Borsod-Abaúj-Zemplén megye ár- és belvízvédelmi helyzete II. félév

Átírás

1 1 Borsod-Abaúj-Zemplén megye ár- és belvízvédelmi helyzete II. félév Borsod-Abaúj-Zemplén megye árvízi veszélyeztetettsége Borsod-Abaúj-Zemplén megye területe a Tisza-menti községek közigazgatási területének Tisza bal partjára eső részének kivételével, vízgazdálkodási, vízkárelhárítási szempontból az ÉMVIZIG működési területéhez tartozik. A megyében a Tisza, a Bodrog, a Sajó a Hernád folyók és a Takta-övcsatorna által árvízzel veszélyeztetett terület 1501 km 2. Ebből 1171 km 2 töltéssel védett, 330 km 2 hullámtér és nyílt ártér, melyet a folyók rendszeresen elönthetnek. A megye településeinek ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolását (A, B, C ) a 18/2003. (XII.9.) KvVM BM együttes rendelet I. sz. melléklete tartalmazza az alábbiak szerint: erősen veszélyeztetett (A) 74 település közepesen veszélyeztetett (B) 69 település enyhén veszélyeztetett (C) 14 település Nyilvántartásunk szerint, B.-A.-Z. megyében 248 db település található az Igazgatóság illetékességi területén, amelyből az ár- és belvízi veszélyeztetésnek kitett települések száma 157 db, ebből pedig az árvízzel veszélyeztetett települések száma 128 db. A megye többi települése a hivatkozott rendeletben ugyan nem szerepel, de ez nem jelenti azt, hogy ott vízkár egyáltalán nem keletkezhet, hanem ott a vízkárok kialakulásának az esélye kisebb és bekövetkezésük esetén a hatása is feltehetően csak helyi jelentőségű lesz. A megye árvízvédelmi műveinek rendszere A magyarországi folyókra vonatkozó Mértékadó Árvízszint (MÁSZ) előírások megváltoztak, az érvényes MÁSZ-t a 74/2014. (XII. 23.) BM rendelet tartalmazza. A jelenleg érvényben lévő MÁSZ szintek jelentős mértékben magasabbak, így az I. rendű árvízvédelmi védvonalak az új kiépítési előírásoknak (MÁSZ+ 1,0 m) nem felelnek meg. A jövőben fejlesztésekkel kiépítendő magassági hiány 0,2 2,1 m között változik. A védvonalak fejlesztési tervének elkészítését ágazati szinten az Országos Vízügyi Főigazgatóság koordinálja.

2 2 A megye elsőrendű árvízvédelmi védvonalainak hossza 479,6 km, melyből ÉMVIZIG kezelésében 441,1 km található. A töltésszakaszokon 243 holtág-keresztezés van, melyek közül 28 helyet az állékonysági vizsgálatok sürgősen megerősítendő szakasznak minősítettek. A megyében lévő gátőrházak száma 44 db, ebből 16 db állapota nem megfelelő. A védvonalakat 109 db zsilipes műtárgy keresztezi, melyek működőképes állapotban tartása egyre több beavatkozást igényel. A jeges árvíz elleni védekezéshez jelenleg 6 db jégtörőhajó áll rendelkezésre, amelyből 3 db részleges felújításra szorul. Borsod-Abaúj-Zemplén megye árvízvédelmi rendszere (forrás: ÉMVIZIG) Bodrogköz Az ÉMVIZIG legnagyobb kiterjedésű ártéri öblözete, melynek területe 525 km 2, területét 107,7 km árvízvédelmi fővédvonal védi, amelyből 67,9 km a Tisza jobb parton, 39,8 km a Bodrog bal parton épült ki. A Tisza jobb parti árvízvédelmi fővédvonalon az évek közötti fejlesztési munkáinak eredményeképpen, mintegy 26 km töltésszakasz megerősítésére került sor. A Bodrog bal parti fővédvonal az 1970-es évek második felében az akkori előírásoknak megfelelően - kiépítésre került, azonban az 1999, évi rendkívüli árvizek során altalaj és

3 3 töltéstest vízzárósági hiányosságai miatt mintegy 3,0 km-en a védvonal megerősítésére volt szükség, amelyek közötti években elvégzésre kerültek. A Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése keretén belül elsőként készült el az országban a Cigánd- Tiszakarádi árvízcsúcs csökkentő tározó. A tározó létesítményei 2 ütemben (A, B ütem) valósultak meg, a B. ütem műszaki átadás-átvételére november 12-én került sor, a létesítmény 2010-től az igazgatóság kezelésében van. Főbb jellemzői: A tározó kapacitása 94 millió m 3, területe 24 km 2, 24 km árvízvédelmi töltés. A beeresztő műtárgy maximális beeresztő kapacitása 540 m 3 /s. A Tisza jobb parti töltés fejlesztése KEOP projekt keretén belül 21 km hosszon 2015 évben befejezésre került. A Bodrog bal parti védvonalszakasz lokálisan gyenge pontjaiként tartottuk nyilván a Törökéri szivattyútelep térségét, valamint a Felsőberecki szivattyútelep térségét, ahol a mélyvezetésű nyomócső keresztezések kiváltása és a gravitációs zsilip átépítése, szintén KEOP fejlesztés keretében, évben megtörtént. Bodrog jobb part A 8 Bodrog jobb parti település belterülete mentén, valamint az un. Ronyvazugban és a Ronyva patak mindkét oldalán épült ki árvízvédelmi fővédvonal, összesen 28,153 km hosszban, amelyből 17,9 km fejlesztendő védvonalnak minősül, magassági és keresztmetszeti hiány miatt. A Bodrog jobb parti település védelmére a évben megépített körtöltések csak az akkor érvényben lévő mértékadó árvízszint + 0,5 m-es biztonságra épültek ki a + 1,0 m-es biztonság helyett, fejlesztésük szükséges. Sárospatak város belterületének védelmére az as években megépített un. végardói töltés kihosszabbítása szükséges az ártéri öblözet határáig. Az un. Ronyvazugi töltésrendszer csak a mértékadó árvízszintig biztosítja a terület védelmét. Elöntési veszélynek volt kitéve Sátoraljaújhely város Déli területrésze, amelynek védelmére 2015 évben 4,6 km árvízvédelmi körtöltés épült a KEOP keretében. Taktaköz (Takta jobb parti öblözetekkel együtt) Területük 252 km 2 az öblözeteket összesen ~90,1 km hosszú árvízvédelmi fővédvonal védi. A fővédelmi vonal magassági- és szelvényhiányos, illetve sok szakaszon állékonysági szempontból sem megfelelő. A védvonal fejlesztési munkák között az elmúlt időszak rendkívüli árvízi tapasztalatai alapján legsürgősebb feladat a Tiszadob-Tokaj (Taktaköz-felső) közötti töltésszakasz fejlesztése volt magassági és szelvényhiányok miatt, a fejlesztési munkák 2015 évben 8,35 km hosszban befejeződtek. A Taktaközi fővédvonalak lokálisan gyenge pontjaiként tartottuk nyilván az Inérháti, Prügyi és Tiszadob-Kenézi szivattyútelepek térségét. A Tiszadob-Kenézi és a Prügyi mélyvezetésű nyomócső keresztezések kiváltása és a Prügyi gravitációs zsilip átépítése 2015 évben megtörtént.

4 4 Dél-Borsod A fővédvonalak összes hossza 101,693 km, a Tisza jobb parti fővédvonalak a régi MÁSZnak megfelelően - kiépítettnek voltak tekinthetők. A Rima, Csincse, Eger patakok visszatöltésezett szakaszai mentén a depónia jellegű védvonal kiépítetlen, magassági és szelvényhiányos, illetve állékonysági szempontból sem megfelelő. A Tisza jobb parti árvízvédelmi töltéseken a kerékpáros turizmus fejlesztési program keretében eddig 35,7 km aszfalt burkolattal ellátott kerékpárút kiépítésére került sor, amelynek folytatásaként még hátra van a hiányzó Tiszadorogma - Poroszló települések közötti szakasz kiépítése is. Sajnos a kerékpárút burkolata az elmúlt időszak során az engedély nélküli közlekedés és részben az üzemszerű működés következményeiként leromlott, helyreállítása, fejlesztése nagyobb teherbírású szerkezeti kialakítása szükséges, ugyanakkor az ÉMVIZIG erre fordítható forrásokkal nem rendelkezik. Sajó-Hernád A Sajó, Hernád és Bodrog jobb parti védvonalainak legnagyobb része kikerült az állam kizárólagos tulajdonából, de kezelője továbbra is az ÉMVIZIG. A Sajó mentén található árvízvédelmi fővédvonalak összes hossza 68,2 km. A Hernád mentén található árvízvédelmi fővédvonalak összes hossza 63,4 km, A Hernád és a Sajó-völgyi nyílt ártéri települések (Ináncs, Gibárt, Ócsanálos, Halmaj, Kiskinizs, Gesztely, Hidasnémeti, Tornyosnémeti, Hernádszentandrás, Bőcs, Miskolc (Csorba telep), Hernádkak, Szentistvánbaksa, Nagykinizs, Hernádkércs, Felsődobsza, Sajópetri védelmére korábban összesen 37,08 km körtöltés épült, amelyek nem felelnek meg a jelenleg érvényes elírásoknak (a körtöltések kiépítési szintje nem éri el a mértékadó árvízszint + 1,0 m-es magassági biztonságot, több település esetében nem a teljes belterületet védik, fejlesztésük szükséges. A körtöltések önkormányzati kezelésbe tartoznak évben befejeződött a Miskolc északi elkerülő, M sz. főutat összekötő számú ún. Bosch út út építése, mely projekthez kapcsolódóan megépült Arnót községi körtöltése és a Felsőzsolca-Miskolc-Arnót településeket érintő árvízlevezető vápa. Az útépítés kapcsán elkészült árvízvédelmi létesítmények jelenleg a NIF Zrt. kezelésében vannak. Síkvidéki belvízvédelmi - vízrendezési művek: Síkvidéki terület nagysága: 1703 km 2, ebből B.-A.-Z. megyében 1658 km 2 Belvízvédelmi szakaszok száma: 7 db (ebből a számú egy része Heves megyébe esik) ÉMVIZIG kezelésű belvíz főcsatornák hossza: 593,336 km, ebből B.-A.-Z. megyében kb. 530 km található

5 5 Belvízvédelmi szivattyútelepek száma (B.-A.-Z. megyei): 20 db, össz. kapacitás: 70,38 m 3 /sec Belvízvédelmi szivattyúállás (B.-A.-Z. megyében): 1db Ronyvazugi) kapacitása:1,0 m 3 /sec Az ÉMVIZIG belvízvédelmi szakaszai A évi CCXLIX. törvénnyel módosított, a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény 3. értelmében az állami tulajdonban és a kormányhivatalok, vagy a vízgazdálkodási társulatok vagyonkezelésében lévő vizek és vízilétesítmények a területileg illetékes vízügyi igazgatóság kezelésébe kerültek. A létesítmények átvételét az OVF központilag irányítja és folyamatosan adja ki a feladatokat, végzi el a tárcaközi egyeztetéseket. A B.-A.-Z. megyei Kormányhivataltól 3 belvízi szivattyútelep és 116,8 km hosszúságú belvízcsatorna, a Taktaközi, a Bodrogmenti a Bükkalja-Délborsod Vízgazdálkodási és Talajvédelmi társulattól 16 db szivattyútelep és 272,1 km belvízcsatorna került vízügyi kezelésbe. Az átvett vízilétesítmények esetében az ingatlanok kezelői jogának földhivatali átírása megtörtént, az átírt állami tulajdonú művek üzemeltetését, fenntartását az ÉMVIZIG végzi. A vízjogi engedélyek ÉMVIZIG nevére történő átírása folyamatban van. A Taktaközi, a Bodrogmenti és a Bükkalja-Dél-Borsod Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulatokkal a Megállapodás aláírásra került. A Bodrogmenti Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulattól átvett a Tájgazdálkodási infrastruktúra fejlesztése a Bodrogközben, benne a Cigándi árvízszint-csökkentő tározó területén című KEOP kétfordulós pályázati konstrukció megvalósítása évben befejeződött. A projekt keretén belül 34 km hosszú társulati csatorna rekonstrukciója valósult meg a tájgazdálkodási vízpótlás és belvízkormányzás hatékonyabbá tétele érdekében, a vízpótlás mentén kétoldali depónia épült (12,5 km hosszban), vízkormányzó, vízvisszatartást biztosító műtárgyak épültek (32 db), a Tiszai vízpótláshoz szivattyúzási hely került kialakításra. A létesítményeket szintén az ÉMVIZIG üzemelteti.

6 6 Hegy- és dombvidéki vízrendezési művek: B.-A.-Z. megye területén 365,8 km kizárólagos állami tulajdonú dombvidéki kisvízfolyás és 1 db árvízcsúcs-csökkentő funkciót is ellátó völgyzárógátas tározó (Hór-völgyi), valamint a 2010-es árvizek után épült 3 db Bódva-völgyi szükségtározó és 6 db záportározó (4 db Bódva-völgyi, 2 db Vasonca-völgyi) van az ÉMVIZIG kezelésében. A vízgazdálkodásról szóló törvény 3. értelmében a kormányhivataloktól B.-A.-Z. megyében 185 km hosszú kisvízfolyás és 6 db záportározó került átvételre. A dombvidéki területen működő 6 vízgazdálkodási társulattól (Bodrogmenti, Taktaközi, Hernád Térségi, Bódvavölgyi, Garadna-völgyi, Bükkalja-Délborsodi) 529 km kisvízfolyás és 1 tározó (Szorosvölgyi) kezelői jogának átvétele történt meg. A megyében összesen 1080 km kisvízfolyást, 1 db állandó tározót, 3 db szükségtározót és 12 db záportározót kezel az ÉMVIZIG. Erdőgazdálkodás véderdők: Az ÉMVIZIG vagyonkezelésében lévő, faállománnyal borított, erdőállomány-gazdálkodási tervvel rendelkező erdőterületeinek nagyága mintegy 2352 ha. Ebből 2102 ha a Tisza, Bodrog, Sajó, Hernád folyók, illetve a Takta és Tarna hullámterein fekszik, míg 148 ha a Cigánd-Tiszakarádi árvízcsúcs csökkentő tározó területén található és 102 ha mentett oldalon terül el. Az erdőállományok az árvízvédelmi töltések hullámverés- és jégzajlás elleni védelmét biztosítják, belvízvédelmi csatornák, kisvízfolyások, tározók partszakaszait, szélterületeit védő erdők, valamint a Tisza- tó térségében lévő sávok, amelyek funkciójuknak megfelelő állománynevelése, kezelése és fenntartása az elsődleges erdőgazdálkodási feladat. Ezen túlmenően kb ha ún. szórvány erdőfolt, facsoport, illetve fasor van, részben a zátonyokon, az Ároktő Tiszadorogma közötti hullámtéren, és a kisebb vízfolyások mellett. A hagyományos erdőfelújítási, pótlási és ápolási munkák mellett több területen végeztünk törzsminőség javító nyeséséket és vadkár megelőzőz vegyszeres védekezést is. A helyreállításoknak és ápolásoknak köszönhetően fiatal erdősítéseink túlnyomó részt kedvező képet mutatnak, védelmi funkciójuk eléréséhez szükséges fejlődésük biztosított. Mindemellett sajnos az erdőket érintő károsítások, falopások országszerte elszaporodtak, így Igazgatóságunk területén is egyre nagyobb problémát okoz e tevékenység megelőzése, erdeink megvédése. Különösen igaz ez a Sajó-, Hernád- és Takta-folyókat szegélyező galériaerdőkre, valamint azok hullámterében fekvő folyamatos erdősítéseinkre, amelyekben a települések közelsége miatt szinte folyamatos a falopás és rendszeres a szándékosan vagy gondatlanságból bekövetkező tűzkár. Sajnos ezeken a területeken sok hátrányos helyzetű, rászoruló ember él, ezért is annyira fokozott az erdők igénybevétele. Falopás tekintetében talán a leginkább veszélyeztetett térség a Hernád-völgy, és a Taktaköz, de máshol is tapasztalható ez a jelenség.

7 A év II-III. negyedévének rövid időjárási és vízjárási értékelése 7 Időjárás Áprilisban az átlagostól melegebb, de a korábbiaknál jóval szárazabb idő volt. Májusban folytatódott a megszokottól szárazabb időjárás, az átlagoshoz közeli hőmérsékletekkel. A hónap második dekádjától már többfelé előfordult zápor, zivatar, helyenként felhőszakadás méretű csapadékkal. Az átlagostól melegebb és szárazabb időjárással telt el június. A hónap első felében még többször tavasziasan hűvös időben lehetett részünk, majd a hónap közepétől fokozatos melegedés következett és június utolsó dekádjában kánikulai meleg alakult ki. Átlaghoz közeli csapadék leginkább területünk déli-délkeleti részén hullott, míg pl. a Bükk nyugatiészaknyugati felén és tőle északra a Sajó völgyében, valamint a Heves-Borsodi dombság északkeleti részén rendkívül száraz időjárás uralkodott, ezeken a területeken mindössze az ilyenkor megszokott csapadékértékek 5-25 %-át mérték. A megszokottól melegebb idő júliusban is folytatódott, de a lehullott csapadék mennyisége lényegesen meghaladta az átlagosat. Augusztusra a szélsőségek mérséklődtek és megszokott léghőmérsékletek mellett, az átlagostól kismértékben elmaradó csapadékban lehetett részünk. Szeptemberben a negatív csapadékanomália erősödött és ismét lényeges melegebb volt, mint az átlagos. Különösen a hónap első két dekádjában mértek magas, a júliusi hőmérsékletekhez hasonló értékeket. Október eddig eltelt időszakában nagyrészt az átlagostól hűvösebb, néhány napon már-már kora téliesen hideg időben lehetett részünk. Kevés volt a napsütés és gyakori az eső, zápor. A hónap közepére többfelé megközelítette/elérte, vagy meghaladta a sokéves havi átlagot a lehullott csapadék mennyisége. Vízjárás Márciustól-júniusig - a szárazabbra forduló időjárás eredményeképp - csak kisebb árhullámok alakultak ki vízfolyásainkon és a vízszintek fokozatosan a kisvízi tartományba süllyedtek. Júliusban a csapadékos időjárás hatására több árhullám is kialakult vízfolyásainkon, amelyek közül a Tarnán létrejött okozott - a hónap utolsó napjaiban - készültségi szinteket elérő vízállásokat. A kisebb árhullámok levonulását követően, augusztustól kisvizes állapot vált uralkodóvá, amely október közepéig fennmaradt.

8 A B.-A.-Z. megyei Védelmi Bizottság tavaszi ülése óta folytatott védekezési munkák 8 Árvízvédekezés A Tisza folyó mentén: o A számú Sarud-Négyesi árvízvédelmi szakaszon február március 04. között, o a számú Négyes-Tiszakeszi és a számú Tiszakeszi-Sajószögedi árvízvédelmi szakaszokon február március 04. között volt árvízvédelmi készültség elrendelve. A Bordog mentén: A számú Viss-Felsőberecki és a Bodrogkeresztúr-Sátoraljaújhelyi árvízvédelmi szakaszokon február 18. március 07. között volt árvízvédelmi készültség elrendelve. A Sajó mentén: A számú Bánréve-Felsőzsolcai és a Miskolc-Sajópüspöki árvízvédelmi szakaszokon február 10. február 25. között volt árvízvédelmi készültség elrendelve. A Takta mentén: A számú Inérhát-Taktaföldvári árvízvédelmi szakaszon február 11. március 07. között volt árvízvédelmi készültség elrendelve. B.-A.-Z. megye területén árvízvédelmi készültségben töltött napok száma összesen: 27 nap. Az árhullám levonulásáról tájékoztatást adtunk a B.-A.-Z. megyei társ szervek felé, a készültségben lévő védelmi szakaszainkon őri- és figyelőszolgálatot láttunk el, biztosítottuk a mentett oldali vizek átemelését mobil szivattyúk telepítésével, egyéb beavatkozásra nem volt szükség. Az árhullám levonulása során keletkezett károkat felmértük, az azonnali beavatkozást igénylő károk helyreállítását közvetlenül a készültségi időszakban megkezdtük. Belvízvédekezés január január 25. közötti védekezési időszak: Dél-Borsodban a Tiszavalki II. és a Tiszabábolnai II. szivattyútelepeken II. fokú, majd I. fokú belvízvédelmi készültség volt érvényben. A Taktaközben a Tiszabob-Kenézi, valamint a Prügyi és a Taktaföldvári szivattyútelepeken I. fokú belvízvédelmi készültség volt érvényben. A védekezés alatt a szivattyútelepek az I. fokú készültségben nyújtott műszakban, napi 12 órában, II. fokú készültségben folyamatosan üzemeltek. Az átemelt vízmennyiség összesen 1,755 millió m 3 volt. A legnagyobb belvízzel elöntött terület január között volt, nagysága 830 ha, amelyből 390 ha vetés, 205 ha szántó, 165 ha rét-legelő, 70 ha egyéb terület volt február 4. - április 15. közötti belvízvédekezési időszak: Az összes belvízvédelmi szakaszt érintette. A védekezési időszakban a belvízcsatornák mederteltségének, a torkolati vízállásoknak megfelelően I. vagy II. fokú belvízvédelmi

9 9 készültség volt érvényben. A készültségi fokozatok a belvízi helyzet függvényében kerültek elrendelésre, emelésre, illetve csökkentésre. A belvízvédekezés során átemelt vízmennyiség összesen m 3 volt, melyet a befogadó Tiszába, Bodrogba emeltek át a szivattyútelepeink A legnagyobb napi átemelés m 3 volt március 10-én, amikor egyidejűleg 15 db szivattyútelep üzemelt, 16,96 m 3 /sec összkapacitással. A védekezés során üzemelt 4 db, a társulatoktól átvett szivattyútelep is, az Egerlövői, valamint a Bodrogközben a Viss-Faluéri, a Sárospatak-Kenézlői és a Lónyai szivattyútelepek. A készültségben levő belvízvédelmi szakaszokon a belvízzel borított terület maximuma február 26-án 8230 ha volt, ami közepes belvíznek számít. Ebből 2570 ha volt a vetés, 1730 ha a szántó, 2825 ha a rét/legelő és 1105 ha az egyéb terület. Az elöntött területekből kb. 120 ha esett Heves megye területére. A védekezésben résztvevők, valamint az igénybevett gépjárművek és munkagépek száma folyamatosan igazodott a védekezés során felmerült feladatokhoz. A foglalkoztatott létszám is a készültségek és az üzemelő telepek függvényében változott, a legnagyobb létszám március 6-án 60 fő volt, amelyből 17 fő volt a szivattyútelepi gépészek száma. Az elmúlt két évben (2014-ben és 2015-ben) nem volt belvízvédekezés és kevés szivattyútelepen volt rövid időtartamú üzemelés. Ennek következtében az idei védekezésnél gyakoriak voltak a meghibásodások, több telepen komoly hibák is előjöttek. Szinte mindegyik szivattyútelepen előfordultak meghibásodások, a kisebb hibák mellett több telepen jelentős problémák fordultak elő, amelynél milliós nagyságrendű a javítás költsége. A meghibásodások jelentős részét az Igazgatóság Műszaki Biztonsági Szolgálatának szakemberei elhárították, a javításokat elvégezték, de több esetben szükség volt külső szakcég bevonására is. Helyi vízkár-elhárítás február között a Bódva teljes magyarországi szakaszára rendeltünk el Helyi vízkár-elhárítási készültséget. A kialakult vízállások ~1,0 m-rel maradtak el a évi LNVkhez képest, de Hidvégardónál magasabb tetőző vízállások alakultak ki (39 ill. 71 cm-rel), mint a évi és a 2014 évi tavaszi árhullámok során. Önkormányzati védekezés volt Komjáti, Szendrő, Szalonna és Edelény belterületén. Az előrejelzésekre való tekintettel OMIT engedély alapján felkészültünk a 3 db Bódva-völgyi (Bódvalenkei, Bódvaszilasi, Bódvarákói) szükségtározó megnyitására, a nyitási helyekre egyegy db munkagép irányításával, illetve intézkedtünk az elöntési területeken az értékek kimentésére az érintett területek gazdálkodóinak és a falugazdásznak az értesítésével. Intézkedést tettünk az elöntési területen lévő értékek dokumentálására. A hidrometeorológiai viszonyok kedvező alakulása miatt a megnyitásra végül nem volt szükség. Igazgatóságunk területi műszaki szakemberei folyamatosan tartották a kapcsolatot az önkormányzatokkal és a katasztrófavédelem helyi szervével, tájékoztattuk őket a kialakult és várható helyzetről. A zsilipek, csappantyúk ellenőrzését folyamatosan végeztük. Az árhullám levonulása során folyamatosan rögzítettük és bemértük a tetőző vízállásokat. Az azóta eltelt időszakban Helyi vízkár-elhárítási készültség elrendelésére nem volt szükség.

10 10 Vízminőségi kárelhárítás évben eddig működési területünk Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei részét érintően 4 db rendkívüli vízminőségi eseményről kaptunk bejelentést, melyek kivizsgálást igényeltek. Az események az alábbiak voltak: Káresemény ideje Káresemény helye Káresemény tárgya április 13. Ózd-Center Ózd-Center településrészen a Hangony-patak betonüzem könyezetében a km Hangony-patakon észlelt szelvény olajszennyezés május 20. Tiszapalkonya EOV X= EOV Y= MOL Petrolkémiai Zrt. által bejelentett csőtörés július 29. Sárazsadány Bodrog-folyó halpusztulás Bodrog-folyó Sárazsadány térségében km szelvény szeptember 26. Szalonna Keresztkúti-patak km szelvény Szarvasmarha tetem a Keresztkúti-patakban (Martonyi-patak) Igazgatóságunk a bejelentéseket ellenőrizte. 2 esetben, a Hangony-patakot és a Bodrog-folyót érintően a bejelentés nem bizonyult megalapozottnak. 2 esetben, a Keresztkúti-patakban talált szarvasmarha tetetem és a tiszapalkonyai csőtörés ügyében a károkozó saját hatáskörben megtette a szükséges intézkedéseket. Ennek megfelelően Igazgatóságunk részéről az eseményekkel kapcsolatban vízminőségi kárelhárítási készültség nem került elrendelésre, operatív kárelhárítási beavatkozás nem vált szükségessé október 12-én a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Védelmi Bizottság Mezőkövesd város területén és környezetében, több helyszínen honvédelmi gyakorlatot szervezett. A MVB szintű gyakorlat szerves és meghatározó része volt a B.-A.-Z. és a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság hatáskörében közösen végrehajtott honvédelmi felkészítés és gyakorlat. A honvédelmi felkészítés olyan módon került végrehajtásra, hogy az egyidejűleg a katasztrófavédelmi célok ellátását is biztosította. A gyakorlat egyik helyszínéül az Igazgatóságunk kezelésében lévő Hór-völgyi víztározó és környéke szolgált, ahol Igazgatóságunk részvételével árvízi védekezési, vízminőségi kárelhárítási feladatok is végrehajtásra kerültek. A évi őszi vízkárelhárítási művek felülvizsgálati tapasztalatai Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság a kezelésébe tartozó létesítmények felülvizsgálatát, állapotértékelését minden évben a szeptember-októberi hónapokban, lehetőség szerint kisvizes időszakban elvégzi. Az őszi felülvizsgálat kiterjed az árvízvédelmi töltések és tartozékainak, keresztező létesítményeinek (zsilipek, csappantyús csőátereszek,

11 11 nyomócsövek), mentett és vízoldali előtereinek, véderdőinek, védelmi célú magasépítményeinek (árvízvédelmi központok, gátőrházak, műszaki pihenők és raktárak) védelmi célú gépeinek, anyag-eszköz felszereléseinek, infokommunikációs rendszerének és védelmi szervezetének felülvizsgálatára. Belvízvédelmi és vízrendezési szakterületen a csatornák, kisvízfolyások állapotértékelésére, a tározók szemléjére, a keresztező létesítmények, műtárgyak felülvizsgálatára, valamint a szivattyútelepek szemléjére kerül sor. A szemlék tapasztalatait a szemle bizottság értékeli ki és jegyzőkönyvekben rögzíti. A bizottsági szemléken elkészült jegyzőkönyvek és tapasztalatok alapján a felülvizsgálatok kiértékelő értekezlet kerül megtartásra az idén november 17-én, amelyre a Tisztelt Védelmi Bizottság részére meghívót küldünk. Árvízvédelem A megye elsőrendű árvízvédelmi védvonalainak felülvizsgálataira szeptember 27. és október 25. között került sor. Az előterek, véderdők ápoltsága, karbantartottsága megfelelő. A gátőrtelepek, védelmi szertárak és védelmi központok épületeinek átlagéletkora többnyire év, így állapotuk, állaguk csak folyamatos ráfordítással őrizhető meg. Tekintettel arra, hogy a fenntartási források az idei évben minimálisak voltak, dologi ráfordításokat igénylő munkákat csak a legindokoltabb esetben tudtunk végezni, elsősorban a kézi erővel elvégezhető munkák elvégzésére adódott lehetőség. A védvonalszakaszokat jelentős számú árvízvédelmi műtárgy (zsilip, csappantyús csőáteresz stb.) keresztezi, amelyek a nagyszámú rongálások, eltulajdonítások következtében elveszették védképességüket, emiatt eltömedékelésre kerültek, állapotuk egy esetleges árvíz levonulása időszakában fokozott figyelmet igényel. A közfoglalkoztatási program keretében a kézi munkával elvégezhető feladatok hatékonyan egészítették ki a hiányzó pénzügyi forrásokat. Ennek következtében az őszi területbejárások és az eddigi felülvizsgálatok tapasztalata alapján általánosságban elmondható, hogy az elvégzett munkák sokat javítottak a fenntartottsági mutatókon és jelentősen javították a lefolyási viszonyokat, védképességeket. A évben elvégzett főbb fenntartási munkák: Az árvízvédelmi védvonalak kaszálása, gaztalanítása, cserjeirtása. Az árvízvédelmi töltésekbe épített műtárgyak karbantartása, javítása, iszaptalanítása. Az eltulajdonított, illetve megrongált szelvénykövek, csappantyúk, elzáró szerkezetek, akna fedlapok pótlása, javítása. Őrtelepek állagának megóvása. A Tisza menti hullámtéri véderdők erdőápolási feladatainak elvégzése. Árvíz utáni helyreállítás keretében, a Hernád folyó mentén lévő árvízvédelmi védvonalak 2 őrjárásán, a járhatóság biztosítása érdekében, zúzott köves töltéskorona stabilizációra került sor.

12 12 Belvíz- és helyi vízkár védelem A belvízvédelmi művek, dombvidéki vízrendezési művek őszi felülvizsgálatát szeptember 20-án megkezdtük és október 27-én fejeztük be. A felülvizsgálat tapasztalatairól összefoglaló értékelő jelentés készül. Országos jelentőségű vízkár-elhárítási és vízgazdálkodási projektek Árvízi Kockázat Kezelés Magyarország Kormánya az 1146/2016. (III. 25.) Korm. határozatban az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről szóló október 23-i 2007/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben foglalt tagállami kötelezettség teljesítése érdekében elfogadta Magyarország Árvízi Országos Kockázatkezelési Tervét, és a vizek többletéből eredő kockázattal érintett területek meghatározásáról, a veszély- és kockázati térképek, valamint a kockázatkezelési tervek készítéséről, tartalmáról szóló 178/2010. (V. 13.) Korm. rendelet 10. (3) bekezdése alapján elrendelte annak Hivatalos Értesítőben történő közzétételét. Az Irányelv alapján 2011-ben készült az előzetes kockázatbecslés, előzetesen kijelöli azokat az árvíz-veszélyeztetett területeket, amelyekre a további részletes vizsgálatokat kell elvégezni. Az előzetes kockázatbecslés alapján 2013-ban készült el a területi veszély- és kockázati térképek első változata. Az egyes veszélytérképek bemutatják a területek elöntésének, a kialakulható elöntési vízmélységek várható előfordulási valószínűségét, a kockázati térképek pedig az elöntés által veszélyeztetett területeken a vagyoni, humán, ökológiai, örökségvédelmi kockázatokat. Az árvízkockázat kezelési programban évben módosított mértékadó árvízszint (MÁSZ) függvényében pontosításra kerültek a veszély- és kockázati térképek, továbbá kidolgozásra kerültek a veszély és kockázatok csökkentését szolgáló intézkedések országos és területi stratégiai tervei. Nagyvízi mederkezelés tervezése Az közötti időszakban levonult árvizek jelentős árhullám növekedése, illetve az árhullámok levezetésének a tapasztalatai, a védekezési időszakokat követően egyre hangsúlyosabb társadalmi és gazdasági igények egyértelműen arra utalnak, hogy a folyók nagyvízi medrében olyan beavatkozások szükségesek, amelyek javítják a nagyvízi vízszállító képességet, garantálják annak fenntarthatóságát. A nagyvízi mederkezelési terv fő feladata a folyó nagyvízi medrének kezeléséhez, használatához és hasznosításához szükséges, árvízvédelmi előírások megállapítása. A nagyvízi mederkezelési tervek a 83/2014. (III.14.) Kormány rendelet szerinti tartalommal készülnek el. A Nagyvízi Mederkezelési Tervek szakmai egyezetésére az ÉMVIZIG területén augusztus 10-én került sor, társadalmi egyeztetése 2016 év első felében lezajlott.

13 13 Árvízvédelmi lokalizációs tervek aktualizálása Az Országos Vízügyi Főigazgatóság megbízásából az Árvízi Kockázat Kezelés keretein belül a kijelölt Duna menti és a Tisza menti árvízvédelmi öblözetek lokalizációs terveinek aktualizálása évben megvalósult. Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság B.-A.- Z. megyére eső területén a sz. Ócsanálos-Hernádközi, a sz. Szirma-Sajóörösi, a sz. Dél-Borsodi, a sz. Bordogközi, és a sz. Taktaközi árvízi öblözetek lokalizációs terveinek az aktualizálása zajlott le. A hidrodinamikai modellezés eredményeképpen feltételezett töltésszakadás esetén, az árvízi öblözetbe kifolyó víz elleni védekezés lehetséges forgatókönyveit tartalmazza, jelenleg a tervek szakmai bírálata zajlik. VGT felülvizsgálat Magyarország Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervének (VGT1) felülvizsgálata (VGT2) december 22-én befejeződött. Magyarország Kormánya a felülvizsgált, évi Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervet március 31-én a 1155/2016. (III.31.) Kormány határozattal elfogadta, kihirdette. Az országos terv elfogadása mellett áprilisában sor került a vízgyűjtő-gazdálkodási alegységi tervek véglegesítésére is. Magyarország felülvizsgált és kihirdetett Vízgyűjtő-gazdálkodási Terve (VGT2) a weboldalon elérhető. B.-A.-Z. megyét érintő vízgazdálkodási és vízkárelhárítási projektek Az Országos Vízügyi Főigazgatóság koordinálásával tervezett fejlesztési projektek között: Magyarország Kormánya a 1318/2015. (V. 21.) Kormányhatározatban foglaltak szerint VTT Közép-tiszai tározók kiépítése, Inérháti tározó. A VTT program keretében a Közép-Tisza árvízi biztonságának javítása árapasztó rendszer kiépítésével. Az árvízvédelmi védvonalak mértékadó árvízszintre történő kiépítése, védvonalak terhelésének csökkentése a Közép-Tiszán c. projekt a Rima-Csincse árvízvédelmi védvonalak előírások szerinti kiépítését irányozza elő. A belvízcsatornák fejlesztése és rekonstrukciója projekt keretében a Hejő-főcsatorna 13,237 km hosszú szakaszának felújítására kerül sor, mely a Tisza árvédelmi töltés és a Hejőpapi közúti műtárgy közötti szakaszt érinti. A belvízi szivattyútelepek rekonstrukciója során a Prügyi és a Felsőberecki szivattyútelepeken mozgógerebes műtárgy készül el az uszadék kiszedésére. Az üzemirányítás és monitoring projekt keretén belül a Sajó és a Hernád folyókon állomásfejlesztésekre (Sajólád, Ónod, Gibárt) kerül sor.

14 14 A fenti koncepció alapján, a fejlesztések a Környezeti Energiahatékonysági Program (KEHOP-1.4.0/2015 vizek okozta kártételekkel szembeni ellenálló-képesség javítása) konstrukció keretein belül valósíthatók meg. Megvalósult ÉMOP pályázatok: Rásonysápberencsi záportározó építése a Vasonca-patakon ÉMOP-3.2.1/F jelű pályázat kivitelezése befejeződött, áprilisától jogerős vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik. Alsógagyi záportározó építése a Vasonca-patakon ÉMOP-3.2.1/F jelű pályázat kivitelezése befejeződött, májusától jogerős vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik. Az idei nagycsapadékok idején mindkét záportározó vizet tartott. Vízkárelhárítási tervek Az ÉMVIZIG működési területén lévő települések közül 248 db település van Borsod-Abaúj- Zemplén megye területén, ebből 157 db település van besorolva a 18/2003. (XII. 9.) KvVM- BM együttes rendelet szerinti kategóriákba. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a 232/1996. (XII. 26.) Korm. r. 8. (3) szerint: A védekezési terveket a védekezésre kötelezettnek minden év december 10-ig felül kell vizsgálnia és a változásokat a terveken át kell vezetnie. Az aktualizált terveket jóváhagyásra el kell küldeni a VIZIG-re a 9. (3) bek. a) pontnak megfelelően. Vízügyi szakvélemény: év eddig eltelt időszakában a megye területén 9 településnek adtunk szakvéleményt. Vízkárelhárítási tervek: év eddig eltelt időszakában 2 db (Sály, Göncruszka) a települések által összeállított vízkárelhárítási tervet hagytunk jóvá, mindkét esetben kiegészítésekkel, kérve azok figyelembe vételét a következő aktualizálás során. Ebben az évben már kaptunk néhány önkormányzattól aktualizálás utáni, jóváhagyandó vízkárelhárítási tervet, azonban még mindig nem gyakorlat a vízkárelhárítási tervek jogszabály szerinti, évenkénti aktualizálása, illetve aktualizálás utáni jóváhagyatása. Amennyiben a tervben módosítás nem szükséges, az erre vonatkozó nyilatkozatot kell elküldeni az ÉMVIZIG-nek. Miskolc, október 27. Rácz Miklós igazgató