SZERKEZETI VÁLTOZÁSOK A LENGYEL ÉS A MAGYAR MEZŐGAZDASÁGBAN AZ EU-CSATLAKOZÁS ÓTA: TAPASZTALATOK ÉS TANULSÁGOK A JÖVŐ AGRÁRPOLITIKÁJÁNAK ALAKÍTÁSÁHOZ

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SZERKEZETI VÁLTOZÁSOK A LENGYEL ÉS A MAGYAR MEZŐGAZDASÁGBAN AZ EU-CSATLAKOZÁS ÓTA: TAPASZTALATOK ÉS TANULSÁGOK A JÖVŐ AGRÁRPOLITIKÁJÁNAK ALAKÍTÁSÁHOZ"

Átírás

1 SZERKEZETI VÁLTOZÁSOK A LENGYEL ÉS A MAGYAR MEZŐGAZDASÁGBAN AZ EU-CSATLAKOZÁS ÓTA: TAPASZTALATOK ÉS TANULSÁGOK A JÖVŐ AGRÁRPOLITIKÁJÁNAK ALAKÍTÁSÁHOZ E kiadvány a STRUCTURAL CHANGES IN POLISH AND HUNGARIAN AGRICULTURE SINCE EU ACCESSION: LESSONS LEARNED AND IMPLICATIONS FOR THE DESIGN OF FUTURE AGRICULTURAL POLICIES c. angol eredeti magyar fordítása. Agrárgazdasági Kutató Intézet, 2014

2 E kiadvány a STRUCTURAL CHANGES IN POLISH AND HUNGARIAN AGRICULTURE SINCE EU ACCESSION: LESSONS LEARNED AND IMPLICATIONS FOR THE DESIGN OF FUTURE AGRICULTURAL POLICIES c. angol eredeti magyar fordítása. Agrárgazdasági Kutató Intézet, 2014 Fordítás: Agrárgazdasági Kutató Intézet, 2014 Szerkesztette: Lektorálta: Potori Norbert Paweł Chmieliński Andrew F. Fieldsend prof. dr hab. Włodzimierz Rembisz, University of Finance and Management, Varsó, Lengyelország Felelős kiadó: Kapronczai István Szerkesztőbizottság: Biró Szabolcs Dublecz Károly Felföldi János Fertő Imre Herdon Miklós Illés B. Csaba Kapronczai István Káposzta József Kemény Gábor Kertész Róbert Keszthelyi Szilárd Lámfalusi Ibolya Pető Károly Potori Norbert Rieger László Stummer Ildikó Szakály Zoltán Szűcs István Takács István Tóth József Tóth Tamás Vágó Szabolcs Kiadó: Agrárgazdasági Kutató Intézet H-1093 Budapest, Zsil utca 3-5. Postacím: H-1463 Budapest, Pf.: 944 Telefon: (+36 1) Fax: (+36 1) ISBN xxx-xxx-xxx-xxx-x ISSN xxxx-xxxx Agrárgazdasági Kutató Intézet Minden jog fenntartva. A kiadvány bármely részének sokszorosítása, adatainak bármilyen formában (nyomtatva vagy elektronikusan) történő tárolása vagy továbbítása, továbbá bármilyen elven működő adatbázis kezelő segítségével történő felhasználása csak a kiadó előzetes írásbeli engedélyével történhet.

3 Tartalomjegyzék Előszó... 9 POTORI Norbert, Paweł CHMIELIŃSKI és Bożena KARWAT-WOŹNIAK A lengyel és a magyar élelmiszergazdaság összehasonlítása makrogazdasági szempontból...11 Bevezetés...11 Mezőgazdasági termelés...11 A mezőgazdaság és az élelmiszer-feldolgozás részesedése a GDP-ből A mezőgazdaság és az élelmiszer-feldolgozás részesedése a foglalkoztatásból A mezőgazdasági termelés értéke Változások a földhasználatban A mezőgazdaság és az élelmiszer-feldolgozás részesedése a beruházásokból Agrártámogatások Mezőgazdasági jövedelmek...28 Az élelmiszergazdaság külkereskedelme Élelmiszerekre fordított fogyasztói kiadások Következtetések Hivatkozások jegyzéke BIRÓ Szabolcs, Adam WASILEWSKI és TÓTH Orsolya Földpiaci helyzetkép Bevezetés Történeti előzmények Üzemszerkezet Földtulajdon Tulajdoni korlátozások Használati korlátozások Földpiac A birtokpolitika hatása Jövőkép Összegzés Hivatkozások jegyzéke FOGARASI József, Barbara WIELICZKO, Marek WIGIER és TÓTH Kristóf Mezőgazdaság finanszírozása és beruházási támogatások a mezőgazdaságban Bevezetés A mezőgazdaság finanszírozása Magyarországon és Lengyelországban A támogatások szerepe a mezőgazdaság finanszírozásában KAP források és eszközök Nemzeti források és intézkedések Beruházási támogatások a mezőgazdaságban Magyarország...69 Lengyelország...71 Következtetések Hivatkozások jegyzéke

4 LÁMFALUSI Ibolya, TÓTH Kristóf és Joanna PAWŁOWSKA-TYSZKO Adózás és társadalombiztosítás a lengyel és magyar mezőgazdaságban Bevezetés Jövedelemadózás a lengyel mezőgazdaságban A családi gazdaságok jogi keretei Lengyelországban A gazdaságok adózása Lengyelországban Jövedelemadózás a magyar mezőgazdaságban Egyéni gazdaságok Társas vállalkozások Általános forgalmi adó Általános forgalmi adó a lengyel mezőgazdaságban Áfa-átalány a mezőgazdaságban Általános forgalmi adó a magyar mezőgazdaságban Áfaszabályozás a magyar mezőgazdaságban Társadalombiztosítás a mezőgazdaságban Társadalombiztosítás a lengyel mezőgazdaságban Társadalombiztosítás a magyar mezőgazdaságban Következtetések Hivatkozások jegyzéke Zbigniew FLORIAŃCZYK, SZÉKELY Erika és Andrew F. FIELDSEND Az intézményrendszer felkészítése az Európai Innovációs Partnerség bevezetésére Bevezetés: innováció a mezőgazdaságban Mezőgazdasági Tudás és Innovációs Rendszerek Az AKIS Lengyelországban Az AKIS Magyarországon A lengyel és a magyar AKIS az Európai Unió kontextusában Az Európai Innovációs Partnerség, Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság A szervezeti háttér előkészítése Lengyelországban A szervezeti háttér előkészítése Magyarországon A lengyel és magyar előkészületek az EU kontextusában Az innovációs partnerségek tapasztalatai Innovációs partnerségek Lengyelországban Innovációs partnerségek Magyarországon Tanulságok a már meglévő innovációs partnerségek tapasztalatai alapján Következtetések és javaslatok Köszönetnyilvánítás Hivatkozások jegyzéke KEMÉNY Gábor, Cezary KLIMKOWSKI, FOGARASI József, TÓTH Orsolya és VARGA Tibor Mezőgazdasági biztosítások támogatásának eszközei Bevezető Mezőgazdasági biztosítások elméleti problémái A mezőgazdasági biztosítási piacok fejlődése Mezőgazdasági biztosítások Lengyelországban Mezőgazdasági biztosítások Magyarországon Következtetések Hivatkozások jegyzéke

5 JANKUNÉ KÜRTHY Gyöngyi, Mariusz HAMULCZUK, DUDÁS Gyula, FELKAI Beáta Olga, Cezary KLIMKOWSKI, JUHÁSZ Anikó és SZABÓ Dorottya Az élelmiszer-kiskereskedelem szerkezete és fejlődése Lengyelországban és Magyarországon Bevezetés Nemzetközi trendek és törvényszerűségek az élelmiszer-kiskereskedelemben Az élelmiszer-kiskereskedelem jövedelmezőségét és hatékonyságát befolyásoló tényezők Koncentráció és verseny a kiskereskedelmi szektorban A magyarországi élelmiszer-kiskereskedelem története és jelenlegi szerkezete A lengyel élelmiszer-kiskereskedelmi szektor története és jelenlegi szerkezete Az élelmiszerkeresletet befolyásoló tényezők Fogyasztói jövedelmek és vásárlóerő Magyarországon Fogyasztói jövedelmek és vásárlóerő Lengyelországban Fogyasztói szokások és preferenciák Magyarországon Fogyasztói szokások és preferenciák Lengyelországban Az élelmiszer-kiskereskedelem gazdasági teljesítménye Az élelmiszer-kiskereskedelem termelékenysége és jövedelmezősége Magyarországon Az élelmiszer-kiskereskedelem termelékenysége és jövedelmezősége Lengyelországban Az élelmiszer-kiskereskedők és beszállítók közötti kapcsolatot befolyásoló tényezők Minőségbiztosítási rendszerek Saját márkák Hátsó kondíciók Következtetések Hivatkozások jegyzéke NAGY László, Krzysztof HRYSZKO és Danuta RYCOMBEL Strukturális változások a lengyel és a magyar sertéságazatban az EU csatlakozás óta Bevezetés A sertéshús piaca Belföldi kereslet Külkereskedelem Sertéstenyésztés A termékpálya szerkezet Hatékonyság Vágás és feldolgozás Értékesítési árak A piacszabályozási rendszer változása Következtetések Hivatkozások jegyzéke Piotr SZAJNER és VŐNEKI Éva A tejágazat helyzete Lengyelországban és Magyarországon Bevezetés A piaszabályozási rendszerek változása Tejtermelés Tejfeldolgozás A kereslet alakulása a belpiacon Külkereskedelem

6 Az árak alakulása az értékláncban Összefoglalás és következtetések Hivatkozások jegyzéke EHRETNÉ BERCZI Ildikó, Anna BUGAŁA, Bożena NOSECKA és NÉMETH Szilvia A zöldség- és gyümölcságazat helyzete Lengyelországban és Magyarországon Bevezetés A zöldség- és gyümölcs termékpálya jellemzői A feldolgozóipar sajátosságai a zöldség- és gyümölcsszektorban Élelmiszer-biztonság, zöldség- és gyümölcsfogyasztás Külkereskedelem Az árak alakulása az ágazatban A támogatási és a beruházási rendszer vizsgálata a kertészeti szektorban, Lengyelországban és Magyarországon Összefoglalás és következtetés Hivatkozások jegyzéke Piotr SZAJNER és GARAY Róbert A cukor ágazat fejlődése Lengyelországban és Magyarországon Bevezetés A piacszabályozási rendszer kialakulása A feldolgozóipar szerkezetének az átalakulása Répatermesztés és feldolgozás Kereslet a belföldi piacon A cukor külkereskedelme Az árak alakulása a cukor termékpályán Következtetések Hivatkozások jegyzéke Iwona SZCZEPANIAK, Robert MROCZEK, LÁMFALUSI Ibolya, FELKAI Beáta Olga és VÁGÓ Szabolcs A lengyel és a magyar élelmiszeripar helyzete 2000 és 2011 között Bevezetés Az élelmiszeripar helyzete A lengyel élelmiszeripar helyzete A magyar élelmiszeripar helyzete Az élelmiszeripar üzemstruktúrája A lengyel élelmiszeripar üzemstruktúrája A magyar élelmiszeripar szerkezete Beruházások az élelmiszeriparban Beruházások a lengyel élelmiszeriparban Beruházások a magyar élelmiszeriparban Munkatermelékenység A lengyel élelmiszeripar munkatermelékenysége A magyar élelmiszeripar munkatermelékenysége Az élelmiszeripar gazdasági és pénzügyi helyzete A lengyel élelmiszeripar gazdasági és pénzügyi helyzete A lengyel élelmiszeripar támogatása a Közös Agrárpolitika (CAP) keretében

7 A magyar élelmiszeripar gazdasági és pénzügyi helyzete A magyar élelmiszeripar támogatása a vizsgált időszakban Következtetések Hivatkozások jegyzéke

8

9 Előszó Előszó Dr. KAPRONCZAI István Főigazgató Agrárgazdasági Kutató Intézet, Budapest, Magyarország Magyarország Európai Unióhoz történt csatlakozása az élelmiszergazdaság számára meghatározó esemény volt. Az EU-tagsággal az országok egy nagy, szervezett, de erősen versengő piac részesévé vált, amely egyszerre kínált óriási lehetőségeket és szembesítette komoly kihívásokkal a piaci szereplőket. Az újonnan csatlakozók élelmiszergazdaságának persze nem csak az uniós, de a hazai piacaikon is kiéleződött versenyhelyzettel kellett megbirkózniuk, aminek szükségszerű következményeként jelentős gazdasági, társadalmi és környezeti változások mentek végbe. Az EU-csatlakozás hatása általában pozitív volt az új tagokra (azokra, amelyek 2004-től léptek be az EU-ba), bár az egyes országok más-más módon éltek a lehetőségekkel. Minden országnak származott előnye az EU-csatlakozásból, de az új tagországok közül Lengyelország jobban tudott alkalmazkodni az EU által szabott feltételekhez, és jól ki tudta aknázni az ebben rejlő potenciált. E folyamatban az egyik legkritikusabb tényező a csatlakozást megelőző évek agrár- és támogatáspolitikája volt. A támogatások akkor lettek volna hasznosak, ha azokat elsősorban a termelők versenyképességének javítására fordítják. Azonban Magyarország a támogatásokat döntően piaci és ártámogatásként nyújtotta, ennek következtében nem lehetett kihasználni a maga teljességében a csatlakozás kínálta lehetőségeket. Azok az országok viszont, ahol korábban a támogatások szintje alacsonyabb, az piaci és ártámogatások pedig elenyészőek voltak, kedvezőbben reagáltak az EU-tagságra. Lengyelország élelmiszergazdasági folyamatainak a megismerése számunkra, magyarok számára különösen fontos, hiszen az ország nem csak a legnagyobb piacot képviseli a Visegrádi csoporton belül, hanem élelmiszergazdasága figyelemre méltó fejlődési pályát futott be az EU-csatlakozás óta eltelt évtizedben. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek nettó importőri pozíciójából nettó exportőri pozícióba került, és Magyarország éppen lengyel relációban realizálta a legnagyobb mezőgazdasági és élelmiszeripari külkereskedelmi deficitet az elmúlt években. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet 60 éves fennállása óta ez az első olyan kiadvány, amely egy külföldi partnerintézettel közösen, szoros együttműködésben készült, és amely két ország élelmiszergazdaságának aprólékos összehasonlítását tűzte ki célul. Könyvünk a kutatók, a gyakorló szakemberek és az agrárpolitikai döntéshozók számára egyaránt tanulságos és hasznos ismeretanyagot kínál. E kiadványt reményeink szerint több hasonló is követi majd az előttünk álló években. 9

10 Előszó Prof. dr. hab. Andrzej KOWALSKI Igazgató Agrár- és Élelmiszergazdasági Intézet Nemzeti Kutató Intézet, Varsó, Lengyelország Lengyelország május 1-jei csatlakozása az Európai Unióhoz számos szigorú, politikai, gazdasági és társadalmi feltételnek való megfelelést követelt meg. A piacgazdaságra történő, valamint az uniós követelményekhez való, társadalmilag és gazdaságilag is rendkívül költséges átálláshoz, illetve igazodáshoz a politikai elit és a nagyobb társadalmi csoportok elszántságára volt szükség. Azonban Lengyelország csatlakozása az európai struktúrákhoz önmagában nem jelentett minden gazdasági és politikai problémára sikeres megoldást, sem az átmeneti időszak befejeződését. Az uniós integráció lehetőséget és jogos reményt nyújtott a megkezdett folyamat hatékonyabb és kisebb társadalmi költséggel járó folytatásához. A lengyel élelmiszergazdaság fejlődésének alapja a nagy és még növekvő belső piac, amely tendenciát az uniós integrációt követő gazdasági fellendülés megerősített. Alapvetően az EU bővítése 24, majd 28 olyan tagország integrációját jelentette, amelyekben az egy főre jutó nemzeti jövedelem eltérő. Az új tagországokat a termelékenység, a makrogazdasági környezet stabilitása, a gazdaságpolitikát végrehajtó intézmények hatékonysága, a vállalkozásbarát intézményi környezet és a jogrend terén egyaránt sokkal alacsonyabb fejlettségi szint jellemzi. E mutatók uniós szintre emeléséhez időre és olyan gazdaságpolitikára van szükség, amely hangsúlyt fektet a beruházások jelentős növelésére, a humán tőke fejlesztésére, valamint a technológia- és tőketranszferre. A mezőgazdaság, az egész élelmiszertermeléssel együtt a nemzetgazdaság azon szektorai közé tartozik, amelyekben a modernizációs és szerkezetátalakítási folyamat a legbonyolultabb. Az új tagországok egymást követő kormányai számára az egyik legnehezebb feladatot a mezőgazdaság akut társadalmi és gazdasági problémáival kapcsolatos döntések jelentették, amelyek esetében a folyamatok komplex megközelítést igényelnek. Ahhoz, hogy megfeleljünk mindezen kihívásoknak, a budapesti Agrárgazdasági Kutatói Intézet és a varsói Agrár- és Élelmiszergazdasági Intézet Nemzeti Kutató Intézet kutatói elkészítették ezt az átfogó, összehasonlító elemzést Magyarország és Lengyelország élelmiszergazdaságáról az egységes európai piachoz való alkalmazkodás időszakában. A két ország mezőgazdasági, élelmiszer-feldolgozási, agrár-szaktanácsadási és támogatáspolitikai hasonlóságainak, illetve különbségeinek elemzése teszi a kiadványt egyedülálló információforrássá, amelyből a kutatás, az üzleti gyakorlat, valamint a jövőbeni agrárpolitika számára egyaránt hasznos egyetemes következtetések vonhatóak le. 10

11 A lengyel és a magyar élelmiszergazdaság összehasonlítása makrogazdasági szempontból A lengyel és a magyar élelmiszergazdaság összehasonlítása makrogazdasági szempontból POTORI Norbert 1, Paweł CHMIELIŃSKI 2 és Bożena KARWAT-WOŹNIAK 2 Bevezetés Lengyelországban és Magyarországon egyaránt nagy társadalmi és politikai fontosságot tulajdonítanak az élelmiszergazdaságnak, jóllehet, a szektor nemzetgazdasági jelentősége nagymértékben és folyamatosan csökkent a piacgazdaságra történő áttérés óta. Ez a fejlett országokban természetes folyamat, noha a követett utak különbözőek lehetnek. E fejezet célja, hogy röviden összehasonlítsa a lengyel és a magyar élelmiszergazdaság fejlődését makrogazdasági szempontból, többek között a mezőgazdaság és az élelmiszer-feldolgozás nemzetgazdasági szerepére, a termelési szerkezet, a finanszírozás, valamint az agrár- és élelmiszer-külkereskedelem alakulására összpontosítva. Elemzésünk a két ország központi statisztikai hivatalának (Główny Urząd Statystyczny GUS és a Központi Statisztikai Hivatal KSH), az illetékes kifizető ügynökségek (Agencja Rynku Rolnego és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal), az Eurostat, valamint az Economic Accounts for Agriculture EAA és a Farm Accountancy Data Network FADN (utóbbiakat Lengyelországban a IERiGŻ-PIB, Magyarországon pedig az AKI működteti), adatain alapszik. Az elemzés általános időkerete volt, azonban néhány esetben az elérhető idősorok nem voltak teljesek, illetve módszertani okokból eltérő báziséveket kellett alapul vennünk az összehasonlításhoz (például az EU-csatlakozás előtti utolsó általános mezőgazdasági összeírásra Lengyelországban 2002-ben, Magyarországon pedig 2000-ben került sor). Ahol szükségesnek éreztük, a korábbi időszakokra vonatkozó utalásokat tettünk. E fejezet tartalmazza az alapokat, amelyek segítik az utána következő fejezetek jobb megértését. Mezőgazdasági termelés Magyarország összes területe 93,03 ezer km 2, ebből a földterület 92,34 ezer km 2. A mezőgazdasági művelés alatt álló terület 5,34 millió hektár volt 2011-ben, míg 1,92 millió hektárt erdő, 65 ezer hektárt nádas borított, 35 ezer hektárt pedig halastavak foglaltak el. A szántóterület 4,32 millió hektárt tett ki, a gyümölcs- és szőlőültetvények, továbbá a konyhakertek 92 ezer, illetve ezer hektáron helyezkedtek el. A fennmaradó 759 ezer hektár gyepterület volt. Az öntözött terület 79,5 ezer hektárt tett ki 2011-ben, ami csupán 1,5 százaléka volt a mezőgazdasági művelés alatt álló területnek, és 31 százalékos visszaesést jelent 2000 óta. A növénytermesztés erősen ki van téve az aszály kockázatának. Az üvegházakkal és fóliasátrakkal fedett terület csupán 3,9 ezer hektár volt 2011-ben, 37 százalékkal kevesebb, mint 2000-ben. Az uniós közvetlen támogatásra jogosult földterület 4957 ezer hektárt tett ki 2011-ben, bő 120 ezer hektárral kevesebbet a évi 5081 ezer hektár csúcsnál, és mintegy 40 ezer hektárral kevesebbet, mint 2004-ben, az EU-csatlakozás első évében. Ugyanezen időszakban a közvetlen támogatásra jogosult gazdaságok száma a évi 208,5 ezerről 176,3 ezerre csökkent. A mezőgazdasági tevékenységgel felhagyó gazdaságok döntő többsége kevesebb, mint 10 hektáron gazdálkodott. Ellentétben a közvetlen kifizetésre jogosult gazdaságok számával, a évi általános mezőgazdasági összeírás 566,7 ezer egyéni gazdaságot és 8,8 ezer társas gazdaságot regisztrált. E számok az egyéni gazdaságok esetében 41 százalékos visszaesést, a társas gazdaságok vonatkozásában viszont majdnem 5 százalékos emelkedést mutattak a évi adatokhoz képest 3. 1 Agrárgazdasági Kutató Intézet, Budapest. 2 Instytut Ekonomiki Rolnictwa i Gospodarki Żywnościowej - Państwowy Instytut Badawczy, Warszawa. 3 Magyarországon a gazdaság fogalma legalább 1500 m 2 földterületet takar, beleértve az erdőt, a nádast, a halastavat; vagy 500 m 2 gyümölcsvagy szőlőültetvény; vagy 100 m 2 fedett terület; vagy legalább egy nagyobb élő állat (pl. szarvasmarha, sertés, juh, kecske, ló stb.); vagy 50 db baromfi; vagy 25 db házinyúl; vagy 25 db prémes állat; vagy 25 db vágógalamb; vagy 5 méhcsalád. 11

12 A lengyel és a magyar élelmiszergazdaság összehasonlítása makrogazdasági szempontból A legfontosabb szántóföldi növények Magyarországon a kukorica, a búza, az árpa, a napraforgó és a repce (1. táblázat). E növények termesztése általában kétszerese a belpiaci szükségleteknek, így ezek teszik ki a mezőgazdasági exportárualap zömét. Míg a múltban a kukorica és a búza vetésterülete viszonylag stabilnak mondható (1,2 millió, illetve 1,1 millió hektár körül alakult), az olajnövények vetésterülete jelentősen emelkedett olyan szántóföldi növények rovására, mint az árpa. A repcével bevetett terület több mint kétszeresére, ezer hektárra nőtt az EU-csatlakozást követő években, párhuzamosan az EU biodízel-termelésének felfutásával, amely nagymértékben függ a repceolajtól. A növényolajok árának emelkedése nyomán a napraforgó iránti kereslet is megugrott, és a növény vetésterülete 20 százalékkal, mintegy 600 ezer hektárra nőtt. A cukorrépa területe viszont az EU cukorpiaci rendtartásán végrehajtott reformnak tulajdoníthatóan kétharmadával, 20 ezer hektár alá esett vissza 2004 óta. A szántóföldi növénytermesztést Magyarországon erős szezonális ingadozások jellemzik mind a hozamok, mind a termelés tekintetében. Az EU-csatlakozást követően a kukoricából, napraforgóból és repcéből betakarított rekordtermés többek között az EU gabonaintervenciós rendszerének, illetve az olajmagárak 2000-es évtized második felében bekövetkezett erőteljes emelkedésének köszönhető. 1. táblázat: A főbb szántóföldi növények termelési rekordjai Magyarországon Növény Év Terület Hozam Termelés (millió hektár) (tonna/hektár) (millió tonna) Kukorica ,176 7,70 9,050 Búza ,361 5,41 7,366 Árpa ,480 3,59 1,723 Napraforgó ,550 2,67 1,468 Repce ,247 2,65 0,655 Forrás: KSH A gyümölcs- és zöldségfélék a mezőgazdasági termelés értékének több mint 20 százalékát adják Magyarországon. A gyümölcságazatot az alma túlsúlya jellemzi, majd fontossági sorrendben a meggy, a szilva, az őszibarack, a sárgabarack és a körte következnek. A zöldségágazatban a csemegekukorica, a zöldpaprika, a paradicsom és a dinnye a fő termékek, amelyek közül a csemegekukorica akár fagyasztva, akár konzervként kiemelkedő fontosságú exportáru. Mind a zöldség-, mind a gyümölcstermesztés némileg visszaesett az EU-csatlakozás óta. Magyarországon az állatállomány évtizedeken át csökkenő tendenciát mutatott (2. táblázat és 1. ábra). E folyamatot előbb a nagy termelőszövetkezetek politikai és gazdasági átalakulást követő privatizáció nyomán történő felbomlása és a KGST-piac ahová a legtöbb állati terméket exportálták ezt tetéző összeomlása, majd később az EU-csatlakozás (kereskedelmi korlátok eltörlése, abrakfogyasztó ágazatok közvetlen támogatásának megszüntetése), valamint a takarmánygabonák és a nagy fehérjetartalmú olajmagdarák árának drasztikus emelkedése gyorsította fel. A hivatalos statisztikák szerint 2011 végére a sertéslétszám 3 millióra esett vissza, ami a legalacsonyabb 1949 óta, míg a kocalétszám történelmi mélypontra, 210 ezerre süllyedt. A marhahízlalás és a tejtermelés csökkenése a közelmúltban megfordulni látszik. A szarvasmarhaállomány jelentősen emelkedett 2011-ben, 694 ezret számlált decemberben, ami a legmagasabb szint volt az EU-csatlakozás óta. A tejelő tehenek száma 2010-ben érte el a mélypontot, és 2011-ben már 2,1 százalékkal, 197 ezerre emelkedett, a tejtermelés pedig 3 százalékkal nőtt ugyanabban az évben. Mindazonáltal a Magyarország számára engedélyezett tejkvótának csak 82 százaléka volt kihasználva a 2011/2012. kvótaévben. Az anyatehén-állomány elérte a 130 ezret, ami 2010-hez képest figyelemre méltó, 12,1 százalékos emelkedés, válaszként a vágómarhák iránt elsősorban Törökországból mutatkozó élénk keresletre. 12

13 A lengyel és a magyar élelmiszergazdaság összehasonlítása makrogazdasági szempontból Az anyajuhok száma 821 ezerre csökkent 2011-ig. Ez volt a legalacsonyabb szint az EUcsatlakozás óta, a magyarországi kvóta alig több mint 70 százalékának felelt meg. A brojlercsirkék és a tojótyúkok mintegy 80 százalékát teszik ki a magyarországi baromfiállománynak. A brojlercsirkeállomány 33 milliót számlált 2011 decemberében, 12 százalékkal kevesebbet, mint 2003-ban, míg a tojótyúkok száma 30 százalékkal, 11,4 millióra esett vissza ugyanezen időszak alatt. A pulyka és a vízi szárnyasok (úgymint a liba és a kacsa) száma 3,0 millió, illetve 5,6 millió körül alakult, 30 százalékkal volt kevesebb, illetve 1 százalékkal több, mint 2003-ban. 2. táblázat: Az állatállomány rekordjai Magyarországon az elmúlt 50 évben Állomány Élőállat Év (ezer egyed) Szarvasmarha ebből tejelő tehén 797 a) Anyajuh Sertés ebből koca 740 Baromfi ebből tyúkféle a) Összes tehénállomány (szinte kizárólag hagyományos kettős hasznú tehenek), amelynek több mint 90 százalékát tejtermelésre használták. Forrás: KSH 1. ábra: Az állatállomány alakulása Magyarországon, százalék (100%=1990) Szarvasmarha Sertés Csirke Forrás: KSH 13

14 A lengyel és a magyar élelmiszergazdaság összehasonlítása makrogazdasági szempontból Lengyelország összes területe 322,57 ezer km 2, ebből a földterület 311,89 ezer km 2 -t foglal el. A mezőgazdasági tevékenységre alkalmas terület 18,93 millió hektárral az összes földterület 60,5 százalékát tette ki 2010-ben, 1,5 százalékkal csökkent 2002 óta. A mezőgazdasági művelés alatt álló terület részaránya 54,1 százalékról 49,7 százalékra esett vissza a közötti években, és 15,53 millió hektárral a mezőgazdasági tevékenységre alkalmas terület 82,1 százalékának felelt meg 2010-ben. A mezőgazdasági művelés alatt álló terület 2010-ben 8,1 százalékkal volt kisebb, mint 2002-ben. Lengyelországban az uniós közvetlen támogatásra jogosult földterület 14,10 millió hektár volt 2010-ben. Ebben az évben közel 2,28 millió gazdaságot tartottak nyilván, ebből az 1 hektárnál kisebb területen gazdálkodók, valamint a 0,1 hektárnál kisebb parcellával rendelkező vagy föld nélküli állattartók száma 715 ezerre rúgott. A piacra termelő gazdaságok száma 1,4 millió körül alakult, több mint 61 százalékuk 1 hektárnál nagyobb területet hasznosított. A mezőgazdasági művelés alatt álló terület 70,4 százaléka volt szántó 2010-ben, ezt a gyepterület követte 21,0 százalékkal, majd a gyümölcsültetvények 2,4 százalékkal, míg 6,3 százaléka nem minősült megfelelő állapotban tartott területnek. A növénytermesztést nem folytató vagy állatállománnyal nem rendelkező gazdaságok száma 47,1 százalékkal 399,5 ezerre csökkent a közötti időszakban. A növénytermesztés által hasznosított összes terület 10,43 millió hektár volt 2010-ben, 3,1 százalékkal kisebb, mint 2002-ben és 15,2 százalékkal kisebb, mint 1996-ban. A csökkenés üteme az EU-csatlakozás után még inkább lelassult, mivel a területalapú támogatások bevezetésének köszönhetően megnőtt a gazdaságok iránti kereslet (Józwiak, 2012). A termőterület csökkenése között elsősorban annak a következménye, hogy a legfeljebb 1 hektár mezőgazdasági művelés alatt álló területtel rendelkező kisgazdaságok száma a termelésből való kivonulásuk miatt megfeleződött, amit a 30 és 50 hektár közötti, valamint az 50 hektárnál nagyobb területtel rendelkező gazdaságok számának 14, illetve 18 százalékos emelkedése nem tudott ellensúlyozni. Lengyelországban gabonaféléket körülbelül 7,65 millió hektáron termesztettek 2010-ben, ami a növénytermesztés által hasznosított összes terület mintegy háromnegyedét tette ki (2. ábra), de 0,65 millió hektárral kevesebb volt, mint 2002-ben. A nagy szántóföldi kultúrákat, mint például a búza, az árpa vagy a tritikálé a folyamatos csökkenés jellemezte 1990 óta. Viszont 2002-től a tritikálé és a kukorica részaránya 6,0, illetve 4,1 százalékponttal emelkedett. Lengyelország egyik fő szántóföldi növénye, a rozs vetésterülete 31,5 százalékkal csökkent, és részaránya a gabonafélék termőterületből 18,8 százalékról 13,9 százalékra esett vissza. Ezek a változások a koncentrált takarmányok iránti kereslet tejtermelés fellendülése miatti gyors növekedésére, a baromfihús-termelésben lejátszódó koncentrációs folyamatra és a sertéstakarmányozási rendszerekben bekövetkezett változásokra vezethetők vissza (Józwiak, 2012). Az új takarmányozási technológiák elterjedése mellett a Közös Agrárpolitika (KAP) eszközeinek (úgymint a növénytermesztőknek nyújtott közvetlen támogatások, az agrár-környezetgazdálkodási intézkedések és néhány esetben a termelési kvóták) alkalmazása és a bioüzemanyag-ipar fejlődése szintén jelentős hatással volt a szántóföldi növénytermesztés szerkezetére, megfordítva ezzel az EU-csatlakozást megelőző években néhány növénykultúra, mint például a repce esetében is tapasztalt visszaesést. 14

15 A lengyel és a magyar élelmiszergazdaság összehasonlítása makrogazdasági szempontból 2. ábra: A különböző szántóföldi terménycsoportok részesedése a növénytermesztés által hasznosított földterületből Lengyelországban, 2010 Ipari növények 11,2% Gabonafélék 73,3% Takarmányok 8,3% Burgonya 3,7% Egyéb 3,4% Forrás: a GUS évi mezőgazdasági összeírása alapján Lengyelországban az állatállomány csökkenése felgyorsult 1990 után, mind a fizikai létszámot tekintve, mind állategységben mérve, de között fokozatosan elérte a mélypontot és az EU-csatlakozás után megfordult a tendencia (3. táblázat) (Józwiak, 2012). Ebből következően az állatállomány 2010-ben majdnem 10,5 millió állategységet tett ki, 38 százalékkal többet, mint ben. A mezőgazdasági művelés alatt álló területeken a 100 hektárra vetített állatsűrűség a évi 45 állategységről 67,4 állategységre emelkedett 2010-ig (az összes gazdaságra vetítve az átlag 4,6 állategység, az állattenyésztésre szakosodott gazdaságok esetében pedig 10,0 állategység volt). 3. táblázat: Az állatlétszám alakulása Lengyelországban, millió egyed Évek Szarvasmarha Sertés Juh Teljes Tehén Teljes Koca és kecske Baromfi a) Ló ,533 2,873 18,707 1, , ,483 2,795 18,112 1, ,696 2,787 18,129 1, ,757 2,807 15,425 1, ,700 2,687 14,279 1, ,761 2,657 15,278 1, , a) Minden két hétnél idősebb egyed. Forrás: GUS Az állatállomány közötti növekedése a szerves trágya révén hozzájárult a talaj tápanyag tartalmának növeléséhez. Ezt elsősorban a szarvasmarha-állomány amelynek részaránya százalékkal folyamatosan a legnagyobb volt az állatsűrűségben 4,1 százalékos növekedése eredményezte. Ugyanakkor a szarvasmarhatartó és -tenyésztő gazdaságok száma csökkent, aminek nyomán e gazdaságok átlagos állategység-mutatója 43,6 százalékkal közel 11-re emelkedett. A teljes szarvasmarha-állomány növekedése a marhahízlalás fellendülésének köszönhető. Ugyanis Lengyelország EU-csatlakozásával a tejelő tehenek létszáma 7,5 százalékkal csökkent a tejtermelési kvóták, valamint a magasabb minőségi és higiéniai követelmények bevezetése miatt, amelyek sok gazdaság számára teljesíthetetlenek voltak, a vágómarhatartás jövedelmezősége viszont a termelői árak EUcsatlakozás utáni emelkedésének köszönhetően jelentősen javult. 15

16 A lengyel és a magyar élelmiszergazdaság összehasonlítása makrogazdasági szempontból Lengyelország baromfiállománya 11,2 százalékkal csappant meg között, különösen a tojótyúk-, a brojler- és a pulykatartásban végbement erős koncentráció következtében. A mezőgazdaság és az élelmiszer-feldolgozás részesedése a GDP-ből A magas deviza-eladósodás miatt az új évezredben Magyarország folyamatosan ki volt téve a hitelezőinek bizalmában bekövetkező változásoknak. Mint a közép-kelet-európai országok egyik legsérülékenyebb gazdaságát, már 2008-ban súlyosan érintette a globális pénzügyi és gazdasági válság; visszaesett az export, csakúgy, mint a belső fogyasztás, és az állóeszköz-felhalmozásnak a következő évekbeli kormányzati takarékossági intézkedések miatti visszafogása a gazdaság zsugorodásához vezetett. Bár az EU-csatlakozás előtt az általános makrogazdasági, jogi és szociális környezet miatt a magyar mezőgazdaság és a feldolgozóipar már tartós recesszióban volt, a válság az élelmiszergazdaságot kisebb mértékben sújtotta, mint a nemzetgazdaság többi ágazatát (Potori et al., 2011). A mezőgazdaság 2011-ben Magyarországon 3,9 százalékkal járult hozzá a bruttó hazai termékhez, a GDP-hez, ugyanannyival, mint 2003-ban, és ez az arány több mint kétszerese az EU-27 átlagának. Az utóbbi években a mezőgazdasági termékek árának példátlanul nagymértékű ingadozása és az időjárási szélsőségek megszakították a csökkenő tendenciát, és e mutató egyik évről a másikra mért változásait meglehetősen hektikussá tették (3. ábra). Például 2009-ben a szántóföldi növénytermesztés évtizedek óta a legsúlyosabb aszálynak volt kitéve, míg 2011-ben a mezőgazdasági nyersanyagok magas ára egybeesett a kedvező időjárási körülményekkel, továbbá a nemzetgazdaság többi ágazatának visszaesésével, ami végül a évi recesszióhoz vezetett. 3. ábra: A mezőgazdaság és az élelmiszer-feldolgozás részesedése a GDP-ből Magyarországon és Lengyelországban, százalék Élelmiszer feldolgozó-ipar, Magyarország Élelmiszerfeldolgozó-ipar, Lengyelország Forrás: KSH, GUS, Eurostat Magyarországon az élelmiszer-feldolgozás részesedése a GDP-ből 2007-ig folyamatosan hanyatlott, 3,9 százalékról 1,9 százalékra csökkent, azután 2 százalékra kúszott fel, majd 2011-ben ismét 1,9 százalékra esett vissza (3. ábra) ben és 2010-ben a gazdasági válság is hozzájárult az élelmiszer-feldolgozás pozíciójának viszonylagos erősödéséhez. Érdemes megjegyezni, hogy Magyarországon az élelmiszerárak inflációja 2006 óta nagyobb volt, mint a fogyasztói árindex emelkedése. A forint euróval szembeni leértékelődése szintén hatással volt az élelmiszergazdaság teljesítményére. 16

17 A lengyel és a magyar élelmiszergazdaság összehasonlítása makrogazdasági szempontból Magyarországgal ellentétben Lengyelország a reál GDP növekedése alapján a legjobb gazdasági teljesítményt mutatta az OECD tagországai között 2007 óta. Ez az EU források jelentős beáramlásával (ami hozzájárult a közlekedési infrastruktúra modernizációjához), a makrogazdasági intézkedések ösztönző hatásával, a nemzeti fizetőeszköz árfolyamának gyengülésével, valamint a viszonylag stabil pénzügyi rendszer prudens és hatékony szabályozásával magyarázható (OECD, 2012). A mezőgazdaság részesedése a GDP-ből között lassan csökkent (3. ábra), ugyanakkor az ágazat nem veszített fontosságából. A mezőgazdaság hozzájárulása a nemzetgazdasághoz még mindig jelentős (Tomczak, 2004) azáltal, hogy foglalkoztatást nyújt a vidéki lakosságnak (Karwat-Woźniak, 2009) és a vidéki háztartások számára jövedelmet biztosít (Sikorska, 2006), ezáltal javítva a vidéki megélhetést. Az élelmiszer-feldolgozás a lengyel nemzetgazdaság egyik legjelentősebb és leggyorsabban növekvő szektora. Részesedése a teljes belföldi ipari érékesítésből közel 24 százalék volt 2011-ben, 9 százalékponttal magasabb, mint az EU-15 átlaga. A mezőgazdaság és az élelmiszer-feldolgozás együtt a GDP 6 7 százalékát adja Lengyelországban (3. ábra). A mezőgazdaság és az élelmiszer-feldolgozás részesedése a foglalkoztatásból A mezőgazdaság részesedése a foglalkoztatásból éveken át folyamatosan csökkent Magyarországon. Ezt a tendenciát a gazdasági válság amely súlyosan érintette a nemzetgazdaság többi szektorát, valamint az idénymunka bürokratikus engedélyezési eljárásának egyszerűsítése ben megfordította (4. ábra). A mezőgazdaság részesedése a foglalkoztatásból 2011-ben a korábbi évekhez képest is nagyobb arányban emelkedett, elérte a évi szintet, ami a közmunkarendszerben végrehajtott módosításoknak tulajdonítható: 2011 óta a közmunkásokat is normál foglalkoztatottként tartják nyilván. 4. ábra: A mezőgazdaság és az élelmiszer-feldolgozás részesedése a foglalkoztatásból Magyarországon és Lengyelországban a), százalék Élelmiszer-feldolgozóipar, Magyarország Élelmiszerfeldolgozó-ipar, Lengyelország a) Lengyelország esetében nem állt rendelkezésre adat a mezőgazdaság foglalkoztatottságon belüli részesedésére vonatkozóan 2000-ben és 2001-ben. Forrás: KSH, GUS 17

18 A lengyel és a magyar élelmiszergazdaság összehasonlítása makrogazdasági szempontból Az élelmiszer-feldolgozás részesedése a foglalkoztatásból 2008-ig szintén csökkent (4. ábra). A tendenciában 2009-ben bekövetkezett törés a nemzetgazdaság teljesítményének visszaesésével magyarázható, ami munkahelyek megszűnéséhez vezetett más szektorokban. A mezőgazdaság részesedése a foglalkoztatásból Lengyelországban is lassan csökkent, és 14,6 százalékot ért el 2011-ben anélkül, hogy nagyobb törés mutatkozott volna a tendenciában a vizsgált időszak során (4. ábra). A foglalkoztatási mutató értéke tehát sokkal magasabb, mint Magyarország esetében. A Nemzeti Számlák adatai alapján az EU-27 mezőgazdaságában foglalkoztatottak összlétszáma 2000 óta több mint 2,95 millióval esett vissza, és ebből a csupán Lengyelország 19,4 százalékkal részesedett. A mezőgazdasági foglalkoztatottak körülbelül 70 százaléka az EU hét tagországban koncentrálódik, amiből a kisgazdaságok nagy száma miatt Lengyelország egyedül 18 százalékot képvisel (ez majdnem 2 millió főt jelent). A GUS adatai szerint, nem tekintve a ledolgozott munkaórák számát, 2010-ben közel 2 millió 407 ezer családtag dolgozott kizárólag egyéni gazdaságokban, míg további 117 ezer fő kombinálta a mezőgazdasági és a mezőgazdaságon kívüli munkát úgy, hogy a mezőgazdaság maradt a fő tevékenysége. A mezőgazdasági munkaerő eloszlása nem egyenletes az országban: a mezőgazdaság részesedése a foglalkoztatásból Kelet-Lengyelország néhány régiójában több mint 40 százalék, míg Nyugat- Lengyelországban csekély szerepet játszik a munkalehetőségek biztosításában (EC, 2013). Annak ellenére, hogy a mezőgazdaság még mindig jelentős szerepet játszik a vidéki megélhetésben, a lengyel élelmiszer-feldolgozás részesedése a foglalkoztatásból az elmúlt néhány évben csak körülbelül 1 százalékponttal volt magasabb, mint Magyarországon, és a csökkenés üteme jóval lassabb volt ebben az időszakban (4. ábra). Ez arra utal, hogy a feldolgozóipar sokkal koncentráltabb, mint a mezőgazdasági termelés. Az EU-csatlakozás előtti éveket a gazdaság lassulása jellemezte Lengyelországban, amihez a nemzeti jövedelem növekedési ütemének csökkenése és a feldolgozóiparban munkahelyek megszűnése társult. Az EU-csatlakozás után azonban a lengyel élelmiszeripari termékek iránti erősödő igény az exportpiacokon, a fogyasztói kiadások növekedése és a beruházások lefékezték a munkahelyek megszűnését a szektorban. A munkaerő termelékenysége a feldolgozóiparban jelentősen javult a közötti időszakban. Az elmúlt években a feldolgozóipari munkahelyek körülbelül 20 százaléka a húsiparhoz, másik 20 százaléka a sütőiparhoz, és nagyjából 10 százaléka a tejiparhoz kötődött (Judzińska, 2011). A mezőgazdasági termelés értéke A mezőgazdasági termelés értéke Magyarországon összesen 7,75 milliárd eurót tett ki 2011-ben, ami folyó áron számolva 26,7 százalékos emelkedést mutatott 2010-hez képest, elsősorban a mezőgazdasági nyersanyagárak emelkedésének köszönhetően. Azonban évi áron a mezőgazdasági termelés értéke 4,5 százalékkal kisebb volt, mint 2005-ben, és csak 7,2 százalékkal haladta meg a évit. Magyarország 2011-ben 2,0 százalékkal részesedett az EU-27 mezőgazdasági termelésének értékéből. A növénytermesztés és állattenyésztés termelési értéke 4,68 milliárd eurót (2,3 százalék), illetve 2,53 milliárd eurót (1,6 százalék) tett ki. A mezőgazdasági művelés alatt álló területre vetített kibocsátás elérte az 1450 eurót hektáronként, és így 10,8 százalékkal meghaladta az EU-12 átlagát, viszont csupán 56,1 százalékát tette ki az EU évi átlagának. Az éves munkaerőegységre vetített átlagos termelési érték 18,0 ezer euró volt 2011-ben, 34,7 százalékkal több az EU-12 átlagánál, az EU-15 átlagának azonban mindössze 28,0 százaléka. Az állatállomány csökkenésével párhuzamosan az állattenyésztés 2000-es évtized elején még 50 százalék körüli részesedése a mezőgazdaság bruttó kibocsátásából 2010-ben és 2011-ben 35 százalékra esett vissza. 18

19 A lengyel és a magyar élelmiszergazdaság összehasonlítása makrogazdasági szempontból 5. ábra: A növénytermesztés és állattenyésztés részesedése a mezőgazdaság bruttó kibocsátásából Magyarországon, százalék Növénytermesztés Állattenyésztés Forrás: KSH A növénytermesztés kibocsátása folyó áron 3,78 milliárd euró volt a közötti évek átlagában, vagyis erőteljes megugrott a közötti 2,64 milliárd euróhoz képest. Az exportpiacokon igen keresett gabonafélék és ipari növények részaránya jelentősen növekedett a takarmánynövények, a gyümölcsfélék, a bor, a burgonya és különösen a zöldségfélék terhére (6. ábra). 6. ábra: A főbb ágazatok részesedése a növénytermesztés kibocsátásából Magyarországon, átlaga vs átlaga 10,5% ,5% 2,7% 4,0% 3,0% 4,3% 1,0% 8,1% 42,2% 48,1% 12,4% 21,8% 4,1% 4,4% 12,8% 18,0% Gabonafélék Gyümölcsök Ipari növények Bor Takarmány Burgonyafélék Zöldségfélék Egyéb Forrás: KSH 19

20 A lengyel és a magyar élelmiszergazdaság összehasonlítása makrogazdasági szempontból A növénytermesztéssel szemben az állattenyésztés folyó áron számolt kibocsátása a közötti időszaki 2,46 milliárd euró átlagértékről 2,28 milliárd euróra esett vissza között. A sertés- és baromfiágazat (amelyek ki vannak rekesztve a közvetlen támogatásokból) részaránya a kibocsátásból jelentősen szűkült a tejtermeléshez és az állattenyésztés többi ágazatához viszonyítva (7. ábra). 7. ábra: A főbb ágazatok részesedése az állattenyésztés kibocsátásából Magyarországon, átlaga vs átlaga % 35.7% 22.7% 27.8% 23.4% 22.5% 30.1% 19.4% Forrás: KSH Sertés Baromfi Tej Egyéb Lengyelországban a mezőgazdasági termelés értéke 22,75 milliárd eurót tett ki 2011-ben, ami folyó áron számolva 15,1 százalékos emelkedést jelent a évihez képest. A évi áron számolt kibocsátás Magyarországgal ellentétben 8,3 százalékkal magasabb volt a évinél, 2000 óta pedig 27,2 százalékos volt a növekedés. A mezőgazdasági művelés alatt álló területre vetített kibocsátás 2011-ben hektáronként közel 1540 eurót tett ki, mintegy 100 euróval volt több, mint Magyarországon, az EU-12 átlagát 17,4 százalékkal haladta meg, az EU-15 átlagának 59,5 százalékát érte el. A magas élőmunka-intenzitás miatt a mezőgazdasági termelés éves munkaerő-egységre vetített átlaga 10,8 ezer eurót tett ki 2011-ben, 7,2 ezer euróval kevesebb volt, mint Magyarországon, 18,8 százalékkal alacsonyabb az EU-12 átlagánál és csupán 16,9 százaléka az EU-15 átlagának. Lengyelországban a növénytermesztés kibocsátása 2011-ben 12,14 milliárd eurót, az állattenyésztésé 10,0 milliárd eurót tett ki, ami 5,9 százalékos, illetve 6,3 százalékos részesedést jelentett az EU-27 növénytermesztésének, illetve állattenyésztésének termelési értékéből. Az állattenyésztés között többé-kevésbé képes volt megőrizni részarányát a mezőgazdaság kibocsátásából (8. ábra), bár az utóbbi években egyre több vállalkozás, különösen a kisgazdaságok felhagytak az állattartással. 20

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium 2015. szeptember 29. Mezőgazdaság

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

Magyarország mezőgazdasága, 2010 Termelési típus, gazdálkodási cél, gazdaságméret (Általános Mezőgazdasági Összeírás) Előzetes adatok (2)

Magyarország mezőgazdasága, 2010 Termelési típus, gazdálkodási cél, gazdaságméret (Általános Mezőgazdasági Összeírás) Előzetes adatok (2) Magyarország mezőgazdasága, 2010 Termelési típus, gazdálkodási cél, gazdaságméret (Általános Mezőgazdasági Összeírás) Előzetes adatok (2) Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezető...2

Részletesebben

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai

Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai Agrárgazdaságtan Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai Társadalomtudományok Közgazdaságtan: általános gazdasági törvényszerűségek Ágazati tudományágak Agrárgazdaságtan Vállalati gazdaságtan

Részletesebben

Nagygazdák és kisgazdák*

Nagygazdák és kisgazdák* Raskó György Nagygazdák és kisgazdák* Helyzet- és jövőkép az agrárgazdaságról *Gazdaságpolitikai választások, GKI konferencia 2005 november 8. Húzóerő-e az agrárszektor Magyarországon? Nem Az agrárium

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS 2005 BUDAPEST, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Készült a KSH Mezőgazdasági és környezetstatisztikai főosztályán Főosztályvezető: Dr. Laczka Éva Főosztályvezető-helyettes:

Részletesebben

Állatállomány, 2013. június 1., (előzetes adatok)

Állatállomány, 2013. június 1., (előzetes adatok) 213/85 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 85. szám 213. október 25. Állatállomány, 213. június 1., (előzetes adatok) A tartalomból 1 Bevezető 1 Szarvasmarha-állomány

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

Szarvasmarha ágazat aktuális kérdései. Dr. Wagenhoffer Zsombor ügyvezető igazgató wzsombor@t-online.hu

Szarvasmarha ágazat aktuális kérdései. Dr. Wagenhoffer Zsombor ügyvezető igazgató wzsombor@t-online.hu Szarvasmarha ágazat aktuális kérdései Dr. Wagenhoffer Zsombor ügyvezető igazgató wzsombor@t-online.hu Támogatási lehetőségek 2013-ban Összesen 690 Mrd Ft (2012-ben 628 Mrd +10%) mezőgazdasági és vidékfejlesztési

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012 A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

Finanszírozási kilátások az agráriumban. Előadó: Szabó István, igazgató

Finanszírozási kilátások az agráriumban. Előadó: Szabó István, igazgató Finanszírozási kilátások az agráriumban Előadó: Szabó István, igazgató Agrárágazati Igazgatóság 2 A mezőgazdaság... Agrárágazati Igazgatóság 3 A mezőgazdaság befolyásoló tényezői Agrárágazati Igazgatóság

Részletesebben

Állatállomány, 2013. december 1.

Állatállomány, 2013. december 1. 214/15 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 15. szám 214. február 21. Állatállomány, 213. december 1. Tartalom Bevezető...1 Szarvasmarha-állomány...1 állomány...2 Baromfiállomány...3

Részletesebben

Állatállomány, 2012. június 1.

Állatállomány, 2012. június 1. 212/56 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 56. szám 212. augusztus 3. Állatállomány, 212. június 1. A tartalomból 1 Bevezető 1 Szarvasmarha-állomány 2 állomány 3 Baromfiállomány

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás... 7 Mezőgazdaság... 8 Ipar...

Részletesebben

Agrárgazdaságtan. Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós. Az agrárgazdaságtani tanulmányokról

Agrárgazdaságtan. Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós. Az agrárgazdaságtani tanulmányokról Agrárgazdaságtan Az elıadások anyagát készítette:dr. Palkovics Miklós Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós Az agrárgazdaságtani tanulmányokról Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai:

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

A kertészeti ágazat helyzete, lehetőségei. Előadó: Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár

A kertészeti ágazat helyzete, lehetőségei. Előadó: Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár A kertészeti ágazat helyzete, lehetőségei Előadó: Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár A magyar zöldség-gyümölcs termelés legfőbb jellemzői Bruttó termelési érték (folyó áron) Mezőgazdasági

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

TISZTELETPÉLDÁNY AKI A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN. Agrárgazdasági Kutató Intézet

TISZTELETPÉLDÁNY AKI A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN. Agrárgazdasági Kutató Intézet Agrárgazdasági Kutató Intézet A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN AKI Budapest 2010 AKI Agrárgazdasági Információk Kiadja: az Agrárgazdasági

Részletesebben

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár 2014. október 30. Herceghalom, Tejágazati Konferencia Az új Közös Agrárpolitika

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS. Versenyképességünk helyzete Európában

VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS. Versenyképességünk helyzete Európában VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS Versenyképességünk helyzete Európában 2010 2014. Előzmények: a hazai agrár-élelmiszer ipar elmúlt 25 éve ~ A '80-as évek végére a tőkeigényes állattenyésztési

Részletesebben

kedvező adottságok, de csökkenő termelés kemény korlátok között: időjárás, import, botrányok, feketegazdaság, A zöldség- és gyümölcsszektor - Termelés

kedvező adottságok, de csökkenő termelés kemény korlátok között: időjárás, import, botrányok, feketegazdaság, A zöldség- és gyümölcsszektor - Termelés GfK Custom Research A friss zöldség, gyümölcs vásárlások GfK Hungária / Sánta Zoltán OMÉK 2011 A zöldség- és gyümölcsszektor - Termelés kedvező adottságok, de csökkenő termelés 2 kemény korlátok között:

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 7 Ipar...

Részletesebben

Mezőgazdaság számokban

Mezőgazdaság számokban Mezőgazdaság számokban Vas megyei információk a 1 11. oldalon A mezőgazdaság teljesítménye % 18 16 14 12 1 8 A mezőgazdaság bruttó termelése (2=1%) 6 2 21 22 23 24 25 26 27 28 29 21 211 Növénytermesztés

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

Babos Dániel P. Kiss Gábor: 2016-ban fel kell készülni az Európai Uniótól érkező támogatások átmeneti csökkenésére

Babos Dániel P. Kiss Gábor: 2016-ban fel kell készülni az Európai Uniótól érkező támogatások átmeneti csökkenésére Babos Dániel P. Kiss Gábor: 2016-ban fel kell készülni az Európai Uniótól érkező támogatások átmeneti csökkenésére Az Európai Unió azért hozta létre a strukturális és kohéziós alapokat, hogy segítsék a

Részletesebben

A Sertésstratégia eredményei, jövőbeni intézkedések

A Sertésstratégia eredményei, jövőbeni intézkedések A Sertésstratégia eredményei, jövőbeni intézkedések Horváth István Kiemelt programokért felelős miniszteri biztos, Országgyűlési képviselő Gödöllő, 2015. 05.05. 1 2012 augusztus 30-án Magyarország Kormánya

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

EU agrárpolitika és vidékfejlesztés

EU agrárpolitika és vidékfejlesztés EU agrárpolitika és vidékfejlesztés Székesfehérvár 2012. április 18. UDVARDY Péter Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Közös agrárpolitika - KAP Már a Római szerződésben szerepelt (39. cikkely)

Részletesebben

JELENTÉS A BIOKONTROLL HUNGÁRIA NONPROFIT KFT. 2011. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

JELENTÉS A BIOKONTROLL HUNGÁRIA NONPROFIT KFT. 2011. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL JELENTÉS A BIOKONTROLL HUNGÁRIA NONPROFIT KFT. 2011. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL Írta: Dr. Roszík Péter és szerzőtársai Budapest, 2012. május 31. Szerzőtársak: Bálintné Varga Katalin Bánfi Brigitta Bauer Lea Császár

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

A húsmarha-ágazatot érintő kormányzati intézkedések, támogatási lehetőségek

A húsmarha-ágazatot érintő kormányzati intézkedések, támogatási lehetőségek A húsmarha-ágazatot érintő kormányzati intézkedések, támogatási lehetőségek Dr. Vásáry Miklós Földművelésügyi Minisztérium, Agrárközgazdasági Főosztály Budapest, 2015. december 3. Helyzetkép Megnevezés

Részletesebben

Külföldi terjeszkedés, vagy a magyar piac visszahódítása? Éder Tamás elnök Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége 2012. május 24.

Külföldi terjeszkedés, vagy a magyar piac visszahódítása? Éder Tamás elnök Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége 2012. május 24. Külföldi terjeszkedés, vagy a magyar piac visszahódítása? Éder Tamás elnök Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége 2012. május 24. Az élelmiszer-előállítás gazdaságtörténete Egyéni önellátás Családi

Részletesebben

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100)

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100) I. A KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI A 2008. ÉVBEN 2008-ban miközben az államháztartás ESA hiánya a 2007. évi jelentős csökkenés után, a kijelölt célnak megfelelő mértékben tovább zsugorodott

Részletesebben

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában 2007/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 77. szám 2007. szeptember 27. i mozaik 6. A szolgáltatások szerepe gazdaságában

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

Nemzeti Agárgazdasági Kamara Baranya Megyei Igazgatóság

Nemzeti Agárgazdasági Kamara Baranya Megyei Igazgatóság (gazdasag )1. melléklet Baranya megye gazdasági kitörési lehetőségeinek vizsgálata a kamarák bevonásával a munkahelyteremtés összefüggésében Tájékoztató elemzés a Baranya Megyei Önkormányzat 2013. november

Részletesebben

RASKÓ GYÖRGY MIT ÉR AZ ÉLELMISZER, HA MAGYAR? Újratervezés. GKI üzleti konferencia. 2011 december 1.

RASKÓ GYÖRGY MIT ÉR AZ ÉLELMISZER, HA MAGYAR? Újratervezés. GKI üzleti konferencia. 2011 december 1. RASKÓ GYÖRGY MIT ÉR AZ ÉLELMISZER, HA MAGYAR? Újratervezés. GKI üzleti konferencia. 2011 december 1. MI A MAGYAR ÉLELMISZER? A VM már egy éve próbálja megfogalmazni, de még ma sincs rendelet róla A VM

Részletesebben

A VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK ÉS A FINANSZÍROZÁS

A VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK ÉS A FINANSZÍROZÁS Vidékfejlesztési Konferencia, Kecskemét 2015. szeptember 29. A VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK ÉS A FINANSZÍROZÁS Dr. Sebestyén Róbert, igazgató www.mfb.hu MFB Zrt. Minden jog fenntartva 2014. 2015. május

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az élelmiszer-gazdaság társadalmi- gazdasági szerkezetének változásai és

Részletesebben

A magyar költségvetésről

A magyar költségvetésről A magyar költségvetésről másképpen Kovács Árpád 2014. április 3. Állami feladatok, funkciók és felelősségek Az állami feladatrendszer egyben finanszírozási feladatrendszer! Minden funkcióhoz tartozik finanszírozási

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

A magyar élelmiszeripar fejlesztési stratégiájának elemei. Szilágyi Péter közigazgatási főtanácsadó Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

A magyar élelmiszeripar fejlesztési stratégiájának elemei. Szilágyi Péter közigazgatási főtanácsadó Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A magyar élelmiszeripar fejlesztési stratégiájának elemei Szilágyi Péter közigazgatási főtanácsadó Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Magyar élelmiszeripar 2014.

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

6200 Kiskőrös, Luther tér 1. Tel.: 78/415-540 2014. szeptember

6200 Kiskőrös, Luther tér 1. Tel.: 78/415-540 2014. szeptember Megvalósítási határidő hosszabbítás A LEADER HACS közreműködésével megvalósuló, 2012-2014. években benyújtott támogatásban részesült kérelmek esetében meghosszabbításra került a megvalósítási határidő.

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfia...... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök 2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök Az európai tejpiac helyzete és kilátásai 2013 január-április Készült a CLAL megrendelésére Főbb jellemzők:

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Vajai László, Bardócz Tamás

Vajai László, Bardócz Tamás A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2012. december

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program 2014-2020

Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Fejlesztéspolitikai Fórum Vajdahunyadvár dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Budapest, 2014.12.10. A V4 részesedése az EU

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

HELYI TERMÉKEK ÉRTÉKESÍTÉSI CSATORNÁI

HELYI TERMÉKEK ÉRTÉKESÍTÉSI CSATORNÁI HELYI TERMÉKEK ÉRTÉKESÍTÉSI CSATORNÁI Juhász Anikó Agárgazdasági Kutató Intézet (AKI) Élelmiszerlánc Elemzési Osztály www.aki.gov.hu Teret a Vidéknek! Az élhető vidékért: gazdaság- és közösségfejlesztés

Részletesebben

Az agrárgazdaság szereplôi. A mezôgazdaság eredményei. Vadgazdálkodás és halászat. az élelmiszergazdaságban

Az agrárgazdaság szereplôi. A mezôgazdaság eredményei. Vadgazdálkodás és halászat. az élelmiszergazdaságban TARTALOM 3 Elôszó 4 6 10 Az agrárgazdaság szereplôi A magyar mezôgazdaság adottságai A mezôgazdaság eredményei 14 Erdôgazdálkodás 15 Vadgazdálkodás és halászat 16 Agrár-vidékfejlesztési intézkedések 20

Részletesebben

DOKTORI (Ph.D) ÉRTEKEZÉS GESZTI SZILÁRD KAPOSVÁR

DOKTORI (Ph.D) ÉRTEKEZÉS GESZTI SZILÁRD KAPOSVÁR DOKTORI (Ph.D) ÉRTEKEZÉS GESZTI SZILÁRD KAPOSVÁR 2004 KAPOSVÁRI EGYETEM ÁLLATTUDOMÁNYI KAR Ökonómiai és Szervezési Intézet Vállalatgazdasági Tanszék Doktori Iskola vezetője: DR. SZÉLES GYULA MTA doktora

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. december Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Tartalom Összefoglalás...2 Népmozgalom...2 Mezőgazdaság...3 Ipar...6 Építőipar...7

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Gazdaságra telepedő állam

Gazdaságra telepedő állam Gazdaságra telepedő állam A magyar államháztartás mérete jóval nagyobb a versenytársakénál Az állami kiadások jelenlegi szerkezete nem ösztönzi a gazdasági növekedést Fókusz A magyar államháztartás mérete

Részletesebben

(telefon, e-mail, stb.)

(telefon, e-mail, stb.) I. Tanya paraméterei Címe: Tulajdonosa: Mérete, terület nagysága, épületei: Üzemeltető: Megközelíthetősége: Elérhetőségei: (telefon, e-mail, stb.) Lakott, ott élők száma: Infrastruktúra (internet, telefon,

Részletesebben

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Erdély 2020/ Ágazat pg. 1 of 9 Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Ágazati konzultációs dokumentum

Részletesebben

A hazai hús és zöldség-gyümölcstermékpálya helyzetének alakulása

A hazai hús és zöldség-gyümölcstermékpálya helyzetének alakulása Gazdálkod lkodás s Baráti Köre K Gazdálkod lkodás s Szerkesztőbizotts bizottsága Agrárgazdas rgazdasági gi Kutató Intézet EU-tagságunk 10 évének agrár- és vidékgazdasági tapasztalatai Budapest, 2014. április

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Budapest, 2007. november 21. 2007. III. negyedévében a hitelviszonyt megtestesítő papírok forgalomban lévő állománya valamennyi piacon

Részletesebben

MAGYARORSZÁG ÉS A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA

MAGYARORSZÁG ÉS A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA MAGYARORSZÁG ÉS A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA Egy kis ismétlés Római Szerződés: már tudjuk Közösségi szintű támogatáspolitika először ártámogatás következmények (már tudjuk) Reformok: 1992, 1999 (Agenda 2000),

Részletesebben

A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN

A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL DEBRECENI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN Debrecen 2006. július Központi Statisztikai Hivatal Debreceni Igazgatóság, 2006

Részletesebben

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS 2013 ŐSZ Tartalom 1. A 2013. évi költségvetés megvalósításának

Részletesebben

A közlekedés valódi költségei Magyarországon Pavics Lázár Levegő Munkacsoport

A közlekedés valódi költségei Magyarországon Pavics Lázár Levegő Munkacsoport A közlekedés valódi költségei Magyarországon Pavics Lázár Levegő Munkacsoport Az Európai Zöld Költségvetés éves konferenciája Budapest, 2010. július 8-9. A közlekedésben résztvevők döntő többsége a költség

Részletesebben

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS 2013. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kiindulóhelyzet Makrogazdasági eredmények A gazdaságpolitika mélyebb folyamatai Kiindulóhelyzet A bajba jutott országok kockázati megítélése

Részletesebben

A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban

A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban Hazai kkv-politika Értékelés és lehetséges kitörési pontok M helymunka 2010. március 27. Némethné Gál Andrea Modern Üzleti

Részletesebben

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont, 2632 Letkés Dózsa György út 22. IDŐ ELŐADÁS SZAKTANÁCSADÁS KÉPZÉS 2014.09.27 Innováció a helyi gazdaság integrált

Részletesebben

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és

Részletesebben

Mezőgazdasági termelői árak és hatásuk az élelmiszerek fogyasztói árára

Mezőgazdasági termelői árak és hatásuk az élelmiszerek fogyasztói árára 211/31 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu V. évfolyam 31. szám 211. május 23. Mezőgazdasági termelői árak és hatásuk az élelmiszerek fogyasztói árára A tartalomból 1 Bevezetés 1 Élelmiszerek

Részletesebben

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mi az Agrár-környezetgazdálkodási Program? Nemzeti Vidékfejlesztési Terv részeként az EU közös agrárpolitikáját képviseli A támogatási

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Hazánk tudománya, innovációja és versenyképessége szakmai vitafórum Nagykanizsa, 2012. november 7.

Részletesebben

Mezőgazdaság. Az agrártermelés helyzete a nemzetgazdaságban

Mezőgazdaság. Az agrártermelés helyzete a nemzetgazdaságban Mezőgazdaság Az Osztrák Magyar Monarchia szétesése, majd a történelmi magyar államterület felosztása után az 1920-ban rögzített, új nemzetközi határ szétszabdalta a több évszázados regionális gazdasági

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Túry Gábor MTA Világgazdasági kutatóintézet Válságról válságra A gazdasági világválság területi következményei

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6

Részletesebben

2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben. Banai Péter Benő államtitkár

2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben. Banai Péter Benő államtitkár 2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben Banai Péter Benő államtitkár 1 Gazdaságpolitikai eredmények és célok A Kormány gazdaságpolitikai prioritásait az alábbi, az ország

Részletesebben

A baromfi ágazat versenyképességének kritikus pontjai

A baromfi ágazat versenyképességének kritikus pontjai A baromfi ágazat versenyképességének kritikus pontjai Bárány László Baromfi termék Tanács Elnök 19. DERZSY NAPOK 2011. június 2 3. A mai előadás csak egy rövid összefoglaló lesz a magyar állattenyésztés,

Részletesebben

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Előadás- képzés-szaktanácsadás a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont (2632, Letkés

Részletesebben

A magyar élelmiszeripar prioritások és kihívások: az Élelmiszer az életért Magyar Nemzeti Technológiai Platform. 1 A Magyar Nemzeti Élelmiszertechnológiai Platform Célja ipar igényeinek Rendszeres párbeszéd

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben