Tájékoztató. az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság Heves megyét érintő ár- és belvízvédelmi tevékenységéről

Átírás

1 Ikt. szám: 25-48/2017/222 Ügyintéző: Gál Máté Heves Megyei Önkormányzat Közgyűlése Helyben Tájékoztató az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság Heves megyét érintő ár- és belvízvédelmi tevékenységéről Tisztelt Közgyűlés! A Heves Megyei Önkormányzat felkérésére az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság (3501 Miskolc, Vörösmarty u 77.) elkészítette a Heves megyében végzett ár- és belvízvédelmi tevékenységéről szóló tájékoztató anyagát, melyet az előterjesztés melléklete tartalmaz. A tájékoztatót a Megyei Fejlesztési és Nemzetközi Ügyek Bizottsága tudomásul vette. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy a jelen tájékoztatóban foglaltakat tudomásul venni szíveskedjék. Eger, november 14. Szabó Róbert Törvényességi szempontból ellenőriztem: Dr. Barta Viktor Heves Megye Főjegyzője

2 1 Tájékoztató Heves megye vízkár-elhárítási helyzetéről II. félév

3 2 Tartalom I. A ÉV ÖSSZEFOGLALÓ IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI ÉRTÉKELÉSE Időjárási körülmények jellemzése Vízjárási körülmények jellemzése... 4 II. A VÉDELMI BIZOTTSÁG TAVASZI ÜLÉSE ÓTA FOLYTATOTT VÍZKÁRELHÁRÍTÁSI TEVÉKENYSÉGEK... 4 a) A vízkár- elhárításra való felkészülés keretében megtett intézkedések... 4 b) Árvízvédelem:... 5 c) Belvízvédekezés... 6 d) Helyi vízkárelhárítás... 6 e) Korábbi vízkárokhoz kapcsolódó helyreállítási munkák:... 7 f) Vízminőségi kárelhárítás... 7 III. A ÉVI ŐSZI VÍZKÁRELHÁRÍTÁSI MŰVEK FELÜLVIZSGÁLATI TAPASZTALATAI Árvízvédelem Belvízvédelem... 9 IV. HEVES MEGYÉBEN LÉVŐ VÍZGAZDÁLKODÁSI LÉTESÍTMÉNYEK RÖVID BEMUTATÁSA A megye árvízi veszélyeztetettsége A megye árvízvédelmi műveinek rendszere: Síkvidéki belvízvédelmi - vízrendezési művek: Hegy- és dombvidéki vízrendezési művek: Erdőgazdálkodás véderdők V. FEJLESZTÉSEK: Az Országos Vízügyi Főigazgatóság koordinálásával tervezett fejlesztési projektek között: Országos jelentőségű vízkár-elhárítási és vízgazdálkodási projektek Nagyvízi mederkezelés tervezése Árvízvédelmi lokalizációs tervek aktualizálása Öntözésfejlesztési projekt Települési vízkár-elhárítási tervek Fotó melléklet... 18

4 3 Tájékoztató Heves megye vízkár-elhárítási helyzetéről II. félév I. A ÉV ÖSSZEFOGLALÓ IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI ÉRTÉKELÉSE 1. Időjárási körülmények jellemzése Január az átlagostól lényegesen hidegebb és némileg csapadékosabb időjárással telt el. Január között jelentős havazás volt (a hónap csapadékának 90%-a ezekben a napokban hullott) cm vastagságú hóréteget kialakítva. Februárban már jelentősen enyhült a hideg, összességében a hónap 1-3 C-al melegebb volt a megszokottól. Csapadék az átlagostól lényegesen több hullott, csak a Heves-Borsodi dombságon és a Jászságban mértek ahhoz közeli értékeket. Március rendkívüli meleget hozott, az átlagostól 3-4 fokkal magasabb havi középhőmérséklettel. A megye keleti térségeiben nagyon kevés csapadék hullott, sokfelé mindössze az átlagos harmadát észlelték. Áprilisban az átlagosnak megfelelő hőmérsékletű idő volt, a megszokottól több csapadékkal. Különlegessége volt a hónapnak a 18-án és 19-én bekövetkező rendkívüli hideg és nagycsapadék, amelyet követően a Mátra magasabb részein cm-es vastagságú hótakaró alakult ki. Májusban a megszokottól kissé enyhébb és csapadékos időjárás uralkodott, a Mátrában helyenként a havi átlag %-át mérték. Május 9-én erős lehűlés volt, a magasabb hegyvidékeken átmeneti havazással. Az átlagostól melegebb és szárazabb időjárással telt el június. A megszokott értéket meghaladó csapadék, csak lokálisan (pl. Eger térségében) fordult elő. A megszokottól melegebb idő júliusban is folytatódott, de a lehullott eső mennyisége már nagy területen meghaladta az átlagosat. Augusztusban maradt a meleg idő, de a csapadék már kissé elmaradt a megszokottól. Szeptemberben a havi középhőmérséklet az ilyenkor elvárható közelében volt, míg a csapadék lényegesen meghaladta azt. Október eddig eltelt időszakában nem hullott jelentős csapadék, a hőmérséklet pedig összességében az átlagoshoz közeli volt.

5 4 2. Vízjárási körülmények jellemzése Az év rendkívül hideg időjárással kezdődött, így január végére folyóinkon régen látott jelentős vastagságú jégtakaró alakult ki. Február elején az enyhülés és az esőzések hatására árhullámok alakultak ki a vízfolyásokon és ez a Tiszán jeges árvíz kialakulásához vezetett. A hónap első felében jégtorlaszok, jégtorlódások képződtek és vonultak le a folyó kezelésünkbe tartozó szakaszán. Ebben az időszakban a - jég duzzasztó hatásának eredményeképp - a vízállások az I. helyenként a II. fokú készültségi szint fölé emelkedtek. Ebben az időszakban a kisebb vízfolyásokon, így a Tarnán is számottevő vízszintemelkedések voltak, de készültségi szintet elérő vízállások csak Tarnaméra térségében jöttek létre tavaszán vízfolyásaink legtöbbjén, március elején, valamint áprilisi végén/május elején volt jellemzően bővizű állapot. Készültségi szintet elérő árhullám - május elején - a Tarnán alakult ki, ahol Tarnaméránál II., Tarnaörsnél I. fokot meghaladó tetőzéseket mértek. II. A VÉDELMI BIZOTTSÁG TAVASZI ÜLÉSE ÓTA FOLYTATOTT VÍZKÁRELHÁRÍTÁSI TEVÉKENYSÉGEK a) A vízkár- elhárításra való felkészülés keretében megtett intézkedések Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság a kezelésébe tartozó létesítmények felülvizsgálatát, állapotértékelését szeptember - októberi hónapokban elvégezte. Az őszi szemle kiterjedt az árvízvédelmi töltések és tartozékainak, keresztező létesítményeinek (zsilipek, csappantyús csőátereszek, nyomócsövek), mentett és vízoldali előtereinek, véderdőinek, gátőrtelepeinek és azok szertáraira, védelmi eszköz-anyag felülvizsgálatára. Belvízvédelmi és vízrendezési szakterületen a kisvízfolyások állapotértékelésére, a tározók szemléjére, a keresztező létesítmények, műtárgyak felülvizsgálatára, valamint a szivattyútelepek felülvizsgálatára is sor került. A szemlék tapasztalatait szakbizottságok értékelték ki, amelyek jegyzőkönyvekben rögzítésre kerültek és a beszámoló III. pontjában részletesen bemutatásra kerül. Felülvizsgáltuk az operatív beavatkozások tervezéséhez szükséges, védelmi szakaszokra vonatkozó nyilvántartási tervek, valamint árvízvédelmi felkészülési tervek aktualizálását az eddig kialakult legmagasabb vízállások és a korábbi védekezési tapasztalatok figyelembe vételével. A védelmi tervek és a műszaki dokumentációk valamennyi védelmi szakaszra vonatkozóan rendelkezésre állnak. Az elmúlt év során megújult lokalizációs terveket az érintett védelmi szakaszokon elhelyeztük, a védekezésben együttműködő szervezetek részére átadtuk.

6 5 A vízkárelhárítási tevékenységünkhöz biztosított erőforrás igénybevételi terveinket és nyilvántartásaikat aktualizáltuk. b) Árvízvédelem: Heves nmegyében a 2017 év novemberéig terjedő időszakban csak február között került sor árvízi készültség elrendelésére: A Tisza folyó mentén A rendkívül hideg téli időjárási körülmények miatt folyóinkon, illetve kisebb vízfolyásainkon intenzív jégképződés mellett jelentős vastagságú (20 30 cm) jégtakaró képződött. A téli időszakban mind a hazai, mind a külföldi vízgyűjtőkön nagy mennyiségű csapadék hullott hó formájában. A február elején beköszöntött enyhébb időjárás és csapadék hatására valamennyi vízfolyáson és folyón árhullámok alakultak ki. A többnyire sík jégtakarót a víz sok helyen megemelte és összetörte, amely jégzajlás formájában vonult le a medrekben. A Tisza menti számú Sarud-Négyesi árvízvédelmi szakaszon február február 16. között volt I-III. fokú árvízvédelmi készültség, amely a Tisza folyón kialakult jeges árvíz miatt került elrendelésre. A Heves megyei Tisza menti védvonalakban a levonuló jeges árhullám nem tett kárt, a véderdőkben keletkezett károkat erdészeti szakszemélyzetünk bevonásával helyreállítottuk. A Tarna mentén A számú Jászjákóhalma-Káli és a számú Jászdózsa-Káli árvízvédelmi szakaszokon február február 09., valamint május 14. május 16. között volt I. fokú árvízvédelmi készültség. Heves megye területén évben az árvízvédelmi készültségben töltött napok száma összesen: 11 nap A jeges árvíz veszélyének elkerülése érdekében fokozott figyelemmel kísértük a jégmegállásra hajlamos helyeket (hidakat, kanyarulatokat, műtárgyak környezetét).

7 6 Jászjákóhalma település környezetében a torlódott jeget kotróval kellett eltávolítani a híd szelvényéből a település árvízi biztonsága érdekében. Jászjákóhalma térségében a torlódott jég eltávolítása Az árhullám levonulásáról tájékoztatást adtunk a Heves megyei társ szervek felé, a készültségben lévő védelmi szakaszainkon őri- és figyelőszolgálatot láttunk el, biztosítottuk a mentett oldali vizek átemelését mobil szivattyúk telepítésével, egyéb beavatkozásra nem volt szükség. Az árhullám levonulása során keletkezett károkat felmértük, és a károk helyreállítását elvégeztük. c) Belvízvédekezés Igazgatóságunk Heves megyei síkvidéki területéről (Laskó-Rima öblözet) készültségen kívüli időszakban a többletvizek átemelését az Újlőrincfalvai és a Poroszlói szivattyútelep biztosítja. Heves Megyét érintően az idei évben február 6-tól március 20-ig volt belvízvédelmi készültség a számú Laskó-Csincse belvízvédelmi szakaszon. A Heves megyében levő Újlőrincfalvai szivattyútelepen február február 8. között II. fokú, február február 13. között I. fokú belvízvédelmi készültség volt elrendelve. A szivattyútelep II. fokú készültségben folyamatosan, míg I. fokú készültségben nyújtott műszakban (napi 12 órában) üzemelt, az átemelt vízmennyiség a védekezés alatt 244,8 ezer m 3 volt. A Poroszlói szivattyútelepen belvízvédelmi készültség elrendelésére nem volt szükség, az érkező belvizeket normál üzemelés keretében emelte át. d) Helyi vízkárelhárítás évben Heves Megyét érintően egy alkalommal került sor helyi vízkár-elhárítási készültség elrendelésére május között tartottunk III. fokú helyi vízkár-elhárítási készültséget a Karácsond településen az önkormányzat által folytatott védekezés szakmai segítése céljából.

8 e) Korábbi vízkárokhoz kapcsolódó helyreállítási munkák: 7 Gyöngyös patak, Gyöngyös belváros: 2016-ban a Gyöngyös-patak szelvényének környezetében a bal parti támfalszerű mederburkolat jelentősen megrongálódott, részlegesen megcsúszott, így ennek a szakasznak az azonnali helyreállítása vált szükségessé. A helyreállítási munkák a augusztus 11-én elrendelt pontszerű III. fokú helyi vízkár-elhárítási készültség alatt folytak. A munkatér átadása még augusztus 31-én megtörtént. A veszélyes támfalszakasz visszabontása, a teljes mederszakasz és a csatlakozó közművek helyreállítása az önkormányzat bevonásával április 7-ig megtörtént. Gyöngyös patak mederburkolatának helyreállítása Külső mérges patak: Gyöngyös belterületén a volt húsipar mögötti szakaszon a Külső mérges patak medre jelentősen erodálódott. A tönkrement mederszakasz helyreállítására az ÉMVIZIG tervet készíttetett 2016-ban. A mederszakasz helyreállítása 2017-ben megtörtént. Külső-mérges patak mederszakaszának helyreállítása f) Vízminőségi kárelhárítás évben működési területünk Heves Megyei területén, vagy azt érintően az alábbi 9 vízminőségi káresemény történt:

9 8 Az események az alábbiak voltak: Káresemény ideje Káresemény tárgya Készültség Készültség időtartama február február 15. Tiszán levonuló jégtorlasz I. fok :00 h :00 h február március 30. Tisza és Bodrog hullámterén levő katré, szemét és más idegen anyagok I-III fok március 9. Eger-patak szennyezése március 25. Tarnaméra Tarna-patak illegális szennyvízbevezetés március 25. Aldebrő Tarna-patak március 26. szennyezés március 30. Gyöngyös-Nagy-patak június 27. medrében illegállis május május 09. hulladékelhelyezés Szennyvíz befolyás a Bervapatakba az Eger, Berva-völgyi üzemterületnél június 12. Paksi Atomerőműben bekövetkezett nukleáris baleset radioaktív szennyezése GYAKORLAT június 22. Paksi Atomerőműben történt baleset GYAKORLAT :00 h :00 h III. fok :00 h :00 h - - III. fok :00 h :00 h III. fok :00 h :00 h A káresemények kivizsgálását, szükség szerint a hatósági intézkedések kezdeményezését, az operatív vízminőségi kárelhárítási beavatkozás műveleti irányítását, illetve végrehajtását Igazgatóságunk biztosította június között részt vettünk tartott Conv-Ex nemzetközi nukleárisbalesetelhárítási gyakorlaton, illetve azt megelőzően június 12-én annak főpróbáján. Az események jellege és volumene a Paksi Atomerőműben imitált nukleáris baleset keretében megtartott riasztási gyakorlaton kívül a Védelmi Bizottságok bevonását nem tette szükségessé, mely esetben viszont a bevonás tudomásunk szerint központilag az Országos Vízügyi Főigazgatóság részéről történt. Igazgatóságunkon órától óráig tartó III. fokú vízminőségi kárelhárítási készültség került elrendelésre. A készültség keretében a gyakorlati feladat a Paksi Atomerőműben történt nukleáris baleset következtében a levegőbe került szennyezőanyagok miatt az Igazgatóság működési területén vízkivételi engedéllyel rendelkező vízhasználók elrendelt vízkivételi korlátozásokról való értesítésére, a vízkorlátozások betartása érdekében a vízhasználók folyamatos ellenőrzésére terjedt ki.

10 9 III. A ÉVI ŐSZI VÍZKÁRELHÁRÍTÁSI MŰVEK FELÜLVIZSGÁLATI TAPASZTALATAI A bizottsági szemléken elkészült jegyzőkönyvek és tapasztalatok alapján a felülvizsgálatok kiértékelő értekezletének tervezett időpontja november 17-e, amelyre a Tisztelt Védelmi Bizottság részére meghívót küldünk. 1. Árvízvédelem A számú Sarud- Négyesi és a számú Négyes- Tiszakeszi Tisza jobb parti árvízvédelmi szakaszok felülvizsgálatára október 19-én került sor. Általánosságban elmondható, hogy a rendelkezésre álló források és a közfoglalkoztatási program lehetőségeit kihasználva az árvízvédelmi létesítmények fenntartottsága, kaszáltsága megfelelő. A Tisza jobb parti védvonalainak töltéskoronáján, különösen a számú Négyes- Tiszakeszi árvízvédelmi szakaszon a kerékpárút burkolata továbbra is igen rossz állapotban van. A pályázati forrásokból megvalósult kerékpárút burkolatának hibáinak kijavítására és újraaszfaltozására az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság forrásokkal jelenleg nem rendelkezik. Az előterek, véderdők ápoltsága, karbantartottsága megfelelő. A gátőrtelepek, védelmi szertárak és védelmi központok épületeinek átlagéletkora többnyire év, így állapotuk, állaguk csak folyamatos ráfordítással őrizhető meg, amelyről gondoskodunk. A Tarna menti számú Jászjákóhalma-Káli és a számú Jászdózsa Káli árvízvédelmi szakaszok felülvizsgálatára október 17-én került sor. A védvonalszakaszokat jelentős számú (98 db) árvízvédelmi műtárgy (zsilip, csappantyús csőáteresz stb.) keresztezi, amelyek állapota a rongálások, eltulajdonítások miatt, változatos képet mutat. A jó színvonalú fenntartottsági állapotok mellett, a védvonal szakaszok megerősítése, rekonstrukciója szükséges. Sok műtárgy elzárószerkezeztét műanyag elzárószerkezetre cseréltük, amely vagyonvédelmi és üzemeltetési szempontból is hatékonyabb. A közfoglalkoztatási program keretében a kézi munkával elvégezhető feladatok hatékonyan egészítették ki a hiányzó pénzügyi forrásokat. Ennek következtében az őszi területbejárások tapasztalata alapján általánosságban elmondható, hogy az elvégzett munkák javítják a fenntartottsági mutatókat és a lefolyási viszonyokat. 2. Belvízvédelem Belvízvédelmi és vízrendezési szakterületen a kisvízfolyások állapotértékelésére, a tározók szemléjére, a keresztező létesítmények, műtárgyak felülvizsgálatára, valamint a szivattyútelepek szemléjére is sor került.

11 10 A szemlék tapasztalatait szakbizottságok értékelték ki, amelyek jegyzőkönyvekben rögzítésre kerültek. Főbb megállapítások: a. Az előterek, véderdők ápoltsága, karbantartottsága megfelelő. b. A Heves megyében levő Újlőrincfalvai és Poroszlói szivattyútelepünk, valamint a Pusztahídvégi szivattyúállás karbantartott, üzemképes. A szükséges javításokat és az I. és II. féléves üzempróbákat elvégeztük. c. A belvízcsatornák és a depóniák kaszálása, gaztalanítása megtörtént, a belterületi szakaszokon kétszeri-háromszori kaszálás volt. A kisvízfolyások esetében a belterületen és a műtárgyak környezetében kétszeri, belterületen a kiemelt helyeken háromszori kaszálás történt. Külterületen a legtöbb helyen egyszeri kaszálásra volt lehetőségünk. d. A kezelésünkben lévő vízkárelhárítási célú tározók (Gyöngyös-Nagyrédei és Laskóvölgyi) karbantartottsága, üzembiztonsága megfelelő. Gyöngyös-Nagyrédei tározó Laskó-völgyi tározó e. A közfoglalkoztatási program keretében a kézi munkával elvégezhető feladatok hatékonyan egészítették ki a hiányzó pénzügyi forrásokat. Ennek következtében az őszi területbejárások tapasztalata alapján általánosságban elmondható, hogy az elvégzett munkák javítják a fenntartottsági mutatókat és a lefolyási viszonyokat. f évben jelentősebb fenntartási munkaként az alábbi beavatkozások készültek el: Tarna iszaptalanítása Kompolt és a vasúti híd között ( ) Recsk, Kürti-patak torkolati műtárgy helyreállítása Laskó-völgyi víztározó árapasztó műtárgy víz elleni szigetelése, beton korrózió megállítása Bán-patak Szilvásvárad , Patak utcai leszakadt bal parti szakasz helyreállítása Tarna verpeléti beeresztő műtárgy helyreállítása (jp ) Recski-Tarna-patak, mátraderecskei úti híd feletti szakasz felrakódásainak tisztítása ( ) Tarna aldebrői szakaszán depóniát veszélyeztető ( ) kisvízi mederrézsű leszakadások helyreállítása Recski-Tarna-patak, Parád, Kristály utcai gabion-tömlős szakasz helyreállítása Tarna Verpeléti őrtelep feletti fenéklépcső rekonstrukciója (53+135)

12 11 IV. HEVES MEGYÉBEN LÉVŐ VÍZGAZDÁLKODÁSI LÉTESÍTMÉNYEK RÖVID BEMUTATÁSA A megye árvízi veszélyeztetettsége Heves megye területe magába foglalja a Tarna vízgyűjtőterületének nagy részét, a Tisza jobb part Rima torkolat alatti szakaszát a Hanyi-ér betorkollásáig, valamint a Zagyva Jászfényszaru-Jobbágyi közötti szakaszát. A mentesített terület kiterjedése 406,0 km 2, a teljes ártéri terület nagysága 510,0 km 2. A megye elsőrendű árvízvédelmi védvonalainak hossza 227,7 km. A magyarországi folyókra vonatkozó Mértékadó Árvízszint (MÁSZ) előírások megváltoztak, az érvényes MÁSZ-t a 74/2014. (XII. 23.) BM rendelet tartalmazza. A jelenleg érvényben lévő MÁSZ szintek jelentős mértékben növekedtek a korábbiakhoz képest, így az I. rendű árvízvédelmi védvonalak a kiépítési előírásoknak (MÁSZ+ 1, 0 m) nem felelnek meg. A magassági hiány általában 0,2 2,1 m között változik az egyes folyószakaszok mentén. A megváltozott MÁSZ értékek a jövőbeni fejlesztésekhez szolgálnak tervezési alapadatokként. A védvonalak ütemezett fejlesztését ágazati szinten az Országos Vízügyi Főigazgatóság koordinálja. A megye településeinek ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolását (A, B, C ) a 18/2003. (XII.9.) KvVM BM együttes rendelet I. sz. melléklete tartalmazza az alábbiak szerint: erősen veszélyeztetett (A) közepesen veszélyeztetett (B) enyhén veszélyeztetett (C) 28 település 45 település 2 település Nyilvántartásunk szerint Heves megyében igazgatóságunk illetékessége tekintetében 108 település található, amelyből az ár- és belvízi veszélyeztetésnek kitett települések száma 75, ebből pedig az árvízzel veszélyeztetett települések száma A megye árvízvédelmi műveinek rendszere: Tisza jobb part: számú Sarud-négyesi árvízvédelmi szakasz hossza 43,829 km, ebből Heves megye területén 19,234 km található. A védelmi szakaszon a Kiskörei Vízlépcső kapcsolódó beruházásaként került sor a Tiszamenti, illetve a Laskó-Rima közvetlen torkolati szakaszaihoz tartozó védművek kiépítésére, míg az Újlőrincfalva-Sarudi út feletti töltésszakaszok nem épültek ki. Az ott jelentkező árvizek ellen a mederkotrásból kikerülő depóniákon kell védekezni.

13 12 Tarna-menti árvízvédelmi művek: számú Jászjákóhalma-káli árvízvédelmi szakasz hossza 36,214 km, ebből Heves megyében 26,959 km található. A magassági hiány 0,2 1,6 m számú Jászdózsa-káli árvízvédelmi szakasz hossza 111,145 km, ebből Heves megyében 90,470 km található. A magassági hiány 0,2 2,5 m A Tarna mentén összesen 117,429 km árvízvédelmi vonal található. A védművek ha területet mentesítenek, amelyen 12 település helyezkedik el. Az állami kezelésű fővédvonalakon kívül a Tarna mentén Visznek, Nagyfüged, Tarnazsadány, Verpelét községek lokális árvízvédelmére önkormányzati kezelésű körtöltések szolgálnak, amelyek nagy része szintén fejlesztést igényel. Heves megye árvízvédelmi rendszere (forrás: ÉMVIZIG) 2. Síkvidéki belvízvédelmi - vízrendezési művek: A számú Laskó-Csincse belvízvédelmi szakasz egy része esik Heves megye közigazgatási területére. A kizárólagos állami tulajdonban és ÉMVIZIG kezelésben lévő belvízvédelmi létesítmény az Újlőrincfalvai és Poroszlói szivattyútelepek, a Pusztahídvégi szivattyúállás, a Laskó-patak, a Csincsa-csatorna, az Eger-csatorna és a Rima-patak (Egerfarmos-Mezőszemere) egy szakasza, valamint a Tisza-tó melletti szivárgó csatorna.

14 13 A vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény 3. értelmében, az állami tulajdonban és a kormányhivatalok, vagy a vízgazdálkodási társulatok vagyonkezelésében lévő vizek és vízilétesítmények a területileg illetékes vízügyi igazgatóság kezelésébe kerültek. A Heves Megyei Kormányhivataltól 29,2 km hosszúságú belvízcsatorna, az Eger-Tarnavölgyi Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulattól közel 40 km belvízcsatorna (10 db) kerül vízügyi kezelésbe. A földhivatali átvezetés megtörtént, a megállapodások aláírása jelenleg is folyamatban van, a művek üzemeltetését, fenntartását az ÉMVIZIG végzi. 3. Hegy- és dombvidéki vízrendezési művek: A megye területén 274,3 km kizárólagos állami tulajdonú dombvidéki kisvízfolyás és 2 db árvízcsúcs-csökkentő funkciót is ellátó völgyzárógátas tározó (Gyöngyös-Nagyrédei és Laskó-völgyi) van Igazgatóságunk kezelésében. A vízgazdálkodásról szóló törvény 3. értelmében a kormányhivataloktól Heves megyében 15 km hosszú kisvízfolyás és 6 szivattyúállás került átvételre. A dombvidéki területen működő 2 vízgazdálkodási társulattól (Eger-Tarnavölgyi, Mátraaljai) 480 km hosszúságú kisvízfolyás és 1 záportározó (Pál-bükki) kezelői jogának átvétele történt meg. Összesen tehát 769,3 km kisvízfolyást 2 db állandó tározót, 1 db záportározót és 6 db szivattyúállást kezel az ÉMVIZIG Heves megyében. 4. Erdőgazdálkodás véderdők Az ÉMVIZIG vagyonkezelésében lévő, faállománnyal borított, erdőállomány-gazdálkodási tervvel rendelkező erdőterületeinek nagyága mintegy 2352 ha. Ebből 2102 ha a Tisza, Bodrog, Sajó, Hernád folyók, illetve a Takta és Tarna hullámterein fekszik, míg 148 ha a Cigánd-Tiszakarádi árvízcsúcs csökkentő tározó területén található és 102 ha mentett oldalon terül el. Heves megye területén összesen mintegy 114 ha erdőtervezett erdőterülettel rendelkezünk. Az erdőállományok az árvízvédelmi töltések hullámverés- és jégzajlás elleni védelmét biztosítják, belvízvédelmi csatornák, kisvízfolyások, tározók partszakaszait, szélterületeit védő erdők, valamint a Tisza- tó térségében lévő sávok, amelyek funkciójuknak megfelelő állománynevelése, kezelése és fenntartása az elsődleges erdőgazdálkodási feladatunk. A hagyományos erdőgazdálkodási feladatainkon kívül a Laskó-völgyi tározó zagytározója helyén 2,4 ha területen rekultivációs céllal telepített erdő ápolását végeztük, a tél folyamán törzsalakító nyesését tervezzük. Abiotikus károsítások közül erdeinkben az aszálykár jelentkezett közepes mértékben. Az erdőket érintő károsítások, falopások országszerte elszaporodtak, így Igazgatóságunk területén is egyre nagyobb problémát okoz e tevékenység megelőzése, erdeink megvédése. Különösen igaz ez a folyókat szegélyező galériaerdőkre, valamint azok hullámterében fekvő folyamatos erdősítéseinkre, amelyekben a települések közelsége miatt gyakori a falopás és

15 14 rendszeres a szándékosan vagy gondatlanságból bekövetkező tűzkár. Ilyen terület a Tarna hullámterében, Kompolt községhatárban fekvő, 11 A jelű erdőnk is. V. FEJLESZTÉSEK: 1. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság koordinálásával tervezett fejlesztési projektek között: Magyarország Kormánya a 1318/2015. (V. 21.) Kormányhatározatban foglaltak szerint Az árvízvédelmi védvonalak mértékadó árvízszintre történő kiépítése, védvonalak terhelésének csökkentése a Közép-Tiszán c. projekt a Rima-Csincse árvízvédelmi védvonalak előírások szerinti kiépítését irányozza elő. (5,4 mrd Ft) A projekt főbb műszaki tartalma: Töltésfejlesztés 8,5 km töltésszakaszokon: Csincse bal part tkm Rima bal part tkm Rima jobb part tkm A töltéskorona MÁSZ +1,0 m-es magassági biztonságra kerül kiépítésre az előírt keresztszelvény méret kialakításával együtt. A fejlesztett szakasz koronaburkolattal lesz ellátva.

16 15 Megtörténik a vízoldali előtér rendezése, illetve a fenntartási sávok kialakítása,rendezése. A mentett oldalon hossz-szivárgó kerül kialakításra. A töltésfejlesztéshez kapcsolódóan a meglévő műtárgyak átépítése és az előírásoknak megfelelő töltéstarozékok beépítésére is sor kerül. A projekt részét képezi a Négyesi gátőrtelep újjáépítése a védelmi anyagok és eszközök tárolására alkalmas raktár és géptároló épülettel együtt. 2. Országos jelentőségű vízkár-elhárítási és vízgazdálkodási projektek Árvízi Kockázat Kezelés Magyarország Kormánya az 1146/2016. (III. 25.) Korm. határozatban az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről szóló október 23-i 2007/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben foglalt tagállami kötelezettség teljesítése érdekében elfogadta Magyarország Árvízi Országos Kockázatkezelési Tervét, és a vizek többletéből eredő kockázattal érintett területek meghatározásáról, a veszély- és kockázati térképek, valamint a kockázatkezelési tervek készítéséről, tartalmáról szóló 178/2010. (V. 13.) Korm. rendelet 10. (3) bekezdése alapján elrendelte annak Hivatalos Értesítőben történő közzétételét. Az Irányelv alapján 2011-ben készült az előzetes kockázatbecslés, előzetesen kijelöli azokat az árvíz-veszélyeztetett területeket, amelyekre a további részletes vizsgálatokat kell elvégezni. Az előzetes kockázatbecslés alapján 2013-ban készült el a területi veszély- és kockázati térképek első változata. Az egyes veszélytérképek bemutatják a területek elöntésének, a kialakulható elöntési vízmélységek várható előfordulási valószínűségét, a kockázati térképek pedig az elöntés által veszélyeztetett területeken a vagyoni, humán, ökológiai, örökségvédelmi kockázatokat. Az árvízkockázat kezelési programban évben módosított mértékadó árvízszint (MÁSZ) függvényében pontosításra kerültek a veszély- és kockázati térképek, továbbá kidolgozásra kerültek a veszély és kockázatok csökkentését szolgáló intézkedések országos és területi stratégiai tervei évben megkezdődött az ÁKK IV. ütemének előkészítése a KEHOP projekt keretén belül. Nagyvízi mederkezelés tervezése A nagyvízi mederkezelési terv fő feladata a folyó nagyvízi medrének kezeléséhez, használatához és hasznosításához szükséges, árvízvédelmi előírások megállapítása. A nagyvízi mederkezelési tervek a 83/2014. (III.14.) Kormányrendelet szerinti tartalommal készülnek el. A Nagyvízi Mederkezelési Tervek szakmai egyezetésére az ÉMVIZIG területén augusztus 10-én került sor, társadalmi egyeztetése év első felében lezajlott.

17 16 Nagyvízi Mederkezelési Terveket megalapozó nagyvízi mederkezelési tervdokumentációkat az Országos Vízügyi Főigazgatóság jóváhagyta, azonban a Nagyvízi Mederkezelési Tervek miniszteri kihirdetésére még nem került sor. Árvízvédelmi lokalizációs tervek aktualizálása Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság Heves megyére eső területén a sz. Poroszlói és a sz. Gyöngyös-Tarna-Ágói ártéri öblözetek lokalizációs terveinek elkészültek. A hidrodinamikai modellezés eredményeképpen feltételezett töltésszakadás esetén, az árvízi öblözetbe kifolyó víz elleni védekezés lehetséges forgatókönyveit tartalmazza. A tervek szakmai bírálata megtörtént, amelyen sz. Poroszlói ártéri öblözet lokalizációs terve elfogadásra került, míg a sz. Gyöngyös-Tarna-Ágói ártéri öblözet lokalizációs tervét a tervzsűri átdolgozásra javasolta. Öntözésfejlesztési projekt A 1772/2016. (XII. 15.) Korm. határozattal előírt öntözésfejlesztési beruházások elősegítéséhez Vízkészlet-gazdálkodási Térségi Terv (VKGTT) került kidolgozásra az Országos Vízügyi Főigazgatóság koordinálásával. A terv célja a fejlesztési ciklusban az öntözésfejlesztések vízjogi engedélyeztetésének stratégiai megalapozása, azaz olyan öntözési kontingensek meghatározása felszíni és felszíni alatti víztestekre, amelyek nincsenek jelentős hatással a környezetre, alapvetően a felszíni és felszín alatti víztestek mennyiségi és minőségi állapotára. A VKGTT az ÉMVIZIG működési területének egy részére is kiterjed, így Igazgatóságunk is részt vett az elkészítésében. A vizsgálandó terület a sekély porózus és porózus felszín alatti víztestek és a sekély víztesteken lévő felszíni vízfolyások részvízgyűjtő területei alapján lett meghatározva. A VKGTT ÉMVIZIG működési területére vonatkozó dokumentumai az Igazgatóság honlapján elérhetők ( Települési vízkár-elhárítási tervek A 232/1996. (XII. 26.) Korm. r. 8. (3) szerint a védekezési terveket a védekezésre kötelezettnek minden évben felül kell vizsgálnia és a változásokat a terveken át kell vezetnie. Az önkormányzatok figyelmét fel kell hívni a meglévő vízkár-elhárítási tervek aktualizálásra, illetve az aktualizálás utáni jóváhagyás szükségességére. Amennyiben a tervben módosítás nem szükséges, az erre vonatkozó nyilatkozatot meg kell küldeni az ÉMVIZIG-nek. A 232/1996. (XII. 26.) Korm. r. 9. -nak megfelelően a vízügyi igazgatóság térítésmentesen adatot szolgáltat a települési vízkárelhárítási tervek elkészítéséhez a települések megkeresése esetén évben Heves megyében adatszolgáltatásként 18 db vízügyi szakvéleményt eddig eltelt időszakában egy településtől sem érkezett vízügyi szakvélemény iránti kérelem.

18 évben 13 db a települések által összeállított vízkárelhárítási tervet hagytunk jóvá, legtöbb esetben kiegészítésekkel, kérve azok figyelembe vételét a következő aktualizálás során ben eddig egy településtől érkezett jóváhagyásra vízkárelhárítási terv évtől érkeznek a megyéből ellenőrzésre illetve jóváhagyásra igazgatóságunkra vízkárelhárítási tervek, nyilvántartásunk szerint 68 db-ot hagytunk eddig jóvá. Miskolc, november 2. Rácz Miklós igazgató

19 18 1. sz melléklet Fotó melléklet 1. A Tisza jobb parti védvonalainak töltéskoronáján, a számú Négyes Tiszakeszi árvízvédelmi szakaszon a kerékpárút burkolat továbbra is rossz állapotban van. 2. Az eltulajdonítások és rongálások megelőzése érdekében új műanyag csappantyúk kerültek beépítésre.

20 19 3. Tarna iszaptalanítása Kompolt és a vasúti híd között ( ) 4. Recsk, Kürti patak torkolati műtárgy helyreállítása 5. Laskó völgyi víztározó árapasztó műtárgy víz elleni szigetelése, beton korrózió megállítása

21 20 6. Bán patak Szilvásvárad , Patak utcai leszakadt bal parti szakasz helyreállítása 7. Tarna verpeléti beeresztő műtárgy helyreállítása (jp ) 8. Recski Tarna patak, mátraderecskei úti híd feletti szakasz felrakódásainak tisztítása ( )

22 21 9. Tarna aldebrői szakaszán depóniát veszélyeztető ( ) kisvízi mederrézsű leszakadások helyreállítása 10. Recski Tarna patak, Parád, Kristály utcai gabion tömlős szakasz helyreállítása 11. Tarna Verpeléti őrtelep feletti fenéklépcső rekonstrukciója (53+135)