FERTŐZÉSEK IMMUNOLÓGIÁJA. Extracelluláris baktériumok, paraziták és gombák elleni immunválasz szeptember

Átírás

1 FERTŐZÉSEK IMMUNOLÓGIÁJA Extracelluláris baktériumok, paraziták és gombák elleni immunválasz szeptember

2 Védelem a különböző típusú kórokozók ellen Általános és testre szabott mechanizmusok Veleszületett és adaptív immunitás

3 A sejtközötti térben élő és szaporodó kórokozók ellen kialakuló védekezési mechanizmusok

4 A sejten belül élő és szaporodó kórokozók ellen kialakuló védekezési mechanizmusok

5 17.4. ábra A kórokozó tulajdonságai meghatározzák az antigénprezentáció módját és az adaptív immunválasz fő mechanizmusait Tropizmus: a kórokozó -előfordulási, - letelepedési, - szaporodási helye alapján

6 A sejten kívül szaporodó mikrobák semlegesítése: a humorális immunrendszer elemei hatékonyak - az antitestek és a komplementrendszer Az intracelluláris patogének elpusztításában elsősorban a celluláris immunválasz hatékony -a citoplazmában élősködő vírusok ellen a különböző sejtpusztító mechanizmusok (ADCC, CTL-ek, NK-sejtek) biztosítják, -a vezikulumokban szaporodó baktériumokkal szemben a Th1-sejtek által aktivált makrofágok hetékonyak.

7 Extracelluláris baktériumok, gombák és paraziták ellen kialakululó immunválasz

8 Extracelluláris baktériumok A sejtek közötti térben és a hámsejteken képesek szaporodni, így pl. a keringésben, a kötőszöveti állományban, a légutakat és a bélüreget borító epiteliumon. Ide sorolhatók - a gennykeltő, Gram-pozitív coccusok (Staphylococcus, Streptococcus), - a Gram-negatív coccusok (Meningococcus, Gonoccoccus, két Neisseria-faj), - a Gram-negatív (pl. Escherichia coli), - a Gram-pozitív bacillusok (pl. az anaerob Clostridium-fajok) valamint a Lyme-kórt okozó spirocheta, a Borrelia burgdorferi

9 Az extracelluláris baktériumok által okozott fertőzések - gyulladási folyamatot indítanak el, ez a fertőződés helyén a szövetek károsodását okozza ábra Gyulladási citokinek kaszkádja Gram- bakteriális fertőzést követően

10 Az extracelluláris baktériumok által okozott fertőzések - gyulladási folyamatot indítanak el, ez a fertőződés helyén a szövetek károsodását okozza. -mérgező anyagokat, toxinokat termelhetnek, amelyek vagy a kórokozó sejtfalában vannak jelen - endotoxinok, vagy oldott fehérjeként kerülnek a környezetbe - exotoxinok.

11 Az extracelluláris baktériumok kétféleképpen okozhatnak betegséget Endotoxin: - a Gram- baktériumok falában levő LPS makrofágok aktiválása, gyulladási citokinek termelése - adjuváló hatás Exotoxinok: - diftériatoxin fehérjeszintézist gátló hatású, - koleratoxin a bél epitélsejtjeinek camp-termelését fokozza, kloridionok kiáramlása, vízvesztés, hasmenés. - tetanusztoxin izomgörcsöt okoz, a gerincvelő szintjén hat: megakadályozza gátló neurotranszmitterek felszabadulását, - botulinustoxin az izomsejtek motoros véglemezéhez kötődve gátolja az idegsejtekből történő ingerületvezetést. A Staphylococcus aureus által termelt exotoxinok szuperantigénként aktiválhatják az immunrendszert

12 Bakteriális szuperantigének toxikus sokk kialakulása A leghatékonyabb természetes eredetű T-sejt mitogének - minden ötödik T-sejtet aktiválhatják, mivel a - TCR-nek nem az antigénkötő zsebébe, hanem a külső régiójához kötődnek - az MHCII-höz is feldolgozás nélkül kapcsolódnak A hirtelen nagy számban aktiválódó Th-sejtekből nagy mennyiségű TNFα szabadul fel, ami szisztémás választ toxikus sokkot indukál (magas láz, intravaszkuláris koaguláció) A leggyakoribb ételmérgezést okozó toxinok a Gram+ Staphylococcus aureus által termelt exotoxinok (SE Staphylococcal Enterotoxins).

13 ábra Az extracelluláris baktériumok elleni adaptív immunválasz

14 ábra Pneumococcus ellen kialakuló fajlagos immunválasz T-sejttől független

15 Kórokozók mérete prionok? vírusok gombák protozoa baktériumok többsejtű paraziták, férgek nm m mm m elektronmikroszkóp fénymikroszkóp szabad szem

16 Paraziták által okozott fertőzések - a Föld népességének mintegy 30%-a szenved parazita által okozott fertőzésben, a legtöbben maláriában. A legtöbb parazitára jellemző a komplex életciklus. Ennek egyik fázisában az emberben élősködik, másik szakaszában köztes gazdákban (pl. légy, csiga, szúnyog) fejlődik. Az emberek leggyakrabban a köztes gazda csípése útján fertőződnek (mint pl. a malária és a trypanosoma esetében), de a köztes gazdával azonos környezet (pl. a féreggel fertőzött csigákat tartalmazó víz) is terjesztheti a kórokozót, mint pl. a vérmételykór (shistosomiasis) esetében

17 Actinobaktériumok Mycobaktériumok Mycobacterium tuberculosis, M. Leprae, M. Avium Protobaktériumok Rickettsia-félék 7.2. táblázat. A leggyakoribb emberi megbetegedést okozó kórokozók Chlamydiák Chlamydia-félék Chlamydia trachomatis Mollicutes Mycoplasma-félék Mycoplasma pnemumoniae Gombák Ascomyceták Candida albicans, Cryptococcus neoformans, Aspergillus fumigatus, Pneumocystis carinii Paraziták Egysejtűek, protozoa Entamoeba histolytica, Giardia intestinalis, Leishmania donovani, Plasmodium falciparum, Trypanosoma brucei, Toxoplasma gondii Férgek Bélben élősködők Trichuris trichura, Trichinela spiralis, Ascaris lumbricoides Szövetekben élősködők Onchocerca volvulus Mételyek Vérben, májban Schistosoma mansoni

18 ábra Egy- és többsejtű paraziták Egy ember-alak fertőzött egyént szimbolizál; a méret a nagyságrendre utal. (malária: több mint 100 millió fertőzött.

19 Protozoon Protozoa egysejtű paraziták első állatok - egysejtű eukarióták Nagyon sikeres élősködők - az immunrendszer nem tudja leküzdeni - tartósan hatékony gyógyszerek nincsenek ellenük A protozoa által okozott betegségek többsége a trópusokon jellemző: a köztes gazda ( vektor ) ott él

20 17.5. táblázat Néhány fontos protozoon jellemzője Terjedés: Extracelluláris kórokozó Intracelluláris kórokozó Rovar által Vízben Afrikai trypanosoma (vérben) Amoeba (bél) Giardia (bél) Trichomonas (urogenitális) Plasmodium (májsejtek, vörösvérsejt) Leishmania (makrofág) Toxoplazma (makrofág)

21 Paraziták Tünetek: Plasmodium-fajok malária ( rossz levegő ) Vektor: Átvitel: szúnyog (Anopheles-fajok) ember - ember a szúnyog vérszívással ill. csípéssel - magas láz, rohamokban ( váltóláz ), - máj, lép megnagyobbodás, - vérszegénység Kezelés nélkül: agy és vesekárosodás, életveszélyes Betegség kialakulása: Szúnyogcsípés után 6-40 nappal

22 Malária (váltóláz) a világ népességének 10%-át érinti! Plasmodium (lázállatka)- egysejtű parazita-fajok szúnyog terjeszti Latina-Amerika, trópusok (Afrika) India, Kína

23 Malária által okozott halálesetek száma

24 ábra Malária (váltóláz) egysejtű protozoa, Plasmodium-fajok okozzák, malária-szúnyogok (Anopheles-fajok) terjesztik -a sporozoiták csípéskor a vérbe jutnak - a májba vándorolnak (5-10 perc!), ahol osztódnak -a merozoiták ezrei a vérbe kerülnek - a vörösvértesteket fertőzik, amelyek szétesnek, és újabb merozoitákat juttatnak a vérbe (24-48 óra, ciklusok) váltóláz (a vvt mennyisége 50-60%-kal csökken!) - a merozoiták gametocitákká differenciálódnak, amelyeket a szúnyog felvesz - a szúnyog nyálmirigyében kialakul a zigóta, ami létrehozza a sporozoitokat

25 Paraziták Leishmania számos faj, kböző földrajzi területeken eltérő A leishmaniasis formái, tünetei: -a bőrön lokálisan (arc, nyak) vagy kiterjedten kis csomó, majd pörk és fekély (cutan leishmaniasis) Vektor: Átvitel: légy (Phlebotomus) ( lepkeszúnyog ) állat - ember vértranszfúzió, szennyezett tű, anya-magzat (placentán) -bőr-fekély, ami nyirokerek mentén terjed (ajkak, nyel, nyirok, garat etc.) (mucocutan leishmaniasis) - a kórokozó véráram útján terjed, a belső szervek makrofágjait fertőzik. Magas láz, máj-megnagyobbodás (visceralis leishmaniasis) kala azar Lappangási idő: 1-2 nap-tól 1-2 hónap

26 ábra. A Leishmania egysejtű parazita által okozott fertőzés ellen kialakuló adaptív immunválasz Makrofágok lizoszómáiban él és szaporodik Célpont: bőrsejtek, máj, lép ( Kala azar ) Köztesgazda: a légy ( lepkeszúnyog ) Promastigot (köztesgazdában) Amastigot (a gazdasejtben szaporodik, majd elpusztítja) mf mf

27 Paraziták Vektor: Trypanosoma Álomkór Afrika - Szahara cecelégy (Glossina) - ember ember - magzat is fertőződhet Tünetek: 1-3 héttel a csípés után: - láz, fejfájás, viszketés, - izületi fájdalmak - nyirokcsomó megnagyobbodás Hetekkel-hónapokkal a csípés után: a központi idegrendszer érintett: - zavarodottság, - alvászavar, - rossz koordinációs készség, - Közönyösség Agyvelő, agyhártyagyulladás

28 Parazitémia-hullámok Trypanosoma-fertőzést követően -antigén-shift a parazita felszíni glikoproteinjében (VSG) Különböző VSG-t kódoló gén-szegmensek duplikációja és transzlokációja az expressziós helyhez

29 Többsejtű paraziták - fejlett szerveik vannak - ellenálló külső burok - Th2-es túlsúlyú immunválaszt indukálnak: - IgE-termelés - hízósejtek részvétele - eozinofil granulociták toborzása - nem az emberi szervezetben szaporodonak, hanem köztes gazdában (rovar, csiga etc.) - nehezen leküzdhetőek állandó stimulációt jelentenek krónikus betegséget okoznak

30 Paraziták Vérmételykór Schistosoma

31 A Schistosoma mansoni életciklusa Schistosomiázis (bilharzia) -egyiptomi múmiákon is kimutatták Különböző fajok esetén más-más tünetek (hasmenés, máj-fibrózis, idegrendszeri zavarok) Aszexuális (csigában) és szexuális (emlősben) reprodukció váltakozik A cercaria a vérerekbe jut átjut az endothel sejteken és a szövetekbe hatol. A vastag falú tojások a bélből, húgyhólyagból ürülnek a környezetbe

32 A Schistosoma által létrehozott granulóma (májban) CD4 T-sejtek szerepe A tojás pusztulásakor granulóma alakul ki, majd fibrotikus elfajulás a májban - elzáródás

33 Többsejtű paraziták ellen kialakuló immunreakciók

34 Az immunrendszer működésének szabályozása (inkább: becsapása!) paraziták által (MIF) (foszfatidil-szerin, foszforil-kolin, kböző glikánok) Immun -szuppresszó, T-sejt aktiválás gátlása (T-sejt aktiválás gátlása)

35 Kórokozó gombák Eukarioták hasonlítanak a gazdaszervezet sejtjeire (nehezebb eliminálni) Viszonylag kevés okoz súlyos fertőzést (pár 100 a millióból) Virulencia-faktorok: - szövetekhez, extracelluláris mátrix-hoz való tapadás - enzimek termelése (elasztáz, foszfolipáz stb.) - szövet-roncsolás Orvosi szempontból fontos gombák: felszíni fertőzést okoz: szisztémás fertőzést okoz: Többnyire belégzés útján fertőznek! Hasznos gombák is vannak, pl.: - erjesztő (kenyérkovász, sajt, bor, sör) - penicillint termelő fajok Candida Cryptococcus, Candida, Pneumocystis

36 Gombák morfogenezise (ag-variabilitás!) adaptáció a környezethez kommenzalista fertőzőképes forma átalakulás termo-tolerancia (36C-on is nőnek) Dimorf gombák Opportunista gombák fonalas élesztő(egysejtű) növekedési forma Belélegzés - egysejt-alak Fonalas forma - tüdőben

37 Fertőzést okozó gombák Nat.Rev., 2011, Romani

38 Orvosi szempontból fontos gombák által okozott fertőzés tünetei A gomba megtelepedése (kolonozáció) és a szövetkárosító hatás mechanizmusa

39 Dendritikus sejtek gombákat felsimerő PRR-jei Mincle Dectin-1 Y Y Y FcRγ TLR YY Th1/17 Dectin-2 innate effektor sejt PRR C-típusú lektin receptorok (mincle, Dectin-1, dectin-2) és TLR-ek, melyeken keresztül meginduló jelátviteli folyamatok innate T- sejtek és Th1 és Th17 sejtek aktiválásához vezet.

40 Gombákat felsimerő TLR-ek

41 Gombás fertőzés kialakulását segítő állapotok T-sejt defektusok (AIDS, immunszuppr. kezelés) Neutrofil defektusok Diabétesz Tumorok Cisztikus fibrózis Antibakteriális kezelés Katéterek, sebészeti beavatkozás Aspergillus, Candida, Cryptococcus, Pneumocystis Aspergillus, Candida Candida Aspergillus, Candida Aspergillus Candida, Candida

42 Candida albicans A bél és a nedves bőrfelületek (nyálkahártya) kommenzalista mikrobája Elszaporodhat - hosszan tartó antibiotikumos kezelés után - legyengült (immun-szuppresszált) szervezetben (ld. AIDS) -etc. Gombás fertőzések kezelése - kemoterápia, a sejtfal szintézisének gátlása védőoltás nincs!