Készült: szeptember 01. Együd László igazgató

Átírás

1 Készült: szeptember 01. Együd László igazgató 1

2 Minden tanuló és tanár az iskola teljes jogú polgára, jogaik és kötelességeik vannak. A házirend az iskola diákjainak és dolgozónak alkotmánya. Az abban foglaltakat be kell tartania az iskolába járó tanulóknak, a tanulók szüleinek és az iskola minden dolgozójának. I. A TANULÓI JOGVISZONY 1) A tanuló (magántanuló) az iskolával tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony felvétellel vagy átvétellel keletkezik. A felvétel és az átvétel jelentkezés útján történik. Az iskola felvételi eljárásának rendje megtekinthető az iskola honlapján és az iskola pedagógiai programjában. A felvételről vagy átvételről az iskola igazgatója dönt. A tanulói jogviszony a beírás napján jön létre. A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait az előbbi időponttól kezdve gyakorolhatja. 2) Más iskolából érkező tanulónak az adott osztály képzési sajátosságainak megfelelő tantárgyból, ill. a tantervi anyag időarányos részéből szükség szerint különbözeti vizsgát kell tennie. 3) Az iskola minden év április 15-éig közzéteszi a tájékoztatót a választható érettségire felkészítő tantárgyakról, azok felkészítési szintjéről, majd május 20-ig felméri a jelentkezők létszámát. A választott felkészítő tanórákon való részvétel minimum 1 évig kötelező. Amennyiben a tanuló a következő tanítási évben nem kíván részt venni a felkészítő órán, írásban jeleznie kell, legkésőbb május 20-ig. Ha a tanuló a fenti időpontig nem nyilatkozik a változtatásról, akkor az iskola folyamatosnak tekinti a részvételét. 4) Ha a tanuló osztályozóvizsga keretében teljesítette egy tantárgyból az évfolyamra előírt követelményeket, akkor az adott évfolyamon a teljesített tantárgyból a tanórák látogatása nem kötelező. 5)Ha a tanuló előrehozott érettségi vizsgát tett valamely vizsgatárgyból, ezáltal a tantárgy tanulmányi követelményeit teljesítette. Az iskola magasabb évfolyamán vagy évismétlés esetén ezt a tantárgyat nem köteles tanulni. 6) Ha a tanuló a tanév végén elégtelen osztályzatot vagy osztályzatokat kapott, javítóvizsgát tehet. Ha a tanuló nem teljesíti az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket, tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja. Az évfolyam megismétlésével folytathatja tanulmányait az a tanuló is, akit fegyelmi büntetés miatt a tanév folytatásától eltiltottak. 7) Megszűnik a tanulói jogviszonya: a) tanköteles kivételével annak a tanulónak, aki igazolatlanul 30 tanítási óránál többet mulaszt, feltéve, hogy az iskola a tanulót - kiskorú esetében a szülőt - legalább két alkalommal írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire; b) ha a tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján; c) a kizárás az iskolából fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján; d) az utolsó évfolyam elvégzését követő első vizsgaidőszak (érettségi) utolsó napján. 8) Az iskola a tanítási év utolsó napján egyoldalú nyilatkozattal is megszüntetheti annak a tanulónak a tanulói jogviszonyát, aki nem tanköteles, ha ugyanannak az évfolyamnak a tanulmányi követelményeit második alkalommal nem teljesítette. 9) Szünetel a tanulói jogviszonya annak, akinek engedélyezték, hogy tanulmányait megszakítsa, illetőleg akit fegyelmi határozattal a tanév folytatásától eltiltottak. A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait a tanulói jogviszony szünetelése alatt is gyakorolhatja. 2

3 II. A TANULÓK JOGAI 1) A tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki erőszakkal szemben. A tanuló nem vethető alá testi fenyítésnek, kegyetlen, embertelen, megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak. Bármilyen okból tilos a hátrányos megkülönböztetés. Nem minősül hátrányos megkülönböztetésnek a nevelő és oktató munka jellegéből következő törvényes különbségtétel. 2) A tanuló joga, hogy: a) az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről; az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, az iskola működéséről, továbbá tájékoztatást kapjon a személyét és a tanulmányait érintő kérdésekről, valamint e körben javaslatot tegyen, továbbá kérdést intézzen az iskola vezetőihez, pedagógusaihoz, a szülői munkaközösséghez, s arról legkésőbb a megkereséstől számított tizenöt napon belül érdemi választ kapjon; b) javaslatot tehet dicséretekre, elmarasztalásokra, szociális juttatásokra, véleményt nyilváníthat a magatartás- és szorgalomjegyek minősítésében; az egész közösséget, illetve az egyént érintő lényeges kérdésekben a következő fórumokon: ba) egyénileg a szaktanárnál, bb) osztályfőnöki órán, bc) osztálygyűlésen, bd) be) diák-önkormányzati fórumon, iskolagyűlésen (ennek lehetséges útja: a tanuló a problémáját elmondja az osztálytitkárnak, aki előterjeszti azt a diák önkormányzati ülésen); c) választhat, illetve tisztségekre maga is választható; d) személyiségi jogait, így különösen személyiségének szabad kibontakoztatásához való jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, a családi élethez és a magánélethez való jogát az iskola tiszteletben tartsa, e jogának gyakorlása azonban nem korlátozhat másokat ugyanezen jogai érvényesítésében, továbbá nem veszélyeztetheti a saját és társai, az iskola alkalmazottai egészségét, testi épségét, illetve a művelődéséhez való jog érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtését, fenntartását; e) vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzeti vagy etnikai önazonosságát tiszteletben tartsák, és azt kifejezésre juttassa, feltéve, hogy e jogai gyakorlása nem ütközik jogszabályba, nem sérti mások ezen jogait, és nem korlátozza a társai tanuláshoz való jogának gyakorlását; f) részt vegyen a diákkörök munkájában, és kezdeményezze azok létrehozását, tagja legyen az iskolai, művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, sport- és más köröknek, és - ha a törvény másképp nem rendelkezik -, az iskolán kívüli társadalmi szervezeteknek; g) jogai megsértése esetén eljárást indítson, továbbá igénybe vegye a nyilvánosságot; h) személyesen vagy képviselő útján a jogszabályban meghatározottak szerint - részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, az iskola irányításában; i) hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról, j) képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeihez mérten tanuljon tovább; k) vallási nézeteinek megfelelő hitoktatásban részesüljön; l) válasszon a választható tantárgyak, foglalkozások közül; m) a jogszabályban meghatározottak szerint vendégtanulói jogviszonyt létesítsen; n) a tizenegy-tizenkettedik évfolyamon folytatott tanulmányai során - az érettségi vizsga vizsgaszabályzatában meghatározott keretek között - megválassza azokat a tantárgyakat, amelyeket tanulni kíván; 3

4 o) indokolt esetben magántanuló legyen; kérhesse a tanórai foglalkozásokon való részvétel alóli felmentését; p) kérelmére a jelen házirendben meghatározott eljárás szerint - független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról; q) kérje az átvételét másik, azonos vagy más típusú nevelési-oktatási intézménybe; r) igénybe vegye az iskolában rendelkezésre álló eszközöket és az iskola létesítményeit; s) rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön; 3) A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével végzi. Az érdemjegyekről és osztályzatokról a tanulót értesíteni kell. Az érdemjegy, illetőleg az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. A diákok munkájának egyik mérőeszköze az osztályozási rendszer. a) A félévi osztályzás az első félévben, míg az év végi a teljes tanévben végzett munkát tükrözi. A félévi és az év végi érdemjegyeket a szaktanár határozza meg. b) Indokolt esetben az évközi érdemjegyek számtani átlagától eltérő félévi vagy évvégi osztályzatot is meghatározhat a szaktanár. c) Belső vizsgák csak szorgalmi időben szervezhetők. d) Amennyiben valamely osztály (csoport) félévi tanulmányi eredménye nem éri el 2,5 es csoportátlagot valamely tantárgyból, a csoport tagjai vizsgára kötelezhetők az adott tantárgyból. A vizsga témaköreit és időpontját a szaktanárnak közölnie kell az érintett tanulókkal. e) A vizsgára kapott érdemjegy egy témazáró dolgozat érdemjegyével azonos értékű. 4)A tanuló kérelmére független vizsgabizottság előtt adhat számot tudásáról. Ennek eljárási módja: a tanuló kiskorú tanuló szülője aláírásával a félév, illetve a szorgalmi idő utolsó napját megelőző 30-ik napig jelentheti be, ha osztályzatainak megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról. A bejelentésben meg kell jelölni, hogy milyen tárgyból kíván vizsgát tenni, indoklás viszont nem kell. Az igazgató a bejelentést 5 napon belül továbbítja a vizsgáztatásra kijelölt intézménynek. 5) Ha a tanuló kérelmezi, hogy független vizsgabizottság tehessen javítóvizsgát, annak módja a következő: A tanuló kiskorú tanuló esetén szülő aláírásával a bizonyítvány átvételét követő 15 napon belül kérheti, hogy javítóvizsgát független vizsgabizottság előtt tehessen. Az iskola igazgatója a kérelmet 7 napon belül továbbíthatja az OH által vizsgáztatásra kijelölt intézménynek. 6) Az igazgató a tanulót kérelmére - részben vagy egészben - felmentheti az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, ha a tanuló egyéni adottságai, fogyatékossága, továbbá sajátos helyzete ezt indokolttá teszi. A kérelemhez csatolni kell a mentességet igazoló szakértői véleményt. 4

5 III. A TANULÓI JOGOKKAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK a)érdekegyeztetés, érdekképviselet, diákönkormányzat (továbbiakban DÖK) joggyakorlásának rendje. Intézményünkben minden osztály 2-2 tagot delegál az iskolai Diákönkormányzatba (továbbiakban DÖK). Ezek a tagok képviselik az osztályok érdekeit, tájékoztatják társaikat az őket érintő fontos kérdésekről, társaik véleményének kikérése után gyakorolják a véleményezési jogot és vezetőt választanak maguk közül, aki kapcsolatot tart iskolavezetéssel. Az iskola a diákönkormányzat működéséhez az alábbi feltételeket biztosítja: anyagi támogatás iskolai szintű programokhoz, helyiség a DÖK megbeszéléseihez, kellékek az iskolaújság előállításához, sokszorosításához, DÖK faliújság, iskolarádió. A diákönkormányzat évenkénti döntése alapján részt vesz az iskolai programok szervezésében, tervezésében, önálló programokat szervezhet. A diákönkormányzat tanévenként egy tanítás nélküli munkanap programjáról dönt, melyről a nevelőtestület az éves program elfogadásakor nyilvánít véleményt. Iskolánkban a gyermeki jogok érvényesülésének biztosa a diákönkormányzatot segítő pedagógus. Ha a diákokat jogaik gyakorlásában sérelem éri, elsősorban az osztályfőnökökhöz, másodsorban a diákönkormányzatot segítő tanárhoz, harmadsorban az iskola igazgatójához fordulhatnak segítségért. A tanulók nagyobb közösségét közvetlenül érintő igazgatói, nevelőtestületi döntések előkészítő szakaszában ki kell kérni a DÖK véleményét. Azokon a tantestületi értekezleteken, amelyeken az iskolai közélet, a tanulói jogok és kötelességek teljesülése a téma, biztosítjuk az DÖK képviselőjének a jelenléti, véleményformálási jogot. Az iskolavezetés a fogadóórák ideje alatt az igazgatói irodában a DÖK rendelkezésére áll (kérdezés, véleménynyilvánítás, javaslattéttel). Diákkör létrehozását minimum 15 fő tanuló kezdeményezheti. Az iskolában csak tantárgyi, kulturális, sport, szakmai diákkörök alakíthatók. A diákkört csak pedagógus irányíthatja, vezetheti. A diákkör létrehozása esetén az iskola biztosítja a működés feltételeit. b) A tanulók nagyobb közössége A mindenkori tanulólétszám 25 %-a képezi iskolánkban a tanulók nagyobb közösségét. Amennyiben az adott ügy minimum ezt a tanulólétszámot érinti, ki kell kérni a diákönkormányzat véleményét. c) Vélemény-nyilvánítási jog gyakorlása Tanévenként a DÖK értékeli a munkáját, kérdőívek segítségével belső közvélemény kutatást tart, lehetőséget adva az iskolai oktatással és a közélettel kapcsolatos vélemények kinyilvánítására. Az évente tartott diákközgyűlésen az emberi méltóság tiszteletben tartásával bárki elmondhatja a véleményét. 5

6 d) Kérdezés-érdemi válasz rendje A tanulóknak joguk van kérdést intézni az intézmény vezetőihez és pedagógusaihoz, s arra legkésőbb a megkereséstől számított 15 napon belül érdemi választ kapjanak. Kérdéseiket megfogalmazhatják szóban és írásban közvetlenül az illetékes szaktanárhoz vagy vezetőhöz címezve, de kérhetik a DÖK tagjai, valamint a diákönkormányzatot támogató tanár segítségét is. d) Jogorvoslati jog gyakorlása Intézményünk a tanulói jogsérelmek és az érdeksérelmek kezelésére belső jogorvoslati fórumrendszert működtet. Rendszeresen információt kér az iskola vezetése a diákönkormányzattól, valamint a DÖK tagjaitól. A tanulók kérdéseiket, problémáikat egyéni vagy kollektív, név szerinti vagy anonim módon közvetíthetik a szaktanárok illetve az iskolavezetés felé. IV. A TANULÓK KÖTELESSÉGEI 1) A tanulás a tanuló munkája. Kötelessége, hogy képességeinek megfelelően rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással eleget tegyen tanulmányi kötelezettségeinek szorgalmasan tanuljon, rendszeresen részt vegyen az iskolai és a gyülekezeti istentiszteleti alkalmakon, óvja környezetét, tiszteletet és felelősségérzetet tanúsítson egyháza, nemzete, hazája, szülei, nevelői iránt. 2) Iskolánk keresztyén egyházi intézmény. Hivatását, céljait csak akkor töltheti be, ha külső és belső rendjében, megnyilatkozásaiban a Szentírás tanításának és Jézus Krisztus példájának követésére törekszik. Iskolánk minden tagjának diákjának, tanárának és más dolgozójának komoly felelőssége, hogy magatartásával és cselekedeteivel példát mutasson a környező társadalom számára. 3) Kötelessége, hogy pedagógus felügyelete mellett közreműködjön osztálytermének, saját környezetének a rendben tartásában (az iskolapad tisztán tartása, teremrendezés), a rendezvények, tanítási órák elő készítésében, lezárásában. 4) Kötelessége, hogy a balesetvédelmi szabályzatokban meghatározott módon használja az iskola berendezéseit. 5.) Adja meg a tiszteletet az iskola tanárainak s más dolgozóinak! Tanúsítson megbecsülést végzett munkájuk iránt! Az iskolai közösség tagjainak tetteiben és szóbeli megnyilatkozásaiban érvényre kell jutni a tiszteletnek, a szeretetnek és a mértéktartásnak. Kerülni kell a tettleges durvaságot, az alantas és trágár beszédet, azaz minden olyan megnyilatkozást, mely a közösség tagjait zavarja, megbotránkoztatja vagy sérti, esetleg lelki sérülést okoz. 6) Vegyen részt a kötelező és választott foglalkozásokon és szakmai gyakorlatokon. 7) Óvja saját és társai testi épségét, egészségét, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlelt, továbbá - amennyiben állapota lehetővé teszi - ha megsérült. 6

7 V. AZ EÖTVÖS JÓZSEF KÖZÉPISKOLA MUNKARENDJE Az iskola éves munkarendjét a tantestület, szülői munkaközösség és a diákönkormányzat határozza meg az iskolavezetés javaslata alapján. A tanítás nélküli munkanapok időpontjait a tanév kezdetekor kell meghatározni. 1) Az iskolakezdés és a mulasztás igazolásának szabályai: a) A tanítás 7.05-kor kezdődik. Legkésőbb 10 perccel az órarendben előírt első foglalkozás előtt minden tanulónak és tanárnak meg kell érkezni az iskolába. A késéseket az osztályfőnök az ellenőrzőben jelzi a szülőknek. Az első óra előtti késéseket a portás bejegyzi az ügyeletesi naplóba. b) A tanítási óráról való indokolatlan távolmaradás igazolatlan mulasztás. c) Ha a tanuló a tanórai foglalkozás kezdetére nem érkezik meg, az késésnek számít, amit igazolnia kell. A késések ideje összeadódik. Amennyiben ez az idő eléri a tanórai foglalkozás idejét, a késés egy igazolt vagy igazolatlan órának minősül. Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról. d) A tanítási órák becsengetéstől kicsengetésig tartanak. Ezt mind a tanulók, mind a tanárok kötelesek figyelembe venni. Az Eötvös József Középiskola csengetési rendjét az 1. sz. melléklet tartalmazza. e) A tanítási óra alóli felmentés nem hiányzás, de abban az esetben, ha a tanuló nem a felmentésben kijelölt vagy engedélyezett helyen tartózkodik a felmentés ideje alatt, akkor az mulasztott órának számít. f) Hiányzás esetén a tanuló az iskolába érkezés után 10 tanítási napon belül igazolja mulasztását az ellenőrző könyvben. Ha a tanuló a távolmaradását 10 tanítási napon belül nem igazolja, mulasztott óráit az iskola igazolatlannak tekinti. Az iskolából való távolmaradást évente legfeljebb három napot a szülő személyesen vagy az ellenőrző könyv útján kérhet az osztályfőnöktől, több napra írásban az iskola igazgatójától kaphat engedélyt. A szülő utólag nem igazolhatja gyermeke hiányzását, a hiányzás kezdetekor köteles értesíteni az iskolát. A diáknak lehetősége van arra, hogy nyelvvizsgája és országos versenyek előtt egy napot otthon, tanulással tölthessen. Ezeket a napokat az osztályfőnök igazolja, és nem számítja be a hiányzásba. A hivatalos iskolai távollétek sem minősülnek hiányzásnak. 2) A tanuló egy napon két témazáró dolgozatnál vagy egy témazáró és két nem témazáró jellegű írásbeli számonkérésnél többet nem írhat. A témazáró dolgozatot a tanár a megírás előtt legalább egy héttel köteles bejelenteni. Az írásbeli számonkéréseket 10 munkanapon belül ki kell osztani a tanulónak. Amennyiben ez nem történik meg, akkor a tanulónak joga van eldönteni, hogy kéri-e az írásbeli számonkérésre kapott érdemjegyet (az egészségügyi okokból történő késedelem kivételével). 3.) Tanuló szobai foglalkozásokat a 7. és 8. évfolyamos tanulók részére szervezünk. A felvétel iránti kérelmeket a tanulónak a szülők aláírásával, 8. osztályos tanulók esetén június 15-ig, 7. osztályos tanulóknak pedig a beiratkozás alkalmával kell benyújtani. Maximálisan felvehető létszám 30 fő. Túljelentkezés esetén előnyben részesülnek: HHH tanuló vidéki tanulók testvére(i) intézményünkben tanul(nak). 4.) Az iskola területét tanítási időben a tanuló osztályfőnöke engedélyével, a szülő írásbeli kérésére az osztályfőnök által kiadott kilépő felmutatásával hagyhatja el. 7

8 5.)Testnevelés órán felmentés csak orvosi vagy szülő igazolás esetén kapható. Az a tanuló, aki felszerelés nélkül jelenik meg a testnevelés órán az ellenőrző könyvbe beírt szülői igazolása, tanévenként legfeljebb három alkalommal következmények nélkül felmentést kaphat a tanórai munka alól. Minden további felszereléshiány (felmentés hiányában) elégtelen osztályzatot von maga után 6.) A tantermi rend szabályai, a hetes feladatai: a) Becsengetés után tíz perccel a hetes kötelessége az igazgatóhelyettesnek jelenteni, ha a szaktanár nem érkezett meg az órára. b) Az osztályfőnök által kijelölt hetes kötelessége a tábla tisztán tartása, a szünetekben a szellőztetés, az óra elején a tanulók számbavétele, a rendkívüli esemény jelentése, a tanítás után a tanterem rendjének ellenőrzése. A munkát osztályonként két hetes végzi, az osztott csoportoknak külön heteseik vannak. c) Minden tanuló köteles padját tisztán tartani, az utolsó óra után székét a takarítás megkönnyítésére a padjára feltenni. A hetesnek vagy a kijelölt tanulónak az utolsó óra után az ablakokat be kell zárni, a villanyt le kell kapcsolni. Az adott teremben utolsó órás csoport/osztály felelős a tanterem rendjéért. d) Minden osztály felelős a tanterméért, annak a közerkölcsöt nem sértő díszítéséért, rendben tartásáért. e) Amennyiben a hetes nem megfelelően látja el feladatát, akkor az osztályfőnök felelősségre vonja, adott esetben bünteti. f) Fegyelmezési problémák miatt a tanár nem büntetheti a diákot a tanóráról való kiküldéssel. g) Az órai foglalkozásokon tilos minden, az órai munkát és a munkafegyelmet zavaró tevékenység (pl. rágógumizás). h) Tanítási órára mobiltelefont a tanóra védelme érdekében csak kikapcsolva szabad bevinni, s azt az óra alatt bekapcsolni tilos. A mobiltelefonokat a tanítás ideje alatt kikapcsolt állapotban kell tartani! A tanítási időben bekapcsolt mobiltelefont a szaktanár köteles elvenni és az igazgatói irodában leadni. A leadott mobiltelefon kizárólag a szülő szóbeli kérésére adható vissza. A második alkalommal bekapcsolva tartott mobiltelefon a tanév végeztével adható vissza. 7) Az óraközi szünetek szabályai: a) Szünetekben az ügyeletes tanár rendelkezéseit be kell tartani. b) Szünetekben a tanulók a folyosón, az aulában, illetve kizárólag a saját tantermükben, jó idő esetén a nagyszünetben az udvaron tartózkodhatnak, de a tanóráról nem késhetnek el. Az iskola területét csak az osztályfőnök vagy az iskolavezetés írásbeli engedélyével (kilépővel) hagyhatják el. c) A tornateremben, a szaktantermekben és a szertárakban csak az illetékes tanár jelenlétében tartózkodhatnak a tanulók. d) A folyosókon, lépcsőházban a diákok ne lármázzanak, ne játsszanak testi épségüket veszélyeztető vagy rongálást okozó játékokat. A szaktantermek előtt órára várakozó tanulók biztosítsák az akadálytalan közlekedést. e) A társas kapcsolatokban tilos az iskolában minden olyan testi érintkezés, ami mások ízlését, szemérmét sérti. f) A hétköznapi viseletben a tisztaság, a mértékletesség és az egyszerűség legyen a mérvadó. Tilos a hivalkodó, a feltűnő és hiányos öltözék. A díszítő és szépítőszerek, testékszerek használata (pl. a fiúk fülbevaló viselése), valamint a testfestés és a tetoválás viselése a tanítási időben nem megengedett. Az iskola elvárja tanulóitól a tiszta és ápolt hajviseletet. A hajviseletet úgy kell kialakítani, hogy az ne utaljon valamiféle társadalmi csoporthoz való tartozásra. A haj hosszúsága legyen egyenletes, színe pedig az eredeti, természetes szín. 8

9 8) A Közoktatási törvényben meghatározott térítési díj és tandíj fizetése az Eötvös József Középiskola pénztárába történik két részletben vagy a tanuló, illetve szülője kérésére havonta. 9) A tanulói jogviszonnyal nem rendelkező, érettségi vizsgára jelentkezők, a közoktatási törvény 1993.évi LXXIX. törvény értelmében vizsgadíjat kötelesek fizetni, a díj meghatározása igazgatói határozat alapján történik. Az érettségi vizsgára való jelentkezésük csak így érvényes. A vizsgadíj befizetése az Eötvös József Középiskola pénztárába történik. 10.) Az iskola területén bármely hirdetést, plakátot csak igazgatói engedéllyel lehet elhelyezni. VI. BALESETVÉDELEM a) A tanév megkezdésekor minden tanulónak baleset- és tűzvédelemi oktatáson kell részt vennie. Az oktatást az első osztályfőnöki órán tartjuk az iskola baleset- és munkavédelmi felelősének irányításával. b) A számítástechnikai, könyvtári, és a testnevelési foglalkozás megkezdése előtt évente egy alkalommal munkavédelmi oktatásban is részt kell venni a tanulóknak. c) Az iskolában üzemelő tanműhelyekben az adott területre vonatkozó munka-, baleset- és tűzvédelmi előírások érvényesek. Ezen előírások ismertetése és betartatása a tanműhelyi foglalkozásért felelős szakoktató feladata. d) A tanulók az általuk észlelt baleseteket, balesetveszélyes helyzeteket azonnal kötelesek jelezni az iskola valamely felnőtt dolgozójának. e) Ha tűz van, riasztásra a folyosókon és a termekben kifüggesztett rend szerint kell elhagyni az épületet. A menekülési irányokat minden tanév elején az osztályfőnök ismerteti tanítványaival. VII. VAGYONVÉDELEM, KÁRTÉRÍTÉS A tanuló köteles az iskola vagyontárgyainak, az oktatás során rábízott felszerelési tárgyaknak, taneszközöknek, műszereknek az állagát megóvni. Gondatlanságból eredő kár esetén a tanuló kártérítésre kötelezhető. a) A társadalmi tulajdon megbecsülése és védelme, az egyéni tulajdon tiszteletben tartása minden tanulóra nézve kötelező. b) A társadalmi vagy egyéb tulajdonban gondatlanságból okozott károkért a tanuló anyagilag, a szándékos károkozás esetén pedig anyagilag (a teljes kár megtérítése mellett) és fegyelmileg is felel. c)a tantermekben elhelyezett készülékeket tanulók nem kapcsolhatják be, nem működtethetik. d) Az iskola éttermében órától ig lehet ebédelni. Az étteremben a sorakozás csendben, az ebédeltetésért felelős személy irányításával történik. e) Az iskola könyvtárát a nyitvatartási idő alatt kölcsönzés és helyben olvasás céljára igénybe lehet venni, az ott lévő számítógépeket használni. f) A számítástechnika termek számítógépeit a számítástechnikát tanítók engedélyével és felügyeletével lehet igénybe venni. g) Váltócipőt, kabátot, köpenyt csak a zárható osztálytermi szekrényben szabad tartani. A szabadon hagyott személyes tárgyakért az iskola nem vállal felelősséget. 9

10 h) Ünnepélyeken és egyéb közös rendezvényeken a tanuló az iskolába - rendezvényre - érkezéstől a távozásig az egyenruhát (lányok: sötét szoknya vagy szövetnadrág, matrózblúz; fiúk: sötét öltöny, fehér ing, sötét cipő) köteles viselni. i) Az ellenőrző hivatalos okmány. A tanulók mindennap kötelesek azt magukkal hozni és pontosan vezetni. Amennyiben a tanulók nem hozzák rendszeresen magukkal az ellenőrző könyvet, azt az osztályfőnök a magatartás minősítésekor figyelembe veszi. j) Az iskola egész területén (beleértve az iskolába érkezéstől az onnan való távozásig az iskolai élet különböző helyszínei közötti közlekedést is), valamint az iskola területén kívüli iskolai rendezvények alatt tilos a dohányzás - a kábító hatású szerek és szeszesital tárolása és fogyasztása, valamint ezen szerek hatása alatti megjelenés. Továbbá tilos a kábító hatású szerek fogyasztására utaló, valamint a tiltott, rasszista és egyéb gyűlöletet szító jelképek használata. k) Pénzt, értéktárgyat a tanuló csak saját felelősségére hozhat az iskolába. Testnevelés óra ideje alatt ezek őrzéséről saját magának kell gondoskodnia. Elveszett értékekért az iskola felelősséget nem vállal. l) Tilos az iskolai foglalkozásokon a mobiltelefon használata. Mobiltelefont mindenki csak saját felelősségére hozhat az iskolába. m) A tornateremben, edzőteremben a tanuló mozgással, testedzéssel egybekötött tevékenység céljából csak tanári felügyelettel tartózkodhat. n) A tanulók az iskolai büfé szolgáltatásait minden szünetben igénybe vehetik. A büfé szolgáltatásainak igénybevétele miatt a tanulók a tanórákról nem késhetnek el. o) Bérletek, igazolások ügyében a titkárságon hivatalos időben lehet intézkedni. A tanári folyosón kizárólag ügyintézés, a tanárokkal való kapcsolattartás céljából tartózkodhatnak tanulók. p) A talált tárgyakat a portán kell leadni, illetve lehet átvenni. VIII. A TANULÓK MUNKÁJÁNAK ÉRTÉKELÉSE A tanulók munkájának értékelését minden esetben közölni kell az érintettel. Tanév végén a kitűnő, a jeles tanulók jutalmat kaphatnak, amelyet az iskola igazgatója ad át ünnepélyes keretek között. 1.) Elismerések Kiemelkedő tevékenységért az iskolánk tanulói, közösségei és csoportjai jutalmazásokban részesülhetnek. A jutalmazások formái: Szaktanári dicséret: odaítélését a szaktanár határozza meg. Adható az adott tantárgyban elért versenyeredményekért, kutató- vagy sorozatos gyűjtő munkáért, folyamatos kiemelkedő tanulmányi munkáért, szakköri, szertárosi, stb. munkáért; Osztályfőnöki dicséret: odaítéléséről az osztályfőnök dönt, adható több dicséret alapján, vagy egyszeri közösségi munkáért; Igazgatói dicséret: tanulmányi városi, megyei, országos versenyen elért helyezetteknek, valamint minden más esetben, amikor a tanuló kiemelkedő teljesítmény nyújt. Nevelőtestületi dicséret: a nevelőtestület szavazata alapján, tanév végén adható. A jutalmak formái: könyvjutalom, tárgyjutalom, oklevél. Az osztályfőnök javaslata alapján a tantestület dönt a fenti jutalmak odaítéléséről az alábbi érdemekért: kiemelkedő tanulmányi eredmény, példamutató szorgalom, hiányzásmentes tanév, versenyeken, pályázatokon való eredményes részvétel, az iskola érdekében végzett tevékenység, kiemelkedő sport- és művészeti tevékenység. 10

11 2.) Elmarasztalások a) Fegyelmező intézkedések: - Szóbeli figyelmeztetés - Írásbeli figyelmeztetések: Szaktanári figyelmeztetés Osztályfőnöki figyelmeztetés: odaítéléséről az osztályfőnök dönt a fegyelmi vétségek alapján, de adható egyszeri vétségért, figyelembe véve annak nagyságát. Javaslatot tehet rá az osztályban tanító szaktanár is. Igazgatói figyelmeztetés. - Írásbeli megrovás: Osztályfőnöki megrovás: 1 alkalommal adható egyszeri vétségért, figyelembe véve annak nagyságát és várható hatását, vagy ha a tanuló sorozatos kisebb fegyelemsértésekkel elérte a fokozatot. Igazgatói megrovás. b) Fegyelmi büntetések: megrovás, szigorú megrovás, áthelyezés másik osztályba vagy iskolába amennyiben a másik iskola igazgatójával az átvételről szóló megállapodás megszületett, eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától kizárás az iskolából (tanköteles tanuló esetében nem alkalmazható). A fegyelmi büntetések végrehajtása maximum 6 hónapra felfüggesztethető. 3.) A fegyelmi eljárás rendje a) A fegyelmi eljárás megindításáról - az indok megjelölésével a tanulót, s kiskorú szüleit értesíteni kell a tárgyalás előtt legalább 1 héttel. A fegyelmi eljárást 30 napon belül, lehetőleg egy tárgyalás során le kell zárni. b) A fegyelmi tárgyalást 5 tagú fegyelmi bizottság vezeti le, melynek tagjai: fegyelmi bizottság elnöke, igazgató, osztályfőnök, DÖK képviselője, az érintett osztály egy tanulóinak képviselője. c) A fegyelmi tárgyalás menete: 1. a tanulót figyelmeztetni kell jogaira; 2. ismertetetni kell a terhére rótt kötelességszegést; 3. be kell mutatni a rendelkezésre álló bizonyítékokat; 4. lehetőséget kell adni véleménynyilvánításra, bizonyítási indítványok megtételére, iratbetekintésre; 5. ki kell kérni a DÖK véleményét; 6. fegyelmi határozat meghozatala; 7. a rendelkező rész, és az indoklás szóbeli kihirdetése, annak 7 napon belüli kiküldése írásban. 11

12 IX. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 1. A házirend a fenntartó részéről történt elfogadást követően, a kihirdetésével lép hatályba, és visszavonásig érvényes. 2. A házirend egy példánya megtalálható a tanári szobában, a könyvtárban, az osztályfőnököknél és az iskolai honlapon. 3. A házirendet az osztályfőnökök minden tanév első napján ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. A házirendet minden, az iskolába felvett tanuló a beiratkozás napján megkapja. 4. A házirend módosítására bármely tanuló, pedagógus, dolgozó írásban tehet javaslatot a diákönkormányzatnál, vagy az iskola igazgatójánál. Az így beterjesztett javaslatról 30 napon belül a nevelőtestület dönt. 5. Jelen házirend tartalmával és értelmezésével kapcsolatosan bárki fordulhat kérdéssel az intézmény igazgatójához, helyetteséhez, valamint a diákönkormányzat vezetőjéhez. 6. Jelen házirend kihirdetéséről az intézmény vezetője a jóváhagyást követő 5 munkanapon belül az osztályfőnökökön keresztül gondoskodik. 7. Jelen házirendet elfogadta a nevelőtestület, elfogadásakor egyetértési jogát gyakorolta a szülői szervezet, a DÖK. A házirend a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti az eddigi házirend. Heves, szeptember 1. 12

13 X. MELLÉKLETEK 1. számú melléklet AZ EÖTVÖS JÓZSEF KÖZÉPISKOLA CSENGETÉSI RENDJE Becsengetés Kicsengetés 0. óra óra óra óra óra óra óra óra óra számú melléklet AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR KÖLCSÖNZÉSI ÉS NYILVÁNTARTÁSI RENDJE 1. A könyvtárat az intézmény dolgozói és tanulói vehetik igénybe. 2. A szolgáltatások használóinak körét az iskola igazgatója bővítheti. 3. A könyvtár használata ingyenes. 4. A könyvtári állomány nagyobbik hányada kölcsönözhető, illetve részben kölcsönözhető, kisebbik része csak az olvasóteremben használható. 5. A kölcsönözhető könyvek körét a könyvtáros határozza meg. 6. Részben kölcsönözhetők pl. a folyóiratok, szótárak, az 1-1 példányban található dokumentumok. 7. Nem kölcsönözhetők pl. a könyvritkaságok, régi könyvek. 8. A dokumentumok kölcsönzési időtartama: 28 nap. 9. A részben kölcsönözhető dokumentumok esetén a kölcsönzési időt minden esetben a könyvtáros és az olvasó megállapodása határozza meg. 10. A kölcsönző tanuló anyagilag is felel a dokumentumok megrongálásával, vagy elvesztésével okozott kárért. Az elveszett vagy megrongált dokumentumot a tanuló köteles egy kifogástalan, azonos példánnyal pótolni. Ennek hiányában a dokumentum mindenkori beszerzési értékét kell megtéríteni és az összeget az iskola pénztárába kell befizetni. Az ily módon befizetett pénzösszeg kizárólag újabb könyvtári dokumentum beszerzésére használható fel. 11. Tanulói jogviszony megszűntetése csak a fennálló könyvtári tartozás rendezése, és a könyvtáros erről adott igazolása után történhet. 12. A könyvtár a bejáratához kifüggesztett időpontban tart nyitva, ebben az időben van lehetőség a kölcsönzésre és az olvasóterem használatára. 13. Tanítási szünetben a könyvtár zárva tart. 13

14 3. számú melléklet A SZÁMÍTÓGÉPTEREM RENDJE 1. A számítógépteremben és az adatrögzítő helyiségekben a jogosultakon kívül más nem tartózkodhat. Más személyek benntartózkodását az igazgató engedélyezheti. 2. Üzemidőn kívül az ajtókat zárva kell tartani, és a kulcsokat le kell adni. A gépterem kulcsát csak a kijelölt személyek kaphatják meg. Idegen csak felügyelet mellett tartózkodhat a gépteremben. A gépterem áramtalanításáért a kijelölt személy a felelős. 3. A gépteremben az esztétikus, higiénikus, folyamatos munkavégzés feltételeit kell megőrizni. A rend megtartásáért és a biztonságos műszaki üzemeltetésért a kijelölt személy a felelős. 4. A gépterembe ételt, italt bevinni és ott elfogyasztani szigorúan TILOS! 5. A gépteremben tüzet okozó tevékenységet folytatni szigorúan TILOS! 6. A berendezések belsejébe nyúlni TILOS! Bármilyen nem a gépkezeléssel összefüggő beavatkozást csak a gépterem kezelője és a szervizek szakemberei végezhetnek. 7. A számítógépeket csak rendeltetésszerűen lehet használni. 9. Az elektromos hálózatba más - nem a rendszerekhez, illetve azok kiszolgálásához tartozó - berendezéseket csatlakoztatni nem lehet. 10. A gépteremben elhelyezett jelzőberendezések (klíma, tűz- és betörésjelző) műszaki állapotát folyamatosan figyelni kell, és bármilyen rendellenességet azonnal jelenteni kell a működésükért felelős megbízottaknak. 11. A számítógép-javítást, illetve bármilyen beavatkozást a szükséges műszaki feltételek, a balesetmentes használat, a szakszerűség, a vonatkozó érintésvédelmi szabályok és az esztétikai követelmények figyelembe vételével kell végezni. 12. Tilos: a számítógépek hardver és szoftver beállításait módosítani, a telepített operációs rendszer és más alkalmazói program működési paramétereit, jellemzőit megváltoztatni, mások adatait és munkáit elolvasni, letörölni, módosítani, valamint bármilyen módon a jogosultságokat kijátszani, a védelmi rendszert feltörni. 13. Meghibásodás vagy rendellenes működés esetén azonnal értesíteni kell a szaktanárt. 4. számú melléklet A TORNATEREM RENDJE 1. A tornaterembe a tanulók csak tanári felügyelettel tartózkodhatnak. 2. Testnevelés órán csak sportfelszerelésben vehet részt a tanuló.. 3. Sportfoglalkozásokon tilos minden olyan testékszer viselése, amely balesetet okozhat. 4. A tornateremben csak váltócipőben lehet tartózkodni. 14

15 5. számú melléklet AZ ISKOLAI TANMŰHELYEK HÁZIRENDJE A) BEVEZETŐ 1. A szakmai gyakorlat tanításának alapvető feladata: mindazon ismeretek, jártasságok, készségek fejlesztése, amelyeket a szakmai elméleti órákon sajátítottak el a tanulók a munkavégzéshez szükséges munkavédelmi, baleset megelőzési, tűzvédelmi, környezetvédelmi és egészség-megőrzési előírások megismerése és alkalmazása korszerű szakmai műveltség nyújtása, a majdani munkavállalásra, vállalkozásra történő felkészítés. A tanműhelyekben egyrészt az alapfeladatokat ellátó alapképzés, másrészt a teljes körű gyakorlati képzés folyik. 2. Házirendünk területileg érvényes az Eötvös József Középiskola területén működő (Heves, Dobó út 29. sz. alatti) tanműhelyekre. 3. A szakképzés gyakorlati oktatási feladatainak speciális volta miatt az elméleti oktatásra vonatkozó szabályozásoktól eltérő témákat külön tanműhelyi (gyakorlati képzési) házirendben rögzítjük. 4. A házirend betartása az iskola tanulóinak, intézményünk valamennyi dolgozójának, valamint az intézmény területére belépő személyek számara kötelező. 5. A tanműhelyek házirendje az alábbi szakmákra, szakmacsoportokra terjed ki: Festő, mázoló és tapétázó szakma Kőműves szakma Női szabó szakma Növénytermesztési gépüzemeltető és gépkarbantartó szakma Szerkezetlakatos szakma Autószerelő szakma Mezőgazdasági gépésztechnikus szakma A házirend előírásai vonatkoznak a pályaorientációs, szakmai előkészítő, szakmai alapozó gyakorlati oktatásban részt vevő szakiskolai és szakközépiskolai tanulókra is. B) A TANMŰHELYEK MUNKARENDJÉVEL, A FOGLALKOZÁSOK RENDJÉVEL, HELYISÉGEINEK, ESZKÖZEINEK HASZNÁLATÁVAL, A TANULÓBALESETEK MEGELŐZÉSÉVEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK, ES A TANULÓK EZEKKEL KAPCSOLATOS KÖTELEZETTSÉGEI 1. A tanműhelyek, gyakorlóhelyek munkarendje: Valamennyi műhelyre vonatkozik, hogy - a foglalkozások ideje napi 7 óra - a foglalkozások a munka jellegétől függő óraközi szüneteket tartalmaznak - ha a napi gyakorlati képzési idő meghaladja a négy és fél órát, a tanuló részére legalább 30 perc megszakítás nélküli szünetet kell biztosítani a képzési időn belül A foglalkozási idők megkezdése előtt legalább 10 perccel munkaruhában kell megjelenni a gyakorlati oktatás helyszínén, ahol a terembe a szakoktató engedi be a tanulókat A tanműhely (gyakorlati képzés helyszínét) területét elhagyni csak szakoktató írásbeli engedélyével szabad. 15

16 2. A tanműhelyek használatának rendje az adott helyiségben kerül kifüggesztésre Ételt és italt a tanműhelyekbe bevinni szigorúan tilos. Étkezni kizárólag a foglalkozások közötti szünetekben, a kijelölt helyen szabad Az egyes tanműhelyek helyiségrendjét a szakoktatók ismertetik a tanulókkal a gyakorlat első munkanapján. 3. A gyakorlati feladatokat a szakoktató, a foglalkozást vezető utasításai szerint kell elvégezni. A munkavégzés szabályaira az elméleti órák rendje vonatkozik. 4. A munkavégzéshez, tanuláshoz segítség kérhető a szakoktatótól. 5. A foglalkozásokon a tanulónak olyan magatartást kell tanúsítania, amellyel maga, tanulótársa, a gyakorlóhely, a munkahely dolgozóinak testi épségét, egészségét nem veszélyezteti, az intézmény jogszerű működését nem akadályozza. A tanulótársakat a tanulásban, gyakorlásban, a szakoktatókat a munkájuk végzésében akadályozni nem szabad. 6. A tanulónak a foglalkozások előkészítésében, befejezésében a foglalkozást vezető utasítása szerint kell eljárnia. 7. A gyakorlati foglalkozás óráinak befejezése után a gyakorlóhelyen csak a szakoktató engedélyével szabad tartózkodni. 8. A foglalkozásokról való távolmaradás, hiányzás igazolásának szabályai megegyeznek az elméleti órákra vonatkozó előírásokkal. 9. A tanulok testi épségének, egészségének megőrzése érdekében szükséges előírások szabályai megegyeznek az elméleti órákra vonatkozó előírásokkal Eltérő rendelkezés, hogy: - a védő óvó előírások oktatásának megtörténtét a munkavédelmi oktatási naplóban rögzíteni kell - minden új tananyag, munkafázis oktatása, ismertetése, gyakorlásának megkezdése előtt az előírt oktatást kell tartani, melyet a tanuló a munkanaplójában köteles rögzíteni - munkavédelmi oktatás szükséges továbbá új helyszínen történő munkavégzés megkezdése előtt is Munkavégzésre a munkaterületre rendszeresített munkaruhában szükséges megjelenni. A munkaruha épségéről, tisztántartásáról a tanuló köteles gondoskodni Munkavégzés, gyakorlás csak a szakoktató jelenlétében, felügyelete mellett történhet Munkavégzéshez az előírt védőeszköz, egyéni védőfelszerelés használata kötelező! 13. Az öltözködés rendje a tanműhelyekben kifüggesztettek alapján történik. C) A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK, A FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK ALKALMAZÁSÁNAK ELVEI Megegyezik az elméleti oktatásra vonatkozó szabályozással. D) A JOGSZABÁLYILAG MEGHATÁROZOTT TANULÓI JOGOK GYAKORLÁSÁNAK MÓDJA Megegyezik az elméleti oktatásra vonatkozó szabályozással. 16

17 6. számú melléklet ALAPELVEK AZ EÖTVÖS JÓZSEF KÖZÉPISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELI ELJÁRÁSÁT ILLETŐEN I. A FELVÉTELI PONTOK SZÁMÍTÁSA GIMNÁZIUMI KÉPZÉS 1. Hatévfolyamos gimnáziumi osztály Felvételi vizsgát nem tartunk. A felvételi eljárás során az általános iskola 5. osztály év végi és a 6. osztály félévi eredményét vesszük figyelembe az alábbi tantárgyakból. Magyar nyelv Magyar irodalom Matematika Történelem Idegen nyelv Természetismeret Elérhető maximális pontszám: 60 pont. 2. Általános tantervű gimnáziumi osztály Felvételi vizsgát tartunk. A felvételi eljárás során a központi írásbeli felvételi vizsga eredménye és az általános iskola 7. osztály év végi és a 8. osztály első félévi eredményét vesszük figyelembe az alábbi tantárgyakból. Magyar nyelv Magyar irodalom Matematika Történelem Idegen nyelv Fizika Kémia Biológia Földrajz Szabadon választott tárgy Tantárgyak alapján elérhető maximális pontszám: 100 pont. Központi írásbeli felvételi vizsgán elérhető maximális pontszám: 100 pont. Elérhető maximális pontszám: 200 pont 17

18 3. Belügyi rendészeti ismeretekkel bővített gimnáziumi osztály Felvételi vizsgát tartunk. A felvételi eljárás során a központi írásbeli felvételi vizsga eredménye és az általános iskola 7. osztály év végi és a 8. osztály első félévi eredményét vesszük figyelembe az alábbi tantárgyakból. Magyar nyelv Magyar irodalom Matematika Történelem Idegen nyelv Fizika Kémia Biológia Földrajz Szabadon választott tárgy Tantárgyak alapján elérhető maximális pontszám: 100 pont. Központi írásbeli felvételi vizsgán elérhető maximális pontszám: 100 pont. Elérhető maximális pontszám: 200 pont Az osztályban folyó speciális testnevelési oktatás és önvédelmi képzés miatt a tanulóknak testnevelési alkalmassági vizsgán is részt kell venniük. A testnevelési alkalmassági vizsga követelményei: Karhajlítás (vállszéles támasz előre néző ujjak, 90 -os karhajlítás és teljes nyújtás) 30 mp alatt o Fiú 20 ismétlés o Lány 15 ismétlés Felülés (bordásfal 3. fokába akasztott láb, 90 -ban behajlított térd, tarkón összefogott kéz, minden felülésnél a könyök érinti a térdet) 60 mp alatt o Fiú 45 ismétlés o Lány 35 ismétlés Törzsemelés (hason fekvésben a bordásfal alsó fokába beakasztott láb, tarkón összefűzött kéz és minden emelés alatt a könyök összeér az arc előtt) 60 mp alatt o Fiú 55 ismétlés o Lány 45 ismétlés Ingafutás (egymástól 10 m-re húzott vonal között négyszer futás oda-vissza, lábbal mindig érintve a vonalat) 4x10m o Fiú 10,5 mp o Lány 11,5 mp Kötélmászás (állásból indulva mászó kulcsolással a kötél tetején levő csomó megérintésével) o Fiú 12 mp o Lány időhatár nélkül Minden próba esetében a meghatározott szintek a minimumot jelentik. Alkalmatlan az a jelentkező, aki egytől több próbát nem teljesít a meghatározott minimumnál jobban. Az alkalmassági vizsgán alkalmatlan minősítést kapott tanuló nem nyerhet felvételt a belügyi rendészeti ismeretekkel bővített gimnáziumi osztályba. 18

19 SZAKKÖZÉPISKOLAI KÉPZÉS Felvételi vizsgát nem tartunk. A felvételi eljárás során az általános iskola 7. osztály év végi és a 8. osztály első félévi eredményét vesszük figyelembe az alábbi tantárgyakból. Magyar nyelv Magyar irodalom Matematika Történelem Idegen nyelv Fizika Kémia Biológia Földrajz Szabadon választott tárgy Elérhető maximális pontszám: 100 pont SZAKISKOLAI KÉPZÉS Felvételi vizsgát nem tartunk. A felvételi eljárás során az általános iskola 7. osztály év végi és a 8. osztály első félévi eredményét vesszük figyelembe az alábbi tantárgyakból. Magyar nyelv Magyar irodalom Matematika Történelem Idegen nyelv Fizika Kémia Biológia Földrajz Szabadon választott tárgy Elérhető maximális pontszám: 100 pont. II. A RANGSOROLÁS MÓDJA A rangsorolás a felvételi eljárás során szerzett pontszámok sorrendje alapján történik. Pontazonosság esetén előnyben részesül: HHH tanuló testvére(i) az intézményben tanulnak hevesi lakos a belügyi rendészeti ismeretekkel bővített gimnáziumi osztály esetén kiemelkedő, oklevéllel igazolt sportteljesítménnyel rendelkező tanuló 19

20 III. SNI-S TANULÓK ESETÉBEN ALKALMAZOTT SPECIÁLIS SZABÁLYOK A közoktatásról szóló évi LXXIX. Törvény 30. (9) pontjában meghatározott tanulók esetében a szülő által benyújtott kérelemről az igazgató határozatban dönt, a határozat alapja: A tanulóról a szakértői és rehabilitációs bizottság által kiállított szakértői véleményben foglaltak figyelembevétele. A évi LXXIX. Közoktatásról szóló tv. 30. (9) pontjában előírtak. Az SNI-s tanuló az írásbeli vizsga során a szakértői véleményben foglaltak alapján az alábbi kedvezményekre lehet jogosult: o időhosszabbítás (az írásbeli vizsga időtartama tárgyanként 45 perc, ez indokolt esetben megnövelhető), o segédeszköz használata (a tanuló a szakértői vélemény alapján az igazgatói határozatban leírtak szerinti segédeszközt vagy segédeszközöket használhatja a vizsga során), o az értékeléskor az értékelési rendszer egy részlete alóli felmentés (a szakértői véleményben leírtak alapján a vizsgadolgozat értékelésekor bizonyos feladattípusokat a javító tanár nem vesz figyelembe, az ezekre adható pontot az elérhető maximális és a tanuló által elért összpontszámba sem számítja be). A központi írásbeli vizsgára vonatkozó speciális elbírálást minden esetben írásos kérelemben kell igényelni az írásbeliztető intézményben. A kérelmet, valamint a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleményét az írásbeli vizsgára történő jelentkezéskor a jelentkezési lappal együtt kell benyújtani az iskolához. IV. JOGORVOSLATI LEHETŐSÉGEK A központi írásbeli vizsgával kapcsolatos észrevételeket a tanuló a megtekintés napját követő munkanapon, óráig nyújthatja be az iskola igazgatójának címezve. A jelentkezés elutasítása esetén a szülők a döntés ellen jogorvoslattal élhetnek. A jogorvoslati eljárást megindító kérelmet az iskola fenntartójához kell benyújtani, melynek elbírálását a tárgyév június 1-jéig kell elvégezni. 20