A legfőbb ügyész tudományos pályázati felhívása

Átírás

1 A legfőbb ügyész tudományos pályázati felhívása A Magyar Köztársaság legfőbb ügyésze Kozma Sándor emlékére tudományos pályázatot hirdet tanulmány készítésére. A pályázaton részt vehet az ügyészi szervezet minden, tudományos fokozattal nem rendelkező tagja, valamint az ügyészi munka iránt érdeklődő joghallgató. A pályázatokat általános, ifjúsági és joghallgatói tagozaton lehet benyújtani az alábbiak szerint: az általános tagozatra ügyész, illetve más, a továbbiakban nem említett ügyészségi alkalmazott; az ifjúsági tagozatra ügyészségi fogalmazó és ügyészségi titkár; a joghallgatói tagozatra egyetemi alapképzésben jogi tanulmányt folytató (hallgatói jogviszonyban álló) egyetemi hallgató adhat be magyar nyelvű pályázatot. Elsősorban az alábbi témakörökhöz kapcsolódóan lehet pályamunkát benyújtani: BÜNTETŐJOGI TERÜLETEN 1. A Btk. szankciórendszerének átalakulása 2. A bűncselekményből származó vagyoni előny elvonása során felmerült jogalkalmazási kérdések 3. Az érték-egybefoglalás jogértelmezési kérdései 4. A környezetvédelem büntetőjogi eszközei 5. A számítástechnikai rendszerek használatával elkövetett bűncselekmények jogi minősítésének kérdései 6. Az adócsalás miatt indult büntetőeljárások során felmerült jogalkalmazási kérdések 7. A nemzetközi bűnügyi együttműködés legújabb fejleményei 8. A jogosulatlan gazdasági előny megszerzése, valamint az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése kapcsán felmerülő jogalkalmazási problémák, különös tekintettel a halmazati és elhatárolási kérdésekre 9. A termékvédelem, az áruk minőségvédelme és a fogyasztóvédelem büntetőjogi vonatkozásai 10. A tisztességtelen piaci magatartás elleni fellépés lehetőségei a büntetőjog eszközeivel 11. Az érdekérvényesítő lobbista tevékenység és a befolyással üzérkedés elhatárolása 12. Eredményes bizonyítási módszerek és taktikák a közélet tisztasága elleni bűncselekmények nyomozásánál 13. A bűnszervezet fogalma s megállapításának feltétele a bírói gyakorlat tükrében 14. A büntető jogegység biztosításának eszközei, helyzete a gyakorlatban, különös figyelemmel a büntetés kiszabására 15. A büntetőítélet igazságtartalma. Bírói bizonyítási kötelem a büntetőeljárásban 16. A mulasztással elkövetett emberölés, a gondozás elmulasztása és a segítségnyújtás halált okozó elmulasztása bűntettének elhatárolása 17. A középmérték és a három dobás (csapás) szabályai a büntetéskiszabás elveivel [Btk. 83. (1) bek.] összefüggésben

2 2 18. Az igazságügyi jogsegély és a rendőri együttműködés egymást kiegészítő lehetőségeinek felhasználása 19. A belföldi, nemzetközi és európai elfogatóparancs kapcsolata a magyar belföldi és nemzetközi körözési rendszer kapcsolódása 20. A Schengeni Információs Rendszer tárgykörözése alapján belföldön feltalált tárgyak lefoglalásának és kiadásának gyakorlati tapasztalatai 21. Az Internet információs lehetőségeinek felhasználása a nemzetközi bűnügyi jogsegély megalapozásának elősegítésében (hatóságok, címek, hatáskör feltalálása, jogintézményekre vonatkozó ismeretek, fordítások és idegen nyelvű kifejezések, egyezményekre vonatkozó kiegészítések, stb.) 22. A lefoglalás, a zár alá vétel és a biztosítási intézkedés szabályai, végrehajtásuk kérdései, ha a kényszerintézkedés tárgya pénzintézetnél szerződés alapján kezelt pénzeszköz, avagy vagyoni jogot megtestesítő értékpapír 23. A tárgyalásról lemondás új szabályainak gyakorlati tapasztalatai 24. A távoltartás jogalkalmazási tapasztalatai 25. A harmadfokú eljárás helye, szerepe a büntetőeljárásban. Vitás jogértelmezési kérdések, gyakorlati tapasztalatok 26. A bíróság elé állítás gyakorlati alkalmazásának problémái 27. A nemzetközi jogon alapuló mentességet élvező személyek sérelmére elkövetett bűncselekmények bizonyítási problémái 28. A fiatalkorúak igazságszolgáltatása Magyarországon 29. A Btk ának (4) bekezdése szerinti kiskorú veszélyeztetése és annak jogalkalmazási problémái 30. A kiskorúak általi agresszió, különös tekintettel az iskolán belüli erőszakra 31. Mediáció a fiatalkorúak elleni büntetőeljárásban 32. A média hatása a gyermek-és fiatalkorúakra, a gyermekvédelmi törvény (1997. évi XXXI. törvény) 6. -a (6) bekezdésében foglaltak tükrében 33. A tankötelezettség megsértésének következményei a jogszabályi változásokra is figyelemmel 34. A büntethetőségi korhatár indokoltsága 35. Az előzetes letartóztatás végrehajtásával kapcsolatos új rendelkezések a gyakorlatban, az értesítési kötelezettségek problémái 36. A PPP konstrukcióban működő börtönök és az elítéltek jogi helyzete 37. A foglalkozástól, járművezetéstől eltiltás és a kiutasítás büntetések végrehajtásának időszerű kérdései 38. A fogvatartottakkal való bánásmód Magyarországon az Európa Tanács évi jelentésének tükrében 39. Az idegenrendészeti őrizet és az őrzött szálláson elhelyezés végrehajtásának aktuális problémái 40. A büntetés-végrehajtási jogszabályok gyakorlati érvényesülésének jelentősége és magyarországi általános képe, különös tekintettel a bánásmódra

3 3 41. A büntetés-végrehajtás ügyészi törvényességi felügyelete feladatkörének bővítési lehetőségei 42. A fogvatartottak nyilatkozattételi joga 43. Az évi Genfi-egyezmény, valamint azok 1977-es I. és II. kiegészítő jegyzőkönyvei gyakorlati alkalmazása 44. A katonai büntetés-végrehajtás története Magyarországon 45. A parancsnoki nyomozás felügyelete katonai büntetőeljárásban 46. Van-e új a Nap alatt? A katonai bűncselekmények törvényi szabályozásának módosulásai a XX. században és a lehetséges változások útja 47. A fogvatartottak sérelmére valóban vagy állítólagosan elkövetett bűncselekmények nyomozásának tapasztalatai és a bizonyítás új módszerei 48. A mentesítés kérdései a katonai büntetőeljárásban 49. Az Európai Ügyészség 50. Büntetőeljárásjogi jogharmonizációs törekvések az Európai Unióban 51. Az Emberi Jogok Európai Bírósága és annak büntetőjogot érintő joggyakorlata 52. Az Európai Unió Bírósága és annak büntetőjogot érintő joggyakorlata 53. A büntetőügyekben megvalósuló igazságügyi együttműködés jövője a Lisszaboni Szerződés és a Stockholmi Program tükrében 54. Külföldről beszerzett bizonyítékok elfogadhatósága és felhasználása a hazai büntetőeljárásban, különös tekintettel a kölcsönös elismerés elvén alapuló új EU instrumentumok alkalmazására 55. Az európai bűnügyi együttműködés jövője: Európai Bizonyításfelvételi Parancs BÜNTETŐJOGON KÍVÜLI TERÜLETEN 1. A közigazgatási hatóságok ellenőrzési kötelezettsége 2. A jogorvoslat és a döntés-felülvizsgálat szabályozása a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény október 1- jétől hatályos rendelkezéseiben 3. Az ügyészi tevékenység a természet védelmében 4. Az ügyész közreműködése a fenntartható fejlődésben 5. A tulajdon elleni szabálysértések elbírálásának hatályos új eljárási szabályai 6. Az adatvédelem szabályozása egyes igazgatásrendészeti jogszabályokban és a szabálysértési törvényben 7. A határokon átnyúló környezetszennyezés megfékezésének közigazgatási eszközei, az eszközrendszer esetleges hiányosságai a magyar jogban 8. Az ügyféli jogállás megítélésének gyakorlati problémái a Ket. alkalmazása során 9. A bizonyítás dilemmái a közigazgatási hatósági eljárásban 10. A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartás jogintézménye a jogalkalmazói gyakorlat tükrében 11. Az ügyféli jogok érvényesülésének biztosítása a közigazgatási hatósági eljárásban 12. A hulladék jogszabályi fogalmának jogalkalmazási problémái

4 4 13. A fogyasztói szerződés részévé váló általános szerződési feltételek érvénytelenségének megállapítása iránti közérdekű keresetek az elmélet és a gyakorlat tükrében, különös tekintettel az ügyészi keresetek elbírálása során felmerült jogalkalmazási kérdésekre 14. A közhasznú szervezetek működése nyilvánosságának kérdései 15. Az ügyész által kezdeményezett cégtörvényességi felügyeleti eljárások tapasztalatai 16. A munkaerő kölcsönzés szabályainak érvényesülése a gyakorlatban 17. A munka (szolgálati) jogviszony megszüntetésének kérdései az egyes munkajogi tárgyú törvények rendelkezései tükrében 18. Az egészségkárosodáshoz kapcsolódó ellátások reformja a társadalombiztosítási nyugellátásban, a rehabilitációs járadékról szóló évi LXXXIV. törvény és jogalkalmazási problémái 19. A biztosítás szabályozásának sajátosságai a magyar társadalombiztosítási jogban január 1-jétől napjainkig. (A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló évi LXXX. törvény alapján.) 20. A jóhiszeműség és tisztesség követelménye a tisztességtelen általános szerződési feltételek vizsgálata során 21. Az általános szerződési feltételek tisztességtelenségének megállapítására irányuló perek gyakorlata, figyelemmel az EK irányelveire és a Ptk. reformjára 22. A pénzügyi szolgáltatói tevékenységet végző szervezetek tevékenysége és a fogyasztóvédelem. (A fogyasztóvédelmi célú ügyészi közreműködés lehetőségei.) 23. Az ügyészi részvétel a cégbíróságok előtt folyó működés felügyeleti eljárásban 24. Az ügyészségi jogkörben okozott kár 25. A terhelt jóhírnevének, becsületének, emberi méltóságának és egyéb személyhez fűződő jogának megsértése miatti igényérvényesítés lehetőségei az ügyészséggel szemben, ennek gyakorlata 26. A polgári bíróság vizsgálati lehetőségei az igényérvényesítés alapjául szolgáló büntető ügy tekintetében, az ügyészségi jogkörben okozott kár megtérítése iránti perekben. A bizonyítás egyes kérdései 27. Egyetemleges felelősség a rendőrség, az ügyészség és a bíróság között az államigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránti perekben 28. Az eljáró ügyész felelőssége a kártérítési kötelezettséget megállapító, ügyészségi jogkörben okozott kár megtérítése iránti polgári per következtében A megjelölteken túl más, az ügyészi tevékenységhez kapcsolódó, vagy az ügyészség érdeklődésére számot tartó témakörben is beadható pályázat. A pályázatok terjedelme legalább 20, legfeljebb 80 gépelt oldal lehet.

5 5 PÁLYADÍJAK Valamennyi tagozaton, külön a büntetőjogi, külön a büntetőjogon kívüli témákban egységesen: 1-1 első díj Ft 1-1 második díj Ft 1-1 harmadik díj Ft A kiemelkedő pályamunkák szerzői ezen túlmenően külön díjakkal és elismerésekkel is jutalmazhatók. Pályázatokat kizárólag postai úton fogadunk el a Legfőbb Ügyészség Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztálya címére (1372 Budapest, Pf: 438.). Postára adási határidő: március 11. A pályázatokat egy nagy méretű borítékban kell benyújtani, amelyen kérjük feltüntetni: TUDOMÁNYOS PÁLYÁZAT KOZMA SÁNDOR EMLÉKÉRE. A borítékban el kell helyezni a pályázatot két tűzött vagy bekötött példányban és mellékelni kell egy A/5-ös kis méretű lezárt borítékban a pályázó nevét, címét, telefonszámát, beosztását, szolgálati helyét, illetőleg az oktatási intézmény megnevezését tartalmazó iratot. Mindkét beküldött tanulmányi példány külső borítóján fel kell tüntetni: a jeligét; a tagozat megnevezését (általános, ifjúsági, joghallgatói); a terület megjelölését (büntetőjogi, büntetőjogon kívüli); azt a sorszámot, amellyel jelzett témához a dolgozat kapcsolódik, ennek hiányában a kiíró dönt a besorolásról. A tanulmányokon más, a szerző kilétére utaló adat nem szerepelhet. A mellékelt A/5- ös boríték felzetén jól olvashatóan meg kell jelölni: a jeligét; a tagozat megnevezését (általános, ifjúsági, joghallgatói); a terület megjelölését (büntetőjogi, büntetőjogon kívüli); azt a sorszámot, amellyel jelzett témához a dolgozat kapcsolódik, ennek hiányában a kiíró dönt a besorolásról; továbbá nyilatkozatot, hogy a szerző eredménytelenség esetén hozzájárul-e a boríték felbontásához, tartalmának megismeréséhez. A tagozatot meghatározó szolgálati, hallgatói viszony tekintetében a március 11. napján fennálló állapotot kell figyelembe venni. Az írásműveket az adott területek kiemelkedő szakemberei lektorálják. Értékelésük figyelembevételével Bíráló Bizottság tesz javaslatot a pályadíjak odaítélésére.

6 6 A Bíráló Bizottság a jeligék alapján csak a díjazásra javasolt szerzőket azonosítja. Amennyiben a Bizottság megállapítja, hogy a szerző nem a megfelelő tagozatra nyújtotta be dolgozatát, úgy a díjazásból kizárja. A pályadíjak kiosztására júniusában az Ügyészség Napja alkalmából rendezett ünnepségen kerül sor. A pályázatokkal kapcsolatos további ügyintézésre (pl.: a lektori vélemény megismerése, stb.) kizárólag az azonosítható pályázók jogosultak. A Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztály a pályázatokat nyilvántartja. Az adott terület iránt érdeklődők a díjkiosztás után 2 évig a Legfőbb Ügyészség könyvtárában azokba betekinthetnek. Amennyiben a jeligét tartalmazó boríték felbontható, úgy az elismerésben nem részesült szerző neve, elérhetősége is nyilvánosságra hozható. A pályázati hirdetmény hivatalos megjelenési helyei: Ügyészségi Közlöny, illetve a Magyar Köztársaság Ügyészségének hivatalos honlapja ( Dr. Kovács Tamás s. k., legfőbb ügyész