HATÁROZATI JAVASLAT. 5.) Jelen határozat a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba. Diósd, 2018.

Átírás

1 HATÁROZATI JAVASLAT Diósd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet és a január elsejétől érvényes OTÉK előírásai alapján, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény 6. (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a 9/B. (2) bekezdés a) pontjában foglaltak figyelembevételével az alábbi döntést hozza: 1.) Diósd város igazgatási területére vonatkozóan jóváhagyja a határozat 1. számú mellékletét képező Diósd város Településszerkezeti tervének leírása 2018 című leírást; 2. számú mellékletét képező A település területi mérlege című szöveges dokumentumot; 3. számú mellékletét képező TSZT/2018. jelű, M=1:4.000-es méretarányú Településszerkezeti tervet; 4. számú mellékletét képező T/2018. jelű, M=1:8.000-es méretarányú Módosítások című tervet; 5. számú mellékletét képező Módosítások című szöveges dokumentumot; 6. számú mellékletét képező A területrendezési tervvel való összhang igazolása című szöveges dokumentumot; 7. számú mellékletét képező A biológiai aktivitásérték számítási eredménye című szöveges dokumentumot. 2.) Úgy dönt, hogy e határozat hatályba lépésével egyidejűleg a Diósd Településszerkezeti tervéről szóló 426/2015. (XII.17.) számú határozatot hatályon kívül helyezi. 3.) Úgy dönt, hogy a 426/2015. (XII.17.) számú önkormányzati határozattal jóváhagyott, többször módosított Településszerkezeti terven a jelen határozat 4. számú mellékletét képező Módosítások című, T/2018. jelű tervlapon jelöltek, és az 5. számú mellékletét képező Módosítások című szöveges dokumentum szerinti módosításokat hajtja végre. 4.) Felkéri a jegyzőt, hogy a Településszerkezeti terv alapján a Helyi Építési Szabályzat és a Szabályozási terv módosító javaslatát terjessze a Képviselő-testület elé. 5.) Jelen határozat a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba. Diósd, 2018.

2 Határidő: Felelős: azonnal jegyző (főépítész) Bogó László s.k. polgármester Dr. Balogh Pál s.k. jegyző - 2 -

3 1. számú melléklet DIÓSD VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK LEÍRÁSA, A Településszerkezeti tervlap 1. A Településszerkezeti tervlap az alábbi kötelező településszerkezeti és területfelhasználási elemeket tartalmazza: a) a belterületi határ, amely egybeesik a közigazgatási határral, b) beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek, c) területfelhasználási egység határa, d) területfelhasználási egység jele és beépítési sűrűsége, e) a területfelhasználást befolyásoló védőtávolságok, védőterületek, f) műemléki környezet határa, g) helyi értékvédelmi terület határa, h) helyi egyedi művi érték, i) helyi jelentőségű természetvédelmi terület határa, j) gyorsforgalmi út, országos I. rendű főút, országos mellékút (települési főút) gyűjtőút és kiszolgáló út nyomvonala, k) közúti csomópont, l) vasút nyomvonala, m) kerékpárút nyomvonala, n) közművek jelentős, területfelhasználást befolyásoló, védőtávolságot igénylő létesítményeinek hálózatai és telephelyei. 2. A településszerkezeti tervlap az alábbi más jogszabály által elrendelt elemeket tartalmazza, amelyek betartása kötelező, de esetleges módosulásuk nem teszi szükségessé a településszerkezeti terv módosítását, mivel ezen elemeket nem a Képviselő-testület határozza meg: a) műemlék, b) régészeti lelőhely határa, c) országos ökológiai hálózat magterület övezetének határa, d) belvízzel veszélyeztetett terület határa, e) alábányászott terület határa, f) vízbázis védőidom (belső, külső) területének határa, g) vízbázis belső védőterület határa, h) vízbázis hidrogeológiai védőidom (A, B) területének határa, i) vízbázis hidrogeológiai védőterület (A, B) határa. TELEPÜLÉSSZERKEZET, TERÜLETFELHASZNÁLÁS 2. A település közigazgatási területének felosztása 1. Diósd város teljes közigazgatási területe belterület. 2. Diósd város közigazgatási területe építési szempontból beépítésre szánt (beépített és további beépítésre kijelölt) és beépítésre nem szánt területekre tagolódik. 3. A település közigazgatási területének beépített és beépítésre szánt területei az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint az alábbi területfelhasználási egységekre tagolódnak: a) Lakóterület a/1. Nagyvárosias lakóterület, - 3 -

4 a/2. Kisvárosias lakóterület, a/3. Kertvárosias lakóterület. b) Vegyes terület b/1. Településközpont vegyes terület, b/1. Intézmény terület. c) Gazdasági terület c/1. Kereskedelmi szolgáltató terület, c/2. Nem zavaró hatású ipari terület. d) Különleges terület d/1. Sporttelep, d/2. Temető, d/3. Rádió és Televíziómúzeum, d/4. Rekreációs célú terület, d/5. Pincék területe, d/6. Barlangfürdő területe 4. A beépített és beépítésre szánt területek egyes területfelhasználási egységei építési használatának megengedett felső határát (legnagyobb beépítési sűrűségét) és a közüzemi közművesítettség mértékét az alábbi táblázat tartalmazza: (Beépítési sűrűség: a területfelhasználási egységek területén elhelyezhető épületek valamennyi építményszintjének összesített bruttó alapterülete és a területfelhasználási egységeknek a köztük lévő, településszerkezetet nem meghatározó közterületek területével növelt területének viszonyszáma.) Területfelhasználási egységek Tervi jele Legnagyobb beépítési sűrűség Közüzemi közművesítettség mértéke Nagyvárosias lakóterület Ln 2,4 teljes Kisvárosias lakóterület Lk 0,9 teljes Kertvárosias lakóterület Lke 0,6 teljes Településközpont vegyes terület Vt 2,4 teljes Intézmény terület Vi 3,5 teljes Kereskedelmi-szolgáltató Gksz 2,0 teljes gazdasági terület Ipari gazdasági terület Gip 1,5 teljes Különleges terület - sporttelep K-Sp 0,5 teljes Különleges terület - temető K-T 0,2 teljes Különleges terület - múzeum területe Különleges terület - rekreációs célú terület Különleges terület - pincék területe Különleges terület - barlangfürdő területe K-Múz 0,1 teljes K-Re 0,5 teljes K-P 2,0 teljes K-Bf 1,5 teljes 5. A település közigazgatási területének beépítésre nem szánt területei használatuk általános, valamint sajátos jellege szerint az alábbi területfelhasználási egységekre tagolódnak: a.) Közlekedési terület: a/1. Közúti közlekedési terület, a/2. Kötöttpályás közlekedési terület (vasúti terület). KÖu KÖk - 4 -

5 b.) Zöldterület: b/1. Közpark területe, Zkp b/2. Közkert területe. Zkk c.) Erdőterület: c/1. Védelmi erdőterület. Ev d.) Mezőgazdasági terület: d/1. Általános mezőgazdasági terület. Má e.) Vízgazdálkodási terület. V f.) Természetközeli terület. Tk g.) Különleges beépítésre nem szánt terület: g/1. Sportolási célú terület, Kb-Sp g/2. Rekreációs célú terület. Kb-Re 3. A területfelhasználási egységek hasznosításának feltételei 1. A területfelhasználási egységeket a tervezett szerkezeti elemek és területfelhasználás figyelembevételével, a terület adottságai alapján a továbbtervezés során építési övezetekre, illetve övezetekre kell felosztani. 2. A tervlapon feltüntetett védőterületeknek, védőtávolságoknak és védősávoknak a területfelhasználásra gyakorolt hatásait az érintett építési övezetek és övezetek kialakításánál figyelembe kell venni. 3. A tervezett megváltozó területfelhasználások, fejlesztések és új beépítések megvalósításához szükséges előfeltételeket (szabályozási és telekalakítási tervek készítése, előközművesítés, útépítés, telekrendezés) a megvalósítás előtt biztosítani kell. 4. Növelni kell a település zöldfelületeinek nagyságát és növényzettel való fedettségét. 5. Az elsődlegesen természet- és tájvédelmi célú területek jellegét, rendeltetését megváltoztatni nem lehet. Az esetleges másodlagos funkció és használat nem zavarhatja és nem veszélyeztetheti ezen területek természeti, táji értékeit. 4. A településfejlesztés során figyelembe veendő elhatározások 1. A lakosság fizikai, szellemi és lelki igényeinek kielégítése, különös tekintettel a családok, a fiatalok, az idősek és a korlátozott képességűek igényeire, az oktatás, a sport, a szabadidő és az üdülés, valamint a társadalmi szervezetek, egyházak működési feltételeinek biztosítása a város meglévő intézményeinek minőségi fejlesztésével, illetve új létesítmények kialakításával oldható meg. 2. A lakosság megélhetését, ellátását biztosító gazdasági érdekeket a meglévő munkahelyek megőrzésével, lehetőség szerinti fejlesztésével, s a tervezett ipari valamint kereskedelmi szolgáltató területek beépítése során létrejövő új munkahelyek létesítésével szükséges biztosítani. 5. Településszerkezet Diósd szerkezetét a fő és gyűjtőutak nyomvonalai, valamint a vasútvonal határozzák meg alapvetően. A település igazgatási területének déli határa közelében fut a Budapest- Székesfehérvár-Pusztaszabolcs vasútvonal, amely Diósd belterületét és a lakóterületeket délről lehatárolja

6 A közigazgatási terület északi határai közelében húzódik az M0 gyorsforgalmi út íves vonalvezetéssel, amely a 7-es úti keresztezésében kialakított csomóponttal Diósd számára kiváló közúti közlekedési kapcsolatot teremtett a főváros, és a gyorsforgalmi úton keresztül az ország bármely más része felé. Az út északon csupán kis területrészt vág le a belterületből, de Törökbálint és Budapest közigazgatási határa mellett egy jelentősebb méretű lakóterület-részt választ el a település belterületének egyéb részeitől, amely így inkább a Főváros XXII. kerületéhez kötődik. A város belterületének alsó harmadában északkelet, délnyugati irányban szeli át a települést a 7. számú főút. A 7. főútra Diósd északkeleti vége közelében csatlakozik rá a 8102-es jelű településeket összekötő út (Szabadság út néven), amely Budapest felől, Diósdon és Törökbálinton keresztül az 1-es főút és Budakeszi irányába tart. A Petőfi Sándor utca Völgy utca vonala Diósd településközpontját köti össze Érddel, illetve az út folytatásában kialakult Tárnoki úton át Tárnokkal, és közvetve a 8104-es jelű másik településeket összekötő úttal. A város többi gyűjtőútja a település belső kapcsolatait biztosítja. A 8102 jelű - Nagytétény-Budakeszi összekötő útra (Szabadság út) becsatlakozó Kőbányai út geometriai és forgalmi viszonyai miatt a csomópont körforgalommá történő átalakítása szükséges. A tervezett fürdő fejlesztés megvalósítása érdekében a Kőbányai út Égettvölgyi utca és Géza fejedelem utca közötti szakaszának kiváltása szükséges. A javasolt kiváltás mindkét irányból megkerüli a fejlesztési területet. Északról az Égettvölgyi utca Ipar utca útvonalon javasolt a nyomvonal vezetése a Géza fejedelem utca Ipar utcáig történő meghosszabbításával, délen az Égettvölgyi utca hiányzó szakaszának kiépítésével a Géza fejedelem utcáig bonyolítható le a forgalom. Törökbálint Anna hegyi településrészének és Diósd északi területeinek a megközelítésére egy új, javasolt összeköttetés építendő ki a 8102 Nagytétény Budakeszi összekötő út km szelvényében, amely a Törökbálint közigazgatási területén található csomópontból kiindulva éri el a Tátika utcát. Az új összekötő út a Tátika és Napraforgó utcák keresztezésénél található adótornyot dél felől kerüli ki és egy négyágú körforgalmi csomópontba csatlakozik, melynek egyes ágai az új út, a Tátika utca, a Napraforgó utca és a felüljárón átvezetett Vadrózsa utca. 6. Területfelhasználás Diósd lakóterülete egyetlen szerkezeti egységbe tartozik. A város belterületének beépítettsége változó. Ősi központját a középkorban kialakult, sűrűn beépített településmag, az Ófalu képezi, amely a 7. főúttól északra, a település egy másik fontos útja, a Törökbálintot a Fővárossal összekötő Szabadság út mentén terül el. Az Ófalutól délnyugatra később egy újabb településmag jött létre, amely a mai napig a nemrégiben városi címre emelkedett település központja. E két területet körülölelve kapcsolódnak a központi területhez a későbbi idők folyamán benépesült, más beépítési jellegű lakóterületek. Területfelhasználás szempontjából Diósd belterületének legnagyobb részét a telkes, családiházas lakóterületek foglalják el, de kialakult kisvárosias, sőt nagyvárosias jellegű beépítés is

7 A 7. számú főközlekedési út közelében, a településközpont és a Szabadság út között helyezkedik el két lakótelep, ahol több nagyobb ingatlanon belül kialakult úszótelkeken álló, többszintes, többlakásos, a nagyvárosias lakóterület jellegzetességeit hordozó lakóépületek találhatók. Kisvárosias lakóterületnek megfelelő beépítés pedig Diósd belterületének két pontján figyelhető meg, a volt Kludi területétől nyugatra kialakult egyetlen ingatlanon, valamint a Homokbánya út mentén fekvő néhány telken. A legújabb településrész az Árpád-házi lakópark. E terület képezi még Diósd lakóterületi tartalékát a nagy mennyiségű, egyelőre beépítetlen ingatlannal. A városban a Nemzetközi Keresztyén Iskola kivételével csak alapfokú intézmények találhatók, ezek általában a település központjában és a főutak mentén helyezkednek el. Az intézmények Diósd Településszerkezeti terve szerint az intézmény, illetve a településközpont vegyes területekbe tartoznak. A gyermekintézmények a településközpontban, a 7. számú főút közelében, a Petőfi Sándor utca mentén és a Zöldfa utcában találhatók, a települést ellátó orvosi rendelő és az igazgatási, művelődési intézmények a városközpontban működnek. Ezek a területek intézmény területekként kerültek meghatározásra. A település belterületén csupán néhány jelentősebb üzemi létesítmény található, a Homokbánya utca délnyugati oldalán kialakult iparterületen a Kludi üzeme működik. A Petőfi Sándor utca mentén fekszik a volt Csapágygyár területe, amelynek egy része ma használaton kívül áll. A Kerox telephelye funkcióváltás előtt áll. Kisebb ipari jellegű terület található a Gyár utca környezetében és a Petőfi Sándor utca északi oldalán. Nagyobb méretű, összefüggő ipari gazdasági terület került kialakításra a Szabadság úttól nyugatra, az M0 gyorsforgalmi út, az Ipar utca és az Égettvölgyi út környezetében, ahol kisebb ingatlanokon számos különböző tevékenységet végző telephely működik. E területen az ingatlanok egy része még beépítetlen, ami Diósd számára területi tartalékot jelent az iparterületek vonatkozásában. A település belterületén szétszórtan kisebb, kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület kategóriába sorolt üzemek, szolgáltató jellegű létesítmények üzemelnek, részben a 7. főút menti sávban, részben a Petőfi Sándor utca mentén, illetve a Kőbányai utca és a Gyár utca környezetében. A belterületi zöldfelületi rendszer általános jellemzéseként elmondhatjuk, hogy a településszintű zöldfelületi igények a városban nem kielégítettek. Több különleges vagy településközpont vegyes területfelhasználási kategóriába sorolt sportlétesítmény épült ugyan a településen, de kiépített közpark a településközpontban álló templom környezetében kialakult kis tereken és a lakótelepi, valamint a 7-es út menti zöldfelületeken kívül szinte nem található, a lakóterületi zöldfelületi ellátás (játszó, pihenőhelyek) szintje a település telkes beépítési jellege miatt alacsony. Diósd belterületén azonban található több olyan nagy kiterjedésű ingatlan, amely az érvényben lévő településrendezési eszközökben zöldterületi besorolású, de ezek közpark jellegű kialakítása még nem valósult meg. Szerencsés viszont Diósd a településen található természeti értékek jelenléte miatt, hiszen a belterület közepén található volt kőbánya és a mellette fekvő Rádió- és Televíziómúzeum, valamint a felhagyott homokbánya természeti értékekben gazdag, természetközeli zöldterületei enyhíteni tudják a kiépített zöldfelületek hiányát. Diósd közigazgatási területének nagysága: 575,3 ha A beépült területek szerkezeti rendszere, úthálózata az utóbbi évek során jelentősen megnövekedett forgalom miatt jelentősebb beavatkozást igényel

8 A már korábbi tervekben kijelölt fejlesztési területek a kialakult úthálózathoz szervesen kapcsolódnak, de az utak szélessége, kapacitása kicsi. 7. Demográfia, lakásszám Diósdon a lakónépesség száma 2010-ben 9213 fő volt, ami az előző öt év alatt összesen 1870 fős, 25,7%-os növekedést jelentett és 2015 között a 2010 évi lakónépesség 7,0 %-kal, összesen 639 fővel növekedett ra ismét növekedés volt tapasztalható, a növekedés aránya egy év alatt 2,7% volt (260 fő). Diósdon 2016-ban 63 új lakás épült, ami növekedést mutat az elmúlt néhány év lakásépítési intenzitásához képest. Az évenként épített lakások száma átlagosan körül alakult az elmúlt évtizedben, de 2006-ban és 2010-ben kiugróan magas értéket mutatnak a statisztikai adatok. Érdekes módon a gazdasági válság kezdetének tekintett 2008 évtől az évi lakásépítések száma töretlenül az átlaghoz hasonló értéket mutatott, 2006-ban 112, 2007-ben 67, 2008-ban 53, 2009-ben 56, 2010-ben 106, 2011-ben 45, 2012-ben 41, 2013-ban 31, 2014-ben 53, 2015-ben pedig 53 új lakás épült fel. E tendenciák következtében Diósd lakásállományának száma az utolsó évek során folyamatosan emelkedik, 2011-ben 3581, 2012-ben 3622, 2013-ban 3653, ben 3705, 2015-ben 3753, 2016-ban pedig 3812 db. volt a városban található lakások száma. 8. Diósd jövőképe A településszerkezet területi jellegű fejlesztése helyett a Településfejlesztési koncepció elhatározásai szerint, a hatályban lévő Településszerkezeti tervnek megfelelően a kialakult lakó-, intézmény, vegyes és gazdasági területek felhasználásával Diósdot egy önálló gazdasággal rendelkező, turisztikailag vonzó, kellemes életteret nyújtó településsé kell fejleszteni. 9. A településszerkezet fejlesztésének legfontosabb elhatározásai 1. Új intézmény terület létrehozása a TIGÁZ telephelyén, amely Diósd új alközpontjaiként alakítandó ki; 2. Új közösségi, rekreációs funkciójú területek kijelölése turisztikai és idegenforgalmi célra is hasznosítva; 3. Turisztikai fejlesztések az Ófalu történeti értékeire és karakterére támaszkodva a volt kőbánya, valamint a pincesorok és a környezetükben található természetközeli területek adottságainak kiaknázásával; 4. Barlangfürdő létesítése a Kőbányai út Géza fejedelem Vadrózsa utcai csomóponttól délre fekvő területen, a település tulajdonát képező, jelenleg gombapince hasznosításra kiadott 11 ezer m 2 területű barlangrendszer összekapcsolásával, a Diósd alatt 1200 méteren 104 C talphőmérsékletű termálvíz felhasználásával

9 1. Lakóterületek: Nagyvárosias 10. Jelentősebb fejlesztési területek - Nagyvárosias lakóterület számára nincs új fejlesztési terület kijelölve. A terület fejlesztése a meglévő épületek tetőtér-beépítésével tervezett. Kisvárosias - Fejlesztésre szánt kisvárosias lakóterület a Homokbánya út mentén fekvő 1024/1-es hrsz.-ú ingatlan (1 db telek, 0,36 ha). Kertvárosias - Fejlesztésre szánt kertvárosias lakóterület az Árpád-házi lakópark Szent Imre herceg és Géza fejedelem utca mentén fekvő beépítetlen, sorházas beépítésmóddal tervezett ingatlanai (kb. 18 db telek, 4,69 ha), az Árpád-házi lakópark beépítetlen, családiházas beépítésmóddal tervezett ingatlanai (kb. 116 db telek, 10,90 ha), a Római-árok menték kialakított utca két oldalán telekmegosztásokkal (kb. 70 db telek, 6,00 ha), a tömbfeltárásokkal az elmúlt évek során kialakított ingatlanok (kb. 50 db telek, 4,00 ha), a Tó utca, a Tisza utca és a Petőfi Sándor utca által határolt 2321/7-es hrsz.- ú ingatlan (kb. 14 db telek, 0,97 ha) 18. számú módosítás. 2. Vegyes területek: Településközpont terület - Fejlesztésre szánt településközpont vegyes terület a Szent Imre herceg utcától délre fekvő 1380/180-as hrsz.-ú ingatlan (1 db telek, 2,30 ha), a Vadrózsa utca nyugati szakasza mentén fekvő 1380/157-es és 1380/187- es hrsz.-ú ingatlanok (2 db telek, 0,44 ha), a Petőfi Sándor utca mentén, a Római árok és a Gyár utca között fekvő es, 2698-as, 2699-es, 2701/1-es, 2701/2-es, 2702-es és 2703-as hrsz.-ú ingatlanok (7 db telek, 0,41 ha), a Gárdonyi Géza utca mentén fekvő, új református templom, gyülekezeti ház és parókia megvalósítására szolgáló 2584-es és 2585-ös hrsz.-ú ingatlanok (2 db telek, 0,25 ha), az Ifjúság útja és a Balatoni út között elterülő, parkolóház megvalósítására szolgáló 2474/4-es hrsz.-ú ingatlan (1 db telek, 0,24 ha). Intézmény terület - Fejlesztésre szánt intézmény terület a Kocsis utca mellett, a Zöldfa bölcsőde és óvoda telkétől északra található1190/3-as hrsz.-ú ingatlan (1 db telek, 1,61 ha), - 9 -

10 a 7. számú főút és a Gárdonyi Géza utca mellett fekvő 2543-as hrsz.-ú ingatlan, valamint a 2542-es hrsz.-ú ingatlan délnyugati része (2 db telek, 0,30 ha). - A kizárólag intézményeknek helyet adó településközpont vegyes területek átsorolással intézmény területként tervezettek a Kossuth Lajos utca és a Gárdonyi Géza utca között működő kisiskola 2562/1-es és 2562/2-es hrsz.-ú ingatlana (2 db. telek, 0,31 ha), a Rákóczi Ferenc utca és az Apponyi utca mellett található Szent Anna Szeretetotthon 1969-es és 1988-as hrsz.-ú ingatlanai (2 db. telek, 0,27 ha), az Ifjúság utca északnyugati oldalán működő óvoda 2469-es hrsz.-ú ingatlana (1 db. telek, 0,24 ha), az Ifjúság utca délkeleti oldalán működő Nemzetközi Keresztény Iskola es hrsz.-ú ingatlana (1 db. telek, 0,52 ha), a 7. számú főút és a Gárdonyi Géza utca között található általános iskola 2541/1-es hrsz.-ú ingatlana (1 db telek, 0,90 ha), a Zöldfa utca északi oldalán fekvő, a Zöldfa Bölcsődének és egy óvodának helyet adó 1190/2-es hrsz.-ú ingatlan (1 db. telek, 0,72 ha), az Életfa Gyermekjóléti Szolgálatnak helyet adó 1727/1-es és 1727/2-es hrsz.-ú ingatlanok (2 db. telek, 0,08 ha). 3. Gazdasági területek: Kereskedelmi szolgáltató terület - Fejlesztésre szánt kereskedelmi szolgáltató terület a Petőfi Sándor utcától északnyugatra, a Római-árok környezetében fekvő 2295-ös, 2297/2-es, 2300/2-es, 2303/2-es, 2312-es, 2314-es és 2319-es hrsz.-ú ingatlanok (7 db. telek, 0,60 ha). Ipari terület - Fejlesztésre szánt ipari terület az Égettvölgyi utca környezetében található ipari park még beépítetlen ingatlanjai (kb. 6 db telek, 2,70 ha). 4. Beépítésre szánt különleges területek: Sporttelep területe - beépítésre szánt különleges területbe tartozik a sporttelep és a golfklub 1187/2-1187/4-es hrsz.-ú ingatlanja (3 db telek, 8,15 ha). Temető területe - a temető bővítési területén található os hrsz.-ú ingatlanok délnyugati része, a 2517/1-es, 2517/2-es, 2518/1-es, 2519/2-es és 2520-as hrsz.-ú ingatlanok a beépítésre szánt különleges területbe kerültek besorolásra (10 db telek, 0,76 ha). Rádió- és Televíziómúzeum területe - beépítésre szánt különleges területbe tartozik a Rádió- és Televíziómúzeum 1381/1-es hrsz.-ú területe (1 db telek, 5,0 ha). Rekreációs célú terület

11 - beépítésre szánt különleges területbe tartozik a Pincesor mentén fekvő 1372/1-es hrsz.-ú ingatlan Településszerkezeti és Szabályozási terven lehatárolt része (1 db telek, 0,15 ha). Pincék területe - beépítésre szánt különleges területbe tartoznak a 1346-os hrsz.-ú ingatlanon belül úszó os hrsz.-ú telkek, valamint a 1348/2-es hrsz.-ú terület középső részén kialakult 1348/1-es hrsz.-ú földrészlet (9 db telek, 0,04 ha), - beépítésre szánt különleges területbe tartozik a 1378-as hrsz.-ú ingatlanon belül úszó es hrsz.-ú telkek (5 db telek, 0,02 ha). 5. Beépítésre nem szánt különleges területek: Sportolási célú terület - beépítésre nem szánt különleges területbe tartozik a felhagyott, rekultivált homokbánya 1024/8-as hrsz.-ú ingatlanja (1 db telek, 2,19 ha). Rekreációs célú terület - beépítésre nem szánt különleges rekreációs területbe tartozik a 1346-os hrsz.-ú ingatlan nyugati fele, a 1348/2-es hrsz.-ú terület és a 1192/25-ös hrsz.-ú Pincesor Településszerkezeti és Szabályozási terven lehatárolt része (3 db telek, 1,69 ha), - beépítésre nem szánt különleges területbe tartozik a 1378-as hrsz.-ú ingatlan Településszerkezeti és Szabályozási terven lehatárolt része (1 db telek, 0,60 ha). A évi részleges módosításokkal érintett területek tételes felsorolását a határozat 5. számú melléklete tartalmazza. 11. Közúthálózatok, közlekedés 1. A településszerkezeti terv tartalmazza és meghatározza az országos gyorsforgalmi-, fő- és mellékutak, a vasút, a települési főutak és a helyi gyűjtőutak, kiszolgáló utak és kerékpárutak nyomvonalát. 2. A település fő úthálózatát az M0 gyorsforgalmi út, a 7 számú főút, a Szabadság utca és a Tétényi út alkotja. 3. A fő úthálózatot északnyugat-délkelet irányban a Homokbánya utca és a Fenyősor utca, a Kőbányai út és a Vadrózsa utca, északkelet-délnyugat irányban a Vadvirág utca és a Vadrózsa utca valamint a Völgy utca, Petőfi Sándor utca, Kossuth Lajos utca, Rákóczi Ferenc utca kapcsolják egymáshoz. 4. Az M0 gyorsforgalmi út északi oldalán tervezett új összekötő út kialakításáról gondoskodni kell a településszerkezeti tervlap szerinti nyomvonalon, a szükséges csomópontok kiépítésével. 5. A Szabadság úton, a Kőbányai út torkolatánál körforgalmi csomópontot kell megvalósítani. 6. A település meglévő lakóutcáiban a csapadékvíz-elvezetés zárt rendszerű kialakításával lehetőséget kell biztosítani vegyesforgalmú utak megvalósítására, a gyalogos és kerékpáros közlekedés biztonságos megoldására. 7. A kerékpárutak kialakításáról a felmerülő igényekkel párhuzamosan, fokozatosan gondoskodni kell a településszerkezeti tervlap szerinti nyomvonalakon

12 8. A közúthálózat tervezett fejlesztése érdekében a szabályozási tervben az adottságoknak megfelelően, az összes közmű helyigényének figyelembe vételével kell meghatározni a szükséges és biztosítható közlekedési területsávok szélességét. 9. A tervezett létesítmények normatívák szerinti parkoló igényét telken belül kell biztosítani. Amennyiben ez nem oldható meg, akkor csak az Önkormányzat parkolási rendeletében meghatározott módon lehet ettől eltérni. 10. A közterületi parkolókat fásítva kell kialakítani, az utcafásításokat el kell végezni. 11. Fejleszteni kell a településen belüli tömegközlekedést. 12. Közművek 1. A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Az utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. 2. A közterületek gazdaságosabb kihasználása érdekében törekedni kell a zárt csapadékvíz-elvezetés megvalósítására. 3. A közművezetékeket és közműlétesítményeket közterületen vagy közműterületen kell elhelyezni, azok ágazati előírásai szerinti biztonsági övezetének a helyigényét is lehetőleg köz- vagy közműterületként kell meghatározni. Ettől eltérő esetben a közműveknek és biztonsági övezetüknek szolgalmi jog bejegyzésével kell helyet biztosítani. 4. Az újonnan beépítésre tervezett területeken a közművek kiépítését egységes rendszerben, előközművesítéssel kell megoldani. 5. A település beépített és beépítésre szánt területének hasznosítását csak teljes körű közműellátás esetén szabad lehetővé tenni. A vezetékes közcsatorna hálózat teljes körű kiépítéséig a szennyvíz eltávolítását zárt tárolóba való gyűjtéssel és elszállítással kell megoldani. A szennyvizek szikkasztása nem engedélyezhető. 6. A beépítésre nem szánt területeken állandó emberi tartózkodásra szolgáló épületet elhelyezni részleges közművesítettség esetén szabad. 7. A település területére egységes vízrendezési tervet kell készíteni. 8. A meglévő vízelvezetési útvonalak megőrzéséről és karbantartásáról gondoskodni kell. 9. Közművezetékek, közműlétesítmények elhelyezésénél az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni, elsősorban a városközpontban, a műemléki környezetben és a helyi értékvédelmi területen. 10. Ahol a meglevő elektromos vezetékhálózatok föld feletti elhelyezése egyelőre fennmarad, területgazdálkodási szempontból (az utcabútorozási és utca fásítási lehetőség biztosítása érdekében) a hálózatokat lehetőleg közös oszlopsorra kell összevonni

13 ÉRTÉKVÉDELEM 13. A település védett és védendő épített értékei 1. Országos műemléki védelem alatt álló építmények: - Szt. Gellért kápolna Szt. István tér - Nepomuki Szt. János szobor Kossuth Lajos utca 2. Az országos műemléki védelem alatt álló épület és létesítmény, valamint a szerkezeti tervben kijelölt műemléki környezetük védelméről a kulturális örökség védelméről szóló törvény betartása mellett települési eszközökkel is gondoskodni kell. 3. A régészeti lelőhelyek ex lege, az örökség védelméről szóló törvény erejénél fogva általános védelem alatt állnak, védelmüket a törvény érvényesítésével kell biztosítani. 4. A településképi rendelet mellékletében meghatározott épületek és létesítmények helyi egyedi védelmét biztosítani kell. 5. A településtörténeti értékekkel rendelkező Ófalu területének hagyományos telekstruktúrája, szerkezete, beépítésmódja, építési jellege megőrzendő. 14. A település természetvédelmi értékei 1. A természet védelméről szóló törvény nevesítése alapján ( ex lege ) védettek, valamint felszíni védőövezetükkel együtt országos jelentőségű védett természeti emléknek minősülnek (17/2014. (X.27.) FM rendelet alapján): (a) Diósdi kőfejtők kaptárköve Természeti Emlék (hrsz és 463), a területen található egy darab fülkés sziklát és annak felszíni védőövezetének területeit foglalja magában, 0,38 ha-on. (b) Diósdi Szidónia-hegy kaptárkövei Természeti Emlék (hrsz. 461 és 462), összesen 0,12 ha. 2. Külön rendelettel által, helyi védett természeti területek Diósd területén a természetes és természetszerű erdő- és gyeptársulások: (a) Diósdi sziklagyep és sztyepprét Rádió- és Televíziómúzeum területe természetvédelmi terület (hrsz. 1381/1, 1345 és 1346), összesen 5,00 ha-on. (b) Diósdi felhagyott mészkőfejtő és környéke természetvédelmi terület (hrsz. 461, 462, 463 ingatlanok és a 1378-as hrsz.-ú földrészlet egy része), összesen 4,61 ha-on. (c) a Kocsis utca mellett futó Római-árok mentén kialakult Diósdi erdő- és gyeptársulások természetvédelmi terület (hrsz. 1188, 1191, 1508, 1510, 1526, 1527), összesen 1,60 ha-on. (d) Diósdi kaptárkő természeti emlék (hrsz. 982). 3. A helyi szinten védett területek kezelője Diósd Város Önkormányzata, mely kezelői feladatait (szakmai felügyelet biztosítása, kezelési terv készítése stb.) átruházhatja a helyi, térségi táj- és természetvédelmi civil szervezetre. 4. Natura 2000 területek: a települést a 1508, 1509, 1510, 1526, 1527-es helyrajzi számokon érinti a HUDI20017 kóddal rendelkező Érd-tétnyi plató elnevezésű, kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület (275/2004. (X.8.) Korm. rendelet alapján). 5. Nemzeti Ökológiai Hálózat magterülete három egymástól elszigetelt területen:

14 (a) A legnagyobb, 10,92 ha kiterjedésű a helyi védelem alatt is álló egykori kőfejtő erdős, a Rádió és Televíziómúzeum főként gyepes-cserjés területe, illetve e területtől délre a Pince sor és a Krisztina tér által határolt területek. (hrsz. 461, 462, 463, 1377, 1378, 1381/1). (b) Ettől keletre található gyepes-cserjés magterület a Diósd 1346 hrsz.-ból lehatárolt, továbbra is védettség alatt tartandó területrész. (c) A legkeletebbre fekvő, szintén főként gyepes, 0,94 ha kiterjedésű magterület határait a településhatár, az Orgona utca és a Szabadság utca alkotják (hrsz. 1508, 1509, 1510, 1526, 1527). KÖRNYEZETVÉDELEM 15. Általános leírás 1. Valamennyi területfelhasználás, létesítés, beavatkozás tervezése és megvalósítása során érvényre kell juttatni a környezetvédelmi előírásokat. 2. A településen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy: (a) a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő, (b) megelőzze a környezetszennyezést, (c) kizárja a környezetkárosítást, (d) megszüntesse, de legalább enyhítse a meglevő ártalmakat és szennyezéseket. 3. A település ipari létesítményeinél és intézményeinél a magasabb rendű jogszabályokban és tervekben előírt környezetvédelemi jellegű adatszolgáltatási kötelezettségek betartását figyelemmel kell kísérni (pl. légszennyező pontforrások emissziós értékei, szennyvízkibocsátás, keletkező veszélyes hulladékok stb.). 4. Az érdekelt szakhatóságoktól minden évben meg kell kérni a települést érintő környezetterhelési adatokat, ezek felhasználásával nyomon kell követni a település környezeti állapotának változását. 16. Földvédelem 1. Az erózió és defláció elleni védelem érdekében a mező- és kertgazdasági művelés alatt álló területeken környezetkímélő (talajvédő) gazdálkodást kell folyatni, biztosítva a földfelszín minél nagyobb arányú és minél állandóbb jellegű zöldfelületi fedettségét és a lehető legkedvezőbb talajnedvességi állapotot. A lejtős és talajhibás (köves) területek talajvédő művelése során az eróziós károk minimalizálását kell biztosítani. 2. A mezőgazdasági területeket a termőföld minőségének és a termőképesség megőrzésének érdekében a rendeltetésüknek megfelelően kell hasznosítani, illetve a művelési águknak megfelelően művelésben tartani. 3. A mezőgazdasági területeken a műtrágya és a növényvédő szerek használatát minimalizálni kell, el kell indítani az ökogazdálkodásra való áttérést. 4. A földterületeket a szennyezés ellen védeni kell, a szennyezett területek rekultivációja szükséges. 5. Az alápincézett és csúszásveszélyes, alábányászott területek állékonyságának biztosítása érdekében vízrendezési és geotechnikai eszközökkel biztosítani kell e területek védelmét, kerülni kell e területek terhelését, (további) beépítését

15 17. Vízkészletek minőség- és mennyiségvédelme 1. A szennyvízelvezető hálózat kiépítése után a település még csatornázatlan ingatlanjainak a szennyvízelvezető hálózatra történő rákötését biztosítani kell. 2. A szennyezett felszíni vizek (csapadékvizek, külvizek) megfelelő (elő-) tisztításáról gondoskodni kell. 3. A vízben élő szervezetre veszélyes (vegyi) anyagok kijuttatása és elhelyezése ellen védeni kell a vízfolyás közeli területeket, a vízparti sávokat, valamint a felszín alatti vízkészleteket, különös tekintettel az érzékeny felszín alatti és felszíni vízminőség-védelmi területekre. A felszín alatti vízkészletek, vízbázisok védelme érdekében a település teljes területén tilos a szennyvizek szikkasztása. 4. Az időszakos vízfolyások medrét rendszeresen karban kell tartani, vagy önfenntartó viszonyaik feltételeit kell biztosítani. Szükség esetén hordalékfogókat, vízkormányzó műtárgyakat kell létesíteni, amelyek tisztításáról rendszeresen gondoskodni kell. 5. A város területének a külvizek és belvizek elleni megfelelő védelmét, csapadékvíz elvezetésének megoldását a felszíni vízrendezés eszközeivel biztosítani kell. 6. A Római-árok területét rendezni kell, meg kell szüntetni az árok területébe belógó kerítéseket. 18. Levegőtisztaság-védelem 1. A különböző területekre vonatkozó levegőtisztaság védelmi kategóriák határértékeinek betartásáról és betartatásáról folyamatosan gondoskodni kell. 2. A közlekedési eredetű légszennyezés csökkentése érdekében alapvetően a forgalomszabályozás eszközeit kell alkalmazni. Az M0 mentén véderdősávokat kell telepíteni, az utcafásításokat el kell végezni. 3. A meglévő, helyhez kötött légszennyező források esetében technológia-váltással, vagy a szennyező forrás felszámolásával meg kell szüntetetni a határérték feletti terhelést. 19. Zaj és rezgés elleni védelem 1. A különböző felhasználású területekre vonatkozó zajvédelmi kategóriák határértékeinek betartásáról és betartatásáról folyamatosan gondoskodni kell. 2. A közlekedési eredetű zajterhelés csökkentése érdekében alapvetően a forgalomszabályozás eszközeit kell alkalmazni, az M0 mellett kijelölt zajvédő erdősávokat kell telepíteni. 3. A lakóterületeken, a vegyes területeken és a természetvédelmi területeken, valamint az ezekre hatással lévő szomszédos területeken a meglévő, helyhez kötött zajforrások esetében technológia-váltással vagy kitelepítéssel meg kell szüntetetni a határérték feletti zajterhelést. 20. Élővilág védelem 1. Az ökológiailag értékes területek védelme érdekében biztosítani kell a gyep- és erdőművelési ágak megtartását, az élővilág és élőhely fennmaradásához szükséges építési és használati korlátozásoknak érvényt kell szerezni

16 2. Törekedni kell a magasabb ökológiai értékű területek (erdő) növelésére. 21. Hulladékgazdálkodás, ártalmatlanítás 1. A településen keletkező kommunális hulladék elhelyezése csak engedéllyel rendelkező hulladéklerakón történhet. 2. A települési (kommunális) hulladékot ellenőrzött és előírt módon a település egészén szervezett szelektív gyűjtéssel kell a kijelölt hulladéklerakóra juttatni. A szelektív gyűjtéssel lehetővé kell tenni a települési hulladékok (részleges) utóhasznosításának feltételeit is. 3. A település közigazgatási területén belül hulladék és veszélyes hulladék lerakása tilos. 4. A település közigazgatási területén belül veszélyes hulladék tárolása, kezelése a keletkezés helyén, ellenőrzött körülmények között lehetséges, az érvényben levő jogszabályok és telephelyre vonatkozó rendelkezések betartásával. 5. Szorgalmazni kell a településen a hulladékhasznosítást a fenntartható fejlődés elősegítése érdekében. TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MEGVALÓSÍTÁSÁT ELŐSEGÍTŐ FELADATOK, INTÉZKEDÉSI JAVASLATOK 1. Tervkészítési feladatok A településrendezés elősegítése érdekében a következő tervek, hatástanulmányok, programok elkészíttetéséről kell gondoskodni: 1. Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási terv alapján helyi fejlesztési programok indítása. 2. Települési környezetvédelmi program elkészítése, karbantartása, aktualizálása. 3. A tervlapon jelölt közlekedésfejlesztési feladatok terveztetése. 4. Vízügyi szakvélemény alapján komplex vízrendezési tanulmányterv készítése. 5. Kezelési és fenntartási útmutató készítése a helyi védettségű természetvédelmi területekre. 6. Turisztikai fejlesztési koncepció készítése. 2. Tervegyeztetési feladatok 1. Az ezután készülő területrendezési tervekben lehetőség szerint érvényesíteni kell a város településrendezési eszközeiben szereplő elhatározásokat. 2. A továbbiakban készülő, a város közigazgatási területére vonatkozó műszaki terveket a Településszerkezeti és a Szabályozási tervvel összhangban kell elkészíteni. Amennyiben eltérés válik szükségessé, úgy előzetesen a Településszerkezeti tervet és a Szabályozási tervet módosítani kell. 3. A településszerkezeti terv megvalósításával kapcsolatos egyéb feladatok 1. Azokra a területekre, amelyek tervezett felhasználása a jelenlegihez képest megváltozik, szükség esetén Szabályozási terv készítését kell elrendelni a konkrét fejlesztési program ismeretében

17 2. A település népességének növekedésével párhuzamosan figyelemmel kell kísérni a közintézmények kihasználtságának alakulását. A lakosság igényeinek megváltozásával együtt gondoskodni kell a szükséges intézménybővítésekről, illetve új intézmények létesítéséről (telekvásárlás, építés). A telekvásárlásokat és a közintézmények létesítését a tervlapon jelölt településközpont vegyes és intézmény területeken kell megtenni. 3. A Településszerkezeti tervben foglaltak megvalósítását, megvalósíthatóságát folyamatosan figyelemmel kell kísérni, szükség esetén a tervet módosítani kell. 4. A településrendezési feladatok megvalósítását elősegítő sajátos jogintézmények közül az elővásárlási jog és az útépítési és közművesítési hozzájárulás alkalmazása indokolt. A Helyi Építési Szabályzatban meg kell határozni az Önkormányzatot megillető elővásárlási joggal érintett ingatlanok listáját. Külön rendeletben kell szabályozni az útépítési és közművesítési hozzájárulás mértékét és arányát. 4. A terv megvalósítását elősegítő tárgyi feltételek 1. A Településfejlesztési koncepcióban és a Településszerkezeti tervben rögzített célok megvalósulása érdekében lehetőség szerint településfejlesztési alapot kell létrehozni, és pénztámogatást nyújtó pályázatokon kell részt venni. 2. A település környezetvédelmi feladatainak ellátása, valamint a környezetvédelmi támogatások megszerzése érdekében lehetőség szerint települési környezetvédelmi alapot kell létrehozni. Diósd, május hó

18 A TELEPÜLÉS TERÜLETI MÉRLEGE Területi mérleg Beépítésre szánt területek 2. számú melléklet Területfelhasználási kategória Általános használat Sajátos használat Jelölés Területnagyság ha Településen belüli arány (%) nagyvárosias Ln 3,67 0,6 Lakóterület kisvárosias Lk 1,16 0,2 kertvárosias Lke 355,63 61,8 Vegyes terület Gazdasági terület településközpont Vt 15,91 2,8 intézmény Vi 5,87 1,0 kereskedelmi szolgáltató Gksz 7,15 1,2 ipari Gip 23,14 4,0 sporttelep területe K-Sp 8,33 1,4 temető területe K-T 0,92 0,2 Különleges terület Rádió- és Televíziómúzeum területe rekreációs célú terület K-Múz 5,00 0,9 K-Re 0,54 0,1 pincék területe K-P 0,07 0,0 barlangfürdő területe K-Bf 3,37 0,6 Összesen 430,76 74,8-18 -

19 Területi mérleg Beépítésre nem szánt területek Területfelhasználási kategória Általános használat Sajátos használat Jelölés Területnagyság ha Településen belüli arány (%) Közlekedési terület Zöldterület közúti KÖu 106,08 18,3 kötöttpályás KÖk 2,62 0,5 közpark Zkp 8,04 1,4 közkert Zkk 2,23 0,4 Erdőterület védelmi Ev 10,08 1,8 Mezőgazdasági terület - általános Vízgazdálkodási terület Természetközeli terület Beépítésre nem szánt különleges terület általános mezőgazdasági terület sportolási célú terület rekreációs célú terület Má 7,20 1,3 V 3,08 0,5 Tk 1,03 0,2 Kb-Sp 2,19 0,4 Kb-Re 1,99 0,4 Összesen 144,54 25,2 Igazgatási terület nagysága összesen: 575,3 ha

20 3. számú melléklet TSZT/2018. Településszerkezeti terv M = 1: számú melléklet T/2018. Módosítások M = 1:

21 MÓDOSÍTÁSOK számú melléklet Új beépítésre szánt területek kijelölése (TB) TB-1. számú módosítás: A Kőbányai út mentén fekvő 1345., hrsz.-ú földrészlet és a hrsz.-ú földrészlet keleti része, illetve a hrsz.-ú Kőbányai út érintett szakasza Megalit terület zöldterület Zkk jelű közkert területből, Kb-Re jelű különleges beépítésre nem szánt rekreációs területből és a gyűjtőút KÖu jelű beépítésre nem szánt közlekedési területéből beépítésre szánt K-Bf jelű különleges barlangfürdő területté történő átminősítése TB-1/1. TB-1/2. TB-1/3. TB-1/4. TB-1/5. TB-1/6. TB-1/5. TB-1/5. Zkk > K-Bf 1,97 ha Kb-Re > K-Bf 0,25 ha Kb-Re > KÖu 0,10 ha Zkk > KÖu 0,03 ha Köu > K-Bf 0,32 ha Zkk > K-Bf 0,22 ha Gip > K-Bf 0,61 ha Gip > KÖu 0,19 ha TB-2. számú módosítás: Az hrsz.-ú, a Kőbányai út torkolatától délre fekvő KÖu jelű közterület ~240 m 2 nagyságú területének Lke jelű kertvárosias lakóterületté történő átminősítése TB-2. KÖu > Lke 0,03 ha TB-3. számú módosítás: A 18. hrsz.-ú, a Bajuszfű utcáról nyíló közterület (önkormányzati ingatlan) ~86 m 2 nagyságú területének Lke jelű kertvárosias lakóterületté történő átminősítése TB-3. KÖu > Lke 0,09 ha TB-4. számú módosítás: A Sashegyi utca és a Baross Gábor utca között húzódó hrsz.-ú árok V jelű vízgazdálkodási területe és a hrsz.-ú K-T jelű temető területe közötti határvonal rendezése a ravatalozó melletti szakaszon TB-4. V > K-T 0,03 ha TB-5. számú módosítás: Az 1022/2. hrsz.-ú Szarvas utca közterület ~367 m 2 nagyságú területének Lke jelű kertvárosias lakóterületté történő átminősítése TB-5. KÖu > Lke 0,04 ha TB-6. számú módosítás: A hrsz.-ú, Tó utca 89. szám alatti és a hrsz.-ú, Tó utca 87. szám alatti terület visszasorolása beépítésre nem szánt V jelű vízgazdálkodási területből beépítésre szánt Lke jelű kertvárosias lakóterületbe TB-6. V > Lke 0,08 ha TB-7. számú módosítás: A lakótelepi rehabilitáció érdekében a 2474/4. hrsz.-ú, az Ifjúság útja mentén fekvő, beépítésre nem szánt KÖu jelű közúti közlekedési területbe tartozó terület új beépítésre szánt Vt jelű vegyes településközponti területbe történő átsorolása az új és meglévő rendeltetési egységek gépkocsi parkolásának megoldására TB-7. KÖu > Vt 0,21 ha

22 TB-8. számú módosítás: Az 1387/14. hrsz.-ú és az önkormányzati tulajdonú hrsz. alatti földrészletek közötti telekhatár rendezés kapcsán a Zkk jelű zöldterület átsorolása Gip jelű gazdasági területbe TB-8/1. TB-8/2. Zkk > Gip 0,01 ha Gip > KÖu 0,01 ha Beépítésre szánt területből beépítésre nem szánt területté történő visszaminősítések (TV) TV-1. számú módosítás: A 1378/6-1378/12. hrsz.-ú, Pince sor menti terület délnyugati, beépítésre szánt K-Re jelű különleges rekreációs terület egy részének átsorolása beépítésre nem szánt Kb-Re jelű különleges rekreációs területbe TV-1/1. TV-1/2. TV-1/3. K-Re > Kb-Re 0,60 ha K-Re > K-P 0,02 ha KÖu > Kb-Re 0,05 ha TV-2. számú módosítás: Az 1369., és hrsz.-ú földrészletek átsorolása Lke jelű kertvárosias lakóterületből K-P jelű különleges beépítésre szánt rekreációs területbe TV-2/1. TV-2/2. Lke > KÖu 0,01 ha Lke > K-P 0,01 ha A biológiai aktivitásérték szinten tartása miatt szükséges módosítás BIA. jelű módosítás: A Sportközpont 1187/3. és a 1187/4. hrsz.-ú ingatlanjai északnyugati sávjának beépítésre szánt K-Sp jelű különleges sportolási területből beépítésre nem szánt Ev jelű védőerdő területbe történő átsorolása BIA. Átminősítések (TÁ) K-Sp > Ev 0,35 ha TÁ-1. számú módosítás: A 1011/4. hrsz.-ú Völgy utcai ingatlan Gksz jelű kereskedelmi szolgáltató gazdasági területből Lke jelű kertvárosias lakóterületbe TÁ-1. Gksz > Lke 0,12 ha TÁ-2. számú módosítás: A és hrsz.-ú Gárdonyi Géza utcai ingatlanok átminősítése Lke jelű kertvárosias lakóterületből Vt jelű településközpont vegyes területbe egy új református templom, gyülekezeti ház és parókia területének kialakítása érdekében TÁ-2. Lke > Vt 0,25 ha TÁ-3. számú módosítás: A hrsz.-ú Homokos utcai földrészlet (Új Ház Centrum) részleges átsorolása Lke jelű kertvárosias lakóterületből Vt jelű településközpont vegyes területbe TÁ-3. Lke > Vt 0,28 ha TÁ-4. számú módosítás: A 2664/1. hrsz.-ú Gyár utcai földrészlet átsorolása Lke jelű kertvárosias lakóterületből Gksz jelű kereskedelmi szolgáltató gazdasági területbe TÁ-4. Lke > Gksz 0,10 ha

23 TÁ-5. számú módosítás: A 2474/1. hrsz.-ú, az Ifjúság útja mentén fekvő beépítésre nem szánt Zkp jelű zöldterület, közpark terület részleges átsorolása parkoló kialakításra KÖu jelű közlekedési területté TÁ-5. Az úthálózat módosítása (TÚ) Zkp > KÖu 0,20 ha TÚ-1. számú módosítás: A hrsz.-ú Kőbányai út átminősítésre kerülő szakaszát pótló új gyűjtőutak ábrázolása TÚ-1. Ld. TB-1. számú módosítás TÚ-2. számú módosítás: A hrsz.-ú Kőbányai út Szabadság úti torkolatánál tervezett körforgalmú csomópont feltüntetése TÚ-2. Lke > KÖu 0,04 ha TÚ-3. számú módosítás: Az M0-tól északra egy új út kikötése a jelű útra, az út nyomvonalának ábrázolása, a Tátika utca és a Napraforgó utca keresztezésénél tervezett négyágú körforgalmú csomópont feltüntetése (a Szabadság út és az új, javasolt összeköttetés találkozásánál tervezett körforgalmú csomópont Törökbálint területén alakítható ki) TÚ-3/1. TÚ-3/2. Gip > KÖu 0,12 ha Ev > KÖu 0,14 ha Tájékoztató elemek javítása (TJ) TJ-1. jelű módosítás: A Szabadság út és az M0 közötti, hrsz.-ú volt árok halványkék színezésének levétele TJ-1. V > Lke 0,05 ha TJ-2. jelű módosítás: A Kavicsos dűlőről nyíló 3589/4. hrsz.-ú ingatlanról a halványzöld színezés levétele TJ-2. KÖu > Lke 0,08 ha TJ-3. jelű módosítás: Az Eötvös utca és a Róbert utca között kialakítható magánút megvalósítása számára kijelölt területsáv törlése TJ-3. Övezeti átsorolások (SZÁ) SZÁ-2. jelű módosítás: A 3330/2. hrsz.-ú, a Balatoni út és a Homokos utca sarkán fekvő telephelyet és a szemközti vízmű-terület telkét érintő útszabályozás módosítása SZÁ-2/2. KÖu > Vt 0,01 ha Egyéb módosítások a Településszerkezeti terven Az országos ökológiai hálózat magterület övezetének módosítása

24 6. számú melléklet A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZHANG IGAZOLÁSA A évi módosítások mindegyike a BIA. jelű módosítás kivételével a városias települési térségben található! Mivel jelen módosítások során a települési térségen kívül nem kerül kijelölésre új beépítésre szánt terület, a korábbi módosítás során meghatározott térségi területi mérleg adatai változatlanok maradnak. Térségi területfelhasználás BATrT szerint (ha) BATrT szerint (%) Összes fejlesztési lehetőség BATrT szerint (ha) Beépít. szánt terület Beépít. nem sz. terület Korábbi TSZT módosító javaslat szerint felhasznált (ha) Beépít. szánt terület Beépít. nem sz. terület További fejlesztési lehetőség (ha) Beépít. szánt terület Városias települési térség 531,58 92,50 növekménye max. 10,63 0 0,03 10,

25 Nagy kiterjedésű zöldterületi települési térség Magas zöldfelületi arányú települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdálkodási térség Építmények által igénybevett térség 16,52 2,87 5,16 0,90 12,36 2,15 8,84 1,54 különleges sport-, temetőterület üdülőterület vagy okt., egészségügyi és sport célú különleges terület 1,55 bármely ter. felh. 1,85 bármely ter. felh. 0,88 + területcsere 0,66 zöld-, különleges sport-, temetőterület , erdő vagy Tk 10,51 Mg vagy Tk 7, ,03 bármely ter. felh. 1,85 bármely ter. felh. 0,85 + területcsere 0,66 0,24 0, Igazgatási terület összesen 574,70 100,00 A Településszerkezeti terv módosítása során az OTrT és a BATrT országos és térségi területfelhasználási kategóriákra vonatkozó előírásai a BIA. jelű módosítás kivételével betartásra kerültek. A BIA. jelű módosítás a BATrT Szerkezeti tervében a nagy kiterjedésű zöldterületi települési térség részét képezi. A tervezett módosítás során a különleges sportterület egy része védőerdő területbe kerül átsorolásra, amely ugyan szó szerint a BATrT nagy kiterjedésű zöldterületi települési térségre vonatkozó előírásának nem felel meg, de szellemiségének igen. A tervezett védőerdő-sáv éppen a meglévő sportterület védelmét szolgálja a BATrT 1/A. 6. pontjában megfogalmazottaknak megfelelően. A 2018 évi módosítások az országos és térségi műszaki infrastruktúra hálózatokat nem érintik. A 2018 évi módosítások az alábbi országos és kiemelt térségi övezeteket érintik: o o o Országos ökológiai hálózat övezete - Magterület Országos vízminőség-védelmi terület övezete (a teljes közigazgatási terület) Ásványi nyersanyag-vagyon terület övezete (a teljes közigazgatási terület) o Földtani veszélyforrás területének övezete (a teljes közigazgatási terület) A Településszerkezeti terv módosítása során az OTrT és a BATrT térségi övezetekre vonatkozó előírásai betartásra kerültek

26 A BIOLÓGIAI AKTIVITÁSÉRTÉK SZÁMÍTÁSI EREDMÉNYE 7. számú melléklet A korábbi módosítás során a területfelhasználás változások következtében a település biológiai aktivitásérték egyenlege + 8,50 volt. Módosítás BIOLÓGIAI AKTIVITÁS ÉRTÉK SZÁMÍTÁS, DIÓSD, Terület felh. módja változás előtt Terület felh. módja változás után Terület ha-ban Értékmutató változás előtt Értékmutató változás után Aktivitásérték változás előtt Aktivitásérték változás után Aktivitásérték változása TB-1/1. módosítás Zkk K-Bf 1,97 6,0 3,0 11,82 3,00-8,82 TB-1/2. módosítás Kb-Re K-Bf 0,25 6,0 3,0 1,50 0,75-0,75 TB-1/3. módosítás Kb-Re KÖu 0,10 6,0 0,6 0,60 0,06-0,54 TB-1/4. módosítás Zkk KÖu 0,03 6,0 0,6 0,18 0,02-0,16 TB-1/5. módosítás KÖu K-Bf 0,32 0,6 3,0 0,19 0,96 0,77 TB-1/6. módosítás Zkk K-Bf 0,22 6,0 3,0 1,32 0,66-0,66 TB-1/7. módosítás Gip K-Bf 0,61 0,4 3,0 0,24 1,83 1,59 TB-1/8. módosítás Gip KÖu 0,19 0,4 0,6 0,08 0,11 0,04 TB-2. módosítás KÖu Lke 0,03 0,6 2,7 0,02 0,08 0,06 TB-3. módosítás KÖu Lke 0,09 0,6 2,7 0,05 0,24 0,19 TB-4. módosítás V K-T 0,03 6,0 3,0 0,18 0,09-0,09 TB-5. módosítás KÖu Lke 0,04 0,6 2,7 0,02 0,11 0,08 TB-6. módosítás V Lke 0,08 6,0 2,7 0,48 0,22-0,26 TB-7. módosítás KÖu Vt 0,21 0,6 0,5 0,13 0,11-0,02 TB-8/1. módosítás Zkk Gip 0,01 6,0 0,4 0,06 0,00-0,06 TB-8/2. módosítás Gip KÖu 0,01 0,4 0,6 0,00 0,01 0,00 TV-1/1. módosítás K-Re Kb-Re 0,60 3,0 6,0 1,80 3,60 1,80 TV-1/2. módosítás K-Re K-P 0,02 3,0 1,5 0,06 0,03-0,03 TV-1/3. módosítás KÖu Kb-Re 0,05 0,6 6,0 0,03 0,30 0,27 TV-2/1. módosítás Lke KÖu 0,01 2,7 0,6 0,03 0,01-0,02 TV-2/2. módosítás Lke K-P 0,01 2,7 1,5 0,03 0,02-0,01 TÁ-1. módosítás Gksz Lke 0,12 0,4 2,7 0,05 0,32 0,28 TÁ-2. módosítás Lke Vt 0,25 2,7 0,5 0,68 0,13-0,55 TÁ-3. módosítás Lke Vt 0,28 2,7 0,5 0,76 0,14-0,62 TÁ-4. módosítás Lke Gksz 0,10 2,7 0,4 0,27 0,04-0,23 TÁ-5. módosítás Zkp KÖu 0,20 6,0 0,6 1,20 0,12-1,08 TÚ-2. módosítás Lke KÖu 0,04 2,7 0,6 0,11 0,02-0,08 TÚ-3/1. módosítás Gip KÖu 0,12 0,4 0,6 0,05 0,07 0,02 TÚ-3/2. módosítás Ev KÖu 0,14 9,0 0,6 1,26 0,08-1,18 TJ-1. módosítás V Lke 0,05 6,0 2,7 0,30 0,14-0,17 TJ-2. módosítás KÖu Lke 0,08 0,6 2,7 0,05 0,22 0,17 SZÁ-2/2. módosítás KÖu Vt 0,01 0,6 0,5 0,01 0,01 0,00 BIA. módosítás K-Sp Ev 0,35 3,0 9,0 1,05 3,15 2,10 Σ aktivitás érték változás: -7,96 Összesítve a jelenlegi módosítás után a település tovább görgethető biológiai aktivitásértéke 8,50-7,96=0,54 pont!