifizetési kötelezettség tekintetében viselt kockázat teljes összegének meghatározását, függetlenül attól, hogy ezek a kifizetések a jövőben mikor esedékesek és az alap által fedezettek-e. A költségvetés által viselt éves kockázat -ként meghatározott költségvetési megközelítés alapja az esedékes éves törlesztőrészletek azon maximális összegének a kiszámítása, amelyet az Európai Uniónak egy adott pénzügyi évben ki kellene fizetnie, ha valamennyi garanciával fedezett hitel visszafizetése elmaradna 17. E két módszer eredményeit mutatja be a következő két szakasz. Az utolsó szakasz pedig a kockázatok alakulásával foglalkozik A költségvetés által fedezett tőke és kamat teljes kinnlevő összege Az 1. táblázatban látható a költségvetés által december 31-én viselt teljes kockázat. 1. táblázat: Költségvetési fedezettel rendelkező kinnlevőségek teljes összege december 31- én, millió EUR Kinnlevő tőke Felhalmozott kamat Összesen % Tagállamok* MFA <1% Euratom % BoP % EBB*** % Tagállamok összesen % Harmadik országok** MFA % Euratom <1% EBB*** % 17 E számítás céljára a fizetési késedelemmel érintett hiteleknek nem a teljes összegét, hanem csak az esedékes törlesztőrészleteket veszik figyelembe (lásd még a bizottsági szolgálati munkadokumentum 2. szakaszát). HU 7 HU

8 Harmadik összesen országok % Összesen % * A költségvetés által közvetlenül fedezett kockázat. Ide tartoznak a makroszintű pénzügyi támogatás keretében, valamint az Euratom és az EBB által az EU-csatlakozást megelőzően nyújtott hitelek is. ** Az alap által fedezett kockázat. *** Az EBB hitelezési műveleteinek körülbelül 83 %-át (állami és állami szint alatti hitelezési műveletek) átfogó garancia fedezi, míg az EBB többi műveletének csak politikai kockázatokkal szemben van fedezete. A bizottsági szolgálati munkadokumentum A1., A2., A3. és A4. táblázata további részletekkel szolgál ezekről a kinnlevő összegekről, különösen a hitelek felső határáról, a folyósított összegekről és a garanciarátákról. A költségvetés által fedezett tőke és kamat teljes kinnlevő összege 2,6 milliárd EUR-val növekedett a június 30-i állapothoz képest, jelenleg 35,4 milliárd EUR. Az átlagos növekedés 8 %-ot tett ki. A növekedést elsősorban a fizetésimérleg-támogatási mechanizmus keretében folyósított 1,4 milliárd EUR magyarázza, de hozzájárult az EBB általi folyósítások növekedése is a harmadik országokban (2010 második felében 1,2 milliárd EUR) A költségvetés által viselt éves kockázat 2011-ben a költségvetés 4,8 milliárd EUR-ra nyújt fedezetet (közvetlenül vagy az alap révén), ami a december 31-én kinnlévő teljes összegből ebben az időszakban esedékes összeget jelenti. Ebből körülbelül 3 milliárd EUR (63 %) tagállamoktól esedékes, míg a többi harmadik országoktól Tagállamokkal kapcsolatos kockázatok A tagállamokkal kapcsolatos kockázatok a) az uniós csatlakozás előtt nyújtott EBB-hitelekre, az MFA-hitelekre és az Euratom-kölcsönökre, valamint b) a fizetésimérleg-támogatási mechanizmus keretében a csatlakozást követően adott hitelekre vonatkoznak ben a költségvetés a tagállamokkal kapcsolatban legfeljebb 3 milliárd EUR közvetlen kockázatot visel (a teljes éves kockázat 63 %-a) 18. A 2. táblázatból látható, hogy a kinnlevő összeg nagyságát tekintve Magyarország és Románia az első, illetve második helyen áll a tagállamok között. 2. táblázat: A tagállamok rangsora a költségvetés által 2011-ben viselt maximális kockázatban való részesedés alapján (millió EUR) Rangsor Ország Maximális kockázat Részesedés az összes 18 Ez a 2011-ben esedékes összegekre vonatkozik (a december 31-én kinnlevő teljes összegből) és nem a fizetési késedelemmel érintett hitelek teljes összegét jelenti. A részleteket lásd a bizottsági szolgálati munkadokumentum A2. táblázatában. HU 8 HU

9 maximális kockázatból 1 Magyarország 2 209,6 73,3% 2 Románia 383,9 12,7% 3 Lettország 98,3 3,3% 4 Lengyelország 81,9 2,7% 5 Bulgária 76,9 2,6% 6 Cseh Köztársaság 73,6 2,4% 7 Szlovák Köztársaság 58,1 1,9% 8 Szlovénia 14,3 0,5% 9 Ciprus 9,8 0,3% 10 Litvánia 5,5 0,2% 11 Észtország 1,0 0% 12 Málta 0,7 0% Harmadik országokkal kapcsolatos kockázatok Összesen 3 013,7 100,0% Az alap harmadik országoknak nyújtott garantált hitelekre nyújt fedezetet, 2040-ig terjedő futamidővel ben az alap harmadik országokkal kapcsolatban 1,8 milliárd EUR maximális éves kockázatot visel 19, (ez a teljes maximális éves kockázat 37 %-a). A legmagasabb kockázatot jelentő tíz ország (a negyvennégyből) rangsorolása az alábbi táblázatban található, összes kinnlévőségük alapján. Az alap által viselt éves kockázatból 1 387,2 millió EUR (79 %) ezeket az országokat érinti. Gazdasági helyzetük vizsgálatára és értékelésére a bizottsági szolgálati munkadokumentumban kerül sor. 3. táblázat: A 10 legfontosabb harmadik ország rangsora a költségvetés által 2011-ben viselt maximális kockázatban való részesedés alapján (millió EUR) Rangsor Ország Maximális kockázat Részesedés az összes Euromoney hitelkockázat-minősítés Ez a 2011-ben esedékes összegekre vonatkozik (a december 31-én kinnlevő teljes összegből) és nem a fizetési késedelemmel érintett hitelek teljes összegét jelenti. A részleteket lásd a bizottsági szolgálati munkadokumentum A2. táblázatában. Minél magasabb a rangsorbeli szám, annál kisebb az ország hitelképessége. Az országokat nullától 185- ig terjedő skálán helyezik el; a 185 jelenti a legmagasabb nemteljesítési kockázatot. Egy adott ország HU 9 HU

10 maximális kockázatból 2010/ /09 1 Törökország 395,9 28,5 59/185 50/185 2 Egyiptom 211,4 15,2% 69/185 64/185 3 Marokkó 171,3 12,3% 57/185 62/185 4 Tunézia 166,3 12% 71/185 69/185 5 Dél-Afrika 99,5 7,2% 53/185 44/185 6 Szerbia 88,0 6,3% 76/185 70/185 7 Szíria 76,8 5,5% 140/ /185 8 Libanon 76,0 5,5% 82/185 76/185 9 Brazília 55,0 4,0% 51/185 42/ Jordánia 47,1 3,4% 72/185 67/185 A 10 ország összesen 1 387,2 100,0% 4.4. A kockázat alakulása Az egyes uniós államkötvény-piacokon megfigyelhető feszültség továbbra is magas, annak ellenére, hogy 2010 második felében biztatóan alakult a gazdasági hangulat. Fizetésimérleg-támogatási mechanizmus Az EU középtávú pénzügyi támogatási mechanizmusának (fizetésimérleg-támogatás) decemberi aktiválása lehetőséget adott Magyarországnak, Lettországnak és Romániának arra, hogy visszaállítsa a befektetők bizalmát. Az első visszafizetésre 2011 decemberében kerül sor. A fizetésimérleg-támogatási mechanizmus 50 milliárd EUR-ra rögzített teljes keretén belül szükség esetén még 36,4 milliárd EUR használható fel további fizetésimérleg-támogatásra 21. Európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus (EFSM) Az ECOFIN Tanács következtetéseiben a mechanizmus általános felső határát 60 milliárd EUR-ban rögzítik 22, de a jogszabályi korlátról a tanácsi rendelet 2. cikkének (2) bekezdése 21 minősítése javulhat, ennek ellenére hátrább kerülhet a rangsorban, ha az összes minősített országra vonatkozó átlagos globális minősítés javul. Megjegyezzük, hogy 2011 első felében a fennmaradó keret 35 milliárd EUR-ra csökkent a Románia számára biztosított, 1,4 milliárd EUR-t kitevő új elővigyázatossági támogatási program miatt, amelyről május 27-én született döntés. HU 10 HU

11 rendelkezik, és a kinnlevő összeg felső határát a saját források felső határán belül rendelkezésre álló tartalékra korlátozza 23. Az ír hatóságok november 21-i kérelmére válaszul hároméves közös EU IMF pénzügyi támogatás biztosítására került sor. Az Írországnak szóló teljes program összege 85 milliárd EUR-t tesz ki. 17,5 milliárd EUR-t ír hozzájárulásból finanszíroznak az államkincstár készpénztartalékainak felhasználásával és a National Pension Reserve Fund (nemzeti nyugdíjtartalékalap) befektetései révén. A teljes csomag fennmaradó részét az alábbiak biztosítják: az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus (EFSM) 22,5 milliárd EUR összegig 24, amelyet fedez az EU költségvetése, az európai pénzügyi stabilitási eszköz (EFSF) 17,7 milliárd EUR összeggel (amelyet nem fedez az uniós költségvetési garancia), a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 22,5 milliárd EUR összeggel, kétoldalú hitelek az Egyesült Királyság (3,8 milliárd EUR), Svédország (0,6 milliárd EUR) és Dánia (0,4 milliárd EUR) részéről. Makroszintű pénzügyi támogatás keretében nyújtott hitelek A harmadik országoknak nyújtott MFA-hitelekről a Tanács a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése óta az Európai Parlament és a Tanács egyedi határozatot hoz 25. Az Örményországnak 26, Szerbiának 27 és Bosznia-Hercegovinának 28 nyújtandó makroszintű pénzügyi támogatásról szóló tanácsi határozatokat december 31-én még nem hajtották végre második felében nem folyósítottak hitelt makroszintű pénzügyi támogatás keretében. Euratom-kölcsönök A tagállamoknak, illetve egyes, az Európai Unión kívüli támogatható államoknak (Orosz Föderáció, Örményország, Ukrajna) nyújtható Euratom-kölcsönök felső határa 4 milliárd EUR, amelynek mintegy 85 %-át már fel is használták. A fennmaradó mozgástér körülbelül 600 millió EUR, amelyet a tagállamokban és Ukrajnában megvalósuló új projektekre lehet kifizetni Lásd az ECOFIN Tanács május 9 10-i rendkívüli üléséről kiadott sajtóközleményt A Tanács 407/2010/EU rendelete (2010. május 11.) az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus létrehozásáról (HL L 118., , 1. o.). Az első, 5 milliárd EUR összegű részletet január 12-én folyósították júniusáig 11,4 milliárd EUR kifizetésére került sor. A Lisszaboni Szerződés hatálybalépésével az együttdöntési eljárás a rendes jogalkotási eljárás. A Tanács 2009/890/EK határozata (2009. november 30.) az Örményországnak nyújtandó makroszintű pénzügyi támogatásról (legfeljebb 65 millió EUR hitel és 35 millió EUR vissza nem térítendő támogatás). A Tanács 2009/892/EK határozata (2009. november 30.) a Szerbiának nyújtandó makroszintű pénzügyi támogatásról (hitelnyújtás legfeljebb 200 millió EUR összegig). A Tanács 2009/891/EK határozata (2009. november 30.) a Bosznia-Hercegovinának nyújtandó makroszintű pénzügyi támogatásról (hitelnyújtás legfeljebb 100 millió EUR összegig). HU 11 HU

12 EBB-hitelek Az EBB es időszakra szóló általános mandátuma július 31-én lejárt. A nevezett időpontban a mandátum szerinti teljes keret összesen 98 %-ára kötöttek szerződéseket ( millió EUR lásd a bizottsági szolgálati munkadokumentum A5. táblázatát) december 31-ig az említett mandátum értelmében összesen millió EUR folyósítható összeg maradt, amelyet e mandátum lejártától számított 10 éven belül még ki lehet fizetni európai uniós garancia mellett, ezt követően a nem folyósított összegekre nyújtott uniós garancia lejár. Azt követően, hogy a Bizottság javaslatot tett az EBB külső mandátumának jogalapját jelentő jogszabály módosítására a közötti pénzügyi keret fennmaradó részére vonatkozóan 29, a Parlamentnek és a Tanácsnak a tervek szerint október 31-ig kell elfogadnia a kapcsolódó határozatot. Az európai uniós garancia az EBB finanszírozási műveleteinek keretében folyósított hitelek és nyújtott garanciák együttes összegének legfeljebb 65 %-át fedezheti, levonva ebből a visszatérített összegeket és hozzáadva minden kapcsolódó tételt, és kerete millió EUR 30. E mandátum keretében december 31- ig összesen millió EUR összegre kötöttek szerződést, amelyből az említett időpontig még millió EUR várt folyósításra (lásd a bizottsági szolgálati munkadokumentum A6. táblázatát). 5. NEMTELJESÍTÉS, A KÖLTSÉGVETÉSI GARANCIÁK AKTIVÁLÁSA ÉS HÁTRALÉKOK 5.1. Kifizetések készpénzforrásokból A Bizottság azért nyúl készpénzes forrásaihoz, hogy az adós fizetési késedelme esetén elkerülje a saját hitelfelvételi műveleteivel összefüggő késedelmeket és az abból eredő költségeket Kifizetések a költségvetésből Mivel 2010 második felében nem fordult elő fizetési késedelem, a Uniós és Euratom hitelfelvételi, valamint EBB-hitelfolyósítási műveletekhez nyújtott európai uniós garanciák elnevezésű, (p. m. bejegyzéssel ellátott) költségvetési jogcímcsoportból nem használtak fel előirányzatokat A külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap aktiválása 32 Amennyiben az Európai Unió által nyújtott vagy garantált hitel kedvezményezettje (harmadik ország) fizetési késedelembe esik, az esedékes összeg kifizetésére az alapból kerül sor, a fizetés esedékességétől számított három hónapon belül április 21-i COM(2010) millió EUR rögzített maximális összegű alapkorlátra és millió EUR opcionális mandátumra lebontva. Lásd a Közösség saját erőforrásainak rendszeréről szóló 2007/436/EK, Euratom határozat végrehajtásáról szóló, május 22-i 1150/2000/EK, Euratom tanácsi rendelet 12. cikkét (HL L 130., , o.) es létrehozása óta az alapból összesen 478 millió EUR-t hívtak le. HU 12 HU

13 2010 második felében az alapból nem történt lehívás. 6. A KÜLSŐ FELLÉPÉSEKRE VONATKOZÓ GARANCIAALAP 6.1. Visszafizettetések december 31-én nem volt az alap által visszafizettetendő tartozás Eszközök december 31-én az alap nettó eszközállománya EUR-t tett ki Előirányzott összeg Az alapnak el kell érnie a műveletekből eredő összes kinnlevő, a felhalmozott kamatokkal növelt tőkekötelezettség 9 %-ában meghatározott szintet (előirányzott összeg). Az alap forrásai ( EUR) és a garanciaalap-rendelet szerinti kinnlevő tőkekötelezettségek 36 ( EUR) közötti arány június 30. és december 31. között 8,21 %-ról 7,7 %-ra csökkent végén az alap forrásai alacsonyabbak voltak az előirányzott összegnél. A garanciaalapról szóló rendelet feltöltési szabályainak megfelelően EUR összegű feltöltést illesztettek be a évre vonatkozó előzetes költségvetésbe. Ezt az összeget 2012 februárjában fogják átcsoportosítani a költségvetésből az alapba. 7. KOCKÁZATÉRTÉKELÉS: A LEGNAGYOBB KITETTSÉGET JELENTŐ HARMADIK ORSZÁGOK GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI HELYZETE 7.1. Célkitűzések A jelentés előző szakaszai mennyiségi szempontból tekintik át a költségvetés által harmadik országok tekintetében viselt kockázatokat. Emellett azonban minőségileg is értékelni kell a művelet típusától és a hitelfelvevők minősítésétől (lásd a fenti 4.3. szakaszt) függő kockázatokat Kockázatelemzési módszerek A bizottsági szolgálati munkadokumentumban levő kockázatelemzés a garantált hitelekből részesülő országok gazdasági és pénzügyi helyzetére, minősítésére vonatkozó adatokon és egyéb ismert tényeken alapul. Ez az értékelés nem tartalmaz a várható veszteségekre és a visszafizettetett összegekre vonatkozó becsléseket, amelyek kétségkívül rendkívül bizonytalanok További részletekért lásd a bizottsági szolgálati munkadokumentum szakaszát es létrehozása óta az alap általi visszafizettetés összesen 576 millió EUR-t tett ki (ez a visszafizetett tőke és kamat összegét, valamint a késedelmes fizetés miatti büntetőkamatokat és a realizált árfolyamnyereséget és veszteséget tartalmazza). Az alap összes eszköze a felhalmozott kötelezettségek levonásával (EBB-díjak és auditdíjak). Felhalmozott kamatokkal növelt érték. HU 13 HU

14 A bizottsági szolgálati munkadokumentum táblázataiban levő országkockázati mutatók a nemteljesítés kockázatának alakulását jelzik. A költségvetés számára 2011-ben a legnagyobb hitelkockázatot és kitettséget jelentő országokkal (MFA-hiteleket és Euratom-kölcsönöket beleértve) kapcsolatos kockázatelemzést a bizottsági szolgálati munkadokumentum 3. szakasza tartalmazza. HU 14 HU