Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye ár- és belvízvédelmi helyzetéről II. félév

Átírás

1 1 Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye ár- és belvízvédelmi helyzetéről II. félév

2 2 I. A év II-III. negyedévének rövid időjárási és vízjárási értékelése Időjárás Vízjárás... 4 II. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Védelmi Bizottság tavaszi ülése óta folytatott védekezési munkák Árvízvédekezés Belvízvédekezés Helyi vízkár-elhárítás Vízminőségi kárelhárítás... 7 III. A évi őszi vízkárelhárítási művek felülvizsgálati tapasztalatai Árvízvédelem Belvíz- és helyi vízkár védelem IV. Borsod-Abaúj-Zemplén megye árvízi veszélyeztetettsége A megye árvízvédelmi műveinek rendszere a) Bodrogköz b) Bodrog jobb part c) Taktaköz (Takta jobb parti öblözetekkel együtt) d) Dél-Borsod e) Sajó-Hernád Síkvidéki belvízvédelmi - vízrendezési művek: Hegy- és dombvidéki vízrendezési művek: Erdőgazdálkodás véderdők: V. Országos jelentőségű vízkár-elhárítási és vízgazdálkodási projektek Nagyvízi mederkezelés tervezése Árvízvédelmi lokalizációs tervek aktualizálása Borsod-Abaúj-Zemplén megyét érintő vízgazdálkodási és vízkárelhárítási projektek Vízkárelhárítási tervek Öntözésfejlesztési projekt a) Vízhiánykezelés Egyéb: FOTÓDOKUMENTÁCIÓ... 20

3 3 Borsod-Abaúj-Zemplén megye ár- és belvízvédelmi helyzete II. félév I. A év II-III. negyedévének rövid időjárási és vízjárási értékelése 1. Időjárás Áprilisban extrém, az átlagosnál 5-6 fokkal melegebb idő volt (országosan 1901 óta a legmelegebb április volt). A Bükkben, a Zempléni-hegység északi részén és az Aggteleki karszton az átlagoshoz közeli csapadék hullott, míg máshol a megszokottól lényegesen elmaradó mennyiséget mértek. Májusban folytatódott az átlagostól melegebb idő. Csapadék továbbra is kevés volt, inkább csak az erősebb zivatargócokban mértek jelentősebb mennyiségeket. Az átlagostól melegebb és szárazabb időjárással telt el június is, de kisebb területen (a Bükk északnyugati oldalán és a Szalajka-völgyben, valamint az Aggteleki karszt északi határvidékén) a megszokottól lényegesen több csapadék hullott. Rendkívüli felhőszakadások alakultak ki június 11-én hajnalban a Bükk északnyugati peremvidékén és a fennsík egy részén, ahol a június 11-én reggel 7 órát megelőző 24 órában lehullott eső mennyisége elérte mm-t. A megszokottól melegebb idő júliusban is folytatódott és a csapadék továbbra is elmaradt a megszokottól. Augusztus rendkívüli meleget és a megszokottól szárazabb időt hozott (országosan 1901 óta a 4. legmelegebb augusztus volt). Szeptemberben a havi középhőmérséklet 2-3 fokkal az ilyenkor elvárható felett volt, míg a csapadék lényegesen elmaradt az átlagostól. Október eddig eltelt időszakában nem hullott jelentős csapadék, a hőmérséklet pedig az átlagosnál magasabb volt. Összességében egy az átlagostól lényegesen melegebb és száraz időszakot tudhatunk magunk mögött.

4 vízállás (cm) vízszint (mbf.) vízállás (cm) vízszint (mbf.) 4 2. Vízjárás 2018 II. és III. negyedévében vízfolyásaink többségén nem alakult igazán magas vízszint. A mederteltségek a bővizű periódusokban is többnyire az alacsony, vagy a közepes tartományban mozogtak. Áprilisban készültségi szintet elérő, vagy meghaladó vízállások alakultak ki a Bodrogon és rövid ideig a Tisza Sajó torkolat alatti szakaszán, valamint a Sajó egyes szakaszain és a Taktán. Utóbbi vízfolyáson a március 31-én és április 1-én lehullott mm-nyi eső, a taktaföldvári vízmércénél kevéssel III. fok feletti vízállásokat alakított ki Vízmérce adatai: Felsőberecki Vízfolyás Bodrog Szelvény 47,74 fkm Helye bal part Vízmérce nullpont 92,16 mbf LKV 13 cm Időpontja LNV 795 cm Időpontja I. fok 550 cm II. fok 650 cm III. fok 700 cm III. fok II. fok I. fok LKV Felsőberecki 2018 Felsőberecki napi átlagos vízállásainak idősora a közötti időszak alapján Felsőberecki napi maximum vízállásainak idősora a közötti időszak alapján Felsőberecki napi minimum vízállásainak idősora a közötti időszak alapján LNV 1. ábra: évi vízállások a Bodrogon, Felsőbereckinél Vízmérce adatai: Sajópüspöki Vízfolyás Sajó Szelvény 123,50 fkm Helye jobb part Vízmérce nullpont 148,38 mbf LKV 13 cm Időpontja LNV 416 cm Időpontja I. fok 200 cm II. fok 250 cm III. fok 300 cm III. fok II. fok I. fok LKV Sajópüspöki 2018 Sajópüspöki napi átlagos vízállásainak idősora a közötti időszak alapján Sajópüspöki napi maximum vízállásainak idősora a közötti időszak alapján Sajópüspöki napi minimum vízállásainak idősora a közötti időszak alapján LNV 2. ábra: évi vízállások a Sajón, Sajópüspökinél

5 vízállás (cm) 5 A kisvízfolyások árhullámai közül kiemelkedik a Bán-patak június 11-i áradása, amikor Dédestapolcsánynál az addigi 200 cm-es rekordot megdöntve, 208 cm-rel tetőzött a vízszint. 250 Távjelzett vízállások Bán-Dédestapolcsány Dédestapolcsány 3. ábra: évi távjelzett vízállások, Bán-Dédestapolcsány II. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Védelmi Bizottság tavaszi ülése óta folytatott védekezési munkák Az Igazgatóság kezelésében 644,672 km hosszú elsőrendű árvízvédelmi töltés található, amely 16 árvízvédelmi szakaszra tagolódik. 3. Árvízvédekezés A Tisza folyó mentén: nem volt A Bordog mentén: A sz. Viss-felsőberecki és a sz. Bodrogkeresztúr-Sátoraljaújhelyi árvízvédelmi szakaszokon a :00 óra :00 óra közötti időszakban I. fokú készültséget tartottunk fent. A készültségben lévő védelmi szakaszok összes hossza: I. fok: 73,971 km A Sajó mentén: nem volt Hernád mentén: nem volt A Takta mentén: nem volt

6 6 Borsod-Abaúj-Zemplén megye területén árvízvédelmi készültségben töltött napok száma összesen: 13 nap. Az árhullám levonulásáról tájékoztatást adtunk a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei társ szervek felé, a készültségben lévő védelmi szakaszainkon őri- és figyelőszolgálatot láttunk el, biztosítottuk a mentett oldali vizek átemelését mobil szivattyúk telepítésével, egyéb beavatkozásra nem volt szükség. Az árhullám levonulása során keletkezett károkat felmértük, az azonnali beavatkozást igénylő károk helyreállítását közvetlenül a készültségi időszakban elvégeztük. 4. Belvízvédekezés december 14. május 9. közötti belvízvédekezési időszak: Az összes belvízvédelmi szakaszt érintette. A védekezési időszakban a belvízcsatornák mederteltségének, a torkolati vízállásoknak megfelelően I. vagy II. fokú belvízvédelmi készültség volt érvényben. A készültségi fokozatok a belvízi helyzet függvényében kerültek elrendelésre, emelésre, illetve csökkentésre. A belvízvédekezés során átemelt vízmennyiség összesen m 3 volt, melyet a befogadó Tiszába, Bodrogba emeltek át a szivattyútelepeink. A legnagyobb napi átemelés m 3 volt április 5-én, amikor egyidejűleg 26 db szivattyútelep üzemelt 20,96 m 3 /sec összkapacitással, ebből 12 db volt az átvett szivattyútelep. A védekezés során üzemelt 13 db, a társulatoktól átvett szivattyútelep is, az Egerlövői, valamint a Bodrogközben a Viss-Faluéri, Lónyai, Sárospatak-Kenézlői, Tízölesúti, Halászhomoki, Újnádtói, Zalkodi, Balázsági, Kisrozvágyi, Pallagcsa, Detka és Szélhordta szivattyútelepek. A készültségben levő belvízvédelmi szakaszokon a belvízzel borított terület maximuma április 4-én ha volt, amelyből ha volt a vetés, ha a szántó, ha a rét/legelő és 634 ha az egyéb terület. Az elöntött területekből kb. 130 ha Heves megye területére esett május 22. május 29. közötti belvízvédekezési időszak: csak a sz. Tiszakarád- Ricsei belvízvédelmi szakaszon volt készültség. A védekezési időszakban a belvízcsatornák mederteltségének, a torkolati vízállásoknak megfelelően I. fokú belvízvédelmi készültség volt érvényben. Az átemelt vízmennyiség m 3 volt. A védekezési időszakban az elöntött terület nagysága 50 ha volt, amelyből 15 ha volt a vetés, 15 ha a szántó, 15 ha a rét/legelő és 5 ha az egyéb terület. A védekezésben résztvevők, valamint az igénybevett gépjárművek és munkagépek száma folyamatosan igazodott a védekezés során felmerült feladatokhoz. A foglalkoztatott létszám is a készültségek és az üzemelő telepek függvényében változott, a legnagyobb létszám április 5- én 72 fő volt, amelyből 20 fő volt a szivattyútelepi gépészek száma. Szinte mindegyik szivattyútelepen előfordultak meghibásodások, a kisebb hibák mellett több telepen jelentős problémák fordultak elő, 2 szivattyútelepen több milliós volt az Országos Műszaki Irányító Törzs (OMIT) által engedélyezett javítás költsége. A meghibásodások

7 7 jelentős részét az Igazgatóság Műszaki Biztonsági Szolgálatának szakemberei elhárították, a javításokat elvégezték, de több esetben szükség volt külső szakcég bevonására is. 5. Helyi vízkár-elhárítás 2018-ban a megye területét érintően Igazgatóságunkon nem volt szükség helyi vízkárelhárítási készültség elrendelésére. Önkormányzati védekezés folyt Dédestapolcsány településen. A Balaton déli partján elhelyezkedő települések helyi vízkár-elhárítási tevékenységének műszaki segítségnyújtásában I. negyedévében 2 alkalommal vettünk részt. Igazgatóságunkról 2 fő lett kirendelve Balatonfenyves községbe; március 3-án 06:00 órától 16:00 óráig a helyi vízkárelhárításra történő felkészülést, március 15-én 12:00 órától március 20-án 23:00 óráig I., II. illetve III. fokú védekezést segítették. 6. Vízminőségi kárelhárítás Igazgatóságunk Borsod-Abaúj-Zemplén megyei működési területén összesen 8 db vízminőségi kárelhárítási létesítményt üzemeltet, illetve tart fenn: 7 db kiépített vízminőségi kárelhárítási hely a Tisza, Bodrog, Sajó és Hernád folyók határhoz, illetve torkolati szelvényeikhez közeli szelvényekben, 1 db vízminőség-védelmi tározó a Hernádba torkoló Szartos-patakon található. Ezek mellett 1 db akkreditált mintavételi munkacsoport működik Igazgatóság központjában, továbbá 1 db műszeres kislaboratórium a Tokaji Szakaszmérnökségen. Vízminőségi kárelhárítási létesítmények az ÉMVIZIG működési területén

8 8 Működési területünkre vonatkozóan, a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv vízgyűjtő alegységeihez igazodóan 6 db, hatóságilag jóváhagyott területi vízminőségi kárelhárítási tervvel rendelkezünk. Ezek közül 5 db érinti Borsod-Abaúj-Zemplén megye területét az alábbiak szerint: 1. Területi vízminőségi kárelhárítási terv 2-4 Bodrogköz vízgyűjtő alegység; 2. Területi vízminőségi kárelhárítási terv 2-5 Tokaj-hegyalja vízgyűjtő alegység; 3. Területi vízminőségi kárelhárítási terv 2-6 Sajó a Bódvával vízgyűjtő alegység; 4. Területi vízminőségi kárelhárítási terv 2-7 Hernád, Takta vízgyűjtő alegység; 5. Területi vízminőségi kárelhárítási terv 2-8 Bükk és Borsodi Mezőség vízgyűjtő alegység évben működési területünk B-A-Z megyei részén, vagy azt érintően eddig 8 db vízminőségi káresemény történt. Az események az alábbiak voltak: Káresemény ideje Káresemény tárgya Készültség Készültség időtartama március március 17. Gázolaj szivárgás a Ronyvaárapasztóba borult külföldi kamionból április 02. Kommunális szennyeződés levonulása a Bodrogon május 18. Gázolaj szivárgás a Hódospatakba május 25. borult kamionból Arló település belterületén június 22. Szennyvízátemelő meghibásodása miatt Erdőhorvátiban tisztítatlan szennyvíz befolyása a Tolcsva-patakba augusztus 13. Tisza vízfelszínén barnás elszíneződés Tiszalök Tiszaújváros között augusztus 24. Tolcsva-patak halpusztulás Vámosújfalu térségében szeptember 04. Tolcsva-patak fekáliás szennyezése Vámosújfalu térségében szeptember 29. Nyögő-patakba Sajószentpéter belterületén szennyvíz befolyás III. fok :00 h :00 h - - III. fok :00 h :00 h III. fok :00 h :00 h III. fok : :00 - -

9 9 A káresemények kivizsgálását, szükség szerint a hatósági intézkedések kezdeményezését, az operatív vízminőségi kárelhárítási beavatkozás műveleti irányítását, illetve végrehajtását Igazgatóságunk biztosította. Az események jellege és volumene a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Védelmi Bizottság bevonását nem tette szükségessé. Gázolaj szivárgás a Hódos-patakba borult kamionból Kommunális szennyeződés levonulása a Bodrogon III. A évi őszi vízkárelhárítási művek felülvizsgálati tapasztalatai Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság a kezelésébe tartozó létesítmények felülvizsgálatát, állapotértékelését minden évben a szeptember-októberi hónapokban, lehetőség szerint kisvizes időszakban elvégzi. Az őszi felülvizsgálat kiterjed az árvízvédelmi töltések és tartozékainak, keresztező létesítményeinek (zsilipek, csappantyús csőátereszek, nyomócsövek), mentett és vízoldali előtereinek, véderdőinek, védelmi célú magasépítményeinek (árvízvédelmi központok, gátőrházak, műszaki pihenők és raktárak) védelmi célú gépeinek, jégtörőhajóparkjának, anyag-eszköz felszereléseinek, infokommunikációs rendszerének és védelmi szervezetének felülvizsgálatára. Belvízvédelmi és vízrendezési szakterületen a csatornák, kisvízfolyások állapotértékelésére, a tározók szemléjére, a keresztező létesítmények, műtárgyak felülvizsgálatára, valamint a szivattyútelepek szemléjére kerül sor. A szemlék tapasztalatait szakbizottságok értékelték ki, amelyek jegyzőkönyvekben rögzítésre kerültek. A bizottsági szemléken elkészült jegyzőkönyvek és tapasztalatok alapján a felülvizsgálatok kiértékelő értekezletének tervezett időpontja november 22. amelyre a Tisztelt Védelmi Bizottság részére meghívót küldünk. 1. Árvízvédelem A megye elsőrendű árvízvédelmi védvonalainak felülvizsgálataira szeptember 18. és október 30. között kerül sor.

10 10 Az előterek, véderdők ápoltsága, karbantartottsága megfelelő. A gátőrtelepek, védelmi szertárak és védelmi központok épületeinek átlagéletkora többnyire év. Állapotuk javítását, korszerűsítését az energiahatékonysági szempontokat is figyelembe véve ütemezetten hajtjuk végre. A védvonalszakaszokat jelentős számú árvízvédelmi műtárgy (zsilip, csappantyús csőáteresz stb.) keresztezi, amelyek közül néhány a rongálások, eltulajdonítások következtében csökkent védképességgel rendelkezik, emiatt eltömedékelésre kerültek, állapotuk egy esetleges árvíz levonulása időszakában fokozott figyelmet igényel. A közfoglalkoztatási program keretében a kézi munkával elvégezhető feladatok hatékonyan egészítették ki a hiányzó pénzügyi forrásokat. Ennek következtében az őszi területbejárások és az eddigi felülvizsgálatok tapasztalata alapján általánosságban elmondható, hogy az elvégzett munkák sokat javítottak a fenntartottsági mutatókon és jelentősen javították a lefolyási viszonyokat, védképességeket. A évben elvégzett főbb fenntartási munkák: Az árvízvédelmi védvonalak kaszálása, gaztalanítása, cserjeirtása. Az árvízvédelmi töltésekbe épített műtárgyak karbantartása, javítása, iszaptalanítása. Az eltulajdonított, illetve megrongált szelvénykövek, csappantyúk, elzáró szerkezetek, akna fedlapok pótlása, javítása, közlekedést jelző táblák pótlása. Őrtelepek állagának megóvása, szükséges felújítási munkák elvégzése. A hullámtéri véderdők erdőápolási feladatainak elvégzése. 2. Belvíz- és helyi vízkár védelem A belvízvédelmi művek, dombvidéki vízrendezési művek őszi felülvizsgálatát szeptember 18-én megkezdtük és október 30-án fejezzük be. A felülvizsgálat tapasztalatairól összefoglaló értékelő jelentés készül. A évben elvégzett jelentősebb fenntartási munkák: (lásd 1 sz. melléklet, FOTÓDOKUMENTÁCIÓ): A Törökéri főcsatorna kotrása a szelvénytől a végszelvényig A Bazsipusztai szivattyútelep tápcsatornájának mederrendezése, burkolathelyreállítás Rigós-főcsatorna medertisztítása a szelvények között Sulymos főcsatorna hullámtéri szakasz kotrása Szerencs-patak szelvényei közötti fenéklépcsők helyreállítása Hejce belterületén Aranyos-patak szelvényei közötti mederelfajulások helyreállítása Abaújszántó belterületén Nyögő-patak Sajószentpéter, Baross Gábor úti híd feletti elfajult mederszakasz helyreállítása Vadász-patak Szikszó belterületi szakasz iszaptalanítása a szelvények között Selyebi Vadász-patak rekonstrukciója a szelvények között Selyeb belterületén Csörgős-patak mederelfajulásának bevédése Ragály, Dózsa György úti híd kifolyási oldalán

11 11 Csincse-patak Vatta-Harsány közötti, valamint Harsány belterületi szakaszának kotrása Őrtelepek állagának megóvása, 2 db őrtelep teljes rekonstrukciója. IV. Borsod-Abaúj-Zemplén megye árvízi veszélyeztetettsége Borsod-Abaúj-Zemplén megye területe a Tisza-menti községek közigazgatási területének Tisza bal partjára eső részének kivételével, vízgazdálkodási, vízkárelhárítási szempontból az ÉMVIZIG működési területéhez tartozik. A megyében a Tisza, a Bodrog, a Sajó a Hernád folyók és a Takta-övcsatorna által árvízzel veszélyeztetett terület 1501 km 2. Ebből 1171 km 2 töltéssel védett, 330 km 2 hullámtér és nyílt ártér, melyet a folyók rendszeresen elönthetnek. A megye településeinek ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolását (A, B, C ) a 18/2003. (XII.9.) KvVM BM együttes rendelet I. sz. melléklete tartalmazza az alábbiak szerint: erősen veszélyeztetett (A) 74 település közepesen veszélyeztetett (B) 69 település enyhén veszélyeztetett (C) 14 település Nyilvántartásunk szerint, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 248 db település található az Igazgatóság illetékességi területén, amelyből az ár- és belvízi veszélyeztetésnek kitett települések száma 157, ebből pedig az árvízzel veszélyeztetett települések száma 128. A megye többi települése a hivatkozott rendeletben ugyan nem szerepel, de ez nem jelenti azt, hogy ott vízkár egyáltalán nem keletkezhet, hanem ott a vízkárok kialakulásának az esélye kisebb és bekövetkezésük esetén a hatása is feltehetően csak helyi jelentőségű lesz. 1. A megye árvízvédelmi műveinek rendszere A magyarországi folyókra vonatkozó Mértékadó Árvízszint (MÁSZ) adatokat a 74/2014. (XII. 23.) BM rendelet tartalmazza. A Sajó és Hernád folyókra vonatkozó MÁSZ értékek i hatállyal módosításra kerültek. A jelenleg érvényben lévő MÁSZ szintek jelentős mértékben magasabbak, így az I. rendű árvízvédelmi védvonalak az új kiépítési előírásoknak (MÁSZ+ 1,0 m) nem felelnek meg. A védvonalak fejlesztési tervének elkészítését ágazati szinten az Országos Vízügyi Főigazgatóság koordinálja. A megye elsőrendű árvízvédelmi védvonalainak hossza 485,619 km, melyből ÉMVIZIG kezelésében 447,119 km található. A töltésszakaszokon 243 holtág-keresztezés van, melyek közül 28 helyszínt az állékonysági vizsgálatok sürgősen megerősítendő szakasznak minősítettek. A megyében lévő gátőrházak fejlesztését, korszerűsítését a pénzügyi fedezet függvényében folyamatosan végezzük. A védvonalakat 143 db zsilipes műtárgy keresztezi, melyek működőképes állapotban tartása folyamatos odafigyelést és beavatkozást igényel.

12 12 A jeges árvíz elleni védekezéshez jelenleg 7 db jégtörőhajó áll rendelkezésre, a jégtörőhajó flottán az idei évben jelentős rekonstrukciós és javítási munkák kerültek/kerülnek elvégzésre a Tiszalöki Vízlépcső sólyaterével együtt. Tiszalöki Vízlépcső sólyatér felújítása: (lásd 1 sz. melléklet, FOTÓDOKUMENTÁCIÓ): A Tiszalöki Vízlépcső sólyatere közel 60 éves, funkcióját hosszú ideig betöltötte, ugyanakkor az évtizedes fokozott igénybevétel, illetve a sorozatos ár- illetve jeges árvizek (különösen a 2016/2017 évi jégvédekezési helyzet) a sólyatér létesítményeinek használhatóságát jelentősen csökkentették, részben ellehetetlenítették. A 1228/2017. Korm. határozat által meghatározott célok végrehajtása a jégtörőhajó park felújítása érdekében szükség volt a sólyatér meglévő létesítményeinek olyan mértékű felújítására, amellyel biztosítható a Tiszai jégtörőhajó flotta partra vétele és a munkák biztonságos elvégzése. A meglévő sólyatér 16 sólyapályájából 8 elbontásra került és új vasbeton alapon acélgerenda sólyapálya került kialakításra. Elkészült továbbá egy pár sólyakocsi egy új daruzási móló és egy bejáró út. Borsod-Abaúj-Zemplén megye árvízvédelmi rendszere (forrás: ÉMVIZIG) a) Bodrogköz Az ÉMVIZIG legnagyobb kiterjedésű ártéri öblözete, melynek területe 525 km 2, területét 107,7 km árvízvédelmi fővédvonal védi, amelyből 67,9 km a Tisza jobb parton, 39,8 km a Bodrog bal parton épült ki. A Tisza jobb parti árvízvédelmi fővédvonalon az évek közötti fejlesztési munkáinak eredményeképpen, mintegy 26 km töltésszakasz megerősítésére került sor. A Bodrog bal parti fővédvonal az 1970-es évek második felében az akkori előírásoknak megfelelően - kiépítésre került, azonban az 1999, évi rendkívüli árvizek során altalaj és töltéstest vízzárósági hiányosságai miatt mintegy 3,0 km-en a védvonal megerősítésére volt szükség, amelyek közötti években elvégzésre kerültek.

13 13 A Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése keretén belül elsőként készült el az országban a Cigánd- Tiszakarádi árvízcsúcs csökkentő tározó. A tározó létesítményei két ütemben (A, B ütem) valósultak meg, a B. ütem műszaki átadás-átvételére november 12-én került sor, a létesítmény 2010-től az igazgatóság kezelésében van. Főbb jellemzői: A tározó kapacitása 94 millió m 3, területe 24 km 2, 24 km árvízvédelmi töltés. A beeresztő műtárgy maximális beeresztő kapacitása 540 m 3 /s. A Tisza jobb parti töltés fejlesztése KEOP projekt keretén belül 21,117 km hosszon évben befejezésre került. A Bodrog bal parti védvonalszakasz lokálisan gyenge pontjaiként tartottuk nyilván a Törökéri szivattyútelep térségét, valamint a Felsőberecki szivattyútelep térségét, ahol a mélyvezetésű nyomócső keresztezések kiváltása és a gravitációs zsilip átépítése történt, valamint 6 db gátőrtelep felújítása és az infokommunikációs rendszer fejlesztése szintén KEOP fejlesztés keretében évben megtörtént. b) Bodrog jobb part A 8 db Bodrog jobb parti település belterülete mentén, valamint a Ronyvazugban és a Ronyva-patak mindkét oldalán épült ki árvízvédelmi fővédvonal, összesen 34,172 km hosszban. A Bodrog jobb parti település védelmére a évben megépített körtöltések csak az akkor érvényben lévő mértékadó árvízszint + 0,5 m-es biztonságra épültek ki a + 1,0 m-es biztonság helyett. A megváltozott MÁSZ következtében a években kiépített körtöltések magasítása mellett szükségessé vált azok kihosszabbítása is, tekintettel arra, hogy jelenleg nem a teljes belterületet védik. Az ÉMVIZIG kezelésű I. rendű árvízvédelmi fővédvonal részét képező - Sárospatak város belterületének védelmére az 1980-as években megépített - un. Végardói töltés kihosszabbítása az ártéri öblözet határáig továbbra is szükséges. Az ún. Ronyvazugi töltésrendszer csak a mértékadó árvízszintig biztosítja a terület védelmét, azt követően a terület szabályozott vízbevezetéssel árvízcsúcs csökkentés céljából elöntésre kerülhet (pl.: és évi árvizek). Elöntési veszélynek volt kitéve Sátoraljaújhely város Déli területrésze, amelynek védelmére 2015 évben 4,609 km árvízvédelmi körtöltés épült KEOP fejlesztés keretében. c) Taktaköz (Takta jobb parti öblözetekkel együtt) Területük 252 km2 az öblözeteket összesen 90,1 km hosszú árvízvédelmi fővédvonal védi. A fővédelmi vonal magassági- és szelvényhiányos, illetve sok szakaszon állékonysági szempontból sem megfelelő. A védvonal fejlesztési munkák között az elmúlt időszak rendkívüli árvízi tapasztalatai alapján legsürgősebb feladat a Tiszadob-Tokaj (Taktaköz-felső) közötti töltésszakasz fejlesztése volt magassági és szelvényhiányok miatt, a fejlesztési munkák 2015 évben 8,35 km hosszban befejeződtek. A Taktaközi fővédvonalak lokálisan gyenge pontjaiként tartottuk nyilván az Inérháti, Prügyi és Tiszadob-Kenézi szivattyútelepek térségét. A Tiszadob-Kenézi és a Prügyi mélyvezetésű nyomócső keresztezések kiváltása és a Prügyi gravitációs zsilip átépítése, valamint 5 db gátőrtelep felújítása és az infokommunikációs rendszer fejlesztése is megtörtént 2015 évben. Az ún. Inérháti öblözetrészt határoló töltések (Sajó bal parti, Takta bal parti, Tisza jobb parti) fejlesztése továbbra is sürgető feladat a Taktaközi települések árvízi biztonságának növelése érdekében. Az Inérháti árvízcsúcs csökkentő tározó megépítésére pályázati támogatás hiányában a jelenlegi EU költségvetési időszakban előre láthatóan nem kerül sor.

14 14 d) Dél-Borsod A fővédvonalak összes hossza 101,693 km, a Tisza jobb parti fővédvonalak a régi MÁSZnak megfelelően - kiépítettnek voltak tekinthetők. A Rima-, Csincse-, Eger-patakok visszatöltésezett szakaszai mentén a depónia jellegű védvonal kiépítetlen, magassági és szelvényhiányos, illetve állékonysági szempontból sem megfelelő. A Tisza jobb parti árvízvédelmi töltéseken a kerékpáros turizmus fejlesztési program keretében eddig 35,7 km aszfalt burkolattal ellátott kerékpárút kiépítésére került sor, amelynek folytatásaként még hátra van a hiányzó Tiszadorogma - Poroszló települések közötti szakasz kiépítése is. Sajnos a kerékpárút burkolata az elmúlt időszak során az engedély nélküli közlekedés és részben az üzemszerű működés következményeiként teljesen leromlott, helyreállítása, fejlesztése nagyobb teherbírású szerkezeti kialakítása szükséges lenne, ugyanakkor az ÉMVIZIG erre fordítható forrásokkal nem rendelkezik. A térség árvízvédelmi rendszerét érintően, KEHOP projekt keretében a következő fejlesztések vannak folyamatban: Töltésfejlesztés a Csincse bal part tkm, Rima bal part tkm és Rima jobb part tkm szelvények között, a Négyesi gátőrtelep felújítása és a Rima jobb parti töltés és tkm szelvényeiben lévő csappantyús átereszek átépítése kettős elzárású árvízvédelmi műtárggyá. Valamennyi töltésszakaszon új töltéstartozékok előírás szerinti elhelyezése fog megvalósulni. A kiviteli munkák idén megkezdődnek. e) Sajó-Hernád A Sajó, Hernád és Bodrog jobb parti védvonalainak kezelője az ÉMVIZIG. A Sajó mentén található árvízvédelmi fővédvonalak összes hossza 77,7 km. (tartalmazza a veszélyhelyzet során kiépült Nagycsécsi, Ónodi és Felsőzsolcai körtöltéseket) A Hernád mentén található árvízvédelmi fővédvonalak összes hossza 62,1 km, A Sajó-Hernád folyók mentén lévő árvízvédelmi fővédvonalakon a évi rendkívüli árvizeket követő helyreállításokon túl, további fejlesztésekre nem került sor, ugyanakkor a évi beruházások keretén belül megvalósult Sajó-völgyi fejlesztések jelentősen növelik a Sajó-Bódva menti települések árvízi biztonságát. (Bódva völgyi 3 árvízcsúcs csökkentő tározó, 4 záportározó, 3 új települési körtöltés, mederkotrások, felsőzsolcai ártéri vasúti hídnyílások rekonstrukciója) évben befejeződött a Miskolc északi elkerülő, M sz. főutat összekötő számú ún. Bosch út építése, mely projekthez kapcsolódóan megépült Arnót községi körtöltése és a Felsőzsolca- Miskolc-Arnót településeket érintő árvízlevezető vápa. Az útépítés kapcsán elkészült árvízvédelmi létesítmények jelenleg a NIF Zrt. kezelésében vannak. A Hernád és a Sajó-völgyi nyílt ártéri települések (Ináncs, Gibárt, Onga-Ócsanálos, Halmaj, Kiskinizs, Gesztely, Hidasnémeti, Tornyosnémeti, Hernádszentandrás, Bőcs, Hernádkak, Szentistvánbaksa, Nagykinizs, Hernádkércs, Felsődobsza, Sajóecseg, Miskolc (Csorba telep), Felsőzsolca, Sajópetri, Ónod, Nagycsécs védelmére összesen 44,443 km körtöltés épült. A veszélyhelyzet keretén belül megépített 3 db önkormányzati körtöltés (Felsőzsolca, Ónod, Nagycsécs) ÉMVIZIG kezelésbe került.

15 15 A korábban épült körtöltések nem felelnek meg a jelenleg érvényes elírásoknak (a kiépítési szintjük nem éri el a mértékadó árvízszint + 1,0 m-es magassági biztonságot, több település esetében nem a teljes belterületet védik) fejlesztésük szükséges. 2. Síkvidéki belvízvédelmi - vízrendezési művek: Síkvidéki terület nagysága: 1703 km 2, ebből B.-A.-Z. megyében 1658 km 2 Belvízvédelmi szakaszok száma: 7 db (ebből a számú egy része Heves megyébe esik) ÉMVIZIG kezelésű belvíz főcsatornák hossza: 593,336 km, ebből B.-A.-Z. megyében kb. 530 km található Belvízvédelmi szivattyútelepek száma (B.-A.-Z. megyei): 20 db, össz. kapacitás: 70,38 m 3 /sec Belvízvédelmi szivattyúállás (B.-A.-Z. megyében): 1db Ronyvazugi) kapacitása:1,0 m 3 /sec Az ÉMVIZIG belvízvédelmi szakaszai A vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény 3. értelmében az állami tulajdonban és a kormányhivatalok, vagy a vízgazdálkodási társulatok vagyonkezelésében lévő vizek és vízilétesítmények a területileg illetékes vízügyi igazgatóság kezelésébe kerültek. A létesítmények átvétele Borsod-Abaúj-Zemplén megye területén befejeződött. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivataltól 3 belvízi szivattyútelep és 116,8 km hosszúságú belvízcsatorna, a Taktaközi, a Bodrogmenti a Bükkalja-Délborsod Vízgazdálkodási és Talajvédelmi társulattól 16 db szivattyútelep és 272,1 km belvízcsatorna került vízügyi kezelésbe. 3. Hegy- és dombvidéki vízrendezési művek: Borsod-Abaúj-Zemplén megye területén 365,8 km kizárólagos állami tulajdonú dombvidéki kisvízfolyás és 1 db árvízcsúcs-csökkentő funkciót is ellátó völgyzárógátas tározó (Hór-

16 16 völgyi), valamint a 2010-es árvizek után épült 3 db Bódva-völgyi szükségtározó és 6 db záportározó (4 db Bódva-völgyi, 2 db Vasonca-völgyi) van az ÉMVIZIG kezelésében. A vízgazdálkodásról szóló törvény 3. értelmében a kormányhivataloktól Borsod-Abaúj- Zemplén megyében 185 km hosszú kisvízfolyás és 6 db záportározó került átvételre. A dombvidéki területen működő 6 vízgazdálkodási társulattól (Bodrogmenti, Taktaközi, Hernád Térségi, Bódva-völgyi, Garadna-völgyi, Bükkalja-Délborsodi) 529 km kisvízfolyás és 1 tározó (Szoros-völgyi) kezelői jogának átvétele történt meg. A megyében összesen 1080 km kisvízfolyást, 1 db állandó tározót, 3 db szükségtározót és 12 db záportározót kezel az ÉMVIZIG. 4. Erdőgazdálkodás véderdők: Az ÉMVIZIG vagyonkezelésében lévő, faállománnyal borított, erdőállomány-gazdálkodási tervvel rendelkező erdőterületeinek nagyága mintegy 2400 ha. Ebből 2150 ha a Tisza, Bodrog, Sajó, Hernád folyók, illetve a Takta és Tarna hullámterein fekszik, míg 148 ha a Cigánd-Tiszakarádi árvízcsúcs csökkentő tározó területén található és 102 ha mentett oldalon terül el. Ezen túlmenően kb ha ún. szórvány erdőfolt, facsoport, illetve fasor van, részben a zátonyokon, az Ároktő Tiszadorogma közötti hullámtéren, és a kisebb vízfolyások mellett. Az erdőállományok az árvízvédelmi töltések hullámverés- és jégzajlás elleni védelmét, valamint a belvízvédelmi csatornák, kisvízfolyások partszakaszainak, tározók szélterületeinek biztosítását szolgálják. Ezen erdők rendeltetésének megfelelő állománynevelése, kezelése és fenntartása az elsődleges erdőgazdálkodási feladatunk. A hagyományos erdőfelújítási, pótlási és ápolási munkák mellett több területen végeztünk törzsminőség javító nyeséséket és vadkár megelőző vegyszeres védekezést is. A pótlásoknak és ápolásoknak köszönhetően fiatal erdősítéseink túlnyomó részt kedvező képet mutatnak, védelmi funkciójuk eléréséhez szükséges fejlődésük biztosított. Ároktő községhatárban 7,5 ha-on végztünk szabadrendelkezésű erdő telepítését korábbi gyalogakácos sűrűség területén, amely a víz szabad lefolyását és a terület természetességi állapotát is kedvezően befolyásolja. Ezt a tevékenységet folytatjuk egy kisebb területen Tiszadorogma községhatárban az idei évben. Mindemellett sajnos az erdőket érintő károsítások, falopások országszerte elszaporodtak, így Igazgatóságunk területén is egyre nagyobb problémát okoz e tevékenység megelőzése, erdeink megvédése. Különösen igaz ez a Sajó-, Hernád- és Takta-folyókat szegélyező galériaerdőkre, valamint azok hullámterében fekvő folyamatos erdősítéseinkre, amelyekben a települések közelsége miatt szinte folyamatos a falopás és rendszeres a szándékosan vagy gondatlanságból bekövetkező tűzkár. Sajnos ezeken a területeken sok hátrányos helyzetű, rászoruló ember él, ezért is annyira fokozott az erdők igénybevétele. Falopás tekintetében talán a leginkább veszélyeztetett térség a Hernád-völgy, és a Taktaköz, de máshol is tapasztalható ez a jelenség.

17 V. Országos jelentőségű vízkár-elhárítási és vízgazdálkodási projektek 1. Nagyvízi mederkezelés tervezése 17 Az közötti időszakban levonult árvizek jelentős árhullám növekedése, illetve az árhullámok levezetésének a tapasztalatai, a védekezési időszakokat követően egyre hangsúlyosabb társadalmi és gazdasági igények egyértelműen arra utalnak, hogy a folyók nagyvízi medrében olyan beavatkozások szükségesek, amelyek javítják a nagyvízi vízszállító képességet, garantálják annak fenntarthatóságát. A nagyvízi mederkezelési terv fő feladata a folyó nagyvízi medrének kezeléséhez, használatához és hasznosításához szükséges, árvízvédelmi előírások megállapítása. A nagyvízi mederkezelési tervek a 83/2014. (III.14.) Kormányrendelet szerinti tartalommal készülnek el. A nagyvízi mederkezelési tervek szakmai egyezetésére az ÉMVIZIG területén augusztus 10-én került sor, társadalmi egyeztetése év első felében lezajlott. Nagyvízi mederkezelési terveket megalapozó nagyvízi mederkezelési tervdokumentációkat az Országos Vízügyi Főigazgatóság jóváhagyta, azonban a nagyvízi mederkezelési tervek miniszteri kihirdetésére még nem került sor. 2. Árvízvédelmi lokalizációs tervek aktualizálása Az Országos Vízügyi Főigazgatóság megbízásából az Árvízi Kockázat Kezelés (ÁKK) keretein belül a kijelölt Duna menti és a Tisza menti árvízvédelmi öblözetek lokalizációs terveinek aktualizálása évben megvalósult. Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság megyére eső területén a sz. Ócsanálos-Hernádközi, a sz. Szirma- Sajóörösi, a sz. Dél-Borsodi, a sz. Bodrogközi, és a sz. Taktaközi árvízi öblözetek lokalizációs terveinek az aktualizálása zajlott le. A hidrodinamikai modellezés eredményeképpen feltételezett töltésszakadás esetén, az árvízi öblözetbe kifolyó víz elleni védekezés lehetséges forgatókönyveit tartalmazza. A tervek szakmai bírálata megtörtént, amelyen sz. Ócsanálos-Hernádközi ártéri öblözet lokalizációs tervének kivételével elfogadásra kerültek. 3. Borsod-Abaúj-Zemplén megyét érintő vízgazdálkodási és vízkárelhárítási projektek Az Országos Vízügyi Főigazgatóság koordinálásával tervezett fejlesztési projektek között: Magyarország Kormánya a 1318/2015. (V. 21.) Kormányhatározatban foglaltak szerint Az árvízvédelmi védvonalak mértékadó árvízszintre történő kiépítése, védvonalak terhelésének csökkentése a Közép-Tiszán c. projekt a Rima-Csincse árvízvédelmi védvonalak előírások szerinti kiépítését irányozza elő, amelynek keretében a Négyesi gátőrtelep újjáépítése, 2 db zsilip átépítése, 8,452 km töltésfejlesztés valósul meg, 4,6 Mrd Ft összeggel.

18 18 Négyesi gátőrtelep újjáépítése Rima patak, töltés építés Belvízvédelmi szivattyútelepek rekonstrukciója KEHOP azonosító számú projekt (820 mft) keretében 1 projektelem érinti Igazgatóságunkat: a Prügyi szivattyútelepen mozgógerebek építése és a Felsőberecki szivattyútelepen az uszadékkiszedés megoldása szerepel, összesen 159 millió Ft összeggel. Belvízcsatornák fejlesztése és rekonstrukciója KEHOP azonosító számú projekt (5,2 mrd Ft) keretében 1 projektelem, a Hejő-főcsatorna km szelvények közötti szakasz rekonstrukciója érinti Igazgatóságunkat, amelynek megvalósítása 380 millió Ft-ból tervezett. A Környezeti Energiahatékonysági Program (KEHOP-1.4.0/2015 vizek okozta kártételekkel szembeni ellenálló-képesség javítása) konstrukció keretein belül az alábbiak valósulnak meg: Az üzemirányítás és a monitoring hálózat fejlesztése című projekt részeként a Sajólád-petri, Sajó-Ónod, illetve Hernád-Gibárt állomások átépítése, valamint fejlesztése (regisztráló al-, illetve felépítmény kialakítása, műszerezés és távmérő hálózatba integrálás. A kivitelezést követően az állomások üzembe helyezése, várhatóan novemberében megtörténik. 4. Vízkárelhárítási tervek Az ÉMVIZIG működési területén lévő települések közül 248 db település van Borsod- Abaúj-Zemplén megye területén, ebből 157 db település van besorolva a 18/2003. (XII. 9.) KvVM-BM együttes rendelet szerinti kategóriákba. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a 232/1996. (XII. 26.) Korm. r. 8. (3) szerint: A védekezési terveket a védekezésre kötelezettnek minden év december 10-ig felül kell vizsgálnia és a változásokat a terveken át kell vezetnie. Az aktualizált terveket jóváhagyásra el kell küldeni a VIZIG-re a 9. (3) bek. a) pontnak megfelelően. Vízügyi szakvélemény: 2018-ban a megye területén 2 db településnek adtunk vízügyi szakvéleményt (Ároktő, Tiszaújváros). Vízkárelhárítási tervek: évben 14 db a települések által összeállított vízkárelhárítási tervet hagytunk jóvá (Ároktő, Révleányvár, Tiszaújváros, Viss, Hangács, Hegymeg, Kázsmárk, Kupa, Ládbesenyő, Lak, Léh, Rásonysápberencs, Selyeb, Szendrő) több esetben kiegészítésekkel, kérve azok figyelembe vételét a következő aktualizálás során.

19 19 5. Öntözésfejlesztési projekt A 1772/2016. (XII. 15.) Korm. határozattal előírt öntözésfejlesztési beruházások elősegítéséhez Vízkészlet-gazdálkodási Térségi Terv (VKGTT) került kidolgozásra az Országos Vízügyi Főigazgatóság koordinálásával. A terv célja a fejlesztési ciklusban az öntözésfejlesztések vízjogi engedélyeztetésének stratégiai megalapozása, azaz olyan öntözési kontingensek meghatározása felszíni és felszíni alatti víztestekre, amelyek nincsenek jelentős hatással a környezetre, alapvetően a felszíni és felszín alatti víztestek mennyiségi és minőségi állapotára. A VKGTT az ÉMVIZIG működési területének egy részére is kiterjed, így Igazgatóságunk is részt vett az elkészítésében. A vizsgálandó terület a sekély porózus és porózus felszín alatti víztestek és a sekély víztesteken lévő felszíni vízfolyások részvízgyűjtő területei alapján lett meghatározva. A VKGTT ÉMVIZIG működési területére vonatkozó dokumentumai az Igazgatóság honlapján, illetve az alábbi linken elérhetők ( a) Vízhiánykezelés Az Aszálymonitoring program keretében két új távjelző automata hidrometeorológiai állomás került kiépítésre Prügyön és Cigándon. 6. Egyéb: A Szlovák- Magyar Határvízi Bizottság munkájának keretében évek során új eljárásrend került kidolgozásra a határon átterjedő vízszennyezésekre vonatkozóan. A Magyar - Szlovák Határvízi Bizottság Közös Vízminőség-védelmi és Hidrológiai Albizottságának 11. tárgyalásán (2017. május között Tátracsorbán) elkészült Szabályzat - A kölcsönös tájékoztatásról és a szükséges intézkedésekről a Magyar - szlovák határvizek rendkívüli vízszennyezése esetén című dokumentumot a Magyar-Szlovák Határvízi Bizottság a Magyarországon, Tatán, június között megtartott LXXVIII. ülésszakán jóváhagyta. A szabályzat a bizottsági jóváhagyást követően a magyar - szlovák határvizek szennyezésével foglalkozó szabályzat helyébe lépett. A szabályzat elkészítése óta az ÉMVIZIG működési területét érintően nem történt olyan jellegű, külföldi eredetű rendkívüli szennyezés vagy vízminőség romlás, ami a szlovák féllel történő kommunikációt, vagy közös operatív kárelhárítási tevékenységet tett volna szükségessé. Miskolc, október 26. Rácz Miklós igazgató

20 20 1. sz melléklet FOTÓDOKUMENTÁCIÓ Fenntartási munkák: 1. A Törökéri főcsatorna kotrása a szelvénytől a végszelvényig 2. A Bazsipusztai szivattyútelep tápcsatornájának mederrendezése, burkolathelyreállítás

21 21 3. Sulymos főcsatorna hullámtéri szakasz kotrása 4. Szerencs-patak szelvényei közötti fenéklépcsők helyreállítása Hejce belterületén 5. Aranyos-patak szelvényei közötti mederelfajulások helyreállítása Abaújszántó belterületén

22 22 Tiszalöki Vízlépcső sólyatér felújítása: Felújítás előtt: Felújítás után: