Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye árvízvédelmi helyzetének alakulásáról és folyógazdálkodásáról

Átírás

1 Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye árvízvédelmi helyzetének alakulásáról és folyógazdálkodásáról Készítette: Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság Miskolc november

2 Borsod- Abaúj- Zemplén megye árvízi veszélyeztetettsége Árvízvédelem Borsod-Abaúj-Zemplén megye területe a Tisza-menti községek közigazgatási területének Tisza bal partjára eső részének kivételével, vízgazdálkodási, vízkárelhárítási szempontból az ÉMVIZIG működési területéhez tartozik. A megyében a Tisza, a Bodrog, a Hernád és a Sajó folyó által árvízzel veszélyeztetett terület 1501 km 2. Ebből 1171 km 2 töltéssel védett, 330 km 2 hullámtér és nyílt ártér, melyet a folyók rendszeresen elönthetnek. A védett területen közel 150 ezer ember él, s a védett vagyon értéke évi árakon megközelíti az 500 milliárd forintot. A megye településeinek ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolását (A, B, C ) a 18/2003. (XII.9.) KvVM BM együttes rendelet I. sz. melléklete tartalmazza az alábbiak szerint: erősen veszélyeztetett (A) közepesen veszélyeztetett (B) enyhén veszélyeztetett (C) 74 település 69 település 14 település Nyilvántartásunk szerint a B.A.Z. Megyében 248 db település található, amelyből az ár- és belvízi veszélyeztetésnek kitett települések száma 157 db, ebből pedig az árvízzel veszélyeztetett települések száma 128 db. A megye többi települése a hivatkozott rendeletben ugyan nem szerepel, de ez nem jelenti azt, hogy ott vízkár egyáltalán nem keletkezhet, hanem ott a vízkárok kialakulásának az esélye kisebb és bekövetkezésük esetén a hatása is feltehetően csak helyi jelentőségű lesz. A megye árvízvédelmi műveinek rendszere: A megye elsőrendű árvízvédelmi védvonalainak hossza 475,0 km, melyből ÉMVIZIG kezelésében 436,5 km található. Az ÉMVIZIG kezelésében lévő fővédvonalak közül a töltésméretek alapján mintegy 259 kmes szakasz felel meg biztonsággal az átlagosan 100 évenként előforduló árvizek kivédésére, a többi töltés magassági- és szelvényhiányos. (168,5 km 35,4 %) A töltésszakaszokon 243 holtág-keresztezés van, melyek közül 28 helyet az állékonysági vizsgálatok veszélyes, sürgősen helyreállítandó szakasznak minősítettek. A megyében lévő gátőrházak száma 44 db, ebből 16 db állapota nem megfelelő. 2

3 A védvonalakat 109 db zsilipes műtárgy keresztezi, melyek állapota egyre több beavatkozást igényel. A jeges árvíz elleni védekezéshez jelenleg 8 db jégtörőhajó áll rendelkezésre, amelyből 1 teljes, míg 3 db részleges felújításra szorul. Bodrogköz Az ÉMVIZIG legnagyobb kiterjedésű ártéri öblözete, melynek területe 525 km 2, ahol az árvíz lokalizálására nincs lehetőség. Területét 107,7 km árvízvédelmi fővédvonal védi, amelyből 67,9 km a Tisza jobb parton, 39,8 km a Bodrog bal parton épült ki. A Tisza jobb parti árvízvédelmi fővédvonalon az elmúlt évek fejlesztési munkáinak eredményeképpen, mintegy 29 km töltésszakasz megerősítésére került sor és további 21,1 km megerősítése szükséges, elsősorban keresztmetszeti hiány, illetve altalaj problémák miatt. A Bodrog bal parti fővédvonal az 1970-es évek második felében kiépítésre került, azonban az elmúlt időszak rendkívüli árvizei során altalaj és töltéstest vízzárósági hiányosságai miatt mintegy 3,0 km-en a védvonal megerősítésére volt szükség, amelyek közötti években elvégzésre kerültek. A Bodrog bal parti védvonalszakasz lokálisan gyenge pontjaiként tartjuk nyilván a Törökéri szivattyútelep térségét, valamint a Felsőberecki szivattyútelep térségét, ahol a mélyvezetésű nyomócső keresztezések kiváltása és a gravitációs zsilip átépítése sürgős feladat. A Bodrogközi (Tisza jobb part és Bodrog bal part) árvízvédelmi rendszer fejlesztési munkáit (21,1 km-en) a KEOP kétfordulós pályázati konstrukció keretén belül 2014-ig szeretné 3

4 az ÉMVIZIG megvalósítani. Az 1. forduló tervezés, engedélyezési munkái befejeződtek. A 2. fordulókeretében a megvalósításhoz a kivitelező kiválasztása jelenleg folyamatban van. A Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése keretén belül elsőként készült el az országban a Cigánd- Tiszakarádi árvízi szükségtározó. A tározó létesítményei 2 ütemben (A, B ütem) valósultak meg, a B. ütem műszaki átadás-átvételére november 12-én, a teljes létesítmény ünnepélyes átadására november 14-én került sor, a létesítmény 2010-től az ÉMVIZG kezelésében van. Főbb jellemzői: A tározó kapacitása 94 millió m 3, területe 24 km 2, 24 km árvízvédelmi töltés. A beeresztő műtárgy maximális beeresztő kapacitása MÁSZ +1,0 m-es vízállásnál 540 m 3 /s. Bodrog jobb part 8 Bodrog jobb parti település belterülete mentén, valamint az un. Ronyvazugban és a Ronyva patak mindkét oldalán épült ki árvízvédelmi fővédvonal, összesen 28,153 km hosszban, amelyből 17,9 km fejlesztendő védvonalnak minősül, magassági és keresztmetszeti hiány miatt. Az un. Ronyvazugi töltésrendszer csak a mértékadó árvízszintig biztosítja a terület védelmét továbbra is elöntési veszélynek van kitéve Sátoraljaújhely város Déli területrésze, amelynek védelmére körtöltés kiépítése szükséges. A 7 Bodrog jobb parti település védelmére a évben megépített körtöltések csak a mértékadó árvízszint + 0,5 m-es biztonságra épültek ki a + 1,0m-es biztonság helyett, fejlesztésük szükséges. Sárospatak város belterületének védelmére az 1980-as években megépített un. végardói töltés kihosszabbítása szükséges az ártéri öblözet határáig. Taktaköz (Takta jobb parti öblözetekkel együtt) Területük 252 km 2 az öblözeteket összesen ~90,1 km hosszú árvízvédelmi fővédvonal védi. A fővédelmi vonal 45 %-a kiépítetlen, magassági- és szelvényhiányos, illetve állékonysági szempontból nem megfelelő. A Taktaközi árvízvédelmi rendszer fejlesztésére tanulmányterv és beruházási programterv készült, annak műszaki jóváhagyása megtörtént, de pénzügyi fedezet hiánya miatt a beruházási munkák megkezdésére eddig nem volt lehetőség. A beruházás előreláthatóan évben kezdődik meg. A védvonal fejlesztési munkák között az elmúlt időszak rendkívüli árvízi tapasztalatai alapján legsürgősebb feladat a Tiszadob-Tokaj (Taktaköz-felső) közötti töltésszakasz fejlesztése magassági és szelvényhiányok miatt. A Taktaközi fővédvonalakban lokálisan gyenge pontjaiként tartjuk nyilván az Inérháti és Prügyi szivattyútelep térségét, ahol a mélyvezetésű nyomócső keresztezések kiváltása és a gravitációs zsilipek átépítése sürgős feladat. 4

5 A Tokaj város belterületi töltésszakasz árvíz utáni helyreállítása év végéig megtörtént, a közel 1 km-es töltésszakasz MÁSZ +1,30 m es magassági biztonsággal rendelkezik megfelelő árvízi biztonságot nyújtva a város számára. A tönkrement Tiszadobi (Taktakenézi) gátőrház újjáépítése évben megtörtént, évben használatbavételi engedélyt kapott. A Taktaköz-felső árvízvédelmi rendszerének fejlesztését az ÉMVIZIG a KEOP kétfordulós pályázati konstrukció keretén belül évek között tervezzük megvalósítani. Az 1. forduló tervezés, engedélyezési munkái befejeződtek. A 2. fordulókeretében a megvalósításhoz a kivitelező kiválasztása jelenleg folyamatban van. Délborsod A fővédvonalak összes hossza 101,693 km, a Tisza jobb parti fővédvonalak kiépítettnek tekinthetők. A Rima, Csincse, Eger patakok visszatöltésezett szakaszai mentén a depónia jellegű védvonal kiépítetlen, magassági és szelvényhiányos, illetve állékonysági szempontból nem megfelelő. A Tisza jobb parti árvízvédelmi töltéseken a kerékpáros turizmus fejlesztési program keretében eddig 35,7 km aszfalt burkolattal ellátott kerékpárút kiépítésére került sor, amelynek folytatásaként még hátra van a hiányzó Tiszadorogma - Poroszló települések közötti szakasz kiépítése is. Sajó-Hernád A Sajó, Hernád és Bodrog jobb parti védvonalainak legnagyobb része kikerült az állam kizárólagos tulajdonából, de kezelője továbbra is az ÉMVIZIG. A Sajó mentén található árvízvédelmi fővédvonalak összes hossza 68,2 km, amelynek 60 %-a kiépítetlen, magassági és szelvényhiányos. A Hernád mentén található árvízvédelmi fővédvonalak összes hossza 63,4 km, amelynek 55 %-a kiépítetlen, magassági- és szelvényhiányos. A Hernád és a Sajó-völgyi nyílt ártéri települések (Ináncs, Gibárt, Ócsanálos, Halmaj, Kiskinizs, Gesztely, Hidasnémeti, Tornyosnémeti, Hernádszentandrás, Bőcs, Miskolc (Csorba telep) védelmére összesen 29,64 km körtöltés épült, amelyek 60 %-a nem felel meg a jelenleg érvényes elírásoknak (a körtöltések kiépítési szintje nem éri el a mértékadó árvízszint + 1,0 m-es magassági biztonságot, nem a teljes belterületet védik). A körtöltések önkormányzati kezelésbe tartoznak. A Sajón és Hernádon évben levonult minden addigi vízszintet (LNV-t) meghaladó árhullámok, a folyókra meghatározott a kiépítés alapjául szolgáló - mértékadó árvízszintek (MÁSZ) felülvizsgálatát teszik szükségessé, amelyek a fenti kiépítettségi helyzetet jelentősen megváltoztathatják. 5

6 Önkormányzati árvízvédelmi fejlesztések a Sajó-Hernád völgyében A Hernád jp-i Ócsanálos, az öt Hernád bal pari település (Hernádkak, Szentistvánbaksa, Nagykinizs, Hernádkércs, Felsődobsza) és a Sajó jp-on Sajóecseg körtöltéses védelmének kiépítése és az elkezdett kiviteli munkák befejezése az egyik legsürgősebb feladat. A községek olyan árvízvédelmi öblözetekben fekszenek, ahol állami fővédmű építése nem tervezett, így a fejlesztés és a későbbi fenntartás csak önkormányzati konstrukcióban valósítható meg. A községek önkormányzatai vállalták a feladatot, de a beruházást saját pénzből nem tudták finanszírozni, ezért döntöttek az Európai Unió által támogatott, a KEOP által kiírt Önkormányzati árvízvédelmi fejlesztések című kétfordulós pályázat benyújtása mellett. A fenti önkormányzati árvízvédelmi rendszer fejlesztésének költségigénye meghaladja 4,3 milliárd Ft-ot. A kiviteli munkák Hernádkak, Szentistvánbaksa, Nagykinizs, Hernádkércs, településeken befejeződtek, míg Felsődobsza település esetében befejezés előtt állnak. Ócsanálos, és Sajóecseg települések esetében a kivitelezés még nem kezdődött el, várhatóan 2013-ban megvalósításuk befejeződik. Az 1028/2011 (II.22.) Kormányhatározat alapján 2011 évben megvalósult vízkárelhárítási beruházások: 3 új települési körtöltés épült Felsőzsolca, Ónod, Nagycsécs települések körül. Összes hossz: ~9,5 km Felsőzsolca település belterületének védelme érdekében ~ 5,7 km új árvízvédelmi töltés kerül kiépítésre, amelyből ~800 m vasbeton parapetfal. Ónod településen ~2,6 km, míg Nagycsécs település vonatkozásában 1,1 km új községi körtöltés garantálja a belterületek árvízvédelmi biztonságát. Lefolyási viszonyokat javító beavatkozások: Sajó-Bódva-Hernád mederkotrás Felsőzsolca térségében: a Kis-Sajó 2400 fm szakaszának kapacitásnövelő kotrása, a régi felsőzsolcai bekötőút és leszakadt hídjának elbontása, a felsőzsolcai ártéri vasúti hídnyílásának kotrása és a hídszelvény környezetének rendbetétele, Kis-Sajó melletti vízlevezető sáv kialakítása. a Bódva völgyében: 3 szükségtározó (Bódvalenke, Bódvarákó, Bódvaszilas) 6

7 4 völgyzárógátas záportározó (Hídvégardó, Bódvaszilas, Edelény, Szendrőlád) kivitelezése valósult meg Síkvidéki belvízvédelmi - vízrendezési művek: Síkvidéki terület nagysága: km 2 Belvízvédelmi szakaszok száma: 7 db (ebből a számú egy része Heves megyébe esik) ÉMVIZIG kezelésű belvíz főcsatornák hossza: ~528 km Belvízvédelmi szivattyútelepek száma: 20 db, össz. kapacitás: 70,38 m 3 /sec Belvízvédelmi szivattyúállás: 1db(Ronyvazugi)kapacitása:1,0 m 3 /sec Az ÉMVIZIG belvízvédelmi szakaszai Hegy- és dombvidéki vízrendezési művek: BAZ. Megye területén 365,8 km dombvidéki kisvízfolyás és 1 db árvízcsúcs-csökkentő funkciót is ellátó völgyzárógátas tározó (Hór-völgyi) van ÉMVIZIG kezelésben. A művek általános fenntartása, karbantartása a rendelkezésre álló igen szűkös anyagi lehetőségekhez mérten megtörtént, azonban ennek keretében csak lokális medertisztításokat, cserjeirtásokat, gaztalanításokat és műtárgytisztításokat, karbantartásokat tudtuk elvégezni. A fenntartási munkák elvégzésében azonban jelentős segítséget nyújtott a közmunkaprogram. 7

8 A szeptember október hónapokban az eddig megtartott felülvizsgálatok alapján megállapítható, hogy a dombvidéki kisvízfolyások állapota csak részben felel meg az elvárásoknak, egyre több helyen lenne szükség árfogó rekonstrukcióra, ami a forráshiány miatt évről évre elmarad. Erdőgazdálkodás véderdők Az ÉMVIZIG vagyonkezelésében lévő, faállománnyal borított, erdőállomány-gazdálkodási tervvel rendelkező erdőterületeinek nagyága mintegy 2300 ha. Ebből 2050 ha a Tisza, Bodrog, Sajó, Hernád folyók, illetve a Takta és Tarna hullámterein fekszik, míg 148 ha a Cigánd-Tiszakarádi árvízcsúcs csökkentő tározó területén található és 102 ha mentett oldalon terül el. Az erdőállomány az árvízvédelmi töltések hullámverés- és jégzajlás elleni védelmét biztosítják, belvízvédelmi csatornák, kisvízfolyások, tározók partszakaszait, szélterületeit védő erdők, valamint a Tisza- tó térségében lévő sávok, amelyek funkciójuknak megfelelő állománynevelése, kezelése és fenntartása az elsődleges erdőgazdálkodási feladat. Ezen túlmenően kb ha ún. szórvány erdőfolt, facsoport, illetve fasor van, részben a zátonyokon, az Ároktő Tiszadorogma közötti hullámtéren, és a kisebb vízfolyások mellett. Több erdőrészletben hajtottunk végre az ápolási munkák mellett törzsminőség javító nyeséséket is. A helyreállításoknak és ápolásoknak köszönhetően fiatal erdősítéseink kedvező képet mutatnak, védelmi funkciójuk eléréséhez szükséges fejlődésük biztosított. Mindemellett az országos tendenciáknak megfelelően az erdőket érintő károsítások, falopások országszerte elszaporodtak, így Igazgatóságunk területén is egyre nagyobb problémát okoz e tevékenység megelőzése, erdeink megvédése. Különösen igaz ez a Sajó-, és Hernád-folyókat szegélyező galériaerdőkre, valamint azok hullámterében fekvő folyamatos erdősítéseinkre, amelyekben a települések közelsége miatt szinte folyamatos a falopás. Sajnos ezeken a területeken sok hátrányos helyzetű, rászoruló ember él, ezért is annyira fokozott az erdők igénybevétele. Falopás tekintetében talán a leginkább veszélyeztetett térség a Hernád-völgy, és a Taktaköz, de máshol is tapasztalható ez a jelenség. A Védelmi Bizottság segítségét kérjük abban, hogy az Önkormányzatok tegyenek meg minden lehetséges szociális és egyéb - intézkedést a falopások megelőzése érdekében. A bűnesetek elkövetése esetén a Rendőrség és az ÉMVIZIG közötti kapcsolattartás kialakítása szükséges a hatékony együttműködéshez. Készültségi adatok: évben csak belvízvédelmi készültség elrendelésére került sor évben belvízvédekezés csak rövid ideig és csak néhány belvízvédelmi szakaszon volt: 8

9 a számú Tiszavalk-Sulymos belvízvédelmi szakaszon, a Tiszabábolnai szivattyútelepen április között, a számú Rigós-Sajózugi belvízvédelmi szakaszon, a Tiszakeszi szivattyútelepen április 28.-május 2. között, a számú Tiszakarád-Ricsei belvízvédelmi szakaszon a Tiszakarádi III. szivattyútelepen március és április között I. fokú készültség volt A készültség alatt szivattyútelepeken 1-2 gépegység üzemelt, a védekezés alatt átemelt vízmennyiség összesen 1 millió 860 ezer m 3 volt. A év hidrológiai értékelése A megyében a folyókon és kisvízfolyásokon a év aszályos jellege miatt általában valamennyi duzzasztásmentes folyón és kisvízfolyáson igen alacsony mederteltségek voltak a jellemzők. Az Igazgatóságunk működési területére átlagos években a mm közötti csapadékmennyiség a jellemző, azonban a év a lehullott csapadék szempontjából extrémnek volt tekinthető, akkor mm közötti csapadékmennyiségek fordultak elő éves szinten. A január-augusztus hónapok között lehullott csapadék mennyisége 740 mm volt évben már lényegesen kevesebb, átlag alatti csapadék hullott vízfolyásaink vízgyűjtő területén. Az éves átlag mm között fordult elő. A január-augusztus hónapokban lehullott csapadék összes mennyisége 330 mm, tehát alig fele volt a évi hasonló időszak csapadékmennyiségének. Vízfolyásaink vízhozama is jelentősen csökkent, de a felszín közeli rétegek telítettsége és a felszín alatti hozzáfolyás miatt vízhozamuk közel átlagosnak volt tekinthető a tavalyi évben. A évben is folytatódott a csapadékszegény időszak. Az idei évben működési területünkön szeptemberig 260 mm körüli csapadék hullott területi átlagban. A legkevesebb csapadékot a Hernád és a Sajó völgyében, valamint a Dél borsodi területeken mérték. Több állomáson mm alatt maradnak a mért értékek. Azon vízfolyások esetében, ahol a folyók vízjárására hatást gyakorolnak a duzzasztó- és erőművek, mint például a Tisza esetében a Tiszalöki Vízlépcső, Kiskörei Vízlépcső, vagy a Hernád esetében a Hernádszurdoki fixgát, a Felsődobszai, Gibárti, Kesznyéteni-Bőcsi erőművek, ott a folyók vízszintingadozása jelentősen kiegyenlítettebb volt, csökkentek a szélsőséges értékek, kiegyenlítettebb volt a vízjárás, különösen a csapadékszegény időszakokban. Legnagyobb folyóink közül a Tisza és a Bodrog vízjárására a Tiszalöki Vízlépcső (duzzasztómű és vízerőmű) gyakorol kedvező hatást. A Tiszalöki Vízlépcső felvízre gyakorolt duzzasztó hatása a Tiszán Dombrádig, a Bodrogon az országhatárig érvényesül, a kis- és középvízi tartományban, valamint jelentős a szerepe a Tisza-Körösvölgyi Együttműködő 9

10 Vízgazdálkodási Rendszer vízpótlásában, illetve Debrecen város vízellátásának biztosításában. Az alsóbb folyószakaszok egyenletes vízszinttartásában a Közép-Tiszán lévő Kiskörei Vízlépcső összehangolt üzemrendjével van lehetőség a takarékos vízkészlet-gazdálkodásra. A Tiszalöki Vízlépcső jelenleg az üzemrendjében meghatározott vízállástartományban üzemel, s a kiegyenlített vízszolgáltatás és a vízkészletekkel való gazdálkodás érdekében, a csapadékszegény időszakokban még szorosabb üzemrendben történt a két létesítmény működtetése. A Közép-, illetve az Alsó-Tisza szakasz vízpótlására a Tiszalöki Vízlépcsőn átvezetett többlet vízhozammal biztosítható volt az egyenletes vízszolgáltatás mennyiségi és minőségi paramétereinek feltétele. Árvízvédelmi fejlesztések: Pénzügyi forrás hiányában, árvízvédelmi beruházási munkák végzésére nem került sor. Közfoglalkoztatási program: 2012 évben a 11 hónapra vállalt átlag létszám 3339 fő, amely február 01 szeptember 30 között 3277 fő volt átlagosan, szeptember hónapban 3647 fő. Általánosságban elmondható, közfoglalkoztatási program keretében elsősorban a kézi erővel elvégezhető munkák voltak azok, amelybe a foglalkoztatott létszámot hatékonyan tudtuk alkalmazni, legfőképpen azon területeken ahol a gépi munkavégzésre nem volt lehetőség, illetve ott, ahol annak kiegészítésére volt szükség. Különösen jók a tapasztalatok a véderdők előterek fentartottsági állapotában, a műtárgyak hozzá-, illetve elvezető csatornáinak tisztításában valamint a kisebb vízfolyások medrének kaszálási cserjézési munkáinak elvégzésében. A rendelkezésre álló csekély fenntartási keretből elvégezhető munkákat így hatékonyan ki tudtuk egészíteni, azonban meg kell jegyezni, hogy dologi források hiányában (festék, mész, kavics, cement, zúzottkő, kenőanyagok, stb..) a szakipari végzettséggel rendelkezők is csak a fenti tevékenységek végzésével járulhattak hozzá a programhoz. A évi őszi vízkárelhárítási művek felülvizsgálati tapasztalatai A vízügyi igazgatóság a létesítmények felülvizsgálatát, állapotértékelését minden évben általában szeptember-októberi hónapokban lehetőség szerint a kisvizes időszakban elvégzi. Az őszi szemle kiterjed az árvízvédelmi töltések és tartozékainak, keresztező létesítményeinek (zsilipek, csappantyús csőátereszek, nyomócsövek), mentett és vízoldali előtereinek, véderdőinek, gátőrtelepeinek és azok szertáraira, védelmi eszköz-anyag felülvizsgálatára. 10

11 Belvízvédelmi és vízrendezési szakterületen a kisvízfolyások állapotértékelésére, a tározók szemléjére, a keresztező létesítmények, műtárgyak felülvizsgálatára, valamint a szivattyútelepek szemléjére. Az elkészült jegyzőkönyvek és tapasztalatok alapján a szakágazatok koordinált állapotértékelésére általában november hónap második felében (idén November 22.) kerül sor. Általánosságban: Az előterek, véderdők ápoltsága, karbantartottsága megfelelő. A gátőrtelepek, védelmi szertárak és védelmi központok épületeinek átlagéletkora többnyire év, így állapotuk, állaguk csak folyamatos ráfordítással őrizhető meg. Sajnos magas építményeink állapota, állaga az elmúlt év óta jelentősen romlott. Tekintettel arra, hogy a fenntartási források az idei évben minimálisak voltak, dologi ráfordításokat igénylő munkákat csak a legindokoltabb esetben tudtunk végezni, elsősorban a kézi erővel elvégezhető munkák elvégzésére adódott lehetőség. A védvonalszakaszokat jelentős számú árvízvédelmi műtárgy (zsilip, csappantyús csőáteresz stb.) keresztezi, amelyek a nagyszámú rongálások, lopások következtében elveszették védképességüket, emiatt ideiglenesen eltömedékelésre kerültek, állapotuk egy esetleges árvíz levonulása időszakában fokozott figyelmet igényel. A földművek "elöregedése" egyre nagyobb probléma (zsugorodási duzzadási folyamatok, különösen a száraz évek eredményeként, rágcsálók, növényzet gyökere stb.) emiatt, több helyen az árvízvédelmi töltéstestben jelentős zsugorodási repedések keletkeztek. A jó színvonalú fenntartottsági állapotok mellett, figyelembe véve a év árvízi eseményeit gyengült a védképesség, egyes szakaszok megerősítése, rekonstrukciója egyre sürgetőbb feladat. Az őszi felülvizsgálat tapasztalati szerint belvízi szivattyútelepek üzemképesek. A belvízelvezetést biztosító vízügyi kezelésű belvízi főcsatornákon, illetve a dombvidéki kisvízfolyásokon a kaszálás, cserjeirtás közfoglalkoztatás keretében történt. A rekonstrukcióval nem érintett belvízvédelmi szivattyútelepek esetében szükség van az elöregedett berendezések felújítására, szükség szerint cseréjére, műtárgyfelújításokra, javításokra. Jelentősen javították, illetve javítják a térség árvízvédelmi képességét az ÉMVIZIG által megvalósított ÉMOP projektek (Karcsa, Szuha, Vadász, Nyögő, szivattyútelep rekonstrukciók) mellett a települések által megvalósított (Ronyva: Sátoraljaújhely; Hejő-patak: Kistokaj-Mályi-Nyékládháza;) és elnyert projektek (Bán-patak: Vadna- Nagybarca-Bánhorváti; Szendrőládi töltésfejlesztés, Mikóházi záportározó; valamint a települések belterületi vízrendezése). Sajnos nem nyert, de fontosnak tartjuk és lehetőség szerint VIZIG szinten pályázunk Tolcsva és Erdőhorváti belterületi szakaszain a Tolcsva-patak megrongálódott burkolt és támfalas medrének rendezését. 11

12 Jeges árvíz elleni védekezés, fölkészülés a téli időszakra A jégjelenségek gyakoriságáról elmondható, hogy a Tiszán és a Bodrogon a zajló jég gyakorlatilag minden évben jelentkezik, de a folyók csak az évek 80 %-ában állnak be teljesen. Általában a zajlás kezdete, a beállás, a jég megindulása és a jég megszűnésének középideje között a Tisza teljes magyarországi szakaszán nem mutatható ki lényeges eltérés. a jeges napok időtartamának 50%-valószínűséggel várható értéke nap között ingadozik, de átlagosan 45 napon keresztül lehet a Tiszán valamilyen jégjelenségre számítani. A Tisza esetében meg kell említeni a Tiszalöki Vízlépcső jelentős hatást gyakorol a folyón kialakuló jégviszonyokra. A vízlépcső fölötti szakaszon a Tiszán és a Bodrogon 3-4 nappal korábban kezdődik a jégbeállás és 8-10 nappal kitolódik a jeges időszak, míg alatta középértékben közel két héttel korábban tapasztalhatóak a jégjelenségek és 3-4 nappal később szűnnek meg mint a fölsőbb szakaszon. A Bodrog folyó jégjárásáról elmondható, hogy rendszerint minden évben beáll, míg a jégjelenségek valószínűségére a Tiszalöki Vízlépcső feletti folyószakaszra elmondottak vonatkoznak. Igazgatóságunk a jeges árvíz elleni védekezési tevékenységét a következő területi lehatárolással végzi: Tisza folyó: o Tiszabábolna (440,000 fkm) - Tokaj (543,700 fkm) között, (ÉMVIZIG) o Tisza folyó Tokaj (543,700 fkm) - Dombrád (593,000 fkm) (FETIVIZIG) Bodrog folyó: o Bodrog torkolat (0,000 fkm, Tokaj) és magyar-szlovák országhatár (51,200 fkm) (ÉMVIZIG) Az ÉMVIZIG jégkárelhárítási tevékenysége (az OMIT utasítása ill., a FETIVIZIG védelemvezetőjének kérése esetén kiterjedhet a Tisza folyó Dombrád (593,000 fkm) - Zemlénagárd, magyar-szlovák országhatár (620,420 fkm) FETIKÖVIZIG kezelésű folyószakaszra is. Fentiek alapján összességében 232 km hosszú hajózható folyó szakaszon lát el jégvédekezési tevékenységet igazgatóságunk, emellett jeges árvíz kialakulása esetén, a kezelésünkben lévő árvízvédelmi fővédvonalakon is ellátjuk a védekezési feladatokat. A jeges árvíz fokozottan veszélyezteti az árvízvédelmi töltések állékonyságát, a keresztező műtárgyak (zsilipek), valamint a Tiszalöki Vízlépcső üzembiztonságát. A jégmegállásra hajlamos folyószakaszokon (kanyarulatok és hidak környezete) fokozott a veszélye jégtorlaszok, jégdugók kialakulásának, amelyek ha természetes módon az érkező árhullámmal és fölmelegedéssel nem szűnnek meg, akkor jégrombolással kell továbbkormányozni a jeget. 12

13 Az ÉMVIZIG kezelésében jelenleg 7 db jégtörőhajó található (Jégvirág I., Jégvirág II., Jégvirág IX., Jégvirág X., Jégtörő IV., Jégtörő IX., Tarcal motoros), a jégtörő hajó flotta védekezési feladatok ellátása esetén kiegészül a FETIVIZIG által üzemeltetett Jégvirág IV. jégtörő hajóval. A Jégtörő IV. jégtörő hajó jelenleg üzemképtelen állapotban van, azonban ez a jégvédekezési tervben meghatározott feladatok ellátását nem akadályozza. (Megjegyzés: a jégtörő hajópark átlagéletkora év, amely az általános műszaki állapot fenntartása érdekében évről évre egyre több ráfordítást igényel.) A vízügyi igazgatási szervek jégtörő hajóparkjának üzemeltetéséről 24/2012. (V. 31.) BM utasítása rendelkezik, melynek értelmében,az Országos Vízügyi Főigazgatóság évente, a tárgyév november 15-ig helyszíni szemlén ellenőrzi a jégtörő hajók jégtörésre alkalmas felkészítettségét. A szemlén alkalmasnak minősített jégtörő hajókat a december 15. és március 1. közötti időszakban, az Országos Műszaki Irányító Törzs (a továbbiakban: OMIT) I. fokú készültség elrendelését követően Igazgatóságunk készenlétbe helyezi és melegen tartja a kijelölt állomáshelyeken. A jégtörő hajópark egységeinek téli állomáshelye: Tokaj 2 hajó + 1 db kikötői kiszolgáló hajó, Tiszalök 2 db hajó, Tiszadob 2 db hajó. Korábbi jégvédekezések: A Tiszán legutóbbi alkalommal évben került sor jeges árvíz elleni védekezési készültség elrendelésére, amelyet a január végi február eleji igen hideg időjárás hatására rendkívüli gyorsan kialakult vastag jégtakaró indokolt. Jeges árvíz elleni védekezési tevékenységre az utóbbi tíz évben az ÉMVIZIG Borsod-Abaúj- Zemplén megyét érintő működési területén 2002, 2003, 2009 és 2012 évben került sor, amelyek során jégtörést, jégtorlasz bontást és jéglevonulást biztosító feladatokat végeztünk a jégtörő hajók bevetésével. 13