7./ Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város évi közfoglalkoztatási tervének elfogadásáról szóló 26/2010.(II.1.) számú határozat módosítására

Átírás

1 1970 Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése szeptember 20-án tartott nyílt ülésének jegyzőkönyve a./ tárgysorozata: b./ határozatai: /2010. c./ rendeletei: 22-24/2010. Napirend előtt: Ivancho Ivan ukrán főkonzul részére Bencs László arany emlékérem adományozása Napirendek: 1./ Beszámoló a két közgyűlés között történt eseményekről, valamint tájékoztató egyes fontosabb jogszabályokról 2./ Beszámoló a Közgyűlés évi programjának végrehajtásáról 3./ Előterjesztés a 2010/2011-es tanév indításával kapcsolatos feladatok módosítására 4./ Előterjesztés a Huszártelep szociális célú városrehabilitációs pályázat benyújtására 5./ Előterjesztés a 17. Veterán Atlétikai Európa-bajnokság végleges pénzügyi rendezésére 6./ Előterjesztés a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj pályázat évi fordulójához való csatlakozásra 7./ Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város évi közfoglalkoztatási tervének elfogadásáról szóló 26/2010.(II.1.) számú határozat módosítására 8./ Előterjesztés az Egészségügyi, Szociális és Bölcsődei Igazgatóság fenntartásában működő egyes bölcsődék férőhelyszámának és az intézményekben foglalkoztatottak létszámának módosítására 9./ Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzati Közoktatási Minőségirányítási Program módosítására

2 / Előterjesztés a Luther Márton szobor létrehozásának támogatására 11./ Előterjesztés a Göllesz Viktor Speciális Szakiskola és Általános Iskola átszervezésére 12./ Előterjesztés a NYIRSULI Nyíregyházi Sportszolgáltató Közhasznú társasággal kötött vagyonkezelési szerződés módosítására 13./ Előterjesztés a Nyíregyházi Vasutas Sport Clubbal kötendő üzemeltetési szerződés jóváhagyására 14./ Előterjesztés az önkormányzati alapítású gazdasági társaságokkal kötendő közszolgáltatási szerződések jóváhagyására 15./ Előterjesztés nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről szóló 27/2003.(V.29.) KGY rendelet módosítására 16./ Előterjesztés a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Típus-System 2000 Ingatlanfejlesztési és Építőipari Korlátolt Felelősségű Társaság között március 4. napján MEGÁLLAPODÁS Közérdekű kötelezettségvállalás nyújtásáról címmel megkötött megállapodás 4. pontjának a módosítására 17./ Előterjesztés a Nyíregyháza, Törzs utca mentén lévő 01884/13 hrsz-ú ingatlan mintegy 1000 m 2 területű részének templomépítés céljára történő elidegenítésre 18./ Előterjesztés a Nyíregyháza, Bolyai tér 1. szám alatti 6773/4 hrsz-ú ingatlan elidegenítési feltételeinek módosításáról szóló 152-1/2009.(VI.29.) számú határozat kiegészítésére 19./ Előterjesztés az ÉAOP pályázathoz kapcsolódó Nyíregyházi Turisztikai Desztináció Menedzsment Szervezet működési feltételeinek biztosítására, valamint az önkormányzati tulajdonú ingatlanok önkormányzati képviselők, társadalmi szervezetek, továbbá alapítványok által történő használatának szabályozásáról szóló 12/2007.(II.13.) KGY rendelet módosítására

3 / Előterjesztés a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár homlokzatára tervezett alkotás megvalósítására 21./ Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közbeszerzési Szabályzatáról szóló 64/2009.(III.27.) számú határozat módosítására 22./ Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata évi költségvetéséről és a költségvetés vitelének szabályiról szóló 2/2010.(I.19.) KGY rendelet módosítására Nyíregyháza, szeptember 20. Csabai Lászlóné polgármester

4 1973 JEGYZŐKÖNYV Készült: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének szeptember 20-án tartott nyílt üléséről Jelen voltak: Csabai Lászlóné polgármester, Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző, Nagy László alpolgármester, Giba Tamás alpolgármester, Dr. Ajtay-Horváth Magda, Aranyos Gábor, Dévényi József, Dr. Farkas Csilla, Felbermann Endre, Fesztóry Sándor, Földesi István, Dr. Hajzer László, Jászai Menyhért, Jánócsik Csaba, Dr. Jeney István, Jeszenszki András, Lengyel Károly, Lőrincz Tamás, Nagy Károly, Marinka Viktor, Márföldi István, Mikó Dániel, Dr. Moskovits Károly, Dr. Olajos Judit, Palicz György, Szabó Attila, Dr. Szilvai Mária, Dr. Szilassy Géza, Szabóné Dr. Csiszár Gabriella, Szokol Tibor, Dr. Tirpák György, Tormássi Géza, Turcsik László, Urbán Judit, Dr. Veréb József, Dr. Vinnai Győző képviselők Meghívottként részt vettek: Dr. Gál György aljegyző, Dr. Freidinger Renáta, Dr. Grósz Péter, Dr. Kádár Csaba, Dr. Ráczné Kassy Erzsébet, Hajzer Gábor, Kemenes Erika, Markovics Attila, Czikóné Ling Mária, Váradi István osztályvezetők, Veres István városi főépítész, Virók Csilla Hajnalka, Patóné Nagy Magdolna, Kovács Zoltán osztályvezető-helyettesek, Tasnádi János Közterület-felügyelet vezetője, Hámoriné Rudolf Irén Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. ügyvezetője, Gerda István Nyírtávhő Kft. ügyvezetője, Dr. Együtt Mihály Egészségügyi, Szociális és Bölcsődei Igazgatóság igazgató főorvosa, Németh Péter díszpolgár, Faragóné Széles Andrea közgyűlési referens, Siposné Auxi Katalin jegyzőkönyvvezető, Bednárik Mónika Kelet-Magyarország munkatársa, Pintye Zsolt, Szuhai Júlia sajtó munkatársai Csabai Lászlóné:(polgármester) Tisztelt Képviselők! Úgy döntöttünk, hogy a protokolláris zárás az a közgyűlés után lesz, és előtte meg munkaértekezlet lesz. Azt kérik tőlünk a fotósok, hogy addig, amíg ilyen szép idő van, menjünk le a Városháza elé és szeretnének a képviselőkről egy fotót készíteni. Szerintem tegyük meg a kérésüket, javaslom a képviselőknek, hogy menjünk le a Városháza elé. Nagy László:(alpolgármester) Tisztelt Közgyűlés! A mai ülést rendhagyó módon kezdenénk, először szeretném felkérni Nyíregyháza Megyei Jogú Város 2010-ben kitűntetett díszpolgárát dr. Németh Pétert, hogy fáradjon ki a mikrofonhoz és az elmúlt évek gyakorlatához képest eltérő módon mondja el a ciklus utolsó közgyűlése előtti hozzászólását.

5 1974 Dr. Németh Péter:(Nyíregyháza Megyei Jogú Város díszpolgárja) Tisztelt Polgármester asszony, tisztelt Képviselő-testület! Ma, négy egymást követő ciklus utolsó közgyűlését vezeti le Csabai Lászlóné polgármester, Nyíregyháza Megyei Jogú Város első számú vezetője. Ha felütjük a várostörténet évlapjait, csak két olyan polgármestere volt helységünknek, aki évet töltött a város élén: Bencs Kálmán és Csabai Lászlóné között volt Nyíregyháza fejlődésének irányítója. Az utóbbi abban az országban, ahol a nők politikai szerepvállalása az EU országai között a legalacsonyabb. Ha hozzáteszem köszöntésünk alanya tanácselnöki éveit, akkor ő volt a város eddigi múltjában a leghosszabb ideig tevékenykedő első ember. E rövid méltatás nem sorol fel életrajzi adatokat. Ez a biográfiák ki kicsodák feladata és nem fog értékelni sem, mert ez megfelelő távlat után a jövendő várostörténészek feladata lesz. Röviden azonban méltatni szeretném a szocialista frakció részéről azt a Csabai Lászlóné által fémjelzett 16 évet, amelynek részletes adatait a szabad önkormányzati választások után 20. évfordulójára ma megjelent, és amit ma Önök kézbe is fognak kapni. Nem tudom, hogy ki volt az a várospolitikus, várospolitikai vezető, aki 1985-ben úgymond felfedezte Csabai Lászlóné fiatalasszonyt és megkínálta tanácselnökséggel. Az bizonyos, hogy a nőpolitika jegyében történt a választás, amely azonban ismerve a média akkori helyzetét - nem kavarta fel a város közéletét. Az itt ülők között is ma már kevesen tudják, hogy abban az időben a politika csak áttételesen szűrte át a szakigazgatást. A döntések ugyanis a párt, az MSZMP vezető testületeiben születtek. Azokat a tanács csak végrehajtotta, lásd az utóbbi grémiumának a vb. azaz végrehajtó-bizottság elnevezését. Nem véletlen tehát, hogy a város legismertebb embere nem a tanácselnök volt, hanem - ezt saját bőrömön is tapasztaltam - a lakásosztály vezetője, Bumberák elvtárs, Juszku a telefonkirály, az éppen NB-I-es focisták, Buús Gyuritól Szekrényesig, élükön a Menottinak becézett vezetőedzővel s a stadionban a hazai gólok után bukfencet hányó Matejka, akinek igazi nevét talán senki sem ismerte. Ez az öt esztendő azonban Csabai Lászlóné életében fontos időszak volt. A jövevény megismerte a várost, a városi elitet és a bokortanyák népét egyaránt. A ciklus végére pedig megtanulta azt is, hogy mit jelent a szakapparátus, amely segítheti, de el is gáncsolhatja egy városvezető legszebb elképzeléseit. Jókor, jó időben állt a szocialista párt élére, célozva meg a polgármesteri széket, egész azért, mert 1994-re 4 viharos esztendő után világossá váltak a rendszerváltó pártok politikai elképzelései az önkormányzatokról, azok feladatairól. Másrészt azért, mert éppen az elmondottak miatt egyedül neki voltak gyakorlati tapasztalatai a város vezetésének mikéntjében. Pedig újbóli színrelépése nem a legkedvezőbb körülmények között került sor, bár nagyrészt becsődöltek a szocializmusban kiépült nagyipar városi létesítményei, csak néhány maradt bent, jóval kisebb létszámmal. Az embereknek munkahelyek kellett teremteni és ez szolgálta, szolgálja ma is a város ipari parkja. Részese voltam annak a kívülálló számára láthatatlan erőfeszítésnek, amelyet a városvezető annak érdekében, hogy az akkor még sztráda nélküli Nyíregyházára ipari üzemek települjenek. Az embernek azonban nem csak dolgozni, hanem laknia kell. Bár a szociális bérlakás építésben Nyíregyháza sem jeleskedett, nem is volt rá igazán kormányzati akarat az elmúlt 16 évben. A panelprogram végrehatásában a város országos szinten is élenjáró, e típusú lakásainak több mint a fele megújult, kiszínesedett, üzemeltetése olcsóbb. Lakások százai épültek Sóstóhegyen, az Orosi út mentén, Kistelekiszőlőben, és másutt, a közvélemény néhány alapterületében vagy díszítésében kirívó épület után milliomos negyedekről beszél, ami az egyéni gyarapodás közhelyes szinonimája. Néhány Duna-Tisza közi város tanyavilága láttán büszkék lehetünk arra is, hogy a mi bokortanyáink nem a pusztulás képét mutatják. Mindenhova autóbusszal is megközelíthető, mindben van ivóvíz, a többségében gáz, segélykérő telefon, és itt kell szólnunk a földbe fektetett milliárdokról, a mindenféle vezetékekről, csatornákról,

6 1975 amit a városlakó nem lát, nem érzékel, csak akkor amikor lerakják, vagy amikor javítani kell. Csak emlékeztetni szeretném tisztelt hallgatóimat, hogy amikor ben átadtuk a Hazafias Népfrontnak a Múzeum Luther utca 4. szám alatti kiállítási épületét, abban még nem volt bevezetve az ivóvíz, a pincében felállított hidrofor szolgáltatta a takarításhoz a vizet a belváros belvárosában, s mennyi mindenről kellene még szólni. A megújult és új általános iskolákról, a középiskolákról, a Főiskoláról, a Galériáról, a Könyvtárról, a kultúra új műhelyeiről, a Cantemus-ról a táncegyüttesekről, a nemzetközi fesztiválokról, a VIDOR-ról, a testvérvárosi kapcsolatokról. Az újjáéledt Sóstóról, az Állatparkról, a fürdőről, a Múzeumfaluról. Ami életünk mindennapi része, az utakról, járdákról, sétáló utcákról, szobrokról, virágos terekről és játszóterekről, a fedett buszmegállókról, az autók tízezreiről, a templomokról, azok díszkivilágításáról, a vasútállomásról, a megszépült Takarékpalotáról és újjászülető társáról a Nyírvíz palotáról, a Házasságkötő teremről a kereskedelem szinte túlburjánzó hálózatáról. Mindehhez Csabai László polgármesternek köze volt, ezt tőle senki soha el nem tagadhatja. Egy építőmestert régebben pallérnak hívták, a mesterségben rangos képviselőit mondott egy szűkebb körben. Ha Bencs Kálmán és Csabai Lászlóné polgármestersége alatt épült házakat, létesítményeket valaki kiemelné a helyükről, a maradék egy kisvároshoz is alig volna elég. Tisztelt Polgármester asszony, kedves Jutka! Akik ma, mint Nyíregyházán végzett diákok, vagy mint elszármazottak visszatérnek a városba, politikai nézetüktől függetlenül kivétel nélkül dicsérik a város megújulását, gyarapodását, amiről mi, az itt lakók gyakran megfeledkezünk. Sőt, néha még fanyalgunk is. Ami viszont feltűnő, hogy nem csak ők, de az ország számos pontján sokan másik is tudják, hogy ki a város első embere. A Csabainé, csak így egyszerűen, nem cifrázva semmi cafranggal. Ez azt mutatja, hogy ismertsége mai is az országos nagypolitikai szereplőivel mérhető. Ám népszerűsége mégis itt a megyében, a városban mérhető meg. Hallgatva a tyukodi konzervgyár munkásasszonyait a tanyabokrok paraszti világát, te nem csak népszerű vagy közöttük, téged igazán szeretnek. A kapcsolatépítésben bizonyára sokat segített a gyermekkor földesi valósága, a konzervgyár légköre, az antivilágban történt szocializálódásod, de talán az a szerep is, amelyet felvállaltál. A város jó értelembe vett anyja akartál lenni, s az is lettél. Amikor a szocialista frakció nevében megköszönöm a 16 éves, a közjóért, a város polgárainak érdekében végzett munkádat valamennyien jó erőt, egészséget kívánunk a hátralévő évtizedekre. Nagy László:(alpolgármester) Tisztelt Polgármester asszony! A mai SZON-on van egy szavazás, hogy ön szereti-e Nyíregyházát? A lakosság több mint ¾-e, 76,52%-a úgy nyilatkozik, hogy igen, szereti Nyíregyházát. Szeretnénk megköszönni egy szerény ajándékkal mindazt, ami hozzájárult ahhoz, hogy ilyen sokan érzik jól magukat Nyíregyházán és azt szeretnénk, hogy ha még sokáig segítenéd az önkormányzat és a város munkáját. Csabai Lászlóné:(polgármester) Nagyon nehéz megszólalni, köszönöm szépen. Amikor Németh Péter mondta Bencs Kálmán időszakával az összehasonlítást, akkor két dolog jutott eszembe, csak azért, hogy a meghatódottságomon valahogy átlépjek. Az egyik, hogy Bencs Kálmán belehalt én meg még szeretnék sokáig élni. A másik az, hogy Bencs Kálmánnak is azt mondták a házára, amit ugye ma Bencs villaként ismerünk, hogy Lopta-lak, és bebizonyosodott, hogy Bencs Kálmán soha nem lopott.

7 1976 Én azt gondolom és azt remélem, hogy rólam is bebizonyosodott, hogy amit mások rosszat mondanak rólam, az nem igaz. Úgy hogy ilyen szempontból szeretnék Bencs Kálmánnal hasonló utat járni. És akkor kezdjük a munkát, mert az egész 16 évben azért mindig a munka volt az első, és az együttműködés, és akkor szeretném elkezdeni a képviselőtestület ülését. Szeretném arról tájékoztatni a képviselőket, hogy sajnos Iváncso Iván úr, az ukrán főkonzul nem tud itt lenni, nem tudja átvenni a Bencs érmet, mert választás készülődik Ukrajnában is és neki most egy olyan kötelezettsége van, amitől nem tudott eltekinteni. De szeretne elbúcsúzni a város, a megye Ukrajna elöljáróitól, ők ezt így mondják, ezért ezen az ünnepségen fogom a képviselő-testület által, a frakcióvezetők által is támogatott kötelességemnek eleget tenni és ott át fogom neki adni ezt az érmet. Ezek után tisztelettel kérem, a képviselőket, hogy a napirendet szavazzák meg, illetve szeretném megkérdezni, hogy a napirendi pontokat illetően kíván-e valaki véleményt megfogalmazni vagy javaslatot tenni? Amennyiben nem, úgy kérem, aki a mai ülés menetével egyetért, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 33 képviselő. A Közgyűlés 33 szavazattal elfogadta a napirendet. Csabai Lászlóné:(polgármester) Akkor azzal szeretném kezdeni, hogy a képviselőtestület minden tagját köszöntöm, mert ezt az előbb elnéztem és nem tettem meg. A kisebbségi és részönkormányzatok megjelent képviselőit is, hivatal dolgozóit, a gazdasági társaságaink intézményeink vezetőjét, a sajtó képviselőit és minden kedves városlakót, aki a televízió nyilvánossága révén a mai ülésen megtisztel bennünket. 1./ napirend: Beszámoló a két közgyűlés között történt eseményekről, valamint tájékoztató egyes fontosabb jogszabályokról Előadó: Csabai Lászlóné polgármester Csabai Lászlóné:(polgármester) A két közgyűlés közötti eseményekről csak felsorolásszerűen szeretnék néhány dolgot elmondani. Augusztus 25-én a Veterán EB szervezőbizottságának köszöntük meg a szervező munkáját. 27-én VIDOR Fesztivál megnyitó, 30-án Nyírségvíz Zrt. közgyűlés volt, ahol megerősítették a döntésünket, hogy az egészséges ivóvíz programhoz nem fogjuk igénybe venni az európai uniós támogatást. 31-én tanévnyitó igazgatói értekezlet és TDM taggyűlés volt. Szeptember 2-án gázvezeték és készülékszerelő műhelyt avattak a Nyírség TISZK-ben, szeptember 3-án megalakulásának 15. évfordulóját ünnepelte a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Nyugdíjasok Szervezete, közös nyugdíjas szervezetek szövetsége. Ez a Nyíregyházi Főiskolán volt, ez az ünnepség. Szeptember 4-én a VIDOR Fesztivál záró gálája volt. Szeptember 5-én Nyíregyháza 1944-es bombázására emlékezett a Nyíri Honvéd Egyesület, és a Nyíregyházi Városvédő Egyesület az önkormányzattal közösen. 9-én nyugdíjas köztisztviselők találkozóján vettem részt a Városházán. Szeptember 10-én Hungarikumok a nagyvilágban címmel üzleti konferenciát tartottak. Szeptember 11-én Szatmárnémeti és Nyíregyháza testvérvárosi szerződésének évfordulóján a szerződés megerősítésére került sor. Szeptember 13-án Ez a mi napunk című ÉFOÉSZ által szervezet rendezvény, volt ahol mi részt vettünk többen. Ez egy nagyszerű dolog volt, 3000 gyermek és gondozó és családtagjai az Állatparkban egy nagyszerű rendezvényen vettek részt. Ezen a napon bemutattuk dr. Németh Péter Nyíregyháza története című kötetét a Múzeumban, ami Németh Péter nevével forrott össze, de

8 1977 nagyon sok jeles történész írt ebbe a könyvbe. Szeptember 14-én az Esélyegyenlőség megteremtése hatékonysággal, minősséggel címmel 84 millió forintos beruházási indul Szabolcs-Szatmár-Bereg könyvtáraiban. Seszták Oszkár elnök úrral ezen a megnyitón vettünk részt. Szeptember 15-én elkezdődött az idősek hónapja a Szivárvány és az Etelközi Idősek Otthonában. Veres István főépítésszel a Városvédő Egyesület meghívására egyik ülésükön vettünk részt. Szeptember 17-én a felújított Százszorszép Óvoda átadására került sor és szeptember 18-án megkezdődött az Európai Mobilitás Hét. Nyíregyháza már 10. alkalommal csatlakozik a nemzetközi rendezvényhez, az autómentes nap rendezvényeihez. Persze ezen a napon más rendezvény is volt, de ezeket tartottam szükségesnek, hogy kiemeljem. Ezek után megkérdezem, hogy a 1. napirendet illetően kíván-e valaki kérdést feltenni? Kíván-e valaki véleményt megfogalmazni? Dévényi József. Dévényi József:(képviselő) Tisztelt Polgármester asszony! Tisztelt televíziónézők! A múlt héten rendezték Horvátországban, Abháziában a 15. rádiós tájékozódási futó világbajnokságot, ahol nagyon fényes érmek kerültek a nyíregyházi versenyzők nyakába. Nagyon röviden hagy ismertessek néhány eredményt. A szeptember 15-i versenynapon rövidhullámon Zarnóczai Klára világbajnok lett, Cserpák Ferencné 4. helyezést ért, Kovács András 9. helyezést ért el. Mindannyian nyíregyháziak. A női 50 éves csapat világbajnok lett, mindkét tagja nyíregyházi, Zarnóczai Klára és Cserpák Ferencné. A férfiak 5. helyet, az 50 éves öregfiúk 4. helyet, a 60 éves öregfiúk bronzérmet szereztek, amelynek tagja Kovács András volt. A szeptember 17-i versenynapon az Zarnóczai Klára URH-án újból világbajnoki címet szerzet egyéniben. Itt Iski Richárd 7. míg Kovács András 9. lett egyéni helyezettben. A férfiak csapata 10. Jáger Patrik, Iski Richárd, Hanicska Martin, illetőleg a 60 éves öregfiúk csapata bronzérmes Kovács András részvételével, valamint az 50 éves öregfiúk csapata Morauszki János részvételével 6. helyezet lett. Mindannyiunk nevében gratulálok a csapatnak. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Köszönöm szépen. Ez számomra is újdonság volt. Lehet, hogy a mai újságban benne van, de ma még én nem láttam újságot, szeretettel gratulálunk a sportolóknak és nagyon jó, hogy ismét hallunk ezekről a sportolókról, akik itt a korábbi időszakban nagyon sok sikert hoztak a városnak. Kérdezem, hogy szavaztathatok-e? Kérem, aki a két ülés közötti beszámolót és az elvégzett munkáról való beszámolót elfogadja, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 34 képviselő. A Közgyűlés 34 szavazattal, meghozta az alábbi határozatot: 206/2010. (IX.20.) számú h a t á r o z a t a két közgyűlés között történt eseményekről szóló beszámoló elfogadásáról, valamint az egyes fontosabb jogszabályokról szóló tájékoztató tudomásul vételéről

9 1978 A Közgyűlés 1./ a két közgyűlés között történt eseményekről szóló beszámolót elfogadja. 2./ az egyes fontosabb jogszabályokról szóló tájékoztatót tudomásul veszi. 2./ napirend: Beszámoló a Közgyűlés évi programjának végrehajtásáról Előadó: Csabai Lászlóné polgármester Csabai Lászlóné:(polgármester) Ritkán fordul elő, hogy két írásos anyagot készítettem erről, amit úgy gondoltam, hogy majd el fogok mondani a Közgyűlésen a négy éves beszámolóhoz. Aztán úgy döntöttem, hogy egyiket se fogom elmondani. Részben azért, mert mi minden évben elszámolunk, hogy milyen munkát végeztünk. Ez a beszámoló gyakorlatilag a tavaly decemberi beszámolóhoz egy plusz adalék, hogy mi történt az elmúlt nyolc hónapban. Ezt tartalmazza. Egy dolog az, ami le van írva és egy másik dolog az, hogy az embernek milyen érzései vannak ha az utcán megy. Mi történt? Változott-e ez a város? Jó-e itt élni? Vannak-e itt közösségek? Működnek-e az intézmények? Én azt gondolom, hogy igazán minden papírnál és minden számnál ez a fontos. Az a fontos, hogy ebben a városban, aki itt él, az érzi-e, hogy minden, amit az Önkormányzat tesz azt érte teszi. Minden, amit az Önkormányzat időközönként talán erőn felül is tesz, azt azért teszi, hogy az itt élő emberek szebb életet tudjanak élni. A képviselő-testület, amikor sokszor nagyon nehéz, sok szempontot értékelő munkája eredményeként meghoz egy döntést, akkor pártállástól függetlenül, mindenki, aki ebben a döntésben részt vesz, az azért szól, és arról beszél, hogy lenne, hogy lehetne a legjobb megoldásokat választani. Én senkitől, bárhol ül ebben a teremben és bárhol dolgozik ebben a városban, nem vitatom el azt, hogy ő jó szándékúan végzi a munkáját. Nem vitatom el, hogy a munkájában arra törekszik, hogy a lehető legtöbbet és a legszebbet teremtse meg ebben a városban. És én most amikor ezt a négy éves munkát értékelem, ami az írásos anyagban van, lehet, hogy nem teljes körű, lehet, hogy lehetett volna ebben sokkal több mindent leírni, lehet, hogy lehetett volna hibákat értékelni és elemezni. Én mégis inkább azzal szeretném ezt a négy évet végül is lezárásként megfogalmazni, hogy szeretném megköszönni mindenkinek a munkáját. Az én gondolkodásomban egy város életében ugyanolyan fontos a parkot gondozó munkás, mint az orvos, a képviselő és a polgármester. Csak az élet bennünket máshova sodort. az élet egyikkőnknek azt a lehetőséget adta, hogy egy szűkebb körben végezze a munkáját, másikunknak pedig azt a lehetőséget adta, hogy ne csak magáért a családjáért, hanem egy nagyobb közösségért is érezzen felelősséget. Én ezt a munkát szeretném mindenkinek megköszönni, mert mindenkinek éreznie kell, hogy abban, ami a városban történt, az ő építőköve benne van. És nekem nagy meglepetés volt, amit itt Németh Péter mondott, mert nem tudtam. Ezt elég jól titkolták itt a munkatársaim. Természetes, hogy ezzel a mai közgyűléssel egy 16 éve vagy egy 20 éves munkát is lezárok. És akkor engedjék meg, hogy erről egy néhány szót szóljak. A tanácselnökség az egy teljesen véletlen dolog volt, miután hat képviselőt megkérdeztek és mindenki nemet mondott, akkor én

10 1979 voltam a hetedik, aki végül igent mondott erre a felkérésre. Azt tudom mondani, hogy életem legszebb része volt, mert már nem volt nagyon erős pártbefolyás. Ezért a 86- os és 90-es időszakban szakmailag a legjobb döntések születtek. Arra törekedtünk, hogy lehetőleg ne a lobbik határozzák meg a város fejlődését, hanem valóban a szakmai viták eredményeként szülessenek meg a döntések. Szeretném minden képviselőnek a figyelmébe ajánlani a Porba hullt gyöngyszem című kötetet, ami a városról szól, amiben Veres István fogalmazza meg annak az időszaknak minden problémáját és minden eredményét ben egy sikeres önkormányzati ciklus után, mert én Mádi Zoltán időszakát egy nagyon sikeres önkormányzati ciklusnak ítélem meg, mégis ezer gonddal vettük át az önkormányzatot, de nem akarom fölsorolni ezeket a gondokat és megoldatlan és megoldásra váró feladatokat, amit nehezített a Bokros-csomagnak a problémája és az önkormányzatoknak a gyakorlatilag ellehetetlenülése. Az Önkormányzat akkor és azóta is a feladatai igen jelentős részét sajnos csak hitelből tudta megvalósítani. És eltelt 16 év és azt kell végignéznünk, hogy változott-e Nyíregyháza ezalatt az időszak alatt? Én azt mondom, hogy változott, de úgy változott, hogy abban mindenkinek meg van a maga része. Az, hogy ez alatt a 16 év alatt felépült a város lakásállományának 1/3-da és ebből adódóan ma Nyíregyháza lakásállománya az ország egyik legjobb lakásállománya azt gondolom, hogy ez nagyon fontos dolog. Az, hogy ma reggel hallgattam a televízióban, hogy állítólag, azt hiszem, hogy nem igaz ez a szám, az elmúlt években csak 70 ezer lakás újult meg az országban panellakásban. Ha ez a szám igaz lenne, akkor az országos panellakás felújítás 10%-át Nyíregyháza adta. Azt gondolom, hogy ez a másik szám igaz, a mienk. ez a 7 ezer, több mint 7 ezer. Nagy valószínűséggel a 70 ezer nem igaz. De akkor is ez a 7 ezer lakás nagyon sok. Az, hogy itt a szolgáltatás, a kereskedelem területén egy ilyen fejlődés valósult meg, azt 16 évvel ezelőtt nem gondoltuk volna. Azt pedig, hogy egy ilyen ipari park lesz a városban, amilyen végül is kialakult, az meg csak remény, reménykedtünk benne, hogy ez így fog alakulni. Azt, hogy az intézményeink működését megőriztük, azt, hogy ma az ország egyik legjobb szociális ellátórendszere van, amelyik sokszínű, sokszektorú és jó együttműködésnek az eredménye, az úgy gondolom, hogy nagyon fontos. És ha végignézzük az elmúlt időszakot, akkor azt lehet mondani, hogy az infrastruktúrának az alapjait a város megteremtette. Tudom, hogy ebben valamennyiünk számára egy nagy keserűség a szennyvíznek a fiaskója. Higgyék el, hogy függetlenül attól, hogy ki melyik oldalon áll, ezt úgy tekinti, hogy de jó lett volna ezt elkerülni, de jó lenne ma avatni, de jó lenne ma utakat építeni. De én azt mondom, hogy meg fogja a következő önkormányzat csinálni, tisztességgel és becsülettel és bennem semmilyen rossz érzés nem lesz, ha ezeket a létesítményeket más fogja felavatni, mert a dolognak ez a rendje. Én büszke vagyok arra, hogy azokat az értékeket sikerült megőriznünk, amik még a rendszerváltás előtt indultak. Ilyen a Cantemus, vagy ilyen a Nyírség Táncegyüttes, ilyen a színházunk, amelyik állja a sarat országos összehasonlításban is. Szóval összesenben az összes gondunk és feszültségünk ellenére is úgy gondolom, hogy az elmúlt 4 év és az elmúlt 16 év az gazdagította ezt a várost, és én nem ismertem ezt a közvélemény kutatást, hogy ki szeret ebben a városban lakni. Én csak egyetlen dolgot tudok, hogy ennek a városnak nem csökkent a lakossága, miközben annak a két városnak, aki együtt indult velünk, mint megyei jogú város és egyszerre kaptuk meg, Kecskemét és Székesfehérvár lakossága ezer fővel csökkent. Nyíregyháza lakossága pedig még egy picit talán még nőtt is. Akkor csaknem olyan rossz ez a város. És egy gondolatot szeretnék még a végére mondani, hogy azt olvastam az egyik anyagban, hogy Nyíregyháza szocialista vezetése bebetonozta magát az elmúlt 16 évben. Én szeretném kiegészíteni és elmondani, aki ezt leírta, mi nem betonoztuk be magunkat, mi dolgoztunk. Jól vagy rosszul. Nem mondom, hogy hibátlanok voltunk. Ne gondolja senki, hogy engem nem zavar a város hitelállománya. Ne gondolja senki azt, hogy én

11 1980 nem kínlódom meg nap mint nap, hogy lehet ezt a várost finanszírozni, de nem bebetonoztuk magunkat, hanem egyszerűen szabad választásokon nyertük meg az előző négy ciklusnak a választását. És most pedig a beszámolók kapcsán tiszta szívből azt kívánom a következő Önkormányzatnak, hogy legyen sikeres. Fejezze be azokat a beruházásokat, amihez mi az eszközöket, a pénzforrást meg tudtuk szerezni és szerezzen új forrásokat, hogy ezzel Nyíregyháza lakosságának jólétét és szebb életét tudja szolgálni, Én ezt szerettem volna kiegészítésként elmondani, és most a rendnek megfelelően fogom kérni a bizottságoknak a véleményét a beszámolóval kapcsolatban. Gazdasági Bizottság. Mikó Dániel. Mikó Dániel:(Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke) A Költségvetési és Gazdasági Bizottság megtárgyalta a beszámolót. A beszámolót úgy minősítette, hogy nagyon hasznos tanulmány és olyan anyag, amit bármikor elővehetünk, ha vissza akarunk tekinteni az elmúlt négy év történéseire a városban. A Bizottság a szavazás során elfogadásra javasolta a Közgyűlésnek. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Dr. Vinnai Győző, aki jelentkezett nálam, Oktatási Bizottság. Dr. Vinnai Győző:(Oktatási Bizottság elnöke) Az Oktatási Bizottság szerdai ülésén megtárgyalta ezt a beszámolót és 3 igen, 4 nem és 2 tartózkodás mellett nem fogadta el. Egyetlen egy mondatot mondanék, hiszen polgármester asszony, mint előterjesztő ott volt, az oktatásra vonatkozóan szó volt a társadalmi megújítás programról, az intézményhálózatról, viszont a kritikák szerint kevés szó esett a tartalmi kérdésekről. Tehát a Bizottság nem támogatta a beszámoló elfogadását. Csabai Lászlóné:(polgármester) Fesztóry Sándor. Fesztóry Sándor:(Gyermek, Ifjúsági és Sport Bizottság elnöke) Köszönöm szépen. Tehát a Gyermek, Ifjúsági és Sport Bizottság nem fogadta el a beszámolót, illetve nem tudta elfogadni a beszámolót, hiszen előterjesztő a beszámolóhoz nem érkezett, így meg sem tudta tárgyalni a bizottságunk. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Tormássi Géza. Tormássi Géza:(Közlekedési és Városüzemeltetési Bizottság elnöke) Bizottságunk múlt hét csütörtökön tárgyalt, városüzemeltetési és közlekedései szempontból az anyagot 6 igen és 4 tartózkodással a Bizottság elfogadásra javasolja. Csabai Lászlóné:(polgármester) Köszönöm. Köszönöm szépen. Dévényi József. Dévényi József:(Európai Uniós Ügyek, Nemzetközi Kapcsolatok és Idegenforgalmi Bizottság elnöke) A Bizottság pénteken tárgyalta a napirendi pontot és elfogadásra javasolja. Köszönöm.

12 1981 Csabai Lászlóné:(polgármester) Dr. Szilassy Géza. Dr. Szilassy Géza:(Szociális, Egészségügyi, Lakásügyi és Idősügyi Bizottság elnöke) Az Egészségügyi, Szociális, Lakásügy és idősügyi Bizottság az előterjesztést megtárgyalta és elfogadásra javasolja. Csabai Lászlóné:(polgármester) Márföldi István. Pénzügyi Bizottság. Márföldi István:(Pénzügyi Bizottság elnöke) A Pénzügyi Bizottság a napirendet a mai napon tárgyalta meg, és elfogadásra javasolja. Csabai Lászlóné:(polgármester) Jánócsik Csaba. Jánócsik Csaba:(Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke) A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság múlt hét csütörtökön megtárgyalta szintén ezt a napirendi pontot. A város fejlesztését különböző aspektusból és különböző nézőpontból nézte. Egyben a Bizottság egy statisztikát is kapott, amely maga bizottságnak a munkájáról is szólt. Ebből én csak egy dolgot szemeznék ki, hogy 415 napirendi pontot tárgyalt meg az elmúlt ciklusban a Bizottság. Tíz kivételével valamennyi határozatát megtárgyalta, elfogadta. És érdekes egyébként a Bizottság olyan szempontból is, hogy viszonylag sokszor konszenzusra jutottunk és támogattuk az előterjesztéseket. Ugyanakkor érdekes a Bizottság olyan szempontból, hogy amikor viszont a négyéves beszámolónak a szavazására került sor, első körben 4 igen, 3 tartózkodás volt, utána pedig 3 igen, 4 tartózkodás volt. Tehát nem mondom, hogy ez önmagában mérvadó lenne, inkább egy sajátos dolog. Köszönöm. Csabai Lászlóné:(polgármester) Moskovits Károly. Dr. Moskovits Károly:(Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság elnöke) A Jogi Bizottság az előterjesztést megtárgyalta és elfogadásra javasolja a Közgyűlésnek. Köszönöm. Csabai Lászlóné:(polgármester) Köszönöm szépen. Tisztelt képviselők kérdezem, hogy kinek van kérdése? Kérdés nincs, akkor a kérdések lehetőségét lezárom. Kérdezem, hogy ki kíván véleményt nyilvánítani? Vinnai Győző. Dr. Vinnai Győző:(képviselő) Polgármester asszony, tisztelt képviselőtársaim. Mielőtt az anyagra rátérnék, egy gondolatot had mondjak el, ami itt polgármester asszonytól hallottunk, hogy természetesen az is fontos kérdés, hogy milyen érzések keletkeznek a városlakókban, amikor Nyíregyháza bizonyos részein élnek, bizonyos részein sétálnak. Nekem eszembe jut egy történelmi mondás, pontosabban egy neves történész mondta, hogy a történelem, amely az emberek emberiségtörténete is valójában, ez a közgyűlés is történelem lesz majd, miután kimegyünk ebből a

13 1982 teremből, hiszen a múlt végérvényesen lezárul és szabad választásokon valami új korszak kezdődik Nyíregyházán is. Tehát Ő mondta, hogy a megélt történelem és a megírt történelem soha nem eshet egybe, mert az emberek szubjektumként, egyéniségként élik meg a történelmet, még akik szakmaként kutatják a forrásokat, azok folyamatokat keresnek, összefüggéseket találnak. De hogyha a kettő közel van egymáshoz, akkor minél hitelesebb az a történelmi kép. Ezért engedjék meg nekem, hogy FIDESZ-KDNP frakció nevében néhány dologra felhívjam a figyelmet, mert úgy gondolom, és ezt polgármester asszony is elismerte, hogy nincs benne talán minden, talán több hibáról is lehetett volna írni, úgy hogy én most ezt a tükröt ide tartom. Azt viszont elismerem, hogy Nyíregyházának más az arculata, mint négy éve, nyolc éve, vagy éppen tizenhat évvel ezelőtt. Az egyik, ami a címet jelenti a bevezetésben, hogy harmónia és racionalitás. Ezt ugye akkor hallottuk, amikor a közgyűlésen elfogadtuk, utána volt egy városértékelés, azóta ez az a két szó, hogy harmónia és racionalitás, nem nagyon került be úgy a köztudatba, mert véleményem szerint nem igazán ez jellemezte az Önkormányzat politikáját. Mutatja az elégedetlenség, amit a városlakók nap mint nap megfogalmaznak. Tehát az egyik ilyen elégedetlenség, ami benne van az anyagban, hogy versenyképes gazdaságunk van. Én utána néztem, hogy 2002-től hány helyet csúszott le Magyarország és benne Nyíregyháza is, mert úgy szól a mondat, hogy ma Nyíregyháza gazdasága versenyképes, pont. S utána benne van az az ellentmondás, hogy a munkanélküliség nőtt, a munkaerő szakképzettsége, a szakképzés, szakiskolai, diplomás helyzet nem igazán a munkaerőpiacra készítette föl az embereket. 52. helyen van ma Magyarország ben 30. volt ezen a versenyképességi listán. Gondolom, hogy Nyíregyháza is valahol az országot tükrözi. A másik, ami nekem feltűnt, hogy az ipari park mellett igazán nem nagyon tudott a beszámoló mit írni. A Repülőtérről van néhány szó, amely a versenyképes gazdaságot jelenti és helyi vállalkozók, a közép és kisvállalkozók szerepe, szorgalma, bár van erről egy mondat, nem igazán tükröződik ebben az anyagban. Én már megrökönyödött emberként, vagy ilyen fixa ideaként szoktam mondani, hogy az önkormányzatnak gesztor szerepet kell játszani, hogy a helyi vállalkozók is megtalálják a számításukat. Az infrastruktúra területén súlyos hiányosságai vannak a városnak, véleményem szerint nem csak a szennyvízberuházás, hanem hogy ha az ember elmegy a város külsőbb részire, akkor mindig ezt hallja, utak, járdák, kerékpárutak hiánya, csapadékvíz elvezetés problémája, internet problémák. Északdél problémájáról már ne is beszéljünk. Aztán mindig elmondják az emberek azt is, hogy jobban kellene támogatni az itt élőket, nem vagyok én a multinacionális cégek ellen, de amikor a külföldiek élelmiszer kiskereskedelmi láncolata is itt van már, vagy amikor plázát akarunk építeni a Búza téren és a hagyományos piacnak a funkcióját megszüntetni, akkor ezt nagyon nehezen élik meg az itt lakók. A roma lakosság helyzete, mert nagyon kevés az idő, majd a két percemben még szeretném kiegészíteni, de most még egy dologra beszélnék. Véleményem szerint egy jottányit nem változott az életminőségük, helyzetük. Ők azt mondják nekem, hogy csak ígéretek vannak, ez egy nagyon komoly társadalmi probléma, ezzel az Önkormányzatnak itt helyi szinten bevonva az érdekelteket, foglalkozni kell. És még befejezésül, pontosabban már nem kezdenék bele, mert az adósságállomány nagysága az megér egy külön részt. Köszönöm. Csabai Lászlóné:(polgármester) köszönöm szépen. Földesi Istváné a szó. Földesi István:(képviselő) Sokféle szemüvegen keresztül lehet nézni a az elmúlt négy év munkáját, tehát én megpróbálom a sajátomon keresztül és a Függetlenek Egyesülete szemszögéből nézni. Először is szeretném leszögezni a sokféle

14 1983 vélemény mellett, hogy egyesületünk és az önkormányzatban képviselők az elmúlt tizenhat év munkájában igen aktívan vettek részt. Fontos szerepet töltöttek be és a koalíció minden egyes pozitív, hogy mondjam, alkotásában, cselekményében igen aktívan vettünk részt. Valahogy egyrészt jobboldalról, baloldalról mindig kritikai alá vesznek bennünket. Itt szeretném határozottan kijelenti, hogy ebből az állításból mi nem engedünk és igen is részt kívántunk venni és a dicséretekből és az elmarasztalásokból is kivesszük részünket. Az mindnyájunk előtt ismert, különösen akik régebben tevékenykedünk a Közgyűlésben, hogy egy városfejlesztés nem négy évre szól. Négy évre nem lehet egy ilyen nagyváros irányítását, fejlesztését, átalakítását tervezni. Ez az elmúlt négy év is arról szól, hogy az első tizenkét év, a megelőző tizenkét év alapjaira számíthatott, azokra méltán építhetett és azt is el tudjuk mondani, nincs benne az értékelő beszámolóban, bár aki olvasni tud a sorok között, utalás van, hogy ez a négy év olyan meghatározó volt Nyíregyháza életében, hogy a következő a négy év fejlesztéseit behatárolta. Behatárolja, és a következő önkormányzatnak az egyik nagy feladata az lesz, hogy azt az értéket, amit ez a tizenhat év, illetve az elmúlt négy év megteremtett, mind az intézményhálózatban, mind azok színvonalas működésében azt megőrizve, és természetesen az időkhöz igazítva továbbfejlessze. Néhány kérdést engedjenek meg még, hogy kiemeljek. Sokszor elhangzik az adósságállományunk. Igen, ezt személyesen is úgy értékelem, hogy magas az adósságállományunk, de hogy ha az értékelésbe visszatekintünk, hogy mire fordítottuk a felvett hiteleket, akkor láthatjuk, hogy a többsége a város vagyonának gyarapítására szólt. Emellett jelentős vagyontárgyakkal rendelkezik a város, amiből a következő önkormányzat, ha jól gazdálkodik a hitelek egy részét vissza tudja fizetni. Vinnai képviselőtársam az Oktatási Bizottságról elmondta, hogy nem támogatták mert nem voltak jelen a támogató emberek, de senki sem vitathatja el azt, hogy Nyíregyháza oktatásának a szervezeti, szerkezeti kerete nem országos hírű és színvonalban nem veri bármely nagyvárost. Ez a lényeg, itt van az egyik legnagyobb értéke Nyíregyházának és kibővíteném még azzal, hogy nem szólt senki, de benne van az anyagban is, hogy van egy nagy gondunk és ez társadalmi probléma és nem csak nyíregyházi, ez a szakképzés problematikája. Ha valamiben ez a Közgyűlés ebben igen nagy dolgot alkotott, a TISZK-et létrehozta, több, mint másfél milliárd forintot áldozott be, és a továbbfejlesztésről a következő önkormányzatnak kell gondoskodni, hogy a társadalmi igényeknek megfeleljen. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Dr. Hajzer Lászlóé a szó. Dr. Hajzer László:(képviselő) Tisztelt polgármester asszony, tisztelt Közgyűlés. A polgármester asszony értékelésében is erőteljes szubjektív elemeket lehetett fölfedezni. Engedtessék meg nekem is némi szubjektivitás azért, mert én sem leszek nagy valószínűséggel részese az elkövetkező négy év közgyűlési munkájának, és ugye ilyenkor az embernek részben egy kis összefoglalót kell tartani, részben pedig hát ki kell jelölni az utat az utódoknak, hogy ha az utódok kíváncsiak erre, ezekre a gondolatokra. Nyilván a történelem el fogja végezni a mélyebb értékelést. Látjuk, hogy Németh Péter bizonyos távlatból már távlatos értékelést tud tartani, azt is látjuk, hogy Vinnai Győző is és Földesi kollega is, ugye még erősen az aktualitások mentén értékel. Ők nagy valószínűséggel még politikai szerepre számítanak, vagy politikai szerepük lesz a jövőben, hiszen azt gondolom, hogy ez a különbség pontosan a történelmi és a szubjektív értékelés között és a pártértékelési szempontok is meg fognak biztosan jelenni ebben az értékelésben. Magam úgy gondolom és nem néztem utána, hogy valószínűleg nincs itt most még az értékelésnek az ideje. Tehát

15 1984 nem tudom, hogy volt-e már ilyen, hogy a ciklus lezárását még le se zárjuk és utolsó ülésen már ciklusértékelés van. Mondjuk azt, hogy ez azért van most, mert így tűztük napirendre ezt a kérdést. Viszont ha már napirenden van, szabadjon nekem is annyi szubjektumot ebbe a kérdésbe belevinni, hogy az elmúlt 20 évben én is részese voltam a nyíregyházi közéletnek, vagy a megyei közéletnek. Vannak szép emlékeim is, vannak nyilván rosszabb emlékeim. Hát a szép emlékek közé tartozik nyilván a várossal kapcsolatban is nagyon sok olyan szubjektív gondolat, amit a polgármester asszony is mondott. Nekem az jutott eszembe, hogy mindig fontos, hogy honnan van a kiindulópont. Ugye a polgármester asszonynál a kiinduló pont az értékelésben a tanácselnökségnek a megszerzése vagy elnyerése volt. Én arra vagyok büszke, és büszke vagyok rá, hogy én még ismertem a polgármester asszonyt, mielőtt tanácselnök lett volna, tehát nyilván azelőtt is volt élet, és hát az értékelés szempontjából is fontos az, hogy én magam az identitásomat oda vezetem vissza, hogy én még utaztam a villamoson Nyíregyházán és aki utazott a villamoson, az egyféleképpen emlékezik, aki már nem utazott az másféleképpen emlékezik. Én még láttam Jósavárost épülni és Örökösföldet és sorolhatnám még a nagy alkotásokat és természetesen az elmúlt négy évben is voltak nagy alkotások a városban. Hogyha félre nem értik, nekem már volt egyszer egy rossz vicc, amit elmeséltem és akkor bonyodalom is lett belőle, vicceket ezért én óvatosan mondok, de anélkül, hogy elmondanám a viccet, hogy a csattanóját néhányan ismerik és a frakcióvezető úr biztosan ismeri, amikor a vicc csattanója az, hogy ő még látta Lenint. Na most ugye én még láttam Lenint, jelképesen, és azt mondom, hogy Nyíregyházán a fejlődés kétségtelen. Ismerőseim, barátaim, vendégeim, ha jönnek, akkor rácsodálkoznak Nyíregyházára, és én azt hiszem, hogy természetesen Nyíregyházán is meg vannak a gondok, meg vannak a nehézségek, meg vannak a fejleszteni való irányok. Lehet ragozni a költségvetési kérdést, bármikor két ellentétes álláspont közül mindkettőnek igaza van a költségvetés kérdésében. És bármikor lehet felelősöket találni elmaradt beruházásokért és bármikor lehet győzelmi jelentéseket írni megvalósult beruházásokról, ezek mind megvalósultak, vagy ezek mind megtörténtek. Én azt gondolom és azt sajnálom egy kicsit, hogy nyolc évig voltam képviselő, négyig a Megyei Közgyűlésben, négyet itt, és mind a kétszer ellenzéki szerep jutott nekem. Nekem nem jutott kormánypárti szerep az elmúlt nyolc évben a politikai szereplés során, és úgy tűnik, hogy én már ki sem próbálom a kormánypártiságot, és ennek következtében nekem az adatott meg, hogy bíráljak. Én azt gondolom, hogy bírálatot kulturáltan tettem, ha megsértettem valakit akkor elnézést kérek a sértésekért, biztosan vannak ilyenek. Azt gondolom azért, hogy ha lehet hagyni a következő közgyűlésre, megtartandó gondolatunk az lehet, hogy ennél rosszabb politikai stílus azért ne legyen a következő közgyűlésben sem. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Köszönöm szépen. Néha volt olyan érzésem, mintha kormánypárti lettél volna, nem azért mert átültél, hanem azért, mert befolyásoltad a döntést. Márföldi István. Márföldi István:(képviselő) Én azt hiszem, hogy koromnál fogva én is elmondhatom, hogy sok mindent láttam, legalábbis Nyíregyházán, hisz az előttem felszólalók között, vagy az eddigi felszólalók között azt hiszem én vagyok a legidősebb. Itt különböző rekordok hangzottak el polgármester asszony részéről, hogy ugye négy plusz tizenhat évig volt polgármester, Bencs Kálmán tizenhat évig volt polgármester. Na most én nem tudom, hogy én rekorder vagyok-e vagy sem, de én tizenkét évig voltam a Pénzügyi Bizottság elnöke.

16 1985 Csabai Lászlóné:(polgármester) Ez rekord, szerintem. Márföldi István:(képviselő) Na most, hogy ez jó volt e városnak vagy rossz, én reménykedem abban, hogy semmi rossz nem történt, legalábbis a Pénzügyi Bizottságban, ez alatt a tizenkét év alatt. Legalábbis a legújabb kori történelmünkben nem hiszem, hogy valaki tizenkét évig volt a Pénzügyi Bizottság elnöke. Ezt csak poénként mondtam el. Nagyon röviden szeretnék szólni, hisz elég nehéz most már a négy évnek a munkájának az értékelésében részt venni, hisz az előttem szólók nagyon sok mindent elmondtak. Természetesen azt hiszem, hogy nagy badarság lenne az, ha azt vitatnánk, vagy bárki vitatná azt, hogy az elmúlt négy évben, vagy az elmúlt nyolc évben, vagy az elmúlt tizenkét évben Nyíregyháza város fejlődött-e vagy sem. Természetes dolog az, hogy fejlődött. Egy van, én bizottsági üléseken is elmondtam, hogy én egy kicsit másképp látom. Na most én azt hiszem, hogy talán ez bele is fér az előterjesztőnek a dolgaiba, bár lehetett volna egy kicsit azért tárgyszerűbb, vagy őszintébb, hogy csak a szépről vagy a jóról emlékezzen. Na most én annyit szeretnék ehhez az egész dologhoz hozzáfűzni, még egyszer mondom, a város természetesen fejlődött, de lényegesen nehezebbnek, izzadságszagubbnak tartom az elmúlt négy évet, mint ahogy az a beszámolóban látszik. Na most miért mondom ezt? Ha finanszírozási szempontból nézem azért, ha visszaemlékeznek rá a képviselőtestület tagjai, az elmúlt két ciklusban nagyon sok olyan intézkedés történt az éppen hivatalban lévő kormányzatok részéről, amik nem könnyítették, hanem nehezítették az önkormányzatoknak az életét. Hisz sok olyan feladatot kaptunk, amihez mi nem kaptunk forrást, vagy csak részben kaptunk forrást és mindezt az önkormányzatnak a saját forrásaiból kellett pótolni, hisz a feladat, ami meg volt az önkormányzat részére határozva, nem kevesebb lett, hanem inkább több. Ez gyakorlatilag konkrétan abban jelentkezett, hogy a központi normatívák gyakorlatilag csökkentek, azonkívül magunk sem tudtuk az elmúlt négy év alatt realizálni azt a saját bevételt, amit elterveztünk. Ez különösen vonatkozik az adóbevételekre, az első három évben nem annyira, az utolsó évben már egy kicsit arra is. Különösen a felhalmozási jellegű bevételeink amik nagyon hiányoztak, illetve amikre szükség lett volna, nem tudtuk realizálni, és ezáltal ugye évente egy-két milliárd, több milliárdos nagyságrendű hitellel kellett ezeket a forrásokat pótolni, ha a fejlesztési elképzeléseket és a működés biztosítását folyamatosan biztosítani akartuk, és akartuk, mert nem volt más teendőnk. Na most a működés vonatkozásában gyakorlatilag tettünk lépéseket, vagy próbált az Önkormányzat lépéseket tenni, de sajnos nem igazán voltak ezek a lépések sikeresek. A működési költségeink tovább növekedtek, és ez ezt még nehezítette, tehát duplájára növelte a gondot olyan vonatkozásában és duplájára növelte a forrásigényt, magyarul a hiteligényt, és így gyakorlatilag a ciklus végére mondhatjuk azt, hogy eléggé jelentősen az Önkormányzat eladósodott. Én nem akarom mondani most, nem akarok itt számháborúzni, hogy mennyi jelen pillanatban az önkormányzat hitelállománya és a kötvénykibocsátása, véleményem szerint magas. Nem mondom azt, hogy kezelhetetlen, de nehezen kezelhető a jövőt illetően. Még egy mondatot szeretnék mondani olyan vonatkozásban, ami még nehezíti az elkövetkező önkormányzat sorsát, vagy életét, hogy nagyon sok feladatot viszünk át a következő ciklusra, nagyon sok dolgot nem tudtunk befejezni. Félbe vagyunk, a pályázatot megnyertük és a forrásait a fejlesztéseknek nem biztosítjuk, vagy nem tudjuk, nem biztosítjuk és ezt a következő önkormányzatnak kell majd biztosítani. Nem lesz egyszerű helyzetben a következő önkormányzat, ezt szeretném hangsúlyozni. Jó munkát és jó egészséget kívánunk majd a következő testületnek ehhez. Köszönöm szépen.

17 1986 Csabai Lászlóné:(polgármester) Köszönöm szépen. Felbermann Endre kért szót. Felbermann Endre:(képviselő) Gondolkodtam, hogy miről beszéljek. Három téma volt, amit a Gazdasági Bizottság ülésén elmondtam, hogy mire vagyok büszke. Mi az, amiben elégedetlen vagyok és mi az, ami figyelmet érdemel, az pedig a hitelállomány. Úgy gondolom az öt percbe ez nem fog beleférni, ezért inkább a hitelállományról beszélek. Szeretnék megosztani mindenkivel, így a nézőkkel is egy olyan dilemmát, amely esetleg előrébb viszi a megértést. Nem vitatkozok senkivel, akik azt mondják, hogy bizony nagyon nagy teher ez a hitelállomány és így az előterjesztésből egyértelmű, hogy a ciklus elején 7 milliárd, valamivel több mint 7 milliárd volt a hitel és kötvényállományunk, most a ciklus végére ez 15,8 milliárd. Ha ezt így kimondja az ember, akkor természetesen a számok mögé nem nézve azt mondhatják, hogy bizony eladósították ezt a várost. Na most felteszem a kérdést mindenki számára. Mi volt a városvezető koalíció dilemmája? Ugye 2006-től beindultak az európai uniós fejlesztési lehetőségek, 2001-től 2013-ig külön kiemelt 3,8 milliárd forint állt a város rendelkezésére ugyanúgy mint Debrecennek és Szolnoknak. Egy integrált városfejlesztési stratégia, magyarul beruházás megvalósítására. Megindultak a pályázati lehetőségek, Állatpark, Fürdő, utak, stb. Nem sorolom. A nagy dilemma az volt, hogy vajon részt vegyünk-e az európai uniós pályázatokban, minél több pénzt idehozzunk-e városnak ezekből a forrásokból és fejlesszük-e a várost erőnkön felül, a képességünk, gazdasági erőképességünk felül, belemenjünk-e ebbe a mókuskerékbe. Nagy dilemma az, mert lehet azt a stratégiát választani, hogy nincs rá fedezetünk, mert a helyi bevételeink éppen arra elegek, hogy az intézmények működtetését kiegészítsük az állami normatívához képest. És nincs fejlesztésre pénzünk csak hitel esetében. Tehát lehet egy olyan stratégiát választani, hogy nem veszünk részt ebben az erőltetett fejlesztésben, nem veszünk fel hitelt, ezzel megőrizzük a város hitelmentességét vagy kezelhető hitelállományát. A másik változat az, hogy hát nem szabad elengedni ezeket a pénzeket, nekünk mindenáron ott kell lenni, és a lehető legtöbb pénz meg kell szerezni, de nincs hozzá saját forrásunk. Ekkor mit lehet tenni? Hitelt kell felvenni és hitelt lehet hozzátenni önerőként. Mivel az önerőnk az a helyi adókból származó bevétel, az kell az intézmények működéséhez. Ki tud ebben okosat mondani, hogy mi lett volna a helyes megoldás? Optimális megoldás csak szubjektíven létezik. Igazi jó megoldás ebben a dologban nincs. Az se jó, ha nem veszünk fel hitelt, az sem jó, hogy ha nem fejlesztünk semmit. Ezzel nem lehet választásokat nyerni, nem lehet odaállni az állampolgárok elé, hogy bocsánatot kérek, de inkább nekünk fontosabb az, hogy működőképes legyen a város, ne legyen nagy hitelállománya, működtetni tudjuk a jelenlegi intézményrendszert. infrastruktúrát. Nyilván ez nem megoldás, az emberek követelik a fejlődést, mert azt látják, hogy a másik városban bezzeg ott történnek dolgok, még Mátészalkán, Kisvárdán is nagyobb fejlődés van, mint Nyíregyházán. Tehát ezért belekerül az Önkormányzat egy olyan körbe, amikor muszáj fejleszteni, mert az élet nem áll meg. Ehhez viszont hitelek kellenek és ez vezet oda, hogy ma a rengetek uniós forrás eredményeképpen több mint duplája lett a hitelállományunk. Most döntse el a néző és döntsük el mindannyian, mindenki éljen meg úgy ahogy kell magában, hogy helyes volt-e ez az út, hogy a város nem engedte el az uniós pályázati lehetőségeket. Az egy más kérdés, hogy azon lehetne vitatkozni, hogy vajon a kormányok által elfogadott nemzeti fejlesztési tervben az önerővállalás mértéke elegendő vagy jó volt-e. Én azt mondom, hogy lehet, hogy a kormányok túllépték az ország lehetőségét és bevállaltak olyan önerőket a pályázatokban, amelyeket nem kellett volna. Ezek az országok, amelyek a szocializmusból jöttek és le voltak maradva, a nyugati demokráciákat el kellett volna érjük, persze én

18 1987 kívülállóként könnyen mondom ezt, hogy nagyobb európai uniós támogatással, akár 100%-os projektekkel kellett volna felzárkóztatni ezeket az országokat. Ha belegondolunk volt olyan projektünk, az Állatparknál 50%-os támogatást kaptunk, volt olyan, amelyikhez 70%-ost, volt olyan, hogy 80%-ost, az önerők halmozódtak, rakódtak, ebből képződött a most 15,8 milliárdos hitelállomány. Nem lehet jó megoldást találni, mindenki döntse el ennek függvényében, hogy Nyíregyháza helyesen politizált-e, helyesen gazdálkodott-e. Én azt gondolom, hogy igazi jó válasz erre a dologra nincs. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Köszönöm szépen. Lengyel Károly. Lengyel Károly:(képviselő) Köszönöm szépen. Az értékelés előttünk áll és ebből kitűnik amivel egyetértek, osztom magam is és el is fogom mondani itt, hogy Nyíregyháza egy sikeres és fejlődő város. Ha innen a Városháza díszterméből kinézünk az ablakon, akkor egész egyszerűen azt gondolom, hogy nem lehet mást mondani, mint azt, hogy Nyíregyháza egy sikeres és fejlődő város. Én magam gyerekként kerültem Nyíregyházára a rendszerváltás előtt pár évvel és végigéltem a város rendszerváltás kori és utáni fejlődését. Ezt az előbb mondtam is a polgármester asszonynak, hogy én még gyerek voltam, tanuló középiskolás, amikor Ő már itt polgármester volt, és azt gondolom, hogy ez nem kis dolog, hogy én itt egy önkormányzati képviselőként állva fejthetem ki a véleményem, vagy éppen ellenvéleményem. Nagyszerű szabad kort élünk és én nagyon hálás vagyok azért, hogy ennek a kornak a részese lehetek. Sok mindent lehet mondani erről a korszakról is, csak azt nem lehet mondani, hogy a város nem volt jó kezekben. Ezzel kapcsolatban is teljesen egyetértek a polgármester asszonnyal, hogy Mádi Zoltán kezében is nagyon jó kezekben volt ez a város, a gazdája volt ennek a városnak, mint ahogy Csabai Lászlóné is a gazdasszonya volt Nyíregyházának, s jó kezekben volt a kezében ez a város. Ezt mondom úgy is, hogy mindemellett külterületi képviselő vagyok és külterületi képviselőként nem igaz, hogy nem látom azt, hogy igenis, a külterületnek és a belterületnek voltak és vannak ellentmondásosságai. Ugye ez az egész ott kezdődik, hogy aki valahol 200 ezer forintért vesz egy telket külterületen, akár néha házzal együtt is, azelőtt nyilvánvalóan nem ugyanaz az infrastruktúra fog húzódni, mint aki 20 millió forintért vásárol egy telket valahol a belvárosban. Ugye ez a dolog egyik oldala. De a dolognak van egy másik oldala, hogy aki kint nyíregyházi, az a személy ugyanolyan jogon ugyanolyan lehetőségeket és szolgáltatásokat szeretne élvezni, mint aki bent nyíregyházi és igaza van neki is. És ez egy ellentmondásosság, de én azt gondolom, hogy ez az ellenmondás az elmúlt négy évben nagyon-nagyon sokat oldódott, mert a koalíciós szerződésben a jelenlegi várásvezetés, még a jelenlegi városvezetés el is kötelezte magát afelé, hogy ez az ellentmondás oldódjon. Tudják-e, hogy Nyíregyháza külső részei fűzérként létező települések, hogy ha önálló falvakként funkcionálnának, akkor a központi támogatásnak a sokszorosát kapnák önhikis településként? Tudják-e, hogy külterületen lévő karbantartandó földutjaink, hogy ha összeraknánk őket, akkor Szolnokig érnének? Tudják-e, hogy csak az én választókörzetem az 70 km 2 területen terül el, ami másfél Mátészalka? Ha ez is Nyíregyháza, és ezt is fejlesztenünk kell, akkor ugye ide is kell műút, akkor ide is kell csapadékvíz elvezetés, akkor ide is kell kábelszolgáltatás, kellenek közösségi rendezvények, kellenek közösségi pihenőcentrumok. Most ebből, amit felsoroltam, ebből nagyon sok minden megvalósult kedves képviselőtársak. Valóban tényleg nem tehetem meg, hogy egy mondattal a szennyvízre én is ne utaljak hiszen, hogy ha a szennyvízberuházás megvalósul, akkor a külterületi műutak nagy része felújítódik és nagyon sok útalapos

19 1988 útból műút lett volna, és akkor utána már a következő lépés tényleg a csapadékvíz és tényleg a következő kertvárosi szolgáltatások. Hát én is most már minden jelzőt félrerakva nagyon remélem azt, hogy meg fogjuk tudni ezeket valósítani. Meg fogják tudni valósítani a következőkben. Ez az értékelés előttünk van és reális. A város fejlődött, nem is keveset, és emellett azt szeretném mondani, hogy ez az értékelés számomra Csabai Lászlónénak a hattyúdala, aki ennek a városnak a történelmében sikeres polgármesterként fog bevonulni, és azt gondolom, hogy ebbe a hattyúdalba hamis hangokat belehúzni nem illik. És én most pedig még egy mondattal szeretném megköszönni azt, hogy tanulhattam Önöktől és én tényleg nagyon hálás vagyok, hogy ebben teremben négy éven keresztül ezt a várost szolgálhattam és nem tudjuk, hogy mit hoz a jövő, de az biztos, hogy én nagyon hálás vagyok ezért a lehetőségért. Köszönöm a nyíregyháziaknak, köszönöm Nyíregyházának, köszönöm a Közgyűlésnek és köszönöm szépen polgármester asszonynak is a munkáját. Köszönöm. Csabai Lászlóné:(polgármester) Jeszenszki András kért szót. Jeszenszki András:(képviselő) Az előzőekben hozzászólók általánosan és az egész anyagról összességében beszéltek, én egyetlen területét szeretném majd kiemelni. Én azt gondolom, hogy valóban így van, hogy az elmúlt húsz évben ez a négy év a legeredményesebb ciklusok közé tartozik, hiszen a városfejlesztésben, az intézményrendszer működtetésében és bővítésében, a fizetőképesség biztosításában, a takarékos gazdálkodás megcélzásában és annak a végzésében, valamint a szolgáltatások biztosításában és azoknak a minél magasabb színvonalra emelésében kiemelkedő volt az a tevékenység, amelyet a városvezetés és ez az Önkormányzat elvégzett. Én mégis egyetlen területet szeretnék most kiemelni, mert azt gondolom, hogy egy város vezetését mindig minősíti az, hogy a rászorultakat, az elesetteket hogyan viseli a szívén, hogyan gondoskodik róluk. Éppen ezért a szociális területről ejtenék néhány szót és bár ahogyan Márföldi képviselőtársam is mondta, nagyon sok olyan feladat van, ami áthúzódik ciklusról ciklusra, éppen ezért én sem csak négy évről beszélnék, hanem egy kicsit hosszabb időszakról. Hiszen a szociális szféránknak az átalakítása és olyan módú megszervezése, ahogyan az most működik, az fordulóján indult, akkor, amikor a városvezetés egy bátor vállalkozásba kezdett a Szociális Iroda dolgozóival, és úgy gondolták, hogy azokat az ellátásokat, amelyeket addig is intézményi formában nagyon jó színvonalon folytatott a város, még inkább közelebb kívánja hozni, közelebb kívánja vinni azokhoz az ellátottakhoz vagy rászorultakhoz, akik ezt igénylik, vagy akik erre rászorulnak. Éppen ezért megfogalmazódott 2003 elején az úgynevezett szolgáltatástervezési koncepcióban a civilesítésnek az igénye, amelyben célként, majd végrehajtandó feladatként, és most már azt mondhatjuk egyébként, hogy elvégzett feladatként egyértelműen megfogalmaztunk, azt, hogy civil szervezeteket és egyházi résztvevőket vonunk be a szociális szférában dolgozó munkához. Azt gondolom, hogy ebben a munkában tiszteletet igényel az Iroda dolgozóinak a kitartása, hiszen egy országos úttörőmunkát végeztek ezzel, amelyre nem igazán volt még példa Magyarországon, másrészt tiszteletet igényel az a tevékenység, amelyet a szociális intézmények dolgozói végeztek és természetesen az ellátási szerződésben a feladatot ellátó civil szervezetek, egyházi vezetők is és a dolgozók megérdemlik azt a köszönetnyilvánítást, amelyben minél hatékonyabban próbálnak segíteni a rászorulókon. Ez a változtatást a céljait elérte, az ellátások jobbak lettek, szélesebb körű lett az ellátottak köre és most újra megfogalmazódik most éppen újrajárás néven az a kistérségi gondolkodás, amelyet mi már 2003-ban

20 1989 megfogalmaztunk. Hiszen ezek az ellátások pontosan azért, mert Nyíregyháza területi központi szerepet lát el akár a munkahelyteremtésben, akár a munkahely biztosításban vagy az oktatásban, éppen ezért a szociális szolgáltatásokat is célszerű volt egy szélesebb körre kiterjeszteni. A múlthéten a helyi televízióban - nem közgyűlési tag részéről, ezt azért hozzá szeretném - elhangzott egy olyan kijelentés, ami engem kifejezetten felháborított egy televíziós vitában, hiszen az egyik résztvevő a vitában azt mondta, hogy például az egyik szolgáltatásban is - szándékosan nem fogok szolgáltatást sem megnevezni - csak adminisztratív tevékenység folyik. Én azt gondolom, hogy ezt a kijelentést egyértelműen vissza kell, hogy utasítsuk, hiszen aki a Szociális Bizottság tagjaként részt vett az elmúlt évek munkájában azok láthatták, mi láthattuk ebben a bizottságban, hogy akár kihelyezett ülésen, akár az éves beszámolókon, mert azt is szeretném azért itt megjegyezni, hogy ezen a területen éves beszámoltatás van, tehát még csak nem is négyévenként, hanem évente vizsgáljuk meg a szférában dolgozóknak a munkáját. Egyértelműen javuló tendenciát mutatott ez a munka és a szakmai elhivatottságot, valamint a hozzáértést tükrözi. Azt gondolom, hogy Nyíregyháza vezetése helyesen járt el, amikor ezt az utat választotta és én úgy látom, hogy ezt az idő is igazolni fogja. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Köszönöm szépen. Szokol Tibor. Szokol Tibor:(képviselő) Én azt gondolom, hogy az a tevékenység, amit mi végzünk az önkormányzatban, az egy nagyon sajátos munka. Sajátos azért, mert itt nem egy cég, egy intézmény irányításáról van szó, hanem egy konkrét, nagy lakóterület irányításáról, ahol tulajdonképpen a gazdasági egységek, az intézmények mind-mind a sajátos eszközeikkel és a város, mind az önkormányzat, mint hivatal a maga szabályozó, irányító rendszerével és segítő tevékenységével hozzájárul a közösség fejlődéséhez. Tehát nagyon komplex, nagyon bonyolult rendszerről van szó és azt mondom, hogy harmónia és racionalitás ebben a négy évben, de nem csak a négy évben, hanem folyamatosan az elmúlt időszakban, -szabad legyen halkan megjegyezni, a baloldal irányításával - sikerült és jó irányba fejlődtek a dolgok. Természetesen vannak teendők. Azt gondolom, hogy itt most együtt jelent meg az európai uniós fejlesztés nagy lehetősége és sajnos itt volt a gazdasági válság, vagy itt van a gazdasági válság negatív hatása. Tehát lényegében, amikor racionalitásról beszélünk, vagy harmóniáról is beszélünk, akkor azt kell mérlegelni, hogy ahhoz vane pénz, van- lehetőség, adunk-e fejlesztést, vagy nem adunk. Ez beleillik-e a nyíregyházi fejlesztési programba vagy nem illik bele. Ugye érdekes hangok jelennek meg egy-egy fejlesztés kapcsán. Például tessék visszaemlékezni, a Kodály Iskolánál is volt támadó vélemény, volt az Állatparknak is támadó és negligáló véleménye és tessenek visszagondolni ennyi idő után mindkettőnek a csodálatos sikereire. Már én előlegezem az Állatparkét is, mert azért most már országos hírű ez a tevékenység. Tehát én azt gondolom, hogy ez egy hallatlan nagy egység, és hallatlan nagy koordinációt igényel, ezért a harmónia és a racionalitás, ha nem is épült be konkrétan a fogalomrendszerünkbe, de a tevékenységüket irányító motivációban mindenképpen ott volt és megjelent. Nagyon érdekes a gazdálkodással összefüggő véleményalkotásunk. Amikor azt mondjuk, hogy mi mennyi, meg mennyi normatíva, amihez nekem is az a véleményem, hogy az államnak igenis újra kell gondolni a normatívákkal kapcsolatos tevékenységet. Számos feladatot kapott négy évvel ezelőtt, az elmúlt négy évben, de az elmúlt tizenhat évben is a város, amihez a normatív támogatás nem járult hozzá. Ugyanígy szerintem nagyon nagy szükség lenne, bármilyen színű lesz a következő önkormányzat, hogy végezze el a város