Onkológiai sugárterápiás eszköz beruházás-gazdaságossági terve megyei kórház számára

Átírás

1 Onkológiai sugárterápiás eszköz beruházás-gazdaságossági terve megyei kórház számára 1. Alapvető megfontolások A feladat megfogalmazásából kiderül, hogy egy megyei intézményről van szó, amely nem országos feladatokat lát el, ugyanakkor a fejlesztés segítségével esetleg regionális feladatok ellátására is alkalmassá válhat. Kiderül az is, hogy a kórház vezetése Európai Uniós források igénybe vételét tervezi, ehhez célszerű az Európai Unió metodológiáját is figyelembe venni. Ennek forrása lehet a Guide to cost-benefit analysis of investment projects. Structural Funds, Cohesion Fund and Instrument for Pre-Accession című Európai Uniós útmutató fejezete, mint ahogy részben ebben a dolgozatban is. Az útmutató segítségével könnyen összeegyeztethetők, kialakíthatók a projekt céljai úgy, hogy azok belesimuljanak az Európai Unió egészségügyi céljaiba. A feladatkiírásból kikövetkeztethető, hogy az elemzés elvégzése során két szempont (intézményi menedzsment és beruházási közfinanszírozó) ötvözésére van szükség. Fontos előre leszögezni, hogy az ilyen típusú projektek felőli döntéskor a stratégiai tervezhetőség és a projekt pénzügyi megtérülése mellett figyelembe kell venni a társadalmi szinten megmentett életéveket és az életminőség-változást is. A fent említett útmutató szerint ennek legegyszerűbb módja, ha QALYnyereségként számszerűsítjük az egészségnyereséget. Ha ezt nem tennénk meg, és pusztán a tényleges pénzügyi mutatókkal jellemeznénk a projekt nyereségességét, a racionális beruházás az onkológiában a nagy értékű terápiák (ilyen a sugárterápia is) megvonása, és az onkológiai centrumok bezárása lenne (Lukovics, 2010). Mivel itt a megrendelő egy megyei kórház menedzsmentje, ez fokozottan igaz lenne, de ebben az esetben tekintettel kell lennünk arra, hogy az intézmény Európai Uniós forrásokra pályázna. Így az elemzés nézőpontja végső soron a beruházás közfinanszírozója lesz (az intézményi lehetőségek figyelembe vételével), ezért meg kell vizsgálni, hogy a beruházás ágazatpolitikai szempontból indokolható-e, továbbá információkat kell szolgáltatni az eljárás társadalmi megtérülésére, fenntarthatóságára. Külön figyelmet igényel, hogy az ágazatpolitikai koncepcióval való egyeztetést nem csak országos, hanem uniós szinten is el kell végezni, valamint, hogy a fenntarthatóság vizsgálatánál javasolt intézményi szempontokat követni. 1

2 2. A döntéshozatalban figyelembe venni kívánt indikátorok, szempontok A beruházás gazdaságossága felőli döntéskor első lépésben érdemes tisztázni, hogy a beruházás ágazatpolitikai szempontból indokolható-e. Ennek forrásai lehetnek az ágazatpolitikai fejlesztési koncepcionális anyagok, ezek közül a Semmelweis-terv tűnik ma irányadónak, melynek ágazati stratégiai céljai közül a 26. alpontja egyértelműen definiálja az onkológia kiemelt szerepét (lásd a keretes szövegrészt). Emellett természetesen figyelembe kell venni az intézmény saját fejlesztéspolitikai koncepcióját, és el kell dönteni, hogy a tervezett sugárterápiás eszköz beszerzése beleillik-e a koncepcióba. A döntés meghozatalakor tekintettel kell lenni az olyan célokra is, amelyek eléréséhez a projekt származékosan is hozzájárulhat. Ilyen lehet például az egészségturizmusban való részvétel, profilbővítés, oktatás, fix költségek csökkentése (ha nem kell új épület ), vagy a volumennövelés. A menedzsment számára a következő megválaszolandó kérdés a beruházás megtérülésének vizsgálata. Amikor megtérülésről beszélünk, fontos tisztázni, hogy nemcsak az a kérdés, hogy a projekt 20 év alatt nyereségessé válik-e, hanem az is, hogy 5 éven belül bedől-e a beruházást lebonyolító vagy működtető intézmény. Annak eldöntésére, hogy a projektet megvalósítsuk-e, több mutató együttes figyelembe vétele szükséges. Ilyen elvárható mutató a viszonylag rövid megtérülési idő, a kellően nagy haszon-költség arány, a pozitív nettó jelenérték, valamint az, hogy a belső megtérülési ráta magasabb legyen, mint az elvárt hozam (mindezek egy piaci alapon megvalósítható projekt esetében értelmezhetők a leírt módon, amennyiben támogatásszerzésben gondolkodunk, más helyzet áll fent, lásd később). A beruházás gazdaságosságára vonatkozó kérdés megválaszolására alkalmas lehet még a fejlesztési különbözet módszer, mely során a jövőbeli pénzáramlások értékéből és hasznából kivonjuk a jelenlegi pénzáramlások és hasznok értékét. A módszer lényege, hogy minden költség és nyereség mutató esetében a fejlesztés / nem fejlesztés közötti különbözetet keresem. Ez a módszer sajnos kevésbé fókuszál a jelenlegi állapotokra, alapvetően egy probléma megoldására alkalmas, annak rendszerben elhelyezésére kevésbé. Semmelweis-terv 1.4 pontjának 26. alpontja: Földrajzi-, és szakterületi ellátásfejlesztési programok a területi és szakmai hozzáférési aránytalanságok csökkentésére, a hatékonyság és a minőség javítására: Cél, hogy a programok kiterjedjenek az összes népegészségügyi szempontból jelentős szakterületre, különös tekintettel az egészségmegőrzésre és megelőzésre, az alapellátásra, a sürgősségi ellátásra és a rehabilitációra, valamint a kardiovaszkuláris, onkológiai, pszichiátriai és gyermek-egészségügyi ellátásra. 2

3 A fenntarthatósági számításnál azt a kérdést kell megválaszolnunk a menedzsment számára, hogy az éves fedezettöbbletből finanszírozható-e a beruházásra (és nem a működtetésre) felvett hitelek törlesztő részlete. Amennyiben igen, a projekt fenntarthatónak tekinthető. A fenntarthatóságnál nem szempont a kapott támogatás mértéke, hiszen az abból szerzett haszon nagy része (egészségnyereség) társadalmi szinten realizálódik, nem jelenik meg a fedezettöbbletben, legfeljebb közvetve, több beteg hosszabb távú ellátásával. A beruházás-gazdaságossági számítás elvégzéséhez szükséges komparátor választása, amire véleményem szerint a jelenlegi, standard ellátási rendszer a leginkább alkalmas. Valószínűsíthető, hogy a döntéshozók és más shareholderek ezt a rendszert, annak költségeivel és az elérhető egészségnyereséggel együtt jól ismerik. A komparátor kiválasztása során figyelembe kell venni, hogy milyen más alternatív beruházások állnak rendelkezésre, új infrastruktúrába ruházunk be, vagy egy már meglévőt korszerűsítünk, illetve fontos figyelembe venni a máshonnan érkezett tapasztalatokat (korábbi hasonló beruházások Európában). A beruházás-gazdaságossági indikátorok közül az alábbi mutatókat érdemes kiszámítani és figyelembe venni: Pénzügyi nettó jelenérték (FNPV): = + (1 + ) Ez a mutatószám figyelembe veszi az időtényező szerepét is. C 0 az eredeti befektetés értéke, C t a t-edik időpontban következő pénzáram, r pedig a diszkontráta. A befektetés piaci alapon megvalósítható, ha a végeredményül kapott szám pozitív. A társadalmi célú projektek esetében, ha nem fejezzük ki pénzösszegben a társadalmi hasznokat, ez a kritérium nem feltétlenül teljesül, bemutatása ugyanakkor javasolt. Pénzügyi belső megtérülési ráta (FRR): = + (1 + ) = 0, = Ebben az esetben azt a kamatlábat keressük, ahol a még éppen, hogy nullszaldós a beruházás.. Ha piaci alapon kívánjuk a projektet megvalósítani, akkor az FRR értékének nagyobbnak kell lennie, mint a diszkontráta értéke, ami közvetve az elvárt hasznot jelzi számunkra (mindkét esetben százalékban kifejezve). Társadalmi célú projekteknél ritkán teljesül ez az elvárás a társadalmi hozamok pénzbeli kifejezése nélkül. 3

4 Haszon-költség arány (BCR): = (1 + ) A haszon-költség arány a diszkontált hasznok összege elosztva a diszkontált beruházási költségek összegével. Piaci alapon akkor érdemes egy projektet megvalósítani, ha a BCR értéke nagyobb, mint 1; ez a kritérium is ritkán teljesül társadalmi célú projekteknél (a társadalmi hozamok pénzbeli kifejezése nélkül). A fenntarthatósági számításnál a projektnek az alábbi feltételnek kell megfelelnie: ( ö ö ő é ) > 0 Ezzel az egyenlőtlenséggel azt feltételezzük, hogy a beruházáshoz, vagy az intézményi önrészhez szükséges hitelfelvétel törlesztő részleteit a projekt kitermeli. Az intézmény szempontjából ez tűnik ésszerű feltételezésnek, hiszen a működtetést nem az intézmény finanszírozza, viszont a törlesztő részleteket neki kell kigazdálkodnia. Amennyiben a beruházás a hitel törlesztő részletein felül képes fedezettöbbletet előállítani, érdemes megvizsgálni, hogy a projekt képes lenne-e önmaga megújítására ebben az esetben a fenti egyenlőtlenségben a törlesztő részletek helyett az adott időszakra eső amortizációs többletet kell szerepeltetnünk. Fontos még megjegyezni, az adott időszakra jutó fedezettöbblet és a törlesztő részlet különbségeinek összességében kell pozitívnak lennie ahhoz, hogy a projekt elméletileg fenntartható legyen: ez feltételezi, hogy az intézmény kellő mennyiségű tartalékokkal, likviditással rendelkezik. Ennél azonban gyakorlatiasabb megközelítés, ha a beruházás-gazdaságossági és fenntarthatósági számítás időtávját megvizsgáljuk 5, 10, 15, 20 éves időtávon, és az intézmény likviditásának figyelembe vételével döntünk. A pénzügyi elemzés és a fenntarthatóság vizsgálatát modellezés segítségével lehet elvégezni. A modellfajták közül a költség-haszon modellek a legalkalmasabbak, hiszen ezek a modelltípusok a költségek és hasznok pénzbeli kifejezésére épülnek, és eredményükön alkalmazható a költség-haszon elemzések általános döntési szabálya: ( ) > 0 ahol B 1 és B 2 az alternatívák hasznai és C 1 és C 2 pedig az alternatívák költségei. Az összehasonlítás alapja itt is és később is a két alternatíva közötti különbség. Végezetül pedig szükséges definiálni a sikerkritériumokat az intézményi és a társadalmi szempont szerint: Intézményi nézőpont 4

5 o Átlagos tartózkodási idő csökkenése: a beteg kevesebb erőforrást fogyaszt el az intézmény falain belül o Betegforgalom növekedése: a nagyobb kapacitás miatt elvárt, hogy több beteg vegye igénybe a sugárterápiás kezelést o Egy betegre eső fix költségek csökkentése: a hatékonyabb működés indikátora Társadalmi nézőpont o Kevesebb munkából kiesés: a munkával eltöltött idő növelése o Több QALY előállítása: a megnövekedett élettartamból, és a magasabb életminőségből fakadóan o Pontosabb betegutak: kisebb jóléti veszteség 3. A vizsgálat során használt indikátorok definiálása, a hasznok és szempontok számszerűsítése A vizsgálat során alkalmazandó indikátorokat érdemes egyenként definiálni, majd megadni számszerűsítésük lépéseit, csak így végezhető el megfelelő módon a gazdasági, pénzügyi elemzés. Az alábbi adatokat lehetőleg transzparens, jól érthető módon kell prezentálni az intézmény menedzsmentje felé. 3.1 Epidemiológiai adatok és költség-haszon vonzatai Az epidemiológiai indikátorok definiálásánál két főbb dimenziót érdemes figyelembe venni: Az egyik a halálozás változása, melyet a betegek teljes túlélési idejével, illetve annak változásával lehetne leírni. A teljes túlélési időt a betegség diagnózisától a beteg elhalálozásáig eltelt idő, években kifejezve adná meg. Az így kapott, életévben kifejezett értéket az adott daganatos megbetegedés (alap-) betegség-specifikus életminőséggel súlyozható lenne, így egy QALY-értéket kapnánk, melyet beszorozva a költséghatékonysági küszöbértékkel pénzösszegben kifejezhető lenne a halálozásban elért előny a korábbi terápiához képest. Véleményem szerint a költséghatékonysági küszöbérték ebben az esetben az onkológiai készítmények esetében alkalmazott küszöbérték volna, és nem az egy főre jutó GDP háromszorosa. A másik dimenzió számítása valamivel összetettebb, és betegszintű adatokat igényel. A betegség progressziójában bekövetkező változást kell valamilyen módon megfigyelnünk. A progresszió leírható lenne a daganat stádiumával, ami alapján a stádiumonkénti életminőség segítségével az előző indikátornál említett módszerrel számszerűsíthető lenne az életminőségben 5

6 elért változás. Fontos, hogy itt csak az alap betegség-specifikus életminőséghez képest vett inkrementális életminőséget vegyük figyelembe, hogy elkerüljük a double counting -ot. Felmerülhet a kérdés, hogy miért kell a fenti két dimenziót külön-külön figyelembe venni. Véleményem szerint a magyarázat erre az, hogy a második esetben realizálódik az az extra haszon, amelyet a korszerűbb terápia eredményez azáltal, hogy a beteg nem csak tovább, hanem stádiumonként is jobb életminőségben él. Ennek leírására vagy egy kellően nagy mintán felvett betegség-stádium specifikus hasznosság-mutatóra van szükség. Figyelmet igényel, hogy a fenti két dimenzióból származtatott hasznok társadalmi megtérülésként jelentkeznek, pénzügyi előnnyel a beruházó / működtető számára nem járnak, hiszen a betegek a túlélés növekedésével hosszabb ideig veszik igénybe a terápiát, a működtető számára többletköltséget termelnek. Ugyanakkor ügyelni kell arra is, hogy az új terápiával kezelt betegek termelésből való kiesése várhatóan hogyan alakul. Összefoglalva, képletben, pénzösszegre kifejezve ú é é á h á á ü ö é é 3.2 Betegforgalom és költség-haszon vonzata Itt szükséges definiálni a jelenlegi beavatkozási esetszámot és a jövőben várható esetszámokat, a felfutás figyelembe vételével (azonnal nem fog maximális kapacitás-kihasználtsággal működni a rendszer). A betegforgalom alakulásakor érdemes figyelembe venni, hogy bővül-e az ellátható betegek köre (lásd korábban: BNO kódok), esetleg érdemes-e a finanszírozónál egy új HBCS kód bevezetését kérni az új ellátási formára. Amennyiben nem kerül sor egy új HBCS bevezetésére, akkor érdemes egy terápiás mixet összeállítani, mely tulajdonképpen a sugárterápiával kezelt betegek által igénybe vett szolgáltatások HBCS-pontértékének forgalommal súlyozott átlaga lenne. Mindezek segítségével számszerűsíthető lenne a finanszírozótól várható források mennyisége. A betegforgalom vizsgálatánál figyelembe kell venni a betegutak optimalizálódásából fakadó hasznokat is. Ezek számszerűsítése összetett, hiszen definiálnunk kell, milyen egyéb, köztes állomásokon jelent meg a beteg, mielőtt sugárterápiához jutott volna, majd ezekből egy költségkalapot képezni. Ezek a hasznok ugyancsak társadalmi szinten jelentkeznek, hiszen a frissen diagnosztizált betegek egyből hozzájuthatnak a sugárterápiához, nem kell várólistán várakozniuk, vagy más, korszerűtlenebb ellátásokat igénybe venniük (esetleg kevesebbet utaznak). A gyakorlati számszerűsítéséhez szükség van az új, illetve a korszerűetlenebb ellátások HBCS kódjainak értékére (és az esetszámokra), illetve a várólistán tartás költségeire (és átlagos idejére), illetve annak 6

7 valószínűségére, hogy a betegek téves betegútra kerül. A HBCS-pontértékekből, és az igénybe vett szolgáltatások alakulásából számítható lenne egy terápiás mix, ami lényegében a HBCS-pontérték egy igénybevétellel súlyozott átlaga lenne. A betegforgalom vizsgálatánál érdemes figyelembe venni, hogy az új szervezeti egység milyen térítésköteles szolgáltatásokat tud nyújtani a betegek számára, és várhatóan ezeket milyen mértékben használják majd ki, mekkora többletbevételt remélhet ebből a kórház. Ez a bevétel pénzügyi szinten is jelentkezne. A betegforgalom számszerűsítésénél érdemes figyelembe venni a betegek elégedettségét is. Ennek pénzbeli kifejezése egy kissé nehézkes, a legegyszerűbben talán úgy lehetne megközelíteni a problémát, ha indikátornak egy olyan szolgáltatást választunk, amelyet a beruházás mindenképpen tud teljesíteni. Ilyen lehet például a terápia okozta hasznosság-csökkenés megváltozása, melyet beavatkozásonként elszenved a beteg. Ezután definiálni kell a hasznosság csökkenésének időtartamát, mely kiterjed a sugárterápiás kezelés utáni kórházban, illetve otthon eltöltött időre is. Ezek megkülönböztetése rendkívül fontos, hiszen míg a kórházi tartózkodás ideje direkt egészségügyi költségként jelentkezik, az otthon eltöltött idő már inkább társadalmi költségként vehető figyelembe (termelésből való kiesés). Összefoglalva, képletben, pénzösszegre kifejezve: á á á 1 é é ahol p pontos a pontos betegút elérésének valószínűsége, valamint a téves betegutakra vonatkoztatva: ( 1 á é ú ö é ) Mivel a HBCS-pont értéke elvileg tükrözi az adott szolgáltatás nyújtására fordítandó költségeket, további alábontása (humánerőforrás, gyógyszer) nem szükséges. Az intézményi menedzsment számára ugyanakkor szükséges lehet egy belső költség-gyűjtés a változóköltségek megállapítására, melynek része kell, hogy legyen az orvos munkaideje, az elhasznált felszerelések mennyisége, illetve a felhasznált gyógyszermennyiség. 3.3 Fizikai jellegű adatok és költség-haszon vonzatai A fizikai jellegű adatok összegyűjtésénél le kell írni, hogy változik az intézmény által lefedett ellátási terület. Ha létrejön egy új szervezetei egység, annak fizikai paramétereit is le kell írni (pl. alapterület, stb.. Össze kell gyűjteni azt is, hogyan változik az intézmény alapterülete, az osztályok 7

8 száma és mérete, a definitív ellátást nyújtó szobák mérete, ágyak száma (ezek fenntartása javarészt fix költségként jelentkezne). A betegforgalom alapján, és az így kapott adatokból számíthatóvá válna az egy ágyra jutó (éves, havi, de akár heti vagy napi is) finanszírozási összeg (most és a beruházás megvalósításával). Ez az érték a pénzügyi megtérülés szintjén is jelentkezne. Ha az intézmény célja az egy betegre eső fix költségek csökkentése, úgy először érdemes egy adott időszakra vonatkozó fix költségkalapot készíteni (javasolt az éves időtartam), majd annak nagyságát összevetni az adott időszak alatti betegforgalommal. Az előző pontban említett finanszírozási összeg és fix, valamint a változó költségek különbözete adja az intézmény számára azt a többletet, amiből az intézmény képes lehet a beruházáshoz szükséges hitel törlesztésére. Az ellátási terület változásánál figyelembe kell venni, hogy egy költséges eszköz beszerzésénél érdemes lenne nem csak megyei, hanem regionális feladatokat is elvállalni. Ennek egyezését meg kell vizsgálni az Európai Uniós, az ágazatpolitikai, és az intézményi fejlesztési koncepcióval (méretgazdaságosság, volumennövelés). Képletben összefoglalva: ö é 3.4 Technikai, műszaki adatok és költség-haszon vonzatai Ezen adatok bemutatásánál szükséges kitérni a beszerezni kívánt eszközök árára, kapacitására, szervizigényére, fenntartási költségeire, élettartamára. Itt érdemes figyelembe venni a jobb minőségű ellátás, és a biztonságosabb környezet miatt elkerült kórházi megbetegedéseket, szövődményeket, majd ezt viszonyítani az intézmény jelenlegi vagy beszerzendő eszközparkjának könyv szerinti értékéhez. Ezeknek a nem kívánt eseményeknek a költségeinek leírása elvégezhető az esemény elhárításának HBCS-tételeivel, vagy járóbeteg-pontértékeivel. Ajánlott kitérni az új beruházás kapcsolatára a környezetével (pl. diagnosztikai szervezeti egységek, krónikus fekvőellátást nyújtó mátrixosztály). Képletben kifejezve, összefoglalva: í á é á é é ö é é ö ő ö ö é é 3.5 Pénzügyi konstrukció adatai A pénzügyi konstrukció adatainak vizsgálatakor le kell írni, hogy mekkora intézményi önrészt igényel a beruházás, mekkora támogatás szerezhető (más EU-országok tapasztalatait is érdemes figyelembe venni), illetve azt is, hogy mekkora hitel felvétele szükséges. A hitelfelvétel nagyságának 8

9 (és a hozzá tartozó törlesztő részletnek) a projekt fenntarthatóságában van kiemelt szerepe, ezért definiálni kell a hitel törlesztő részletének nagyságát, valamint a kamatlábat. 3.6 A munkából való kiesés költségei A munkából való kiesés költségeinek megállapításához szükséges az átlagos kórházi tartózkodási idő, a várólistán eltöltött idő, az egy főre jutó GDP (esetleg a GDP helyett a bruttó átlagkereset). Megengedőbb becslést alkalmazva feltételezhetjük, hogy a várakozással, valamint a kórházban elöltött idő helyett munkavégzéssel tölti az időt a beteg, így meghatározható egy munkanap értéke. Konzervatív becslés esetén érdemes az egy főre jutó GDP vagy bruttó átlagkereset helyett számolhatunk a mindenkori minimálbér összegének az egy munkanapra jutó értékével. A várakozási vagy tartózkodási időben elért csökkenés hozama társadalmi szinten jelentkezik. 3.7 Overhead jellegű költségek A beruházás overhead költségeinek tekinthető minden olyan költség, amely közvetlenül nem kapcsolódik az ellátás nyújtásához: ilyen lehet az EU-s pályázatokon való indulás költsége, a kezelés hirdetésének marketing-költségei, a résztvevő szervezetek közötti egyeztetés költségei. A beruházásgazdaságossági számításoknál ezt általában a pénzügyi költségek százalékos arányában szokás kifejezni (általában a költségek 5-10%-a közötti érték). 4. Az eredmények prezentációja és egyéb technikai adatok Az eredmények prezentációja során külön érdemes bemutatni az intézmény számára felmerülő költségeket és hasznokat, valamint a társadalmi szinten realizálódó költségeket és hasznokat. Mivel egy egészségügyi beruházásról van szó, a korábban említett Európai Uniós guide ajánlásának megfelelően 20 éves időtáv indokolt a számítások elvégzésénél (nem feledkezve meg az éves eredmények bemutatásáról sem). Továbbá, mivel egy társadalmi célú befektetésről van szó, az elvárt hozam mértéke nem lehet a piacon elvárt hozam, inkább a diszkontráta alkalmazása javasolt (3,5%). A modell érzékenységvizsgálatának elvégzésre determinisztikus érzékenységi vizsgálat elvégzése javasolt. 5. Indikátorok és forrásaik összefoglaló bemutatása Az indikátorok és azok forrásainak bemutatását a következő oldalon található táblázat tartalmazza. 9

10 Indikátorcsoport Indikátor Forrás Epidemiológia Megyei betegségspecifikus mortalitás Betegszintű, betegség stádiumára vonatkozó adatok Nemzeti Rákregiszter / OEP adatkérés Nemzeti Rákregiszter / OEP adatkérés Stádium-specifikus hasznosság Irodalomkeresés Téves (vagy pontos) betegút valószínűsége Téves (vagy pontos) betegút valószínűsége Irodalomkeresés / Szakértői becslés Irodalomkeresés / Szakértői becslés Ellátható BNO kódok Ellátható HBCS pontértékei OEP lekérdezés / Intézményi adagyűjtés Ellátott HBCS-forgalom súlyozáshoz Esetszám Betegforgalom HBCS pont értéke Ft-ban Költségtételek (humánerőforrás, gyógyszer, felszerelés) Térítéses szolgáltatásokból remélt bevétel Terápiás beavatkozás által okozott egyszeri hasznosságcsökkenés Kezelés utáni kórházi tartózkodás hossza Kezelés utáni otthoni rehabilitáció hossza Várólistán tartózkodás átlagos ideje OEP Szakértői becslés Irodalomkeresés / Szakértői becslés Irodalomkeresés / Szakértői becslés 10

11 Indikátorcsoport Indikátor Forrás Fizikai jellegű adatok Technika-műszaki adatok Ágyszám, kezelt betegek száma Fix költségek Szövődmények előfordulásának gyakorisága (betegszintű) Intézmény eszközparkjának könyv szerinti értéke OEP lekérdezés / Intézményi adagyűjtés Hitel törlesztőrészlete Korábbi hitelszerződések, ajánlatkérés Pénzügyi jellegű adatok Hitel kamatlába Intézményi önrész Korábbi hitelszerződések, ajánlatkérés Intézményi menedzsment Szerezhető támogatás nagysága NFÜ Overhead Marketing, könyvvitel, stb. Menedzsment becslése Egy főre jutó GDP KSH Bruttó átlagkereset KSH Egyéb Minimálbér nagysága Onkológiai készítmények esetében alkalmazott befogadási küszöb Diszkontráta ÁFSZ OEP adatkérés Egészség-gazdaságtani irányelv Elemzés időhorizontja Egészség-gazdaságtani irányelv / EU ajánlás 11

12 Hivatkozások Lukovics Miklós, Kaló Zoltán: Beruházásgazdaságossági indikátorok, pénzügyi teljesítménymutatók. In: Kaló Zoltán, Inotai András, Lukovics Miklós: Egészség-gazdaságtani fogalomtár II.: Az egészségügy piacának, finanszírozásának és beruházásainak gazdasági elemzése. Professional Publishing Hungary Kft.,