Borsod-Abaúj-Zemplén megye ár- és belvízvédelmi helyzete II. félév

Átírás

1 1 Borsod-Abaúj-Zemplén megye ár- és belvízvédelmi helyzete II. félév Borsod-Abaúj-Zemplén megye árvízi veszélyeztetettsége Borsod-Abaúj-Zemplén megye területe a Tisza-menti községek közigazgatási területének Tisza bal partjára eső részének kivételével, vízgazdálkodási, vízkárelhárítási szempontból az ÉMVIZIG működési területéhez tartozik. A megyében a Tisza, a Bodrog, a Sajó a Hernád folyók és a Takta-övcsatorna által árvízzel veszélyeztetett terület 1501 km 2. Ebből 1171 km 2 töltéssel védett, 330 km 2 hullámtér és nyílt ártér, melyet a folyók rendszeresen elönthetnek. A megye településeinek ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolását (A, B, C ) a 18/2003. (XII.9.) KvVM BM együttes rendelet I. sz. melléklete tartalmazza az alábbiak szerint: erősen veszélyeztetett (A) 74 település közepesen veszélyeztetett (B) 69 település enyhén veszélyeztetett (C) 14 település Nyilvántartásunk szerint, B.-A.-Z. megyében 248 db település található az Igazgatóság illetékességi területén, amelyből az ár- és belvízi veszélyeztetésnek kitett települések száma 157 db, ebből pedig az árvízzel veszélyeztetett települések száma 128 db. A megye többi települése a hivatkozott rendeletben ugyan nem szerepel, de ez nem jelenti azt, hogy ott vízkár egyáltalán nem keletkezhet, hanem ott a vízkárok kialakulásának az esélye kisebb és bekövetkezésük esetén a hatása is feltehetően csak helyi jelentőségű lesz. A megye árvízvédelmi műveinek rendszere A magyarországi folyókra vonatkozó Mértékadó Árvízszint (MÁSZ) előírások megváltoztak, az érvényes MÁSZ-t a 74/2014. (XII. 23.) BM rendelet tartalmazza. A jelenleg érvényben lévő MÁSZ szintek jelentős mértékben magasabbak, így az I. rendű árvízvédelmi védvonalak az új kiépítési előírásoknak (MÁSZ+ 1,0 m) nem felelnek meg. A jövőben fejlesztésekkel kiépítendő magassági hiány 0,2 2,1 m között változik. A védvonalak fejlesztési tervének elkészítését ágazati szinten az Országos Vízügyi Főigazgatóság koordinálja. A megye elsőrendű árvízvédelmi védvonalainak hossza 479,6 km, melyből ÉMVIZIG kezelésében 441,1 km található.

2 2 A töltésszakaszokon 243 holtág-keresztezés van, melyek közül 28 helyet az állékonysági vizsgálatok sürgősen megerősítendő szakasznak minősítettek. A megyében lévő gátőrházak száma 44 db, ebből 16 db állapota nem megfelelő. A védvonalakat 109 db zsilipes műtárgy keresztezi, melyek működőképes állapotban tartása egyre több beavatkozást igényel. A jeges árvíz elleni védekezéshez jelenleg 6 db jégtörőhajó áll rendelkezésre, amelyből 4 db részleges felújításra szorul. Borsod-Abaúj-Zemplén megye árvízvédelmi rendszere (forrás: ÉMVIZIG) Bodrogköz Az ÉMVIZIG legnagyobb kiterjedésű ártéri öblözete, melynek területe 525 km 2, területét 107,7 km árvízvédelmi fővédvonal védi, amelyből 67,9 km a Tisza jobb parton, 39,8 km a Bodrog bal parton épült ki. A Tisza jobb parti árvízvédelmi fővédvonalon az évek közötti fejlesztési munkáinak eredményeképpen, mintegy 26 km töltésszakasz megerősítésére került sor. A Bodrog bal parti fővédvonal az 1970-es évek második felében az akkori előírásoknak megfelelően - kiépítésre került, azonban az 1999, évi rendkívüli árvizek során altalaj és töltéstest vízzárósági hiányosságai miatt mintegy 3,0 km-en a védvonal megerősítésére volt szükség, amelyek közötti években elvégzésre kerültek.

3 3 A Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése keretén belül elsőként készült el az országban a Cigánd- Tiszakarádi árvízcsúcs csökkentő tározó. A tározó létesítményei 2 ütemben (A, B ütem) valósultak meg, a B. ütem műszaki átadás-átvételére november 12-én került sor, a létesítmény 2010-től az igazgatóság kezelésében van. Főbb jellemzői: A tározó kapacitása 94 millió m 3, területe 24 km 2, 24 km árvízvédelmi töltés. A beeresztő műtárgy maximális beeresztő kapacitása 540 m 3 /s. A Tisza jobb parti töltés fejlesztése KEOP projekt keretén belül 21 km hosszon 2015 évben befejezésre került. A Bodrog bal parti védvonalszakasz lokálisan gyenge pontjaiként tartottuk nyilván a Törökéri szivattyútelep térségét, valamint a Felsőberecki szivattyútelep térségét, ahol a mélyvezetésű nyomócső keresztezések kiváltása és a gravitációs zsilip átépítése, szintén KEOP fejlesztés keretében, évben megtörtént. Bodrog jobb part A 8 Bodrog jobb parti település belterülete mentén, valamint a Ronyvazugban és a Ronyva patak mindkét oldalán épült ki árvízvédelmi fővédvonal, összesen 32,8 km hosszban, amelyből 17,9 km fejlesztendő védvonalnak minősül, magassági és keresztmetszeti hiány miatt. A Bodrog jobb parti település védelmére a évben megépített körtöltések csak az akkor érvényben lévő mértékadó árvízszint + 0,5 m-es biztonságra épültek ki a + 1,0 m-es biztonság helyett, fejlesztésük szükséges. Sárospatak város belterületének védelmére az as években megépített un. végardói töltés, amelynek kihosszabbítása szükséges az ártéri öblözet határáig. Az ún. Ronyvazugi töltésrendszer csak a mértékadó árvízszintig biztosítja a terület védelmét. Elöntési veszélynek volt kitéve Sátoraljaújhely város Déli területrésze, amelynek védelmére 2015 évben 4,609 km hosszúságú árvízvédelmi töltés épült KEOP pályázat keretében. Taktaköz (Takta jobb parti öblözetekkel együtt) Területük 252 km 2 az öblözeteket összesen ~90,1 km hosszú árvízvédelmi fővédvonal védi. A fővédelmi vonal magassági- és szelvényhiányos, illetve sok szakaszon állékonysági szempontból sem megfelelő. A védvonal fejlesztési munkák között az elmúlt időszak rendkívüli árvízi tapasztalatai alapján legsürgősebb feladat a Tiszadob-Tokaj (Taktaköz-felső) közötti töltésszakasz fejlesztése volt magassági és szelvényhiányok miatt, a fejlesztési munkák 2015 évben 8,35 km hosszban befejeződtek. A Taktaközi fővédvonalak lokálisan gyenge pontjaiként tartottuk nyilván az Inérháti, Prügyi és Tiszadob-Kenézi szivattyútelepek térségét. A Tiszadob-Kenézi és a Prügyi mélyvezetésű nyomócső keresztezések kiváltása és a Prügyi gravitációs zsilip átépítése 2015 évben megtörtént.

4 4 Dél-Borsod A fővédvonalak összes hossza 101,693 km, a Tisza jobb parti fővédvonalak a régi MÁSZnak megfelelően - kiépítettnek voltak tekinthetők. A Rima, Csincse, Eger patakok visszatöltésezett szakaszai mentén a depónia jellegű védvonal kiépítetlen, magassági és szelvényhiányos, illetve állékonysági szempontból sem megfelelő. A Tisza jobb parti árvízvédelmi töltéseken a kerékpáros turizmus fejlesztési program keretében eddig 35,7 km aszfalt burkolattal ellátott kerékpárút kiépítésére került sor, amelynek folytatásaként még hátra van a hiányzó Tiszadorogma - Poroszló települések közötti szakasz kiépítése is. Sajnos a kerékpárút burkolata az elmúlt időszak során az engedély nélküli közlekedés és részben az üzemszerű működés következményeiként leromlott, helyreállítása, fejlesztése nagyobb teherbírású szerkezeti kialakítása szükséges, ugyanakkor az ÉMVIZIG erre fordítható forrásokkal nem rendelkezik. Sajó-Hernád A Sajó, Hernád és Bodrog jobb parti védvonalainak legnagyobb része kikerült az állam kizárólagos tulajdonából, de kezelője továbbra is az ÉMVIZIG. A Sajó mentén található árvízvédelmi fővédvonalak összes hossza 77,7 km. (tartalmazza a veszélyhelyzet során kiépült Nagycsécsi, Ónodi és Felsőzsolcai körtöltéseket) A Hernád mentén található árvízvédelmi fővédvonalak összes hossza 63,4 km, A Hernád és a Sajó-völgyi nyílt ártéri települések (Ináncs, Gibárt, Ócsanálos, Halmaj, Kiskinizs, Gesztely, Hidasnémeti, Tornyosnémeti, Hernádszentandrás, Hernádkak, Szentistvánbaksa, Nagykinizs, Hernádkércs, Felsődobsza Bőcs, Miskolc-Csorba telep, Miskolc - Szinva menti, Sajópetri védelmére korábban összesen 41,1 km körtöltés épült, amelyek nem felelnek meg a jelenleg érvényes elírásoknak (a körtöltések kiépítési szintje nem éri el a mértékadó árvízszint + 1,0 m-es magassági biztonságot, több település esetében nem a teljes belterületet védik, fejlesztésük szükséges. A körtöltések önkormányzati kezelésbe tartoznak évben befejeződött a Miskolc északi elkerülő, M sz. főutat összekötő számú ún. Bosch út út építése, mely projekthez kapcsolódóan megépült Arnót községi körtöltése (3,285 km) és a Felsőzsolca-Miskolc-Arnót településeket érintő árvízlevezető vápa. Az útépítés kapcsán elkészült árvízvédelmi létesítmények jelenleg a NIF Zrt. kezelésében vannak. Síkvidéki belvízvédelmi - vízrendezési művek: Síkvidéki terület nagysága: 1703 km 2, ebből B.-A.-Z. megyében 1658 km 2 Belvízvédelmi szakaszok száma: 7 db (ebből a számú egy része Heves megyébe esik) ÉMVIZIG kezelésű belvíz főcsatornák hossza: 593,336 km, ebből B.-A.-Z. megyében kb. 530 km található

5 Belvízvédelmi szivattyútelepek száma (B.-A.-Z. megyei): 20 db, össz. kapacitás: 70,38 m 3 /sec Belvízvédelmi szivattyúállás (B.-A.-Z. megyében): 1db Ronyvazugi) kapacitása:1,0 m 3 /sec 5 Az ÉMVIZIG belvízvédelmi szakaszai A vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény 3. értelmében az állami tulajdonban és a kormányhivatalok, vagy a vízgazdálkodási társulatok vagyonkezelésében lévő vizek és vízilétesítmények a területileg illetékes vízügyi igazgatóság kezelésébe kerültek. A létesítmények átvétele Borsod-Abaúj-Zemplén megye területén lényegében befejeződött. A B.-A.-Z. Megyei Kormányhivataltól 3 belvízi szivattyútelep és 116,8 km hosszúságú belvízcsatorna, a Taktaközi, a Bodrogmenti a Bükkalja-Délborsod Vízgazdálkodási és Talajvédelmi társulattól 16 db szivattyútelep és 272,1 km belvízcsatorna került vízügyi kezelésbe. Hegy- és dombvidéki vízrendezési művek: B.-A.-Z. megye területén 365,8 km kizárólagos állami tulajdonú dombvidéki kisvízfolyás és 1 db árvízcsúcs-csökkentő funkciót is ellátó völgyzárógátas tározó (Hór-völgyi), valamint a 2010-es árvizek után épült 3 db Bódva-völgyi szükségtározó és 6 db záportározó (4 db Bódva-völgyi, 2 db Vasonca-völgyi) van az ÉMVIZIG kezelésében. A vízgazdálkodásról szóló törvény 3. értelmében a kormányhivataloktól B.-A.-Z. megyében 185 km hosszú kisvízfolyás és 6 db záportározó került átvételre. A dombvidéki területen működő 6 vízgazdálkodási társulattól (Bodrogmenti, Taktaközi, Hernád Térségi, Bódvavölgyi, Garadna-völgyi, Bükkalja-Délborsodi) 529 km kisvízfolyás és 1 tározó (Szorosvölgyi) kezelői jogának átvétele történt meg. A megyében összesen 1080 km kisvízfolyást, 1 db állandó tározót, 3 db szükségtározót és 12 db záportározót kezel az ÉMVIZIG.

6 6 Erdőgazdálkodás véderdők: Az ÉMVIZIG vagyonkezelésében lévő, faállománnyal borított, erdőállomány-gazdálkodási tervvel rendelkező erdőterületeinek nagyága mintegy 2352 ha. Ebből 2102 ha a Tisza, Bodrog, Sajó, Hernád folyók, illetve a Takta és Tarna hullámterein fekszik, míg 148 ha a Cigánd-Tiszakarádi árvízcsúcs csökkentő tározó területén található és 102 ha mentett oldalon terül el. Az erdőállományok az árvízvédelmi töltések hullámverés- és jégzajlás elleni védelmét biztosítják, belvízvédelmi csatornák, kisvízfolyások, tározók partszakaszait, szélterületeit védő erdők, valamint a Tisza- tó térségében lévő sávok, amelyek funkciójuknak megfelelő állománynevelése, kezelése és fenntartása az elsődleges erdőgazdálkodási feladat. Ezen túlmenően kb ha ún. szórvány erdőfolt, facsoport, illetve fasor van, részben a zátonyokon, az Ároktő Tiszadorogma közötti hullámtéren, és a kisebb vízfolyások mellett. A hagyományos erdőfelújítási, pótlási és ápolási munkák mellett több területen végeztünk törzsminőség javító nyeséséket és vadkár megelőzőz vegyszeres védekezést is. A helyreállításoknak és ápolásoknak köszönhetően fiatal erdősítéseink túlnyomó részt kedvező képet mutatnak, védelmi funkciójuk eléréséhez szükséges fejlődésük biztosított. Ároktő községhatárban 7,5 ha-on végzünk szabadrendelkezésű erdő telepítését korábbi gyalogakácos sűrűség területén, amely a víz szabad lefolyását és a terület természetességi állapotát is kedvezően befolyásolja. Mindemellett sajnos az erdőket érintő károsítások, falopások országszerte elszaporodtak, így Igazgatóságunk területén is egyre nagyobb problémát okoz e tevékenység megelőzése, erdeink megvédése. Különösen igaz ez a Sajó-, Hernád- és Takta-folyókat szegélyező galériaerdőkre, valamint azok hullámterében fekvő folyamatos erdősítéseinkre, amelyekben a települések közelsége miatt szinte folyamatos a falopás és rendszeres a szándékosan vagy gondatlanságból bekövetkező tűzkár. Sajnos ezeken a területeken sok hátrányos helyzetű, rászoruló ember él, ezért is annyira fokozott az erdők igénybevétele. Falopás tekintetében talán a leginkább veszélyeztetett térség a Hernád-völgy, és a Taktaköz, de máshol is tapasztalható ez a jelenség. A év II-III. negyedévének rövid időjárási és vízjárási értékelése Időjárás Áprilisban az átlagosnak megfelelő hőmérsékletű idő volt. A Sajó vonalától délnyugatra, valamint a Hernád völgyétől keletre az átlagosnál több csapadék hullott, míg a két folyó közötti térségben a megszokotthoz közeli, ill. attól kissé elmaradó mennyiséget mértek. Különlegessége volt a hónapnak a 18-án és 19-én bekövetkező rendkívüli hideg és nagycsapadék, amelyet követően a Bükk-fennsíkon cm-es vastagságú hótakaró alakult ki.

7 7 Májusban a megszokottól kissé enyhébb és a megye nyugati-északnyugat részén, valamint a Taktaközben csapadékos időjárás uralkodott. Május 9-én erős lehűlés volt, a magasabb hegyvidékeken átmeneti havazással. Az átlagostól melegebb és szárazabb időjárással telt el június. A megszokott értéket meghaladó csapadék, csak lokálisan fordult elő. Június 21-én Megyaszó térségében jelentős jégverés volt. A megszokottól melegebb idő júliusban is folytatódott, de a lehullott eső mennyisége lényegesen meghaladta az átlagosat. A legtöbb csapadékot ( mm) a megye északiészakkeleti részén mérték, ahol sokfelé a megszokott érték %-a hullott. Augusztusban maradt a meleg idő, de a csapadék már elmaradt az átlagostól. Szeptemberben a havi középhőmérséklet az ilyenkor elvárható közelében volt, míg a csapadék lényegesen meghaladta azt. Október eddig eltelt időszakában nem hullott jelentős csapadék, a hőmérséklet pedig összességében az átlagoshoz közeli volt. Vízjárás 2017 tavaszán vízfolyásaink legtöbbjén, március elején, valamint áprilisi végén/május elején volt jellemző bővizű állapot. Készültségi szintet elérő árhullám - március elején - a Bodrogon alakult ki, ahol II. fokot cm-rel meghaladó tetőzéseket mértek. A májusi és júliusi záporos, zivataros esők több kisvízfolyáson is kialakítottak gyors levonulású árhullámokat. A B.-A.-Z. megyei Védelmi Bizottság tavaszi ülése óta folytatott védekezési munkák Árvízvédekezés A Tisza folyó mentén: nem volt A Bordog mentén: A számú Viss-Felsőberecki és a Bodrogkeresztúr-Sátoraljaújhelyi árvízvédelmi szakaszokon március 1. és 17. között volt I. fokú árvízvédelmi készültség elrendelve. A Sajó mentén: nem volt A Takta mentén: nem volt B.-A.-Z. megye területén árvízvédelmi készültségben töltött napok száma összesen: 17 nap.

8 8 Az árhullám levonulásáról tájékoztatást adtunk a B.-A.-Z. megyei társ szervek felé, a készültségben lévő védelmi szakaszainkon őri- és figyelőszolgálatot láttunk el, biztosítottuk a mentett oldali vizek átemelését mobil szivattyúk telepítésével, egyéb beavatkozásra nem volt szükség. Az árhullám levonulása során keletkezett károkat felmértük, az azonnali beavatkozást igénylő károk helyreállítását közvetlenül a készültségi időszakban megkezdtük. Belvízvédekezés február 3-április 13. közötti belvízvédekezési időszak: Az összes belvízvédelmi szakaszt érintette. A védekezési időszakban a belvízcsatornák mederteltségének, a torkolati vízállásoknak megfelelően I. vagy II. fokú belvízvédelmi készültség volt érvényben. A készültségi fokozatok a belvízi helyzet függvényében kerültek elrendelésre, emelésre, illetve csökkentésre. A belvízvédekezés során átemelt vízmennyiség összesen m 3 volt, melyet a befogadó Tiszába, Bodrogba emeltek át a szivattyútelepeink. A legnagyobb napi átemelés m 3 volt március 9-én, amikor egyidejűleg 20 db szivattyútelep üzemelt, 12,88 m 3 /sec összkapacitással. A védekezés során üzemelt 13 db, a társulatoktól átvett szivattyútelep is, az Egerlövői, valamint a Bodrogközben a Balázsági, Lónyai, Sárospatak-Kenézlői, Tízölesúti, Új-nádtói, Viss-Faluéri, Zalkodi, Kisrozvágyi, Pallagcsa, Detka és Szélhordta szivattyútelepek. A készültségben levő belvízvédelmi szakaszokon a belvízzel borított terület maximuma február 9-én 6274 ha volt, ami közepes belvíznek számít. Ebből 2270 ha volt a vetés, 1152 ha a szántó, 1987 ha a rét/legelő és 865 ha az egyéb terület. Az elöntött területekből kb. 300 ha Heves megye területére esett április 26-augusztus 4. közötti belvízvédekezési időszak: A Taktaköz és a Bodrogköz belvízvédelmi szakaszait érintette. A védekezési időszakban a belvízcsatornák mederteltségének, a torkolati vízállásoknak megfelelően I. vagy II. fokú belvízvédelmi készültség volt érvényben. A készültségi fokozatok a belvízi helyzet függvényében kerültek elrendelésre, emelésre, illetve csökkentésre. A belvízvédekezés során átemelt vízmennyiség összesen m 3 volt, melyet a befogadó Tiszába, Bodrogba emeltek át a szivattyútelepeink. A legnagyobb napi átemelés m 3 volt május 9-én, ekkor 5 db szivattyútelep üzemelt, 4,63 m 3 /sec összkapacitással. A védekezés során üzemelt 3 db, a társulatoktól átvett szivattyútelep is, a Viss-Faluéri, Pallagcsa és Detka szivattyútelepek. A készültségben levő belvízvédelmi szakaszokon a belvízzel borított terület maximuma május 15-én 500 ha volt. Ebből 275 ha volt a vetés, 45 ha a szántó, 150 ha a rét/legelő és 30 ha az egyéb terület. A védekezésben résztvevők, valamint az igénybevett gépjárművek és munkagépek száma folyamatosan igazodott a védekezés során felmerült feladatokhoz. A foglalkoztatott létszám is

9 9 a készültségek és az üzemelő telepek függvényében változott, a legnagyobb létszám március 8-án 54 fő volt, amelyből 17 fő volt a szivattyútelepi gépészek száma. Szinte mindegyik szivattyútelepen előfordultak meghibásodások, a kisebb hibák mellett több telepen jelentős problémák fordultak elő, amelynél milliós nagyságrendű a javítás költsége. A meghibásodások jelentős részét az Igazgatóság Műszaki Biztonsági Szolgálatának szakemberei elhárították, a javításokat elvégezték, de több esetben szükség volt külső szakcég bevonására is. Helyi vízkár-elhárítás év eddig eltelt időszakában Helyi vízkár-elhárítási készültség elrendelésére nem volt szükség. Vízminőségi kárelhárítás évben működési területünk B-A-Z Megyei területén, vagy azt érintően az alábbi 2 vízminőségi káresemény történt: Az események az alábbiak voltak: Káresemény ideje Káresemény tárgya Készültség Készültség időtartama február 3. TVK Központi - - Szennyvíztisztító Telepen történt iszapelfolyás február február 15. Tiszán levonuló jégtorlasz I. fok :00 h február március 30. Tisza és Bodrog hullámterén levő katré, szemét és más idegen anyagok 18:00 h I-III fok :00 h :00 h február 22. Sátai-patak szennyezése február 26. Bodrog, Bodrogkisfaludi február 28. szelvényében úszókotró elsüllyedése június 9. (folyamatban) Ó-Ronyva (Sátoraljaújhely) szennyezése III. fok :00 h június 12. Paksi Atomerőműben bekövetkezett nukleáris baleset radioaktív szennyezése GYAKORLAT június 12. Szuha-patak szennyezése június 23. Izsófalva térségében június 22. Paksi Atomerőműben történt baleset GYAKORLAT (folyamatban) III. fok :00 h :00 h - - III. fok :00 h :00 h

10 augusztus augusztus augusztus szeptember szeptember szeptember október október 6. Tisza-folyó Tiszalök Tiszakeszi közötti szakaszán észlelt barna habos szennyeződés - - Miskolc, Tavi-forrás - - szennyezés miatti kizárása az ivóvízellátó rendszerből Tokaj szennyvíztisztító leürítése - - Üzemzavar a miskolci szennyvíztisztító telepen - - A káresemények kivizsgálását, szükség szerint a hatósági intézkedések kezdeményezését, az operatív vízminőségi kárelhárítási beavatkozás műveleti irányítását, illetve végrehajtását Igazgatóságunk biztosította. Az események jellege és volumene a Paksi Atomerőműben imitált nukleáris baleset keretében megtartott riasztási gyakorlaton kívül a B-A-Z Megyei Védelmi Bizottság bevonását nem tette szükségessé június között részt vettünk tartott Conv-Ex nemzetközi nukleárisbalesetelhárítási gyakorlaton, illetve azt megelőzően június 12-én annak főpróbáján. Ennek során Igazgatóságunkon órától óráig tartó III. fokú vízminőségi kárelhárítási készültség került elrendelésre. A készültség keretében a gyakorlati feladat a Paksi Atomerőműben történt nukleáris baleset következtében a levegőbe került szennyezőanyagok miatt az Igazgatóság működési területén vízkivételi engedéllyel rendelkező vízhasználók elrendelt vízkivételi korlátozásokról való értesítésére, a vízkorlátozások betartása érdekében a vízhasználók folyamatos ellenőrzésére terjedt ki. A gyakorlaton végzett munkákról készített összefoglaló jelentést az Országos Vízügyi Főigazgatóság részére küldjük meg. A évi őszi vízkárelhárítási művek felülvizsgálati tapasztalatai Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság a kezelésébe tartozó létesítmények felülvizsgálatát, állapotértékelését minden évben a szeptember-októberi hónapokban, lehetőség szerint kisvizes időszakban elvégzi. Az őszi felülvizsgálat kiterjed az árvízvédelmi töltések és tartozékainak, keresztező létesítményeinek (zsilipek, csappantyús csőátereszek, nyomócsövek), mentett és vízoldali előtereinek, véderdőinek, védelmi célú magasépítményeinek (árvízvédelmi központok, gátőrházak, műszaki pihenők és raktárak) védelmi célú gépeinek, jégtörőhajóparkjának, anyag-eszköz felszereléseinek, infokommunikációs rendszerének és védelmi szervezetének felülvizsgálatára. Belvízvédelmi és vízrendezési szakterületen a csatornák, kisvízfolyások állapotértékelésére, a tározók szemléjére, a keresztező létesítmények, műtárgyak felülvizsgálatára, valamint a szivattyútelepek szemléjére kerül sor. A szemlék tapasztalatait a szemle bizottság értékeli ki és jegyzőkönyvekben rögzíti.

11 11 A bizottsági szemléken elkészült jegyzőkönyvek és tapasztalatok alapján a felülvizsgálatok kiértékelő értekezletének tervezett időpontja november 15., amelyre a Tisztelt Védelmi Bizottság részére meghívót küldünk. Árvízvédelem A megye elsőrendű árvízvédelmi védvonalainak felülvizsgálataira szeptember 29. és október 25. között kerül sor. Az előterek, véderdők ápoltsága, karbantartottsága megfelelő. A gátőrtelepek, védelmi szertárak és védelmi központok épületeinek átlagéletkora többnyire év. Állapotuk javítását, korszerűsítését az energiahatékonysági szempontokat is figyelembe véve ütemezetten hajtjuk végre. A védvonalszakaszokat jelentős számú árvízvédelmi műtárgy (zsilip, csappantyús csőáteresz stb.) keresztezi, amelyek közül néhány a rongálások, eltulajdonítások következtében csökkent védképességgel rendelkezik, emiatt eltömedékelésre kerültek, állapotuk egy esetleges árvíz levonulása időszakában fokozott figyelmet igényel. A közfoglalkoztatási program keretében a kézi munkával elvégezhető feladatok hatékonyan egészítették ki a hiányzó pénzügyi forrásokat. Ennek következtében az őszi területbejárások és az eddigi felülvizsgálatok tapasztalata alapján általánosságban elmondható, hogy az elvégzett munkák sokat javítottak a fenntartottsági mutatókon és jelentősen javították a lefolyási viszonyokat, védképességeket. A évben elvégzett főbb fenntartási munkák: Az árvízvédelmi védvonalak kaszálása, gaztalanítása, cserjeirtása. Az árvízvédelmi töltésekbe épített műtárgyak karbantartása, javítása, iszaptalanítása. Az eltulajdonított, illetve megrongált szelvénykövek, csappantyúk, elzáró szerkezetek, akna fedlapok pótlása, javítása, közlekedést jelző táblák pótlása. Őrtelepek állagának megóvása, 3 db őrtelep teljes rekonstrukciója. A hullámtéri véderdők erdőápolási feladatainak elvégzése. Belvíz- és helyi vízkár védelem A belvízvédelmi művek, dombvidéki vízrendezési művek őszi felülvizsgálatát szeptember 13-án megkezdtük és október 26-án fejezzük be. A felülvizsgálat tapasztalatairól összefoglaló értékelő jelentés készül.

12 Országos jelentőségű vízkár-elhárítási és vízgazdálkodási projektek 12 Nagyvízi mederkezelés tervezése Az közötti időszakban levonult árvizek jelentős árhullám növekedése, illetve az árhullámok levezetésének a tapasztalatai, a védekezési időszakokat követően egyre hangsúlyosabb társadalmi és gazdasági igények egyértelműen arra utalnak, hogy a folyók nagyvízi medrében olyan beavatkozások szükségesek, amelyek javítják a nagyvízi vízszállító képességet, garantálják annak fenntarthatóságát. A nagyvízi mederkezelési terv fő feladata a folyó nagyvízi medrének kezeléséhez, használatához és hasznosításához szükséges, árvízvédelmi előírások megállapítása. A nagyvízi mederkezelési tervek a 83/2014. (III.14.) Kormány rendelet szerinti tartalommal készültek el és az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) január 10-én kiadott NYILATKOZAT -ában kerültek jóváhagyásra. Árvízvédelmi lokalizációs tervek aktualizálása Az Országos Vízügyi Főigazgatóság megbízásából az Árvízi Kockázat Kezelés keretein belül a kijelölt Duna menti és a Tisza menti árvízvédelmi öblözetek lokalizációs terveinek aktualizálása évben megvalósult. Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság B.-A.- Z. megyére eső területén a sz. Ócsanálos-Hernádközi, a sz. Szirma-Sajóörösi, a sz. Dél-Borsodi, a sz. Bodrogközi, és a sz. Taktaközi árvízi öblözetek lokalizációs terveinek az aktualizálása zajlott le. A hidrodinamikai modellezés eredményeképpen feltételezett töltésszakadás esetén, az árvízi öblözetbe kifolyó víz elleni védekezés lehetséges forgatókönyveit tartalmazza. A tervek szakmai bírálata megtörtént, amelyen sz. Ócsanálos-Hernádközi ártéri öblözet lokalizációs tervének kivételével elfogadásra kerültek. Öntözésfejlesztési projekt A 1772/2016. (XII. 15.) Korm. határozattal előírt öntözésfejlesztési beruházások elősegítéséhez Vízkészlet-gazdálkodási Térségi Terv (VKGTT) került kidolgozásra az Országos Vízügyi Főigazgatóság koordinálásával. A terv célja a fejlesztési ciklusban az öntözésfejlesztések vízjogi engedélyeztetésének stratégiai megalapozása, azaz olyan öntözési kontingensek meghatározása felszíni és felszíni alatti víztestekre, amelyek nincsenek jelentős hatással a környezetre, alapvetően a felszíni és felszín alatti víztestek mennyiségi és minőségi állapotára. A VKGTT az ÉMVIZIG működési területének egy részére is kiterjed, így Igazgatóságunk is részt vett az elkészítésében. A vizsgálandó terület a sekély porózus és porózus felszín alatti víztestek és a sekély víztesteken lévő felszíni vízfolyások részvízgyűjtő területei alapján lett meghatározva. A VKGTT ÉMVIZIG működési területére vonatkozó dokumentumai az Igazgatóság honlapján elérhetők (

13 13 B.-A.-Z. megyét érintő vízgazdálkodási és vízkárelhárítási projektek Az Országos Vízügyi Főigazgatóság koordinálásával tervezett fejlesztési projektek között: Magyarország Kormánya a 1318/2015. (V. 21.) Kormányhatározatban foglaltak szerint Az árvízvédelmi védvonalak mértékadó árvízszintre történő kiépítése, védvonalak terhelésének csökkentése a Közép-Tiszán c. projekt a Rima-Csincse árvízvédelmi védvonalak előírások szerinti kiépítését irányozza elő, amelynek keretében a Négyesi gátőrtelep újjáépítése, 2 db zsilip átépítése, 8,452 km töltésfejlesztés valósul meg, 5,4 Mrd Ft összeggel. Belvízvédelmi szivattyútelepek rekonstrukciója KEHOP azonosító számú projekt (820 mft) keretében 1 projektelem érinti Igazgatóságunkat: a Prügyi szivattyútelepen mozgógerebek építése és a Felsőberecki szivattyútelepen az uszadékkiszedés megoldása szerepel, összesen 159 millió Ft összeggel. Belvízcsatornák fejlesztése és rekonstrukciója KEHOP azonosító számú projekt (5,2 mrd Ft) keretében 1 projektelem, a Hejő-főcsatorna km szelvények közötti szakasz rekonstrukciója érinti Igazgatóságunkat, amelynek megvalósítása 380 millió Ft-ból tervezett. A Környezeti Energiahatékonysági Program (KEHOP-1.4.0/2015 vizek okozta kártételekkel szembeni ellenálló-képesség javítása) konstrukció keretein belül az alábbiak valósulnak meg: Az üzemirányítás és a monitoring hálózat fejlesztése című projekt részeként a Sajólád-petri, Sajó-Ónod, illetve Hernád-Gibárt állomások átépítése, valamint fejlesztése (regisztráló al-, illetve felépítmény kialakítása, műszerezés és távmérő hálózatba integrálás). Vízkárelhárítási tervek Az ÉMVIZIG működési területén lévő települések közül 248 db település van Borsod-Abaúj- Zemplén megye területén, ebből 157 db település van besorolva a 18/2003. (XII. 9.) KvVM- BM együttes rendelet szerinti kategóriákba. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a 232/1996. (XII. 26.) Korm. r. 8. (3) szerint: A védekezési terveket a védekezésre kötelezettnek minden év december 10-ig felül kell vizsgálnia és a változásokat a terveken át kell vezetnie. Az aktualizált terveket jóváhagyásra el kell küldeni a VIZIG-re a 9. (3) bek. a) pontnak megfelelően. Vízügyi szakvélemény: 24 db településnek adtunk teljeskörű vízügyi szakvéleményt. (Taktaharkány, Csobaj, Viss, Révleányvár, Tiszatarján, Taktabáj, Györgytarló, Arnót, Bodrogolaszi, Tiszalúc, Sátoraljaújhely, Olaszliszka, Mezőzombor, Mezőcsát, Hercegkút, Sajólászlófalva, Varbó, Vatta, Lak, Hangács, Ládbesenyő, Hegymeg, Mád, Tarcal.) Vízkárelhárítási tervek: évben 26 db a települések által összeállított vízkárelhárítási tervet hagytunk jóvá, több esetben kiegészítésekkel, kérve azok figyelembe vételét a következő aktualizálás során. (Tiszalúc, Oszlár, Olaszliszka, Bodrogolaszi, Zemplénagárd, Tiszakarád, Tiszacsermely, Taktaszada, Taktaharkány, Tiszatardos, Hejőkürt, Tarcal, Borsodszirák, Mikóháza,

14 14 Sajóbábony, Sály, Selyeb, Makkoshotyka, Alsóvadász, Cserépfalu, Harsány, Hercegkút, Pálháza, Ládbesenyő, Hangács, Hegymeg). Egyéb: A Szlovák- Magyar Határvízi Bizottság munkájának keretében új eljárásrend került kidolgozásra a határon átterjedő vízszennyezésekre vonatkozóan. A magyar Fél által kidogozott javaslatok észrevételei a 11. tárgyaláson (2017. május között Tátracsorbán) megvitatásra kerültek, melynek eredményeként elkészült a Szabályzat - A kölcsönös tájékoztatásról és a szükséges intézkedésekről a Magyar - szlovák határvizek rendkívüli vízszennyezése esetén. A Közös Albizottság a dokumentum tervezetét a Magyar-Szlovák Határvízi Bizottság elé terjesztette jóváhagyás céljából. A Szabályzat Bizottsági jóváhagyása tudomásunk szerint még nem történt meg, ettől függetlenül szükség esetén a kommunikáció és az operatív kárelhárítás az abban foglaltak szerint betartható. A szabályzat elkészítése óta az ÉMVIZIG működési területét érintően nem történt olyan jellegű, külföldi eredetű rendkívüli szennyezés vagy vízminőség romlás, ami a szlovák féllel történő kommunikációt vagy operatív kárelhárítási tevékenységet szükségessé tette volna. Miskolc, október 18. Rácz Miklós igazgató