Szakdolgozat. Módosító oxidok hatása kerámia mázak tulajdonságaira. Miskolc, Jáborcsik Levente

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Szakdolgozat. Módosító oxidok hatása kerámia mázak tulajdonságaira. Miskolc, 2014. Jáborcsik Levente"

Átírás

1 MISKOLCI EGYETEM Műszaki Anyagtudományi Kar Szilikáttechnológiai Szakirány Szakdolgozat Módosító oxidok hatása kerámia mázak tulajdonságaira Miskolc, Jáborcsik Levente

2 Tartalomjegyzék 1 A finomkerámiai termékek csoportosítása A mázazás folyamata A máz A mázak összetétele és szerkezete A mázak összetétele A mázak összetételének számítása A mázképződés folyamata A mázak szerkezete A mázat alkotó főbb oxidok Kalcium-oxid (CaO) Ólom-oxid (PbO) Magnézium-oxid (MgO) Szilícium-dioxid (SiO 2 ) Alumínium-oxid (Al 2 O 3 ) Cink-oxid (ZnO) Titán-dioxid (TiO 2 ) A mázak tulajdonságai Viszkozitás Hőtágulás Felületi feszültség Párolgás A mázak színei Mázhibák A porcelán Mázvizsgálatok Hevítőmikroszkópos vizsgálatok Karcvizsgálat Felületi érdességmérés Termoanalitikai vizsgálat Összefoglalás Köszönetnyilvánítás Felhasznált irodalom

3 1 A finomkerámiai termékek csoportosítása A kerámiaipar egyik meghatározó ágazata a finomkerámia-ipar, amely a hétköznapi életben felhasznált kerámiatermékek igen nagy részét látja el az általa gyártott termékekkel, mint például edények, díszműáruk, egészségügyi kerámiák, kis- és nagyfeszültségű szigetelők, külső és belső burkolóanyagok, csiszolókorongok. A felsorolt termékhez használt masszák összetételét az 1. táblázatban rendszereztem. 1. táblázat. Finomkerámiai termékek csoportosítása a hozzájuk tartozó masszatípusok felsorolásával [1] Termékek Masszatípus Építési kerámiák Falburkoló csempe Padlóburkoló lapok Mázas Mázatlan Egészségügyi (szaniter) kerámiák Külső burkolólapok Mázas Mázatlan Háztartási kerámiák Porcelán díszmű Porcelán edény Fajansz edény Majolika Műszaki kerámiák Nagyfeszültségű porcelán szigetelők Kisfeszültségű porcelán szigetelők Őrlőtestek Ellenállástestek Csiszoló, köszörülő és vágó szerszámok Elektronikai kerámiák Égetési segédeszközök Meszes fajansz, majolika Kőagyag, majolika Félporcelán Félporcelán, fajansz Pirogránit, kőagyag Pirogránit, kőagyag Kvarcporcelán Kvarcporcelán Fajansz Majolika Kvarcporcelán, korundporcelán Kvarcporcelán Korundporcelán Krisztoballitporcelán Korund, gyémántszemcse, szilíciumkarbid Különböző Különböző 2

4 2 A mázazás folyamata 2.1 A máz A finomkerámiai anyagok többségét főként a mechanikai tulajdonságok, az esztétikai minőség javítása és a vegyi ellenállásuk miatt mázazzák. Ez tulajdonképpen egy olyan felületmódosító eljárás, amely növeli a finomkerámiai anyagok értékét. A kerámiai máznak többféle definíciója, megfogalmazása is ismeretes.[1] A máz üveges állapotú szilikátolvadék. Olyan térhálós szerkezettel rendelkezik, amelyben nincsenek hosszútávú szabályos ismétlődések. Az üveges fázist SiO 4 tetraéderek alkotják, melyek a szabálytalan elrendeződés következtében könnyen deformálódnak.[2] A kerámiai mázak az üveg és a zománc közötti átmenetet képviselik. Többségében üveges fázis alkotja, de kis részben tartalmaz kristályos fázist is. [3] 2.2 A mázak összetétele és szerkezete A mázak összetétele A mázak összetétele változatos. Általában a máz valamilyen alkáli-alumínium-szilikát, amely természetes alapanyagok (például földpát, homok, mészpát, kaolin, kvarc) megolvasztásával jön létre, közvetlenül a kerámia tárgyak felületén. A kerámia mázak adalékanyagai oxidok, ezért igen sokrétű és változatos lehet egy mázanyag összetétele. Tehát a főbb alkotók, mint a szilícium-dioxid (SiO 2 ), alumínium-oxid (Al 2 O 3 ), kalcium-oxid (CaO) mellett megtalálhatók a cirkon-oxid (ZrO 2 ), a cink-oxid (ZnO), a bárium-oxid (BaO), továbbá a bór-oxid (B 2 O 3 ), vagy a titán-oxid (TiO 2 ). Vízoldható alapanyagok használatakor elsőként egy üvegszerű mázanyagot, ún. frittet készítenek, majd ennek az adalékanyagok hozzáadásával ilyen a kaolin, színtestek kiegészített őrleményét, a mázat égetik a kerámia tárgy felületére. [1] A mázak összetételére vonatkozóan az első máig érvényes képlet Seger nevéhez fűződik, aki a mázakat kémiai összetételük alapján csoportosította, és az oxidokat (az üveg oxidjaihoz hasonlóan) három csoportra bontotta [3]: módosító oxidok, átmeneti oxidok, rácsképző oxidok. 3

5 A mázalkotó oxidok csoportosítása Seger elmélete alapján: 2. táblázat. A mázat alkotó főbb oxidok Seger-féle felosztása [2] [3] Módosító oxidok Átmeneti oxidok Rácsképző oxidok Bázisképző oxidok Savképző oxidok RO,R2O R 2 O 3 CaO, MgO, PbO, BaO, ZnO, Al 2 O 3, Fe 2 O 3, Cr 2 O 3, Mn 2 O 3, CuO, NiO, FeO, CoO, Na2O, Bi 2 O 3 K2O, Li2O RO 2 SiO 2, B 2 O 3, TiO A mázak összetételének számítása A mázak összetételének számítását az úgynevezett Seger-képlet alapján végezzük. A máz különböző oxidok keveréke. Mivel az egyes fémek oxidjai és szilikátjai önmagukban nem alkalmasak a mázképzésre, ezért keverékeket készítenek. Például a SiO 2 olvadáspontja túl magas; az ólom-szilikát kémiai hatásokkal szemben nem ellenálló és amellett, hogy könnyen oldódik, még mérgező is; a nátrium-szilikát-, valamint a bórvegyületek vízoldhatók. Tehát az ilyen hibák megszüntetésére alkalmazzuk a keverékeket. A különböző szilikátok egymást kiegészítve előnyös tulajdonságokat adnak a mázaknak. A Seger-képlet nagyon jó rendszerezési mód a mázak esetében, mert jól áttekinthetővé teszi a különböző nyersanyagokból készített mázakat. Seger szerint a mázképzésben részt vevő oxidok bázikus, semleges és savanyú jellegű oxidokra választhatók. Az ily módon felosztott oxidok mennyiségét egymáshoz viszonyítva az alábbi képlettel lehet felírni: 1 RO m R 2 O 3 n RO 2 A képletben az RO az egy- és két vegyértékű fémek (bázikus) oxidjait, az R 2 O 3 a semleges jellegű, három vegyértékű fémoxidokat (pl. AL 2 O 3, Fe 2 O 3 ), míg az RO 2 a savanyú oxidat (ide sorolható elsősorban a SiO 2, de a B 2 O 3, TiO 2, ZrO 2, SnO 2, P 2 O 5 is) foglalja magába. 4

6 Az oxidos összetétel arányának megállapításakor a Seger-képletben a bázikus oxidok mólban kifejezett együttes mennyiségét egységnek vesszük. Az R 2 O 3 háromértékű oxidokat monooxidra kell átszámolni, és hozzáadni a bázikus oxidhoz. A fémoxidok és a savanhidridek arányát savaránynak nevezzük. A savarány határozza meg, hogy a mázösszetétel megfelel-e az üvegképződés feltételeinek. A savarány jele A. A savarányt tekintve alapvető feltétel, hogy 1 molekula fémoxidra 1-3 molekula kovasav juthat, különben a máz elüvegtelenedik, azaz lehűlés után fénytelenné és átlátszatlanná válik. [1] [2] [3] A savarányok alapján három csoportra oszthatók a mázak [3]: (1) Kemény porcelán máz: 1,8-2,5 (2) Lágy porcelán: 1,4-1,6 (3) Fajansz: 1,5-2, A mázképződés folyamata Az üvegek szerkezetét ismertető elméletek közül a legelfogadottabb az ún. Zachariasen-féle elmélet, amely szerint az üvegeket alkotó rácsképző oxidok (SiO 2, B 2 O 3, P 2 O 5 ) szabálytalan térrácsot alkotnak, ebből ered elnevezésük. Ezek az elemi tetraéderek úgy illeszkednek egymáshoz - összefüggő térhálót alkotva -, hogy a poliéderek csak közös csúcsokkal érintkeznek, viszont sem lapjaikkal, sem élükkel nem. Ebből adódik, hogy az elemi poliéderek térbeli elhelyezkedése véletlenszerű. A rácsképző ionokat az azonos koordinációs számú vagy hasonló ionsugarú átmeneti oxidok (Al 2 O 3, Fe 2 O 3 ) helyettesíthetik a szerkezetben. Az átmeneti oxidok azonban némileg módosítják a térrácsot és különböző ionerősségük következménye, hogy megváltoznak a töltésviszonyok. Fontos megjegyezni, hogy az átmeneti oxidok viselkedhetnek rácsképző, valamint módosító oxidként is. A felesleges negatív töltések kiegyenlítésére a térrács megfelelő helyeire a módosító oxidok ionjai lépnek. Tehát a módosító oxidok az üveg térhálós szerkezetének az üregeiben helyezkednek el. A háromféle oxidcsoport tagjainak variálásával alakíthatók a mázak legfontosabb tulajdonságai: a mechanikai és vegyi ellenállóképesség, a viszkozitás, a hőtágulás, az olvadási tartomány, továbbá a felületi feszültség és a szín. [1] [3] 5

7 2.2.4 A mázak szerkezete Ha egy mázas cserép szerkezetét megvizsgáljuk, három részt különíthetünk el. Az anyag belseje felé haladva először a mázréteg található, amit az átmeneti réteg köt össze a cseréppel. Az 1. ábra szemlélteti a mázas cserép szerkezeti felépítését. [2] 1. ábra. Mázas cserép szerkezeti egységei jelképesen ábrázolva [2] 2.3 A mázat alkotó főbb oxidok Kalcium-oxid (CaO) 2. ábra. Kalcium-oxid por [4] A kalcium-oxid növeli a máz keménységét, szilárdságát, ellenállóképességét és fényességét, továbbá csökkenti a hőtágulást, a hajszálrepedésre való hajlamot. Vastag átmeneti réteget képez, ezzel biztosítja a feszültségek kiegyenlítődését. [2] [3] 6

8 2.3.2 Ólom-oxid (PbO) 3. ábra. Ólom-oxid por [5] Az ólom-oxid az alacsony olvadáspontú mázak fő alkotóeleme. Az egyetlen oxid, amely a SiO 2 -al keverve már közvetlenül vízben oldhatatlan mázat ad. Növeli a máz rugalmasságát, színe sárgás. [2] [3] Magnézium-oxid (MgO) 4. ábra. Magnézium-oxid por [6] A magnézium-oxid kis mennyiségben növeli a máz fényességét, de nagyobb mennyiségben csökkenti az olvadékonyságot. Növeli a máz felületi feszültségét, az ellenálló képességet, továbbá a keménységet. [2] [3] 7

9 2.3.4 Szilícium-dioxid (SiO 2 ) 5. ábra. Szilícium-dioxid por [7] Ez a legfontosabb rácsképző oxid, növeli a máz olvadáspontját, a nyomószilárdságot, a kémiai ellenálló képességet, valamint a kopásállóságot, és csökkenti a hőtágulást. [2] [3] Alumínium-oxid (Al 2 O 3 ) 6. ábra. Alumínium-oxid por [8] A magas olvadáspontú mázak alapvető alkotóeleme. Magas olvadáspontjából adódóan növeli a máz olvadáspontját, az olvasztási tartományt, az ellenálló képességet és a viszkozitást.[2] [3] 8

10 2.3.6 Cink-oxid (ZnO) 7. ábra. Cink-oxid por [9] A cink-oxid növeli az olvasztási hőmérsékletet és a máz rugalmasságát. 0,05-0,2 mol mennyiségben növeli az 1100 C alatt olvadó mázak fényességét. 0,3 mol mennyiség fölött adagolva zavarosító oxidként alkalmazható, a lehűlés sebességétől függően kristályosodik, ezért matt és kristálymázak készítésére használható. Csökkenti a máz hőtágulását. [2] [3] Titán-dioxid (TiO 2 ) 8. ábra. Titán-dioxid por [10] 9

11 A nagy fénytörése miatt jó zavarosító oxid, csökkenti a repedéshajlandóságot, növeli a savállóságot. A matt mázak készítésekor 15%-ban keverik a mázanyaghoz. [2] [3] 2.4 A mázak tulajdonságai Viszkozitás A kerámiatermékek egyik legfontosabb követelménye, hogy a mázfelület buborékmentes és sima legyen. Ez elsősorban a viszkozitás megfelelő beállításával érhető el. A mázak viszkozitása a kémiai összetétel és a térhálózat stabilitásának a függvénye, értékét a SiO 4 tetraéderek és a módosító ionok kötése határozza meg. [1] Hőtágulás A mázzal bevont kerámiatárgyaknál fontos elvárás, hogy égetés után a cserép és a máz között a lehető legkisebb feszültség keletkezzen. A hőtágulási együtthatók megfelelő összehangolásával lehet elérni, hogy minél kisebb feszültség jöjjön létre. A hőtágulási együttható az egységnyi hőtágulásra bekövetkező hosszúság változásként definiálható. A hőtágulási együttható magasabb hőmérsékleten általában csökken. A mázat az átmeneti réteg köti össze a cseréppel. Égetéskor a cserép és a máz egymáshoz képest eltérő fizikai tulajdonságokkal rendelkező anyagként viselkedik. Ha a hőtágulási együtthatók nincsenek eléggé összeegyeztetve, akkor az átmeneti rétegben feszültség ébredhet az égetés folyamata alatt, amely repedést okoz. A megfelelően megválasztott masszaösszetétel és máz esetén az átmeneti réteg vastagsága elegendő ahhoz, hogy az égetés alatt keletkező feszültséget kiegyenlítse, és a hűtést kibírja repedések keletkezése nélkül. [1] [3] Felületi feszültség A cserépre felvitt finom szemcséjű máziszap esetén a nyers, ki nem égett máz rétegében finom repedések keletkeznek. Ezek a máz égetése során az olvadáskor nem tűnnek el, segítik a máz összehúzódását. A kis felületi feszültség elősegíti a buborékok távozását a mázból. Nagy felületi feszültség esetén mázhibák alakulnak ki (tűszúrás). [1] 10

12 2.4.4 Párolgás A kerámia mázakban az égetés során egyes komponensek elpárolognak. A párolgás függ az égetési körülményektől, a felületi adszorpció növeli a párolgási veszteséget. A párolgási veszteségek általában kristálykiválást okoz a felületen. [1] A mázak színei A mázak színük alapján alapvetően két csoportra oszthatók [2]: színes mázak színtelen mázak A mázak színét meghatározza a máz összetétele, az égetési hőmérséklet és a kemence atmoszférája mind égetés mind hűtés alatt. Az átlátszó vagy transzparens mázak nem tartalmaznak színtestet, a fehér mázakat zavarosító oxidok használatával lehet elkészíteni pl.: TiO 2, SnO 2, ZrO 2. Színes mázakat fémoxidok adagolásával készítenek pl.: vas-oxid: sárga, barna, vörösbarna, vörös réz-oxid: zöld, sárga, piros kobalt-oxid: kék, türkiz, fekete nikkel-oxid: szürke, barna, acélkék, rózsaszín [2] 2.5 Mázhibák A mázazás folyamata során a legnagyobb kihívást jelenti az olyan máz megalkotása, amelyen nem keletkeznek mázhibák. A mázhibák közös jellemzője, hogy csak a mázrétegben találhatók meg ezek a hibák, az alapcserép rétegét sosem érintik. A masszahibákat megjelenési formájuk alapján szokták csoportosítani. Formájuk alapján a következő mázhibákat különböztetjük meg: repedések, tűszúrás, tojáshéjasság-narancshéjasság, mázfúvódás, 11

13 fénytelen, homályos máz, mázlefolyás, mázleválás és összeugrás, mázfelforrás. A leggyakoribb mázhibák a mázfelületen található repedések. A repedések elsősorban vagy az égetéskor és az égetést követő lehűlés során, vagy az ezt követő tároláskor/használatkor keletkeznek. A repedések oka mindig a feszültség, elsősorban a máz és az alapcserép eltérő hőtágulásából adódó feszültség. Húzófeszültség abban az esetben alakul ki, ha a máz hőtágulási együtthatója nagyobb, mint a cserépé. Fordított esetben, amikor a máz hőtágulási együtthatója kisebb, mint a cserépé, nyomófeszültség marad a mázban. Ilyenkor repedés helyett lepattogzás figyelhető meg. Ha nagy a húzófeszültség, akkor az egész máz felületét behálózó sűrű hálós morfológiájú repedés alakul ki. Kisebb húzófeszültség esetén ritkább a kialakult repedésháló. Visszatérve a nyomófeszültségre, a lepattogzás ritkán előforduló mázhiba, mivel a máz szilárdsága általában nagyobb, mint a kialakuló nyomófeszültség. Fontos megemlíteni, hogy a kismértékű nyomószilárdság még előnyös is lehet a mázazott cserép számára, mivel növeli a máz szilárdságát. Egy kis hőtágulási értékű mázzal és egy ettől kissé nagyobb hőtágulással rendelkező cseréppel előállítható a kis nyomófeszültségű, hőingadozásnak ellenálló máz. [3] A tűszúrás legalább olyan gyakran előforduló mázhiba, mint a repedés. Tűszúrásnak a máz felületén kialakult apró kör alakú nyílásokat, krátereket nevezzük. A jellegzetes tűszúrást az égetés során keletkező gázok okozzák, amelyek felhalmozódnak az átmeneti rétegben. Az égetés folyamán ezek igyekeznek az átmeneti rétegből a felszínre törni, a hőmérséklet növekedés hatására a felszínen szétpukkadnak. Ha olyankor érnek a felszínre, amikor a máz viszkozitása már kezd növekedni, a szétpukkadás okozta kráterek nem képesek kiegyenlítődni, feltöltődni a mázzal és nyitva maradnak a felszínen nyitott pórust képezve. A mázréteg vastagságának növelésével növekszik a kialakuló buborékok száma is. [3] Egy máz akkor tojáshéjas vagy narancshéjas, ha a felülete hasonlít a tojáséhoz vagy a narancséhoz. A tojáshéjasság nagyon sok apró kráterből álló mázhiba, míg a narancshéjasság ettől kissé eltérő kevesebb, de nagyobb kráterekből álló hiba. Ennek a két hibának is 12

14 hasonlóan a tűszúráshoz az égetés során történő gázképződés az oka, kiküszöbölésére a hőntartás idejének csökkentését alkalmazzák. [3] A matt, fénytelen felület kialakulásának számos oka ismert. Ha alacsony az égetési hőmérséklet, a máz nem olvad meg rendesen. Okozhatja a vékony mázréteg, ebben az esetben alacsony lesz a máz halmazsűrűsége, de eredhet a rövid mázazási időtartam miatt is. [3]. 3 A porcelán A porcelán a hagyományos kerámia ipar legértékesebb terméke, definíció szerint teljesen tömör, kagylós törésű, fehér, vékony rétegben áttetsző kerámia ipari termék. Neve valószínűleg az latin porsella= kagyló szóból ered. A porcelán történelme már időszámításunk előttre visszanyúlik Kínába. A porcelán felhasználási területe a történelme során folyamatosan bővült olyannyira, hogy napjainkban mindennapos használati cikk. A porcelánt több szempont alapján csoportosíthatjuk. Az égetési hőmérséklet szerint két csoportot különböztetünk meg, ezek a lágy porcelán és a kemény porcelán. A kemény porcelán égetési hőmérséklete 1350 C 1410 C-ig, míg a lágy porcelánt 1200 C 1320 C közti tartományban égetik. A két égetési tartomány közti különbség oka a porcelán ásványi összetételének eltérése. A lágy porcelán 25%-nál több olvadékképző alkotót tartalmaz, ezzel szemben a kemény porcelán esetén az olvadékképzők mennyisége nem lehet több 25%-nál. Példa a lágy porcelán összetételére [3]: 1, 25% kaolinit 2, 25% kaolinit 3, 33% kaolinit 45% kvarc 20% kvarc 30% kvarc 30% földpát 30% földpát 25% földpát - 25% illit 7% illit Az első összetétel a Seger-porcelán, a második a magyar illites lágy porcelán, a harmadik a napjainkban, nagyüzemben gyártott lágy porcelán receptje. 13

15 Példa a kemény porcelán összetételére [3]: 1, 50% kaolinit 2, 37,5% kaolinit 25% földpát 25% földpát 25% kvarc 37,5% kvarc A két összetételt összehasonlítva megállapítható, hogy a második összetétel magasabb kvarc tartalma miatt nagyobb lesz az ilyen recept alapján készülő porcelán mechanikai szilárdsága, mint az első recept esetében. 4 Mázvizsgálatok Szakdolgozatomban az Alföldi Porcelángyár színtelen transzparens porcelán mázhoz adott összetételben különböző oxidokat kevertem, majd ezek hatását vizsgáltam. A transzparens porcelán mázhoz öt oxidot (kalcium-oxidot, szilícium-oxidot, alumínium-oxidot, titán-oxidot és cink-oxidot) kevertem 4 m/m %-os, 6 m/m %-os és 10 m/m %-os arányban. A kiégetett próbatesteken karcvizsgálatot és felületi érdesség mérést végeztem. Továbbá az elkészített keverékeket hevítő mikroszkóppal, illetve derivatográffal is megvizsgáltam. A következőkben ezeket a vizsgálatokat, valamint a kapott mérési eredményeket fogom részletesen bemutatni. 4.1 Hevítőmikroszkópos vizsgálatok A nedvesítési tulajdonságok vizsgálatait egy a Camar Elettronica által gyártott hevítő mikroszkópon végeztem. A következő ábra szemlélteti a hevítő mikroszkóp elvi felépítését. 14

16 9. ábra. Hevítő mikroszkóp elvi felépítési ábrája 1. mikroszkóp állvány; 2. fényforrás; 3. csőkemence; 4. digitális kamera; 5. mozgatható mintatartó; 6. vizsgált minta; 7. kiértékelő szoftver (PC) [11] A hevítőmikroszkópos méréseket az anyagok olvadási tartományának, valamint a nedvesítési tulajdonságainak mérésére alkalmazzuk. Az olvadás során öt kiemelt állapot figyelhető meg: Szinterelődés: az a pont, ahol a próbadarab eredeti magasságához képest 5%-ot zsugorodik, miközben megtartja eredeti alakját. Lágyulás: a próbatest csúcsai lekerekednek, legömbölyödnek. Gömb állapot: a próbatest gömb alakot vesz fel. Félgömb állapot: félgömb alakú lesz a próbatest. Ezen a ponton a próbadarab a nagy felületi feszültség miatt még nem nedvesít, ez a pont az olvadási tartomány kezdete. olvadt állapot: a próbatest magassága jelentősen lecsökken, ez jelzi az olvadási tartomány végét. 10. ábra. A máz olvadása hevítőmikroszkópban [3] 15

17 A hevítő mikroszkóppal nyomon követhetjük, hogy a máz hogyan nedvesíti a cserepet. A nedvesítést, a felülethez való tapadást a felületi feszültség határozza meg, amit a máz és a cserép között kialakult peremszöggel jellemzünk. 11. ábra. A mázcsepp tapadása a cserép felületén [3] A peremszög és a felületi feszültség közti összefüggés szerint, minél kisebb a máz és a cserép közti peremszög, annál kisebb a máz felületi feszültsége, annál jobb a nedvesítés. A vizsgálathoz az adott mázanyagok finomra őrölt porából próbadarabokat sajtoltam, ezeken végeztem a hevítő mikroszkópos méréseket. A sajtolt henger alakú minta 3-4 mm magasságú, amit egy 8*10 mm méretű Al 2 O 3 lapra helyezve (12. ábra) tudunk betenni a hevítőmikroszkóp mintatartó karjára. 12. ábra. Hevítőmikroszkópos vizsgálati minta 16

18 A mérés során a próbadarabokat 1400 C-ig hevítettük, 50 C/min felfűtési sebességgel. A mikroszkóp 700 C-tól 10 C fokonként fotókat készített a próbadarabokról. A vizsgálatra a 10 mm%-os mintákat készítettem elő. A vizsgálat során a próbatest magasságváltozását, az adott hőmérsékletet és a peremszög kiegészítő szögét rögzítettük. A hat próbadarab nevezetes állapotokhoz tartozó hőmérséklet értékeit a következő táblázatban foglaltam össze. 3.táblázat. A hevítőmikroszkópban vizsgált minták eredményei alapmáz, Al10, Si10, Ca10, Ti10, Zn10, T[ C] T[ C] T[ C] T[ C] T[ C] T[ C] szinterelődés lágyulás gömb félgömb olvadás Amint a 3. táblázatban látható, az 1400 C-ig tartó hevítés során csak a CaO és a ZnO tartalmú minták érték el az olvadáshoz szükséges hőmérsékletet. Ez az olvadáspont csökkentő tulajdonsággal magyarázható. Egyedül az alapmáz vette fel a gömbformát a hevítés során. Az alumínium-oxid és a szilícium-oxid olvadáspont növelő tulajdonsága az oka, hogy az alumínium-oxiddal kevert minta 1357 C-on, a szilícium-oxiddal kevert minta pedig egészen 1400 C-ig sem érte el a lágyuláspontot. Egy szakirodalmi cikk témája a frittelt máz nano kobalt-alumínium-oxiddal (CoAl 2 O 4 ) való keverése és a tulajdonságokra gyakorolt hatása volt. Itt is végeztek hevítő mikroszkópos vizsgálatot 800 C és 1000 C hőmérsékleteken. Mindkét esetben azt a következtetést vonták le, hogy az adott hőmérséklet nem volt elegendő, hogy az alumínium-oxiddal kevert máz kellőképpen megolvadjon, és egyenletes mázréteget alakítson ki. A 800 C-os vizsgálat során mérték a legnagyobb felületi feszültséget. Ezen kívül az alumínium-oxid viszkozitás növelő hatása is megfigyelhető volt. [12] 17

19 Ezzel a kutatással párhuzamot vonva az általam elkészített 10 m/m%-ban alumínium-oxidot tartalmazó Al10-es jelzésű minta esetében is megfigyelhető volt a megemelkedett olvadáspont, olyannyira, hogy az 1400 C fokos hőmérséklet sem volt elegendő az olvadás elérésére. Így arra következtettem, hogy ez a keverék az alapmázhoz képest valószínűleg nagyobb viszkozitással és felületi feszültséggel rendelkezik. 13/a C - 0:32:35 13/b C - 0:33:25 Height 80 % Angle 80 Height 47 % Angle ábra. Az alumínium-oxid tartalmú (13/a) és az adalékanyagot nem tartalmazó alapmáz (13/b) hevítő mikroszkópos felvétele Amint a fenti ábrán látható, a hőmérsékletbeli különbség 3 C, ám a két állapot koránt sem hasonlít egymáshoz. A 13/a fotó az alumínium-oxidos próbadarab lágyulását ábrázolja, a 13/b fotó pedig az alapmáz félgömb alak felvételét. Jól elkülöníthető a két próbadarab formája és a magasságcsökkenés értéke is majdnem duplája az alapmáz esetén az Al10-es minta értékének. 14. ábra. Az alapmáz magasságváltozása a hőmérséklet függvényében 18

20 15. ábra. Az Al10-es minta magasságváltozása a hőmérséklet függvényében A 14. és 15. ábrán az alapmázból készült próbatest és az Al10-es keverékből készült próbatest magasságváltozása látható. A 3. táblázat adataiból látható, hogy a kalcium-oxiddal, titánoxiddal és cink-oxiddal kevert minták kis mértékben csökkentették a szinterelődés hőmérsékletét az alapmázhoz képest. A következő fotósorozat az összes keverék legutolsó fotóját mutatja be, amely a hevítő mikroszkópos vizsgálat során készült. A próbatest alakja jól szemlélteti, hogy az egyes adalékanyagok milyen hatást fejtettek ki az eredeti összetétel olvadáspontjára. 19

21 16. ábra. A vizsgált mázösszetételek utolsó fotója a hevítő mikroszkópos mérés közben Sorrendben fentről, balról jobbra haladva: alapmáz, Al10, Si10, Ca10, Ti10, Zn10. A 16. ábrán T jelöli a hőmérsékletet, h a próbatest magasságát, a a peremszög kiegészítő szögét. A fotókon jól látható, hogy a kalcium-oxidos keverék (Ca10) terült el a legjobban, a kalcium-oxid olvadáspont csökkentő hatásának köszönhetően. Mivel lágy porcelánról van szó, az 1300 C fokos égetési hőmérséklet átlagosnak számít a lágy porcelán égetési tartományán belül. A próbadarabok alakjából és mért adataiból az a következtetés vonható le, hogy az alumínium-oxidot (Al10) és a szilícium-oxidot (Si10) tartalmazó keverékek esetén az égetési tartomány alacsony volt az olvadáshoz, az olvadáspont növelő hatásuk miatt a kemény porcelánok égetési tartományában található az olvadáshoz szükséges hőmérséklet. 4.2 Karcvizsgálat A karcvizsgálat jelentőségének bemutatására a következő szakirodalmi cikkből [13] idéznék: A porcelánmázak tapadószilárdságának meghatározására azért a karcvizsgálat a legmegfelelőbb módszer, mert ez a roncsolásos mechanikai eljárás hasonló a tányérok mindennapi használatából eredő károsodások megjelenéséhez. Míg a tányér használatakor az evőeszközök roncsolják a mázat, addig itt a karcfej hozza létre a károsodást. A karcfej egy Rockwell C keménységmérő gyémántkúp, melynek a lekerekítési sugara R = 0,2 mm. Ezt a karcfejet lehet a mázba nyomni lépcsőzetesen vagy folyamatosan növekvő terhelőerővel, hogy a vizsgálandó karcnyomot kialakítsa. 20

22 A karcvizsgálat elvét a következő ábra szemlélteti. 17. ábra. A karcvizsgálat elvi ábrája [13] A karcvizsgálatot Rockwell C keménységmérő gyémántkúpos karcfejjel hajtottam végre, melynek a lekerekítési sugara R = 0,2 mm. Próbadarabonként három mérést végeztem, egyenletesen növekvő terhelőerővel. A karcvizsgálat közben a berendezés rögzíti a terhelő erő nagyságát, a karcvizsgálattal együtt járó zajkibocsátást, a függőleges elmozdulás és a súrlódás. Ezekből az adatokból diagramokat és táblázatokat készítettem az összehasonlítás szemléltetésére. A karcvizsgálatok elvégzése után mikroszkóppal fotókat készítettem az egyes karcnyomokról, így a mérési adatok és a mikroszkópos felvételek segítségével jól vizsgálható a karchegy által okozott károsodás. A következő ábra egy ilyen karcnyomról készített mikroszkópos felvétel. 18. ábra. Az Si103-as próbadarabon végzett karcvizsgálatról készített mikroszkópos felvétel 21

23 A karcvizsgáló berendezés a behatolás irányára merőleges erőt is méri. Ezt más néven súrlódási erőnek nevezzük, ami a gyémánthegy és a próbadarab felülete között alakul ki. A próbadarabok elkészítése során minden összetétel beállításból három darabot készítettem el, hogy több mérést végezhessek. Egy próbadarabon három karcvizsgálatot végeztem, véletlenszerűen, egymástól lehetőleg távol eső területen, hogy reprezentatív eredmények szülessenek. Meghatároztam a karcvizsgálat közben mért súrlódási erő legnagyobb értékét, karcnyomonként egyet, majd ezeknek kiszámítottam az átlagát. A 4. táblázat az alapmáz és a 10 m/m%-os sorozat próbadarabjainak adatait tartalmazza. 4. táblázat. A legnagyobb súrlódási erők átlaga Próbatest jele F k átlaga, [N] alapmáz001 23,27 alapmáz002 43,33 alapmáz003 45,25 Ca101 24,45 Ca102 18,57 Ca103 34,97 Ti101 12,18 Ti102 12,56 Ti103 12,64 Al101 29,93 Al102 20,15 Al103 28,3 Si101 45,11 Si102 37,52 Si103 34,16 Zn101 36,46 Zn102 40,01 Zn103 33,83 A titán-oxidot tartalmazó próbadarabok alacsonyabb értékekkel rendelkeznek a többi próbadarabhoz képest. Ennek oka lehet az egyenetlen felület is. A legnagyobb súrlódási erőt diagram segítségével is szemléltetem (19. ábra). 22

24 19. ábra. A súrlódási erő A következő diagram szemlélteti, hogyan változik a súrlódási erő a próbatesten végzett karcvizsgálat közben. A diagramon a súrlódási erőt (F) ábrázoltam az eltelt idő (t) függvényében. A 20. ábrán látható görbe ~70 másodpercig jellegében mérsékelten csökkenő tendenciát mutat. Továbbá megfigyelhető, hogy a görbe maximumán mért súrlódási erő magas értéket ad, pontosan 51,76 N. 20. ábra. Az alapmázon végzett karcvizsgálat súrlódás-idő diagramja 23

25 A 21. ábrán a karcfej függőleges elmozdulása és a súrlódás kapcsolatát az idő függvényében szemléltetem. 21. ábra. A függőleges elmozdulás és a súrlódási erő ábrázolása az idő függvényében, az Al101-es próbadarabon végzett karcvizsgálat adatai alapján Az egyes oxidok hatására a máz mechanikai tulajdonságai is változtak. A kalcium-oxid tartalmú mázban az égetés hatására repedések keletkeztek, amelyek a karcvizsgálat során érzékelhető változást eredményeztek. A következő fotó jól illusztrálja ezeket a mázhibákat. 22. ábra. 10 m/m %-os CaO tartalmú próbadarab 24

26 A 10 m/m% CaO tartalmú mázban a karcfej mozgása és a folyamatosan növekvő terhelés hatására a repedések tovább terjedtek. Ezen próbadarabokon megfigyelhető, hogy a repedések egy-egy pontból indulnak ki bármilyen rendszeresség nélkül. A karcvizsgálat során ezek a repedések egymásba futottak és a kagylósodás is nagyobb méretekben és számban fordult elő a vizsgálat hatására, mint a többi máztípus esetében. A következő mikroszkópos felvételek ( ábra) illusztrálják a kagylósodás jellegzetes formáját. 23. ábra. 4 m/m %-ban CaO-ot tartalmazó mázon található karclenyomat 24. ábra. 6 m/m %-ban CaO-ot tartalmazó mázon található karclenyomat 25. ábra. 10 m/m %-ban CaO-ot tartalmazó mázon található karclenyomat A karcnyomokat a CaO tartalom alapján növekvő sorrendben helyeztem el. A felvételeken jól felismerhetőek a karclenyomat felső és alsó szélein található kagylószerű lepattogzások. A kezdeti szakaszon apróbb, kisebb számban előforduló roncsolódás, majd a vizsgálat végéhez közeledve egyre nagyobb kiterjedésű roncsolódás látható. A 10 m/m %-os CaO tartalmú máz felvételén is megfigyelhető, hogy ez a keverék a 6 m/m %-os és a 4 m/m %-os mázhoz képest áttetszőbb, fényesebb mázréteget eredményezett. Csak a 10 m/m %-os keveréknél alakultak ki a repedések, ebből azt a következtetést vontam le, hogy ugyan esztétikai szempontból ez a 25

27 keverék típus fényesebb és tisztább mázat hozott létre a másik két típusnál, mechanikai tulajdonságaiban alulmarad azokhoz képest (25. ábra). A repedések megszüntetéséhez vagy olyan újabb oxidra van szükség, amely növeli a mechanikai szilárdságot, vagy a CaO tartalmat kell csökkenteni addig a szintig, ahol már nem keletkezik repedés a mázban az égetés folyamata alatt. Ez azonban hatással lehet a máz áttetszőségére, fényességére. 26. ábra. A Ca101 jelű próbadarabon végzett karcvizsgálat súrlódás-idő diagramja 27. ábra. A Ca101 jelű próbadarabon végzett karcvizsgálat mikroszkópos felvétele A Ca101 jelű karclenyomat súrlódás-idő diagramját és mikroszkópos felvételét szemlélteti a ábra. A diagramon jól látható, hogy a vizsgálat kezdeti szakaszán egyenletes ütemben csökkent a súrlódási erő. Ezt követően megjelennek az apróbb csúcsok, amelyek a kis méretű kagylók megjelenését jelzik. A jól elkülöníthető, nagy méretű csúcsok pedig a nagy méretű 26

KERÁMIATAN I. MISKOLCI EGYETEM. Mőszaki Anyagtudományi Kar Kerámia-és Szilikátmérnöki Tanszék. gyakorlati segédlet

KERÁMIATAN I. MISKOLCI EGYETEM. Mőszaki Anyagtudományi Kar Kerámia-és Szilikátmérnöki Tanszék. gyakorlati segédlet MISKOLCI EGYETEM Mőszaki Anyagtudományi Kar Kerámia-és Szilikátmérnöki Tanszék KERÁMIATAN I. gyakorlati segédlet : Égetési veszteség meghatározása Összeállította: Dr. Simon Andrea Géber Róbert 1. A gyakorlat

Részletesebben

Kerámiák archeometriai vizsgálata 5. Mázak

Kerámiák archeometriai vizsgálata 5. Mázak Kerámiák archeometriai vizsgálata 5. Mázak Szakmány György Kerámiák archeometriai vizsgálata; 2011. december 13. Máz Máz: A kerámia felületén kialakított, amorf, üvegszerű bevonat, megszilárdult szilikátolvadék

Részletesebben

Fázisátalakulások vizsgálata

Fázisátalakulások vizsgálata Klasszikus Fizika Laboratórium VI.mérés Fázisátalakulások vizsgálata Mérést végezte: Vanó Lilla VALTAAT.ELTE Mérés időpontja: 2012.10.18.. 1. Mérés leírása A mérés során egy adott minta viselkedését vizsgáljuk

Részletesebben

Kisciklusú fárasztóvizsgálatok eredményei és energetikai értékelése

Kisciklusú fárasztóvizsgálatok eredményei és energetikai értékelése Kisciklusú fárasztóvizsgálatok eredményei és energetikai értékelése Tóth László, Rózsahegyi Péter Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány Logisztikai és Gyártástechnikai Intézet Bevezetés A mérnöki

Részletesebben

Polimerek fizikai, mechanikai, termikus tulajdonságai

Polimerek fizikai, mechanikai, termikus tulajdonságai SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM ANYAGISMERETI ÉS JÁRMŰGYÁRTÁSI TANSZÉK POLIMERTECHNIKA NGB_AJ050_1 Polimerek fizikai, mechanikai, termikus tulajdonságai DR Hargitai Hajnalka 2011.10.05. BURGERS FÉLE NÉGYPARAMÉTERES

Részletesebben

Mőszaki Anyagtudományi Kar Kerámia-és Szilikátmérnöki Tanszék. gyakorlati segédlet

Mőszaki Anyagtudományi Kar Kerámia-és Szilikátmérnöki Tanszék. gyakorlati segédlet MISKOLCI EGYETEM Mőszaki Anyagtudományi Kar Kerámia-és Szilikátmérnöki Tanszék KERÁMIATAN I. gyakorlati segédlet : Porcelán termékek mázazása, a máz lineáris hıtágulási együtthatójának meghatározása Összeállította:

Részletesebben

Andó Mátyás Felületi érdesség matyi.misi.eu. Felületi érdesség. 1. ábra. Felületi érdességi jelek

Andó Mátyás Felületi érdesség matyi.misi.eu. Felületi érdesség. 1. ábra. Felületi érdességi jelek 1. Felületi érdesség használata Felületi érdesség A műszaki rajzokon a geometria méretek tűrése mellett a felületeket is jellemzik. A felületek jellemzésére leginkább a felületi érdességet használják.

Részletesebben

SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI

SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI 30 Műszeres ÁSVÁNYHATÁROZÁS XXX. Műszeres ÁsVÁNYHATÁROZÁs 1. BEVEZETÉs Az ásványok természetes úton, a kémiai elemek kombinálódásával keletkezett (és ma is keletkező),

Részletesebben

MÉRÉSI JEGYZŐKÖNYV. A mérés megnevezése: Potenciométerek, huzalellenállások és ellenállás-hőmérők felépítésének és működésének gyakorlati vizsgálata

MÉRÉSI JEGYZŐKÖNYV. A mérés megnevezése: Potenciométerek, huzalellenállások és ellenállás-hőmérők felépítésének és működésének gyakorlati vizsgálata MÉRÉSI JEGYZŐKÖNYV A mérés megnevezése: Potenciométerek, huzalellenállások és ellenállás-hőmérők felépítésének és működésének gyakorlati vizsgálata A mérés helye: Irinyi János Szakközépiskola és Kollégium

Részletesebben

Szakértesítő 1 Interkerám szakmai füzetek A folyósító szerek viselkedése a kerámia anyagokban

Szakértesítő 1 Interkerám szakmai füzetek A folyósító szerek viselkedése a kerámia anyagokban Szakértesítő 1 Interkerám szakmai füzetek A folyósító szerek viselkedése a kerámia anyagokban A folyósító szerek viselkedése a kerámia anyagokban Bevezetés A kerámia masszák folyósításkor fő cél az anyag

Részletesebben

Fázisátalakulások vizsgálata

Fázisátalakulások vizsgálata Fázisátalakulások vizsgálata Mérő neve: Márkus Bence Gábor Mérőpár neve: Székely Anna Krisztina Szerda délelőtti csoport Mérés ideje: 10/12/2011 Beadás ideje: 10/19/2011 1 1. A mérés rövid leírása Mérésem

Részletesebben

Géprajz - gépelemek. Előadó: Németh Szabolcs mérnöktanár. Belső használatú jegyzet 2

Géprajz - gépelemek. Előadó: Németh Szabolcs mérnöktanár. Belső használatú jegyzet  2 Géprajz - gépelemek FELÜLETI ÉRDESSÉG Előadó: Németh Szabolcs mérnöktanár Belső használatú jegyzet http://gepesz-learning.shp.hu 1 Felületi érdesség Az alkatrészek elkészítéséhez a rajznak tartalmaznia

Részletesebben

A vizsgált anyag ellenállása az adott geometriájú szúrószerszám behatolásával szemben, Mérnöki alapismeretek és biztonságtechnika

A vizsgált anyag ellenállása az adott geometriájú szúrószerszám behatolásával szemben, Mérnöki alapismeretek és biztonságtechnika Dunaújvárosi Főiskola Anyagtudományi és Gépészeti Intézet Mérnöki alapismeretek és biztonságtechnika Mechanikai anyagvizsgálat 2. Dr. Palotás Béla palotasb@mail.duf.hu Készült: Dr. Krállics György (BME,

Részletesebben

A technológiai paraméterek hatása az Al 2 O 3 kerámiák mikrostruktúrájára és hajlítószilárdságára

A technológiai paraméterek hatása az Al 2 O 3 kerámiák mikrostruktúrájára és hajlítószilárdságára Bevezetés A technológiai paraméterek hatása az Al 2 O 3 kerámiák mikrostruktúrájára és hajlítószilárdságára Csányi Judit 1, Dr. Gömze A. László 2 1 doktorandusz, 2 tanszékvezető egyetemi docens Miskolci

Részletesebben

Mikrohullámú abszorbensek vizsgálata 4. félév

Mikrohullámú abszorbensek vizsgálata 4. félév Óbudai Egyetem Anyagtudományok és Technológiák Doktori Iskola Mikrohullámú abszorbensek vizsgálata 4. félév Balla Andrea Témavezetők: Dr. Klébert Szilvia, Dr. Károly Zoltán MTA Természettudományi Kutatóközpont

Részletesebben

ANYAGTUDOMÁNY ÉS TECHNOLÓGIA TANSZÉK Fémek technológiája

ANYAGTUDOMÁNY ÉS TECHNOLÓGIA TANSZÉK Fémek technológiája ANYAGTUDOMÁNY ÉS TECHNOLÓGIA TANSZÉK Fémek technológiája ACÉLOK ÁTEDZHETŐ ÁTMÉRŐJÉNEK MEGHATÁROZÁSA Dr. Palotás Béla / Dr. Németh Árpád palotasb@eik.bme.hu A gyakorlat előkészítő előadás fő témakörei Az

Részletesebben

A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása

A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása Nyomaték (x 0 Nm) O k t a t á si Hivatal A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása./ A mágnes-gyűrűket a feladatban meghatározott sorrendbe és helyre rögzítve az alábbi táblázatban feltüntetett

Részletesebben

7.1. Al2O3 95%+MLG 5% ; 3h; 4000rpm; Etanol; ZrO2 G1 (1312 keverék)

7.1. Al2O3 95%+MLG 5% ; 3h; 4000rpm; Etanol; ZrO2 G1 (1312 keverék) 7.1. Al2O3 95%+MLG 5% ; 3h; 4000rpm; Etanol; ZrO2 G1 (1312 keverék) 7.1.1. SPS: 1150 C; 5 (1312 K1) Mért sűrűség: 3,795 g/cm 3 3,62 0,14 GPa Három pontos törés teszt: 105 4,2 GPa Súrlódási együttható:

Részletesebben

ÜVEG ÉS ÜVEGMÁZ. (Fórizs István MTA Geokémiai Kutatóintézet Anyagának felhasználásával)

ÜVEG ÉS ÜVEGMÁZ. (Fórizs István MTA Geokémiai Kutatóintézet Anyagának felhasználásával) ÜVEG ÉS ÜVEGMÁZ (Fórizs István MTA Geokémiai Kutatóintézet Anyagának felhasználásával) Üveg: különleges anyag Sajátos szerkezet: rövid távú rendezettség, röntgen-amorf, térhálós Oxigén atomok alkotják

Részletesebben

Az alakítással bevitt energia hatása az ausztenit átalakulási hőmérsékletére

Az alakítással bevitt energia hatása az ausztenit átalakulási hőmérsékletére Az alakítással bevitt energia hatása az ausztenit átalakulási hőmérsékletére Csepeli Zsolt Bereczki Péter Kardos Ibolya Verő Balázs Workshop Miskolc, 2013.09.06. Előadás vázlata Bevezetés Vizsgálat célja,

Részletesebben

DEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KAR GÉPÉSZMÉRNÖKI TANSZÉK SPM BEARINGCHECKER KÉZI CSAPÁGYMÉRŐ HASZNÁLATA /OKTATÁSI SEGÉDLET DIAGNOSZTIKA TANTÁRGYHOZ/

DEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KAR GÉPÉSZMÉRNÖKI TANSZÉK SPM BEARINGCHECKER KÉZI CSAPÁGYMÉRŐ HASZNÁLATA /OKTATÁSI SEGÉDLET DIAGNOSZTIKA TANTÁRGYHOZ/ DEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KAR GÉPÉSZMÉRNÖKI TANSZÉK SPM BEARINGCHECKER KÉZI CSAPÁGYMÉRŐ HASZNÁLATA /OKTATÁSI SEGÉDLET DIAGNOSZTIKA TANTÁRGYHOZ/ ÖSSZEÁLLÍTOTTA: DEÁK KRISZTIÁN 2013 Az SPM BearingChecker

Részletesebben

Szakmai nap Nagypontosságú megmunkálások Nagypontosságú keményesztergálással előállított alkatrészek felület integritása

Szakmai nap Nagypontosságú megmunkálások Nagypontosságú keményesztergálással előállított alkatrészek felület integritása Szakmai nap Nagypontosságú megmunkálások Nagypontosságú keményesztergálással előállított alkatrészek felület integritása Keszenheimer Attila Direct line Kft vendégkutató BME PhD hallgató Felület integritás

Részletesebben

2. MODUL: Műszaki kerámiák

2. MODUL: Műszaki kerámiák 2. MODUL: Műszaki kerámiák A műszaki kerámiák különböző fajtáival, tulajdonságaival és alkalmazásaival ismerkedünk meg. A tudásanyag segítséget nyújt abban, hogy képesek legyünk meghatározni a műszaki

Részletesebben

RÖVID ÚTMUTATÓ A FELÜLETI ÉRDESSÉG MÉRÉSÉHEZ

RÖVID ÚTMUTATÓ A FELÜLETI ÉRDESSÉG MÉRÉSÉHEZ RÖVID ÚTMUTATÓ A FELÜLETI ÉRDESSÉG MÉRÉSÉHEZ Referencia útmutató laboratórium és műhely részére Magyar KIADÁS lr i = kiértékelési hossz Profilok és szűrők (EN ISO 4287 és EN ISO 16610-21) 01 A tényleges

Részletesebben

Ellenállásmérés Ohm törvénye alapján

Ellenállásmérés Ohm törvénye alapján Ellenállásmérés Ohm törvénye alapján A mérés elmélete Egy fémes vezetőn átfolyó áram I erőssége egyenesen arányos a vezető végpontjai közt mérhető U feszültséggel: ahol a G arányossági tényező az elektromos

Részletesebben

Hőkezelő technológia tervezése

Hőkezelő technológia tervezése Miskolci Egyetem Gépészmérnöki Kar Gépgyártástechnológiai Tanszék Hőkezelő technológia tervezése Hőkezelés és hegesztés II. című tárgyból Név: Varga András Tankör: G-3BGT Neptun: CP1E98 Feladat: Tervezze

Részletesebben

A szilárd testek alakja és térfogata észrevehetően csak nagy erő hatására változik meg. A testekben a részecskék egymáshoz közel vannak, kristályos

A szilárd testek alakja és térfogata észrevehetően csak nagy erő hatására változik meg. A testekben a részecskék egymáshoz közel vannak, kristályos Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző állapotuk alapján soroljuk be szilád, folyékony vagy

Részletesebben

Kerámia, üveg és fém-kerámia implantátumok

Kerámia, üveg és fém-kerámia implantátumok Kerámia, üveg és fém-kerámia implantátumok Bagi István BME MTAT Bevezetés Kerámiák csoportosítása teljesen tömör bioinert porózus bioinert teljesen tömör bioaktív oldódó Definíciók Bioinert a szomszédos

Részletesebben

Modern Fizika Labor. A mérés száma és címe: A mérés dátuma: Értékelés: Infravörös spektroszkópia. A beadás dátuma: A mérést végezte:

Modern Fizika Labor. A mérés száma és címe: A mérés dátuma: Értékelés: Infravörös spektroszkópia. A beadás dátuma: A mérést végezte: Modern Fizika Labor A mérés dátuma: 2005.10.26. A mérés száma és címe: 12. Infravörös spektroszkópia Értékelés: A beadás dátuma: 2005.11.09. A mérést végezte: Orosz Katalin Tóth Bence 1 A mérés során egy

Részletesebben

Félvezetk vizsgálata

Félvezetk vizsgálata Félvezetk vizsgálata jegyzkönyv Zsigmond Anna Fizika BSc III. Mérés vezetje: Böhönyei András Mérés dátuma: 010. március 4. Leadás dátuma: 010. március 17. Mérés célja A mérés célja a szilícium tulajdonságainak

Részletesebben

A DERIVATOGRÁF: EGY FEJEZET A TERMIKUS ANALÍZIS TÖRTÉNETÉBŐL

A DERIVATOGRÁF: EGY FEJEZET A TERMIKUS ANALÍZIS TÖRTÉNETÉBŐL A DERIVATOGRÁF: EGY FEJEZET A TERMIKUS ANALÍZIS TÖRTÉNETÉBŐL Liptay György nyolcvanadik születésnapjára Pokol György MTA Termoanalitikai Munkabizottság, 2012. február 16. Analitikai és anyagvizsgálati

Részletesebben

SiAlON. , TiC, TiN, B 4 O 3

SiAlON. , TiC, TiN, B 4 O 3 ALKALMAZÁSOK 2. SiAlON A műszaki kerámiák (Al 2 O 3, Si 3 N 4, SiC, ZrO 2, TiC, TiN, B 4 C, stb.) fémekhez képest igen kemény, kopásálló, ugyanakkor rideg, azaz dinamikus igénybevételek elviselésére csak

Részletesebben

I. ANALITIKAI ADATOK MEGADÁSA, KONVERZIÓK

I. ANALITIKAI ADATOK MEGADÁSA, KONVERZIÓK I. ANALITIKAI ADATOK MEGADÁSA, KONVERZIÓK I.2. Konverziók Geokémiai vizsgálatok során gyakran kényszerülünk arra, hogy különböző kémiai koncentrációegységben megadott adatokat hasonlítsunk össze vagy alakítsuk

Részletesebben

Al-Mg-Si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása

Al-Mg-Si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása l--si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása evezetés Farkas János 1, Dr. Roósz ndrás 1 doktorandusz, tanszékvezető egyetemi tanár Miskolci Egyetem nyag- és Kohómérnöki Kar Fémtani Tanszék

Részletesebben

Mit nevezünk nehézségi erőnek?

Mit nevezünk nehézségi erőnek? Mit nevezünk nehézségi erőnek? Azt az erőt, amelynek hatására a szabadon eső testek g (gravitációs) gyorsulással esnek a vonzó test centruma felé, nevezzük nehézségi erőnek. F neh = m g Mi a súly? Azt

Részletesebben

Dr. Fenyvesi Olivér Dr. Görög Péter Megyeri Tamás. Budapest, 2015.

Dr. Fenyvesi Olivér Dr. Görög Péter Megyeri Tamás. Budapest, 2015. BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ÉPÍTŐMÉRNÖKI KAR ÉPÍTŐANYAGOK ÉS MAGASÉPÍTÉS TANSZÉK GEOTECHNIKA ÉS MÉRNÖKGEOLÓGIA TANSZÉK Készítette: Konzulensek: Csanády Dániel Dr. Lublóy Éva Dr. Fenyvesi

Részletesebben

Öregítés hatása a tükörfestékrétegek tapadására

Öregítés hatása a tükörfestékrétegek tapadására Öregítés hatása a tükörfestékrétegek tapadására Nagy Ákos Hegman Norbert Miskolci Egyetem, Kerámia- és Szilikátmérnöki Tanszék Bevezetés Régen tükörnek csiszolt ezüstlemezeket alkalmaztak, majd ezt felváltották

Részletesebben

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I. KOVÁCS BÉLA, MATEmATIkA I 16 XVI A DIFFERENCIÁLSZÁmÍTÁS ALkALmAZÁSAI 1 Érintő ÉS NORmÁLIS EGYENES, L HOSPITAL-SZAbÁLY Az görbe abszcisszájú pontjához tartozó érintőjének egyenlete (1), normálisának egyenlete

Részletesebben

Mikrohullámú abszorbensek vizsgálata

Mikrohullámú abszorbensek vizsgálata Óbudai Egyetem Anyagtudományok és Technológiák Doktori Iskola Mikrohullámú abszorbensek vizsgálata Balla Andrea Témavezetők: Dr. Klébert Szilvia, Dr. Károly Zoltán MTA Természettudományi Kutatóközpont

Részletesebben

Modern fizika laboratórium

Modern fizika laboratórium Modern fizika laboratórium Röntgen-fluoreszcencia analízis Készítette: Básti József és Hagymási Imre 1. Bevezetés A röntgen-fluoreszcencia analízis (RFA) egy roncsolásmentes anyagvizsgálati módszer. Rövid

Részletesebben

2011.11.08. 7. előadás Falszerkezetek

2011.11.08. 7. előadás Falszerkezetek 2011.11.08. 7. előadás Falszerkezetek Falazott szerkezetek: MSZ EN 1996 (Eurocode 6) 1-1. rész: Az épületekre vonatkozó általános szabályok. Falazott szerkezetek vasalással és vasalás nélkül 1-2. rész:

Részletesebben

2. ábra. 1. ábra. Alumínium-oxid

2. ábra. 1. ábra. Alumínium-oxid Alumínium-oxid Alumínium-oxid, más nevén alumina, a leghatékonyabb, széles körben használt és kiváló min ség anyag a m szaki kerámiák között. A természetben csak nagyon kötött formában létezik más anyagokkal,

Részletesebben

Bevontelektródás ívhegesztés

Bevontelektródás ívhegesztés Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Bevontelektródás ívhegesztés Dr. Palotás Béla Mechanikai Technológia és Anyagszerkezettani Tanszék Bevontelektródás kézi ívhegesztés Consumable electrode:

Részletesebben

. -. - Baris A. - Varga G. - Ratter K. - Radi Zs. K.

. -. - Baris A. - Varga G. - Ratter K. - Radi Zs. K. 2. TEREM KEDD Orbulov Imre 09:00 Bereczki P. -. - Varga R. - Veres A. 09:20 Mucsi A. 09:40 Karacs G. 10:00 Cseh D. Benke M. Mertinger V. 10:20 -. 10:40 14 1. TEREM KEDD Hargitai Hajnalka 11:00 I. 11:20

Részletesebben

Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi Kar Kerámia- és Szilikátmérnöki Intézeti Tanszék SZAKDOLGOZAT. Készítette: Kurovics Emese

Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi Kar Kerámia- és Szilikátmérnöki Intézeti Tanszék SZAKDOLGOZAT. Készítette: Kurovics Emese Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi Kar Kerámia- és Szilikátmérnöki Intézeti Tanszék SZAKDOLGOZAT Porózus dekoratív kerámiatermékek előállítási lehetőségeinek vizsgálata téglaagyag és alumínium-oxid

Részletesebben

Mérés: Millikan olajcsepp-kísérlete

Mérés: Millikan olajcsepp-kísérlete Mérés: Millikan olajcsepp-kísérlete Mérés célja: 1909-ben ezt a mérést Robert Millikan végezte el először. Mérése során meg tudta határozni az elemi részecskék töltését. Ezért a felfedezéséért Nobel-díjat

Részletesebben

Bevezetés a lézeres anyagmegmunkálásba

Bevezetés a lézeres anyagmegmunkálásba Bevezetés a lézeres anyagmegmunkálásba FBN332E-1 Dr. Geretovszky Zsolt 2010. október 13. A lézeres l anyagmegmunkálás szempontjából l fontos anyagi tulajdonságok Optikai tulajdonságok Mechanikai tulajdonságok

Részletesebben

ahol m-schmid vagy geometriai tényező. A terhelőerő növekedésével a csúszó síkban fellép az un. kritikus csúsztató feszültség τ

ahol m-schmid vagy geometriai tényező. A terhelőerő növekedésével a csúszó síkban fellép az un. kritikus csúsztató feszültség τ Egykristály és polikristály képlékeny alakváltozása A Frenkel féle modell, hibátlan anyagot feltételezve, nagyon nagy folyáshatárt eredményez. A rácshibák, különösen a diszlokációk jelenléte miatt a tényleges

Részletesebben

HULLÁMPAPÍRLEMEZHEZ HASZNÁLT ALAPPAPÍROK TÍPUSÁNAK AZONOSÍTÁSA KÉMIAI ANALITIKAI MÓDSZERREL. Előadó: Tóth Barnabás és Kalász Ádám

HULLÁMPAPÍRLEMEZHEZ HASZNÁLT ALAPPAPÍROK TÍPUSÁNAK AZONOSÍTÁSA KÉMIAI ANALITIKAI MÓDSZERREL. Előadó: Tóth Barnabás és Kalász Ádám HULLÁMPAPÍRLEMEZHEZ HASZNÁLT ALAPPAPÍROK TÍPUSÁNAK AZONOSÍTÁSA KÉMIAI ANALITIKAI MÓDSZERREL Tóth Barnabás és Kalász Ádám 1 Hullámpapírlemez alkalmazási területe Hullámpapír csomagolás az ipar szinte valamennyi

Részletesebben

Méréselmélet és mérőrendszerek

Méréselmélet és mérőrendszerek Méréselmélet és mérőrendszerek 6. ELŐADÁS KÉSZÍTETTE: DR. FÜVESI VIKTOR 2016. 10. Mai témáink o A hiba fogalma o Méréshatár és mérési tartomány M é r é s i h i b a o A hiba megadása o A hiba eredete o

Részletesebben

Rugalmas állandók mérése

Rugalmas állandók mérése KLASSZIKUS FIZIKA LABORATÓRIUM 2. MÉRÉS Rugalmas állandók mérése Mérést végezte: Enyingi Vera Atala ENVSAAT.ELTE Mérés időpontja: 2011. november 16. Szerda délelőtti csoport 1. A mérés rövid leírása Mérésem

Részletesebben

KERÁMIATAN I. MISKOLCI EGYETEM. Mőszaki Anyagtudományi Kar Kerámia-és Szilikátmérnöki Tanszék. gyakorlati segédlet

KERÁMIATAN I. MISKOLCI EGYETEM. Mőszaki Anyagtudományi Kar Kerámia-és Szilikátmérnöki Tanszék. gyakorlati segédlet MISKOLCI EGYETEM Mőszaki Anyagtudományi Kar Kerámia-és Szilikátmérnöki Tanszék KERÁMIATAN I. gyakorlati segédlet 1. gyakorlat: Porcelán öntımassza oxidos összetételének meghatározása Összeállította: Dr.

Részletesebben

tervezési szempontok (igénybevétel, feszültségeloszlás,

tervezési szempontok (igénybevétel, feszültségeloszlás, Elhasználódási és korróziós folyamatok Bagi István BME MTAT Biofunkcionalitás Az élő emberi szervezettel való kölcsönhatás biokompatibilitás (gyulladás, csontfelszívódás, metallózis) aktív biológiai környezet

Részletesebben

Hangfrekvenciás mechanikai rezgések vizsgálata

Hangfrekvenciás mechanikai rezgések vizsgálata Hangfrekvenciás mechanikai rezgések vizsgálata (Mérési jegyzőkönyv) Hagymási Imre 2007. május 7. (hétfő délelőtti csoport) 1. Bevezetés Ebben a mérésben a szilárdtestek rugalmas tulajdonságait vizsgáljuk

Részletesebben

Jegyzőkönyv. mágneses szuszceptibilitás méréséről (7)

Jegyzőkönyv. mágneses szuszceptibilitás méréséről (7) Jegyzőkönyv a mágneses szuszceptibilitás méréséről (7) Készítette: Tüzes Dániel Mérés ideje: 8-1-1, szerda 14-18 óra Jegyzőkönyv elkészülte: 8-1-8 A mérés célja A feladat egy mágneses térerősségmérő eszköz

Részletesebben

Felületminőség. 11. előadás

Felületminőség. 11. előadás Felületminőség 11. előadás A felületminőség alapfogalmai Mértani felületnek nevezzük a munkadarab rajzán az ábrával és méretekkel, vagy az elkészítési technológiával meghatározott felületet, ha ez utóbbinál

Részletesebben

Kutatási beszámoló. 2015. február. Tangens delta mérésére alkalmas mérési összeállítás elkészítése

Kutatási beszámoló. 2015. február. Tangens delta mérésére alkalmas mérési összeállítás elkészítése Kutatási beszámoló 2015. február Gyüre Balázs BME Fizika tanszék Dr. Simon Ferenc csoportja Tangens delta mérésére alkalmas mérési összeállítás elkészítése A TKI-Ferrit Fejlsztő és Gyártó Kft.-nek munkája

Részletesebben

Az ömlesztő hegesztési eljárások típusai, jellemzése A fogyóelektródás védőgázas ívhegesztés elve, szabványos jelölése, a hegesztés alapfogalmai

Az ömlesztő hegesztési eljárások típusai, jellemzése A fogyóelektródás védőgázas ívhegesztés elve, szabványos jelölése, a hegesztés alapfogalmai 1. Beszéljen arról, hogy milyen feladatok elvégzéséhez választaná a fogyóelektródás védőgázas ívhegesztést, és hogyan veszi figyelembe az acélok egyik fontos technológiai tulajdonságát, a hegeszthetőséget!

Részletesebben

Anyagismeret a gyakorlatban (BMEGEPTAGA0) KEMÉNYSÉGMÉRÉS

Anyagismeret a gyakorlatban (BMEGEPTAGA0) KEMÉNYSÉGMÉRÉS Anyagismeret a gyakorlatban (BMEGEPTAGA0) KEMÉNYSÉGMÉRÉS Elméleti áttekintés Az anyag képlékeny alakváltozással, különösen valamely mérőszerszám beatolásával, szembeni ellenállását keménységnek nevezzük.

Részletesebben

1. A VÍZ SZÉNSAV-TARTALMA. A víz szénsav-tartalma és annak eltávolítása

1. A VÍZ SZÉNSAV-TARTALMA. A víz szénsav-tartalma és annak eltávolítása 1. A VÍZ SZÉNSAV-TARTALMA A víz szénsav-tartalma és annak eltávolítása A természetes vizek mindig tartalmaznak oldott széndioxidot, CO 2 -t. A CO 2 a vizekbe elsősor-ban a levegő CO 2 -tartalmának beoldódásával

Részletesebben

Záróvizsga szakdolgozat. Mérési bizonytalanság meghatározásának módszertana metallográfiai vizsgálatoknál. Kivonat

Záróvizsga szakdolgozat. Mérési bizonytalanság meghatározásának módszertana metallográfiai vizsgálatoknál. Kivonat Záróvizsga szakdolgozat Mérési bizonytalanság meghatározásának módszertana metallográfiai vizsgálatoknál Kivonat Csali-Kovács Krisztina Minőségirányítási szakirány 2006 1 1. Bevezetés 1.1. A dolgozat célja

Részletesebben

TÖBBKOMPONENS RENDSZEREK FÁZISEGYENSÚLYAI IV.

TÖBBKOMPONENS RENDSZEREK FÁZISEGYENSÚLYAI IV. TÖBBKOMPONENS RENDSZEREK FÁZISEGYENSÚLYAI IV. TÖBBFÁZISÚ, TÖBBKOMPONENS RENDSZEREK Kétkomponens szilárd-folyadék egyensúlyok Néhány fogalom: - olvadék - ötvözetek - amorf anyagok Állapotok feltüntetése:

Részletesebben

2. Laboratóriumi gyakorlat A TERMISZTOR. 1. A gyakorlat célja. 2. Elméleti bevezető

2. Laboratóriumi gyakorlat A TERMISZTOR. 1. A gyakorlat célja. 2. Elméleti bevezető . Laboratóriumi gyakorlat A EMISZO. A gyakorlat célja A termisztorok működésének bemutatása, valamint főbb paramétereik meghatározása. Az ellenállás-hőmérséklet = f és feszültség-áram U = f ( I ) jelleggörbék

Részletesebben

Lánghegesztés és lángvágás

Lánghegesztés és lángvágás Dr. Németh György főiskolai docens Lánghegesztés és lángvágás 1 Lánghegesztés Acetilén (C 2 H 2 ) - oxigén 1:1 keveréke 3092 C 0 magas lánghőmérséklet nagy terjedési sebesség nagy hőtartalom jelentéktelen

Részletesebben

2. Rugalmas állandók mérése

2. Rugalmas állandók mérése 2. Rugalmas állandók mérése Klasszikus fizika laboratórium Mérési jegyzőkönyv Mérést végezte: Vitkóczi Fanni Jegyzőkönyv leadásának időpontja: 2012. 12. 15. I. A mérés célja: Két anyag Young-modulusának

Részletesebben

FELÜLETI VIZSGÁLATOK ÉRZÉKENYSÉGI SZINTJEI. Szűcs Pál, okl. fizikus R.U.M. TESTING Kft.*

FELÜLETI VIZSGÁLATOK ÉRZÉKENYSÉGI SZINTJEI. Szűcs Pál, okl. fizikus R.U.M. TESTING Kft.* FELÜLETI VIZSGÁLATOK ÉRZÉKENYSÉGI SZINTJEI Szűcs Pál, okl. fizikus R.U.M. TESTING Kft.* Az EN sorozatú szabványok megjelenésével megváltozott a szemrevételezéses vizsgálat (VT) feladata. Amíg korábban

Részletesebben

Regresszió számítás. Tartalomjegyzék: GeoEasy V2.05+ Geodéziai Kommunikációs Program

Regresszió számítás. Tartalomjegyzék: GeoEasy V2.05+ Geodéziai Kommunikációs Program Regresszió számítás GeoEasy V2.05+ Geodéziai Kommunikációs Program DigiKom Kft. 2006-2010 Tartalomjegyzék: Egyenes x változik Egyenes y változik Egyenes y és x változik Kör Sík z változik Sík y, x és z

Részletesebben

A vizsgálatok eredményei

A vizsgálatok eredményei A vizsgálatok eredményei A vizsgált vetőmagvak és műtrágyák nagy száma az eredmények táblázatos bemutatását teszi szükségessé, a legfontosabb magyarázatokkal kiegészítve. A közölt adatok a felsorolt publikációkban

Részletesebben

1.1 Emisszió, reflexió, transzmisszió

1.1 Emisszió, reflexió, transzmisszió 1.1 Emisszió, reflexió, transzmisszió A hőkamera által észlelt hosszú hullámú sugárzás - amit a hőkamera a látómezejében érzékel - a felület emissziójának, reflexiójának és transzmissziójának függvénye.

Részletesebben

Az anyagok változásai 7. osztály

Az anyagok változásai 7. osztály Az anyagok változásai 7. osztály Elméleti háttér: Hevítés hatására a jég megolvad, a víz forr. Hűtés hatására a vízpára lecsapódik, a keletkezett víz megfagy. Ha az anyagok halmazszerkezetében történnek

Részletesebben

Talajmechanika. Aradi László

Talajmechanika. Aradi László Talajmechanika Aradi László 1 Tartalom Szemcsealak, szemcsenagyság A talajok szemeloszlás-vizsgálata Természetes víztartalom Plasztikus vizsgálatok Konzisztencia határok Plasztikus- és konzisztenciaindex

Részletesebben

ASTER motorok. Felszerelési és használati utasítás

ASTER motorok. Felszerelési és használati utasítás 1. oldal ASTER motorok Felszerelési és használati utasítás A leírás fontossági és bonyolultsági sorrendben tartalmazza a készülékre vonatkozó elméleti és gyakorlati ismereteket. A gyakorlati lépések képpel

Részletesebben

A tételhez használható segédeszköz: Műszaki táblázatok. 2. Mutassa be a különböző elektródabevonatok típusait, legfontosabb jellemzőit!

A tételhez használható segédeszköz: Műszaki táblázatok. 2. Mutassa be a különböző elektródabevonatok típusait, legfontosabb jellemzőit! 1. Beszéljen arról, hogy milyen feladatok elvégzéséhez választaná a kézi ívhegesztést, és hogyan veszi figyelembe az acélok egyik fontos technológiai tulajdonságát, a hegeszthetőségét! Az ömlesztő hegesztési

Részletesebben

NSZ/NT betonok alkalmazása az M7 ap. S65 jelű aluljáró felszerkezetének építésénél

NSZ/NT betonok alkalmazása az M7 ap. S65 jelű aluljáró felszerkezetének építésénél NSZ/NT betonok alkalmazása az M7 ap. S65 jelű aluljáró felszerkezetének építésénél Betontechnológiai kísérletek Az I. kísérlet sorozatban azt vizsgáltuk, hogy azonos betonösszetétel mellett milyen hatást

Részletesebben

2. Rugalmas állandók mérése jegyzőkönyv javított. Zsigmond Anna Fizika Bsc II. Mérés dátuma: Leadás dátuma:

2. Rugalmas állandók mérése jegyzőkönyv javított. Zsigmond Anna Fizika Bsc II. Mérés dátuma: Leadás dátuma: 2. Rugalmas állandók mérése jegyzőkönyv javított Zsigmond Anna Fizika Bsc II. Mérés dátuma: 2008. 09. 17. Leadás dátuma: 2008. 10. 08. 1 1. Mérések ismertetése Az első részben egy téglalap keresztmetszetű

Részletesebben

Akusztikus aktivitás AE vizsgálatoknál

Akusztikus aktivitás AE vizsgálatoknál Akusztikus aktivitás AE vizsgálatoknál Kindlein Melinda, Fodor Olivér ÁEF Anyagvizsgáló Laboratórium Kft. 1112. Bp. Budaörsi út 45. Az akusztikus emissziós vizsgálat a roncsolásmentes vizsgálati módszerek

Részletesebben

Polimerbetonok mechanikai tartósságának vizsgálata Vickers keménységmérő felhasználásával

Polimerbetonok mechanikai tartósságának vizsgálata Vickers keménységmérő felhasználásával A TERMELÉSI FOLYAMAT MINÕSÉGKÉRDÉSEI, VIZSGÁLATOK 2.5 Polimerbetonok mechanikai tartósságának vizsgálata Vickers keménységmérő felhasználásával Tárgyszavak: építőanyag; polimerbeton; hajlítószilárdság;

Részletesebben

Méréstechnika 5. Galla Jánosné 2014

Méréstechnika 5. Galla Jánosné 2014 Méréstechnika 5. Galla Jánosné 014 A mérési hiba (error) a mérendő mennyiség értékének és a mérendő mennyiség referencia értékének különbsége: ahol: H i = x i x ref H i - a mérési hiba; x i - a mért érték;

Részletesebben

TOL A MEGYEI SZILÁRD LEÓ FIZIKAVERSE Y Szekszárd, március óra 11. osztály

TOL A MEGYEI SZILÁRD LEÓ FIZIKAVERSE Y Szekszárd, március óra 11. osztály TOL A MEGYEI SZILÁRD LEÓ FIZIKAVERSE Y Szekszárd, 2002 március 13 9-12 óra 11 osztály 1 Egyatomos ideális gáz az ábrán látható folyamatot végzi A folyamat elsõ szakasza izobár folyamat, a második szakasz

Részletesebben

A mérések általános és alapvető metrológiai fogalmai és definíciói. Mérések, mérési eredmények, mérési bizonytalanság. mérés. mérési elv

A mérések általános és alapvető metrológiai fogalmai és definíciói. Mérések, mérési eredmények, mérési bizonytalanság. mérés. mérési elv Mérések, mérési eredmények, mérési bizonytalanság A mérések általános és alapvető metrológiai fogalmai és definíciói mérés Műveletek összessége, amelyek célja egy mennyiség értékének meghatározása. mérési

Részletesebben

2.9.1. TABLETTÁK ÉS KAPSZULÁK SZÉTESÉSE

2.9.1. TABLETTÁK ÉS KAPSZULÁK SZÉTESÉSE 2.9.1 Tabletták és kapszulák szétesése Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.6.3-1 01/2009:20901 2.9.1. TABLETTÁK ÉS KAPSZULÁK SZÉTESÉSE A szétesésvizsgálattal azt határozzuk meg, hogy az alábbiakban leírt kísérleti körülmények

Részletesebben

SZENNYVÍZKEZELÉS NAGYHATÉKONYSÁGÚ OXIDÁCIÓS ELJÁRÁSSAL

SZENNYVÍZKEZELÉS NAGYHATÉKONYSÁGÚ OXIDÁCIÓS ELJÁRÁSSAL SZENNYVÍZKEZELÉS NAGYHATÉKONYSÁGÚ OXIDÁCIÓS ELJÁRÁSSAL Kander Dávid Környezettudomány MSc Témavezető: Dr. Barkács Katalin Konzulens: Gombos Erzsébet Tartalom Ferrát tulajdonságainak bemutatása Ferrát optimális

Részletesebben

Lencse típusok Sík domború 2x Homorúan domború Síkhomorú 2x homorú domb. Homorú

Lencse típusok Sík domború 2x Homorúan domború Síkhomorú 2x homorú domb. Homorú Jegyzeteim 1. lap Fotó elmélet 2015. október 9. 14:42 Lencse típusok Sík domború 2x Homorúan domború Síkhomorú 2x homorú domb. Homorú Kardinális elemek A lencse képalkotását meghatározó geometriai elemek,

Részletesebben

7. Laboratóriumi gyakorlat KIS ELMOZDULÁSOK MÉRÉSE KAPACITÍV ÉS INDUKTÍV MÓDSZERREL

7. Laboratóriumi gyakorlat KIS ELMOZDULÁSOK MÉRÉSE KAPACITÍV ÉS INDUKTÍV MÓDSZERREL 7. Laboratóriumi gyakorlat KIS ELMOZDULÁSOK MÉRÉSE KAPACITÍV ÉS INDUKTÍV MÓDSZERREL 1. A gyakorlat célja Kis elmozulások (.1mm 1cm) mérésének bemutatása egyszerű felépítésű érzékkőkkel. Kapacitív és inuktív

Részletesebben

Mérési hibák 2006.10.04. 1

Mérési hibák 2006.10.04. 1 Mérési hibák 2006.10.04. 1 Mérés jel- és rendszerelméleti modellje Mérési hibák_labor/2 Mérési hibák mérési hiba: a meghatározandó értékre a mérés során kapott eredmény és ideális értéke közötti különbség

Részletesebben

ÉPÍTÉSZETI ÉS ÉPÍTÉSI ALAPISMERETEK

ÉPÍTÉSZETI ÉS ÉPÍTÉSI ALAPISMERETEK Építészeti és építési alapismeretek középszint 0821 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. október 20. ÉPÍTÉSZETI ÉS ÉPÍTÉSI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS

Részletesebben

Az értékelés a következők szerint történik: 0-4 elégtelen 5-6 elégséges 7 közepes 8 jó 9-10 jeles. A szóbeli vizsga várható időpontja

Az értékelés a következők szerint történik: 0-4 elégtelen 5-6 elégséges 7 közepes 8 jó 9-10 jeles. A szóbeli vizsga várható időpontja 2016/17 I. félév MATEMATIKA szóbeli vizsga 1 A szóbeli vizsga kötelező eleme a félév teljesítésének, tehát azok a diákok is vizsgáznak, akik a többi számonkérést teljesítették. A szóbeli vizsgán az alább

Részletesebben

VÁLASSZA AZ ADESO ÖNTAPADÓ TECHNOLÓGIÁT ÖNTAPADÓ TECHNOLÓGIA

VÁLASSZA AZ ADESO ÖNTAPADÓ TECHNOLÓGIÁT ÖNTAPADÓ TECHNOLÓGIA ÖNTAPADÓ TECHNOLÓGIA Miért válassza az ADESO öntapadó technológiát Miért válassza az ADESO öntapadó technológiát Az ADESO technológia egy forradalmi megoldás kettős összetételű öntapadó lemezek gyártására,

Részletesebben

POLIMERTECHNIKA Laboratóriumi gyakorlat

POLIMERTECHNIKA Laboratóriumi gyakorlat MÉRÉSI JEGYZŐKÖNYV Polimer anyagvizsgálat Név: Neptun kód: Dátum:. Gyakorlat célja: 1. Műanyagok folyóképességének vizsgálata, fontosabb reológiai jellemzők kiszámítása 2. Műanyagok Charpy-féle ütővizsgálata

Részletesebben

1. feladat Alkalmazzuk a mólhő meghatározását egy gázra. Izoterm és adiabatikus átalakulásokra a következőt kapjuk:

1. feladat Alkalmazzuk a mólhő meghatározását egy gázra. Izoterm és adiabatikus átalakulásokra a következőt kapjuk: Válaszoljatok a következő kérdésekre: 1. feladat Alkalmazzuk a mólhő meghatározását egy gázra. Izoterm és adiabatikus átalakulásokra a következőt kapjuk: a) zéró izoterm átalakulásnál és végtelen az adiabatikusnál

Részletesebben

Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi Kar Kerámia- és Szilikátmérnöki Intézeti Tanszék SZAKDOLGOZAT KERÁMIA HAB ELŐÁLLÍTÁSA ÉS VIZSGÁLATA

Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi Kar Kerámia- és Szilikátmérnöki Intézeti Tanszék SZAKDOLGOZAT KERÁMIA HAB ELŐÁLLÍTÁSA ÉS VIZSGÁLATA Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi Kar Kerámia- és Szilikátmérnöki Intézeti Tanszék SZAKDOLGOZAT KERÁMIA HAB ELŐÁLLÍTÁSA ÉS VIZSGÁLATA Készítette: Fróna László Konzulens: Dr. Kocserha István egyetemi

Részletesebben

KÉSŐ AVAR ÜVEGGYÖNGYÖK ÖSSZETÉTEL- VIZSGÁLATA

KÉSŐ AVAR ÜVEGGYÖNGYÖK ÖSSZETÉTEL- VIZSGÁLATA . BUDAPESTINENSIS DE EÖTVÖS NOM. * KÉSŐ AVAR ÜVEGGYÖNGYÖK ÖSSZETÉTEL- VIZSGÁLATA különös tekintettel a mállási jelenségek kimutatására Készítette: Király Csilla: Környezettudomány MSc. I. évf. Mácsai Cecília:

Részletesebben

A HELIOS kémény rendszer. Leírás és összeszerelés

A HELIOS kémény rendszer. Leírás és összeszerelés A HELIOS kémény rendszer Leírás és összeszerelés 1. Bemutatás: A HELIOS kémény rendszer" a legújabb kémény rendszer, amely a romániai piacon jelent meg és egy technikusokból álló csapat több éven át tartó

Részletesebben

Méréselmélet és mérőrendszerek 2. ELŐADÁS (1. RÉSZ)

Méréselmélet és mérőrendszerek 2. ELŐADÁS (1. RÉSZ) Méréselmélet és mérőrendszerek 2. ELŐADÁS (1. RÉSZ) KÉSZÍTETTE: DR. FÜVESI VIKTOR 2016. 10. Mai témáink o A hiba fogalma o Méréshatár és mérési tartomány M é r é s i h i b a o A hiba megadása o A hiba

Részletesebben

Acélok nem egyensúlyi átalakulásai

Acélok nem egyensúlyi átalakulásai Acélok nem egyensúlyi átalakulásai Acélok egyensúlyitól eltérő átalakulásai Az ausztenit átalakulásai lassú hűtés Perlit diffúziós átalakulás α+fe 3 C rétegek szilárdság közepes martensit bainit finom

Részletesebben

31 582 19 0000 00 00 Üveges és képkeretező 4 Üveges és képkeretező 4

31 582 19 0000 00 00 Üveges és képkeretező 4 Üveges és képkeretező 4 A 10/007 (II. 7.) SzMM rendelettel módosított 1/006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Iskolai kísérletek. Vegyipar. 8 hasznos tanács az olvadáspont meghatározásához. Ismerje meg a természettudomány törvényeit élőben Tanuljon könnyedén

Iskolai kísérletek. Vegyipar. 8 hasznos tanács az olvadáspont meghatározásához. Ismerje meg a természettudomány törvényeit élőben Tanuljon könnyedén Vegyipar Iskolai kísérletek Olvadáspont Ismertető 8 hasznos tanács az olvadáspont meghatározásához Ismerje meg a természettudomány törvényeit élőben Tanuljon könnyedén Kedves Olvasó! Először is köszönjük,

Részletesebben

A PLAZMASUGARAS ÉS VÍZSUGARAS TECHNOLÓGIA VIZSGÁLATA SZERKEZETI ACÉL VÁGÁSAKOR

A PLAZMASUGARAS ÉS VÍZSUGARAS TECHNOLÓGIA VIZSGÁLATA SZERKEZETI ACÉL VÁGÁSAKOR A PLAZMASUGARAS ÉS VÍZSUGARAS TECHNOLÓGIA VIZSGÁLATA SZERKEZETI ACÉL VÁGÁSAKOR Készítette: TÓTH ESZTER A5W9CK Műszaki menedzser BSc. TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI DOLGOZAT CÉLJA Plazmasugaras és vízsugaras technológia

Részletesebben

Modern Fizika Labor. Fizika BSc. Értékelés: A mérés dátuma: A mérés száma és címe: 5. mérés: Elektronspin rezonancia. 2008. március 18.

Modern Fizika Labor. Fizika BSc. Értékelés: A mérés dátuma: A mérés száma és címe: 5. mérés: Elektronspin rezonancia. 2008. március 18. Modern Fizika Labor Fizika BSc A mérés dátuma: 28. március 18. A mérés száma és címe: 5. mérés: Elektronspin rezonancia Értékelés: A beadás dátuma: 28. március 26. A mérést végezte: 1/7 A mérés leírása:

Részletesebben

Működésbiztonsági veszélyelemzés (Hazard and Operability Studies, HAZOP) MSZ

Működésbiztonsági veszélyelemzés (Hazard and Operability Studies, HAZOP) MSZ Működésbiztonsági veszélyelemzés (Hazard and Operability Studies, HAZOP) MSZ-09-960614-87 Célja: a szisztematikus zavar-feltárás, nyomozás. A tervezett működési körülményektől eltérő állapotok azonosítása,

Részletesebben