Békéscsaba rövid története a kezdetektől napjainkig

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Békéscsaba rövid története a kezdetektől napjainkig"

Átírás

1 JÁROLI JÓZSEF Békéscsaba rövid története a kezdetektől napjainkig Békéscsaba rövid története.indd 1 18/09/14 20:25

2 Városvédő Füzetek 3. Szerkeszti: Jároli József Békéscsaba rövid története.indd 2 18/09/14 20:25

3 JÁROLI JÓZSEF Békéscsaba rövid története a kezdetektől napjainkig Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület Békéscsaba 2014 Békéscsaba rövid története.indd 3 18/09/14 20:25

4 Lektorálta: Komáromi István A tartalmi összefoglalót fordította: Dr. Zsibrita Pál Tervezte: Barabás Ferenc A borítón: Z.A. Békéscsaba, festménye A kötet megjelenését a Budapest Bank Békéscsabáért program őszi pályázatán, a szellemi élet kategóriájában az egyesület által nyert összeg tette lehetővé. ISBN Jároli József, 2014 Békéscsaba rövid története.indd 4 18/09/14 20:25

5 Tartalom Bevezetés...7 Békéscsaba földje az őskortól a honfoglalás koráig...9 A honfoglalástól Békéscsaba újjátelepüléséig...13 Békéscsaba újjátelepülésétől az 1848/49-es forradalom és szabadságharcig...18 Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc A szabadságharc leverésétől az első világháborúig...32 Az 1956-os forradalom és szabadságharc Békéscsabán Békéscsaba a rendszerváltás után Békéscsaba története évszámokban...55 Irodalom...75 Krátke dejiny Békešskej Čaby Békéscsaba rövid története.indd 5 18/09/14 20:25

6 Békéscsaba rövid története.indd 6 18/09/14 20:25

7 Bevezetés A mindennapok során gyakran előfordul, hogy szükségünk lenne városunk történetének egy-egy fontos adatára. Megszerzéséhez azonban nem ritkán számos könyvet, tanulmányt, újságcikket kell átolvasni, könyvtári kutatómunkát végezni. Nehezíti a helyzetet, hogy a Békéscsaba történetével foglalkozó régi könyvek, tanulmányok ma már könyvritkaságnak, nagy könyvtárak féltett kincseinek számítanak. Ezért sokszor jó lenne, ha könyvespolcunkon tarthatnánk olyan rövid Békéscsaba történetet, amely kézikönyvként minden fontos adatot tartalmaz. E kézikönyv ötletét valósította meg Szegeden Blazovich László: Szeged rövid története című, 2005-ben megjelent kitűnő munkája. Blazovich profeszszor Szeged város igen gazdag helytörténeti irodalmát feldolgozva állította össze könyvét. Példáját követve vállalkoztunk a békéscsabai helytörténeti irodalom felhasználásával hasonló összefoglalás elkészítésére. A Békéscsaba Megyei Jogú Város Monográfiája sorozat 1991-ben megjelent első kötete a kezdetektől 1848-ig tárgyalja városunk történetét. A monográfia sorozat az első kötettel megszakadt, az 1848 utáni időszak történetéről nem készültek újabb kutatásokon alapuló feldolgozások, további történeti kötetek. (Elkészült ugyan a néprajzi és a művelődéstörténeti kötet.) Ezért a város történeti korszakainak ismertetése különböző mélységűre és terjedelműre sikerült. Az első kötet a legújabb kutatási eredmények felhasználásával készült, ezért ennek ismertetésének nagyobb teret szenteltünk. (2018-ban ünnepeljük a mai Békéscsaba alapításának 300. évfordulóját, ezért is indokoltnak érezzük az közti időszak részletesebb bemutatását.) Az közti több mint másfél évszázadról írva a különböző időszakokban készült könyvek, tanulmányok adataira kellett támaszkodnunk, ezek alapján lehetett a kor igényeinek megfelelő összefoglalást készíteni. (Ahol szükséges volt, használtuk a művelődéstörténeti kötetet is.) Mint minden hasonló kísérlet, a jelenlegi is sok olvasóban hiányérzetet kelthet, mert az általa fontosnak tartott momentumok egyáltalán nem vagy nem kellő hangsúllyal szerepelhetnek a történeti 7 Békéscsaba rövid története.indd 7 18/09/14 20:25

8 folyamat leírásában. Az olvasó jóindulatú megértését kérjük, jelenlegi lehetőségeink ennyit engedtek. Az összefoglalás mellé, ugyancsak a szakirodalom alapján, külön fejezetben, részletes időrendi táblázatot állítottunk össze, amelyben, a főszövegben szereplők mellett, a teljesség igénye nélkül, számos kuriózumnak számító eseményt is felvettünk. Tájékoztatásul felsoroljuk az általunk felhasznált irodalom könyvészeti adatait is. Városunk szlovák gyökereire való tekintettel a szokásosnál nagyobb terjedelmű szlovák nyelvű összefoglalóval zárjuk a kötetet. Köszönetet mondunk a Budapest Bank pályázata nagyvonalú támogatásáért, ami lehetővé tette e munka közreadását. Köszönettel tartozunk Komáromi István igazgató úrnak, aki történelemtanárként vállalta a kézirat lektorálását. Köszönettel tartozunk továbbá Barabás Ferencnek, a Typografika Kft. ügyvezetőjének, aki kivételesen szép köntösbe öltöztette Békéscsaba rövid történetét. 8 Békéscsaba rövid története.indd 8 18/09/14 20:25

9 Békéscsaba földje az őskortól a honfoglalás koráig A mai Békéscsaba a Kettős-Körös völgye és a Békés-Csanádi löszös síkság ÉK-i részén található. A mai felszín alatti rétegek egyik részét a Körösök szabálytalanul kanyargó egykori ágai által lerakott hordalék alkotja. A folyók által feltöltött terület kedvező lehetőséget ad homokbányák nyitására, illetve az agyagréteg a későbbi tégla- és cserépgyártás nyersanyaga lett. A Körösök völgye alacsony fekvésű, mocsaras területén, amint ezt a régészeti leletek mutatják, csak a folyómeder melletti vízmentes magaslatok biztosítottak alkalmas lakóhelyet a régi korok emberének. A Körösök szabályozása után ezeket a vízmentesített, mélyen fekvő területeket rétnek vagy legelőnek lehetett hasznosítani. A város nyugati részén található löszös síkság a Maros hordalékkúpján helyezkedik el. A hordalékkúpon megülő lösztalaj a földművelés kedvező feltételeit biztosította. A felszíni vizek hiánya miatt minden itt megtelepült nációnak az élethez szükséges vízmenyiségről gondoskodnia kellett. (Az újabb időkben a hordalékkúp szélébe a XIX. század végétől fúrt békéscsabai artézi kutak jelentettek egy időre megoldást.) Békéscsaba földjének régészeti leleteit a Magyar Nemzeti Múzeum, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum és a gyulai Erkel Ferenc Múzeum őrzi. A leletanyag a mezőgazdasági munkák, építkezések, csatornaásás, útépítés során került a felszínre, esetleg a már korábban megtalált tárgy egy-egy nagylelkű adományozó révén került valamelyik közgyűjteménybe. Az őskőkorból mindössze néhány állatkoponya, mamutfog található a leletek között. Az újkőkorból (Kr. e ) a Körös kultúra népe csípett díszítésű kerámia anyaga maradt ránk. Csiszolt kőbaltát használtak, a gyűjtögetés, halászat mellett már a termelő gazdálkodást is ismerték. Termékenység istennőt ábrázoló szobraik hitvilágukról árulkodnak. Az őket követő Alföldi Vonaldíszes Kerámia népe sajátos, bekarcolt díszítésű kerámiáiról kapta a nevét. Ők már nem szorosan a folyó mellé települtek, szarvasmarhát, sertést tartottak, 9 Békéscsaba rövid története.indd 9 18/09/14 20:25

10 az állataiknak legelőre volt szüksége, ezért távolodtak el az éltető folyóvíz közvetlen közelségéből. Mindkét népcsoport leleteivel a ma Békéscsabához tartozó Gerla-Kászmán, Veres-Győrös és Törpeér nevű határrészen találkozott a kutatás. A Szakálháti kultúra népét már folyamatos helyben lakás jellemzi, dombszerűen kiemelkedő központi telephelyeik, a tellek több egymásra épülő réteget tartalmaznak. A gabonatermelés, a szövés, fonás ismeretéről árulkodnak a leletek, de már ismerték a kereskedelmet is, amit a rézből készült ékszerek előkerülése igazol. Békéscsaba nyugati határszélén, Gerlán, Veres-Győrös határrészen találtak tőlük származó leleteket. A Tiszai kultúra népe már a városi fejlődés felé haladt, bonyolult ácsmunkával készült házaikban kemence, tűzhely nyomai fedezhetők fel. Nagyméretű tárolóedényeik a növénytermesztés kiemelkedő szerepéről árulkodnak, hiszen a termés befogadására és eltartására volt szükségük ezekre. Sírleleteik között ékszerek találhatók. A rézkor (Kr. e ) Tiszapolgári kultúrájának jellegzetes edénye a csőtalpas tál. Temetőik már elkülönülnek a teleptől, a sírleletek a társadalmi egyenlőtlenség kialakulásáról árulkodnak. (Leleteik előfordulása: Gerla-Kászmán határrész, Békéscsaba Orosházi-Aradi út közti terület.) A középső rézkor Bodrogkeresztúri kultúrája a vagyon felhalmozódás jellegzetes sajátosságait mutatja. Temetőiben a sírok egy részében gazdag réz, arany ékszermelléklet található, míg a többi sír nélkülözi mindezeket. A földművelés helyett megélhetésükben az állattenyésztés dominált. Jellegzetes rézcsákányuk Békéscsabán és Gerlán is előkerült. A késő rézkorból a bolerázi csoport jelenlétére a gerlai lelőhelyen előkerült edénytöredékek utalnak. A bronzkor (Kr. e ) első szakasza a korai bronzkor, a Zók-vučedoli kultúra mind a hatvani, mind a nyírségi változatából fordulnak elő leletek Békéscsabán és Gerlán. A Halomsíros kultúra emlékei Gerla nagyalmási határrészén, Békéscsabán, a Holt-Körös partján kerültek elő. A gávai kultúra fényes fekete felületű, belül sárga vagy vörös színű díszítésű síkozott peremű kerámiái Békéscsabán, 40 lelőhelyen bukkantak fel (Kastélyszőlők, Lencsési lakótelep, az egykori József Attila Általános Iskola udvara, Bánszky utca, Repülőtér). A vaskorból (Kr. e. 800 Kr. u. 1. század eleje) a szkíták alföldi csoportja hagyott maga után számos emléket Békéscsabán a Deák utcában, a Kanális szőlőkben, a Fényesen feltárt temetőben. Zsugorított temetkezést mutató sírjaikban aranylelettel, vas, bronz ékszerekkel is találkoztak a régészek. Gerlán is vannak ettől a néptől származó lelőhelyek. A kelták egykori jelenlétéről mind Békéscsabán, mind a gerlai pusztán fel- 10 Békéscsaba rövid története.indd 10 18/09/14 20:25

11 tárt leletek tanúskodnak. A város területén az evangélikus paplak építésekor, a Népkertben (mai Széchenyi-liget), a Kanálisi szőlőkben, az Erdélyi sor 6. sz. alatt, valamint a Micsurin (mai Becsey Oszkár) utcában találtak kelta leleteket. Az Erdélyi soron bronz fibula, karperec töredék, a Micsurin utcában kelta edény került elő. Területünk dák fennhatóság alá kerüléséről a Cserépgyár területéről 1984-ben előkerült edényleletek, illetve egy korábban a Nemzeti Múzeumba került meghatározhatatlan rendeltetésű aranytárgy tanúskodik. A kelta, majd a dák fennhatóságnak az első század elején betelepülő szarmata törzsek vetettek véget. A szarmata-jazigok, a szarmaták legnyugatibb törzse már a korai szarmata időszakban (2. század) területünkön nagy számú lelőhelyet hagyott hátra. 250 szarmata kori lelőhely ismert, ezek között az Ó-szőlőkben talált női sír aranyleletet is tartalmazott. A közép szarmata időszak leletei már arról tanúskodnak, hogy a rómaiakkal harcban álló lovas nomád nép ugyanakkor élénk kereskedelmi kapcsolatban is volt velük. (Békéscsaba Szabadság Tsz, római ezüstpénz, bronz férfifibula.) Korongolatlan edény került elő a Békéscsaba Alvégi legelő, Kecskeméti-telep területén levő egykori szarmata kori falu ásatása során. A repülőtér és a Borjúrét földjéből pedig bronz fibula és üveggyöngy. A késő római kor (3. század vége 4. század eleje) hun időszakában ( ) vidékünkön a szarmata lakosság élt tovább, leleteik Mezőmegyeren, a Kórház utcában, Gerla-Nagymajorban kerültek régészeti feltárásra (gyöngyök, fibulák, fülbevalók, karperecek, használati tárgyak) A 4. század utolsó negyede és az 5. század közepe közti időszakban is a szarmaták jelenlétét igazolják a jelenleg ismert 81 lelőhely adatai. (Repülőtér, Fényes, Kanálisi szőlők, Micsurin utca, Berényi út eleje és vége, apró kaviccsal soványított, korongolt edényfajta, cserépbogrács 3 békéscsabai lelőhelyen stb.) A hunok felett győzelmet arató gepida királyság kora között új uralmat jelentett a terület felett. A gepidák erősen tagolt társadalma tagjai az ősi germán vallás hívei voltak, de már ismerték az ariánus kereszténységet is. 22 gepida lelőhely ismert. (Téglagyár agyagbányája, női sír, aranylelettel, Szabadság Tsz Központja, női sír.) Az 1848-ban megnyitott, ma már lezárt Kastélyi temető helyén egykor gepida temető volt. A gepidákat a longobárdok segítségével legyőző avar birodalom 568-ban a Kárpát-medence kizárólagos ura lett, ide helyezték a birodalom központját, és a gepida, szarmata, szláv és bolgártörök népek felett uralkodtak. Uralmukat a 9. század elején Nagy Károly Frank Birodalma és Krum bolgár kán Dunai Bolgár birodalma számolta fel. Kora avarkori női sír került elő a föld mélyé- 11 Békéscsaba rövid története.indd 11 18/09/14 20:25

12 ből 1951-ben a repülőtér építésekor, gyöngysorral, aranyozott ezüst ruhadísz melléklettel. A feltárás során arra a következtetésre jutottak a régészek, hogy a helyszín családi vagy nemzetségi temető volt. Több okból figyelemreméltó avar férfisír került elő a Szarvasi út Csorvási út elágazásánál levő területen. A harcos mellett lótetem csontjai is felszínre kerültek, zabla, kengyel is mellette volt. (A kengyelt ők használták először Európában.) Gerla Szakácsföld határrészen 1950-ben 11, 1980-ban újabb 13 sír feltárására került sor. A késő avarkor griffes-indás kultúrája új jelenség az avar nép történetében, eredete ma sem tisztázott. A 670-es években beköltöző késői avarság soraiban magyarul beszélő törzsek is kerültek a Kárpát-medencébe. A kettős honfoglalás elmélete ennek a régészeti anyagára épül, a hipotézis megnyugtató bizonyítására azonban eddig nem került sor. A korszak régészeti lelőhelyein feltárt anyag nem egyértelműen utal a leletek késői avarkori voltára, ugyanakkor a 9. század magyar honfoglalás kori anyagától sem lehet megnyugtatóan elkülöníteni. (Békéscsaba Fényes, Kastélyi temető, Szabadság Tsz központ.) 804-ben a bolgárok győzelmével megszűnt az avar kaganátus, a bolgár birodalom gyepűként használta területünket is. Ehhez az időszakhoz biztosan köthető lelet nincs városunk területén. Az ásatások során előkerült korongolt bogrács és sütőharang az avar és a honfoglalás kor leletanyagban egyaránt előfordul. 12 Békéscsaba rövid története.indd 12 18/09/14 20:25

13 A honfoglalástól Békéscsaba újjátelepüléséig A honfoglalás, majd a középkori Békéscsaba történetét a régészeti leletek és a 14. századtól fellelhető írott források segítségével mutatja be a történetírás. A honfoglalás során eleink, amint a régészeti leletek alapján látható, Csaba környékét is megszállták, és le is telepedtek itt. A megyében három centrum, Orosháza, Szarvas, Békés Békéscsaba Gyula, létrejöttéről tanúskodnak a lelőhelyek adatai. A Békéscsaba, Báthori u. 82. sz. alatt, lóval eltemetett magányos nő 10. századi sírja került elő, a mai Schweidel utcában 3 sírból álló temetőrészlet feltárására került sor az 1930-as évek elején ban a Gyógyszertári Központ raktárépületének alapozásakor találtak századi sírokat. A 25 sír között szarmata koriak is voltak. Békés megye mai területének nagyobb részét a Gyulák törzse szállta meg. A törzs előkelőbb rétege 950 után Erdélybe költözött, a törzs eredeti szálláshelyén megmaradtakat Marosvár (Csanád) központtal Ajtony szervezi törzsi államba. Ajtony az utolsó törzsfő, aki a bizánci kereszténységet felvette ugyan, de szemben állt Szent István államszervező törekvéseivel táján Csanád vezér legyőzte, területére is kiterjesztve a király hatalmát. Ajtony seregében harcolhattak a Körösök térségében uralkodó Csolt-nemzetség tagjai, köztük Vata is. Vata a későbbi Csolt-nemzetség vezetője, Csaba is uralma alá tartozott. A nemzetség egyik ága az Ábránfy (más névváltozatban Ábrahámffy) család öröklött birtoka lett Csaba, Megyer és Gerla. Gerlán erődített kúriát, nemzetségi monostort létesítettek. A 11. században megszilárdul a bihari püspökséghez tartozó egyházszervezet, a 12. században megtörténik a terület beilleszkedése a korai feudális állam keretei közé. Az Ábránfy család betagozódik a feudális uralkodó osztály sorába. A vad talajváltó ekés földművelés, a nyáron külterjes, télen belterjes állattartás lassú fejlődés eredményeként vált át a kötött faluhatárral rendelkező, félnomád téli szállásból a középkori falu állapotába. Az írott források szerint területünkön nyolc Árpád-kori falu mutatható ki, nevüket csak a századi okleveles adatok említik, de valamennyinek volt Árpád-kori előzménye. 13 Békéscsaba rövid története.indd 13 18/09/14 20:25

14 A régészeti kutatások adataival kiegészítve összesen 18 Árpád-kori falu volt a mai Békéscsaba környékén, beleértve természetesen Csabát is. Ezek közül 7-nek a temploma maradványait megtalálták a régészek, három falu, Csaba, Ölyved, Szentmiklós esetében más adatok alapján bizonyítható, hogy templomos helyek voltak. Az utóbbi évtizedek régészeti feltárásai alapján Jankovich B. Dénes régész a Kastély szőlők, a mai Lencsési lakótelep területén feltárt századi falut azonosítja a kora Árpád-kori Csaba területével, ami tehát arra utal, hogy városunk már a 10. században lakott hely volt. A Csaba név eredetére a történeti munkák lapjain sokféle magyarázatot találunk. Kristó Gyula 1970-ben cáfolta a különböző verziókat, és véleménye szerint a Csaba név a török eredetű ajándék jelentésű személynévből eredeztethető. Ugyancsak Kristó professzor, kutatásai alapján a 13. századra, az 1200-as évekre teszi Csaba létrejöttét. A mai Csaba neve a pápai tizedjegyzékben először 1332-ben fordul elő. Templomos hely lévén Pál plébánosa 6 garas, 1337-ben Miklós plébánosa 4 garas pápai adót fizetett. (Ezekre az adatokra hívja fel a figyelmet a mai városháza előtti, felolvasó állvány formájú emlékmű, Prisztavok Tibor békéscsabai képzőművész alkotása.) A középkori Csaba 1383-ból származó adat szerint az Ábránfy család birtoka, 1394-ben a Csabától keletre eső, szomszédos Fövenyes (ma Fényes határnév) falu északi határának leírása tartalmaz korabeli földrajzi neveket. A 16. század elejéig nincsenek írásos forrásaink Csabáról ből és 1514-ből, az Ábránfy család birtokügyeivel összefüggő két oklevél kötődik településünk előzményéhez ben már feltételezhetően állt Csabán az Ábránfy család kastélya, mert Ábránfy Péter egyik levelét Csabáról keltezi. A kastélyt feltehetőleg ő építtette, írásos forrás, 1529-ből tanúskodik erről, amint azt Karácsonyi János megyetörténetében olvashatjuk. A város középkori történetének legfontosabb forrása György brandenburgi őrgróf és Ábránfy Péter perében a gyulafehérvári káptalan november között végzett határjárásáról kiállított oklevél. (Jankovich B. Dénes a Békéscsaba monográfia első kötetében közli magyar fordítását.) A határjáró oklevél földrajzi nevei között feltűnnek a Csaba környéki középkori falunevek is, Gerla, Vesze, Fövenyes, Kígyós, Gerendás, Szentmiklós, Kamut. A legjelentősebb középkori falu Csaba szomszédságában Gerla. Neve a német Gerlach személynévből származtatható. Első említése 1259-ből származik, a gerlai monostor apátja szilágysomlyói birtoka kapcsán. Templomát 14 Békéscsaba rövid története.indd 14 18/09/14 20:25

15 és nemzetségi monostorát az Ábránfy család építtette ben András papja 6 garas pápai tizedet fizetett ben Jankovich B. Dénes szondázó ásatás során feltárta a középkori templomot. A feltárt maradványok alapján a következőkben írta le az épületet: 34 méter hosszú és 15 méter széles legnagyobb belméretű, félköríves szentélyzáródású, háromhajós, kváderkövekből és téglából épült templom alapfalait találtuk, a nyugati végén két saroktoronnyal és kegyúri karzattal. A román stílusú templom építési idejét ugyanő, a század fordulójára teszi. A templom és a hozzá csatlakozó monostor megyénk legkiemelkedőbb Árpád-kori építménye, a hasonló nemzetségi monostorokkal azonos szinten állhatott. A szondázó ásatás során a kolostor és a család megerősített kúriájának nyomai nem kerültek elő. Az Ábránfy család békéscsabai kastélyának emlékét a Kastélyszőlők földrajzi név őrzi. A kastély pontos helyének meghatározására a történeti irodalom több változatot ismertet. Jankovich B. Dénes a mai Kastély utca 10. sz. ház és az Ábrahámfy utca közti területre lokalizálja az egykori erődítményt. Azonban sem ezt, sem a korábbi verziókat egyelőre régészeti anyag nem támasztja alá. A Csolt-nemzetségből származó Ábránfyak története szorosan összefügg a késő középkori ország belső viszonyainak alakulásával. Zsigmond király 1403-ban Maróti János macsói bánnak adományozza a gyulai uradalmat. A gyulai uradalom mellett a megyében az Ábránfy család a másik meghatározó birtokos. A gyulai uradalom a várat kiépítő Maróti család kihalása után, 1482-ben Corvin János, majd 1510-tól György brandenburgi őrgróf birtokába került ban Czibak Imre váradi püspök foglalta el, örököseitől Habsburg Ferdinánd szerezte meg a várat, amely ekkortól az uradalommal együtt a magyar végvárrendszer része lett. A 16. század birtokszerző harcainak vesztese az Ábránfy család lett. Az okleveles adatok fokozatos elszegényedéséről vallanak, 1541 után pedig Csaba és Mezőmegyer is a gyulai uradalomhoz került. Miután a család anyagi helyzete megrendült, ezért fokozott terhek hárultak a még meglevő birtokok jobbágyaira. Ennek tudható be, hogy 1514-ben sokan csatlakoztak közülük a Gyula alá vonuló, Dózsa György vezette hadakhoz. Kristó Gyula az évi dicalis adó kivetése alapján 320 főnyi lakosságot feltételez Csabán. Az 1550-es évek pártharcaiban az Ábránfyak előbb Szapolyai János, majd fia, János Zsigmond pártjára álltak. A királyi végvár, Gyula parancsnoka, hogy az ellenfél szervezkedését megakadályozza, 1556-ban ostrom alá vette a csabai kastélyt, és egyes források szerint csellel, illetve ostrommal foglalta el az erő- 15 Békéscsaba rövid története.indd 15 18/09/14 20:25

16 dítményt és leromboltatta. Ábránfy Imre halálát lelte az ostromban, a család ingatlan vagyonát elkobozták. Egy évtized múlva, 1566-ban, Gyula elestével a török hódoltság időszaka kezdődik tájunkon is. Csaba a környező községekkel együtt a gyulai szandzsák békési náhije (járás) szervezetébe tartozott. A végvári harcok, a török portyázások és az úgynevezett kettős adózás sújtja a lakosságot. A hódoltsági területekről elmenekült földesurak jobbágyaiktól továbbra is behajtották a földesúri szolgáltatásokat, ha kellett, erőszakkal is. (Ábránfy Boldizsár például Ung megyében, Kereknyén Drugeth Miklóstól kapott egy telket, hogy legyen hol laknia.) Az állami adó mellett a török is adóztatta a jobbágyokat már a 16. sz. közepétől. Káldy-Nagy Gyula a törökországi levéltárakban végzett kutatásai során találta meg a gyulai szandzsák és évi török adóösszeírása anyagát. Ebben Csaba falu 1567-ben 78 családdal, 1579-ben 63 családdal szerepel. A korszakból fennmaradt különböző összeírások adataiból Dávid Géza arra következtet, hogy a 16. században stabil a népesség, zömmel magyarok laktak Csabán. A 17. század elejéig tartó 15 éves háború ( ), a kettős adózás csaknem elpusztította a megye falvait. Csaba pusztulásáról is tud a történeti irodalom, Molnár Ambrus szerint az 1630-as években újra benépesül helységünk ig biztosan lakott hely, református lakosairól tud a későbbi egyháztörténeti feldolgozás. Az ezt követő évek történeti forrásaiban nem szerepel Csaba neve. Gyula várát a török január első napjaiban hagyta el, és ezzel lezárult a 129 éves török hódoltság pusztulást hozó időszaka. A történeti irodalomban elterjedt megállapítás, hogy a török hódoltság ideje alatt az Alföld lakatlan pusztasággá vált. A különböző összeírások, majd a XVIII. századi népességi adatok azt mutatják, hogy a súlyos adóterhek, a török és végvári portyázók rablásainak kitett lakosság sajátos módon reagált a helyzetre. Sokan a környező mezővárosokban kerestek időlegesen menedéket, vagy a falut elhagyva a környező mocsarak természetes védvonalai mögé húzódtak, hogy elkerüljék az adószedőt, a portyázó martalócot. A veszély elmúltával visszatért a lakosság az elhagyott házakba, ott folytatta napi életét, ahol abbahagyta. Így nem csoda, ha az adóösszeírók, a felszabadított területet felmérő kamarai hivatalnokok elhagyott helyeket találtak a falvak helyett. Mind Dávid Géza, mind Molnár Ambrus a Békéscsaba története első kötetében eddig feltáratlan összeírások névanyagának segítségével meggyőzően bizonyítja, hogy a megyében, így Csabán is a hódoltság ideje alatt folyamatos a lakosság jelenléte, a és a 18. század lakói között megvan a kontinuitás, tehát az 16 Békéscsaba rövid története.indd 16 18/09/14 20:25

17 elmenekülés csak időleges volt, amint lehetett, visszatért a nép eredeti lakóhelyére. A népességre vonatkozó adatok pedig azt feltételezik, hogy a lakosság nagyobb lélekszámban élte túl a 129 éves hódoltsági időszakot, mint azt a források egyenként sugallják. A század fordulóján Molnár Ambrus adatai szerint lakatlan volt vidékünk. A gyulai várba telepített rác zsoldosok 1703-ban végigdúlták a felszabadított területeket, ami bizonyossá teszi, hogy a Csabára visszamerészkedő családok ismét futni kényszerültek. 17 Békéscsaba rövid története.indd 17 18/09/14 20:25

18 Békéscsaba újjátelepülésétől az 1848/49-es forradalom és szabadságharcig B ékéscsaba 18. századi újjátelepülését több időponthoz (1715, 1716, 1718) köti a helytörténeti irodalom. Ez idő szerint a legújabb kutatások eredményeit közlő Békéscsaba története első kötetében Molnár Ambrus a különböző korabeli összeírások, az evangélikus anyakönyvek adatai összevetésén alapuló elemzése azt mutatja, ez az esemény nem köthető egyetlen esztendőhöz. A török hódoltság és a felszabadító harcok elmúltával, már a 18. század első évtizedében megindult az elűzött régi lakosság visszaszivárgása, akikhez csatlakoztak a Nógrád megyéből ide szökött jobbágyok, tehát a város mai területe nem volt lakatlan. Azonban az 1699-ben megkísérelt megyeszervezés csak a Rákóczi szabadságharc után valósult meg 1715-ben, tehát a területen hosszú ideje nem működött semmiféle állami közigazgatás. Így az itt élők településsé szervezéséről sem voltak közigazgatási adatok. Majd, amikor a megyei és a földesúri adminisztráció működni kezd, Csaba neve is megjelenik a különböző írott forrásokban. Molnár Ambrus itt nem részletezhető adatgyűjtése és elemzése alapján joggal megállapítható, hogy a 18. század első évtizedeiben a hódoltságot és a kuruc időket túlélő lakossághoz folyamatosan csatlakozó Hont, Nógrád, Pest stb. megyékből származó szlovák és magyar jobbágycsaládok hozzák létre a mai települést. A népmozgás a 18. század közepéig igen intenzív marad, sokan jönnek, de lesznek családok, amelyek tovább is költöznek innen, más alföldi helységekbe, vagy visszaköltöznek eredeti lakhelyükre. A 17. század végén megindult a felvidéki megyékből a jobbágycsaládok részben legális, de legtöbb esetben szökéssel végrehajtott migrációja az Alföld felé. Több Nógrád, Pest megyei településen eltöltött hosszabb-rövidebb idő után a 18. század első évtizedére jutottak a mi vidékünkre is. Vonzotta őket a gyéren lakott, pihent földdel rendelkező rónaság, a keveset fizető, keserves munkával megművelhető hegyvidéki földek helyett. A régi lakhelyéről elszökött örökös jobbágy új helyén, mint szabad menetelű állt a földesúr szolgálatába, és mint ilyen nagyobb akadály nélkül tovább is költözhetett. A leköltözők 18 Békéscsaba rövid története.indd 18 18/09/14 20:25

19 életében fontos szerepet játszott, hogy a földesurak engedélyezték a protestánsok szabad vallásgyakorlatát azokon a helyeken is, amelyek nem tartoztak az úgynevezett artikuláris helyek közé. A török alól felszabadult területek földesura kezdetben a királyi kamara volt, majd királyi adomány útján magánföldesurak kezébe kerültek. Az május 3-án kiállított királyi adománylevél Harruckern János Györgynek adományozta a gyulai uradalmat, benne Csaba falut is. Munkaerő nélkül a legjobb föld is értéktelen volt tulajdonosa számára, ezért igyekeztek benépesíteni a meggyérült lakosságú helységeket, hiszen csak a jobbágyi termelőmunka hozott hasznot. Molnár Ambrus a különböző források névanyagának összevetésével megállapítja, hogy több olyan jobbágycsalád élt a 18. század elején Csaba területén, akik folyamatos jelenléte a 16. századtól kimutatható (Veres Pál, Vas György. A helytörténeti irodalomban azt olvashatjuk, hogy a mai Szent István téren és környékén levő régi lakosok putrijait, valószínűleg, földbe vájt házaikat, az 1718-ban betelepülő népesebb szlovák csoport megvásárolta, lakóikat elköltözésre késztette. Molnár Ambrus adatgyűjtése azonban arra utal, a beköltözők előtt itt élő, a hatóságok elől eltűnni igyekvő családok itt maradtak, elszlovákosodtak, csatlakoztak az evangélikus közösséghez. Az Alföldön új otthont kereső családok már 1718 előtt is puhatolózhattak vidékünkön, az önkéntes településszervezők, Duna, Valent és Szekerka nevű jobbágyok vezetésével ekkortól költözött le az a nagyobb szlovák csoport, amelynek megtelepedésétől számítja a város alapítását a történelmi köztudat ban és az azt követő években Thuróczy Miklós, Harruckern megbízásából, mint hivatalos impopulátor működött közre a helység benépesítésében. A benépesülés első szakasza , a második közti időszakra esik között évente átlag 40 új család telepszik le a betelepülés csúcspontja, utána csökken az intenzitása, de nem szűnik meg. A 18. század végéig 24 vármegyéből jöttek telepesek. (Nógrád 110, Hont 106, Pest 37, Gömör 11, Turóc 11, Zólyom 8 család.) 1733-ból két összeírás adatai alapján 388 adózó családfő mutatható ki Csabán. A beköltözés mellett nem szűnik meg az elvándorlás sem ben a földesúr támogatásával csabaiak alapítják Nemeskereki új községet, majd az állandó árvízveszély miatt 1731-ben átköltöznek Endrődre ben békéscsabaiak részt vesznek Szarvas benépesítésében ban Mattheidesz Lőrinc és Grenerczius János csabai tanítók is átköltöztek Mezőberénybe a csabai kirajzásban résztvevőkkel között a magas adóterhek miatt több mint kétszáz jobbágycsalád távozik el ben az egész falu rövid időre 19 Békéscsaba rövid története.indd 19 18/09/14 20:25

20 Szentandrásra, az ottani uralom területére költözik, csak nagy nehezen tudják a hatóságok visszatérésüket elérni ban a szarvasi és a berényi jobbágyokkal csabai családok is átköltöznek Mokrára között a Károlyi birtokhoz tartozó nyíregyházi puszta benépesítésére költöznek csabai jobbágyok. A továbbköltözés okai között nem elhanyagolható az a tény, hogy az új betelepülők 2 3 év mentességet kaptak a szolgáltatások alól. A mentesség leteltével új helyen akarták igénybe venni ezt lehetőséget, és ezt mint szabad költözködésű jobbágyok jogszerűen már meg is tehették. Az 1740-es években újabb beköltözési hullám indult el a katolikusok által lakott felvidéki megyékből, főleg Nyitrából városunkba ban 41 katolikus szándékozott itt letelepedni. A falu elöljárósága elrendelte távozásukat, de az uradalom és a megye pártfogásával maradhattak. A mai Szarvasi út és a Jókai utca közti területen jelöltek ki számukra lakóhelyet, és életüket egy ideig önálló testületük, a Communitas Catholica irányította. Jobbágytelkeket a Sopronyi pusztán foglalhattak maguknak. A csabai szlovákság ősei nagyobbrészt a középszlovák nyelvjárás déli területeiről vándoroltak ide. Szinte minden család más faluból, más vidékről jött. Az egy helyről származók sem maradtak együtt, nehogy a hatóságok így könynyebben rájuk akadjanak, és mint szökött jobbágyokat visszakövetelhessék volt földesuraik. Haan Lajos véleménye szerint id. Tessedik Sámuel evangélikus lelkész szervezőmunkájának, lelkipásztori tekintélyének köszönhetően lett igazi keresztény közösség a békéscsabai evangélikusság. Sajátos csabai nyelvjárás alakult így ki a szlovák irodalmi nyelv kikristályosodása előtt. Az irodalmi nyelv természetesen magába foglalja azokat az elemeket is, amelyek azokra a helyekre jellemzők, ahonnan az egyes családok elköltöztek. Nyelvi szigetként az Alföldön élő közösségre a teljes kétnyelvűség lett jellemző, az iskolai oktatásban, az egyházi életben is. (A második világháború után, től a szlovák tannyelvű általános iskola, 1949-től a szlovák tannyelvű gimnázium szolgálja az anyanyelv megőrzését városunkban.) A Harruckern János György és az idetelepülők között kötött szerződés Békéscsaba esetében nem maradt ránk. A Szarvassal 1719-ben kötött hasonló szerződés alapján tudjuk, az elveszett dokumentum is deklarálja, hogy az újonnan letelepülők a földesúrral kötött szerződés értelmében lakhatnak itt. A földesúr elismerte szabad költözködésű jobbágyi jogállásukat, a szolgáltatásokat, mint taxások egy összegben fizetik, ezen felül évente két-három alkalommal gyalog vagy szekerekkel teljesítenek robotot. A 18. század első felében, a Mária Terézia-féle úrbérrendezésig a szán- 20 Békéscsaba rövid története.indd 20 18/09/14 20:25

LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ

LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ Lengyeltóti város régészeti lelőhelyei Régészeti felmérés Lengyeltóti város rendezési tervének

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II. Gazdag István

DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II. Gazdag István DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II Gazdag István Kronológiánk második fejezetében városunk eseményekben, megpróbáltatásokban bővelked ő korszakát követjük nyomon a szabad királyi város státusának

Részletesebben

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd Az előzményekről 1526 augusztusában Mohácsnál a Szulejmán szultán vezette törökök megverték a magyar sereget. A csatában odaveszett a magyar király, II. Lajos is. A csata után Szulejmánnak 12 nap is elegendő

Részletesebben

Munkácsy emlékezete Csabán

Munkácsy emlékezete Csabán Munkácsy emlékezete Csabán 2014. március 4. Békéscsaba, Fő tér (Fiume szálloda) 1906-ban. Képeslap fekete-fehér fotója. Levéltári jelzet: XV.9./177. Őrzés helye: Munkácsy Mihály Múzeum, 17 849 Békéscsaba,

Részletesebben

Ótelek 2005. április 24-én

Ótelek 2005. április 24-én ÓTELEK Ótelek a temesi Bánságban található. Az 1700-as évek végén szegedi dohánykertészek alapították. 1856-ban önálló községgé vált. Jelenleg Újvár községhez tartozik, további hat faluval együtt. Ótelek

Részletesebben

Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3.

Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3. Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3. A, Bevezetés Az 1972-ben létrehozott Helytörténeti Gyűjtemény községünk történetével, régészetével, néprajzával foglalkozó gyűjtemény.

Részletesebben

Bodágmindszent: Református temploma 1800 körül épült.

Bodágmindszent: Református temploma 1800 körül épült. Adorjás: 1837-ben szentelték fel a református templomot, festett kazetták, mellette parókia. Birtokosai: Garaiak, Gerébek, Perényiek, Batthyányiak, Zrínyiek. Baranyahídvég: Baranyahídvég (Hídvég) nevét

Részletesebben

BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a

BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a nyereg alatt tartották? a. igaz b. hamis Nem igaz, nem tartottak

Részletesebben

Uram! Téged tartottunk hajlékunknak

Uram! Téged tartottunk hajlékunknak Uram! Téged tartottunk hajlékunknak 90. zsoltár A Vámosmikolai Református Gyülekezet küzdelmes évtizedeiből 1 A reformáció Vámosmikolán Mikola hitújítására vonatkozó feljegyzés csak a 17. század második

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1 MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA Csüllög Gábor 1 Magyarország Európai Uniós csatlakozásával együtt járó regionális tagolásának kialakítása sok vitával jár, amelyeknek

Részletesebben

A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban

A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban írta Kugler József A második világháború az európai országok többségétôl nemcsak súlyos véráldozatokat követelt,

Részletesebben

Az Oszmán Birodalom kialakulása Törökellenes harcok 1458-ig

Az Oszmán Birodalom kialakulása Törökellenes harcok 1458-ig SZAMOSI LÓRÁNT Az Oszmán Birodalom kialakulása Törökellenes harcok 1458-ig A. Az oszmán állam kialakulása, az első hódítások Ha manapság a török szót meghalljuk mindenkinek a mai Török Köztársaság lakossága

Részletesebben

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap Történelmi verseny 2. forduló A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap 1. Határozd meg Partium fogalmát, és sorold fel a Partiumot alkotó vármegyéket! (3 pont) 2. Az alábbi képeken Partium híres szülöttei

Részletesebben

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa 2014-ben a Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. kötete látott napvilágot Tanulmányok Bírói számadás, emlékirat,

Részletesebben

Város Megnevezés Utca. Tornaterem Szent I. Művelődési Ház Szent I. Templom Szent I. Plébánia Szent I. Általános Iskola Szent I.

Város Megnevezés Utca. Tornaterem Szent I. Művelődési Ház Szent I. Templom Szent I. Plébánia Szent I. Általános Iskola Szent I. Almáskamarás Város Megnevezés Utca Idősek Klubja Dózsa Gy. Tornaterem Szent I. Művelődési Ház Szent I. Templom Szent I. Plébánia Szent I. Óvoda Dózsa Gy. Általános Iskola Szent I. Battonya Békés Békéscsaba

Részletesebben

BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990.

BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990. Major Zoltán László BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990. Balogh István: Pusztai pásztorélet és szállások a XVIII. század végén. (Egy debreceni emlékirat 1794-ből) = Történeti-néprajzi

Részletesebben

Városok városhiányos övezetben a középkorban

Városok városhiányos övezetben a középkorban 2001. november 85 BLAZOVICH LÁSZLÓ Városok városhiányos övezetben a középkorban A középkori Alföldet hagyományosan városhiányos övezetnek tekinti a magyar várostörténeti kutatás és a történetírás. Érveik

Részletesebben

Feltárási jelentés Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti külső oldala

Feltárási jelentés Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti külső oldala Feltárási jelentés Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti külső oldala 2009. május júniusában régészeti feltárást végeztünk Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti

Részletesebben

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely

Részletesebben

MADOCSA ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

MADOCSA ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY MADOCSA ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY V é l e m é n y e z t e t é s i d o k u m e n t á c i ó Készítette a Pécsépterv Stúdió Kft., 7621 Pécs, Rákóczi út 1. 2016 januárjában. 2 3 Aláírólap Madocsa örökségvédelmi

Részletesebben

Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos

Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos SZAMOSI LÓRÁNT Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos 1. Az apai örökség Lajos, Károly Róbert harmadik fia alig 16 éves volt mikor édesapjától átvette Magyarország kormányzását 1342-ben. Ő az egyetlen

Részletesebben

Kedvenc városom Szolnok 2015. Várostörténeti vetélkedő középiskolásoknak 2. forduló Javítókulcs Ajánlott irodalom: 1.) 940 éve

Kedvenc városom Szolnok 2015. Várostörténeti vetélkedő középiskolásoknak 2. forduló Javítókulcs Ajánlott irodalom: 1.) 940 éve Kedvenc városom Szolnok 2015. Várostörténeti vetélkedő középiskolásoknak 2. forduló Javítókulcs Ajánlott irodalom: Hősök voltak mindannyian (URL: hosokvoltak.blog.hu) Jász-Nagykun-Szolnok Megye helyismereti

Részletesebben

PLANEX TERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. OSTFFYASSZONYFA KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

PLANEX TERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. OSTFFYASSZONYFA KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY PLANEX TERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. 9700 Szombathely, Alsóhegyi u.10/c. 06/94/501-737 / 06/94/501-736 E-mail: planexkft@freemail.hu 06/30/94-61-295 06/30/99-35-196 Szombathely, 2005. augusztus 31. OSTFFYASSZONYFA

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

ÁRTÁND KÖZSÉG TÖRTÉNETE

ÁRTÁND KÖZSÉG TÖRTÉNETE ÁRTÁND KÖZSÉG TÖRTÉNETE Ártánd Község a Bihari síkságon található Sík vidéki utcás útifalu a 42. sz. főút mentén határátkelőhely Románia felé. Árpádkori település a megye egyik legrégibb faluja. 1075-ben

Részletesebben

Pesthidegkút bemutatása

Pesthidegkút bemutatása BUDAPEST II. kerület / Pesthidegkút Pesthidegkút bemutatása 2013. szeptember 26. 1 Budapest II. kerülete A II. kerület területe: 36 km 2 Népesség: Polgármester: 88 200 fő Dr. Láng Zsolt 2 Pesthidegkút

Részletesebben

A magyar honfoglalás

A magyar honfoglalás A magyar honfoglalás A magyar név A magyar név legkorábbi előfordulásai a 9. századi arab krónikákban találhatóak ( madzsar ). A finnugristák elmélete szerint a magyar szó embert jelentett, és ennek egy

Részletesebben

Ezer éve a Körösök mentén

Ezer éve a Körösök mentén 3 Ezer éve a Körösök mentén Elõszó az összeállításhoz A Bárka olyan, a magyar kultúra egészében gondolkodó, az egyetemes magyar irodalom, mûvészetek és társadalomtudományok értékeinek, eredményeinek teret

Részletesebben

Feltárási jelentés Cigándi árvízi tározó régészeti kutatása 2005 2007

Feltárási jelentés Cigándi árvízi tározó régészeti kutatása 2005 2007 Feltárási jelentés Cigándi árvízi tározó régészeti kutatása 2005 2007 A régészeti kutatómunkák 2004 májusában kezdődtek, ekkor a miskolci Herman Ottó Múzeum örökségvédelmi hatástanulmányban elemezte a

Részletesebben

Szeged, Öthalom, Q-10 földtani alapszelvény tervezett természeti emlék Tájékoztató a megalapozó dokumentáció alapján

Szeged, Öthalom, Q-10 földtani alapszelvény tervezett természeti emlék Tájékoztató a megalapozó dokumentáció alapján Szeged, Öthalom, Q-10 földtani alapszelvény tervezett természeti emlék Tájékoztató a megalapozó dokumentáció alapján A tervezési terület azonosító adatai Közigazgatási elhelyezkedése: Megye: Csongrád Település:

Részletesebben

Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente

Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente A magyarországi lengyel emlékhelyeket bejárva 2014-ben hazánk egyik legszebb vidékére, a Dunakanyarba, valamint az Ipolymentére látogatunk el. Olyan

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató: Spéder Zsolt Készítették: Hablicsek László

Részletesebben

Az Oszmán Birodalom a XIV-XVI. században 13. sz. vége Turkisztánból, határőrök Kisázsiában szeldzsuk din. kihalása 13o1. I. Oszmán - szultán -

Az Oszmán Birodalom a XIV-XVI. században 13. sz. vége Turkisztánból, határőrök Kisázsiában szeldzsuk din. kihalása 13o1. I. Oszmán - szultán - Az Oszmán Birodalom a XIV-XVI. században 13. sz. vége Turkisztánból, határőrök Kisázsiában szeldzsuk din. kihalása 13o1. I. Oszmán - szultán - önállósodik a szeldzsuk törököktől 1389. Rigómező - balkáni

Részletesebben

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Mottó: A kollektív felelősség elvével és a kollektív megtorlás gyakorlatával a magyar nemzet sem most, sem a jövőben sohasem azonosíthatja

Részletesebben

III. BUDAVÁR, KRISZTINAVÁROS, VÍZIVÁROS

III. BUDAVÁR, KRISZTINAVÁROS, VÍZIVÁROS III. BUDAVÁR, KRISZTINAVÁROS, VÍZIVÁROS Harmadik sétánk a Duna jobb partjára vezet. Ez a rész nem képez külön időrendi egységet, Lisztnek nem volt itt lakása, viszont mind ifjú, mind időskori látogatásai

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

Előzetes jelentés a Kereki homokbányában feltárt avar temetőről

Előzetes jelentés a Kereki homokbányában feltárt avar temetőről ZALAI MÚZEUM 14 2005 Költő László Előzetes jelentés a Kereki homokbányában feltárt avar temetőről 1987. május 21.-én a pusztaszemesi Új Kalász Tsz homokbányájában Kerekiben (1. kép 1-2), homokkitermelés

Részletesebben

DEVÍN. Dévény. A vár

DEVÍN. Dévény. A vár 754 23 DEVÍN Dévény A vár HONISMERETI KISKÖNYVTÁR Dévény TÁJAK KOROK MÚZEUMOK KISKÖNYVTÁRA A címlapon: Légifelvétel a középkori várról A hátlapon: A vár délkeleti hegyoldala Dévény (szlovákul Devín) ez

Részletesebben

Természeti adottságok

Természeti adottságok Földrajzi fekvése Téglást az ész.47 42 és a kh. 21 40 földrajzi koordinátáknál található A település Észak- Alföldön van Hajdú-Bihar valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megye határán Két legközelebbi nagyváros

Részletesebben

Csörög Településrendezési terv

Csörög Településrendezési terv Csörög Településrendezési terv Örökségvédelmi hatástanulmány Régészet munkarész Archeo-Art Bt. I. Vizsgálat Csörög, Örökségvédelmi hatástanulmány, Régészet Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány Csörög település

Részletesebben

BÉRES JÚLIA. A Hortobágy mint tájegység

BÉRES JÚLIA. A Hortobágy mint tájegység Interdiszciplinaritás a régiókutatásban IV. BÉRES JÚLIA A Hortobágy mint tájegység 1. A Hortobágy Közép-Európa legnagyobb füves pusztája, mely a Tisza bal partján, a Hajdúságtól keletre, az Észak-Tiszántúlon

Részletesebben

Az ásatás és a feldolgozás eredményei

Az ásatás és a feldolgozás eredményei Beszámoló A római provinciális régészetünk egyik nagy adóssága volt és van is a tartomány védelmi rendszerének, a limes-vonalnak a rendszeres és szisztematikus kutatása, valamint a korábbi ásatások eredményeinek

Részletesebben

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet.

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet. Kutatási tárgykörök ROVATREND a történelemtanár-továbbképzésünk tanrendje alapján I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. a. Ásatási tudnivalók, az ásatásig vezető út, ásatás. b. Temetőfeltárás,

Részletesebben

régészeti feltárás 2006. július 28-ig végzett munkáiról

régészeti feltárás 2006. július 28-ig végzett munkáiról M6 Tolna-Mözs - Bátaszék szakasz megelőző régészeti feltárás részszámlához szakmai beszámoló A 032-es lelőhely déli felén 3312 m²-t humuszoltunk le, itt lelassította munkánkat az átlag 1 méter feletti

Részletesebben

Tájak, Korok, Múzeumok kiskönyvtára 258

Tájak, Korok, Múzeumok kiskönyvtára 258 Tájak, Korok, Múzeumok kiskönyvtára 258 Kartográfiai Vállalat, Budapest, 1986. 638285 GYULA Műemlékek Gyula Budapesttől 220 km-re az ország délkeleti határszélén fekszik, s a várostól néhány száz méternyire

Részletesebben

Előzetes programterv

Előzetes programterv Előzetes programterv Hadak útján Népvándorlás Kor Fiatal Kutatóinak XX. konferenciája Budapest Szigethalom, 2010. október 28-30. 2010. október 28. Csütörtök Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, Lapidárium

Részletesebben

CSEPEL TÖRTÉNETE. Összeállította: Cser Károlyné

CSEPEL TÖRTÉNETE. Összeállította: Cser Károlyné CSEPEL TÖRTÉNETE Összeállította: Cser Károlyné 2012 Jelen füzet kiadását Csepel 300 éves évfordulója alkalmából Budapest Csepel Önkormányzata támogatta CSEPEL TÖRTÉNETE Rövid segédanyag a Nagycsaládosok

Részletesebben

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012)

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet 2012. november 20. Készítette: Dr. Katona András ny. főiskolai docens, a történelem

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓHOZ

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓHOZ MEDINA KÖZSÉG MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓHOZ. Készítette: Meridián Mérnöki Iroda Kft 7100 Szekszárd, Ybl Miklós u. 3. Deák Varga Dénes vezető településtervező Tóth Dóra Kata

Részletesebben

Hédervár. Örökségvédelmi hatástanulmány. Régészeti munkarész. Készítette: Archeo-Art Bt. 2015. november

Hédervár. Örökségvédelmi hatástanulmány. Régészeti munkarész. Készítette: Archeo-Art Bt. 2015. november Hédervár Örökségvédelmi hatástanulmány Régészeti munkarész Készítette: Archeo-Art Bt. 2015. november I. Vizsgálat Hédervár TRT felülvizsgálat 2015., Régészeti munkarész Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Régészeti ásatások és leletek Szabolcs-Szatmár megyében 1987/88-ban

Régészeti ásatások és leletek Szabolcs-Szatmár megyében 1987/88-ban Régészeti ásatások és leletek Szabolcs-Szatmár megyében 1987/88-ban ISTVÁNOVITS ESZTER - KURUCZ KATALIN 1986-ban adódott lehetőség arra a Jósa András Múzeumban, hogy rövidebb-hoszszabb szünet után ismét

Részletesebben

Időpont: 2013. 05. 06 09. Károlyi István 12 Évfolyamos Gimnázium

Időpont: 2013. 05. 06 09. Károlyi István 12 Évfolyamos Gimnázium Időpont: 2013. 05. 06 09. Károlyi István 12 Évfolyamos Gimnázium Az emeletes buszunk, mellyel utaztunk Így mentünk Kárpátaljára Elindultunk: 7 órakor, Budapestről Délkor elértük a határt, kis idő után

Részletesebben

Mihályi Balázs. Dél-Buda ostroma 1944-1945

Mihályi Balázs. Dél-Buda ostroma 1944-1945 Mihályi Balázs Dél-Buda ostroma 1944-1945 Budapest, 2014 Tartalom Előszó... 7 Dél-Buda Budapest ostromában (1944-45)... 10 Előzmények... 10 Az ostrom első szakasza (1944. december 24-25.) Buda bekerítése...

Részletesebben

Albertirsai híres evangélikus évfordulók

Albertirsai híres evangélikus évfordulók Albertirsai híres evangélikus évfordulók Fél évszázad a közösségben. Erős várunknak Albertirsán erős alapjai vannak. Koszorú Michalko Pál sírjára. Aszlovák nyelvet itt már kevesen beszélik, mégis meglepően

Részletesebben

Dr. CELLER Tibor A japán császárkultusz

Dr. CELLER Tibor A japán császárkultusz Dr. CELLER Tibor A japán császárkultusz Japánnak a történelem során olyan politikai rendszere volt, amelyben mértéktelen politikai ambíció általában nem ütötte fel a fejét. A hatalmi problémák egy lépcsőfokkal

Részletesebben

S. TURCSÁNYI ILDIKÓ BANNER JÁNOS EMLÉKSZOBA. Vezető a Jantyik Mátyás Múzeum állandó kiállításához (Békés, Széchenyi tér 6.)

S. TURCSÁNYI ILDIKÓ BANNER JÁNOS EMLÉKSZOBA. Vezető a Jantyik Mátyás Múzeum állandó kiállításához (Békés, Széchenyi tér 6.) S. TURCSÁNYI ILDIKÓ BANNER JÁNOS EMLÉKSZOBA Vezető a Jantyik Mátyás Múzeum állandó kiállításához (Békés, Széchenyi tér 6.) BÉKÉSI TÉKA 11.sz. A békési Jantyik Mátyás Múzeum tájékoztatója Szerkeszti: B.

Részletesebben

BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE &ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY& BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE

BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE &ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY& BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE &ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY& BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY 2010. 1. Melléklet AKTUALIZÁLVA 2013. 1. MELLÉKLET Budakalász

Részletesebben

Címlap Hagyományőrzés, helytörténet Hírek Tápiószecső Anno. A könyv méltatása Tápiószecső Anno. A könyv méltatása

Címlap Hagyományőrzés, helytörténet Hírek Tápiószecső Anno. A könyv méltatása Tápiószecső Anno. A könyv méltatása Címlap Hagyományőrzés, helytörténet Hírek Tápiószecső Anno. A könyv méltatása Tápiószecső Anno. A könyv méltatása Írta: Tarnavölgyi László 2015. január 08. csütörtök, 23:59 Anka László és Kucza Péter Tápiószecső

Részletesebben

Kamond (település bemutatása)

Kamond (település bemutatása) Kamond (település bemutatása) Kamond elhelyezkedése: Kamond község Magyarországon, Veszprém megye nyugati peremén, a Devecseri Járás területén, a 8-as számú Főút és a Marcal folyó mellett található. Területe:

Részletesebben

RÉGÉSZETI LELETEK KEVERMESEN ÉS KÖRNYÉKÉN

RÉGÉSZETI LELETEK KEVERMESEN ÉS KÖRNYÉKÉN A BÉKÉS MEGYEI MÚZEUMI SZERVEZET MÚZEUMPEDAGÓGIAI FÜZETEI RÉGÉSZETI LELETEK KEVERMESEN ÉS KÖRNYÉKÉN PELLE FERENC BÉKÉSCSABA, 1978. A sorozatot szerkeszti SZ. KOZÁK MARIA Az eddig megjelent füzetek: 1.

Részletesebben

mből l kitelik. Batthyány Emlékév Vas megye 2007. Kovács Ferenc országgyűlési képviselő A Vas Megyei Közgyűlés elnöke

mből l kitelik. Batthyány Emlékév Vas megye 2007. Kovács Ferenc országgyűlési képviselő A Vas Megyei Közgyűlés elnöke Batthyány Emlékév Vas megye 2007. Kovács Ferenc országgyűlési képviselő A Vas Megyei Közgyűlés elnöke Vas Megyei Közgyűlés a Batthyány Év 2007 Vas megyei tervezett rendezvényei méltó megvalósításának érdekében

Részletesebben

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21.

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. Felhasznált irodalom: I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. II. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat2szabadbattyan.jpg

Részletesebben

Kastély látogató Magyarózdon

Kastély látogató Magyarózdon Kastély látogató Magyarózdon *Ha először jár Magyarózdon, olvassa el figyelmesen az Ú (mint útmutatás) jelzést. Festői képet nyújt az a lankás dombokkal övezett völgy, amely Marosludastól húzódik déli

Részletesebben

Bogyoszló településrendezési tervének módosítása

Bogyoszló településrendezési tervének módosítása Bogyoszló településrendezési tervének módosítása Örökségvédelmi hatástanulmány Régészet Archeo-Art Bt. 1., Vizsgálat Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány Bogyoszló település Szerkezeti és Szabályozási

Részletesebben

1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK

1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK 1 1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK ORSZÁGOS VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÍTMÉNYEK Draskovich-kastély, ma diákotthon Köztársaság tér 7. 976 hrsz. M 378 M ll. Kastélykert,

Részletesebben

Önkormányzati erdõk. Alapítványi erdõk

Önkormányzati erdõk. Alapítványi erdõk Önkormányzati erdõk Alapítványi erdõk Az alapítványok az önkormányzattal rendelkezõ vagyonkezelés sajátos formáját jelentették. Az alapítványt létesítõ magán- vagy jogi személyek a legtöbb esetben meghatározták

Részletesebben

HAJDÚSZOVÁT. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 58,01 km 2 Lakosság: 3.173 fő Polgármester: Vass Sándor

HAJDÚSZOVÁT. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 58,01 km 2 Lakosság: 3.173 fő Polgármester: Vass Sándor HAJDÚSZOVÁT Terület: 58,01 km 2 Lakosság: 3.173 fő Polgármester: Vass Sándor Elérhetőség: Hajdúszovát Község Önkormányzata 4212 Hajdúszovát, Hősök tere 1. Telefon: 52/559-211, Fax: 52/559-209 Hajdúszovát

Részletesebben

MVMSZ tagok nyilvántartása 2013

MVMSZ tagok nyilvántartása 2013 MVMSZ tagok nyilvántartása 2013 Jogelőd neve Szervezet neve, székhelye Képviselő Csatlakozás időpontja 1. Bács-Kiskun megye Bács-Kiskun Megyei ok Katona József 6000 Kecskemét, Bethlen krt. 1. Türr István

Részletesebben

SZÁLKA. Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású - terület

SZÁLKA. Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású - terület SZÁLKA 1. A település területére vonatkozó információk: Teljes terület 1707,6 ha Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású

Részletesebben

kozma.miklos@alsonem edi.hu gyorgy.balazs@alsonem edi.hu jozan.menyhert@alsone medi.hu szabo.kalman@alsonem edi.hu medi.hu torok.

kozma.miklos@alsonem edi.hu gyorgy.balazs@alsonem edi.hu jozan.menyhert@alsone medi.hu szabo.kalman@alsonem edi.hu medi.hu torok. Az SZMSZ 1. melléklete A Képviselő-testület tagjai: Név Lakcím E-mail-cím Fogadóóra ideje, helye Alsónémedi Vincze József Kápolna u. 71. polgarmester@alsoneme Minden hónap első szerda polgármester di.hu

Részletesebben

TASZÁR ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

TASZÁR ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY TASZÁR ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY VIRÁNYI ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ KFT ARCHEOSZTRÁDA KFT. 2004. JÚNIUS Taszár Kaposvár határától 5 km-re keletre, a 61.sz.Nagykanizsa-Dombóvár főút közvetlen közelében terül el.

Részletesebben

Mit kíván a magyar nemzet. Legyen béke, szabadság és egyetértés.

Mit kíván a magyar nemzet. Legyen béke, szabadság és egyetértés. 1848-12 pont A Pilvax kör 1848. Március 15.-e reggelén Irinyi József által megfogalmazott 12 pontot, a Nemzeti dallal együtt elvitték Landerer és Heckenast nyomdájába, ahol a nyomdagépet lefoglalva kinyomtatták.

Részletesebben

Készítette: Habarics Béla

Készítette: Habarics Béla A Simai-tó tanösvény terve Készítette: Habarics Béla A településről hhhhhhhhhelyszí Csengersima a 49. számú főút mellett keletről elterülő ne község. Közúti és teherforgalmi határátkelőhely található külterületén.

Részletesebben

Keresztes háborúk, lovagrendek

Keresztes háborúk, lovagrendek Horváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára 2014 Keresztes háborúk, lovagrendek TESZT 60 perc Név: Iskola neve: Javító tanár neve: 1. feladat Mit ábrázolnak a képek? Tömör, minél pontosabb

Részletesebben

VII. FEJEZET. Erdőhátság.

VII. FEJEZET. Erdőhátság. VII. FEJEZET. Erdőhátság. 1. A királyi ispánság falvai. 2. A Becsegergely nemzetség szállásterülete. 3. A Zóvárd és Barsa nem birtoktöredékei. A mezőség középső részén elterülő kisnemes falutömböt délről

Részletesebben

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. június 30-i ülésére

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. június 30-i ülésére 331-6/2010. E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. június 30-i ülésére Tárgy: Kunok és jászok a Kárpát-medencében 770 éve című kötet megjelentetéséhez támogatás

Részletesebben

A keszegi leányegyház (filia) története

A keszegi leányegyház (filia) története A keszegi leányegyház (filia) története A török hódoltság idején Keszeg lakossága csaknem teljesen kipusztult, a XVIII. szászad elején a település újranépesítésére volt szükség, amely 1716-ban kezdődött

Részletesebben

Sárospataki kistérség

Sárospataki kistérség Sárospataki kistérség Sárospataki Többcélú Kistérségi Társulás 3950 Sárospatak, Kossuth út 44. stkt@pr.hu 47/511451 A Sárospataki kistérség természeti környezetét a Zempléni-hegység (Tokaji-hegység) vulkánikus

Részletesebben

Forrás: http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2011/tv1105/kapkar.html

Forrás: http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2011/tv1105/kapkar.html Forrás: http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2011/tv1105/kapkar.html Kapronczay Károly A Tudományos Ismeretterjesztő Társulatunkat alapító orvosok A XIX. század első felében az ország önállóságáért vívott

Részletesebben

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE MÓDSZEREK KÖZVETLEN Régészet Térképészet Térképészet 1526 előtt 1526 után ELŐTTE KEZDETLEGES TÉRKÉPEK Lázár deák Térképezési munkálatok Mikoviny Sámuel (1700-1750) legelső

Részletesebben

A Munkácsy Mihály Múzeum gondozásában megjelent, kedvezményes áron megvásárolható kiadványok

A Munkácsy Mihály Múzeum gondozásában megjelent, kedvezményes áron megvásárolható kiadványok A Munkácsy Mihály Múzeum gondozásában megjelent, kedvezményes áron megvásárolható kiadványok A kiadvány címe Borítókép Eredeti ár Kedvezményes ár Czeglédi Imre: Munkácsy Békés megyében ( Közleményei 26.)

Részletesebben

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY RÉGÉSZETI SZAKTERÜLETI RÉSZ BALATONAKALI (VESZPRÉM MEGYE)

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY RÉGÉSZETI SZAKTERÜLETI RÉSZ BALATONAKALI (VESZPRÉM MEGYE) KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY RÉGÉSZETI SZAKTERÜLETI RÉSZ BALATONAKALI (VESZPRÉM MEGYE) Készült: Balatonakali község településrendezési tervéhez Készítette: Pintér László régész Laczkó Dezső

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Szabadka urbanisztikai és építészeti fejlõdése a XIX XX. század fordulóján

Szabadka urbanisztikai és építészeti fejlõdése a XIX XX. század fordulóján Dömötör Gábor Szabadka urbanisztikai és építészeti fejlõdése a XIX XX. század fordulóján Európa nagy építészei közül valaki azt mondta: Ahol a homlokzatokról hullik a vakolat, az utcák pedig elhanyagoltak,

Részletesebben

HONFOGLALÁS KORI SÍROK TÖRÖKKANIZSÁN ÉS DOROSZLÓN

HONFOGLALÁS KORI SÍROK TÖRÖKKANIZSÁN ÉS DOROSZLÓN HONFOGLALÁS KORI SÍROK TÖRÖKKANIZSÁN ÉS DOROSZLÓN FODOR ISTVÁN Főként a múlt század végén és a századfordulón a Délvidéken egyremásra kerültek el ő honfoglalás kori sírok és leletek, s ekkor indultak meg

Részletesebben

Nagyrécse-Galambok kerékpártúra

Nagyrécse-Galambok kerékpártúra Nagyrécse-Galambok kerékpártúra Túra hossza: 39 km Nehézsége: Könnyű Terep: Dombvidék A kerékpártúra Nagyrécsén a Kossuth u és a Petőfi u találkozásánál kezdődik (1). Innen a Kossuth úton a falut északi

Részletesebben

Maderspach Ferenc síremléke 1. /K/katonak.htm. 1 Forrás: Kalapis Zoltán: Életrajzi Kalauz II. http://www.banaterra.eu/ mayar

Maderspach Ferenc síremléke 1. /K/katonak.htm. 1 Forrás: Kalapis Zoltán: Életrajzi Kalauz II. http://www.banaterra.eu/ mayar ZSOMBOLYA Zsombolya, románul Jimbolia, németül Hatzfeld város a román-szerb határ mellett, Temesvártól 45 km-re Nyugatra. Lakosainak száma 2002-ben kevéssel haladta meg a 11 ezret, az egykori 8 ezres helyi

Részletesebben

B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE EGRI ÉPÍTÉSZ IRODA KFT. 3300 Eger, Dobó utca 18. Tel.: 36/511-570 Fax: 36/411-890 Heves Megyei Bíróság mint Cégbíróság Cg. 10-09-021606 E-mail: egriepir@egriepir.hu B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

Részletesebben

A vízszabályozási munkák szülöttje: a Túr folyó

A vízszabályozási munkák szülöttje: a Túr folyó A vízszabályozási munkák szülöttje: a Túr folyó Dr. Szlávik Lajos Professor Emeritus, Eötvös József Főiskola A Túr folyó, ahogy azt ma ismerjük, a vízszabályozási munkák szülöttje, hiszen születési éve:

Részletesebben

4. osztályos feladatsor III. forduló 2014/2015. tanév

4. osztályos feladatsor III. forduló 2014/2015. tanév Iskola: 1 Csapatnév: 4. osztályos feladatsor III. forduló 2014/2015. tanév 13 1. Fejtsétek meg a keresztrejtvényt!a megfejtés után megtudjátok, hogy a harmadik fordulónak mi a témája! 1. Itt adták át Közép-Európa

Részletesebben

Gyoma és Endrőd története a régészeti leletek tükrében.

Gyoma és Endrőd története a régészeti leletek tükrében. Gulyás András Gyoma és Endrőd története a régészeti leletek tükrében. (előadás) A neolitikum kezdetétől Gyomaendrőd környéke lakott volt. I. e. 6000-től nem volt olyan időszak, amikor ezen a rendkívül

Részletesebben

Új városaink. Jelen számunkban elkezdjük a 2007. nyarán várossá avatott települések bemutatását.

Új városaink. Jelen számunkban elkezdjük a 2007. nyarán várossá avatott települések bemutatását. Új városaink Amint már júliusi számunkban jeleztük, Magyarország városainak száma kilenccel ismét gyarapodott. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 94. b) pontja alapján az önkormányzati

Részletesebben

A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET TUDOMÁNYOS GY JTEMÉNYEI

A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET TUDOMÁNYOS GY JTEMÉNYEI A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET TUDOMÁNYOS GY JTEMÉNYEI Köntös László gy jteményi igazgató (Pápa) 2015 Szabadon tenyészik A Pápai Református Kollégium a történeti hagyomány szerint 1531 óta m ködik

Részletesebben

Emlékérem a dunai helytállásért

Emlékérem a dunai helytállásért Emlékérem a dunai helytállásért Árvízi emlékéremmel ismerte el az Országos Vízügyi Főigazgatóság azoknak a vízügyi dolgozóknak a munkáját, akik részt vettek akár a helyszínen, akár a védekezés támogatásával

Részletesebben

Pomáz, Nagykovácsi puszta

Pomáz, Nagykovácsi puszta Pomáz, Nagykovácsi puszta A Pomáz és Pilisszentkereszt között elhelyezkedő majorság a Pilis védett természeti értékeinek területén fekszik és egyben egy jelentős középkori romegyüttes helyszíne is. Az

Részletesebben

SZENT MÁRTON PLÉBÁNIA 5440 Kunszentmárton, Köztársaság tér 3. Telefon: 56/461 012 Bank: OTP 11745042-20057743 Adószám: 19865278-1-16

SZENT MÁRTON PLÉBÁNIA 5440 Kunszentmárton, Köztársaság tér 3. Telefon: 56/461 012 Bank: OTP 11745042-20057743 Adószám: 19865278-1-16 Ikt.sz.: 20/2009 Bejegyzési határozat száma: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság Pk.61.716/1994/4. Nyilvántartási szám: 475 Adó szám: 18824924 1 16 Számlaszáma: Kunszentmárton és Vidéke Tak. Szöv. 69800016-15102878

Részletesebben