Evolúciósan szignifikáns egységek (ESU)
|
|
- Viktória Gál
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 IX. Természetv szetvédelmi Biológiai Konferencia Szeged, Gének, perempopuláci ciók, klímav maváltozás, teendők Bereczki Judit, Pecsenye Katalin, Tóth T János, J Varga Zoltán Debreceni Egyetem TTK Evolúci ciós Állattani Tanszék
2 Gének, populáci ciók, fajok A A diverzitás s diverz (JNP), mert több t szintű: Biological diversity is manifested at many spatial scales and at many levels of organization,, ranging from landscapes comprised of multiple ecosystems and species populations to genotypes within individual species (NOSS 1990). A faj-diverzit diverzitás s megőrz rzése ezért többrt bbről l szól, mint a veszélyeztetett fajok védelmv delméről: l: Magábafoglalja a biodiverzitás különféle kapcsolatainak és sokféles leségének ( a a diverzitás s diverzitásának nak ) ) megért rtését; t; Nem alkalmazott tudomány ny, de előseg segíti a biodiverzitás s megőrz rzés különböző alkalmazott vonatkozásainak megért rtését t is; Nem annyira az aktív v konzerváci ciós s tevékenys kenységet, hanem a konzerváci ciós stratégiai tervezést segíti Diversity is Diverse and Complex!
3 Gének, populáci ciók, fajok Elegendő-e e a fajmegőrz rzés? A biológiai sokféles leséget a fajfogalom, illetve a fajszám m csak erősen leegyszerűsítve képezi le. Ebből l fakadó kérdések: Redukálható-e e a biodiverzitás pusztán n a rendszerben jelenlévő fajok számára ra? Minden faj egyformán n fontos-e a biodiverzitás s szempontjából? Elégségesek-e e a faj-diverzit diverzitás s kifejezésére a közkeletű fajdefiníci ciók? Evolúciósan szignifikáns egység (ESU) Feltételek: genetikai differenciálódás, ez részleges reproduktív izolációval párosul; földrajzilag jól körülhatárolható terület; ökológiai differenciálódás; kölcsönösen monofiletikus eredet. C. Moritz: Defining Evolutionarily Significant Units for Conservation TREE 1994
4 Evolúciósan szignifikáns egységek (ESU) ESU mint természeti erőforr forrás s ( service( service ) Gazdasági és s fajmegőrz rzési jelentőségű példák: Csendes-óceáni lazac: Pacific salmon, Oncorhynchus spp. Waples The definition of species under the endangered species act. Marine Fisheries Review 53: 11 22, ill. lazacfélék k (Lahontan( Cutthroat Trout) Peacock et al Trans. Amer. Fisheries Soc. 139: Kaliforniai tölgy t (California valley oak Quercus lobata) Sork et al. Sixth California Oak Symposium: Today s Challenges, Tomorrow s Opportunities, October 9-11, , Rohnert Park, California Európai bükk b (Fagus( sylvatica) rear edge populáci ciók (Magri et al Mol. Ecol.; Hampe & Petit 2005 Ecol. Lett.) Óriás s panda (Ailuropoda( melaleuca) Zhu et al BMC Evolutionary Biology 13:227 ff. További esettanulmányok nyok Kárpát-medence
5 Evolúciósan szignifikáns egységek (ESU) Két irodalmi alapeset: bicentrikus mediterrán faj, illetve policentrikus extramediterrán faj. Polyommatus coridon Sources: Schmitt 1999 Schmitt & Seitz 2001, Schmitt, Varga & Seitz 2005, Schmitt & Varga 2008 Az ezüstkék boglárka a Kárpátmedencében monocentrikus, enzimlókuszok átlagos allélszáma magas, tőlünk É-ra >>. A tavaszi szerecsenlepke a Kárpátmedencében policentrikus, az illír- K-alpesi alak genetikailag eltérő. Evolúciósan szignifikáns egységek. Erebia medusa Sources: Schmitt 1999, Schmitt & Seitz 2001b, Schmitt et al
6 Evolúciósan szignifikáns egységek (ESU) Esettanulmány I. Melitaea ornata? A Melitaea ornata policentrikus pontomediterrán-turkeszt turkesztáni faj. A klimatikus niche elemzés s megmutatja a potenciális LGM menedékter kterületeket. A molekuláris filogenetikai elemzés s (legalább) négy evolúci ciósan szignifikáns ns egységet get igazol. A kárpk rpát-medencei endemikus alfaj (M.( ornata kovacsi) leading edge jellegű áreaperem- populáci ció,, egyetlen önálló evolúci ciósan szignifikáns ns egység. g. Varga et al. 2003, 2007; Tennant et al. 2007; Tóth T & Varga 2010, 2011; Tóth T et al. 2012
7 Evolúciósan szignifikáns egységek (ESU) Esettanulmány I. Melitaea ornata Klimatikus niche-modellezés: terjed-e a klímaváltozással? Valójában sebezhető! Az endemikus alfaj populációi izoláltak és mérsékelten variábilisak (sok fixált enzimlókusz). Tóth et al Teendő: mivel tápnövényspecialista, az élőhelymegőrzés kulcsfontosságú.
8 Evolúciósan szignifikáns egységek (ESU) Esettanulmány II. Maculinea nausithous 3 régió: 12 populáció DNy-Dunántúl (5+1) Erdélyi-medence (3) Bukovina (3)
9 Evolúciósan szignifikáns egységek (ESU) Esettanulmány ny II. Maculinea nausithous 12 populáció, 17 lókusz allélfrekvencia-adatai, két genetikailag és földrajzilag is elkülönülő populációcsoport
10 Evolúciósan szignifikáns egységek (ESU) Esettanulmány II. Maculinea nausithous Az área genetikai szerkezete: 4 fő populációcsoport: (i) 3 európai extramediterrán gócterület + (ii) K-európai D-szibériai zonális área. Élőhely különböző: Ny-és Közép-Európa: nedves kaszálók, mocsár- és láprétek (szekunder); a sztyeppei övezetben: magasfüvű, kétszíkűekben gazdag rétsztyepp! A Kárpát-medencében eltérő az élőhelytípus és a gazdahangyafaj is: Myrmica rubra vs My. scabrinodis. Következtetés: evolúciósan is és konzervációs szempontból is eltérő: ESU és CSU is!
11 A posztglaciális dinamika gócterületei Sötétzöld foltok: tűlevelű erdő-mened menedékterületek (Schmitt( & Haubrich 2008). Világosz goszöld folt barna nyilakkal: hidegtűrő erdei fajok északi-kárpáti refugiuma (tűlevelűek, barnamedve, erdei pocok, keresztes vipera, stb.). Szürke körök k k kék k nyilakkal: bükkös s menedékter kterületek és s terjedési irányok (Magri et al. 2006; Magri 2007).. Kis szimbólumok: peri-pann pannóniai niai erdő-refugiumok refugiumok (Willis et al. 2000). Összeállítás: Varga in Assmann, Habel & Schmitt (ed) Relict species in Europa. Springer-Verl
12 Az área anatómiája genetikai szerkezet Terjeszkedés Alapító (founder) elv Populáci ciónövekedés Hidegstressz Hampe & Petit 2003 Genetikai típusok t (ntdna haplotípusok) pusok) keveredése Stabil populáci ciók Genetikai differenciálódás Lokális alkalmazkodások Szárazs razságstressz Az allopatrikus fajkeletkezés általában lassú.. Erősen differenciált populáci ciócsoportok csoportok (rasszok) ezért csak olyan területeken alakulhatnak ki, ahol a refugiális viszonyok tartósan, mind a hideg-,, mind a melegebb fázisokban fennállnak ( kett( kettős s refugiumhatás ). Ezek ma általában a rear edge területek, és s a klímav maváltozás által erősen érintettek!
13 Az área genetikai szerkezete - esettanulm esettanulmányny Kis apollólepke Parnassius mnemosyne) leading edge? rear edge A faj keleti populáci ciócsoportja csoportja a mtdns CO1 haplotípusai pusai alapján n 4 főf csoportra oszlik: (BG-CT/W és s EN/EE-E). E). A külcsoport k a nyugati populáci ciócsoport csoport (A). Gratton et al
14 Az área genetikai szerkezete - esettanulmány ny A kis apollólepke (Parnassius mnemosyne) déli COI haplotípusai a legerősebben differenciáltak és nem terjedőképesek. A leading edge populációk az Alpok peremén, a Kárpátokban és a Balkán északi hegyvidékein vannak. Haplotípusok keveredése az Alpok peremvidékein és a Kárpát-medencében. Több ESU van-e jelen? Gratton et al Mol. Ecol. Gratton et al haplotípusok keveredése Vermischungszone rear edge rear edge
15 Az área genetikai szerkezete - esettanulmány ny Parnassius mnemosyne minták 4 főf régió: : Dunánt ntúli-középhegység. g. Északi-középhegység, g, Körösök-vidéke, Partium + Erdélyi lyi-szigethegység g + Keleti-Kárp rpátok Aggteleki-karszt + Bükk hg. + Zempléni-hg. 5 populáció Visegrád-Pilis + Balatonfelvidék 9 populáció Partium + Erdély 3 populáció Körös-vidék 2 populáció
16 Az área genetikai szerkezete - esettanulmány ny 14 enzimlókusz, 83 allél, l, Erősen polimorf: Est 16, átlag 6,1 Pgm 17, átlag 7,1 3 vagy 4 csoport? UPGM dendrogram Cavalli-Sforsa and Edwards chord distance PCA No Bk1 Bk2 Bk3 Mag Mar Haj Har Var Vas Pil Kov Mel Mil Tor Sal Bat Seb Gyu BAC: Szatmári ri-sík Torockó (Székelyk kelykő) Keleti-Kárp rpátok (Szováta) NR: Aggteleki-karszt karszt Bükk-hg. Zempléni ni-hg. TDR: Visegrád-Pilis Balatonfelvidék Bakony KOR: Sebesfoki-erd erdő Gyula-Városerd roserdő
17 Az área genetikai szerkezete - esettanulmány ny Bayesian-clustering 1 CR KÖR BAC K=2 F ST = 0.124*** Cluster 1 Cluster 2 Északi-középhg. Dunántúli-középhg. Evanno et al Mol. Ecol. 14. Körösök vidéke BAC A STRUCTURE eredménye nem egyezik a PCA eredményével, mert csak 2 fő csoport mutatkozik. A 3 keleti populáció ( BAC régió ) átmeneti jellegűnek tűnik ( ).
18 Az área genetikai szerkezete - esettanulmány ny Bayesian-clustering 2 NR TDR? KÖR BAC K=3 Cluster 1a Cluster 1b Cluster 2 Axis Acon4, Hk1 Northern Range Transdanubian Range Körös region BAC A BAC régió a Körös-régió és az északiközéphegységi kevert hatását mutatja. Acon, Hk Pgi7, Est9 Cl2 Cl1a Cl1b Est, Pgi Est13 Axis 1 80%
19 Az área genetikai szerkezete - esettanulmány Hipotézisek és következtetések Illír-dáciai harapófogó? 2.5 NR 2.0 TDR KÖR 1.5 NR BAC BAC TR KÖR 0.0 na NR 0.20 TDR KÖR 0.15 BAC fix% Ho Allélszám >>, fixált lókuszok száma >> a Dunántúli-középhg.-től az Északi-középhg. felé. 4 privát allél A legdiverzebb a Körös-vidéki populációcsoport (allélszám, kevés fixált lókusz). 7 privát allél! A két filogeográfiai ágat a Bayesian clustering is megerősíti.
20 Az área genetikai szerkezete - esettanulmány ny Hipotézisek és következtetések (i) A bayesi STRUCTURE és a filogeográfiai hipotézis egyezést mutat. A körösvidéki populáció más ESU (lehet!) mint a Dt + ÉK-i középhegységi. Nyílt kérdés: kapcsolat a Bereg-Szatmári sík és az ÉK-i Kárpátok felé. (ii) A két csoport konzervációs szempontból biztosan két külön egység: a DT + ÉK-i sebezhető (VU) szálaló vágás, szegélyek! A körös-vidéki veszélyeztetett! Tényezői: (a) Tarvágás + újratelepítés (akác, feketedió) (b) Dámvad és vaddisznó túltartottság (c) Területi védelem nem megfelelő szintje
21 Természetvédelmi következtetések (I) Az Evolúci ciósan Szignifikáns ns Egység g (ESU) megkülönb nböztetése jogosult: filogenetikai értékű genetikai differenciálódás áll fenn; a a differenciált populáci ciók önálló elterjedésűek; ek; a a filogeográfiai fiai elemzés önálló góctereülete(ke)t igazol. Ezekben az esetben önálló megőrz rzési-kezelési intézked zkedéscsomag indokolt. Ha az egység g adott biogeográfiai régir gióra (szub)endemikus, a kedvező természetv szetvédelmi státusz tusz nemzeti felelőss ssége jelentős. A Konzerváci ciósan Szignifikáns ns Egység g (CSU) megkülönb nböztetése jogosult, ha az adott populáci ciócsoport csoport areális és élőhelyi elkülönülése sajátos kezelést indokol; a a természetv szetvédelmi státusza tusza szempontjából l eltérőek ek a releváns tényezők k (pl. klíma ma) és s ezért eltérő a veszélyeztetetts lyeztetettség g mértm rtéke is. Ezekben az esetekben is indokolt a célzott c megőrz rzési-kezelési terv, élőhelymegőrzési prioritásokkal!
22 Természetvédelmi következtetések (II) Ezeken a területeken korábban jelentős s mulasztások sok törtt rténtek, EU és s hazai szinten egyaránt nt! Példák: kárpk rpát-medencei bükkb kkösök; k; kárpáti és s közép-eurk európai típusú bükkösök illír r bükkb kkösök k (sok reliktumfaj!) kárpát-medencei endemikus, veszélyeztetett (Near To Extinction!) Spalax és Nannospalax taxonok! v.ö. Németh et al. poszter! Köszönjük munkánk támogatását! NKFP-3 B/023/2004 OTKA T030528, K84071
23 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
24
A Genetikai polimorfizmus és földrajzi variabilitás kárpát-medencei endemikus lepke taxonok populációiban c. OTKA pályázat (T ) zárójelentése
A Genetikai polimorfizmus és földrajzi variabilitás kárpát-medencei endemikus lepke taxonok populációiban c. OTKA pályázat (T 046612) zárójelentése A pályázat célkitűzése az antropogén hatások eredményeként
RészletesebbenAszály és Szárazodás Magyarországon Tudományos Konferencia, Kecskemét
Aszály és Szárazodás Magyarországon Tudományos Konferencia, Kecskemét Nemzetközi zi előzm zmények és kapcsolódások sok az aszály és s a szárazod razodás vonatkozásában Prof. Em. Dr. Vermes LászlL szló
Részletesebben12. A természetvédelem nemzetközi és európai vonatkozásai a növényvilág oldaláról. Vörös listák.
12. A természetvédelem nemzetközi és európai vonatkozásai a növényvilág oldaláról. Vörös listák. A flóra és fauna szegényedése: világjelenség Mérsékléséhez európai ill. világprogramok szükségesek 1971
RészletesebbenAz ökológia alapjai. Diverzitás és stabilitás
Az ökológia alapjai Diverzitás és stabilitás Diverzitás = sokféleség, változatosság a sokféleség kvantitatív megjelenítése biodiverzitás: a biológiai változatosság matematikai (kvantitatív) megjelenítése
RészletesebbenEgy mezofil lomberdei faj, a szártalan kankalin (Primula vulgaris Huds.) európai léptékű filogeográfiája, különös tekintettel a Kárpát-medencére
Egy mezofil lomberdei faj, a szártalan kankalin (Primula vulgaris Huds.) európai léptékű filogeográfiája, különös tekintettel a Kárpát-medencére Laczkó Levente Témavezető: Sramkó Gábor posztdoktori kutató
RészletesebbenTartalom. Ember, növény, állat. Elõszó / 15. Flóra, fauna, vegetáció a Kárpát-medencében. Történet, elterjedés, egyediség / 19.
Tartalom Ember, növény, állat. Elõszó / 15 Flóra, fauna, vegetáció a Kárpát-medencében. Történet, elterjedés, egyediség / 19 Bevezetés / 19 Vegetációnk története az utolsó jégkorszaktól / 23 Magyarország
RészletesebbenHogyan lehet Európa degradált élőhelyeinek 15%-át restaurálni?
Hogyan lehet Európa degradált élőhelyeinek 15%-át restaurálni? Török Katalin MTBK, 2014. nov. 20. Az EU biodiverzitási stratégiája 2020-ig 2. CÉL: Az ökoszisztémák és az általuk biztosított szolgáltatások
RészletesebbenA Felügyel tapasztalatainak összefoglalásasa
A Felügyel gyelőségellenőrzési tapasztalatainak összefoglalásasa Pados RóbertR Hulladékgazd kgazdálkodási osztályvezet lyvezető Szombathely, 2015. február r 12. Célkit lkitűzéseink A Felügyel gyelőség
RészletesebbenA KÖZÖSSÉGI JELENTŐSÉGŰ ERDŐS ÉLŐHELYTÍPUSOK FENNTARTÁSÁNAK KÉRDÉSEI
Dr. Szmorad Ferenc erdőmérnök, természetvédelmi szakértői tevékenységet végző egyéni vállalkozó A KÖZÖSSÉGI JELENTŐSÉGŰ ERDŐS ÉLŐHELYTÍPUSOK FENNTARTÁSÁNAK KÉRDÉSEI ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA 2017. MÁRCIUS 21-22.
RészletesebbenA BOMBINA BOMBINA ÉS BOMBINA VARIEGATA MORFOLÓGIAI ÉS TÉZISEK VÖRÖS JUDIT
A BOMBINA BOMBINA ÉS BOMBINA VARIEGATA MORFOLÓGIAI ÉS GENETIKAI VIZSGÁLATA MAGYARORSZÁGON, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL FILOGEOGRÁFIÁJUKRA ÉS A KÉT FAJ ÁLTAL ALKOTOTT HIBRIDZÓNÁKRA TÉZISEK VÖRÖS JUDIT EÖTVÖS LORÁND
Részletesebbenhazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály
A biodiverzitás-védelem szempontjai a hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály "Countdown 2010 és ami utána következik. Az IUCN (Természetvédelmi
RészletesebbenTermészetes szelekció és adaptáció
Természetes szelekció és adaptáció Amiről szó lesz öröklődő és variábilis fenotípus természetes szelekció adaptáció evolúció 2. Természetes szelekció Miért fontos a természetes szelekció (TSZ)? 1. C.R.
RészletesebbenCurriculum vitae. DE, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány és Környezetgazdálkodási. Kar, Természetvédelmi mérnöki Msc, I.
Curriculum vitae Név: Radócz Szilvia Születési hely, idő: Debrecen, 1988.08.15. Elérhetőség: Egyetem: radoczszilvia88@gmail.com DE, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány és Környezetgazdálkodási Kar, Természetvédelmi
RészletesebbenIDEGENHONOS INVÁZIÓS FAJOK ELLENI FELLÉPÉS ÉS SZABÁLYOZÁSUK SZAKMAI NAP
Bokor Veronika, Marczin Örs Természetmegőrzési Főosztály IDEGENHONOS INVÁZIÓS FAJOK ELLENI FELLÉPÉS ÉS SZABÁLYOZÁSUK SZAKMAI NAP Földművelésügyi Minisztérium 2017. január 25. ---------------------------------------------------------------------------------
Részletesebben15. cél A szárazföldi ökoszisztémák védelme
15. cél A szárazföldi ökoszisztémák védelme Kovács Eszter "A hazai fenntartható fejlődés vezérfonala az ENSZ 17 fenntarthatósági célja tükrében Keszthely, 2017.05.19-20 Európai helyzet (1) Adottságok:
RészletesebbenAz állami természetvédelem feladatai A Svájci-Magyar Együttműködési Program által támogatott projektek vonatkozásában
Az állami természetvédelem feladatai A Svájci-Magyar Együttműködési Program által támogatott projektek vonatkozásában FM Természetmegőrzési Főosztály Fenntartható természetvédelem a magyarországi Natura
RészletesebbenSzikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n
Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Boros Emil Ökológia és természetvédelem: alkalmazott kutatások szerepe a gyakorlatban. FM: 2015. július 8. 1 http://www.hortobagyte.hu
RészletesebbenDiverzitás és stabilitás. Mi a biodiverzitás?
Diverzitás és stabilitás Szemethy László, Phd egyetemi docens SZIE VMI Szemethy.Laszlo@MKK.SZIE.hu Mi a biodiverzitás? a sokféleség sokfélesége (JNP) tudományos paradigma (tudományterület is) a diverzitás
RészletesebbenAz prét t TT. Hanság g Nemzeti Park Igazgatóság
Az Ebergıci láprl prét t TT védetté nyilvánítása Takács GáborG Fertı-Hans Hanság g Nemzeti Park Igazgatóság Védetté nyilvánítási eljárás ismertetése se Jogszabályi hátth ttér A természet védelmv delmérıl
RészletesebbenKonzervációbiológia 2. előadás. A biológiai sokféleség
Konzervációbiológia 2. előadás A biológiai sokféleség A biodiverzitás irodalma www. scopus.com A biológiai sokféleség ENSZ Egyezmény a biológiai sokféleségről: Bármilyen eredetű élőlények közötti változatosság,
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 4077 0.2.2 Species name Dianthus plumarius ssp. regis-stephani 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name szent István szegfű 1. National Level 1.1
RészletesebbenA PESZÉRI-ERDŐ, A KISKUNSÁG ÉKKÖVE
A PESZÉRI-ERDŐ, A KISKUNSÁG ÉKKÖVE AZ OAKEYLIFE PROJEKT BEMUTATÁSA KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. Dr. Bárány Gábor erdőgazdálkodási osztályvezető, projektmenedzser KASZÓ-LIFE - Víz az Erdőkben
RészletesebbenANNEX 2. OF DECREE N O 110/2003. (X.21.) FVM, ON THE FOREST REPRODUCTIVE MATERIALS
ANNEX. OF DECREE N O 0/00. (X..) FVM, ON THE FOREST REPRODUCTIVE MATERIALS DELINEATION OF THE FOR TREE SPECIES REFERRED TO IN ANNEX In case of species not listed in Annexes A, B or C, the entire area of
RészletesebbenVáltozó földrajzi elterjedésű gazdafajok, változó parazitafaunák. Rózsa Lajos és Vas Zoltán 2015, Budapest MPT 50
Változó földrajzi elterjedésű gazdafajok, változó parazitafaunák Rózsa Lajos és Vas Zoltán 2015, Budapest MPT 50 Klímaváltozás Klímaváltozás area-eltolódások (6,1 km/évtized) Parmesan C, Yohe G 2003. A
Részletesebbensségi marketing hiánya és s annak vonzatai a hazai ágazatban
A közössk sségi marketing hiánya és s annak vonzatai a hazai halászati ágazatban Egyedül l nem megy, egyedül l nem megy! Sebestyén n Attila kereskedelmi igazgató Hortobágyi Halgazdaság g Zrt. Szarvas,
RészletesebbenTurizmuson túl: az élővilág meghatározó szerepe az életminőségben. Török Katalin MTA Ökológiai Kutatóközpont
Turizmuson túl: az élővilág meghatározó szerepe az életminőségben Török Katalin MTA Ökológiai Kutatóközpont Csak rekreáció, nyaralás, tanulás? Közbeszédben: Élővilág: mint érdekesség, kiállítási tárgy
RészletesebbenMennyire határozza meg az erdők faállománya az erdei élővilágot? Ódor Péter MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete
Mennyire határozza meg az erdők faállománya az erdei élővilágot? Ódor Péter MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete Szent László Gimnázium Természettudományos Önképzőkör 2011. november 17. Ökológiai
RészletesebbenTermészetvédelem. Természetvédelmi értékcsoportok 2. A vadon élő állatfajok és állattársulások védelme
Természetvédelem Természetvédelmi értékcsoportok 2. A vadon élő állatfajok és állattársulások védelme Magyarország állatvilága - Magyarországon kb. 32 000 állatfaj ismert - Vélhetően a teljes faunát 40-42
RészletesebbenMiért kell az erdők természetességével foglalkozni?
Miért kell az erdők természetességével foglalkozni? Standovár Tibor Eötvös Loránd Tudományegyetem Növényrendszertani és Ökológiai Tanszék Előadás tartalma I. Miért kell foglalkozni a természetesség mérésével?
RészletesebbenBiodiversity is life Biodiversity is our life
Biodiversity is life Biodiversity is our life The worst thing that can happen during the 1980s is not energy depletion, economic collapse, limited nuclear war, or conquest by a totalitarian government.
RészletesebbenFö ldrajzi anal ó gia alkalmazása kl ímaszcen. ári. és ért. és ében. ékel. KR KÉPZÉS 2008. november 27 28
Fö ldrajzi anal ó gia alkalmazása kl ímaszcen ári ó k elemzés ében és ért ékel és ében KR KÉPZÉS 2008. november 27 28 Horváth Levente levente.horvath@uni corvinus.hu Klímav maváltoz ltozás John Tyndall
RészletesebbenEurópai kapcsolat? Az aranysakál genetikai struktúrája és terjeszkedése Európában és a Kaukázusban
Európai kapcsolat? Az aranysakál genetikai struktúrája és terjeszkedése Európában és a Kaukázusban Heltai Miklós és Szabó László Szent István Egyetem, Vadvilág Megőrzési Intézet Bevezetés Az aranysakál
RészletesebbenFelemáslábú rákok (Amphipoda; Crustacea) globális diverzitása kontinentális vizekben. Készítette: Reitzi Bernadett Pécs 2014
Felemáslábú rákok (Amphipoda; Crustacea) globális diverzitása kontinentális vizekben Készítette: Reitzi Bernadett Pécs 2014 Rendszertani besorolás: Regnum: Animalia Phylum: Arthropoda Subphylum: Crustacea
RészletesebbenA vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági
A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági mintaterületeken Varga Ádám Szabó Mária ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék V. Magyar Tájökológiai Konferencia, Sopron,
RészletesebbenVíztest kód. Duna-Tisza közi hátság - Duna-vízgyőjtı déli rész. Duna-Tisza közi hátság - Tisza-vízgyőjtı déli rész
Víztest Duna-Tisza köze Nyírség Alföldi hordalékkúpok Dunántúli dombvidék és Dunántúli Középhegység peremvidék Dunántúl Ny-i rész p.1.14.1 p.1.15.1 p.2.10.1 p.2.11.1 p.2.16.1 p.2.3.1 p.2.4.1 p.2.6.1 p.2.8.1
RészletesebbenKonzerváci 1. előad. Mi a természetv. szetvédelmi
Konzerváci cióbiológia 1. előad adás biológia tárgyköre re és s feladata Mi a természetv biológia? -kihalások korát éljük - természeti katasztrófához hasonló kihalások A kihalások nagy részr széért az
RészletesebbenA természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban
A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább
RészletesebbenKözösségi jelentőségű lepkefajok kutatása az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén
Közösségi jelentőségű lepkefajok kutatása az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén II. Országos Lepkésztalálkozó Huber Attila, Visnyovszky Tamás Aggteleki NPI Az Aggteleki Nemzeti Park
RészletesebbenSzakmai jelentés Az Ophrys fuciflora komplex filogeográfiai vizsgálata című, K69224 számú OTKA pályázathoz
Szakmai jelentés Az Ophrys fuciflora komplex filogeográfiai vizsgálata című, K69224 számú OTKA pályázathoz A finanszírozás kezdetének csúszása miatt a vizsgálatokat is némi csúszással kezdtük meg. 2007.
RészletesebbenA LIFE Környezetvédelem alprogram évi hagyományos projektekre vonatkozó felhívása a Természet és Biodiverzitás témakörben
A LIFE Környezetvédelem alprogram 2017. évi hagyományos projektekre vonatkozó felhívása a Természet és Biodiverzitás témakörben Bokor Veronika Természetmegőrzési Főosztály III. Természetvédelmi tréning,
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1357 0.2.2 Species name Martes martes 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name nyuszt 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution Map Yes 1.1.1a
RészletesebbenAz éghajlati övezetesség
Az éghajlati övezetesség Földrajzi övezetek Forró övezet Mérsékelt övezet Hideg övezet Egyenlítői öv Átmeneti öv Térítői öv Trópusi monszun vidék Meleg mérsékelt öv Valódi mérsékelt öv Hideg mérsékelt
RészletesebbenMakroelem-eloszlás vizsgálata vizes élőhely ökotópjaiban
Makroelem-eloszlás vizsgálata vizes élőhely ökotópjaiban Horváth-Szabó Kata Környezettudományi Doktori Iskola II. évfolyam Témavezető: Szalai Zoltán Téma Réti talaj vizsgálata Feltételezés: a talaj biotikus
RészletesebbenTermészetvédelmi biológia
Természetvédelmi biológia 1. A természetvédelmi biológia meghatározása, a biológiai sokféleség értelmezése A természetvédelmi biológia (konzervációbiológia) fı céljai 1. Az emberi tevékenység fajok populációra,
RészletesebbenPopulációgenetikai. alapok
Populációgenetikai alapok Populáció = egyedek egy adott csoportja Az egyedek eltérnek egymástól morfológiailag, de viselkedésüket tekintve is = genetikai különbségek Fenotípus = külső jellegek morfológia,
RészletesebbenROMÁNIA TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEI ÉS FENNTARTÁSUK KEZELÉSI MÓDSZEREI
Bartók Katalin ROMÁNIA TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEI ÉS FENNTARTÁSUK KEZELÉSI MÓDSZEREI Ábel Kiadó Kolozsvár, 2012 BCU Cluj-Napoca n EDIU201200123 A könyv megjelenését a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatta
RészletesebbenKonzervációbiológia 4. előadás. A biológiai sokféleség
Konzervációbiológia 4. előadás A biológiai sokféleség A biodiverzitás irodalma www. scopus.com A biológiai sokféleség ENSZ Egyezmény a biológiai sokféleségről: Bármilyen eredetű élőlények közötti változatosság,
RészletesebbenNatura 2000 célok megvalósítása erdőterületeken
Király Gergely Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Kar Natura 2000 célok megvalósítása erdőterületeken ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA 2017. MÁRCIUS 21-22. SOPRON, MAGYARORSZÁG A Natura 2000 hálózat kijelölésnek szempontjai
RészletesebbenFertőző betegségek járványtana. dr. Gyuranecz Miklós MTA ATK Állatorvos-tudományi Intézet
Fertőző betegségek járványtana dr. Gyuranecz Miklós MTA ATK Állatorvos-tudományi Intézet Fogalmak Fertőző betegség: olyan betegség, melyet specifikus fertőző ágens vagy annak terméke hoz létre. Ezek közvetlenül
RészletesebbenA biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján
A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján Kovács Eszter, Bela Györgyi Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet, Szent István Egyetem, Gödöllő,
RészletesebbenA természetes vegetáció típusok megismerése hasonló egy film, könyv vagy színházi előadás megértéséhez
A természetes vegetáció típusok megismerése hasonló egy film, könyv vagy színházi előadás megértéséhez Helyszín kor történet, üzenet társadalmi viszonyok, szereplők, szereplők közötti viszonyok, előfordulás,
RészletesebbenAz Állatökológia tárgya
Információk Szentesi Árpád, egyetemi docens 1. Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék 7.727. sz. szoba 8758. sz. tel. mellék e-mail: szentesi@elte.hu 2. MTA Növényvédelmi Kutatóintézete Állattani Osztály
RészletesebbenBEOSZTÁSA SA ÉS RENDSZERE
A TÁJ T BEOSZTÁSA SA ÉS RENDSZERE Tudomány nyágak szerinti beosztás eltérések!!! Természetf szetföldrajz Növényföldrajz Talajtan Vízrajz Meteorológia Agroökol kológia Erdőgazd gazdálkodás Általános területi
RészletesebbenA Natura 2000 Kilátásai
Élő Erdő Konferencia Soproni Egyetem 2017 március 21 22 A Natura 2000 Kilátásai Ifj. Rakonczay Zoltán Francois Kremer Európai Bizottság Környezetvédelmi főigazgatóság Vázlat Áttekintés a Natura 2000 állapotáról
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 2633 0.2.2 Species name Mustela eversmanii 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name molnárgörény 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution
RészletesebbenREGIONS DE PROVENANCE
ANNEXE. DU DECRET N O 0/00 (X..) SUR LES MATERIELS FORESTIERS DE REPRODUCTION Délimitation des principales régions de provenance des espèces de l annexe I Pour les espèces non mentionnées dans les annexes
RészletesebbenA folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető
Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás
RészletesebbenAz ökológia alapjai. Dinamikus állatföldrajz. Az egyedek tér-időbeli eloszlása, szétterjedés ökológiája
Az ökológia alapjai Dinamikus állatföldrajz. Az egyedek tér-időbeli eloszlása, szétterjedés ökológiája Állatföldrajz Tárgya: a fajok elterjedése, ennek folyamatai ill. okai Néhány alapfogalom Fauna: valamely
RészletesebbenA Kárpátok az alpesi biogeográfiai régió szerves része... Sárga tárnics Gentiana lutea
Vándorok a keresztúton: fajok, fajképzıdés, biodiverzitás a Kárpátokban Ujvárosi Lujza Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Biológia és Földtan Kar, Taxonómia és Ökológia tanszék E-mail: lujza1@yahoo.co.uk Erdélyi
RészletesebbenA metabolikus szindróma epidemiológiája a felnőtt magyar lakosság körében
DEBRECENI EGYETEM ORVOS- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI CENTRUM NÉPEGÉSZSÉGÜGYI KAR A metabolikus szindróma epidemiológiája a felnőtt magyar lakosság körében HMAP munkaértekezletek 2009 A METABOLIKUS SZINDRÓMA EPIDEMIOLÓGI
RészletesebbenMadártollak elemtartalmának analízise Az eredmények ökológiai alkalmazásának lehetőségei
Madártollak elemtartalmának analízise Az eredmények ökológiai alkalmazásának lehetőségei Kolozsvári Katalin Környezettudomány szakos hallgató Témavezető: Dr. Török János Az előadás vázlata Bevezetés A
RészletesebbenKérdések, problémák, válaszok (?) ERDŐ. -gazdálkodás. Nagy Gábor. területi osztályvezető
Kérdések, problémák, válaszok (?) ERDŐ -gazdálkodás Nagy Gábor területi osztályvezető Mi is az erdő? Olyan szárazföldi környezeti rendszer, amelyben egymásra is tartós hatást gyakorló fák, cserjék, egyéb
RészletesebbenSzárazföldi természetes ökoszisztémák és a szárazodás
Szárazföldi természetes ökoszisztémák és a szárazodás Török Katalin, Kröel-Dulay György, Rédei Tamás, Czúcz Bálint MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete 2009. október 7. Aszály és szárazodás Magyarországon
RészletesebbenA folyamatos erdőborítás kialakítását szolgáló ökológiai és konverzációbiológiai kutatások
A folyamatos erdőborítás kialakítását szolgáló ökológiai és konverzációbiológiai kutatások Standovár Tibor ELTE Növényrendszertani Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszék Sopron, 2013. február 20. Pro
RészletesebbenA NATURA 2000 TERÜLETEKEN ELKÖVETETT JOGSÉRTÉSEK ELLENI ÜGYÉSZI FELLÉPÉS LEHETŐSÉGEI
A NATURA 2000 TERÜLETEKEN ELKÖVETETT JOGSÉRTÉSEK ELLENI ÜGYÉSZI FELLÉPÉS LEHETŐSÉGEI MAGYAR IGAZSÁGÜGYI AKADÉMIA BUDAPEST 2019. MÁRCIUS 28. Készítette: Dr. Kovács Attila Tvt. 60. AZ ÜGYÉSZ SZEREPE A TERMÉSZETVÉDELEMBEN
RészletesebbenLIFE Természet és biodiverzitás hagyományos pályázatok várható ütemezése, prioritások
LIFE Természet és biodiverzitás hagyományos pályázatok várható ütemezése, prioritások Bokor Veronika Természetmegőrzési Főosztály II. LIFE Természetvédelmi Tréning, 2017. március 23. Pályázati felhívás,
RészletesebbenRadionuklidok, mint természetes nyomjelzők a termálkarszt-rendszerekben: tapasztalatok a Budaiés a Bükki-termálkarszton
XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről, 2014. április 2-3, Siófok Radionuklidok, mint természetes nyomjelzők a termálkarszt-rendszerekben: tapasztalatok a Budaiés a Bükki-termálkarszton Erőss Anita,
RészletesebbenMolekuláris biológiai módszerek alkalmazása a maláriát okozó paraziták elterjedésének és prevalenciájának vizsgálatában
TÉMA ÉRTÉKELÉS TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0003 (minden téma külön lapra) 2010. június 1. 2012. május 31. 1. Az elemi téma megnevezése Molekuláris biológiai módszerek alkalmazása a maláriát okozó paraziták
RészletesebbenA LIFE és LIFE+ program Magyarországon, a természetvédelem területén. A LIFE+ program jövője
A LIFE és LIFE+ program Magyarországon, a természetvédelem területén A LIFE+ program jövője Sashalmi Éva VM Természetmegőrzési Főosztály 2012. május 17. 1. LIFE+ Természet és Biodiverzitás 2. A természetvédelmi
RészletesebbenGyertyános - kocsánytalan tölgyesek
Előfordulás: Hegy és dombvidékeken kb. 400 600 m tszf. magasságban zonális, alacsonyabb térszineken is előfordul zárt völgyaljakban, északi lejtőkön Termőhely: Hűvös, párás mikroklíma, üde talajok, optimálisan
RészletesebbenMELLÉKLET. a következőhöz: A BIZOTTSÁG (EU) /... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.4.30. C(2018) 2526 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A BIZOTTSÁG (EU) /... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek
RészletesebbenÖKOSZISZTÉMA SZOLGÁLTATÁSOK ÉRTÉKELÉSE TELEPÜLÉSI ZÖLDFELÜLETEKEN
KEHOP-4.3.0-15-2016-00001 A közösségi jelentőségű természeti értékek hosszú távú megőrzését és fejlesztését, valamint az EU Biológiai Stratégia 2020 célkitűzéseinek hazai megvalósítását megalapozó stratégiai
RészletesebbenTárgyszavak: városökológia; növényvédelem; ózon.
A TERMÉSZETES ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME 6.5 6.2 Urbanizációs hatások a fák fejlődésére New York környékén Tárgyszavak: városökológia; növényvédelem; ózon. Világszerte egyre gyorsul az urbanizáció, amely
Részletesebbenmint forrás Hálózati munka Pataki Éva
A szociális hálóh mint erőforr forrás Hálózati munka Pataki Éva A képzk pzés s az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg. Teoretikus hátterekh Szociálökol kológiai elv (Germain( Germain/Gitterman):
RészletesebbenXXXVII. Halászati Tudományos Tanácskozás. Adatok a kárókatona állományviszonyairól és táplálkozásáról a Hortobágyi Halgazdaság Zrt.
DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- és GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYOK CENTRUMA MEZŐGAZDASÁG- ÉLELMISZERTUDOMÁNYI és KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI KAR TERMÉSZETVÉDELMI ÁLLATTANI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI TANSZÉK Tanszékvezető: Dr. habil
Részletesebben4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba
4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK Dr. Varga Csaba Talajképző tényezők 1. Növényzet, állatvilág 3. Éghajlat 5. Domborzat 7. Talajképző kőzet 9. Talaj kora 11. Emberi tevékenység 1. Természetes növényzet és állatvilág
RészletesebbenAz evolúció folyamatos változások olyan sorozata, melynek során bizonyos populációk öröklődő jellegei nemzedékről nemzedékre változnak.
Evolúció Az evolúció folyamatos változások olyan sorozata, melynek során bizonyos populációk öröklődő jellegei nemzedékről nemzedékre változnak. Latin eredetű szó, jelentése: kibontakozás Időben egymást
RészletesebbenA Leuce szekcióba tartozó hazai nyárak dunántúli természetes eredetű állományainak populációgenetikai vizsgálata
Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Doktori (PhD) értekezés tézisei A Leuce szekcióba tartozó hazai nyárak dunántúli természetes eredetű állományainak populációgenetikai vizsgálata Benke Attila
RészletesebbenNatura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )
Natura 2000 erdőterületek finanszírozása (2014 2020). Általános cél az uniós természetvédelmi irányelvek maradéktalan végrehajtása (EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020, 1. Cél) érdekében a fajok és
RészletesebbenÁllatföldrajz. Természetvédelmi mérnök BSc szak III. évf. levelező tagozat 2009/10 1. félév. A szétterjedés A megtelepedés
Állatföldrajz Természetvédelmi mérnök BSc szak III. évf. levelező tagozat 2009/10 1. félév A szétterjedés A megtelepedés Szétterjedés (diszperzál) 1. passzív szétterjedés anemochor (szigetek, ökörnyál)
RészletesebbenA FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI GLOBÁLIS ÉS KONTINENTÁLIS SZINTEN, A FÖLDRAJZTUDOMÁNY SZEMSZÖGÉBŐL A
A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI GLOBÁLIS ÉS KONTINENTÁLIS SZINTEN, A FÖLDRAJZTUDOMÁNY SZEMSZÖGÉBŐL A társadalom és a földi rendszer kapcsolata Kerényi Attila 1 Az elmúlt 3,5 milliárd évben
RészletesebbenA LIFE Környezetvédelem alprogram évi hagyományos projektekre vonatkozó felhívása a Természet és Biodiverzitás témakörben
A LIFE Környezetvédelem alprogram 2017. évi hagyományos projektekre vonatkozó felhívása a Természet és Biodiverzitás témakörben Bokor Veronika Természetmegőrzési Főosztály LIFE Információs Nap, 2017. június
RészletesebbenÖkológiai földhasználat
Ökológiai földhasználat Ökológia Az ökológia élőlények és a környezetük közötti kapcsolatot vizsgálja A kapcsolat színtere háromdimenziós környezeti rendszer: ökoszisztéma Ökoszisztéma: a biotóp (élethely)
RészletesebbenTermészetvédelem. 3. gyakorlat: A biodiverzitást veszélyeztető tényezők 1. Kihalás és kihalással veszélyeztetettség
Természetvédelem 3. gyakorlat: A biodiverzitást veszélyeztető tényezők 1. Kihalás és kihalással veszélyeztetettség Amiről a mai gyakorlaton szó lesz: Kihalások Kihalással veszélyeztetettség A biodiverzitást
RészletesebbenA természeti. sba zatkezelési. Scheer Márta WWF-ÁIE tájékoztató március 27. Budapest
A természeti értékek számításba sba vétele az árvízi kockázatkezel zatkezelési térképek készk szítése se során Scheer Márta WWF-ÁIE tájékoztató 2014. március 27. Budapest Az értékelés s lépéseil Mit tekintünk
RészletesebbenA közterület, mint élettér
A közterület, mint élettér Városökológiai esettanulmányok és konklúziók Tóth Mária PhD biológus, főmuzeológus Magyar Természettudományi Múzeum, Állattár Az urbanizálódó fauna (Urban wildlife) Jellegzetességek:
RészletesebbenA humán mitokondriális genom: Evolúció, mutációk, polimorfizmusok, populációs vonatkozások. Egyed Balázs ELTE Genetikai Tanszék
A humán mitokondriális genom: Evolúció, mutációk, polimorfizmusok, populációs vonatkozások Egyed Balázs ELTE Genetikai Tanszék Endoszimbiotikus gén-transzfer (Timmis et al., 2004, Nat Rev Gen) Endoszimbiotikus
RészletesebbenMagyarország éghajlata
Magyarország éghajlata Éghajlatunk általános jellemzése 1. Földrajzi helyzet Meleg mérsékelt szárazföldi éghajlati övben helyezkedik el a nyugati szelek övezetében Kárpát-medencében jelentős a medence
RészletesebbenA talajvízszint csökkenés és annak hosszú távú hatásai a tájban
A talajvízszint csökkenés és annak hosszú távú hatásai a tájban Rakonczai János SZTE Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék J.Rakonczai@geo.u-szeged.hu wahastrat.vizugy.hu A Duna-Tisza közi talajvíz-csökkenés
RészletesebbenA civil mozgalmak szerepe a biodiverzitás-védelmében BirdLife/MME biodiverzitás védelmi stratégiája különös tekintettel az erdőkre
A madárbarát Magyarországért! A civil mozgalmak szerepe a biodiverzitás-védelmében BirdLife/MME biodiverzitás védelmi stratégiája különös tekintettel az erdőkre Halmos Gergő Erdőfórum Kőszeg 2010 december
RészletesebbenAz új kétlépcsős pályázatbenyújtási rendszer tapasztalatai
Az új kétlépcsős pályázatbenyújtási rendszer tapasztalatai Bokor Veronika, Novák Judit Agrárminisztérium 2018. november 28. Kétlépcsős pályázatbenyújtási eljárás bevezetése 2018-tól a Környezetvédelem
RészletesebbenA nagyvadállom hatása Magyarország llományaira
A nagyvadállom llomány károsk rosításának hatása Magyarország erdőállom llományaira Kiemelten az erdősítési si korú állományokra 2009.10.27. Az erdészeti elsőfok fokú hatóság g informáci ciói i a vadkáros
Részletesebben2009. szeptember 24.,, Biharugra. Schmidt András KvVM Természetvédelmi Szakállamtikárság
Szakmai rendezvény ny az extenzív v halastavi gazdálkod lkodásról és s a kárókatonáról 2009. szeptember 24.,, Biharugra A kárókatona k katona probléma Magyarországon gon és s az Európai Unióban Schmidt
Részletesebbenció Innováci ció kontra renováci Dr Litter Adrienn
Innováci ció kontra renováci ció Dr Litter Adrienn Környezettudatos magatartásra nevelő témahét Olyan lesz a világ, amilyenné te teszed ( Légy te is ÖKO-llégista! gista! ) TÁMOP 3.1.4 TÁMOP 3.1.7 TÁMOP
RészletesebbenKorszerű interregionális kapcsolatok a Közép - Duna Nemzetközi Régióban Vajdaság esélyei
Korszerű interregionális kapcsolatok a Közép - Duna Nemzetközi Régióban Vajdaság esélyei Stojic-Karanovic Edit Regionális fejlődés a Kárpát-medencében és az Európai Unió transz-regionális politikája Konferencia
RészletesebbenIzotóphidrológiai módszerek alkalmazása a Kútfő projektben
Izotóphidrológiai módszerek alkalmazása a Kútfő projektben Deák József 1, Szűcs Péter 2, Lénárt László 2, Székely Ferenc 3, Kompár László 2, Palcsu László 4, Fejes Zoltán 2 1 GWIS Kft., 8200. Veszprém,
RészletesebbenA hazai biodiverzitás védelem. Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium
A hazai biodiverzitás védelem új szempontjai Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium 2010-s célok 2002. Johannesburg (110 államfő)-földi méretekben csökkenteni a biológiai sokféleség pusztulásának
RészletesebbenTermészetvédelmi biológia
Természetvédelmi biológia 8. Populáció- és fajszintő védelem: a kis populációk problémái. A populációvédelem elméleti és gyakorlati alapjai. A kis populációk problémái A populáció definíciója: azonos élıhelyen
RészletesebbenNagyvadas élőhelygazdálkodás és takarmányozás Vadgazdálkodási igazgatási szakirányú szak
Nagyvadas élőhelygazdálkodás és takarmányozás Vadgazdálkodási igazgatási szakirányú szak Élőhely-kezelés, vadhatás, vadkár. Dr. Katona Krisztián Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet Ábra: Katona
RészletesebbenPannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett
Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett Cserhalmi Dóra (környezettudomány szak) Témavezető: Balogh János (MTA-SZIE, Növényökológiai Kutatócsoport) Külső konzulens: Prof.
Részletesebben