TÁMOP C-11/

Átírás

1 TÁMOP C-11/ az Áldozattá válás megelőzése, áldozatsegítés komplex megközelítésű minta modellje Tolna Megyében ELSŐ KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS Tolna megye lakosságának véleménye a bűnmegelőzésről, és az áldozatsegítésről március-május

2 Tartalom I. Bevezetés...4 II. A kutatás módszertanának bemutatása és a megkérdezettek alapadatai...5 II.1 A megkérdezettek neme...6 II.2 A megkérdezettek életkora...6 II.3 A megkérdezettek iskolai végzettsége...7 II.4 Milyen településen lakik?...7 II.5 Hányan élnek egy háztartásban?...8 II.6 A kutatás kérdéstípusai...8 III. A megkérdezettek véleménye a közbiztonságról és a rendőrség tevékenységéről...9 III.1 Milyen a közbiztonság a lakóhelyén?...9 III.2 Elegendő-e a rendőri jelenlét a lakóhelyén?...10 III.3 Mindent megtesz-e a rendőrség a bűncselekmények megelőzésére?...11 III.4 A rendőrségen kívül más szervezet (pl.: polgárőrség, áldozatvédelem) segíti-e a bűnmegelőzést?...12 III.5 A közbiztonság megítélésenek összefoglalása...13 IV. A megkérdezettek véleménye a bűnmegelőzésről és áldozattá válásról...14 IV.1 Részt venne-e bűnmegelőzési előadásokon/fórumokon?...14 IV.2 Követtek-e már bűncselekményt/szabálysértést a sérelmére?...15 IV.3 Amennyiben a bűncselekménnyel/szabálysértéssel kapcsolatban kára merült fel, az megtérült-e?...16 IV.4 A bűnmegelőzés és áldozattá válás összefoglalása...17 V. A megkérdezettek véleménye a bűnelkövetőkről és áldozatokról...18 V.1 A bűncselekmények/szabálysértések áldozatainak kártérítésére az elkövetőt kell kötelezni18 V.2 A bűncselekmények/szabálysértések áldozatainak egy része maga felelős a történtek miatt V.3 A bűncselekmények/szabálysértések áldozatainak segítése állami feladat...20 V.4 A bűncselekmények megvalósulásában a sértett közrehatása jelentős...21 V.5 A bűnelkövetőkről és áldozatokról alkotott vélemények összefoglalása...22 VI. A megkérdezettek véleménye az áldozatsegítésről

3 VI.1 Tudja-e, hogy mit jelent az áldozatsegítés?...23 VI.2 Hallott-e már a Tolna Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálatáról?...24 VI.3 Milyen állami áldozatsegítési szolgáltatásokat nyújt az Igazságügyi Szolgálat a sértettek/áldozatok számára?...25 VI.4 Amennyiben jogosult lenne áldozatsegítésre, igénybe venné-e valamelyik szolgáltatást?..26 VI.5 Fontosnak tartja-e, hogy nagyobb hangsúlyt/nyilvánosságot kapjon az áldozatsegítés?...27 VI.6 Milyen típusú felvilágosítást tart a leghatékonyabbnak?...28 VI.7 Ön szerint az áldozatsegítő munkát melyik szervezeten belül kellene végezni?...29 VI. 8. Az áldozatsegítésről szóló vélemények összefoglalása...30 VII. Összegzés sz. melléklet: Táblázatok számú melléklet: A kutatás kérdőíve

4 I. Bevezetés A Tolna Megyei Kormányhivatal és a Tolna Megyei Rendőr Főkapitányság közös TÁMOP C- 11/ jelű az Áldozattá válás megelőzése, áldozatsegítés komplex megközelítésű minta modellje Tolna Megyében című projektje célul tűzte ki, hogy: A projektben megvalósított tevékenységek hatásának mérése érdekében a lakosság tájékozottsági szintjének, elégedettségének, biztonságérzetének változását két alkalommal, fős mintán végzett kérdőíves felmérés alapján kívánja megállapítani. A felmérések célja annak megállapítása, hogy a projekt indításakor és zárásakor mért adatok között mekkora eltérés mutatható ki Tolna megye lakossága körében az áldozatsegítéssel kapcsolatos ismeretek fejlődése, növekedése tekintetében. A fentieknek megfelelően egy 1000 fős mintán történt a lekérdezés. A projekt helyzetelemzéséből a következőt tartjuk fontosnak kiemelni: "A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló évi CXXXV. tv január 1-jén lépett hatályba. Ez a törvény egy új jogintézményt hozott létre, hiszen korábban mindössze egy kormányrendelet szabályozta az áldozatsegítést, és kizárólag a legdurvább, legbrutálisabb bűncselekmények sértettjei, áldozatai, illetve az áldozatok hozzátartozói részesülhettek valamilyenfajta pénzbeli segítségben. Az akkori közvélemény kutatási adatok szerint a lakosságnak mindössze 7 %-a hallott arról, hogy egyáltalán létezik valamilyen formában áldozatsegítés.... A jogintézmény bevezetése óta eltelt 5 és fél év Tolna Megyei tapasztalatai alapján elmondható, hogy közöttire tehető a megyében évente az ismertté vált bűncselekmények száma. Az Áldozatsegítő Osztály ügyszámait a következő adatsor mutatja be: 2006: 158 db, 2007: 176 db, 2008: 167 db, 2009-ben 267 db, 2010-ben 497 db kérelem érkezett. Látható, hogy a bűncselekmények számához viszonyítva jelentősen elmarad az áldozatsegítési szolgáltatásban részesített személyek száma. Általában az áldozatok 5-6 %-a jut el az Áldozatsegítő Osztályhoz. Megállapítható, hogy az országos átlaghoz (7-8 %) képest elmarad a megyei adat, így nagyon sok áldozat vagy az áldozatok hozzátartozói nem csak a törvényi áldozatsegítés által nyújtható szolgáltatásoktól esik el, hanem a többi segítő szervezet, intézmény (pl.: szociális szféra által nyújtható) által nyújtható szolgáltatásokat sem tudják igénybe venni a megfelelő információk hiányában. Alapvető probléma tehát, hogy a bűncselekmények áldozatai egyáltalán nem vagy nem kellő időben kapják meg az áldozatsegítő szolgáltatások igénybevételéhez szükséges tájékoztatást, pedig ez elengedhetetlenül szükséges lenne ahhoz, hogy igénybe tudják venni az áldozatsegítő szolgáltatásokat." 4

5 II. A kutatás módszertanának bemutatása és a megkérdezettek alapadatai Tolna megye Magyarország kisebb megyéi közé tartozik, mind területre, mind lakosságszámra. A megye lakossága a KSH szerint fő, a projektben előírt fős mintával tehát a megye lakosságának 4,3 ezrelékét kérdeztük meg. Ez az arány magasnak mondható, hiszen pl.: a pártpreferenciákat mérő országos közvélemény kutatások is általában fős mintával dolgoznak. A projekt 10 fő áldozatvédelmi szakembert foglalkoztat Tolna Megye 5 rendőr-kapitányságán. Ennek megfelelően a lekérdezést is a kapitányságokhoz, illetve a járásokhoz kapcsoltuk lakosság szám alapján arányosítva. A kérdezőbiztosokon keresztül kijutatott kérdőívek közül 971 értékelhető érkezett vissza, ami nagyon jó arány. A minta megoszlását, és a kérdőívek arányát mutatja az 1. sz. táblázat. 1. sz. táblázat A minta megoszlása járások között Járás Lakosságszám Tervezett kérdőív szám A válaszadók tényleges száma és aránya Bonyhádi járás (13,5%) Dombóvári járás (14,4%) Paksi járás (20,5%) Szekszárdi járás = (34,6%) Tolnai járás Tamási járás (17%) Összesen (100%) A kutatás almintái: roma, fiatal, idős, nő, melyek egyben áldozati csoportokat is jelentenek. Ezek közül a roma alminta okozott dilemmát számunkra, mert a roma lakosság meghatározása nyilvántartások nélkül nehéz. A projekt azonban a 10 fő áldozatvédelmi szakember közül 5 fő roma szakembert foglalkoztat, így kézenfekvő volt az ő segítségüket kérni a lekérdezés során. A roma minta nagysága 10% volt, azaz 100 kérdőívet jelentett. A projekt kiemelt célcsoportja a fiatalok és a fiatal felnőttek. Ezért elemzésünkben az alapsokaság jellemzőin kívül kiemelt figyelmet fordítottunk az ő véleményükre. A fiatalkorú meghatározása esetében a jogszabályi meghatározást vettük alapul, azaz fiatalkorú aki a 14. életévét betöltötte, de a 18-kat még nem. Fiatal felnőttnek tekintettük a éves korosztályt. 5

6 II.1 A megkérdezettek neme 1. ábra: válaszadók összetétele nemenkét 44,90% 55,10% nő férfi A megkérdezettek kicsit több mint fele nő, ami nem meglepő, hiszen a fejlett országokhoz hasonlóan hazánkban is jelenetős női többlet van a társadalomban. A viktimológiai szakirodalom szerint a női nem is az egyik áldozati kategóriába tartozik, emiatt is szerencsés, hogy a megkérdezettek között a szebbik nem van többségben. Ugyanakkor tény az is, hogy a nők válaszadási készsége általában sokkal magasabb, mint a férfiaké. II.2 A megkérdezettek életkora A projekt célcsoportjainak megfelelően a megkérdezetteket 4 életkori csoportba osztottuk be. Megvizsgálva a válaszadók életkori megoszlását, azt tapasztaljuk, hogy a közép korosztály (18-60 év közöttiek) képviselteti magát a legnagyobb számban és arányban a mintában, ahogy az alapsokaságban is. A projekt kiemelten kezeli az idős, és fiatalkorú populációt. Az idős populáció némileg alul reprezentált, a fiatalkorú populációnál viszont figyelembe kellett vennünk, hogy 14. év alatti személy lehetőleg ne legyen a lekérdezettek között, így az ő esetükben a éves korosztály adja ki a megkérdezetteket. 6

7 II.3 A megkérdezettek iskolai végzettsége Az iskolai végzettség tekintetében elmondható, hogy kb. arányosan elosztva egyenként 1/4-et tesz ki az általános iskolai, szakmunkás, és érettségizettek aránya. A felsőfokú szakképzéshez soroltuk a technikusi végzettségűeket is, de számuk így is alacsony, némileg kevesebb az általános iskolával nem rendelkezőknél. A diplomások aránya a megkérdezettek mintegy hatoda. II.4 Milyen településen lakik? A megkérdezettek között némileg felül reprezentáltak a városlakók és alulreprezentáltak a községekben lakók. Ennek oka a mintavételből következik, mert a járási székhelyeket lakosságszám súlyuk alapján nem lehetett kihagyni a kutatásból. 7

8 II.5 Hányan élnek egy háztartásban? 5. ábra: válaszadók összetétele az egy háztartásban élők száma szerint 17,92% 2,99% 7,83% 19,46% egyedül ketten 3-4 fő 5-6 fő 51,80% 6 főnél több A megkérdettek fele 3-4-fős háztartásban él. Az átlagosnál nagyobb családban, ami lehet nagycsalád 3 gyermekkel, vagy több generáció együttélése hatoduk, kifejezett nagycsaládban viszont csak elenyésző kisebbségük él. Párral, vagy csonka családban él minden ötödik megkérdezett, és majdnem 8% az áldozatvédelmi szempontból fontos egyedül élő szinglik, özvegyek aránya. Összességében megállapítható, hogy a projekt céljait tekintve a minta megoszlása alkalmas az alapsokaság megfelelő képviseletére. II.6 A kutatás kérdéstípusai A kutatás során kétféle kérdéstípust használtunk. A megkérdezettek véleményét általában egy öt fokozatú skálán mértük, ahol az iskolai osztályzathoz hasonlóan 5 volt a nagyon jó és 1 a nagyon rossz. Ennek megfelelően egy átlagszámot kaptunk, ami jelzi az elégedettséget, vagy elégedetlenséget. Az átlag azonban elfed(het)i a különbségeket, ezért ezen túl a megoszlást is vizsgáltuk. Alkalmaztuk az egyszerű, illetve a többszörös választás lehetőségét is, ahol a megkérdezettnek a hozzá legközelebb álló lehetőség(ek)et kellett kiválasztani. Ilyen esetekben a félig nyitott kérdést használtuk, ami lehetőséget teremtett saját válaszkategória generálására is. 8

9 III. A megkérdezettek véleménye a közbiztonságról és a rendőrség tevékenységéről III.1 Milyen a közbiztonság a lakóhelyén? A megkérdezettek erős közepesre osztályozták lakóhelyük közbiztonságát. A megoszlást elemezve elmondhatjuk, az átlagosnál jobbnak gondolja lakóhelyén a közbiztonságot a megkérdezettek csaknem fele, és az elégedetlenek aránya jóval kisebb, kb. a megkérdezettek hetede. Ettől a fiatalkorúak és fiatal felnőttek véleménye nem tér el markánsan. 9

10 III.2 Elegendő-e a rendőri jelenlét a lakóhelyén? A lakóhelyen való rendőri jelenlét osztályzata az előzőnél kicsit gyengébb, de még mindig erős közepes. A megoszlás tekintetében kevesebben gondolják elégnek (42%), és többen kevésnek (23%), mint az előző kérdésnél. Markáns eltérésekről itt sem beszélhetünk életkor tekintetében, ugyanakkor árnyalatnyi különbséget jelez, hogy a fiatalkorúaknál 7 százalékponttal magasabb, a fiatal felnőtteknél viszont 5 százalékponttal alacsonyobb az elégedetlenek aránya. 10

11 III.3 Mindent megtesz-e a rendőrség a bűncselekmények megelőzésére? 8. ábra: Ön szerint mindent megtesz-e a rendőrség a bűncselekmények megelőzésére? 5; 16,22% 1; 5,48% 2; 13,22% ; 26,34% 3; 38,74% 5 átlag: 3,35 A rendőrség bűnmegelőzési tevékenységének osztályzata is erős közepes. A megkérdezettek inkább azt gondolják, hogy a rendőrség mindent megtesz a bűncselekmények megelőzésére, közel felük jó vagy jeles osztályzatot adott. Az elégedetlenek még fele ennyien sincsenek, és a nagyon elégedetlenek aránya mindössze 5,5%. (Másként fogalmazva az elégedettek több mint kétszer annyian vannak, mint az elégedetlenek.) Életkor tekintetében itt sem látunk nagy véleménykülönbségeket. Még a fiatalkorúak között magasabb a nagyon elégedettek aránya, a fiatal felnőttek véleménye apró eltérésekkel lényegében azonos a megkérdezettek átlagával. 11

12 III.4 A rendőrségen kívül más szervezet (pl.: polgárőrség, áldozatvédelem) segíti-e a bűnmegelőzést? A megkérdezettek erre a kérdésre adták a legjobb osztályzatot, ami egy erős közepesnek, vagy gyenge jónak felel meg. A megoszlás azonban itt a legegyenletesebb, azaz némileg kioltják egymást a válaszok az átlagoláskor. A kérdésre válaszolók ötöde szerint nincs ilyen szervezet, vagy ha van is, nem tölti be funkcióját, igaz a nagyon elutasítók aránya minössze 1,4 %. Alacsony a közepesen egyetértők aránya, alig több mint ¼, holott az előző három kérdésnél mindig 35% felett volt ez az érték. Az egyetértők aránya viszont több mint 50%, tehát minden második megkérdezett szerint a rendőrség komolyan számíthat más szervezet bűnmegelőzési tevéknységére. 12

13 Az eddigi eredményekkel ellentétben az életkori bontás szerinti eredmények nagy véleménykülönbségeket mutatnak. A fent említett osztályzat a fiatal felnőtteknél csak közepes, a fiatalkorúalnál, pedig csak gyenge közepes. Ha a megoszlást nézzük, a fiatal felnőttek negyede, a fiatalkorúak harmada szerint a rendőrség nem kap más szervezetekről bűnmegelőzési segítséget. Riasztó, hogy az 1-es kategóriát választók (tehát akik szerint nincs ilyen szervezet, illetve ha van is nem segíti a bűnmegelőzést) aránya tízszeres a fiatalkorú és fiatal felnőtt kategóriában. III.5 A közbiztonság megítélésenek összefoglalása A megkérdezettek a közepesnél jobban elégedettek a rendőrség tevékenységével, jelenlétével, illetve a lakóhelyi közbiztossággal. Ezt nem tekinthetjük rossz eredménynek, hiszen a média torzitása miatt az emberek szubjektív biztoságérzete a valóságosnál általában rosszabb, valamint a lekérdezés időpontjában töntént az orgoványi eset, amikor kényszervallatás miatt elhúnyt egy gyanúsított, ami némileg ronthatta a rendőségről, rendőrökről alkotott képet. Az átlagos érték azonban önmagában keveset mutat, a bűnmegelőzést segítő más szerezetekre vonatkozó kérdésnél láthattuk, a szélsőséges vélemények részben kioltják egymást. Hiába magas a segítő szervezetek elfogadottsága, ha van egy markáns kisebbség, akinél a megítélés némileg rosszabb. A fiatalkorúak és fiatal felnőttek véleménye csak a rendőrséget segítő szervezetek megitélésében tér el markánsan az összes megkérdezett véleményétől. Ez jelenthet előítéletet, de információ hiányt is. Ez egyszerre jelzi, hogy a fiatalokat a bűnmegelőzés valószínűleg kevésbé érdekli, illetve a rendőrségen kívüli bűnmegelőzéssel foglalkozó szervezeteknek nagyobb hangsúlyt kell fektetni a fiatalok elérésére. A kérdőívben lehetőséget adtunk arra is, hogy a megkédezettek leírják véleményüket is ehhez a kérdéscsoporthoz. Néhány gyakran előforduló megjegyzéstípus: A rendőrök jelenlétével elégedettek, vagy elégedetlenek a válaszolók. Több járörözést szeretnének. Megjelent az előítéletesség is a roma lakossággal szemben, mert őket hozták összefüggésbe a bűncselekmények elkövetésével. 13

14 IV. A megkérdezettek véleménye a bűnmegelőzésről és áldozattá válásról IV.1 Részt venne-e bűnmegelőzési előadásokon/fórumokon? A megkérdezettek kétharmada nem utasítja el kategórikusan a részvételt a bünmegelőzési lehetőségeken. Negyedük kifejezetten szívesen menne ilyen rendezvényre, kevesebb mint felük pedig nem zárkozik el a részvételtől. Más megközelítésben viszont csak a megkérdezettek negyede venne részt biztosan bűnmegelőzési előadáson. A többség nem elutatsító, de tartózkodó. Őket csak megfelelő PR munkával, vagy újszerű megoldásokkal lehet az igen felé elmozdítani. A fiatalkorúk nem utasítják el jobban a részvételt bűnmegelőzési előadáson, mint az összes megkérdezett, de bizonytalanabbak a részvételt illetően. A fiatal felnőttek között még több a bizonytalan résztvevők aránya, itt viszont a részvételt elutasítók aránya alacsonyabb. 14

15 IV.2 Követtek-e már bűncselekményt/szabálysértést a sérelmére? A megkérdezettek harmada ellen már követtek el élete folyamán bűncselekményt, vagy szabálysértést. Ezt magas aránynak gondoljuk, nem szabad azonban elfelejteni, hogy ebben a magas számban egyrészt a szabálysértések is benne vannak, másrészt a kriminológusok szerint egy regisztrált bűncselekményre 1-10 látens bűncselekmény jut. A fiatalkorúak viktimológiai mutatója jóval kedvezőbb, csak az igen válaszok átlagértékének fele, holott a fiatal kor önmagában áldozati kategória. A fiatal felnőttek igen válaszai viszont alig marad el az átlagértéktől. Arra következtethetünk tehát, hogy az életkor dimenziója itt azért is fontos lehet, mert előrehaladtával a nagy számok törvénye szerint nagyobb esély van áldozattá válásra. 15

16 IV.3 Amennyiben a bűncselekménnyel/szabálysértéssel kapcsolatban kára merült fel, az megtérült-e? A megkérdezettek körében a bűncselekmények áldozatainak a kára általában egyáltalán nem térült meg. Mindössze harmaduk esetében sikerült szert tenniük kártérítésre, de ez az ilyen esetek kétharmadában csak részleges. A fiatalkorúaknál viszont csak az esetek felében nem térült meg a kár, igaz a kár megtérülése itt is zömmel csak részleges. A fiatal felnőttek esetében azt látjuk, hogy a bűncselekménnyel okozott kárukat nekik sikerült legnagyobb mértékben (az esetek hatodában) megtéríttetni. 16

17 IV.4 A bűnmegelőzés és áldozattá válás összefoglalása Minden harmadik (illetve minden hatodik fiatalkorú) megkérdezett ellen követtek már el élete folyamán szabálysértést, vagy bűncselekményt. Az áldozatoknak okozott kár általában nem térült meg, ha van is valamiféle kártérítés, az csak részleges. Ugyanakkor csak minden negyedik megkérdezett venne részt biztosan bűnmegelőzési rendezvényen. Magas azok aránya, akik esetleg ellátogatnának ilyen rendezvényre, tehát a többség megfelelően széles spektrumú elérő munkával fogékony lehet a bűnmegelőzési felvilágosításra. 17

18 V. A megkérdezettek véleménye a bűnelkövetőkről és áldozatokról V.1 A bűncselekmények/szabálysértések áldozatainak kártérítésére az elkövetőt kell kötelezni A megkérdezettek szinte teljesen egyetértenek az elkövető kártérítésre kötelezésével, amit mind a 4,6-os átlag, mind a háromnegyedes teljes egyetértési arány jelez. A fiatalkorúak véleménye hasonló, fiatal felnőttek egyetértése viszont némileg kisebb. 18

19 V.2 A bűncselekmények/szabálysértések áldozatainak egy része maga felelős a történtek miatt. Az áldozati felelősség a bűncselekményben már sokkal jobban megosztotta a megkérdezetteket. A 2,7-es átlag azt jelzi, hogy a megkérdezettek szerint mérsékelten, (azaz inkább nem) felelősek az áldozatok azért, hogy bűncselekményt követtek el sérelmükre. Ezzel erősen egyetért a megkérdezettek csaknem fele, még negyedük szerint az áldozatok igenis tehetnek az áldozattá válásról. Ezen attitűdöknek a bűnmegelőzés tervezéskor lehet nagy jelentősége. Életkor tekintetében ha csak az átlagot nézzük, a fiatalkorúak és a fiatal felnőttek némileg kisebbnek látják az áldozat felelősségét. Ha azonban a megoszlást is vizsgáljuk, akkor a fiatalkorúak csaknem harmada erőteljesebbnek látják az áldozatok szerepét, még a fiatal felnőttek véleménye ezzel ellentétes, náluk csak a megkérdezettek hatoda vélekedik így. Másként fogalmazva a fiatalkorúak háromszor annyian adták a legnagyobb áldozati felelősséget adó 5-öst, mint a fiatal felnőttek. 19

20 V.3 A bűncselekmények/szabálysértések áldozatainak segítése állami feladat. A kérdésre adott 3,6-os átlag elmarad a bűnelkövető kártérítésre kötelezésétől, tehát a megkérdezettek csak másodlagosnak gondolják az állam feladatát az áldozatsegítésben. Ugyanakkor a megkérdezettek többsége az állam szerepével/részvételével az áldozatsegítésben erőteljesen egyetért, csak egy jelentős, mintegy ötödnyi kisebbség zárja ezt ki, és nem tartja az állam feladatának. A fiatalkorúak és a fiatal felnőttek véleménye ismét alig eltérő, némileg erősebb állami szerepvállalást tartanának kívánatosnak, amit a magasabb átlagérték és egyetértési arány is jelez. 20

21 V.4 A bűncselekmények megvalósulásában a sértett közrehatása jelentős Ez a kérdés hasonló az V.2 fejezet kérdéséhez, és ellenőrző kérdésnek szántuk. Az átlagérték 2,63, ami csaknem egyenlő a fent említett kérdésre adott válaszok átlagával. Ha a szórást nézzük, akkor a kérdéssel nagymértékben egyetértők aránya csak 2,4 százalékponttal kisebb, azaz némileg kevesebben gondolják, hogy a sértett viselkedése lehetőséget ad arra, hogy bűncselekményt kövessenek el ellene. Életkor tekintetében sincs egytized százalékpontnál nagyobb eltérés a válaszok átlagában, a megoszlásnál azonban a fiatalkorúak már csak kétszer akkora arányban adtak 5-öst (tehát nagyon egyetértenek a sértetti közrehatása), mint a fiatal felnőttek. 21

22 V.5 A bűnelkövetőkről és áldozatokról alkotott vélemények összefoglalása A megkérdezettek legszívesebben a bűnelkövetőket köteleznék az általuk okozott kár megtérítésre. Az állam szerepvállalását is sokan gondolják fontosnak, tehát a bűnelkövetők kötelezése és az állam szerepvállalása a megkérdezettek szerint nem zárja ki egymást. Az állam szerepe azonban itt nem tisztázott, az elkövető kártérítésre kötelezésétől, egészen a kártérítés átvállalásáig terjedhet. A sértett/áldozat szerepvállalását jelentősnek, de nem döntő körülménynek gondolják a megkérdezettek. Ezt két hasonló kérdéssel mértük, melyekre csaknem ugyanolyan arányú válaszokat kaptunk. Az eredmények ezzel közvetve elismerik a sértett/áldozat felelősségét, ami egyben bűnmegelőzési programok további célját is kijelölheti, hiszen a potenciális sértettek/áldozatok viselkedésével csökkenthető a bűncselekmények száma. 22

23 VI. A megkérdezettek véleménye az áldozatsegítésről VI.1 Tudja-e, hogy mit jelent az áldozatsegítés? A megkérdezettek több mint harmada tudja, vagy tudni véli, hogy mit jelent az áldozatsegítés, és csaknem ugyanennyien hallottak már róla, de pontosan nem tudják mit is jelent. Ezt, ismerve a jogintézmény rövid múltját, és a bevezetőben említett 7%-os ismertségi arányt, jó aránynak gondoljuk. A megoszlás ugyanakkor a célokat is kijelöli. A megkérdezettek második harmada bár a fogalmat ismeri, de a jelentésével nincs tisztában, még harmadik harmaduk az áldozatsegítésről soha nem hallott. A fiatalkorúak között magasabb az áldozatsegítést nem ismerők aránya, a fiatal felnőttek között viszont fordított a helyzet, köztük az áldozatsegítést ismerők aránya magasabb. 14/b. ábra: Tudja-e, hogy mit jelent az áldozatsegítés? (18 év alattiak) 14/c. ábra: Tudja-e, hogy mit jelent az áldozatsegítés? (18-35 év) 27,22% igen 28,30% 43,09% igen 43,04% hallottam már róla hallottam már róla nem nem 29,75% 28,62% 23

24 VI.2 Hallott-e már a Tolna Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálatáról? Az áldozatsegítés ismertségének másik dimenzióját a Tolna Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálatáról való ismertséggel mértük, mert feltehető, hogy aki valóban tudja mit is jelent a fogalom, az hallott arról az intézményről, ami ezt a szolgáltatást Tolna Megyében nyújtja. A megkérdezettek közül 15 százalékponttal alacsonyabb az Igazságügyi Szolgálat ismertsége, mint az áldozatsegítésé, azaz ha az arányokat nézzük, az áldozatsegítést ismerők harmada nem hallott az Igazságügyi Szolgálatról. Ebben persze szerepet játszhat, hogy a szolgálat neve többször is változott az elmúlt időszakban, és az emberek gyakran ragaszkodnak a régi elnevezésekhez (pl.: SZTK, KÖJÁL). Az életkori bontást megvizsgálva a fiatalkorúak tekintetében látunk csak markáns különbséget, körükben csaknem fele az Igazságügyi Szolgálat ismertsége a megkérdezettek átlagértékének. Ez egyszerre jelentheti, hogy a fiatalkorúak tájékozatlanok-e téren, illetve, hogy nem érdekli őket az Igazságügyi Szolgálat és az áldozatvédelem. Ez szintén kijelöli a fejlesztés irányait. 24

25 VI.3 Milyen állami áldozatsegítési szolgáltatásokat nyújt az Igazságügyi Szolgálat a sértettek/áldozatok számára? Tovább szűkítve az áldozatsegítés vizsgálatát, rákérdeztünk az Igazságügyi Szolgálat által nyújtott szolgáltatásokra. Ezt a kérdést csak azoknak kellett megválaszolni, akik hallottak az Igazságügyi Szolgálatról. Több választás is lehetséges volt, így nem meglepő, hogy a 220 Igazságügyi Szolgálatot ismerő megkérdezett összesen 415 szolgáltatást jelölt meg. A megkérdezettek csaknem fele (a teljes minta 18%-a) a jogi, harmada (a teljes minta 12%-a) az anyagi segítségnyújtást jelölte meg. A megkérdezettek negyede (a teljes minta 10%-a) megjelölte a pszichológia segítést is, amit csak a projekt keretében, és nagyon korlátozottan nyújt az Igazságügyi Szolgálat. A szolgáltatásról való ismertségben tehát keverednek a valós és a vélt ismeretanyagok. Erősebben fogalmazva a hallottan róla kijelentés rejtett nem ismerést is takar(hat). Ennél a kérdésnél is a fiatalkorúak véleménye az eltérőbb, erősebben preferálják az anyagi, és kevésbé a jogi segítségnyújtást. A fiatal felnőttek véleménye csaknem megegyezik a megkérdezettek átlagával. 16/b. ábra: Milyen állami áldozatsegítési szolgáltatásokat nyújt az Igazságügyi Szolgálat a sértettek/áldozatok számára? (18 év alatt) 27,78% 0,00% 36,11% anyagi jogi 16/c. ábra: Milyen állami áldozatsegítési szolgáltatásokat nyújt az Igazságügyi Szolgálat a sértettek/áldozatok számára? (18-35 év) 21,64% 1,49% 29,10% anyagi jogi pszichológiai pszichológiai 36,11% egyéb 47,76% egyéb 25

26 VI.4 Amennyiben jogosult lenne áldozatsegítésre, igénybe venné-e valamelyik szolgáltatást? Arra is kíváncsiak voltunk, hogy az Igazságügyi Szolgálatot nem ismerő megkérdezettek mely szolgáltatást gondolnák a számukra legfontosabbnak, leghatékonyabbnak. Legtöbben a jogi és anyagi áldozatsegítő szolgáltatást vennék igénybe, csaknem azonos, több mint egyharmados arányban. A pszichológiai segítségnyújtást csak a megkérdezettek hatoda venné igénybe, ami jelzi/jelezheti a társadalmunkban még mindig meglévő előítéletet, a pszichológushoz járókkal szemben. Csak a megkérdezettek 7% elutasító teljesen az áldozatsegítő szolgáltatásokkal kapcsolatban. Az okra nem kérdeztünk rá, de ez lehet idegenkedés, vagy a jó anyagi körülményekkel összefüggő, a piacon megszerzett szolgáltatás igénybevétele (pl.: magán ügyvéd, magán pszichológus). Életkori bontásban ismét nem láthatunk nagy véleménybeli különbségeket, egyetlen kivételtől eltekintve. A fiatalkorúak között magas, csaknem kétszer akkora mind a teljes populációban, illetve a fiatal felnőttek között a szolgáltatásokat elutasítók aránya. 17/b. ábra: Amennyiben jogosult lenne áldozatsegítésre, igénybe venné-e valamelyik szolgáltatást? (18 év alatt) 17/c. ábra: Amennyiben jogosult lenne áldozatsegítésre, igénybe venné-e valamelyik szolgáltatást? (18-35 év) 12,34% anyagi 6,83% anyagi 15,32% 37,87% jogi 19,54% 37,38% jogi pszichológiai pszichológiai 34,47% nem venném igénybe 36,24% nem venném igénybe 26

27 VI.5 Fontosnak tartja-e, hogy nagyobb hangsúlyt/nyilvánosságot kapjon az áldozatsegítés? A megkérdezettek erős jó-ra (4,25) értékelték az áldozatsegítés nagyobb hangsúlyozását, nyilvánosságát. Ha a megoszlást nézzük, akkor a megkérdezettek döntő többsége, háromnegyede ezt kifejezetten fontosnak tartja, és mindössze 5%-uk elutasító. Ebből arra követjeztethetünk, hogy rendkívül erős a társadalmi igény az áldozatsegítés kibővítése, kiterjesztése iránt. Életkori bontásban ismét a fiatalkorúak véleménye az eltérő, ők adták a legrosszabb átlagértéket, és az egyetértők aránya is itt a legalacsonyabb, hiszen a háromnegyedet sem éri el. 5; 41,14% 18/b. ábra: Fontosnak tartja-e, hogy nagyobb hangsúlyt/nyilvánosságot kapjon az áldozatsegítés? (18 év allatt) 1; 2,53% 2; 3,16% 3; 22,78% ; 49,35% 18/c. ábra: Fontosnak tartja-e, hogy nagyobb hangsúlyt/nyilvánosságot kapjon az áldozatsegítés? (18-35 év) 1; 4,19% 2; 1,94% 3; 14,19% átlag: 4,04 4; 30,32% átlag: 4,19 4; 30,38% 27

28 VI.6 Milyen típusú felvilágosítást tart a leghatékonyabbnak? Terveink szerint a megkérdezetteknek egy választ kellett volna kiválasztaniuk ennél a kérdésnél, de voltak, akik több választ is megjelöltek. Ezt úgy értelmeztük, hogy ezek a felvilágosítás típusok gyakran kiegészítik/kiegészíthetik egymást. Az előadás legnépszerűbb forma, a megkérdezettek csaknem harmada ezt preferálja. A fórum több az előadásnál, hiszen feltételezi az interaktivitást, de erre csak a megkérdezettek ötöde menne el. A személyes találkozást, ami még ennél is intimebb kapcsolattartást, kérdezési lehetőséget tesz lehetővé, a megkérdezettek csaknem negyede venné igénybe. Feltűnő, hogy az internetes felvilágosítás a második legnépszerűbb, megelőzve a fórumot és a személyes találkozást. Itt azonban nem tudjuk, hogy internetes ismeretterjesztést (előadás), kommentelést (fórum), személyes tanácsadási lehetőségét (chat, msn, skype), vagy ezek mindegyékét értették alatta. A kérdés félig nyitott volt, lehetőségük volt a megkérdezetteknek az egyéb kategóriában saját felvilágosító csatornát megjelölni. Ezek között a televízió, rádió és a szórólapos tájékoztatás jelent meg. Nem meglepő, hogy a fiatalabb korosztályok az internetes típusú felvilágosítást preferálják. Az azonban igen, hogy a fiatalkorúakhoz képest a fiatal felnőttekre ez inkább jellemző, mert az előzőeknek csak harmada, utóbbiaknak csaknem fele jelölte meg leghatékonyabb eszközként. 28

29 19/b. ábra: Milyen típusú felvilágosítást tart a leghatékonyabbnak? (18 év alatt) 35,0% 30,0% 25,0% 20,0% 15,0% 10,0% 5,0% 0,0% 28,0% 33,9% 25,3% 11,8% 1,1% előadás internetes személyes találkozás fórum egyéb 19/c. ábra: Milyen típusú felvilágosítást tart a leghatékonyabbnak? (18-35 év) 45,0% 40,0% 35,0% 30,0% 25,0% 20,0% 15,0% 10,0% 5,0% 0,0% 26,5% 44,5% 14,8% 12,6% 1,6% előadás internetes személyes találkozás fórum egyéb VI.7 Ön szerint az áldozatsegítő munkát melyik szervezeten belül kellene végezni? Utolsó kérdésünkben az áldozatsegítés ideális helyszínére kérdeztünk rá. A megkérdezettek egy része itt szintén több választ is megjelölt (holott csak egyet kellett volna), de ez jobban árnyalja azt a képet, hogy hol képzelik el a leghatékonyabb, lakossághoz legközelebb lévő áldozatsegítő munkát. A megkérdezettek harmada rendőrségen képzeli el az áldozatsegítést, ami nem meglepő, mert a 29

30 bűncselekmények áldozatai általában a rendőrséggel találkoznak először. A képzeletbeli dobogó második és harmadik fokán kis különbséggel az önkormányzat és az igazságügyi szolgálat található. Az önkormányzatoknál tradicionálisan lehet ügyeket intézni, és közel vannak az állampolgárokhoz, így érthető hogy sokan itt képzelnék el az ideális helyszínt. Az Igazságügyi Szolgálat harmadik helyezését nem tekinthetjük kudarcnak, mert egy új intézményről van szó, aminek az elmúlt 10 évben többször is változott a neve, és kétszer a telephelye. Ezt a kérdést ellenőrző kérdésként is felfoghatjuk, az Igazságügyi Szolgálat ismertségére adott 22,7 %-tól, alig marad el ez a 21, 5 %-os választási arány. Az ismertség tehát egyben elismerést, megerősítést is jelent ez esetben. A megkérdezettek hatoda szerint az áldozatsegítésnek nem szabad állami kézben összpontosulnia, szerencsésebb a civil (egyesületi, alapítványi) ellenőrzés. Ha az életkori bontást vizsgáljuk, nem találunk jelentős eltéréseket. 20/b. ábra: Ön szerint az áldozatsegítő munkát melyik szervezeten belül kellene végezni? (18 év alatt) 20/c. ábra: Ön szerint az áldozatsegítő munkát melyik szervezeten belül kellene végezni? (18-35 év) 35,0% 30,0% 32,6% a rendőrségen 35,0% 30,0% 32,7% a rendőrségen 25,0% 20,0% 15,0% 10,0% 21,9% 19,7% 18,0% az önkormányzatnál Igazságügyi Szolgálatnál más helyen (pl. egyesület, alapítvány) bíróságon ügyészségen 25,0% 20,0% 15,0% 10,0% 21,6% 20,0% 21,6% az önkormányzatnál Igazságügyi Szolgálatnál más helyen (pl. egyesület, alapítvány) bíróságon 5,0% 0,0% 3,4% 4,5% 5,0% 0,0% 2,6% 1,6% ügyészségen VI. 8. Az áldozatsegítésről szóló vélemények összefoglalása A megkérdezetteknek csak harmada nem hallott az áldozatsegítésről, a köztudatban tehát bent van az áldozatsegítés jogintézménye. Tolna Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálatáról azonban csak a megkérdezettek negyede hallott, és az általa nyújtott szolgáltatások csak részben ismertek. Egy új jogintézmény esetében azonban ezt nem tartjuk rossz aránynak, különösen annak fényében, hogy mint korábban jeleztük név és telephely változások is gyakran fordultak elő. Megfontolandó viszont, hogy a projekt hátralevő részében, az áldozatsegítésre magára, vagy pedig a Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálatának a nagyobb megismerésére fektessenek hangsúlyt. 30

31 Az ismertség azonban nem biztos, hogy egyben nagyobb elfogadást is jelent. Hiszen az ismertség fakadhat abból is, hogy bármilyen úton (pl.: pártfogoltként) kapcsolatba került valaki a Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálatával. (Maga a lekérdezés is növelte az ismertséget.) Az áldozatsegítés hatékonyságát növelné, ha a projekt az internetes megjelenési formákat is (nagyobb arányban) használná. Ez a webet gyakran használókat hozná közelebb az áldozatsegítéshez. A hagyományos előadási forma népszerű ugyan, de alig előzi meg a webes formát, tehát a évvel ezelőtti részvételszám elvárása irreális ilyen esetekben. Igénylik viszont az emberek a személyen kontaktust, fórum, és főleg személyes találkozás, tanácsadási lehetőség formájában. Ez hatékonyabbá teszi az áldozatsegítést. A projekt általi megoldás, az áldozatsegítő munkatársak kihelyezése a városi kapitányságokra tehát összecseng a kutatás eredményével, mert minél közelebb kell vinni a lakossághoz az áldozatsegítést. Hogy hol legyen az áldozatsegítő munkatárs elérhetősége? Nehéz egyértelmű választ adni erre a kérdésre a kutatás számai alapján, mert a megkérdezettek több helyszínt is elfogadhatónak tartanak. Magunk részéről egy team, vagy hálózatos formát tartanánk a legszerencsésebbnek, mely modellben több helyszínen végzik/végezhetik a munkatársak az áldozatsegítést, de ennek egy része a projektben tulajdonképpen már megvalósult. 31

32 VII. Összegzés A megkérdezettek: 1) alapvetően elégedettek a rendőrség munkájával, de az erős közepes érték jelzi, hogy ezen még lehet javítani, 2) negyede nyitott bűnmegelőzési programok iránt, kb. felüknek az érdeklődése pedig felkelthető, 3) szerint az áldozatok is szerepet játszanak abban, hogy bűncselekményt követnek el a sérelmükre, 4) legszívesebben az elkövetőt köteleznék a bűncselekménnyel okozott kár megtérítésére, 5) az elkövetők kártérítésre kötelezése mellett (vagy azzal együtt) az állam szerepét is fontosnak tartják az áldozatsegítésben, 6) harmada tudja, hogy mi az áldozatsegítés, 7) közel negyede hallott a Tolna Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálatáról, 8) ismereteiben keverednek a valós és vélt elemek arról, hogy milyen szolgáltatásokat nyújt az igazságügyi szolgálat, 9) az áldozatsegítő munkát többféle formában, helyszínen és intézményben is elképzelhetőnek tartják. 32

33 1. sz. melléklet: Táblázatok 1. sz. táblázat: A vizsgált minta összetétele nemenként neme fő % nő ,10% férfi ,90% összesen ,00% 2. sz. táblázat: A vizsgált minta összetétele életkor szerint életkora fő % 18 év alatti ,27% éves ,03% éves ,59% 60 feletti ,11% összesen ,00% 3. sz. táblázat: A vizsgált minta összetétele legmagasabb iskolai végzetség szerint iskolai végzettsége fő % 8 osztálynál kevesebb 52 5,36% általános iskola ,23% szakmunkásképző ,38% gimnázium, szakközép ,64% felsőfokú szakképzés 39 4,02% főiskola, egyetem ,37% összesen ,00% 4. sz. táblázat: A vizsgált minta összetétele lakóhely típusa szerint milyen településen lakik fő % megyeszékhely ,53% város ,39% község ,01% tanya, külterület 20 2,06% összesen ,00% 33

34 5. sz. táblázat: A vizsgált minta összetétele az egy háztartásban élők száma szerint Hányan élnek egy háztartásban fő % egyedül 76 7,83% ketten ,46% 3-4 fő ,80% 5-6 fő ,92% 6 főnél több 29 2,99% összesen ,00% 6. sz. táblázat: A lakóhely közbiztonságának megítélése a teljes minta, a 18 év alattiak és a év közöttiek körében összesen 18 év alatti 18 év alatti év év Ön szerint milyen a közbiztonság a lakóhelyén? fő % össz. fő % össz. fő % össz ,64% ,82% ,52% ,18% ,74% ,10% ,97% ,76% ,29% ,37% ,30% ,16% ,84% ,38% ,94% 185 összesen ,00% ,00% ,00% 1063 átlag 3,38 3,36 3,43 7. sz. táblázat: A rendőri jelenlét megítélése a teljes minta, a 18 év alattiak és a év közöttiek körében 18 év alatti 18 év alatti év év Ön szerint elegendő-e a rendőri jelenlét a lakóhelyén? fő % fő % össz. fő % össz ,46% ,19% ,77% ,45% ,38% ,29% ,19% ,57% ,48% ,00% ,57% ,68% ,90% ,29% ,77% 260 összesen ,00% ,00% ,00% 1049 átlag 3,23 3,13 3,38 34

35 8. sz. táblázat: A rendőri tevékenység megítélése a teljes minta, a 18 év alattiak és a év közöttiek körében 18 év alatti 18 év alatti év év Ön szerint mindent megtesz-e a rendőrség a bűncselekmények fő % fő % össz. fő % össz ,48% ,73% ,48% ,22% ,83% ,81% ,74% ,13% ,55% ,34% ,29% ,68% ,22% ,02% ,48% 240 összesen ,00% ,00% ,00% 1035 átlag 3,35 3,43 3,34 9. sz. táblázat: A rendőrségen kívüli más szervek tevékenységének megítélése a teljes minta, a 18 év alattiak és a év közöttiek körében 18 év alatti 18 év alatti év év Ön szerint a rendőrségen kívül más szervezet (pl.: polgárőrség, áldozatvédelem) segíti-e a bűnmegelőzést? fő % fő % össz. fő % össz ,43% ,74% ,58% ,07% ,83% ,87% ,98% ,94% ,61% ,20% ,48% ,10% ,33% ,01% ,84% 230 összesen ,00% ,00% ,00% 985 átlag 3,50 2,97 3, sz. táblázat: A bűnmegelőzési találkozókon való részvétel megítélése a teljes minta, a 18 év alattiak és a év közöttiek körében 18 év alatt év Részt venne-e bűnmegelőzési előadásokon/fórumokon? fő % fő % fő % igen ,98% 35 22,01% 79 25,48% talán ,12% 75 47,17% ,65% nem ,90% 49 30,82% 74 23,87% összesen ,00% ,00% ,00% 35

36 11. sz. táblázat: Követtek-e már bűncselekményt/szabálysértést a sérelmére? 18 év alatt év Követtek-e már bűncselekményt/szabálysértést a sérelmére? fő % fő % fő % igen ,27% 27 17,20% 94 30,42% nem ,73% ,80% ,58% összesen ,00% ,00% ,00% 12. sz. táblázat: Amennyiben a bűncselekménnyel/szabálysértéssel kapcsolatban kára merült fel, az megtérült-e? Amennyiben a bűncselekménnyel/szabálysértéssel kapcsolatban kára merült fel, az megtérült-e? fő % igen 31 9,34% részben 69 20,78% nem ,88% összesen ,00% 13/a. sz. táblázat: A bűncselekményekkel kapcsolatos egyes kijelentések (itemek) megítélése a teljes minta, a 18 év alattiak és a év közöttiek körében 18 év alatti 18 év alatti év A bűncselekmények/szabálysértések áldozatainak kártérítésére az elkövetőt kell kötelezni. fő % fő % össz. fő % össz ,51% ,64% 1 7 2,32% ,97% ,91% ,33% ,89% ,28% ,93% ,35% ,56% ,89% ,27% ,61% ,54% 1050 összesen ,00% ,00% ,00% 1362 átlag 4,60 4,77 4,51 36

37 13/b. sz. táblázat: A bűncselekményekkel kapcsolatos egyes kijelentések (itemek) megítélése a teljes minta, a 18 év alattiak és a év közöttiek körében 18 év alatti 18 év alatti év A bűncselekmények/szabálysértések áldozatainak egy része maga felelős a történtek miatt. fő % fő % össz. fő % össz ,87% ,53% ,58% ,34% ,84% ,24% ,96% ,83% ,97% ,56% ,58% ,47% ,27% ,22% ,73% 80 összesen ,00% ,00% ,00% 699 átlag 2,70 2,58 2,51 13/c. sz. táblázat: A bűncselekményekkel kapcsolatos egyes kijelentések (itemek) megítélése a teljes minta, a 18 év alattiak és a év közöttiek körében 18 év alatti 18 év alatti év A bűncselekmények/szabálysértések áldozatainak segítése állami feladat. fő % fő % össz. fő % össz ,95% ,81% ,64% ,31% ,43% ,57% ,73% ,65% ,79% ,61% ,59% ,29% ,40% ,51% ,71% 500 összesen ,00% ,00% ,00% 1058 átlag 3,66 3,76 3,78 13/d. sz. táblázat: A bűncselekményekkel kapcsolatos egyes kijelentések (itemek) megítélése a teljes minta, a 18 év alattiak és a év közöttiek körében 18 év alatti 18 év alatti év év A bűncselekmények megvalósulásában a sértett közrehatása (ami lehetőséget ad arra, hogy bűncselekményt kövessenek el ellene) jelentős. fő % fő % össz. fő % össz ,95% ,05% ,53% ,44% ,03% ,16% ,16% ,95% ,04% ,90% ,47% ,65% ,55% ,50% ,62% 90 összesen ,00% ,00% ,00% 709 átlag 2,63 2,51 2,61 37

38 14. sz. táblázat: Az áldozatsegítés fogalmának ismerete a teljes minta, a 18 év alattiak és a év közöttiek körében 18 év alatt év Tudja-e, hogy mit jelent az áldozatsegítés? fő % fő % fő % igen ,28% 43 27,22% ,09% hallottam már róla ,20% 47 29,75% 89 28,62% nem ,51% 68 43,04% 88 28,30% összesen ,00% ,00% ,00% 15. sz. táblázat: Az Igazságügyi Szolgálat ismertsége a teljes minta, a 18 év alattiak és a év közöttiek körében 18 év alatt Hallott-e már a Tolna Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálatáról? fő % fő % fő % igen ,70% 19 12,03% 69 22,19% nem ,30% ,97% ,81% összesen ,00% ,00% ,00% 16. sz. táblázat: Az áldozatsegítési szolgáltatások ismerete a teljes minta, a 18 év alattiak és a év közöttiek körében 18 év alatt év Válassza ki milyen állami áldozatsegítési szolgáltatásokat nyújt az Igazságügyi Szolgálat a sértettek/áldozatok számára? fő % fő % fő % anyagi ,60% 13 36,11% 39 29,10% jogi ,34% 13 36,11% 64 47,76% pszichológiai 99 23,86% 10 27,78% 29 21,64% egyéb 5 1,20% 0 0,00% 2 1,49% összesen ,00% ,00% ,00% 38

39 17. sz. táblázat: Az áldozatsegítési szolgáltatások iránti igény a teljes minta, a 18 év alattiak és a év közöttiek körében 18 év alatt év Amennyiben jogosult lenne áldozatsegítésre, igénybe venné-e valamelyik szolgáltatást? fő % fő % fő % anyagi ,43% 89 37,87% ,38% jogi ,86% 81 34,47% ,24% pszichológiai ,65% 36 15,32% ,54% nem venném igénybe 116 7,06% 29 12,34% 36 6,83% összesen ,00% ,00% ,00% 18. sz. táblázat: Az áldozatsegítés súlyának, nyilvánosságának megítélése a teljes minta, a 18 év alattiak és a év közöttiek körében 18 év alatt év Fontosnak tartja-e, hogy nagyobb hangsúlyt/nyilvánosságot kapjon az áldozatsegítés? fő % fő % fő % ,68% ,53% ,19% ,58% ,16% ,94% ,26% ,78% ,19% ,39% ,38% ,32% ,09% ,14% ,35% 765 összesen ,00% ,00% ,00% 1298 átlag 4,25 4,04 4, sz. táblázat: A különböző típusú felvilágosítások hatékonyságának megítélése a teljes minta, a 18 év alattiak és a év közöttiek körében 18 év alatt év Milyen típusú felvilágosítást tart a leghatékonyabbnak (pl.: amire ön is szívesen elmenne, amin ön is szívesen részt venne)? fő % fő % fő % előadás ,2% 52 28,0% ,5% internetes ,0% 63 33,9% ,5% személyes találkozás ,5% 47 25,3% 74 14,8% fórum ,8% 22 11,8% 63 12,6% egyéb 18 1,5% 2 1,1% 8 1,6% összesen ,00% ,00% ,00% 39

40 20. sz. táblázat: Az áldozatsegítő munka szervezeti elhelyezésének megítélése a teljes minta, a 18 év alattiak és a év közöttiek körében 18 év alatt év Ön szerint az áldozatsegítő munkát melyik szervezeten belül kellene végezni? fő % fő % fő % a rendőrségen ,3% 58 32,6% ,7% az önkormányzatnál ,4% 35 19,7% 83 21,6% Igazságügyi Szolgálatnál ,5% 39 21,9% 77 20,0% más helyen (pl. egyesület, alapítvány) ,2% 32 18,0% 83 21,6% bíróságon 41 3,4% 6 3,4% 10 2,6% ügyészségen 37 3,1% 8 4,5% 6 1,6% összesen ,00% ,00% ,00% 40

41 2. számú melléklet: A kutatás kérdőíve Tisztelettel Köszöntjük! A Tolna Megyei Kormányhivatal és a Tolna Megyei Rendőr Főkapitányság közös TÁMOP C-11/ jelű az Áldozattá válás megelőzése, áldozatsegítés komplex megközelítésű minta modellje Tolna Megyében című projektje keretében fontos, hogy megismerjük a lakosság véleményét a témával kapcsolatban. Kérjük, szánjon néhány percet a kérdőív kitöltésére, mert ezzel Ön is hozzájárul a sikeres bűnmegelőzési illetve áldozatsegítési munkához. A kérdőív kitöltése önkéntes és névtelen. A válaszadás időpontja: április 1.) Neme: a) nő b) férfi 2.) Életkora: a) 18 év alatti b) év c) év d) 60 felett 3.) Legmagasabb iskolai végzettsége: a) 8 osztálynál kevesebb b) általános iskola c) szakmunkásképző, szakiskola d) gimnázium, szakközépiskola e) felsőfokú szakképzés f) főiskola, egyetem 4.) Milyen településen lakik? a) megyeszékhely b) város c) község d) egyéb, pl.: tanya, külterület, puszta 5) Hányan élnek egy háztartásban? a) egyedül lakik b) 2 fő c) 3-4fő d) 5-6 fő e) 6 főnél többen 6.) Ön szerint milyen a közbiztonság a lakóhelyén? (5 nagyon jó, 1 nagyon rossz) Miért: 7.) Ön szerint elegendő-e a rendőri jelenlét a lakóhelyén? (5 nagyon elegendő, 1 egyáltalán nem elegendő) ) Ön szerint mindent megtesz-e a rendőrség a bűncselekmények megelőzésére? (5 megtesz minden tőle telhetőt, 1 egyáltalán nem tesz meg mindent) Mit kellene tennie még: 9.) Ön szerint a rendőrségen kívül más szervezet (pl.: polgárőrség, áldozatvédelem) segíti-e a bűnmegelőzést? (5 igen nagyon, 1 egyáltalán nem) Hogyan: 41

42 10.) Részt venne-e bűnmegelőzési előadásokon/fórumokon? a) igen b) talán c) nem 11.) Követtek-e már bűncselekményt/szabálysértést a sérelmére? a) igen b) nem (Ha nem, ugorjon a 13. kérdésre!) 12.) Amennyiben a bűncselekménnyel/szabálysértéssel kapcsolatban kára merült fel, az megtérült-e? a) igen b) részben c) nem 13.) Mennyire ért egyet az alábbi kijelentésekkel? (5 teljesen, 1 egyáltalán nem) A bűncselekmények/szabálysértések áldozatainak kártérítésére az elkövetőt kell kötelezni. A bűncselekmények/szabálysértések áldozatainak egy része maga felelős a történtek miatt. A bűncselekmények/szabálysértések áldozatainak segítése állami feladat. A bűncselekmények megvalósulásában a sértett közrehatása (ami lehetőséget ad arra, hogy bűncselekményt kövessenek el ellene) jelentős. 14.) Tudja-e, hogy mit jelent az áldozatsegítés? a) igen b) hallottam már róla, de nem tudom mi az c) nem 15.) Hallott-e már a Tolna Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálatáról? a) igen b) nem (Ha nem, ugorjon a 17. kérdésre!) 16.) Amennyiben igen, válassza ki milyen állami áldozatsegítési szolgáltatásokat nyújt az Igazságügyi Szolgálat a sértettek/áldozatok számára? (Több válasz is lehetséges!) a) anyagi segítség b) jogi segítség c) pszichológiai segítség d) egyéb, éspedig 17.) Amennyiben jogosult lenne áldozatsegítésre, igénybe venné-e valamelyik szolgáltatást? (Több válasz is lehetséges!) a) anyagi segítség b) jogi segítség c) pszichológiai segítség d) nem venném igénybe 18.) Fontosnak tartja-e, hogy nagyobb hangsúlyt/nyilvánosságot kapjon az áldozatsegítés? (5 nagyon fontosnak tartja, 1 egyáltalán nem tartja fontosnak) ) Milyen típusú felvilágosítást tart a leghatékonyabbnak (pl.: amire ön is szívesen elmenne, amin ön is szívesen részt venne)? a) előadás b) fórum c) személyes találkozás d) internetes e) egyéb, éspedig 20.) Ön szerint az áldozatsegítő munkát melyik szervezeten belül kellene végezni? a) Igazságügyi Szolgálatnál b) a rendőrségen c) ügyészségen d) bíróságon e) az önkormányzatnál f) más helyen (pl. egyesület, alapítvány) 42

43 21.) Kérjük, írja ide a témával és a kérdőívvel kapcsolatos megjegyzéseit, javaslatait, kérdéseit! Köszönjük, hogy kitöltötte a kérdőívet, ezzel Ön is hozzájárult az áldozatsegítő program sikeres megvalósításához! 43