Tájékoztató. az Észak-Magyarországi Vízügyi Igazgatóság Heves megyét érintő aktuális árvíz- és belvízvédelmi tevékenységéről

Átírás

1 Ikt. szám: 49-29/2015/222 Ügyintéző: Macz Orsolya Heves Megyei Önkormányzat Közgyűlése Helyben Tájékoztató az Észak-Magyarországi Vízügyi Igazgatóság Heves megyét érintő aktuális árvíz- és belvízvédelmi tevékenységéről Tisztelt Közgyűlés! A Heves Megyei Önkormányzat felkérésére az Észak-Magyarországi Vízügyi Igazgatóság elkészítette tájékoztató anyagát a Heves megyét érintő aktuális ár- és belvízvédelmi tevékenységéről. A tájékoztató anyagát az előterjesztés melléklete tartalmazza. A tájékoztatót a Megyei Fejlesztési és Nemzetközi Ügyek Bizottsága tudomásul vette. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy a jelen tájékoztatóban foglaltakat tudomásul venni szíveskedjék. Eger, november 18. Szabó Róbert Törvényességi szempontból ellenőriztem: Dr. Barta Viktor Heves Megye Főjegyzője

2 1 Heves Megye ár- és belvízvédelmi helyzete Heves megye árvízi veszélyeztetettsége Heves megye területe magába foglalja a Tarna vízgyűjtőterületének nagy részét, a Tisza jobb part Rima torkolat alatti szakaszát a Hanyi-ér betorkollásáig, valamint a Zagyva Jászfényszaru-Jobbágyi közötti szakaszát. A mentesített terület kiterjedése 406,0 km 2, a teljes ártéri terület nagysága 510,0 km 2. A megye elsőrendű árvízvédelmi védvonalainak hossza 227,7 km. A magyarországi folyókra vonatkozó Mértékadó Árvízszint (MÁSZ) előírások megváltoztak, az érvényes MÁSZ-t a 74/2014. (XII. 23.) BM rendelet tartalmazza. A jelenleg érvényben lévő MÁSZ szintek jelentős mértékben magasabbak, így az I. rendű árvízvédelmi védvonalak a kiépítési előírásoknak (MÁSZ+ 1, 0 m) nem felelnek meg. A magassági hiány általában 0,2 2,1 m között változik az egyes folyószakaszok mentén. A megváltozott MÁSZ értékek a jövőbeni fejlesztésekhez szolgálnak tervezési alapadatokként. A védvonalak fejlesztési tervének elkészítését ágazati szinten az Országos Vízügyi Főigazgatóság koordinálja. A megye településeinek ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolását (A, B, C ) a 18/2003. (XII.9.) KvVM BM együttes rendelet I. sz. melléklete tartalmazza az alábbiak szerint: erősen veszélyeztetett (A) közepesen veszélyeztetett (B) enyhén veszélyeztetett (C) 28 település 45 település 2 település Nyilvántartásunk szerint a Heves Megyében 108 db település található, amelyből az ár- és belvízi veszélyeztetésnek kitett települések száma 75 db, ebből pedig az árvízzel veszélyeztetett települések száma 21 db. A megye árvízvédelmi műveinek rendszere Tisza jobb part: számú Sarud-négyesi árvízvédelmi szakasz hossza 43,829 km, ebből Heves megye területén 19,234 km található. A védelmi szakaszon a Kiskörei Vízlépcső kapcsolódó beruházásaként került sor a Tiszamenti, illetve a Laskó-Rima közvetlen torkolati szakaszaihoz tartozó védművek kiépítésére, míg az Újlőrincfalva-Sarudi út feletti töltésszakaszok nem épültek ki. Az ott jelentkező árvizek ellen a mederkotrásból kikerülő depóniákon kell védekezni.

3 2 Tarna-menti árvízvédelmi művek: számú Jászjákóhalma-káli árvízvédelmi szakasz hossza 36,214 km, ebből Heves megyében 26,959 km található. A magassági hiány 0,2 1,6 m számú Jászdózsa-káli árvízvédelmi szakasz hossza 111,145 km, ebből Heves megyében 90,470 km található. A magassági hiány 0,2 2,5 m A Tarna mentén összesen 117,429 km árvízvédelmi vonal található. A védművek ha területet mentesítenek, amelyen 12 település helyezkedik el. Az állami kezelésű fővédvonalakon kívül a Tarna mentén Visznek, Nagyfüged, Tarnazsadány, Verpelét községek lokális árvízvédelmére önkormányzati kezelésű körtöltések szolgálnak, amelyek nagy része szintén fejlesztést igényel. Heves Megye árvízvédelmi rendszere (forrás: ÉMVIZIG)

4 Síkvidéki belvízvédelmi - vízrendezési művek: 3 A számú Laskó-Csincse belvízvédelmi szakasz egy része esik Heves megye közigazgatási területére. A kizárólagos állami tulajdonban és ÉMVIZIG kezelésben lévő belvízvédelmi létesítmény az Újlőrincfalvai és Poroszlói szivattyútelepek, a Pusztahídvégi szivattyúállás, a Laskó-patak, a Csincsa-csatorna, az Eger-csatorna és a Rima-patak (Egerfarmos-Mezőszemere) egy szakasza, valamint a Tisza-tó melletti szivárgó csatorna. A vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény 3. értelmében az állami tulajdonban és a kormányhivatalok, vagy a vízgazdálkodási társulatok vagyonkezelésében lévő vizek és vízilétesítmények a területileg illetékes vízügyi igazgatóság kezelésébe kerültek. A Heves Megyei Kormányhivataltól 29,2 km hosszúságú belvízcsatorna, az Eger-Tarnavölgyi Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulattól közel 40 km belvízcsatorna (10 db) kerül vízügyi kezelésbe. A földhivatali átvezetés megtörtént, a megállapodások aláírása folyamatban van, a művek üzemeltetését, fenntartását az ÉMVIZIG végzi. Hegy- és dombvidéki vízrendezési művek: A megye területén 274,3 km dombvidéki kisvízfolyás és 2 db árvízcsúcs-csökkentő funkciót is ellátó völgyzárógátas tározó (Gyöngyös-Nagyrédei és Laskó-völgyi) van az Igazgatóság kezelésében. A vízgazdálkodásról szóló törvény 3. értelmében a kormányhivataloktól Heves megyében 15 km hosszú kisvízfolyás és 6 szivattyúállás került átvételre. A dombvidéki területen működő 2 vízgazdálkodási társulattól (Eger-Tarnavölgyi, Mátraaljai) 480 km hosszúságú kisvízfolyás (összesen 114 db) és 1 záportározó (Pál-bükki) kezelői jogának átírása történt meg, az átírt állami tulajdonú művek üzemeltetését, fenntartását az ÉMVIZIG végzi. Erdőgazdálkodás véderdők: Az ÉMVIZIG vagyonkezelésében lévő, faállománnyal borított, erdőállomány-gazdálkodási tervvel rendelkező erdőterületeinek nagyága mintegy 2400 ha. Ebből 2150 ha a Tisza, Bodrog, Sajó, Hernád folyók, illetve a Takta és Tarna hullámterein fekszik, míg 148 ha a Cigánd-Tiszakarádi árvízcsúcs csökkentő tározó területén található és 102 ha mentett oldalon terül el. Az erdőállományok az árvízvédelmi töltések hullámverés- és jégzajlás elleni védelmét biztosítják, belvízvédelmi csatornák, kisvízfolyások, tározók partszakaszait, szélterületeit védő erdők, valamint a Tisza- tó térségében lévő sávok, amelyek funkciójuknak megfelelő állománynevelése, kezelése és fenntartása az elsődleges erdőgazdálkodási feladatunk. Ezen túlmenően kb ha ún. szórvány erdőfolt, facsoport, illetve fasor van, részben a zátonyokon, az Ároktő Tiszadorogma közötti hullámtéren, és a kisebb vízfolyások mellett. Az erdőket érintő károsítások, falopások országszerte elszaporodtak, így Igazgatóságunk területén is egyre nagyobb problémát okoz e tevékenység megelőzése, erdeink megvédése. Különösen igaz ez a folyókat szegélyező galériaerdőkre, valamint azok hullámterében fekvő folyamatos erdősítéseinkre, amelyekben a települések közelsége miatt gyakori a falopás és

5 4 rendszeres a szándékosan vagy gondatlanságból bekövetkező tűzkár. Ilyen terület a Tarna hullámterében, Kompolt községhatárban fekvő, 11 A jelű erdőnk is. Készültségi adatok: évben ez ideig- az alábbi árvízvédelmi készültségek voltak: A Tarna vízfolyáson levonult árhullám miatt a sz. Jászjákóhalma-káli és a Jászdózsa-káli árvízvédelmi szakaszok mentén került készültségi fokozat elrendelésre. Mértékadó vízmérce: Tarnaméra I. fok: 250 cm II. fok: 300 cm III. fok: 350 cm Készültség időpontjai: :00 08:00 h I. fok. 192 cm : :00 h II. fok 339 cm :00-18:00 h I. fok 304 cm megszüntetés tetőzés: 365 cm Tarnaméra vízmérce :00-kor Belvízvédelmi készültség: Készültség elrendelésére évben eddig nem került sor. Készültségen kívül a többletvizek átemelését az Újlőrincfalvai és a Poroszlói szivattyútelep biztosította. Helyi vízkár-elhárítás év eddig eltelt időszakában helyi vízkár-elhárítási készültség Heves megyében október 17-én Vámosgyörk községben került elrendelésre. Vízminőségi kárelhárítás évben működési területünkön, vagy azt érintően, eddig 18 vízminőségi káresemény történt. Ebből 13 káresemény belföldi, 5 káresemény külföldi eredetű volt. Az esetek közül 2 káresemény Heves Megye, 16 káresemény Borsod-Abaúj-Zemplén Megye területét érintette. Az esetek jellemzően szilárd anyag, kommunális hulladék szennyezések (4 eset), kismértékű olajszennyezések (1 eset), illegális vagy nem kellően tisztított szennyvízbevezetések (2 eset), túlzott vegetációból adódó vízminőség romlás (1 eset), időjárási okból bekövetkező oxigénhiány (1 eset), ismeretlen okból bekövetkezett halpusztulások (3 eset), valamint egyéb okból bekövetkező vízminőség változások (6 eset) voltak. Igazgatóságunk részéről az esetek felderítése helyszíni ellenőrzés vagy egyéb információ szerzés útján megtörtént, esetenként a szükséges hatósági intézkedéseket kezdeményeztük.

6 5 Egy esetben: a tiszabábolnai Holt-Tiszán észlelt zöldes elszíneződés kivizsgálása, a vízminőségi állapot felmérése érdekében szeptember 1. 10:00 órától II. fokú, majd a környezetkárosodást megelőzéséhez indokolt vízminőség javító műszaki beavatkozás elvégzésére szeptember 4. 7:00 órától szeptember 9. 19:00 óráig III. fokú vízminőségi kárelhárítási készültség lett elrendelve. Heves megyét érintő káresemények: kedvezőtlen hidrometeorológiai körülményekből adódó biológiai bomlás miatti szaghatás az újlőrincfalvai szivárgó torkolati szakaszán, ismeretlen eredetű, kismértékű halpusztulás az Eger-patak andornaktályai szakaszán. Előző káreseményeken kívül Heves megyét érintően Igazgatóságunk a Gyöngyös-Nagy-patak Gyöngyös belterületén, a durandai városrészen lévő szakaszán az illegális hulladéklerakások miatt rendszeresen problémákkal szembesül április 4. és május 16. között, közel 4 millió forint ráfordításával, III. fokú vízminőségi kárelhárítási készültség keretében a Gyöngyös-Nagy-patak durandai városrészen lévő szakaszán elvégeztük az illegálisan lerakott hulladékok összegyűjtését és ártalmatlanítását, az egészségügyi kártevők elleni kötelező védekezést. A beavatkozás eredményeképpen a Gyöngyös-Nagy-patak és fkm közötti szakaszának (meder+fenntartó sáv) állapota rendezett volt. A rendezett állapot fenntartására irányuló intézkedéseink ellenére a durandai városrészben a patakmederben történő illegális hulladéklerakás változatlan ütemben azóta is folytatódik. Igazgatóságunk a patakmedret rendszeresen karbantartja, az idén közfoglalkoztatottak bevonásával már több alkalommal is elvégeztük a durándai szakasz tisztítását. Viszont a folyamatosan fennálló illegális hulladéklerakás a patakmeder rendezett állapota érdekében elvégzett munkánkat eredménytelenné teszi, Igazgatóságunk jogszabályban előírt kezelői feladatainak ellátását akadályozza, a vagyongazdálkodásunkban lévő műtárgyak állapotát károsan befolyásolja. Gyöngyös-Nagy-patak medrének, valamint környezetének szennyezése kapcsán Igazgatóságunk ismeretlen tettes ellen a Gyöngyösi Rendőrkapitányságon már többször feljelentést tett. A legutóbbi feljelentésünk (2015. július 31.) kivizsgálása jelenleg is folyamatban van. Kezelői feladatunk ellátásából a probléma forrását okozó hulladék nem keletkezik, az kétséget kizáróan a térségben élő lakosság nem megfelelő hulladékkezelési szokásából adódik. Ebből következően Igazgatóságunk az elmúlt 1,5 évben 6 alkalommal írásban is kérte Gyöngyös Város Önkormányzatát, hogy az illegális hulladéklerakás megakadályozása érdekében a rendelkezésére álló jogi és egyéb eszközök segítségével tegyen intézkedéseket, azonban eddig ez ügyben megoldás nem született, leveleinkre visszajelzés nem érkezett.

7 6 A év I-III. negyedévének rövid időjárási és vízjárási értékelése Időjárás Az ÉMVIZIG működési területén a év első fele az átlagostól melegebb és a megszokottól szárazabb időjárással telt el. Az év első hónapja lényegesen melegebb volt a megszokottól. Egész napos fagy csak január első dekádjában fordult elő. Sok volt a csapadék, amely nagyrészt eső formájában hullott - vastagabb hótakaró csak a hegyekben, a január 30-i rendkívüli esőzés/havazást követően jött létre. Ezen a napon területünk nagy részén - a január havi átlagos mennyiségnek megfelelő csapadékot mértek. Februárban folytatódott az enyhe időjárás, de a korábbiaknál lényegesen kevesebb csapadékkal. Március a februárihoz hasonló időjárással telt el. Az átlagostól enyhébb időben a csapadék mennyisége általában elmaradt a megszokottól, csak a Bükkben és a Mátrában mértek jelentősebb mennyiséget. Április az ebben az időben elvárható hőmérsékleteket és rendkívüli szárazságot hozott. Működési területünkön az átlagos csapadék mennyisége 10 mm alatt maradt, nagy területen pedig az 5 mm-t sem érte el. Májusban területünk legnagyobb részén átlagos hőmérséklet és csapadékviszonyok uralkodtak, ugyanakkor a Mátra és a Bükk vidékén számottevően elmaradt a lehullott eső mennyisége az ilyenkor megszokottól. Az átlagostól melegebb és lényegesen szárazabb időjárással telt el június. A hónap első fele számottevően magasabb hőmérsékleteket hozott, mint a második, amikor többször tavasziasan hűvös időben lehetett részünk. Nagyon kevés volt az eső, nagy területen 20 mm alatti hozamot jegyezhettünk, a havi területi átlag pedig a megszokott felét sem érte el. Július az átlagostól lényegesen melegebb és szárazabb időjárással telt el. A havi középhőmérsékletekben 2,5-3,5 fokos pozitív eltérés adódott, míg a lehullott csapadék mennyisége általában az átlagos értékek % között volt, de foltokban előfordultak 20 % alatti és % közötti területek is. Augusztus az átlagostól lényegesen melegebb és összességében átlagosan kissé csapadékosabb időjárással telt el, úgy, hogy működési területünk keleti részén a megszokottól szárazabb, míg nyugatra csapadékosabb volt a hónap. A havi középhőmérsékletekben 3-5 fokos pozitív eltérés adódott, míg a lehullott csapadék mennyisége általában az átlagos értékek % között volt, de akadtak területek ahol a megszokott érték %-át mérték. Szeptember az átlagostól melegebb és csapadékosabb időjárással telt el. A havi középhőmérsékletekben 2-3 fokos pozitív eltérés adódott, míg a lehullott csapadék mennyisége általában az átlagos értékek % között volt, sőt a Hernád és a Bódva völgyében helyenként a megszokott érték dupláját mérték. Ezzel ellentétben a Bodrog- és a Taktaközben, valamint Délborsodban helyenként %-os hiánnyal zárult a hónap. A január-szeptember időszakban az átlaghoz viszonyított legnagyobb működési területünket is érintő csapadékhiány ( mm) az Hidvégardó-Miskolc-Debrecen vonaltól északkeletre eső területen jelentkezett. Vízjárás Az átlagostól enyhébb és főképp az utolsó napjaiban rendkívül csapadékos január végén, ill. február első dekádjában jelentősebb árhullámok képződtek vízfolyásainkon. Ezek közül a Sajón, a Tarnán és a Taktán levonuló ért el árvízvédelmi fokozatot, míg a többi jelentősebb vízfolyáson a tetőzések 0,5 1,5 m-rel elmaradtak az I. fokú készültségi szintektől.

8 7 Ezt követően a száraz időben fokozatosan csökkentek a vízállások, s ezt a lassú apadást csak elvétve (főképp májusban) tudta megtörni egy-egy kisebb árhullám, amelyeket követően általában ütemes vízszintcsökkenés és a kisvizes állapot viszonylag gyors újbóli elérése volt jellemző. Június végére több vízfolyáson is az LKV cm-es környezetébe süllyedt a vízszint és az apadó tendencia júliusban is érvényesült, a hónap közepére a nagyobb folyókon érkező vízmennyiség is jelentősen csökkent. A tendencia augusztus elején is folytatódott, több vízfolyáson új LKV értékek keletkeztek, ugyanakkor a hónap középső dekádjában hullott jelentősebb eső hatására, több kisvízfolyáson keletkezett gyors lefutású, de nem jelentős nagyságú árhullám. Szeptemberben összességében nem sokat változott a helyzet, a vízfolyások duzzasztásmentes szakaszain maradt az igen alacsony mederteltség, sokfelé LKV közeli vízszintekkel. A hónap utolsó dekádjában érkező mediterrán ciklon csapadéka ismét kiváltott kisebb árhullámokat, de a vízállások számottevően nem emelkedtek. A csapadék hatására a Tiszán érkező vízhozam fokozatosan növekedett, így a hónap végén a Kiskörei duzzasztás szintjét ismét növelhették. Árvízvédelmi fejlesztések: Árvízvédelmi célú fejlesztési munkákra évben nem került sor. A évi őszi vízkárelhárítási művek felülvizsgálati tapasztalatai Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság a kezelésébe tartozó létesítmények felülvizsgálatát, állapotértékelését minden évben a szeptember-októberi hónapokban, lehetőség szerint a kisvizes időszakban elvégzi. Az őszi szemle kiterjed az árvízvédelmi töltések és tartozékainak, keresztező létesítményeinek (zsilipek, csappantyús csőátereszek, nyomócsövek), mentett és vízoldali előtereinek, véderdőinek, védelmi célú magasépítményeinek (árvízvédelmi központok, gátőrházak, műszaki pihenők és raktárak) védelmi célú gépeinek, anyag-eszköz felszereléseinek, infokommunikációs rendszerének és védelmi szervezetének felülvizsgálatára. Belvízvédelmi és vízrendezési szakterületen a csatornák, kisvízfolyások állapotértékelésére, a tározók szemléjére, a keresztező létesítmények, műtárgyak felülvizsgálatára, valamint a szivattyútelepek szemléjére kerül sor. A szemlék tapasztalatait a szemle bizottság értékeli ki, amelyek jegyzőkönyvekben rögzítésre kerülnek. A bizottsági szemléken elkészült jegyzőkönyvek és tapasztalatok alapján a szakágazatok koordinált állapotértékelésére idén november 18-án kerül sor. Árvízvédelem A számú Sarud- Négyesi és a számú Négyes- Tiszakeszi Tisza jobb parti árvízvédelmi szakaszok felülvizsgálatára október 13-án került sor. Általánosságban elmondható, hogy a rendelkezésre álló források és a közfoglalkoztatási program lehetőségeit kihasználva az árvízvédelmi létesítmények fenntartottsága, kaszáltsága megfelelő.

9 8 A Tisza jobb parti védvonalainak töltéskoronáján, különösen a számú Négyes- Tiszakeszi árvízvédelmi szakaszon a kerékpárút burkolat továbbra is igen rossz állapotban van. A pályázati forrásokból megvalósult kerékpárút burkolatának hibáinak kijavítására és újraaszfaltozására az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság forrásokkal jelenleg nem rendelkezik. Az előterek, véderdők ápoltsága, karbantartottsága megfelelő. A gátőrtelepek, védelmi szertárak és védelmi központok épületeinek átlagéletkora többnyire év, így állapotuk, állaguk csak folyamatos ráfordítással őrizhető meg. A Tarna menti számú Jászjákóhalma-Káli és a számú Jászdózsa Káli árvízvédelmi szakaszok felülvizsgálatára október 6-án került sor. A védvonalszakaszokat jelentős számú árvízvédelmi műtárgy (zsilip, csappantyús csőáteresz stb.) keresztezi, amelyek állapota a rongálások, eltulajdonítások miatt, változatos képet mutat. A nem megfelelő műtárgyak ideiglenesen eltömedékelésre kerültek, állapotuk egy esetleges árvíz levonulása időszakában fokozott figyelmet igényel. A jó színvonalú fenntartottsági állapotok mellett, a védvonal szakaszok megerősítése, rekonstrukciója egyre sürgetőbb feladat. A közfoglalkoztatási program keretében a kézi munkával elvégezhető feladatok hatékonyan egészítették ki a hiányzó pénzügyi forrásokat. Ennek következtében az őszi területbejárások tapasztalata alapján általánosságban elmondható, hogy az elvégzett munkák javítják a fenntartottsági mutatókat és a lefolyási viszonyokat. A évben elvégzett főbb fenntartási munkák: Az árvízvédelmi védvonalak kaszálása, gaztalanítása, cserjeirtása. Az árvízvédelmi töltésekbe épített műtárgyak karbantartása, javítása, iszaptalanítása. Az eltulajdonított, illetve megrongált szelvénykövek, csappantyúk, elzáró szerkezetek, akna fedlapok pótlása, javítása. Védelmi célú épületek állagának megóvása, javítása. A Tarna és Tisza menti hullámtéri, illetve tározó menti véderdők erdőápolási feladatainak elvégzése. Belvíz- és helyi vízkár védelem A Heves megyei belvízvédelmi létesítmények a számú Laskó-Csincse belvízvédelmi szakaszon találhatók, melyek felülvizsgálatára szeptember 22-én került sor. A Heves megyei belvízvédelmi szivattyútelepek (Újlőrincfalvai, Poroszlói) üzemképesek, a Pusztahídvégi szivattyúállás mobil szivattyúi üzemképesek, és a tartozékokkal együtt szükség esetén kiszállíthatók a helyszínre, a gépek rövid időn belül beüzemelhetők.

10 9 A belvízelvezetést is biztosító Laskó és Rima-patakokon, Eger- és Csincsa-csatornán a kaszálás, cserjeirtás közfoglalkoztatás keretében történt évben belvízvédekezés a védelmi szakaszon nem volt. Készültségen kívül az Újlőrincfalvai és a Poroszlói szivattyútelep üzemelt. A dombvidéki vízrendezési létesítmények felülvizsgálatára Heves megyében október 1., 6., és 20. napjain került sor. A dombvidéki kisvízfolyások, VIZIG kezelésű tározók állapota általában megfelel az elvárásoknak, különösen az előző évek projektjei által érintett műveken, de több helyen lenne szükség átfogó rekonstrukcióra, központi forrásból, vagy új pályázati lehetőségek biztosításával. Kiemelten kezeltük az EU-s projektek keretében megvalósult rekonstrukciós munkákat, a Laskó- és Gyöngyös-patakok, valamint a Laskó-völgyi tározó és a Gyöngyös-Nagyrédei-tározó fenntartási feladatait. A többi kisvízfolyás kaszálási, cserjeirtási munkái elsősorban közfoglalkoztatás keretében történtek. A évben elvégzett főbb fenntartási munkák: Az Eger-patak nagytályai duzzasztójának átépítésével, az osztóműtárgy zsiliptábláinak részleges elbontásával a zsilip tartószerkezetének torlaszképző hatása megszűnt, a vízkár elleni biztonság javult. A Gyöngyös-patak Gyöngyös, Hanisz tér melletti megsérült támfalszakasz helyreállítását kiemelten kezeljük. A tervkészítés talajmechanikai szakértő bevonásával folyamatban van, a támfal ideiglenes bevédéséről az ÉMVIZIG Gyöngyösi Szakaszmérnöksége az őszi-téli árhullámok előtt gondoskodik. Pályázatok Jelenleg Heves megyében nincs folyamatban lévő pályázatunk. Koncepcionális tervek és tervezett fejlesztések Árvízi Kockázat Kezelés Az Európai Parlament és a Tanács 2007/60/EK Irányelve az árvízkockázatok értékelésének és kezelésének témakörét az országok számára egységesen és kötelező jelleggel szabályozza. A végrehajtás nemzeti feladatait Magyarországon a 178/2010 Korm. sz. rendelet tartalmazza. A szabályozás előírja, hogy a tagállamoknak előzetes kockázatbecslést, árvízi veszély- és kockázati térképeket, továbbá az árvízkockázat kezelésére, csökkentésére hozandó intézkedéseket kell kidolgozni. Az Irányelv alapján 2011-ben készült az előzetes kockázatbecslés, előzetesen kijelöli azokat az árvíz-veszélyeztetett területeket, amelyekre a további részletes vizsgálatokat kell elvégezni. Az előzetes kockázatbecslés alapján 2013-ban készült el a területi veszély- és kockázati térképek első változata. Az egyes veszélytérképek bemutatják a területek elöntésének, a

11 10 kialakulható elöntési vízmélységek várható előfordulási valószínűségét, a kockázati térképek pedig az elöntés által veszélyeztetett területeken a vagyoni, humán, ökológiai, örökségvédelmi kockázatokat. Az árvízkockázat kezelési programban évben módosított mértékadó árvízszint (MÁSZ) függvényében pontosításra kerültek a veszély- és kockázati térképek, továbbá kidolgozásra kerültek a veszély és kockázatok csökkentését szolgáló intézkedések országos és területi stratégiai tervei. Részletesebb tájékoztatás és az ÁKK projekt eredményei az alábbi linken érhetőek el: Nagyvízi mederkezelés tervezése Az közötti időszakban levonult árvizek jelentős árhullám növekedése, illetve az árhullámok levezetésének a tapasztalatai, a védekezési időszakokat követően egyre hangsúlyosabb társadalmi és gazdasági igények egyértelműen arra utalnak, hogy a folyók nagyvízi medrében olyan beavatkozások szükségesek, amelyek javítják a nagyvízi vízszállító képességet, garantálják annak fenntarthatóságát. A nagyvízi mederkezelési terv fő feladata a folyó nagyvízi medrének kezeléséhez, használatához és hasznosításához szükséges, árvízvédelmi előírások megállapítása. A nagyvízi mederkezelési tervek a 83/2014 Kormány rendelet szerinti tartalommal az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a Vízügyi Igazgatóságok megbízásával készültek el. A Nagyvízi Mederkezelési Tervek szakmai egyezetésére az ÉMVIZIG területén augusztus 10-én került sor. A tervek kihirdetésére a szakmai és társadalmi egyeztetések lezárását követően kerülhet sor. Árvízvédelmi lokalizációs tervek aktualizálása Az Országos Vízügyi Főigazgatóság megbízásából az Árvízi Kockázat Kezelés keretein belül a kijelölt Duna menti és a Tisza menti árvízvédelmi öblözetek lokalizációs terveinek aktualizálása 2015 évben megvalósult. Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság Heves megyére eső területén a sz. Poroszlói és a sz. Gyöngyös-Tarna- Ágó közi árvízi öblözet lokalizációs tervének az aktualizálása zajlott le. A hidrodinamikai modellezés eredményeképpen feltételezett töltésszakadás esetén, az árvízi öblözetbe kifolyó víz elleni védekezés lehetséges forgatókönyveit tartalmazza. A TISZA-VÖLGYI ÁRVÍZVÉDELMI FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ A stratégiai projekt-előkészítő dokumentációt az Országos Vízügyi Főigazgatóság megbízása alapján a TISZA-VÖLGY 2014 Konzorcium készítette. A Tisza-völgy árvízvédelmi biztonságának szintje az elmúlt időszak jelentős fejlesztései ellenére nem elegendő. Ennek főbb okai: - a Felső-Tisza vízgyűjtő urbanizációja azt eredményezte, hogy az árvizeket Kárpátalján mederbe terelik, s ugyan az árhullámok tömege nem nőtt, de az árhullámok csúcsa igen, - a Tisza-völgy határszelvény feletti részein végrehajtott árvízvédelmi fejlesztések (víztározók, tározórendszerek) következtében az árhullámok levonulása, csúcs-vízhozama változik,

12 11 - a hazai védett ártéren jelentősen megnőtt a védett vagyon értéke, a védvonal erőssége ezt az értéknövekedést nem követte (ez az ország területének egynegyede, de itt van a nemzeti vagyon egyharmada), - a hullámtérben lévő természeti értékek felértékelődtek. Emiatt a folyómeder tisztításifenntartási munkálatok elvégzésének szükségessége, valamint az élőhelyek védelmének igénye nehezen feloldható konfliktust okoz, ezek egymást akadályozó/kizáró célként jelentkeznek, - a fenti konfliktus megoldatlansága és egyéb tényezők együttesen a hullámterek hidraulikai jellemzőt rontják. A nagyvízi meder vízszállító képességének csökkenése miatt a korábbihoz képest több héttel megnőtt az árvizek levonulási ideje, az időnövekedés miatt sok helyen végletesen lecsökkent az állékonyság, nőtt az árvízi kockázat, illetve árvízi katasztrófa valószínűsége. A Koncepció kidolgozásával párhuzamosan több országos stratégiai tervezési program volt folyamatban. A párhuzamosan folyó tervezési munkákat összehangolták a koncepció keretében, illetve azok részeredményeit figyelembe vették. Ezek: - Az EU Árvízirányelve alapján folyó árvízi veszély és kockázati térképezés valamint kockázatkezelés tervezési munkáinak részeredményei; - A 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet alapján készülő nagyvízi mederkezelési tervek intézkedési javaslat tervezetei. A fenti tervezési feladatoknál, valamint a jelen stratégiai projekt-előkészítő dokumentáció tervezése során a 2014 év végén felülvizsgált, és a 74/2014 (XII. 23.) BM rendeletben december 23-i nappal kiadott mértékadó árvízszinteket (MÁSZ) vette figyelembe. A Koncepció általános célja a VTT program tapasztalatainak hasznosításával a Tisza-völgy árvízi biztonság javításának megalapozása, az árvízvédelmi/árapasztó rendszer mértékadó méretezési célértékeinek meghatározásával, a rendszer hiányosságainak feltárásával, illetve a hatékonyabb működtetés biztosításához szükséges fejlesztési célok kitűzésével, valamint a szükséges fejlesztések meghatározása és a beruházások előkészítése. Tervezett árvízvédelmi projektek Magyarország Kormánya a 1318/2015. (V. 21.) Kormányhatározatban foglaltak szerint az Árvízvédelmi védvonalak mértékadó árvízszintre történő kiépítése, védvonalak terhelésének csökkentése a Közép-Tiszán nevű projektre Ft összeget biztosít. A fenti koncepció alapján, a fejlesztés a Környezeti Energiahatékonysági Program (KEHOP /2015 vizek okozta kártételekkel szembeni ellenálló-képesség javítása) keretein belül, Heves megyét érintően a Rima- Csincse árvízvédelmi védvonalak előírások szerinti kiépítését irányozza elő. VGT felülvizsgálat Az idei évben kiemelt szakmai feladatot képez a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálata (VGT2), amelynek Európai Unió felé való teljesítése alapvetően meghatározza Magyarország számára a kapcsolódó EU pályázati források igénybevételi lehetőségét. A felülvizsgálat a Kvassay Jenő terv elkészítése és a vízgyűjtő-gazdálkodási terv felülvizsgálata című KEOP-7.9.0/ projekt keretében az Országos Vízügyi Főigazgatóság irányításával zajlik, melyben a vízügyi igazgatóságok a részfeladatok szintjén közreműködőként vesznek részt.

13 12 Az Igazgatóság működési területét 6 db VGT tervezési alegység érinti. Ezen tervezési alegységeken 106 db felszíni, 27 db felszín alatti és 15 db állóvíz víztest található. A VGT2 részfeladatok keretében felülvizsgálatra került többek között a víztestek kijelölése, a kapcsolódó alapadatbázisokra és területi ismeretekre támaszkodva, a víztesteket érintő terhelések, a biológiai-kémiai elemzésekhez szükséges hidrológiai adatok stb., ami alapján folyamatban van azok állapotának, a környezeti célkitűzések teljesülésének felülvizsgálata, a célkitűzések szükség szerinti módosítása, kiegészítése, valamint az ezekhez szükséges intézkedések meghatározása. A VGT2 előrehaladása, valamint a társadalmi véleményezés folyamata, a véleményezés során beérkezett észrevételezések a honlapon követhetők nyomon. A végleges felülvizsgált vízgyűjtő-gazdálkodási terv(ek) nyilvánosságra hozatalának határideje december 22. Vízkárelhárítási tervek Az ÉMVIZIG működési területén lévő települések közül 108 db település van Heves megye területén, ebből 75 db település van besorolva a 18/2003. (XII. 9.) KvVM-BM együttes rendelet szerinti kategóriákba. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a 232/1996. (XII. 26.) Korm. r. 8. (3) szerint: A védekezési terveket a védekezésre kötelezettnek minden év december 10-ig felül kell vizsgálnia és a változásokat a terveken át kell vezetnie. Az aktualizált terveket jóváhagyásra el kell küldeni a VIZIG-re a 9. (3) bek. a) pontnak megfelelően. Miskolc, október 20. Rácz Miklós igazgató