A stroke thrombolítikus kezelése Szegedi tapasztalatok
|
|
- Gusztáv Rácz
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 magazin MOTESZ A stroke thrombolítikus kezelése Szegedi tapasztalatok Dr. Dézsi Lívia 1, Dr. Molnár Anna 2, Dr. Sztriha László 1, Dr. Ágoston Zsuzsanna 2, Dr. Sas Katalin 1, Dr. Vécsei László 1 és Dr. Vimláti László 2 1 Szegedi Tudományegyetem, ÁOK, Neurológiai Klinika 2 Szegedi Tudományegyetem, ÁOK, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Tanszék Rövidítések: ACM arteria cerebri media DWI diffúzió súlyozott MR MRA MR angiográfia NIHSS The National Institutes of Health Stroke Scale PWI perfúzió súlyozott MR Bevezetés A stroke a harmadik leggyakoribb halálok és a legtöbb tartós rokkantságot okozó betegség, amely Európában évente 1,4 millió halálesetet okoz. Társadalmi gazdasági súlya is kimagasló: az USA-ban az ischaemias stroke-beteg akut ellátásának költségei USD körül vannak, míg az egészségügyi ellátás, a rehabilitáció költségei, a beteg kiesett jövedelme és a hozzátartozók ápolási költségeinek együttes összege eléri a USDt. Az európai adatok hasonlók: USD, illetve USD körül mozognak. Az USA-ban a stroke ellátásra évente költött összeg eléri a 30 milliárd dollárt, ugyanez az összeg Svédországban 1.9 milliárd dollár. Ezek a költségek a fejlett országok egészségügyi kiadásainak kb. 5%-át teszik ki. A stroke Magyarországon is évtizedek óta a harmadik leggyakoribb halálok, és az egyik leggyakoribb tartós rokkantságot okozó betegség. A stroke ellátás globális költségeire vonatkozó hazai adatok nem állnak rendelkezésünkre. A stroke típusai A stroke az agymûködés vérellátási zavara által okozott, globális vagy fokális neurológiai diszfunkcióval jellemezhetõ, gyorsan kialakuló klinikai tünetegyüttes, amely több mint 24 órán keresztül áll fenn vagy már korábban halált okoz, és amelynek bizonyíthatóan nincs más oka, mint az agyi érrendszerben kialakult elváltozás. Amennyiben a neurológiai kórjelek 24 órán belül megszûnnek, átmeneti agyi vérkeringési zavarról (Transiens Ischaemias Attak, TIA) beszélünk. Az agyi érkatasztrófák 83%-a ischaemias eredetû, a többi vérzéses (intracranialis, subarachnoidalis vérzés). Ischaemias stroke-nak az elégtelen agyi véráramlás következtében kialakuló cerebro-vascularis kórképeket nevezzük, melynek egyik leggyakoribb kóroka az atherothrombosis (20%), ami súlyos, hemodinamikailag szignifikáns szûkületet, artériából artériába történõ embolizációt, illetve teljes érelzáródást okozhat. A második leggyakoribb ok a szív-eredetû embólia, pl. pitvarfibrillatio vagy myocardialis ischaemia miatt (20%). A hemodinamikai mechanizmust illetõen a szisztémás tényezõk mellett a már meglévõ érszûkület játszik kóroki szerepet. A kis erek keringészavarából adódó lacunaris stroke, ami az ischaemias stroke-ok 25%-áért felelõs, kórok szempontjából heterogén csoport, ahol a thrombusképzõdés meghatározó szerepet játszik Az ischaemias stroke ritkább okai a carotis dissectio, a nyaki lágyrészek irradiatioja, zsírembólia, légembólia, szimpatomimetikus hatású kábítószerek (LSD, heroin), arteritis és moya-moya betegség. A stroke alcsoportjainak korai elkülönítése továbbra is nehéz. Mintegy 30%-ra tehetõ azon stroke-esetek aránya, amelyekben a részletes átvizsgálás sem képes tisztázni a stroke pontos okát (cryptogen stroke). Az akut kivizsgálás A megfelelõ kezelési mód kiválasztásában lényeges az érintett agyi régió véglegesen károsodott (infarceálódott), valamint a környezõ, többé-kevésbé hypoperfundalt de még megmenthetõ rész kiterjedésének (penumbra: az infarcealt terület (core) környezetében lévõ, morfológiailag intakt, de reverzibilis funkcionális károsodást szenvedett agyterület, brain at risk ) meghatározása. A modern képalkotó eljárások képesek a penumbra leképezésére, és általuk kiválasztható a megfelelõ kezelési mód. Az új terápiás lehetõségek, mint az ischaemias agyszövet védelme (neuroprotectio) vagy az elzáródott artéria megnyitása (rekanalizáció, thrombolízis) elsõsorban ennek a megmentésére irányulnak. A thrombolízis lényege az eret elzáró thrombus vagy embolus feloldása. Stroke-ban ez elsõ és számos centrumban egyetlen képalkotó vizsgálat a koponya CT, ami alkalmas az akut vérzés kizárására, továbbá lehetõséget nyújt a korai infarctusos jelek hyperdens media jel, a szürke- és fehérállomány denzitás különbségének eltûnése, diszkrét térszûkület révén az infarctus kiterjedésének felbecsülésére. A CT-angiográfiás vizsgálat kimutatja a nagyobb véredények esetleges elzáródását. A koponya MRI pontosabb képet ad az ischaemias stroke-ról és alkalmas az in- 1
2 MOTESZ magazin 1. ábra. A diffúziós-perfúziós mismatch. A diffúziós súlyozott MRI-n (DWI) egy kis kiterjedésû vascularis laesio látszik. A perfúziós súlyozott felvételen (MTT mean transit time) nagyobb kiterjedésû laesio látható három órával a tünetek kezdete után (Warach S.: Curr. Contr. Trials Cardiovasc. Med. 2001, 2, 38-44). tracranialis vérzés kimutatására, azonban költsége miatt nem végezhetõ rutinszerûen. A morfológiát leképezõ koponya CT és MR vizsgálatok mellett teret nyernek a funkcionális képalkotó eljárások, mint például a Xenon CT, az agyi SPECT, vagy az arany standardnak tekintett, de mindennapi rutinban nem hozzáférhetõ PET, amely a véráramlást (CBF), az oxigén cerebrális metabolikus rátáját (CMRO 2), az oxigén extrakciós frakcióját (OEF) is méri. Az irreverzibilis szöveti károsodás kimutatására egy központi benzodiazepin receptor ligand, a 11C flumazenil használható. Magas költsége, nehézkessége és nem utolsó sorban idõigényessége miatt ( time is brain ) a klinikai gyakorlatban nem terjedt el, helyette a magas technikai háttérrel bíró stroke centrumokban a perfúziós CT és a diffúziós és perfúziós MR vizsgálatok végezhetõk. A perfúziós CT-nél a multidetektoros spirál CT lehetõvé tette a CT vizsgálat idõfelbontásának nagymértékû javítását, ezáltal lehetségessé vált bizonyos korlátozott agyi régiók sub-secundumos leképezése. A perfúziós CT az agy bizonyos volumenérõl folyamatosan, dinamikus üzemmódban számítógépes adatokat gyûjt, gyors, másodperc körüli scan-idõvel, miközben az agyi keringésen nem diffúzibilis, jódot tartalmazó, a sugárgyengülést markánsan befolyásoló kontrasztbólus halad át. A cerebrális vérvolumen (CBV), a cerebrális vérátáramlás (CBF), az átlagos tranzitidõ (artériás beáramlás és vénás kiáramlás között eltelt idõ: (MTT), a time to peak (TTP) mérhetõk. A sürgõs CT-vizsgálat helyszínén, ugyanazon ülésben történõ, kb percet igénylõ, pontos eredményt adó perfúziós (funkcionális keringési) vizsgálat alkalmas a core és a penumbra helyének, kiterjedésének, jellegzetességeinek megállapítására, és ezzel megalapozza az esetleg bevezetendõ thrombolízis indikációját. A perfúziós-diffúziós súlyozott MRI alkalmas a perfúziós-diffúziós mismatch segítségével a penumbra kiterjedésének meghatározására. Különbözõ tanulmányokban (pl. EPITHET) már bizonyították, hogy helyes MR-kritériumok alapján történõ betegkiválasztás esetén mind az intravénás, mind az intraarteriális thrombolízis hatékony. Minél nagyobb a perfúziós-diffúziós mismatch, annál nagyobb a várható terápiás haszon (1. ábra). Ha a perfúziós eltérés ugyanakkora vagy kisebb, mint a diffúziós, akkor elméletben nem várható a thrombolízistõl jelentõs klinikai javulás. Egyes tanulmányok szerint a perfúziós-diffúziós MRI, a károsodás pontosabb feltérképezése mellett segítséget nyújt a thrombolízis kezelésre alkalmas betegek kiválasztásában: az így kiválasztott és kezelt betegeknél jobb klinikai kimenetelt és alacsonyabb szövõdmény-rátát (intracranialis vérzés) lehet észlelni, mint a korábbi, hagyományosnak mondható rtpavizsgálatokban (ATLANTIS, ECASS, NINDS). Akut stroke esetén MR-vizsgálattal a klinikailag lacunaris stroke-nak minõsíthetõ történések jelentõs részérõl kiderülhet, hogy valójában cardialis vagy arterio-arteriális embolisatióról van szó. Hátrányaként említhetõ, hogy DWI- és PWI-mérési lehetõségekkel rendelkezõ, kellõen gyors MR-készülékek egyelõre döntõen a jól felszerelt, akadémiai intézetekben találhatók, ráadásul bizonyos körülmények mint a beültetett pacemaker, a nyugtalan vagy kritikus állapotú beteg stb. tovább korlátozzák alkalmazhatóságát (8). Egy újabb vizsgálatban az MR angiográfiát (MRA) és a diffúziós MR-t (DWI) használták a mismatch kimutatására. Az MRA/DWI-vel kimutatható mismatch esetén a rekanalizáció három és hat órával a tünetek kezdete után is elõnyösnek bizonyult (5). Bár a kombinált MRA/DWI a sikeres thrombolízis jó prediktorának tûnik, széles körû elterjedése magas ára miatt nem várható. A digitális szubsztrakciós angiográfia (DSA) alkalmas az érelzáródás kimutatására, továbbá lehetõséget ad az invazív radiológiai beavatkozások elvégzésére, pl. embolus retrakció, intraarteriális thrombolízis. Paradigmaváltás Annak felismerése, hogy az akut szakban alkalmazott kezelés igen nagymértékben befolyásolja az ischaemias stroke kimenetelét, szükségszerûen vezetett oda, hogy az akut stroke kezelése ma már a sürgõsségi ellátás körébe tartozik. A modern kivizsgálási lehetõségek, a képalkotó technikák fejlõdése és az alábbiakban ismertetett új terápiás 2
3 magazin MOTESZ lehetõségek bevezetése pedig ezt a változást technikai oldalról tette lehetõvé. Korán megfogalmazódott a gyors felismerés (idõablak), diagnózis és kivizsgálás ( door to CT, door to needle time ), továbbá a szakmai elveket szigorúan követõ beavatkozások és az esetleges szövõdmények kezelésének hátterét biztosító specializált központok létrehozásának az igénye. Ilyen stroke-centrumok évtizedek óta mûködnek világszerte. Mindinkább felismerésre került a lakosság és egészségügyi dolgozók tájékoztatásának a szükségessége is elsõsorban a stroke tüneteit illetõen, a kórházba való bejutás idejét lerövidítendõ. Az akut ischaemias stroke oki terápiája ugyanis a tünetek jelentkezése utáni elsõ 3-6 órában (egyes esetekben lásd alább 12 órában) lehetséges, így csak a betegek gyors ellátása csökkentheti számottevõen a halálozást és a reziduális állapotok frekvenciáját. 1. táblázat A thrombolízis története Az elsõ thrombolízist Sussmann és Fitch alkalmazta 1958-ban. A következõ évtizedekben számos próbálkozás történt különbözõ lítikus szerekkel (urokinase, pro-urokinase, streptokinase), különbözõ idõablakokkal (a tünetek kezdetét követõ óráig), valamint indikációs kritériumok alapján, részben szisztémás (intravénás), részben intraarteriális úton. A CT vizsgálat elterjedése a nyolcvanas években lehetõvé tette az intracerebrális vérzés kizárását és megkönnyítette a beválasztási kritériumrendszer kialakítását. Újabb lendületet hoztak a stroke-terápia fejlõdésében a myocardialis infarctus és a tüdõembólia thrombolítikus kezelésével szerzett kedvezõ tapasztalatok és az újabb lítikus szerek bevezetése (rekombináns szöveti plasminogén aktivátor rt- PA). Jelen összefoglaló nem célozza a vizsgálatok részletes áttekintését, csak néhány fontosabb kerül felsorolásra (1. táblázat). A thrombolízis jelene és jövõje Újabb fordulópontot jelent a thrombolízis kezelésében a 800 beteg bevonásával zajlott ECASS III tanulmány, amelynek eredményeit a New England Journal of Medicine-ben közölték (2. táblázat). A tünetek indulása után 4,5 órán belül megkezdett szisztémás thrombolízis még nincs engedélyezve. Nem szerepel a nemzetközi ajánlásokban sem, de az FDA várhatóan el fogja fogadni. Az európai hatóságok visszafogottabbak, egy prospektív regiszter (SITS/MOST) és egy újabb placebó-kontrollált vizsgálat elvégzését sürgetik, az eljárás biztonságosságát szavatolandó (3. táblázat). A thrombolízis kivitelezése A thrombolízis kivitelezése az evidenciákon nyugvó nemzetközi ajánlások és multicentrikus vizsgálatok eredményein alapul. Az akut ellátás minõségi mutatójaként leginkább elfogadott a korai, egy hetes, majd 28 napos és egy éves mortalitási adatok elemzése, valamint a stroke-ot követõ 3. hónapban a Barthel-, és Rankin-skálák meghatározása, melyek az életmi- 3
4 MOTESZ magazin nõségre és dependenciára is utalnak (2). A thrombolítikum beadási módjának tekintetében megkülönböztethetõ az intravénás (szisztémás) thrombolízis, a magasabb szintû személyi és tárgyi feltételek meglétét igénylõ és emiatt kevesebb központban hozzáférhetõ intraarteriális (lokális) thrombolízis, továbbá a kettõ ötvözése az úgynevezett bridging technikával. Emellett számos, a thrombolízis hatékonyságát növelõ módszer létezik, némelyik igazolt hatással, némelyik még a kísérleti fázisban. 1. Szisztémás (intravénás) thrombolízis: A beavatkozásban jártas személyzet és mûszeres háttér (labor, CT) birtokában, erre felkészült intenzív osztályokon a NINDS vizsgálat protokollja szerint végzendõ. Az intravénás rt-pa adagja 0,9 mg/tskg, maximum 90 mg. Ennek elsõ 10%-át bólusban, a maradékot perfuzorral 60 perces infúzióban kell beadni az 2. táblázat 3. táblázat ischaemias stroke tüneteinek kezdetétõl számított 3 órán belül elkezdve (4. táblázat). A thrombolízis kezeléstõl elsõsorban a közepesen súlyos ischaemias stroke-ok esetében (NIHSS<20), 75 éves kor alatt várható elõnyös hatás. Szaporodnak azok a közlemények, amelyek a 80 év feletti, de jó biológiai állapotú betegeken alkalmazott thrombolízis kedvezõ hatásáról számolnak be. Súlyos stroke (NIHSS>22) és a koponya-ct-n látható kiterjedt infarktus korai jelei esetén rossz a beteg prognózisa és nagy a thrombolízis szövõdményeinek a kockázata. Az arteria carotis interna elzáródásának intravénás kezelése általában kevesebb sikerrel kecsegtet, az a. cerebri media elzáródása esetén pedig eleve mérlegelendõ az intraarteriális kezelés, ha ennek feltételei biztosítottak és a beteg állapota ezt lehetõvé teszi. Hat rt-pa-vizsgálat metaanalízise azt igazolta, hogy egyes betegeken a thrombolízis három órán túl is legfeljebb 4,5-6 óráig hatásos lehet. Ilyen esetekben a diffúziós MR, illetve a perfúzió vizsgálatának kombinációja segíthet azon betegek kiválasztásában, akik még profitálhatnak az intravénás thrombolízisbõl. Ha a fenti módszerek nem állnak rendelkezésre, akkor három órán túli thrombolízis jelenleg még csak ellenõrzött klinikai vizsgálat keretében ajánlható (2). 2. Lokális (intraartériás) thrombolizis: A nagyméretû intra- és extracranialis erek elzáródásában az intravénás thrombolízis kevésbé hatékony. Az intraarteriális thrombolízis vonzó módszer, mert lehetõvé teszi az occlusio és a rekanalizáció közvetlen értékelését. Az arteria cerebri media elzáródása esetén eleve mérlegelendõ, ha ennek feltételei biztosítottak és a beteg állapota lehetõvé teszi. Az intraarteriális thrombolízis feltétele az intervenciós radiológia és DSA 24 órás elérhetõsége. A beavatkozás az arteria cerebri media fõtörzsének elzáródása esetén hatórás idõablakkal hatékonyan alkalmazható, jelentõsen javítva a kórfolyamat prognózisát. Az intraarteriális terápia ablakát még nem definiálták pontosan, de le kell szögezni: az intraarteriális thrombolízisre még nem létezik egységes protokoll, továbbá: ha a kritériumok alapján a vénás lízis elvégezhetõ, akkor az részesítendõ elõnyben. A viszonylag kevés szövõdménnyel járó dózis 20 mg rt-pa volt, infúziós pumpával 1,5 óra alatt beadva (2). Az arteria basilaris akut elzáródásának intraarteriális thrombolízisét több európai centrum végzi rendszeresen; egyes közlemények a tünetek indulása után 6 12 óra múlva végzett beavatkozásokról is beszámolnak, ám a beavatkozás hatékonyságával kapcsolatosan még nem áll rendelkezésre multicentrikus, randomizált vizsgálat. A rekanalizáció valamivel jobb az intraartériás (65%), mint az intravénás (53%) kezeléssel, bár a halálozás vagy maradandó károsodás esélye egyenlõ (6). 3. Kombinációs terápia bridging technika: Az intravénás rt-pa hatékony terápia akut ischaemias stroke- 4
5 magazin MOTESZ 4. táblázat. Az intravénás thrombolízisre alkalmas az a beteg akinél (Characteristics of Patients With Ischemic Stroke Who Could Be Treated With rtpa) (1). intravénás thrombolízisének augmentációjában. A TCD a reziduális keringést célozza, a thrombust jobban elérhetõvé teszi a thrombolítikum számára. A 2004-ben publikált CLOTBUST study (The Combined Lysis of Thrombus in Brain Ischemia Using Transcranial Ultrasound and Systemic t-pa) megállapítása: a 2 MHz-es transcranialis ultrahang alkalmazása nem szignifikánsan, de növeli a rekanalizációs rátát és javítja a stroke kimenetelét. Hypothermia: a jelenleg is zajló ICTUS-L vizsgálat (Intravenous Thrombolízis plus Hypethermia for Acute Treatment of Ischemic Stroke) intravascularis hypotermiát (33 o C) kombinál intravénás thrombolízissel. Az eddig publikált eredmények reménykeltõk. ban, de önmagában nem mindig elegendõ a nagyméretû extra- és intracranialis artériák gyors megnyitásához. Több vizsgálat tanulmányozta az intravénás és intraarteriális thrombolízis ötvözésének az elõnyeit: az elõbbi gyors indításának lehetõségét, ill. az utóbbi teljesebb és mérhetõ rekanalizációt biztosító hatását. Az endovascularis kezelés acut ischaemias stroke-ban teljesebb és gyorsabb rekanalizációt eredményez az elzáródott artériákban, de korlátja a megelõzõ kivizsgáláshoz igényelt idõ, és a magas szintû humán és technikai erõforrások igény. Az intravénás rt-pa elõnyeinek (gyors és széleskörû hozzáférhetõség) kombinálása az endovascularis technikával (potenciálisan teljesebb és mérhetõ rekanalizáció) vonzó megközelítés a közepes vagy súlyos stroke-betegek esetében. Ezt a metodikát 1994 óta tanulmányozzák (EMS, IMS I, II, III, MR Rescue, Multi-Merci, Penumbra Study), de egyértelmû ajánlás még nincs. 4. MECHANIKUS EMBOLUS ELTÁVOLÍTÁS: két nagy randomizált vizsgálat az intravénás thrombolízis egyértelmû klinikai elõnyét igazolta, különösen kis ér elzáródás okozta stroke esetén. Az intracranialis nagyér elzáródás esetén az intravénás thrombolítikumok kevésbé képesek rekanalizációt elérni. Felmerült, hogy a thrombolítikumot közvetlenül az elzáródáshoz juttassák, vagy egyszerûen mechanikusan eltávolítsák a vérrögöt. Az utóbbi években az FDA engedélyezte a mechanikus thrombectomiára alkalmas katéterek egy családját. Az eszközök alternatív lehetõséget biztosítanak azokban az esetekben, amikor thrombolítikum nem adható, továbbá thrombolítikummal együtt is használhatók a reperfúziót biztosítandó. Ezidáig a MERCI device és a Penumbra rendszer használatával szerzett tapasztalatok kerültek közlésre (pl. Penumbra Stroke Trial). 4. A hatást javító egyéb eljárások: Ultrahang: A 2 MHz-es folyamatosan alkalmazott transcranialis ultrahang hatékonynak bizonyult az arteria cerebri media részleges elzáródása okozta ischaemias stroke 5. Egyéb thrombolitikus anyagok: A desmoteplase-al zajlott vizsgálatok ellentmondó eredményeket adtak (DIAS, DEDAS és DIAS-2). A tenecteplase-zal végzett kísérletes adatok bíztatóak. Thrombolízis Magyarországon Az Agyérbetegségek Országos Központjának Stroke Adatbázisa, valamint a GYÓGYINFOK adatai szerint a stroke-halálozás az elmúlt években Magyarországon kb. 185/ fõ volt. Az akut stroke miatt kórházba került betegek halálozási aránya az elsõ hónapban (case-fatality) az ellátó osztály típusától függõen 12 18%, az elsõ évben 25 30%. A hazai betegek átlagéletkora 5-10 évvel alacsonyabb, mint a fejlett ipari országokban. Kiemelkedõen magas az ötven évesnél fiatalabb betegek száma, ezen belül is közel háromszor gyakoribb az esetszám a hátrányos régiókban. Ugyancsak rendkívül magas az 50 évesnél fiatalabb populációban az agyi érkatasztrófa okozta halálozás: míg az Európai Unió országaiban az akut stroke betegek mortalitása az 50 év alatti korcsoportban 8-10 beteg/ lakos, addig ez a szám hazánkban nõknél 40/ , férfiaknál 60/
6 MOTESZ magazin A stroke utáni dependens (önálló életvitelében valamilyen formában segítségre szoruló) betegek aránya 32-42% közötti. Az országos statisztika szerint agyi érbetegség miatt évente 50 ezer kórházi kezelés történik, a költségek pedig 15 milliárd forint körüliek, nem beszélve arról az anyagi és lelki teherrõl, amit a bénulás a beteg és a családja számára jelent. Bizonyított, hogy a stroke betegek kilátásai mind a csökkent mortalitás, mind a jobb funkcionális kimenetel miatt jobbak a speciális stroke centrumban történõ ellátás esetén. Magyarországon jelenleg több mint 30 stroke centrum mûködik. Az Egészségügyi Minisztérium ajánlása tartalmazza a teljesítendõ tárgyi és személyi feltételeket, de csak néhány központban adottak a jó színvonalú akut ellátás feltételei. Hazánkban az akut stroke-ban szenvedõ betegek 60-75%-át nem profilosztályon látják el. A stroke-kal kapcsolatos tudásanyag bõvülése, a kivizsgálási módszerek fejlõdése és az evidenciákon alapuló akut specifikus ellátás lehetõsége (NINDS rt-pa Thrombolysis Trial 1996) az ischaemias stroke kezelését hazánkban is a sürgõsségi ellátás keretei közé helyezte. Az idõfaktor támasztotta korlátok miatt azonban csak kevés beteg részesül oki terápiában. Akut ischaemias stroke-ban a thrombolízis az egyetlen evidenciákon alapuló hatékony terápiás eljárás. A jelenlegi ajánlás értelmében a tünetek kezdetétõl számított 180 perc alatt a betegnek be kell érkeznie a stroke centrumba. A neurológiai vizsgálaton kívül minimum feltételkén: koponya CT-t és laboratóriumi vizsgálatot kell végezni perifériás vénát kell biztosítani majd a beteg és hozzátartozója informálása és beleegyezése után kezdõdhet a kezelés. A centrumban elvégzendõ vizsgálatok, elõkészületek még a legjobban felszerelt központokban is legalább percet igényelnek. A nemzetközileg elfogadott standardok szerint a door-tocomplete CT time nem lehet hosszabb 20 percnél, a door-to-interpretation time 45 percnél, és a door-to-needle time 50 percnél. Könnyen belátható tehát, hogy ha az ischaemias stroke-ban szenvedõ beteg a tünetek megjelenésétõl számított kb. 2 órán belül nem érkezik meg a stroke centrumba, a thrombolízis elvégzésére gyakorlatilag nincs lehetõség. Tény, hogy az akut ischaemias stroke-ban az rt-pa-val végzett intravénás thrombolízis megfelelõ indikáció esetén 30%-kal is növeli a kedvezõ kimenetelt (klinikailag tünetmentes, vagy minimális reziduális tünetekkel gyógyuló betegek), így minden negyedik beavatkozás megmenti a beteget a bénulástól, munkaképesség csökkenéstõl, kiszolgáltatottságtól, tartós ápolás igényétõl. A fentiek alapján az ischaemias stroke thrombolízise az USA-ban, számos európai államban (így több éve Magyarországon is) ma már a mindennapos gyakorlat része. Ennek ellenére lassan válik rutin eljárássá: a beavatkozást rutinszerûen végzõ nyugati központokban a thrombolízisre került betegek aránya nem haladja meg az összes stroke esetek 5-10%-át, az USA legjobb kórházaiban a %-ot, az Európai Unióban a 3-7 %-ot, hazánkban pedig jóval 1% alatt marad. Az alacsony arány okai egyre kevésbé a szervezési problémák, inkább a betegség fel nem ismerése, és a beavatkozást övezõ félelmek voltak. (Íme a jövõ egyik fontos feladata!) Az OEP adatai szerint 2006-ban 195, 2007-ben 188 thrombolízis történt az országban: ennyi lízis jutott évi 50 ezer betegre! A lízisek többségét három centrumban a budapestiben, a gyõriben és a debreceniben végezték. Figyelembe véve a magyarországi stroke epidemiológia adatait, nagyszámú beteg gyors, célzott kezelése, mely javítja a funkcionális és neurológiai kimenetelt, évente több ezer kedvezõ kimenetellel gyógyuló beteget jelenthetne (2, 3). Szegedi tapasztalatok 2003 óta végzünk thrombolízist Szegeden. Stroke centrumunk mûködése az egészségügyi minisztériumi kritériumoknak megfelelõ tárgyi és személyi feltételekkel rendelkezik. A thrombolízis kivitelezése igazi multidisciplináris együttmûködés: a családorvosok, OMSZ, neurológusok, radiológusok, laboratóriumi orvosok, és intenzív osztályos kollégák együttmûködése révén vált megvalósíthatóvá. A stroke centrumba beérkezett beteget, akinek érkezésérõl a Mentõszolgálat rendszerint értesíti a centrumot, az ügyeletes neurológus vizsgálja meg a sürgõsségi ambulancián, amely a CT labor közvetlen közelében van. (Idõmegtakarítás céljából a neurológiai vizsgálatra a CT laborban is sor kerülhet) Koponya CT, EKG és labor vizsgálat készül, perifériás véna biztosítása történik. A koponya CT és a labor vizsgálat a nemzetközi ajánlásoknak megfelelõ gyorsasággal készülnek el, a radiológiai és labor központtal való együttmûködésnek köszönhetõen. A vizsgálatok elvégzését követõen a thrombolízis alkalmasságát az ügyeletes neurológus szakorvos állapítja meg az országos és nemzetközi kritériumok szerint. A beavatkozást az AITI intenzív osztályán végezzük. Érkezését követõen ismételten kontrollálásra kerül az indikációk és kontraindikációk köre. Korrigálható, de a lízis elindításának akadályát képezõ eltérések rendezésére ilyenkor még sor kerül, ha szükséges (pl. vérnyomáskiugrás). Instabil keringési állapotú betegeknél lehetõség szerint a lízis elindítása elõtt megtörténik az artériás és centrális vénás kanül behelyezése, valamint a hólyagkatéterezés. A beteg állapotának követése neurológus konziliárus segítségével történik. Az SZTE AITI II. részlegén január-2008 november közötti idõszakban végzett thrombolízis adatainak retrospektív elemzésekor a tünetek jelentkezése és a thrombolízis elindítása között eltelt idõ 160±32 (>), illetve140±24 (+) perc volt. A kezelt nõ-, illetve férfi betegek átlagéletkora 62,25±8, illetõleg 61±18,5 év a betegcsoportban. A primer, intenzív osztályos kimenetel szempontjából 6
7 magazin MOTESZ 24 órán belül javulást a betegek 38%-ánál, romló neurológiai állapotot az esetek 34%-ában, változatlan neurológiai státuszt pedig 28%-ban detektáltunk. Romló neurológiai állapot miatt végzett CT vizsgálat 24 órán belül kialakuló intracranialis vérzést 3 esetben ábrázolt (6%), fatális kimenetellel egy beteg esetében járt (mortalitás: 2%). A neurológiai állapot romlásáért az esetek zömében ödéma és/vagy a kialakuló lágyulás volt felelõs. Tartós lélegeztetést, légút biztosítást 9 beteg igényelt. Az intenzív osztályos tartózkodás középértéke 35 óra (12-74) volt a nõbetegek, és 25,5 óra (6-550) a férfibetegek esetében. 24 óra után vagy amint a beteg állapota lehetõvé tette a beteget a neurológiai osztályra helyeztük át, majd a neurológiai osztályos ellátást követõen szükség esetén rehabilitációs osztályra kerülek. A Szegeden végzett thrombolíziseket tekintve a nem, életkor, lakhely, kórházba érkezés módja, rizikófaktorok jelenléte, kezdeti és kontroll koponya CT, valamint a thrombolízis elõtti és a beavatkozást követõ neurológiai status szempontjából a következõ adataink állnak rendelkezésre: A thrombolízissel kezelt betegek 59%-a férfi, 41%-a nõ. Életkori megoszlást tekintve legtöbb beteg a éves korcsoportból került ki. Lakhely szempontjából a betegek 62%-a Szegedrõl és közvetlen és környékérõl való volt (mintegy 20 km-es sugarú körön belül). A legtávolabbi, idõablakon belül ellátott beteg 50 km-rõl érkezett. Minden beteget az OMSZ szállította a klinikára. A beszállítási helyszínt tekintve a betegek 48%-a érkezett otthonából, 35%-uk más egészségügyi intézménybõl, 17%-uk egyéb helyszínrõl. A kezelt betegek 83%-a legalább egy rizikófaktorral rendelkezett, 66%-ukban a rizikófaktorok halmozódása volt jellemzõ. A thrombolízis elõtti és utáni neurológiai status szempontjából a lízist követõ állapotfelmérés késõi eredményei a következõk voltak: a betegek 72%-ánál klinikai javulás következett be ezen a csoporton belül: a javulás jelentõs volt 57%-ban mérsékelt 24%-ban, kis fokú 19%-ban 14% neurológiai statusa változatlan maradt állapotromlás a betegek 14%- ánál következett be. A szegedi eredményei megfelelõen összevethetõk a nagy nemzetközi átlagokkal (a thrombolízissel kapcsolatos adatok gyûjtését és feldolgozását a Neurológiai Klinikán Dr. Kovács Ágnes végezte). A miértek és a lehetséges megoldások A thrombolízisek alacsony száma elsõsorban azzal magyarázható, hogy kevés beteg kerül idõben stroke centrumba. Ennek hátterében több tényezõ áll, pl. a betegség fel nem ismerése, késõi felismerése, a tünetek téves értelmezése (enyhe stroke-tünetek jelentõségének alulbecsülése). Elõfordul az is, hogy a beteg vagy családja a betegséget felismeri, de beletörõdik, ezért nem kér orvosi segítséget. Máskor nem megfelelõ a családorvos vagy mentõszolgálat tájékoztatása ( rosszul van ), így késik a beszállítás. Egyéb okok: nem elég gyors átvizsgálás, a beleegyezés megtagadása, a beavatkozástól való félelem (beteg és hozzátartozója, vagy éppen orvosa). Felmerül a kérdés, hogy miért nem kerülnek a stroke-betegek idõben ellátásra? 1. A lakosság nem megfelelõ tájékozottsága a stroke tüneteirõl. Egy Alberta-i vizsgálat szerint az akut stroke-kal kórházba kerülõ betegek 73%-a 3 órán belül meg sem érkezik az ellátást végzõ központba. A betegek egyharmada bizonyíthatóan azért késik, mert hosszan várakozik és a spontán javulás elmaradása esetén kér segítséget. Ez a várakozási idõ különösen hosszú fiatal betegek illetve enyhe kezdeti neurológiai deficittel járó kórképek esetén. A betegeknek kb. 60%-a, ha tudná, hogy agyérkatasztrófával áll szemben, azonnal mentõt hívna, de nem képes megnevezni egyetlen stroke tünetet sem. Egy, az USA-ban készült felmérés adatai szerint, a megkérdezettek 95%-a az akut szélütést azonnali kórházi ellátást igénylõ vészhelyzetnek értékelte. A lehetséges tünetek közül azonban csak 40%-uk tudott akár egyet is megnevezni. A felmérések egybehangzóan azt mutatják, hogy azok a betegek, akik maguk vagy egy családtagjuk, ismerõsük révén már találkoztak agyérkatasztrófa tüneteivel, lényegesen gyorsabban kérnek segítséget, ha magukon észlelik a tüneteket (9). A betegek, tágabb körben a lakosság fokozott bevonása bizonyára növelheti az ellátás hatékonyságát, ha széles körben ismertté válik a cerebrovascularis betegek ellátásának rendszere. Lényeges az egészségügyi ismeretek oktatása fórumokon és a média révén, ami a figyelemfelkeltés mellett a stroke kockázati tényezõire, tüneteire és akut történés esetén az azonnali teendõkre kiterjed. Fontos a felvilágosítás az enyhe tünetekre és a tünetek progressziójára vonatkozóan is. Súlyos tünetek esetén a beteg, illetve környezete könnyebben ismeri fel a helyzet kritikus voltát és értelemszerûen gyorsabban kerülnek kórházba, viszont az õ esetükben nem mindig végezhetõ thrombolízis a kizárási kritériumok fennállása miatt. 2. Az egészségügyi dolgozók nem megfelelõ tájékozottsága a stroke beteggel kapcsolatos teendõkrõl. A stroke betegekkel elõször találkozó egészségügyiek feladata a rövid tájékozódás és a beteg vitális paramétereinek biztosítása után a stroke centrumba juttatás gyors megszervezése. A betegek helytelen/téves irányítása felesleges késedelemhez vezet az ellátásban: az Egyesült Államokban végzett felmérések szerint a beteg téves irányítása az összes esetek 10-45%-ában felelõs a 7
DEBRECENI EGÉSZSÉGÜGYI MINŐSÉGÜGYI NAPOK (DEMIN XIII.) 2013. május 30.
DEBRECENI EGÉSZSÉGÜGYI MINŐSÉGÜGYI NAPOK (DEMIN XIII.) 2013. május 30. Miért kell kiemelt figyelemmel kezelni a stroke ellátást? Európában évente 1.2 millió stroke 300,000 halott 300,000 rokkant 15 millió
RészletesebbenNOAC-kezelés pitvarfibrillációban. Thrombolysis, thrombectomia és kombinációja. Az ischaemiás kórképek szekunder prevenciója. A TIA új, szöveti alapú
NOAC-kezelés pitvarfibrillációban. Thrombolysis, thrombectomia és kombinációja. Az ischaemiás kórképek szekunder prevenciója. A TIA új, szöveti alapú meghatározása. (Megj.: a felsorolt esetekben meghatározó
RészletesebbenAZ INTERVENCIÓS NEURORADIOLÓGIA SZEREPE AZ ISCHÉMIÁS STROKE PREVENCIÓJÁBAN ÉS KEZELÉSÉBEN
AZ INTERVENCIÓS NEURORADIOLÓGIA SZEREPE AZ ISCHÉMIÁS STROKE PREVENCIÓJÁBAN ÉS KEZELÉSÉBEN Dr. Vajda Zsolt egységvezető főorvos Somogy Megyei Kaposi Mór Oktatókórház, Neurovaszkuláris Intervenciós Egység
RészletesebbenA stroke ellátás helyzete Magyarországon
A stroke ellátás helyzete Magyarországon Bereczki Dániel SE Neurológiai Klinika Magyar Stroke Társaság Agyi érbetegségek kórházi kezeléseinek esetszáma és a kezelt személyek száma 160 000 140 000 120
Részletesebbenstroke betegekben Intervenciós eljárások eredményei
Intervenciós eljárások eredményei stroke betegekben dr. Vrancsik Nóra, dr. Tóth Judit, dr. Hofgárt Gergely, prof. dr. Csiba László, Savvas Nikolaides Tampouris, Shayan Assadinia Diagnoscan kft., Debreceni
RészletesebbenThrombectomia az ischaemiás stroke kezelésében. Dr. Kövér Ferenc PTE KK Idegsebészeti Klinika Neuroradiológiai és Neurointervenciós Tanszék
Thrombectomia az ischaemiás stroke kezelésében Dr. Kövér Ferenc PTE KK Idegsebészeti Klinika Neuroradiológiai és Neurointervenciós Tanszék Mérföldköveink 1895 1971/1977 1995 2015 Elgendy JACC 2015 Elgendy
RészletesebbenStroke kezelésének alapelvei. Prof. Dr. Komoly Sámuel MTA doktora PTE Neurológiai Klinika igazgatója
Stroke kezelésének alapelvei Prof. Dr. Komoly Sámuel MTA doktora PTE Neurológiai Klinika igazgatója Hogyan kezelhetı a stroke? Primer prevenció a stroke rizikójának csökkentése STROKE Akut kezelés Szekunder
RészletesebbenAz akut stroke intervenciós kezelése a neurológus szemszögéből
Az akut stroke intervenciós kezelése a neurológus szemszögéből Országos Klinikai Idegtudományi Intézet Dr. Kis Balázs Magyar Radiológusok Társasága XXVIII. Kongresszusa 2016. 06. 23. 1958: Sussmann és
RészletesebbenAkut stroke kezelés: thrombectomia eredmények - Debrecen
Akut stroke kezelés: thrombectomia eredmények - Debrecen Szilágyi Eszter 1, Veisz Richárd 1, Tóth Judit 1,2, Csiba László 3 : 1 Diagnoscan Magyarország Kft.- Debrecen 2 : Debreceni Egyetem Klinikai Központ
RészletesebbenA neurosonológia alkalmazási lehetőségei az acut stroke diagnosztikájában és therapiájában a teljesség igénye nélkül
A neurosonológia alkalmazási lehetőségei az acut stroke diagnosztikájában és therapiájában a teljesség igénye nélkül Dr. Molnár Sándor A thrombolysis időablakán belül lévő, potenciálisan revascularisatiora
RészletesebbenDefiníció. Epidemiologiai adatok. Az agyi vérátáramlás határérékei. Definíció: TIA. Hirtelen fellépő fokális neurológiai tünetek
Semmelweis Egyetem Radiológiai és Onkoterápiás Klinika Gyakorlati Neuroradiológia A stroke képalkotó diagnosztikája. Vascularis myelopathia. Vascularis malformatiók Dr. Barsi Péter Címzetes egyetemi docens
RészletesebbenThrombolytikus kezelés ajánlásai alsó és felső végtagi mélyvénás thrombozisban
Thrombolytikus kezelés ajánlásai alsó és felső végtagi mélyvénás thrombozisban Prof. Dr. Soltész Pál Debreceni Egyetem Belgyógyászati Intézet Angiológiai Tanszék Szombathely, 2017. Június 16. Milyen
RészletesebbenCEREBROVASZKULÁRIS KÓRKÉPEK
CEREBROVASZKULÁRIS KÓRKÉPEK CEREBROVASZKULÁRIS KÓRKÉPEK Agyi elváltozások: Lágyulás Vérzés CEREBROVASZKULÁRIS KÓRKÉPEK Éreredetű okai: Fejlődési eredetű érelváltozások aneurysmák vaszkuláris malformációk
RészletesebbenSarkadi Margit1, Mezősi Emese2, Bajnok László2, Schmidt Erzsébet1, Szabó Zsuzsanna1, Szekeres Sarolta1, Dérczy Katalin3, Molnár Krisztián3,
Sarkadi Margit1, Mezősi Emese2, Bajnok László2, Schmidt Erzsébet1, Szabó Zsuzsanna1, Szekeres Sarolta1, Dérczy Katalin3, Molnár Krisztián3, Rostás Tamás3, Ritter Zsombor4, Zámbó Katalin1 Pécsi Tudományegyetem
RészletesebbenT S O S. Oláh László Debreceni Egyetem Neurológiai Klinika
T S O S I Oláh László Debreceni Egyetem Neurológiai Klinika A Miért kell beszélni a TIA-ról? Mert TIA után 90 napon belül a betegek 10-20%-a ischaemiás stroke-ot szenved. Mert a stroke betegek 25%-ban
RészletesebbenPost-varicella angiopathia (PVA): klinikai és radiológiai jellemzők összefoglalása hét eset alapján
Post-varicella angiopathia (PVA): klinikai és radiológiai jellemzők összefoglalása hét eset alapján Kovács Éva 1,Várallyay György 2, Harkányi Zoltán 1, Rosdy Beáta 3, Móser Judit 3, Kollár Katalin 3, Barsi
RészletesebbenAgyi keringészavar időskorban. Bereczki Dániel SE Neurológiai Klinika BUDAPEST
Agyi keringészavar időskorban Bereczki Dániel SE Neurológiai Klinika BUDAPEST Az agy vérellátása 50 ml/100 g/min vérátáramlás 2 a. cartotis interna 2 a. vertebralis Jobb ACA Bal ACA MCA MCA Bal PCA Jobb
RészletesebbenStroke Ne késlekedj kampány 2010. Stroke: szomorú tények. Sajtófigyelés
Stroke Ne késlekedj kampány 2010 Stroke: szomorú tények Sajtófigyelés Stroke: szomorú tények http://www.168ora.hu/tudas/stroke-szomoru-tenyek-53262.html 2010. április 1. 20:52 Hazánkban évente 42 ezren
RészletesebbenSürgősségi ellátás egy egyetemi klinika intenzív ellátásának. szemszögéből
Sürgősségi ellátás egy egyetemi klinika intenzív ellátásának szemszögéből Dr. Hermann Csaba SE AITK 1. Intenzív terápia Multidiszciplinális Magas erőforrásigény Magas időfaktor 2. Sürgős szükség hazai
RészletesebbenHidak építése a minőségügy és az egészségügy között
DEBRECENI EGÉSZSÉGÜGYI MINŐSÉGÜGYI NAPOK () 2016. május 26-28. Hidak építése a minőségügy és az egészségügy között A TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM KIADVÁNYA Debreceni Akadémiai Bizottság Székháza (Debrecen, Thomas
RészletesebbenAcut stroke ellátás a következő 5 év feladatai. Bereczki Dániel SE Neurológiai Klinika BUDAPEST
Acut stroke ellátás a következő 5 év feladatai Bereczki Dániel SE Neurológiai Klinika BUDAPEST A 60 ÉV ALATTIAK ARÁNYA 27%!! Százezer lakosra egy év alatt jutó halálestek száma Fél óránként Másfél óránként
Részletesebbenthrombectomiájával történő recanalisatiójáról is biztató eredményeket publikáltak (Pasquale et al. 2012, Alshekhlee et al. 2012). Miért kell kiemelt
Az acut stroke ellátás szakmai megfelelősége, minősége kórházunkban Dr. Diószeghy Péter (Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház) Az acut stroke ellátás háttere, szervezése Szabolcs-Szatmár-Bereg
RészletesebbenAz acut stroke ellátása minőségi szempontok. Dr. Sipos Ildikó Minőségügyi vezető Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika
Az acut stroke ellátása minőségi szempontok Dr. Sipos Ildikó Minőségügyi vezető Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika Százezer lakosra egy év alatt jutó halálestek száma Fél óránként Másfél óránként
RészletesebbenISCHEMIÁS STROKE AZ INTERVENCIÓS RADIOLÓGIA SZEREPE AZ ISCHÉMIÁS STRO KE PREVENCIÓJÁBAN ÉS KEZ ELÉSÉBEN. Vajda Zsolt STRO KE - TÜNETEK
AZ INTERVENCIÓS RADIOLÓGIA SZEREPE AZ ISCHÉMIÁS STRO KE PREVENCIÓJÁBAN ÉS KEZ ELÉSÉBEN Vajda Zsolt Neurovasz kuláris Intervenciós Egys ég Somogy Megyei Kaposi Mór Oktatókórház ISCHEMIÁS STROKE Magy arorsz
RészletesebbenEngedélyszám: 18211-2/2011-EAHUF Verziószám: 1. 2438-06 Angiológia követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai
1. feladat Munkahelyére kardiológiai és angiológiai szakasszisztens tanulók érkeznek. Az a feladatuk, hogy az arteriosclerosis témáját dolgozzák fel megadott szempontok szerint. Segítséget kérnek Öntől.
RészletesebbenMR szerepe a politraumát elszenvedett betegek képalkotó diagnosztikájában
MR szerepe a politraumát elszenvedett betegek képalkotó diagnosztikájában Gion Katalin 1, 2; Szabovik Géza 3; Palkó András 2 Diagnoscan Magyarország Kft. Affidea Csoport 1; SZTE Radiológiai Klinika 2;
RészletesebbenA myocardium infarktus különböző klinikai formáinak összehasonlítása
A myocardium infarktus különböző klinikai formáinak összehasonlítása Infarktus Regiszter adatok Dr. Ofner Péter Cél: A STEMI és NSTEMI diagnózissal kezelt betegek demográfiai adatainak, a társbetegségeknek
RészletesebbenAz extracraniális artéria carotis interna szűkület invazív ellátásáról
Az extracraniális artéria carotis interna szűkület invazív ellátásáról A legújabb hazai szakmai irányelvek ismertetése Dr. Entz László Szombathely, 2017. június 17. EMMI szakmai irányelv az extracranialisartéria
RészletesebbenEgyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei
Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A STROKE HOSSZÚTÁVÚ KIMENETELÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK PROSPEKTÍV VIZSGÁLATA STATISZTIKAI MÓDSZEREKKEL HÁROM STROKE CENTRUMBAN Dr. Fekete Klára Edit Témavezető: Dr.
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi
RészletesebbenA TTEKG rendszer integrálása a hazai szívcentrumok akut infarktus ellátási rendszerébe. Dr. Szabó György
A TTEKG rendszer integrálása a hazai szívcentrumok akut infarktus ellátási rendszerébe. Dr. Szabó György Miért van szükség a jól működő hazai primer PCI ellátás további fejlesztésére? A kérdés feltevésének
RészletesebbenTransztelefónikus EKG-alapú triage prognosztikus értéke a sürgősségi STEMI ellátásban. Édes István Kardiológiai Intézet Debrecen
Transztelefónikus EKG-alapú triage prognosztikus értéke a sürgősségi STEMI ellátásban Édes István Kardiológiai Intézet Debrecen ESC STEMI ajánlás Hová helyezzük a TTEKG vizsgálatot? TTEKG időhatárok 24
RészletesebbenNemzeti Szívinfarctus Regiszter. A kardiológiai ellátás minőségbiztosításának eszköze.
Nemzeti Szívinfarctus Regiszter. A kardiológiai ellátás minőségbiztosításának eszköze. Prof.Dr. Jánosi András Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet, Nemzeti Szívinfarktus Regiszter Budapest; Multicentrikus
RészletesebbenMAÉT, Szombathelyi Angiológiai Napok, június
Dr. Tamás László János, Dr. Czigány Tamás Dr. Kövesi Zsolt, Dr. Jakab Lajos, Dr. Németh József, Dr. Bartek Péter Érsebészeti és Radiológiai Osztály Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Győr MAÉT, Szombathelyi
Részletesebben44 éves férfibeteg: ocularis stroke és stroke. - kazuisztika -
44 éves férfibeteg: ocularis stroke és stroke - sürgősségi ellátás okai - kazuisztika - Somlai Judit, Szilágyi Géza, Szegedi Norbert MH Egészségügyi központ, Neurológia- Stroke, Neuroophthalmológia Stroke
RészletesebbenOrszágos Idegtudományi Intézet (OITI) bemutatása, szakmai tevékenységének ismertetése. 2010. május 06.
Országos Idegtudományi Intézet Amerikai út 57, H-1145 Budapest Főigazgató: Dr. Gusztonyi Ágnes T:1-467-9300, fax: 1-251-5678 Email: igazgatosag@oiti.hu, internet: www.oiti.hu Az Országos Idegtudományi
RészletesebbenKötelező Szintentartó Neurológiai Továbbképzés PTE ÁOK Neurológiai Klinika Pécs, 2013. november 25.
Kötelező Szintentartó Neurológiai Továbbképzés PTE ÁOK Neurológiai Klinika Pécs, 2013. november 25. Harcos Péter Szt. Imre Egyetemi és Oktató Kórház Budapest Paradigma: egy adott időszakban az adott tudomány
RészletesebbenIschaemias szívbetegség kezelése PCI-vel
Ischaemias szívbetegség kezelése PCI-vel Semmelweis Egyetem ÁOK Kardiológiai Központ Dr. Merkely Béla Ischaemiás szívbetegség klinikai formái tünetmentes (silent ischaemia!) congestiv functiozavar / /
RészletesebbenMiskolci Egyetem Egészségügyi Kar Klinikai Radiológiai Tanszék által a 2010/2011-es tanévre meghirdetésre leadott szakdolgozati és TDK témák
Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar Klinikai Radiológiai Tanszék által a 2010/2011-es tanévre meghirdetésre leadott szakdolgozati és TK témák V Védőnő szakirány GY Gyógytornász szakirány Képalkotó iagnosztikai
RészletesebbenAz akut ischaemiás stroke kezelésének aktuális szempontjai
Az akut ischaemiás stroke kezelésének aktuális szempontjai Dr. Szapáry László PTE Neurológiai Klinika 2003 évben agyi érbetegség miatt kórházba felvettek száma havonta 14000 12000 10897 11043 10573 11452
Részletesebbenkórházba (SBO) kerülés idejének lerövidítése
AZ ELŐADÁS VÁZLATA Neurológiai katasztrófák Prof. Dr. Komoly Sámuel MTA doktora PTE Neurológiai Klinika Klinikai Idegtudományi Központ Ischaemiás (80%) és vérzéses (20%) stroke Subarachnoidalis vérzés
RészletesebbenSzédüléssel járó kórképek sürgősségi diagnosztikája
Szédüléssel járó kórképek sürgősségi diagnosztikája Dr. Mike Andrea 1, Dr. Tamás László 2, Dr. Tompos Tamás 2 1 Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Neurológiai Osztály 2 Petz Aladár Megyei Oktató Kórház,
RészletesebbenA radiológus szakorvosképzés tematikája (a Radiológiai Szakmai Kollégium 2005. 01. 16-i állásfoglalása alapján)
A radiológus szakorvosképzés tematikája (a Radiológiai Szakmai Kollégium 2005. 01. 16-i állásfoglalása alapján) Általános szempontok I.: Követelmények: A képzés eredményeként a radiológia szakvizsgát tett
RészletesebbenDr. Galajda Zoltán DE OEC Szívsebészeti Központ
Szívsebészet Dr. Galajda Zoltán DE OEC Szívsebészeti Központ A humán érpálya A szívburok Humán koszorúerek I Humán koszorúerek II Humán koszorúerek III Szívizom scintigraphia Szívizom kóros perfúzió A
RészletesebbenIschemiás és vérzéses Stroke (szemelvények) Csiba László
Ischemiás és vérzéses Stroke (szemelvények) Csiba László A stroke formái elkülönités csak CT-vel!!! ischemia Agyi infarktus 80% 80% állományvérzés Vérzés 20% 10-15% Subarachnoidalis vérzés 2-4% 2 Agyi
RészletesebbenNEURORADIOLÓGIA 1. rész
NEURORADIOLÓGIA 1. rész Vörös Erika Szegedi Tudományegyetem Radiológiai Klinika KÉPALKOTÓ ELJÁRÁSOK Hagyományos röntgen felvétel trauma idegentest csontelváltozások meszesedések KÉPALKOTÓ ELJÁRÁSOK Hagyományos
RészletesebbenAz agyműködés globális vagy fokális zavarával jellemezhető, gyorsan kialakuló tünetegyüttes, melynek. nincs más bizonyítható oka,
Stroke Az agyműködés globális vagy fokális zavarával jellemezhető, gyorsan kialakuló tünetegyüttes, melynek nincs más bizonyítható oka, mint az agy vérkeringésében kialakult kóros eltérés (WHO) Stroke
RészletesebbenMI ÁLLHAT A FEJFÁJÁS HÁTTERÉBEN? Dr. HégerJúlia, Dr. BeszterczánPéter, Dr. Deák Veronika, Dr. Szörényi Péter, Dr. Tátrai Ottó, Dr.
MI ÁLLHAT A FEJFÁJÁS HÁTTERÉBEN? Dr. HégerJúlia, Dr. BeszterczánPéter, Dr. Deák Veronika, Dr. Szörényi Péter, Dr. Tátrai Ottó, Dr. Varga Csaba ESET 46 ÉVES FÉRFI Kórelőzmény kezelt hypertonia kivizsgálás
RészletesebbenAz agyi plaszticitás szerepe heveny agykárosodást követő rehabilitációs folyamat során
Az agyi plaszticitás szerepe heveny agykárosodást követő rehabilitációs folyamat során Dr. Urbán Edina Károlyi Sándor Kórház Neurorehabilitációs Osztály, Budapest ORFMMT XXVII. vándorgyűlés Budapest, 2008.szeptember
RészletesebbenA vesedaganatok sebészi kezelése
A vesedaganatok sebészi kezelése Szendrői Attila Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika és Uroonkológiai Centrum Az Európai Urológus Testület képzőhelye Robson elvek (1963) Nincs szisztémás kezelés -radikális
RészletesebbenStroke. Amit tudni akarsz a vérzésről.. Bereczki D 1, AjtayA 1, Sisak D 1, OberfrankF 2
Amit tudni akarsz a vérzésről.. Stroke Bereczki D 1, AjtayA 1, Sisak D 1, OberfrankF 2 Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika 1 MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet 2 BUDAPEST HÁTTÉR A stroke mortalitása
RészletesebbenExtracranialis arteria carotis dezobliteráció symptomás betegekben. Oláh László Debreceni Egyetem, Neurológiai Klinika
Extracranialis arteria carotis dezobliteráció symptomás betegekben Oláh László Debreceni Egyetem, Neurológiai Klinika Carotis dezobliteráció Történeti áttekintés 1953 De Bakey, Houston - CEA 1954 Eastcott
RészletesebbenCCSVI. Történelmi és tudományos háttér
CCSVI Történelmi és tudományos háttér Prof. Paolo Zamboni érsebész Felesége SM beteg Hipotézis: Vénás keringési zavar Vaslerakódás Érfalkárosodás Sejtpusztulás Autoimmun folyamat SM Az agy vénás rendszere
RészletesebbenMagyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság évi Kongresszusa AZ ALSÓVÉGTAGI PERIFÉRIÁS VERŐÉRBETEGSÉG ELŐFORDULÁSA HEVENY MYOCARDIALIS INFARCTUSS
Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság 2017. évi Kongresszusa AZ ALSÓVÉGTAGI PERIFÉRIÁS VERŐÉRBETEGSÉG ELŐFORDULÁSA HEVENY MYOCARDIALIS INFARCTUSSAL KÓRHÁZUNKBAN KEZELT BETEGEKBEN: A NEMZETI INFARKTUS
RészletesebbenPOSZT-RESZUSZCITÁCIÓS ELLÁTÁS
POSZT-RESZUSZCITÁCIÓS ELLÁTÁS POSZTGRADUÁLIS TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar Aneszteziológia- és Intenzív Terápiás Intézet, Belgyógyászati Intézet Sürgősségi Orvostan
RészletesebbenÚj orális véralvadásgátlók
Új orális véralvadásgátlók XI. Magyar Sürgősségi Orvostani Kongresszus Lovas András, Szegedi Tudományegyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet Véralvadásgátlók alkalmazási területei posztoperatív
RészletesebbenHogyan csökkenthető a potenciálisan thrombolysisre alkalmas betegek esetében a pre- és intrahospitális időveszteség?
Hogyan csökkenthető a potenciálisan thrombolysisre alkalmas betegek esetében a pre- és intrahospitális időveszteség? Dr. Horváth Sándor Pest megyei Flór Ferenc Kórház, Neurológiai- és Stroke osztály, tanácsadó
RészletesebbenSugárterápia minőségbiztosításának alapelvei Dr. Szabó Imre (DE OEC Onkológiai Intézet)
Sugárterápia minőségbiztosításának alapelvei Dr. Szabó Imre (DE OEC Onkológiai Intézet) I. Irányelvek WHO 1988: Mindazon tevékenység, amely biztosítja a céltérfogatra leadott megfelelő sugárdózist az ép
RészletesebbenA Szekszárdi Sürgősségi Osztály első 10 éve. Dr. Simon János Tolna megyei Balassa János Kórház
A Szekszárdi Sürgősségi Osztály első 10 éve Dr. Simon János Tolna megyei Balassa János Kórház Egy kis történelem Kezdetben belgyógyászati ill kardiológiai ambulancia 4 megfigyelő ágy Ágyak száma négyről
RészletesebbenSZAKDOLGOZAT TÉMÁK. 1.) A stroke képalkotó diagnosztikája és differenciál diagnosztikája.
PTE ETK KAPOSVÁRI KÉPZÉSI KÖZPONT KÉPALKOTÓ DIAGNOSZTIKAI ANALITIKA SZAKIRÁNY SZAKDOLGOZAT TÉMÁK 1.) A stroke képalkotó diagnosztikája és differenciál diagnosztikája. 2.) Az agy fejlődési rendellenességeinek
RészletesebbenPROTOKOLLOK ÉS EVIDENCIÁK HATALMA. ORVOSI VAGY STATISZTIKAI GYÓGYÍTÁS?
PROTOKOLLOK ÉS EVIDENCIÁK HATALMA. ORVOSI VAGY STATISZTIKAI GYÓGYÍTÁS? Dr. Bodonovits István, Dr. Berente László Csongrád Megyei Dr. Bugyi István Kórház Aneszteziológiai & Intenzív Terápiás Osztály Neurológiai
RészletesebbenKardiovaszkuláris betegek ellátása az alapellátásban. Dr. Balogh Sándor
Kardiovaszkuláris betegek ellátása az alapellátásban Dr. Balogh Sándor A betegségfőcsoportokra jutó halálozás alakulása Magyarországon KSH 2004 Általános prevenciós útmutató az összes átlagos kockázatú
RészletesebbenSürgősségi ultrahang, hazai helyzetkép
MRT XXVIII. KONGRESSZUSA A.2.1. Klinikus-radiológus symposium: Sürgősségi radiológia. Budapest, 2016. június 24. Sürgősségi ultrahang, hazai helyzetkép dr. Barta Miklós PhD Markusovszky Egyetemi Oktatókórház
RészletesebbenDr. Pikó Károly vezérigazgató-helyettes Minőségügy van-e szerepe a sürgősségi ellátásban 2010. november 5. - Debrecen
Dr. Pikó Károly vezérigazgató-helyettes Minőségügy van-e szerepe a sürgősségi ellátásban 2010. november 5. - Debrecen MOTTÓ Kevesebb időbe telik valamit jól csinálni, mint megmagyarázni, hogy miért nem
RészletesebbenDr. Fedorcsák Imre OITI
Sztereotaxiás sugársebészeti fejlődése - lehetőségek Magyarországon Dr. Fedorcsák Imre OITI A sugársebészet definíciója: Egy pontosan meghatározott intracranialis céltérfogatot úgy tudunk nagy adott esetben
RészletesebbenKÉPALKOTÓN VIZSGÁLATON ALAPULÓ BETEGSZELEKCIÓ
KÉPALKOTÓN VIZSGÁLATON ALAPULÓ BETEGSZELEKCIÓ Dr. Fehér Gergely Szigetvári Kórház, Neurológiai Osztály HEVENY AGYI ÉRKATASZTRÓFÁK A heveny agyi érkatasztrófa (elsősorban ischaemiás stroke) a mortalitási
RészletesebbenFoglalkozási napló a 20 /20. tanévre
Foglalkozási napló a 0 /0. tanévre Csecsemő és gyermekápoló szakma gyakorlati oktatásához OKJ száma: 3 0 A napló vezetéséért felelős: A napló megnyitásának dátuma: A napló lezárásának dátuma: Tanulók adatai
RészletesebbenA stroke betegek rehabilitációja során felmerülő nehézségek elemzése ápolói szemszögből
ORFMMT XXXII. Vándorgyűlése Miskolc, 2013.08.29-2013.08.31 A stroke betegek rehabilitációja során felmerülő nehézségek elemzése ápolói szemszögből T E N K S Z A B I N A D R. U R B Á N E D I N A Kutatás
RészletesebbenCaronax - 4 féle gombakivonatot tartalmazó étrend-kiegészítő
Caronax - 4 féle gombakivonatot tartalmazó étrend-kiegészítő Tisztelettel köszöntöm a kedves érdeklődőt! A Max-Immun Kft. 2013 júliusában bízta meg cégünket az angliai székhelyű Bujtar Medical Ltd.-t (Company
RészletesebbenMagyarországi Infarktus Regiszter egy sikeres országos program
Magyarországi Infarktus Regiszter egy sikeres országos program Dr. Jánosi András, Dr. Ofner Péter (Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet) Az Országos Kardiológiai Intézet 55 éves története során
RészletesebbenPéley Iván dr. Idegsebészeti és Neurológiai Klinika
Neurológiai kórképek rehabilitációja - neurorehabilitáció Péley Iván dr. Idegsebészeti és Neurológiai Klinika WHO meghatározások (1980-2013) Károsodás impairment: a szervezet biológiai működés zavara (pl.:
RészletesebbenA Willisi-kör hiányzó szegmenseinek szerepe a
A Willisi-kör hiányzó szegmenseinek szerepe a carotis rekonstrukció után közvetlenül jelentkező neurológiai események gyakoriságában Banga Péter Varga Andrea Csobay-Novák Csaba Kolossváry Márton Szántó
RészletesebbenSinus thrombosis http://neurologia.deoec.hu Kovács Edina
http://neurologia.deoec.hu Kovács Edina Jelen esetbemutatás kizárólag oktatási célokat szolgál, a diák, videók bármilyen felhasználása kizárólag a Debreceni Egyetem OEC írásos engedélyével történhet. Epidemiológia:
RészletesebbenFókuszált ultrahangvizsgálat gyermekkorban
Fókuszált ultrahangvizsgálat gyermekkorban DrGőblGergely, SE AITK II.Gyermeksürgősségi Kongresszus Budapest 2017.09.15. POCUS = Pointof careultrasound Betegágy melletti UH-vizsgálat Fókuszált UH-vizsgálat
RészletesebbenStroke Ne késlekedj kampány. Kampánynyitó sajtóközlemény. Sajtófigyelés
Stroke Ne késlekedj kampány Kampánynyitó sajtóközlemény Sajtófigyelés Ne késlekedj kampány az életért - Minden perc számít http://www.kormend.hu/index.php?ugras=hirolvaso&hirszama=19391 2010. február 11.
RészletesebbenPulmonalis embólia Akut Aorta Szindrómák. Szukits Sándor PTE - KK - Radiológiai Klinika
Pulmonalis embólia Akut Aorta Szindrómák Szukits Sándor PTE - KK - Radiológiai Klinika Pulmonális Embólia - Kivizsgálási taktika Klinikai valószínűség Scoring rendszerek: Wells Genfi Pisa-Ped Módosított
RészletesebbenÉLETMINŐSÉG ÉS KÖLTSÉGEK A KÖZÉP- ÉS SÚLYOS FOKÚ PSORIASISOS BETEGEK KÖRÉBEN
ÉLETMINŐSÉG ÉS KÖLTSÉGEK A KÖZÉP- ÉS SÚLYOS FOKÚ PSORIASISOS BETEGEK KÖRÉBEN WÉBER VALÉRIA Vezető asszisztens Zsigmondy Vilmos Harkányi Gyógyfürdőkórház Nonprofit kft. Psoriasis vulgaris Öröklött hajlamon
RészletesebbenÚjonnan felfedezett cukoranyagcsere eltérések előfordulása korai kardiológiai rehabilitációban
Dr. Simon Attila, Dr. Gelesz Éva, Dr. Szentendrei Teodóra, Dr. Körmendi Krisztina, Dr. Veress Gábor Újonnan felfedezett cukoranyagcsere eltérések előfordulása korai kardiológiai rehabilitációban Balatonfüredi
RészletesebbenA CT/MR vizsgálatok jelentősége a diagnosztikában. Dr Jakab Zsuzsa SE ÁOK II.Belgyógyászati Klinika
A CT/MR vizsgálatok jelentősége a diagnosztikában Dr Jakab Zsuzsa SE ÁOK II.Belgyógyászati Klinika Computer Tomographia 1967.Első CT felvétel.mérés:9nap. Megjelenítés:2,5 óra számítógépes munka után. 1974.Első
RészletesebbenStroke betegek vizsgálata hagyományos mérőmódszerek. Futó Gabriella ODÚ Fejlesztő Központ Szeged
Stroke betegek vizsgálata hagyományos mérőmódszerek és az FNO felhasználásával Futó Gabriella ODÚ Fejlesztő Központ Szeged Vizsgálati személyek kiválasztásának szempontjai Akut stroke-beteg az intézményi
RészletesebbenNEURORADIOLÓGIA. Esetmegbeszélés
NEURORADIOLÓGIA Esetmegbeszélés Vörös CT2012 32 éves nő 10 éves kora óta epilepsiás Migrációs és gyrifikációs zavar 32 éves nő 3-4 éve kezdődő bal oldali látásromlás, csőlátás N. opticus meningeoma 26
RészletesebbenJAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Radiográfus szakképesítés Klinikum a képalkotásban modul. 1. vizsgafeladat május 16.
Nemzeti Erőforrás Minisztérium Korlátozott terjesztésű! Érvényességi idő: az interaktív vizsgatevékenység befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. főigazgató-helyettes
RészletesebbenKOPONYA-, ILLETVE SÚLYOS SÉRÜLTEK TRAUMÁHOZ KAPCSOLT KOAGULÓPÁTHIÁJÁNAK ÉS NEUROBIOMARKEREINEK VIZSGÁLATA. Vámos Zoltán, Ph.D.
KOPONYA-, ILLETVE SÚLYOS SÉRÜLTEK TRAUMÁHOZ KAPCSOLT KOAGULÓPÁTHIÁJÁNAK ÉS NEUROBIOMARKEREINEK VIZSGÁLATA - Experimentális OxyológiaMunkacsoport kutatási együttműködésre történő felhívása - Vámos Zoltán,
RészletesebbenIschemiás stroke thrombolysis kezelése A MAGYAR IRÁNYELVEK SZERINT
Ischemiás stroke thrombolysis kezelése A MAGYAR IRÁNYELVEK SZERINT Dr. Kerényi Levente Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház, Neurológiai Osztály A Stroke sürgősségi ellátás és csapatmunka Hol
RészletesebbenAZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON
AZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON DR. PAKSY ANDRÁS A lakosság egészségi állapotát jellemző morbiditási és mortalitási mutatók közül a halandósági tábla alapján
RészletesebbenA Ritka Betegség Regiszterek szerepe a klinikai kutatásban Magyarósi Szilvia (SE, Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézete)
A Ritka Betegség Regiszterek szerepe a klinikai kutatásban Magyarósi Szilvia (SE, Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézete) I. Ritka Betegség regiszterek Európában II. Ritka betegség regiszterek
RészletesebbenIII. melléklet. Az alkalmazási előírás és a betegtájékoztató érintett szakaszainak ezen módosításai a referral eljárás eredményeként jöttek létre.
III. melléklet Az alkalmazási előírás és a betegtájékoztató érintett szakaszainak módosításai Megjegyzés: Az alkalmazási előírás és a betegtájékoztató érintett szakaszainak ezen módosításai a referral
RészletesebbenJAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Gyermek aneszteziológiai és intenzív szakápoló szakképesítés Gyermek intenzív szakápolás modul 1.
Emberi Erőforrások Minisztériuma Érvényességi idő: az írásbeli vizsgatevékenység befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. főigazgató-helyettes JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI
RészletesebbenSebészi és háziorvosi team együttműködése
Sebészi és háziorvosi team együttműködése Prof. Dr. Hajnal Ferenc, Prof. Dr. Varga Albert, Dr. Nagyvári Péter, Dr. Ágoston Gergely SZTE ÁOK Családorvosi Intézet A háziorvos kompetenciája Diagn. tevékenységek,
RészletesebbenGOTTSEGEN GYÖRGY ORSZÁGOS KARDIOLÓGIAI INTÉZET. C:secsemoszívsebészeti Osztály. Mutéti tájékoztatás és nyilatkozatok
GOTTSEGEN GYÖRGY ORSZÁGOS KARDIOLÓGIAI INTÉZET C:secsemoszívsebészeti Osztály 10. Mutéti tájékoztatás és nyilatkozatok A beteg / szülo / törvényes gyám mutéttel kapcsolatos tájékoztatása, orvosi felvilágosítása
RészletesebbenÉRSEBÉSZET SZAKKÉPZÉS KÜLSŐ KÉPZŐHELYI REAKKREDITÁCIÓJA. Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Szak- és Továbbképzési Központ 2013.
SZAKKÉPZÉS KÜLSŐ KÉPZŐHELYI REAKKREDITÁCIÓJA Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Szak- és Továbbképzési Központ 2013. HETÉNYI GÉZA KÓRHÁZ, SZOLNOK Gyakorlat Igen Nem Fő Intézmény/osztály/részleg
RészletesebbenAz autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei
Az autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei Dr. Kollár János egyetemi adjunktus Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Népegészségügyi Kar Magatartástudományi
RészletesebbenAz akut koronária eseményt 1 évvel követő életminőség
Az akut koronária eseményt 1 évvel követő életminőség biopszichoszociális prediktorai Tiringer István (1) Simon Attila (2) Veress Gábor (2) 1, Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Magatartástudományi
RészletesebbenA szűrővizsgálatok változó koncepciója
A szűrővizsgálatok változó koncepciója Magyar Tudomány Ünnepe 2010. Vályi Péter dr. 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről Szűrővizsgálat: olyan vizsgálat, amelynek célja a betegség tüneteit nem mutató
RészletesebbenSürgősségi betegellátás Szekszárd 2013. Dr. Simon János Tolna megyei Balassa János Kórház
Sürgősségi betegellátás Szekszárd 2013 Dr. Simon János Tolna megyei Balassa János Kórház Egy kis történelem Kezdetben belgyógyászati ill kardiológiai ambulancia 4 megfigyelő ágy Ágyak száma négyről nyolcra
RészletesebbenNagyító alatt a szélütés - a stroke
Nagyító alatt a szélütés - a stroke A WHO (Egészségügyi Világszervezet) szerint 2020-ra a szívbetegségek és a stroke lesznek világszerte a vezetõ okok úgy a halálozás, mint a rokkantság területén. Az elõrejelzések
RészletesebbenA TELJES SZÍV- ÉS ÉRRENDSZERI RIZIKÓ ÉS CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI
A TELJES SZÍV- ÉS ÉRRENDSZERI RIZIKÓ ÉS CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI Dr. Páll Dénes egyetemi docens Debreceni Egyetem OEC Belgyógyászati Intézet A HYPERTONIA SZÖVŐDMÉNYEI Stroke (agykárosodás) Szívizom infarktus
RészletesebbenA beszéd lateralizáció reorganizációjának nyomonkövetésea fmri-velaneurorehabilitációsorán
A beszéd lateralizáció reorganizációjának nyomonkövetésea fmri-velaneurorehabilitációsorán (klinikai tanulmány terv) Péley Iván, Janszky József PTE KK Neurológiai Klinika Az (emberi) agy egyik meghatározó
Részletesebben