Evolúciósan szignifikáns egységek (ESU)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Evolúciósan szignifikáns egységek (ESU)"

Átírás

1 IX. Természetv szetvédelmi Biológiai Konferencia Szeged, Gének, perempopuláci ciók, klímav maváltozás, teendők Bereczki Judit, Pecsenye Katalin, Tóth T János, J Varga Zoltán Debreceni Egyetem TTK Evolúci ciós Állattani Tanszék

2 Gének, populáci ciók, fajok A A diverzitás s diverz (JNP), mert több t szintű: Biological diversity is manifested at many spatial scales and at many levels of organization,, ranging from landscapes comprised of multiple ecosystems and species populations to genotypes within individual species (NOSS 1990). A faj-diverzit diverzitás s megőrz rzése ezért többrt bbről l szól, mint a veszélyeztetett fajok védelmv delméről: l: Magábafoglalja a biodiverzitás különféle kapcsolatainak és sokféles leségének ( a a diverzitás s diverzitásának nak ) ) megért rtését; t; Nem alkalmazott tudomány ny, de előseg segíti a biodiverzitás s megőrz rzés különböző alkalmazott vonatkozásainak megért rtését t is; Nem annyira az aktív v konzerváci ciós s tevékenys kenységet, hanem a konzerváci ciós stratégiai tervezést segíti Diversity is Diverse and Complex!

3 Gének, populáci ciók, fajok Elegendő-e e a fajmegőrz rzés? A biológiai sokféles leséget a fajfogalom, illetve a fajszám m csak erősen leegyszerűsítve képezi le. Ebből l fakadó kérdések: Redukálható-e e a biodiverzitás pusztán n a rendszerben jelenlévő fajok számára ra? Minden faj egyformán n fontos-e a biodiverzitás s szempontjából? Elégségesek-e e a faj-diverzit diverzitás s kifejezésére a közkeletű fajdefiníci ciók? Evolúciósan szignifikáns egység (ESU) Feltételek: genetikai differenciálódás, ez részleges reproduktív izolációval párosul; földrajzilag jól körülhatárolható terület; ökológiai differenciálódás; kölcsönösen monofiletikus eredet. C. Moritz: Defining Evolutionarily Significant Units for Conservation TREE 1994

4 Evolúciósan szignifikáns egységek (ESU) ESU mint természeti erőforr forrás s ( service( service ) Gazdasági és s fajmegőrz rzési jelentőségű példák: Csendes-óceáni lazac: Pacific salmon, Oncorhynchus spp. Waples The definition of species under the endangered species act. Marine Fisheries Review 53: 11 22, ill. lazacfélék k (Lahontan( Cutthroat Trout) Peacock et al Trans. Amer. Fisheries Soc. 139: Kaliforniai tölgy t (California valley oak Quercus lobata) Sork et al. Sixth California Oak Symposium: Today s Challenges, Tomorrow s Opportunities, October 9-11, , Rohnert Park, California Európai bükk b (Fagus( sylvatica) rear edge populáci ciók (Magri et al Mol. Ecol.; Hampe & Petit 2005 Ecol. Lett.) Óriás s panda (Ailuropoda( melaleuca) Zhu et al BMC Evolutionary Biology 13:227 ff. További esettanulmányok nyok Kárpát-medence

5 Evolúciósan szignifikáns egységek (ESU) Két irodalmi alapeset: bicentrikus mediterrán faj, illetve policentrikus extramediterrán faj. Polyommatus coridon Sources: Schmitt 1999 Schmitt & Seitz 2001, Schmitt, Varga & Seitz 2005, Schmitt & Varga 2008 Az ezüstkék boglárka a Kárpátmedencében monocentrikus, enzimlókuszok átlagos allélszáma magas, tőlünk É-ra >>. A tavaszi szerecsenlepke a Kárpátmedencében policentrikus, az illír- K-alpesi alak genetikailag eltérő. Evolúciósan szignifikáns egységek. Erebia medusa Sources: Schmitt 1999, Schmitt & Seitz 2001b, Schmitt et al

6 Evolúciósan szignifikáns egységek (ESU) Esettanulmány I. Melitaea ornata? A Melitaea ornata policentrikus pontomediterrán-turkeszt turkesztáni faj. A klimatikus niche elemzés s megmutatja a potenciális LGM menedékter kterületeket. A molekuláris filogenetikai elemzés s (legalább) négy evolúci ciósan szignifikáns ns egységet get igazol. A kárpk rpát-medencei endemikus alfaj (M.( ornata kovacsi) leading edge jellegű áreaperem- populáci ció,, egyetlen önálló evolúci ciósan szignifikáns ns egység. g. Varga et al. 2003, 2007; Tennant et al. 2007; Tóth T & Varga 2010, 2011; Tóth T et al. 2012

7 Evolúciósan szignifikáns egységek (ESU) Esettanulmány I. Melitaea ornata Klimatikus niche-modellezés: terjed-e a klímaváltozással? Valójában sebezhető! Az endemikus alfaj populációi izoláltak és mérsékelten variábilisak (sok fixált enzimlókusz). Tóth et al Teendő: mivel tápnövényspecialista, az élőhelymegőrzés kulcsfontosságú.

8 Evolúciósan szignifikáns egységek (ESU) Esettanulmány II. Maculinea nausithous 3 régió: 12 populáció DNy-Dunántúl (5+1) Erdélyi-medence (3) Bukovina (3)

9 Evolúciósan szignifikáns egységek (ESU) Esettanulmány ny II. Maculinea nausithous 12 populáció, 17 lókusz allélfrekvencia-adatai, két genetikailag és földrajzilag is elkülönülő populációcsoport

10 Evolúciósan szignifikáns egységek (ESU) Esettanulmány II. Maculinea nausithous Az área genetikai szerkezete: 4 fő populációcsoport: (i) 3 európai extramediterrán gócterület + (ii) K-európai D-szibériai zonális área. Élőhely különböző: Ny-és Közép-Európa: nedves kaszálók, mocsár- és láprétek (szekunder); a sztyeppei övezetben: magasfüvű, kétszíkűekben gazdag rétsztyepp! A Kárpát-medencében eltérő az élőhelytípus és a gazdahangyafaj is: Myrmica rubra vs My. scabrinodis. Következtetés: evolúciósan is és konzervációs szempontból is eltérő: ESU és CSU is!

11 A posztglaciális dinamika gócterületei Sötétzöld foltok: tűlevelű erdő-mened menedékterületek (Schmitt( & Haubrich 2008). Világosz goszöld folt barna nyilakkal: hidegtűrő erdei fajok északi-kárpáti refugiuma (tűlevelűek, barnamedve, erdei pocok, keresztes vipera, stb.). Szürke körök k k kék k nyilakkal: bükkös s menedékter kterületek és s terjedési irányok (Magri et al. 2006; Magri 2007).. Kis szimbólumok: peri-pann pannóniai niai erdő-refugiumok refugiumok (Willis et al. 2000). Összeállítás: Varga in Assmann, Habel & Schmitt (ed) Relict species in Europa. Springer-Verl

12 Az área anatómiája genetikai szerkezet Terjeszkedés Alapító (founder) elv Populáci ciónövekedés Hidegstressz Hampe & Petit 2003 Genetikai típusok t (ntdna haplotípusok) pusok) keveredése Stabil populáci ciók Genetikai differenciálódás Lokális alkalmazkodások Szárazs razságstressz Az allopatrikus fajkeletkezés általában lassú.. Erősen differenciált populáci ciócsoportok csoportok (rasszok) ezért csak olyan területeken alakulhatnak ki, ahol a refugiális viszonyok tartósan, mind a hideg-,, mind a melegebb fázisokban fennállnak ( kett( kettős s refugiumhatás ). Ezek ma általában a rear edge területek, és s a klímav maváltozás által erősen érintettek!

13 Az área genetikai szerkezete - esettanulm esettanulmányny Kis apollólepke Parnassius mnemosyne) leading edge? rear edge A faj keleti populáci ciócsoportja csoportja a mtdns CO1 haplotípusai pusai alapján n 4 főf csoportra oszlik: (BG-CT/W és s EN/EE-E). E). A külcsoport k a nyugati populáci ciócsoport csoport (A). Gratton et al

14 Az área genetikai szerkezete - esettanulmány ny A kis apollólepke (Parnassius mnemosyne) déli COI haplotípusai a legerősebben differenciáltak és nem terjedőképesek. A leading edge populációk az Alpok peremén, a Kárpátokban és a Balkán északi hegyvidékein vannak. Haplotípusok keveredése az Alpok peremvidékein és a Kárpát-medencében. Több ESU van-e jelen? Gratton et al Mol. Ecol. Gratton et al haplotípusok keveredése Vermischungszone rear edge rear edge

15 Az área genetikai szerkezete - esettanulmány ny Parnassius mnemosyne minták 4 főf régió: : Dunánt ntúli-középhegység. g. Északi-középhegység, g, Körösök-vidéke, Partium + Erdélyi lyi-szigethegység g + Keleti-Kárp rpátok Aggteleki-karszt + Bükk hg. + Zempléni-hg. 5 populáció Visegrád-Pilis + Balatonfelvidék 9 populáció Partium + Erdély 3 populáció Körös-vidék 2 populáció

16 Az área genetikai szerkezete - esettanulmány ny 14 enzimlókusz, 83 allél, l, Erősen polimorf: Est 16, átlag 6,1 Pgm 17, átlag 7,1 3 vagy 4 csoport? UPGM dendrogram Cavalli-Sforsa and Edwards chord distance PCA No Bk1 Bk2 Bk3 Mag Mar Haj Har Var Vas Pil Kov Mel Mil Tor Sal Bat Seb Gyu BAC: Szatmári ri-sík Torockó (Székelyk kelykő) Keleti-Kárp rpátok (Szováta) NR: Aggteleki-karszt karszt Bükk-hg. Zempléni ni-hg. TDR: Visegrád-Pilis Balatonfelvidék Bakony KOR: Sebesfoki-erd erdő Gyula-Városerd roserdő

17 Az área genetikai szerkezete - esettanulmány ny Bayesian-clustering 1 CR KÖR BAC K=2 F ST = 0.124*** Cluster 1 Cluster 2 Északi-középhg. Dunántúli-középhg. Evanno et al Mol. Ecol. 14. Körösök vidéke BAC A STRUCTURE eredménye nem egyezik a PCA eredményével, mert csak 2 fő csoport mutatkozik. A 3 keleti populáció ( BAC régió ) átmeneti jellegűnek tűnik ( ).

18 Az área genetikai szerkezete - esettanulmány ny Bayesian-clustering 2 NR TDR? KÖR BAC K=3 Cluster 1a Cluster 1b Cluster 2 Axis Acon4, Hk1 Northern Range Transdanubian Range Körös region BAC A BAC régió a Körös-régió és az északiközéphegységi kevert hatását mutatja. Acon, Hk Pgi7, Est9 Cl2 Cl1a Cl1b Est, Pgi Est13 Axis 1 80%

19 Az área genetikai szerkezete - esettanulmány Hipotézisek és következtetések Illír-dáciai harapófogó? 2.5 NR 2.0 TDR KÖR 1.5 NR BAC BAC TR KÖR 0.0 na NR 0.20 TDR KÖR 0.15 BAC fix% Ho Allélszám >>, fixált lókuszok száma >> a Dunántúli-középhg.-től az Északi-középhg. felé. 4 privát allél A legdiverzebb a Körös-vidéki populációcsoport (allélszám, kevés fixált lókusz). 7 privát allél! A két filogeográfiai ágat a Bayesian clustering is megerősíti.

20 Az área genetikai szerkezete - esettanulmány ny Hipotézisek és következtetések (i) A bayesi STRUCTURE és a filogeográfiai hipotézis egyezést mutat. A körösvidéki populáció más ESU (lehet!) mint a Dt + ÉK-i középhegységi. Nyílt kérdés: kapcsolat a Bereg-Szatmári sík és az ÉK-i Kárpátok felé. (ii) A két csoport konzervációs szempontból biztosan két külön egység: a DT + ÉK-i sebezhető (VU) szálaló vágás, szegélyek! A körös-vidéki veszélyeztetett! Tényezői: (a) Tarvágás + újratelepítés (akác, feketedió) (b) Dámvad és vaddisznó túltartottság (c) Területi védelem nem megfelelő szintje

21 Természetvédelmi következtetések (I) Az Evolúci ciósan Szignifikáns ns Egység g (ESU) megkülönb nböztetése jogosult: filogenetikai értékű genetikai differenciálódás áll fenn; a a differenciált populáci ciók önálló elterjedésűek; ek; a a filogeográfiai fiai elemzés önálló góctereülete(ke)t igazol. Ezekben az esetben önálló megőrz rzési-kezelési intézked zkedéscsomag indokolt. Ha az egység g adott biogeográfiai régir gióra (szub)endemikus, a kedvező természetv szetvédelmi státusz tusz nemzeti felelőss ssége jelentős. A Konzerváci ciósan Szignifikáns ns Egység g (CSU) megkülönb nböztetése jogosult, ha az adott populáci ciócsoport csoport areális és élőhelyi elkülönülése sajátos kezelést indokol; a a természetv szetvédelmi státusza tusza szempontjából l eltérőek ek a releváns tényezők k (pl. klíma ma) és s ezért eltérő a veszélyeztetetts lyeztetettség g mértm rtéke is. Ezekben az esetekben is indokolt a célzott c megőrz rzési-kezelési terv, élőhelymegőrzési prioritásokkal!

22 Természetvédelmi következtetések (II) Ezeken a területeken korábban jelentős s mulasztások sok törtt rténtek, EU és s hazai szinten egyaránt nt! Példák: kárpk rpát-medencei bükkb kkösök; k; kárpáti és s közép-eurk európai típusú bükkösök illír r bükkb kkösök k (sok reliktumfaj!) kárpát-medencei endemikus, veszélyeztetett (Near To Extinction!) Spalax és Nannospalax taxonok! v.ö. Németh et al. poszter! Köszönjük munkánk támogatását! NKFP-3 B/023/2004 OTKA T030528, K84071

23 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

24

A Genetikai polimorfizmus és földrajzi variabilitás kárpát-medencei endemikus lepke taxonok populációiban c. OTKA pályázat (T ) zárójelentése

A Genetikai polimorfizmus és földrajzi variabilitás kárpát-medencei endemikus lepke taxonok populációiban c. OTKA pályázat (T ) zárójelentése A Genetikai polimorfizmus és földrajzi variabilitás kárpát-medencei endemikus lepke taxonok populációiban c. OTKA pályázat (T 046612) zárójelentése A pályázat célkitűzése az antropogén hatások eredményeként

Részletesebben

Aszály és Szárazodás Magyarországon Tudományos Konferencia, Kecskemét

Aszály és Szárazodás Magyarországon Tudományos Konferencia, Kecskemét Aszály és Szárazodás Magyarországon Tudományos Konferencia, Kecskemét Nemzetközi zi előzm zmények és kapcsolódások sok az aszály és s a szárazod razodás vonatkozásában Prof. Em. Dr. Vermes LászlL szló

Részletesebben

12. A természetvédelem nemzetközi és európai vonatkozásai a növényvilág oldaláról. Vörös listák.

12. A természetvédelem nemzetközi és európai vonatkozásai a növényvilág oldaláról. Vörös listák. 12. A természetvédelem nemzetközi és európai vonatkozásai a növényvilág oldaláról. Vörös listák. A flóra és fauna szegényedése: világjelenség Mérsékléséhez európai ill. világprogramok szükségesek 1971

Részletesebben

Az ökológia alapjai. Diverzitás és stabilitás

Az ökológia alapjai. Diverzitás és stabilitás Az ökológia alapjai Diverzitás és stabilitás Diverzitás = sokféleség, változatosság a sokféleség kvantitatív megjelenítése biodiverzitás: a biológiai változatosság matematikai (kvantitatív) megjelenítése

Részletesebben

Egy mezofil lomberdei faj, a szártalan kankalin (Primula vulgaris Huds.) európai léptékű filogeográfiája, különös tekintettel a Kárpát-medencére

Egy mezofil lomberdei faj, a szártalan kankalin (Primula vulgaris Huds.) európai léptékű filogeográfiája, különös tekintettel a Kárpát-medencére Egy mezofil lomberdei faj, a szártalan kankalin (Primula vulgaris Huds.) európai léptékű filogeográfiája, különös tekintettel a Kárpát-medencére Laczkó Levente Témavezető: Sramkó Gábor posztdoktori kutató

Részletesebben

Tartalom. Ember, növény, állat. Elõszó / 15. Flóra, fauna, vegetáció a Kárpát-medencében. Történet, elterjedés, egyediség / 19.

Tartalom. Ember, növény, állat. Elõszó / 15. Flóra, fauna, vegetáció a Kárpát-medencében. Történet, elterjedés, egyediség / 19. Tartalom Ember, növény, állat. Elõszó / 15 Flóra, fauna, vegetáció a Kárpát-medencében. Történet, elterjedés, egyediség / 19 Bevezetés / 19 Vegetációnk története az utolsó jégkorszaktól / 23 Magyarország

Részletesebben

Hogyan lehet Európa degradált élőhelyeinek 15%-át restaurálni?

Hogyan lehet Európa degradált élőhelyeinek 15%-át restaurálni? Hogyan lehet Európa degradált élőhelyeinek 15%-át restaurálni? Török Katalin MTBK, 2014. nov. 20. Az EU biodiverzitási stratégiája 2020-ig 2. CÉL: Az ökoszisztémák és az általuk biztosított szolgáltatások

Részletesebben

A Felügyel tapasztalatainak összefoglalásasa

A Felügyel tapasztalatainak összefoglalásasa A Felügyel gyelőségellenőrzési tapasztalatainak összefoglalásasa Pados RóbertR Hulladékgazd kgazdálkodási osztályvezet lyvezető Szombathely, 2015. február r 12. Célkit lkitűzéseink A Felügyel gyelőség

Részletesebben

A KÖZÖSSÉGI JELENTŐSÉGŰ ERDŐS ÉLŐHELYTÍPUSOK FENNTARTÁSÁNAK KÉRDÉSEI

A KÖZÖSSÉGI JELENTŐSÉGŰ ERDŐS ÉLŐHELYTÍPUSOK FENNTARTÁSÁNAK KÉRDÉSEI Dr. Szmorad Ferenc erdőmérnök, természetvédelmi szakértői tevékenységet végző egyéni vállalkozó A KÖZÖSSÉGI JELENTŐSÉGŰ ERDŐS ÉLŐHELYTÍPUSOK FENNTARTÁSÁNAK KÉRDÉSEI ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA 2017. MÁRCIUS 21-22.

Részletesebben

A BOMBINA BOMBINA ÉS BOMBINA VARIEGATA MORFOLÓGIAI ÉS TÉZISEK VÖRÖS JUDIT

A BOMBINA BOMBINA ÉS BOMBINA VARIEGATA MORFOLÓGIAI ÉS TÉZISEK VÖRÖS JUDIT A BOMBINA BOMBINA ÉS BOMBINA VARIEGATA MORFOLÓGIAI ÉS GENETIKAI VIZSGÁLATA MAGYARORSZÁGON, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL FILOGEOGRÁFIÁJUKRA ÉS A KÉT FAJ ÁLTAL ALKOTOTT HIBRIDZÓNÁKRA TÉZISEK VÖRÖS JUDIT EÖTVÖS LORÁND

Részletesebben

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály A biodiverzitás-védelem szempontjai a hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály "Countdown 2010 és ami utána következik. Az IUCN (Természetvédelmi

Részletesebben

Természetes szelekció és adaptáció

Természetes szelekció és adaptáció Természetes szelekció és adaptáció Amiről szó lesz öröklődő és variábilis fenotípus természetes szelekció adaptáció evolúció 2. Természetes szelekció Miért fontos a természetes szelekció (TSZ)? 1. C.R.

Részletesebben

Curriculum vitae. DE, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány és Környezetgazdálkodási. Kar, Természetvédelmi mérnöki Msc, I.

Curriculum vitae. DE, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány és Környezetgazdálkodási. Kar, Természetvédelmi mérnöki Msc, I. Curriculum vitae Név: Radócz Szilvia Születési hely, idő: Debrecen, 1988.08.15. Elérhetőség: Egyetem: radoczszilvia88@gmail.com DE, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány és Környezetgazdálkodási Kar, Természetvédelmi

Részletesebben

IDEGENHONOS INVÁZIÓS FAJOK ELLENI FELLÉPÉS ÉS SZABÁLYOZÁSUK SZAKMAI NAP

IDEGENHONOS INVÁZIÓS FAJOK ELLENI FELLÉPÉS ÉS SZABÁLYOZÁSUK SZAKMAI NAP Bokor Veronika, Marczin Örs Természetmegőrzési Főosztály IDEGENHONOS INVÁZIÓS FAJOK ELLENI FELLÉPÉS ÉS SZABÁLYOZÁSUK SZAKMAI NAP Földművelésügyi Minisztérium 2017. január 25. ---------------------------------------------------------------------------------

Részletesebben

15. cél A szárazföldi ökoszisztémák védelme

15. cél A szárazföldi ökoszisztémák védelme 15. cél A szárazföldi ökoszisztémák védelme Kovács Eszter "A hazai fenntartható fejlődés vezérfonala az ENSZ 17 fenntarthatósági célja tükrében Keszthely, 2017.05.19-20 Európai helyzet (1) Adottságok:

Részletesebben

Az állami természetvédelem feladatai A Svájci-Magyar Együttműködési Program által támogatott projektek vonatkozásában

Az állami természetvédelem feladatai A Svájci-Magyar Együttműködési Program által támogatott projektek vonatkozásában Az állami természetvédelem feladatai A Svájci-Magyar Együttműködési Program által támogatott projektek vonatkozásában FM Természetmegőrzési Főosztály Fenntartható természetvédelem a magyarországi Natura

Részletesebben

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Boros Emil Ökológia és természetvédelem: alkalmazott kutatások szerepe a gyakorlatban. FM: 2015. július 8. 1 http://www.hortobagyte.hu

Részletesebben

Diverzitás és stabilitás. Mi a biodiverzitás?

Diverzitás és stabilitás. Mi a biodiverzitás? Diverzitás és stabilitás Szemethy László, Phd egyetemi docens SZIE VMI Szemethy.Laszlo@MKK.SZIE.hu Mi a biodiverzitás? a sokféleség sokfélesége (JNP) tudományos paradigma (tudományterület is) a diverzitás

Részletesebben

Az prét t TT. Hanság g Nemzeti Park Igazgatóság

Az prét t TT. Hanság g Nemzeti Park Igazgatóság Az Ebergıci láprl prét t TT védetté nyilvánítása Takács GáborG Fertı-Hans Hanság g Nemzeti Park Igazgatóság Védetté nyilvánítási eljárás ismertetése se Jogszabályi hátth ttér A természet védelmv delmérıl

Részletesebben

Konzervációbiológia 2. előadás. A biológiai sokféleség

Konzervációbiológia 2. előadás. A biológiai sokféleség Konzervációbiológia 2. előadás A biológiai sokféleség A biodiverzitás irodalma www. scopus.com A biológiai sokféleség ENSZ Egyezmény a biológiai sokféleségről: Bármilyen eredetű élőlények közötti változatosság,

Részletesebben

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B) 0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 4077 0.2.2 Species name Dianthus plumarius ssp. regis-stephani 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name szent István szegfű 1. National Level 1.1

Részletesebben

A PESZÉRI-ERDŐ, A KISKUNSÁG ÉKKÖVE

A PESZÉRI-ERDŐ, A KISKUNSÁG ÉKKÖVE A PESZÉRI-ERDŐ, A KISKUNSÁG ÉKKÖVE AZ OAKEYLIFE PROJEKT BEMUTATÁSA KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. Dr. Bárány Gábor erdőgazdálkodási osztályvezető, projektmenedzser KASZÓ-LIFE - Víz az Erdőkben

Részletesebben

ANNEX 2. OF DECREE N O 110/2003. (X.21.) FVM, ON THE FOREST REPRODUCTIVE MATERIALS

ANNEX 2. OF DECREE N O 110/2003. (X.21.) FVM, ON THE FOREST REPRODUCTIVE MATERIALS ANNEX. OF DECREE N O 0/00. (X..) FVM, ON THE FOREST REPRODUCTIVE MATERIALS DELINEATION OF THE FOR TREE SPECIES REFERRED TO IN ANNEX In case of species not listed in Annexes A, B or C, the entire area of

Részletesebben

Változó földrajzi elterjedésű gazdafajok, változó parazitafaunák. Rózsa Lajos és Vas Zoltán 2015, Budapest MPT 50

Változó földrajzi elterjedésű gazdafajok, változó parazitafaunák. Rózsa Lajos és Vas Zoltán 2015, Budapest MPT 50 Változó földrajzi elterjedésű gazdafajok, változó parazitafaunák Rózsa Lajos és Vas Zoltán 2015, Budapest MPT 50 Klímaváltozás Klímaváltozás area-eltolódások (6,1 km/évtized) Parmesan C, Yohe G 2003. A

Részletesebben

sségi marketing hiánya és s annak vonzatai a hazai ágazatban

sségi marketing hiánya és s annak vonzatai a hazai ágazatban A közössk sségi marketing hiánya és s annak vonzatai a hazai halászati ágazatban Egyedül l nem megy, egyedül l nem megy! Sebestyén n Attila kereskedelmi igazgató Hortobágyi Halgazdaság g Zrt. Szarvas,

Részletesebben

Turizmuson túl: az élővilág meghatározó szerepe az életminőségben. Török Katalin MTA Ökológiai Kutatóközpont

Turizmuson túl: az élővilág meghatározó szerepe az életminőségben. Török Katalin MTA Ökológiai Kutatóközpont Turizmuson túl: az élővilág meghatározó szerepe az életminőségben Török Katalin MTA Ökológiai Kutatóközpont Csak rekreáció, nyaralás, tanulás? Közbeszédben: Élővilág: mint érdekesség, kiállítási tárgy

Részletesebben

Mennyire határozza meg az erdők faállománya az erdei élővilágot? Ódor Péter MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete

Mennyire határozza meg az erdők faállománya az erdei élővilágot? Ódor Péter MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete Mennyire határozza meg az erdők faállománya az erdei élővilágot? Ódor Péter MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete Szent László Gimnázium Természettudományos Önképzőkör 2011. november 17. Ökológiai

Részletesebben

Természetvédelem. Természetvédelmi értékcsoportok 2. A vadon élő állatfajok és állattársulások védelme

Természetvédelem. Természetvédelmi értékcsoportok 2. A vadon élő állatfajok és állattársulások védelme Természetvédelem Természetvédelmi értékcsoportok 2. A vadon élő állatfajok és állattársulások védelme Magyarország állatvilága - Magyarországon kb. 32 000 állatfaj ismert - Vélhetően a teljes faunát 40-42

Részletesebben

Miért kell az erdők természetességével foglalkozni?

Miért kell az erdők természetességével foglalkozni? Miért kell az erdők természetességével foglalkozni? Standovár Tibor Eötvös Loránd Tudományegyetem Növényrendszertani és Ökológiai Tanszék Előadás tartalma I. Miért kell foglalkozni a természetesség mérésével?

Részletesebben

Biodiversity is life Biodiversity is our life

Biodiversity is life Biodiversity is our life Biodiversity is life Biodiversity is our life The worst thing that can happen during the 1980s is not energy depletion, economic collapse, limited nuclear war, or conquest by a totalitarian government.

Részletesebben

Fö ldrajzi anal ó gia alkalmazása kl ímaszcen. ári. és ért. és ében. ékel. KR KÉPZÉS 2008. november 27 28

Fö ldrajzi anal ó gia alkalmazása kl ímaszcen. ári. és ért. és ében. ékel. KR KÉPZÉS 2008. november 27 28 Fö ldrajzi anal ó gia alkalmazása kl ímaszcen ári ó k elemzés ében és ért ékel és ében KR KÉPZÉS 2008. november 27 28 Horváth Levente levente.horvath@uni corvinus.hu Klímav maváltoz ltozás John Tyndall

Részletesebben

Európai kapcsolat? Az aranysakál genetikai struktúrája és terjeszkedése Európában és a Kaukázusban

Európai kapcsolat? Az aranysakál genetikai struktúrája és terjeszkedése Európában és a Kaukázusban Európai kapcsolat? Az aranysakál genetikai struktúrája és terjeszkedése Európában és a Kaukázusban Heltai Miklós és Szabó László Szent István Egyetem, Vadvilág Megőrzési Intézet Bevezetés Az aranysakál

Részletesebben

Felemáslábú rákok (Amphipoda; Crustacea) globális diverzitása kontinentális vizekben. Készítette: Reitzi Bernadett Pécs 2014

Felemáslábú rákok (Amphipoda; Crustacea) globális diverzitása kontinentális vizekben. Készítette: Reitzi Bernadett Pécs 2014 Felemáslábú rákok (Amphipoda; Crustacea) globális diverzitása kontinentális vizekben Készítette: Reitzi Bernadett Pécs 2014 Rendszertani besorolás: Regnum: Animalia Phylum: Arthropoda Subphylum: Crustacea

Részletesebben

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági mintaterületeken Varga Ádám Szabó Mária ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék V. Magyar Tájökológiai Konferencia, Sopron,

Részletesebben

Víztest kód. Duna-Tisza közi hátság - Duna-vízgyőjtı déli rész. Duna-Tisza közi hátság - Tisza-vízgyőjtı déli rész

Víztest kód. Duna-Tisza közi hátság - Duna-vízgyőjtı déli rész. Duna-Tisza közi hátság - Tisza-vízgyőjtı déli rész Víztest Duna-Tisza köze Nyírség Alföldi hordalékkúpok Dunántúli dombvidék és Dunántúli Középhegység peremvidék Dunántúl Ny-i rész p.1.14.1 p.1.15.1 p.2.10.1 p.2.11.1 p.2.16.1 p.2.3.1 p.2.4.1 p.2.6.1 p.2.8.1

Részletesebben

Konzerváci 1. előad. Mi a természetv. szetvédelmi

Konzerváci 1. előad. Mi a természetv. szetvédelmi Konzerváci cióbiológia 1. előad adás biológia tárgyköre re és s feladata Mi a természetv biológia? -kihalások korát éljük - természeti katasztrófához hasonló kihalások A kihalások nagy részr széért az

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

Közösségi jelentőségű lepkefajok kutatása az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén

Közösségi jelentőségű lepkefajok kutatása az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén Közösségi jelentőségű lepkefajok kutatása az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén II. Országos Lepkésztalálkozó Huber Attila, Visnyovszky Tamás Aggteleki NPI Az Aggteleki Nemzeti Park

Részletesebben

Szakmai jelentés Az Ophrys fuciflora komplex filogeográfiai vizsgálata című, K69224 számú OTKA pályázathoz

Szakmai jelentés Az Ophrys fuciflora komplex filogeográfiai vizsgálata című, K69224 számú OTKA pályázathoz Szakmai jelentés Az Ophrys fuciflora komplex filogeográfiai vizsgálata című, K69224 számú OTKA pályázathoz A finanszírozás kezdetének csúszása miatt a vizsgálatokat is némi csúszással kezdtük meg. 2007.

Részletesebben

A LIFE Környezetvédelem alprogram évi hagyományos projektekre vonatkozó felhívása a Természet és Biodiverzitás témakörben

A LIFE Környezetvédelem alprogram évi hagyományos projektekre vonatkozó felhívása a Természet és Biodiverzitás témakörben A LIFE Környezetvédelem alprogram 2017. évi hagyományos projektekre vonatkozó felhívása a Természet és Biodiverzitás témakörben Bokor Veronika Természetmegőrzési Főosztály III. Természetvédelmi tréning,

Részletesebben

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B) 0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1357 0.2.2 Species name Martes martes 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name nyuszt 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution Map Yes 1.1.1a

Részletesebben

Az éghajlati övezetesség

Az éghajlati övezetesség Az éghajlati övezetesség Földrajzi övezetek Forró övezet Mérsékelt övezet Hideg övezet Egyenlítői öv Átmeneti öv Térítői öv Trópusi monszun vidék Meleg mérsékelt öv Valódi mérsékelt öv Hideg mérsékelt

Részletesebben

Makroelem-eloszlás vizsgálata vizes élőhely ökotópjaiban

Makroelem-eloszlás vizsgálata vizes élőhely ökotópjaiban Makroelem-eloszlás vizsgálata vizes élőhely ökotópjaiban Horváth-Szabó Kata Környezettudományi Doktori Iskola II. évfolyam Témavezető: Szalai Zoltán Téma Réti talaj vizsgálata Feltételezés: a talaj biotikus

Részletesebben

Természetvédelmi biológia

Természetvédelmi biológia Természetvédelmi biológia 1. A természetvédelmi biológia meghatározása, a biológiai sokféleség értelmezése A természetvédelmi biológia (konzervációbiológia) fı céljai 1. Az emberi tevékenység fajok populációra,

Részletesebben

Populációgenetikai. alapok

Populációgenetikai. alapok Populációgenetikai alapok Populáció = egyedek egy adott csoportja Az egyedek eltérnek egymástól morfológiailag, de viselkedésüket tekintve is = genetikai különbségek Fenotípus = külső jellegek morfológia,

Részletesebben

ROMÁNIA TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEI ÉS FENNTARTÁSUK KEZELÉSI MÓDSZEREI

ROMÁNIA TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEI ÉS FENNTARTÁSUK KEZELÉSI MÓDSZEREI Bartók Katalin ROMÁNIA TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEI ÉS FENNTARTÁSUK KEZELÉSI MÓDSZEREI Ábel Kiadó Kolozsvár, 2012 BCU Cluj-Napoca n EDIU201200123 A könyv megjelenését a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatta

Részletesebben

Konzervációbiológia 4. előadás. A biológiai sokféleség

Konzervációbiológia 4. előadás. A biológiai sokféleség Konzervációbiológia 4. előadás A biológiai sokféleség A biodiverzitás irodalma www. scopus.com A biológiai sokféleség ENSZ Egyezmény a biológiai sokféleségről: Bármilyen eredetű élőlények közötti változatosság,

Részletesebben

Natura 2000 célok megvalósítása erdőterületeken

Natura 2000 célok megvalósítása erdőterületeken Király Gergely Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Kar Natura 2000 célok megvalósítása erdőterületeken ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA 2017. MÁRCIUS 21-22. SOPRON, MAGYARORSZÁG A Natura 2000 hálózat kijelölésnek szempontjai

Részletesebben

Fertőző betegségek járványtana. dr. Gyuranecz Miklós MTA ATK Állatorvos-tudományi Intézet

Fertőző betegségek járványtana. dr. Gyuranecz Miklós MTA ATK Állatorvos-tudományi Intézet Fertőző betegségek járványtana dr. Gyuranecz Miklós MTA ATK Állatorvos-tudományi Intézet Fogalmak Fertőző betegség: olyan betegség, melyet specifikus fertőző ágens vagy annak terméke hoz létre. Ezek közvetlenül

Részletesebben

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján Kovács Eszter, Bela Györgyi Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet, Szent István Egyetem, Gödöllő,

Részletesebben

A természetes vegetáció típusok megismerése hasonló egy film, könyv vagy színházi előadás megértéséhez

A természetes vegetáció típusok megismerése hasonló egy film, könyv vagy színházi előadás megértéséhez A természetes vegetáció típusok megismerése hasonló egy film, könyv vagy színházi előadás megértéséhez Helyszín kor történet, üzenet társadalmi viszonyok, szereplők, szereplők közötti viszonyok, előfordulás,

Részletesebben

Az Állatökológia tárgya

Az Állatökológia tárgya Információk Szentesi Árpád, egyetemi docens 1. Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék 7.727. sz. szoba 8758. sz. tel. mellék e-mail: szentesi@elte.hu 2. MTA Növényvédelmi Kutatóintézete Állattani Osztály

Részletesebben

BEOSZTÁSA SA ÉS RENDSZERE

BEOSZTÁSA SA ÉS RENDSZERE A TÁJ T BEOSZTÁSA SA ÉS RENDSZERE Tudomány nyágak szerinti beosztás eltérések!!! Természetf szetföldrajz Növényföldrajz Talajtan Vízrajz Meteorológia Agroökol kológia Erdőgazd gazdálkodás Általános területi

Részletesebben

A Natura 2000 Kilátásai

A Natura 2000 Kilátásai Élő Erdő Konferencia Soproni Egyetem 2017 március 21 22 A Natura 2000 Kilátásai Ifj. Rakonczay Zoltán Francois Kremer Európai Bizottság Környezetvédelmi főigazgatóság Vázlat Áttekintés a Natura 2000 állapotáról

Részletesebben

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B) 0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 2633 0.2.2 Species name Mustela eversmanii 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name molnárgörény 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution

Részletesebben

REGIONS DE PROVENANCE

REGIONS DE PROVENANCE ANNEXE. DU DECRET N O 0/00 (X..) SUR LES MATERIELS FORESTIERS DE REPRODUCTION Délimitation des principales régions de provenance des espèces de l annexe I Pour les espèces non mentionnées dans les annexes

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás

Részletesebben

Az ökológia alapjai. Dinamikus állatföldrajz. Az egyedek tér-időbeli eloszlása, szétterjedés ökológiája

Az ökológia alapjai. Dinamikus állatföldrajz. Az egyedek tér-időbeli eloszlása, szétterjedés ökológiája Az ökológia alapjai Dinamikus állatföldrajz. Az egyedek tér-időbeli eloszlása, szétterjedés ökológiája Állatföldrajz Tárgya: a fajok elterjedése, ennek folyamatai ill. okai Néhány alapfogalom Fauna: valamely

Részletesebben

A Kárpátok az alpesi biogeográfiai régió szerves része... Sárga tárnics Gentiana lutea

A Kárpátok az alpesi biogeográfiai régió szerves része... Sárga tárnics Gentiana lutea Vándorok a keresztúton: fajok, fajképzıdés, biodiverzitás a Kárpátokban Ujvárosi Lujza Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Biológia és Földtan Kar, Taxonómia és Ökológia tanszék E-mail: lujza1@yahoo.co.uk Erdélyi

Részletesebben

A metabolikus szindróma epidemiológiája a felnőtt magyar lakosság körében

A metabolikus szindróma epidemiológiája a felnőtt magyar lakosság körében DEBRECENI EGYETEM ORVOS- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI CENTRUM NÉPEGÉSZSÉGÜGYI KAR A metabolikus szindróma epidemiológiája a felnőtt magyar lakosság körében HMAP munkaértekezletek 2009 A METABOLIKUS SZINDRÓMA EPIDEMIOLÓGI

Részletesebben

Madártollak elemtartalmának analízise Az eredmények ökológiai alkalmazásának lehetőségei

Madártollak elemtartalmának analízise Az eredmények ökológiai alkalmazásának lehetőségei Madártollak elemtartalmának analízise Az eredmények ökológiai alkalmazásának lehetőségei Kolozsvári Katalin Környezettudomány szakos hallgató Témavezető: Dr. Török János Az előadás vázlata Bevezetés A

Részletesebben

Kérdések, problémák, válaszok (?) ERDŐ. -gazdálkodás. Nagy Gábor. területi osztályvezető

Kérdések, problémák, válaszok (?) ERDŐ. -gazdálkodás. Nagy Gábor. területi osztályvezető Kérdések, problémák, válaszok (?) ERDŐ -gazdálkodás Nagy Gábor területi osztályvezető Mi is az erdő? Olyan szárazföldi környezeti rendszer, amelyben egymásra is tartós hatást gyakorló fák, cserjék, egyéb

Részletesebben

Szárazföldi természetes ökoszisztémák és a szárazodás

Szárazföldi természetes ökoszisztémák és a szárazodás Szárazföldi természetes ökoszisztémák és a szárazodás Török Katalin, Kröel-Dulay György, Rédei Tamás, Czúcz Bálint MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete 2009. október 7. Aszály és szárazodás Magyarországon

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás kialakítását szolgáló ökológiai és konverzációbiológiai kutatások

A folyamatos erdőborítás kialakítását szolgáló ökológiai és konverzációbiológiai kutatások A folyamatos erdőborítás kialakítását szolgáló ökológiai és konverzációbiológiai kutatások Standovár Tibor ELTE Növényrendszertani Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszék Sopron, 2013. február 20. Pro

Részletesebben

A NATURA 2000 TERÜLETEKEN ELKÖVETETT JOGSÉRTÉSEK ELLENI ÜGYÉSZI FELLÉPÉS LEHETŐSÉGEI

A NATURA 2000 TERÜLETEKEN ELKÖVETETT JOGSÉRTÉSEK ELLENI ÜGYÉSZI FELLÉPÉS LEHETŐSÉGEI A NATURA 2000 TERÜLETEKEN ELKÖVETETT JOGSÉRTÉSEK ELLENI ÜGYÉSZI FELLÉPÉS LEHETŐSÉGEI MAGYAR IGAZSÁGÜGYI AKADÉMIA BUDAPEST 2019. MÁRCIUS 28. Készítette: Dr. Kovács Attila Tvt. 60. AZ ÜGYÉSZ SZEREPE A TERMÉSZETVÉDELEMBEN

Részletesebben

LIFE Természet és biodiverzitás hagyományos pályázatok várható ütemezése, prioritások

LIFE Természet és biodiverzitás hagyományos pályázatok várható ütemezése, prioritások LIFE Természet és biodiverzitás hagyományos pályázatok várható ütemezése, prioritások Bokor Veronika Természetmegőrzési Főosztály II. LIFE Természetvédelmi Tréning, 2017. március 23. Pályázati felhívás,

Részletesebben

Radionuklidok, mint természetes nyomjelzők a termálkarszt-rendszerekben: tapasztalatok a Budaiés a Bükki-termálkarszton

Radionuklidok, mint természetes nyomjelzők a termálkarszt-rendszerekben: tapasztalatok a Budaiés a Bükki-termálkarszton XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről, 2014. április 2-3, Siófok Radionuklidok, mint természetes nyomjelzők a termálkarszt-rendszerekben: tapasztalatok a Budaiés a Bükki-termálkarszton Erőss Anita,

Részletesebben

Molekuláris biológiai módszerek alkalmazása a maláriát okozó paraziták elterjedésének és prevalenciájának vizsgálatában

Molekuláris biológiai módszerek alkalmazása a maláriát okozó paraziták elterjedésének és prevalenciájának vizsgálatában TÉMA ÉRTÉKELÉS TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0003 (minden téma külön lapra) 2010. június 1. 2012. május 31. 1. Az elemi téma megnevezése Molekuláris biológiai módszerek alkalmazása a maláriát okozó paraziták

Részletesebben

A LIFE és LIFE+ program Magyarországon, a természetvédelem területén. A LIFE+ program jövője

A LIFE és LIFE+ program Magyarországon, a természetvédelem területén. A LIFE+ program jövője A LIFE és LIFE+ program Magyarországon, a természetvédelem területén A LIFE+ program jövője Sashalmi Éva VM Természetmegőrzési Főosztály 2012. május 17. 1. LIFE+ Természet és Biodiverzitás 2. A természetvédelmi

Részletesebben

Gyertyános - kocsánytalan tölgyesek

Gyertyános - kocsánytalan tölgyesek Előfordulás: Hegy és dombvidékeken kb. 400 600 m tszf. magasságban zonális, alacsonyabb térszineken is előfordul zárt völgyaljakban, északi lejtőkön Termőhely: Hűvös, párás mikroklíma, üde talajok, optimálisan

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz: A BIZOTTSÁG (EU) /... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

MELLÉKLET. a következőhöz: A BIZOTTSÁG (EU) /... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.4.30. C(2018) 2526 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A BIZOTTSÁG (EU) /... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek

Részletesebben

ÖKOSZISZTÉMA SZOLGÁLTATÁSOK ÉRTÉKELÉSE TELEPÜLÉSI ZÖLDFELÜLETEKEN

ÖKOSZISZTÉMA SZOLGÁLTATÁSOK ÉRTÉKELÉSE TELEPÜLÉSI ZÖLDFELÜLETEKEN KEHOP-4.3.0-15-2016-00001 A közösségi jelentőségű természeti értékek hosszú távú megőrzését és fejlesztését, valamint az EU Biológiai Stratégia 2020 célkitűzéseinek hazai megvalósítását megalapozó stratégiai

Részletesebben

Tárgyszavak: városökológia; növényvédelem; ózon.

Tárgyszavak: városökológia; növényvédelem; ózon. A TERMÉSZETES ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME 6.5 6.2 Urbanizációs hatások a fák fejlődésére New York környékén Tárgyszavak: városökológia; növényvédelem; ózon. Világszerte egyre gyorsul az urbanizáció, amely

Részletesebben

mint forrás Hálózati munka Pataki Éva

mint forrás Hálózati munka Pataki Éva A szociális hálóh mint erőforr forrás Hálózati munka Pataki Éva A képzk pzés s az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg. Teoretikus hátterekh Szociálökol kológiai elv (Germain( Germain/Gitterman):

Részletesebben

XXXVII. Halászati Tudományos Tanácskozás. Adatok a kárókatona állományviszonyairól és táplálkozásáról a Hortobágyi Halgazdaság Zrt.

XXXVII. Halászati Tudományos Tanácskozás. Adatok a kárókatona állományviszonyairól és táplálkozásáról a Hortobágyi Halgazdaság Zrt. DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- és GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYOK CENTRUMA MEZŐGAZDASÁG- ÉLELMISZERTUDOMÁNYI és KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI KAR TERMÉSZETVÉDELMI ÁLLATTANI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI TANSZÉK Tanszékvezető: Dr. habil

Részletesebben

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba 4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK Dr. Varga Csaba Talajképző tényezők 1. Növényzet, állatvilág 3. Éghajlat 5. Domborzat 7. Talajképző kőzet 9. Talaj kora 11. Emberi tevékenység 1. Természetes növényzet és állatvilág

Részletesebben

Az evolúció folyamatos változások olyan sorozata, melynek során bizonyos populációk öröklődő jellegei nemzedékről nemzedékre változnak.

Az evolúció folyamatos változások olyan sorozata, melynek során bizonyos populációk öröklődő jellegei nemzedékről nemzedékre változnak. Evolúció Az evolúció folyamatos változások olyan sorozata, melynek során bizonyos populációk öröklődő jellegei nemzedékről nemzedékre változnak. Latin eredetű szó, jelentése: kibontakozás Időben egymást

Részletesebben

A Leuce szekcióba tartozó hazai nyárak dunántúli természetes eredetű állományainak populációgenetikai vizsgálata

A Leuce szekcióba tartozó hazai nyárak dunántúli természetes eredetű állományainak populációgenetikai vizsgálata Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Doktori (PhD) értekezés tézisei A Leuce szekcióba tartozó hazai nyárak dunántúli természetes eredetű állományainak populációgenetikai vizsgálata Benke Attila

Részletesebben

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( ) Natura 2000 erdőterületek finanszírozása (2014 2020). Általános cél az uniós természetvédelmi irányelvek maradéktalan végrehajtása (EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020, 1. Cél) érdekében a fajok és

Részletesebben

Állatföldrajz. Természetvédelmi mérnök BSc szak III. évf. levelező tagozat 2009/10 1. félév. A szétterjedés A megtelepedés

Állatföldrajz. Természetvédelmi mérnök BSc szak III. évf. levelező tagozat 2009/10 1. félév. A szétterjedés A megtelepedés Állatföldrajz Természetvédelmi mérnök BSc szak III. évf. levelező tagozat 2009/10 1. félév A szétterjedés A megtelepedés Szétterjedés (diszperzál) 1. passzív szétterjedés anemochor (szigetek, ökörnyál)

Részletesebben

A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI GLOBÁLIS ÉS KONTINENTÁLIS SZINTEN, A FÖLDRAJZTUDOMÁNY SZEMSZÖGÉBŐL A

A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI GLOBÁLIS ÉS KONTINENTÁLIS SZINTEN, A FÖLDRAJZTUDOMÁNY SZEMSZÖGÉBŐL A A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI GLOBÁLIS ÉS KONTINENTÁLIS SZINTEN, A FÖLDRAJZTUDOMÁNY SZEMSZÖGÉBŐL A társadalom és a földi rendszer kapcsolata Kerényi Attila 1 Az elmúlt 3,5 milliárd évben

Részletesebben

A LIFE Környezetvédelem alprogram évi hagyományos projektekre vonatkozó felhívása a Természet és Biodiverzitás témakörben

A LIFE Környezetvédelem alprogram évi hagyományos projektekre vonatkozó felhívása a Természet és Biodiverzitás témakörben A LIFE Környezetvédelem alprogram 2017. évi hagyományos projektekre vonatkozó felhívása a Természet és Biodiverzitás témakörben Bokor Veronika Természetmegőrzési Főosztály LIFE Információs Nap, 2017. június

Részletesebben

Ökológiai földhasználat

Ökológiai földhasználat Ökológiai földhasználat Ökológia Az ökológia élőlények és a környezetük közötti kapcsolatot vizsgálja A kapcsolat színtere háromdimenziós környezeti rendszer: ökoszisztéma Ökoszisztéma: a biotóp (élethely)

Részletesebben

Természetvédelem. 3. gyakorlat: A biodiverzitást veszélyeztető tényezők 1. Kihalás és kihalással veszélyeztetettség

Természetvédelem. 3. gyakorlat: A biodiverzitást veszélyeztető tényezők 1. Kihalás és kihalással veszélyeztetettség Természetvédelem 3. gyakorlat: A biodiverzitást veszélyeztető tényezők 1. Kihalás és kihalással veszélyeztetettség Amiről a mai gyakorlaton szó lesz: Kihalások Kihalással veszélyeztetettség A biodiverzitást

Részletesebben

A természeti. sba zatkezelési. Scheer Márta WWF-ÁIE tájékoztató március 27. Budapest

A természeti. sba zatkezelési. Scheer Márta WWF-ÁIE tájékoztató március 27. Budapest A természeti értékek számításba sba vétele az árvízi kockázatkezel zatkezelési térképek készk szítése se során Scheer Márta WWF-ÁIE tájékoztató 2014. március 27. Budapest Az értékelés s lépéseil Mit tekintünk

Részletesebben

A közterület, mint élettér

A közterület, mint élettér A közterület, mint élettér Városökológiai esettanulmányok és konklúziók Tóth Mária PhD biológus, főmuzeológus Magyar Természettudományi Múzeum, Állattár Az urbanizálódó fauna (Urban wildlife) Jellegzetességek:

Részletesebben

A humán mitokondriális genom: Evolúció, mutációk, polimorfizmusok, populációs vonatkozások. Egyed Balázs ELTE Genetikai Tanszék

A humán mitokondriális genom: Evolúció, mutációk, polimorfizmusok, populációs vonatkozások. Egyed Balázs ELTE Genetikai Tanszék A humán mitokondriális genom: Evolúció, mutációk, polimorfizmusok, populációs vonatkozások Egyed Balázs ELTE Genetikai Tanszék Endoszimbiotikus gén-transzfer (Timmis et al., 2004, Nat Rev Gen) Endoszimbiotikus

Részletesebben

Magyarország éghajlata

Magyarország éghajlata Magyarország éghajlata Éghajlatunk általános jellemzése 1. Földrajzi helyzet Meleg mérsékelt szárazföldi éghajlati övben helyezkedik el a nyugati szelek övezetében Kárpát-medencében jelentős a medence

Részletesebben

A talajvízszint csökkenés és annak hosszú távú hatásai a tájban

A talajvízszint csökkenés és annak hosszú távú hatásai a tájban A talajvízszint csökkenés és annak hosszú távú hatásai a tájban Rakonczai János SZTE Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék J.Rakonczai@geo.u-szeged.hu wahastrat.vizugy.hu A Duna-Tisza közi talajvíz-csökkenés

Részletesebben

A civil mozgalmak szerepe a biodiverzitás-védelmében BirdLife/MME biodiverzitás védelmi stratégiája különös tekintettel az erdőkre

A civil mozgalmak szerepe a biodiverzitás-védelmében BirdLife/MME biodiverzitás védelmi stratégiája különös tekintettel az erdőkre A madárbarát Magyarországért! A civil mozgalmak szerepe a biodiverzitás-védelmében BirdLife/MME biodiverzitás védelmi stratégiája különös tekintettel az erdőkre Halmos Gergő Erdőfórum Kőszeg 2010 december

Részletesebben

Az új kétlépcsős pályázatbenyújtási rendszer tapasztalatai

Az új kétlépcsős pályázatbenyújtási rendszer tapasztalatai Az új kétlépcsős pályázatbenyújtási rendszer tapasztalatai Bokor Veronika, Novák Judit Agrárminisztérium 2018. november 28. Kétlépcsős pályázatbenyújtási eljárás bevezetése 2018-tól a Környezetvédelem

Részletesebben

A nagyvadállom hatása Magyarország llományaira

A nagyvadállom hatása Magyarország llományaira A nagyvadállom llomány károsk rosításának hatása Magyarország erdőállom llományaira Kiemelten az erdősítési si korú állományokra 2009.10.27. Az erdészeti elsőfok fokú hatóság g informáci ciói i a vadkáros

Részletesebben

2009. szeptember 24.,, Biharugra. Schmidt András KvVM Természetvédelmi Szakállamtikárság

2009. szeptember 24.,, Biharugra. Schmidt András KvVM Természetvédelmi Szakállamtikárság Szakmai rendezvény ny az extenzív v halastavi gazdálkod lkodásról és s a kárókatonáról 2009. szeptember 24.,, Biharugra A kárókatona k katona probléma Magyarországon gon és s az Európai Unióban Schmidt

Részletesebben

ció Innováci ció kontra renováci Dr Litter Adrienn

ció Innováci ció kontra renováci Dr Litter Adrienn Innováci ció kontra renováci ció Dr Litter Adrienn Környezettudatos magatartásra nevelő témahét Olyan lesz a világ, amilyenné te teszed ( Légy te is ÖKO-llégista! gista! ) TÁMOP 3.1.4 TÁMOP 3.1.7 TÁMOP

Részletesebben

Korszerű interregionális kapcsolatok a Közép - Duna Nemzetközi Régióban Vajdaság esélyei

Korszerű interregionális kapcsolatok a Közép - Duna Nemzetközi Régióban Vajdaság esélyei Korszerű interregionális kapcsolatok a Közép - Duna Nemzetközi Régióban Vajdaság esélyei Stojic-Karanovic Edit Regionális fejlődés a Kárpát-medencében és az Európai Unió transz-regionális politikája Konferencia

Részletesebben

Izotóphidrológiai módszerek alkalmazása a Kútfő projektben

Izotóphidrológiai módszerek alkalmazása a Kútfő projektben Izotóphidrológiai módszerek alkalmazása a Kútfő projektben Deák József 1, Szűcs Péter 2, Lénárt László 2, Székely Ferenc 3, Kompár László 2, Palcsu László 4, Fejes Zoltán 2 1 GWIS Kft., 8200. Veszprém,

Részletesebben

A hazai biodiverzitás védelem. Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium

A hazai biodiverzitás védelem. Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium A hazai biodiverzitás védelem új szempontjai Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium 2010-s célok 2002. Johannesburg (110 államfő)-földi méretekben csökkenteni a biológiai sokféleség pusztulásának

Részletesebben

Természetvédelmi biológia

Természetvédelmi biológia Természetvédelmi biológia 8. Populáció- és fajszintő védelem: a kis populációk problémái. A populációvédelem elméleti és gyakorlati alapjai. A kis populációk problémái A populáció definíciója: azonos élıhelyen

Részletesebben

Nagyvadas élőhelygazdálkodás és takarmányozás Vadgazdálkodási igazgatási szakirányú szak

Nagyvadas élőhelygazdálkodás és takarmányozás Vadgazdálkodási igazgatási szakirányú szak Nagyvadas élőhelygazdálkodás és takarmányozás Vadgazdálkodási igazgatási szakirányú szak Élőhely-kezelés, vadhatás, vadkár. Dr. Katona Krisztián Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet Ábra: Katona

Részletesebben

Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett

Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett Cserhalmi Dóra (környezettudomány szak) Témavezető: Balogh János (MTA-SZIE, Növényökológiai Kutatócsoport) Külső konzulens: Prof.

Részletesebben