INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA NYÍRADONY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2010.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA NYÍRADONY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2010."

Átírás

1 2010.

2 TARTALOMJEGYZÉK 0. Bevezetés Vezetői összefoglaló Intergrált Városfejlesztési Stratégia Az IVS szemléletmódja Az IVS tartalmi elemei A város szerepe a településhálózatban A város vonzáskörzetének bemutatása Város szintű helyzetértékelés Városszerkezet Gazdaság Társadalom Települési környezeti infrastruktúra Közszolgáltatások Korábbi időszak fejlesztései Összegzés Városrészek elemzése Szegregált, vagy szegregációval veszélyeztetett területek helyzetértékelése Stratégia A város jövőképe Fejlesztési célok a városra és városrészekre Akcióterületek kijelölése A stratégia külső és belső összefüggései A stratégia külső összefüggései A stratégia belső összefüggései A stratégia megvalósításának kockázatai A megvalósítási eszközei A célok elérését szolgáló nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek Városmarketing célú tevékenységek Helyi adókedvezmények biztosítása Műszaki támogatás Homlokzatfelújítási alap létrehozása Az integrált stratégia megvalósításával kapcsolatos szervezeti elvárások Településközi koordináció mechanizmusai Ingatlangazdálkodási koncepció Partnerség Városfejlesztő társaság Antiszegregációs terv Bevezetés Helyzetelemzés Antiszegregációs területek beazonosítása Anti-szegregációs szempontból tervezett beavatkozások időbeni ütemezése Rövid távú célkitűzések Megvalósítás Monitoring és nyilvánosság Fenntartható fejlődés programja Mellékletek

3 0. BEVEZETÉS Az Észak-Alföldi Regionális Operatív Program keretében a funkcióbővítő város-rehabilitációs akciók célja akcióterületek által érintett településrészek fizikai megújítása és a társadalmi kohézió együttes erősítése, új, települési és kistérségi szintű, gazdasági, közösségi, közigazgatási és szociális funkciók megjelenése, a meglévő funkciók megerősítése, ezáltal a leromlott vagy leszakadó városrészek bekapcsolása a város fejlődésébe. A városrehabilitációs akciót integrált városfejlesztési stratégiára alapozva kell megvalósítani, emellett a program által érintett központokra akcióterületi terveket is ki kell dolgozni. Az IVS a helyzetértékelésre alapozó fejlesztési célok és irányok meghatározásán túl megvalósítandó elemeket is magában foglal, ilyenek például a forráskoordináció segítségével, lehetséges pályázati és egyéb támogatási források felhasználásával végrehajtandó projektek és programok, amelyek nemcsak a város szándékain múlnak, hanem az adott piaci környezeten és a város számára elérhetı támogatási lehetőségeken is. Ezért is szükséges az integrált városfejlesztési stratégia évenkénti felülvizsgálata, az abban foglaltak aktualizálása, a megvalósított akcióterületi fejlesztésekre építve újabb priorizált fejlesztési területek kijelölése. Az IVS-ben a város jellegéből, méretéből és lakosságszámából adódóan városi léptékű célok és fejlesztések kerültek megfogalmazásra, amelynek haszonélvezője, célcsoportja a város teljes lakossága. A KSH népszámlálási adatai alapján készült elemzéseknél újabb, frissebb statisztikai adatok (főleg önkormányzati forrásból) is beépítésre kerültek. Az IVS készítése során az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Városrehabilitáció ban. Kézikönyv a városok számára című útmutatója került felhasználásra. Városfejlesztés európai szabályozási háttere, stratégiai dokumentumai Az Európai Bizottság kezdeményezésével és egyetértésben a tagországokkal a közötti támogatási periódus alatt kiemelt hangsúlyt kap a területfejlesztés, azon belül a fenntartható városfejlesztés és a városi dimenzió kezelése, valamint a vidéki területek támogatása és a földrajzi vagy természeti okokból hátrányokkal küzdő térségek problémáinak kezelése. 2

4 Az Európai Unió hivatalos dokumentumai, melyek a városrehabilitációs fejlesztések keretét képezik: Kohéziós politika a növekedés és a foglalkoztatás támogatására: közösségi stratégiai iránymutatások a közötti időszakra, Bizottsági közlemény, július Kohéziós politika és a városok: a városok és az agglomerációk hozzájárulása a régiók növekedéséhez és foglalkoztatottságához: bizottsági kommunikáció, július Bristoli megállapodás a fenntartható városi közösségekről, december Lipcsei Charta a fenntartható európai városokról, május Területi Agenda, május Az Európai Bizottság által támasztott követelmények A városi dimenziónak az Nemzeti Stratégiai Referencia Keretben történő megjelenítése során az Európai Bizottság az alábbi főbb elvárásokkal él: városok szerepének erősítése, mint a regionális versenyképesség motorjai, valamint mint a belső problémák helyszíne, ahol kívánatos a gazdasági szerkezetváltás, a leromlott területek kezelése, a szociális beilleszkedés segítése, a környezetvédelem, a közlekedés fejlesztése, stb. koherensebb és szinergiára épülő integrált városfejlesztési koncepció kidolgozása, mely szervesen illeszkedik a regionális programba a helyi szereplők (hatóságok, önkormányzat) bevonása a program-készítésbe hosszabb távú fejlesztési tervek kidolgozása a partnerség elvén a tapasztalatcsere erősítése és hálózatépítés a városok között az URBACT program keretei között A főbb szempontok a városfejlesztési stratégia vonatkozásában: integrált megközelítés (koncentráció elvének érvényesítése, azaz kis területre több intézkedés összekapcsolása a hatás maximalizálása érdekében) a közösségi (EU és állami) és privát hozzájárulások mobilizálása a fejlesztési akcióterületek kiválasztásának átláthatósága erős helyi partnerség, a lakosság számára az átláthatóság biztosítása 3

5 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Az Észak-Alföldi Regionális Operatív Program keretében a funkcióbővítő város-rehabilitációs akciók célja akcióterületek által érintett településrészek fizikai megújítása és a társadalmi kohézió együttes erősítése, új, települési és kistérségi szintű, gazdasági, közösségi, közigazgatási és szociális funkciók megjelenése, a meglévő funkciók megerősítése, ezáltal a leromlott vagy leszakadó városrészek bekapcsolása a város fejlődésébe. A városrehabilitációs akciót integrált városfejlesztési stratégiára alapozva kell megvalósítani, emellett a program által érintett központokra akcióterületi terveket is ki kell dolgozni. Az IVS a helyzetértékelésre alapozó fejlesztési célok és irányok meghatározásán túl megvalósítandó elemeket is magában foglal, ilyenek például a forráskoordináció segítségével, lehetséges pályázati és egyéb támogatási források felhasználásával végrehajtandó projektek és programok, amelyek nemcsak a város szándékain múlnak, hanem az adott piaci környezeten és a város számára elérhetı támogatási lehetőségeken is. Ezért is szükséges az integrált városfejlesztési stratégia évenkénti felülvizsgálata, az abban foglaltak aktualizálása, a megvalósított akcióterületi fejlesztésekre építve újabb priorizált fejlesztési területek kijelölése. Az IVS-ben a város jellegéből, méretéből és lakosságszámából adódóan városi léptékű célok és fejlesztések kerültek megfogalmazásra, amelynek haszonélvezője, célcsoportja a város teljes lakossága. A KSH népszámlálási adatai alapján készült elemzéseknél újabb, frissebb statisztikai adatok (főleg önkormányzati forrásból) is beépítésre kerültek. Az IVS készítése során az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Városrehabilitáció ban. Kézikönyv a városok számára című útmutatója került felhasználásra. Helyzetértékelés Nyíradony 1992-ben kapta meg a városi címet. A Debreceni agglomeráció szomszédságában fekvő település helyzete nem könnyű, hiszen a város és vonzáskörzetének lakossága a megyeszékhelyen fejlett, sokszínű szolgáltatásokat tud elérni, a távolság 28 km, nem jelentős. A Debreceni agglomerációs hatás érezhető a városban, pl. foglalkoztatás, szolgáltatások, lakossági vándorlás területeken. A város gazdasági,- társadalmi erőtere sajnos az elmúlt évtizedben nem erősödik a kívánt mértékben. Az vándorlási egyenleg pozitív mérlege valószínűleg a megyeszékhely közelségének tudható be. A település társadalmi-gazdasági szempontból leghátrányosabb helyzetűnek minősül. Ezt a helyzetet még tovább nehezíti egyedi település szerkezete, -a három külterületi,- a várostól de egymástól is több kilométerre fekvő településrészek elmaradott közmű infrastruktúrájának fejlesztése többe kerül, mintha egy-egybefüggő településrészen kellene a beruházásokat megvalósítani. Talán ez is az egyik oka az elmaradt beruházásoknak. 4

6 A város egészére vonatkozó SWOT elemzés: Erősségek Egyre több fiatal települ be a környező településekről Jelentősen növekedett az iparűzési adó az elmúlt 5 évben A település logisztikai adottságai kedvezőek (közlekedés, Debrecen és az államhatár közelsége) A településen kiegyensúlyozott a szolgáltatások rendelkezésre állása Kiváló vadászterület, vadászturizmus fejlődése A lakosok relatíve magas iskolázottsága Művelődési igények kiszolgálása megoldott A város korszerkezete egészséges (több fiatal, mint idős) A környezet tisztasága kielégítő Vonaton jól megközelíthető a település A vízhálózatra kapcsolt lakások aránya magas (99%) Szennyvízhálózat kiépítettsége 95% Hulladék kezelés megoldott Földgázhálózat kiépítettsége 95% Aradványpuszta külterületen óvoda és iskola is működik Egészségügyi alapellátás megoldott (gyermekorvos és orvosi ügyelet is van) Tanyagondnoki szolgáltatás Aradványpusztán, Tamásipusztán és Szakolykertben Jó színvonalú uszoda és sportcsarnok, ami nagy rendezvények helyszínének is alkalmas Bozsik programban utánpótlás alközpont Nemzetközi nyári alkotó tábor Lehetőségek A rendezési terv lehetőséget teremt a település arculatának megőrzésére Megszerezze a kistérség vezető szerepét Ipari és kereskedelmi lerakatok jelennek majd meg Meglévő turisztikai adottságok komplex fejlesztése MLSZ edzőközpont fejlesztési lehetőségekkel (pl. gyógyászati részleg) Kedvező helyi adópolitikai a befektetések és gazdasági tevékenységek ösztönzésére Ipartelepítés ösztönzése a munkanélküliség csökkentésére Családi gazdaságok ösztönző rendszere a munkanélküliség csökkentésére Ipari, vállalkozói övezet fejlesztése Agro-park létrehozása Tamásipusztán és Szakolykertben információs ház és mini-könyvtár létesítése Nő a civil szervezetek száma Szociális bérlakás építési program Nemzetközi testvérvárosi kapcsolatok bővítése Gyengeségek Állandó népesség közel 1/3-a külterületen él Tartós munkanélküliek száma magas (az összes álláskeresők 2/3-a) A földek mezőgazdasági termelésre alkalmatlanok A keleti piacok elvesztése jelentősen érintette a helyi ipari és kereskedelmi vállalkozásokat Turizmus fejlődését hátráltatja a kereskedelmi szálláshelyek hiánya Nincs ipari park Nincs elkerülő út Nincs házasságkötő terem Aránylag nagy számú szakképzett munkaerő munkanélküli A kulturális tevékenység jelentős része Városközpontban zajlik Alacsony az 1 főre jutó adózók száma, mert alacsony a lakosság gazdasági aktivitása A szegregált területeken igen nagy az alacsony komfort fokozatú lakások száma A településhez vezető közúthálózat állapota nem kielégítő Tamásipuszta és Szakoly-kert villamos hálózata korszerűtlen Tamásipusztán az orvosi rendelő csak időszakosan működik Bölcsőde felújításra szorul Veszélyek Újabb pályakezdő fiatal csoportok jelennek meg a munkaerő piacon Az alacsony jövedelmek miatt nem fejlődik a lakáspiac Emelkedik a tartós munkanélküliek száma, az alacsony végzettséggel rendelkezők száma Szakképzett fiatalok elvándorlása Kevés gyermek születése Hátrányos helyzetű lakosság arányának növekedése A lakosság rossz egészségügyi állapotának további romlása A 471-es főút fejlesztése, rekonstrukciója elhúzódik 5

7 A Város jövőképe: Nyíradony: Minőségi életfeltételeket és javuló életminőséget biztosító, intenzíven fejlődő, versenyképes gazdaságot teremtő, természeti értékeket megőrző környezet a városban élő lakosság és vállalkozások számára, valamint a közösségi kapcsolatok és az aktív térségi, központi szerepkörét megerősítő város A város célja, hogy az itt élők számára minőségi életfeltételeket biztosítson a társadalmigazdasági fejlesztések megvalósítása által, figyelembe véve a lakosság igényeit. A minőségi élet csak a versenyképes település meglétére alapozható. Stratégiai szempontból kiemelt jelentőségű, hogy a helyi gazdaság fejlődése folyamatos legyen, mely a megfelelő infrastruktúra kiépítése nélkül elképzelhetetlen. A természeti értékek megőrzése a Gúthi erdő közelsége miatt elengedhetetlenül fontos. A város fokozott figyelmet szentel a természeti környezet értékeinek védelmében, tudatos természet- és környezetvédelem révén segíti ezt elő. A város nyitott városként működik. Tudatos városfejlesztési politikájának köszönhetően a nagyobb rendszerekhez kapcsolódott. Ezt kettős jelleget tovább kell erősíteni, úgyhogy az együtt járjon a település kistérségi vezető szerepének erősödésével. A városnak hangsúlyt kell fektetnie a település vonzerejének növelésére, a településről történő elvándorlás mértékének csökkentésére, valamint a fiatal szakképzett munkaerő igényeinek kiszolgálására a település tudatos társadalmi-gazdasági fejlesztésén keresztül. A város jövőképének elemei teljes körű, és magas szintű kisvárosi szolgáltatások elérésének garantálása a városi lakosság számára sokoldalú programokkal rendelkező városi és humán közszolgáltatások rendelkezésre állása a lakosság részére. versenyképes gazdaság, erős kis- és középvállalkozások jelenléte. a város elérhetőségének és megközelíthetőségének jelentős javulásának garanciája. a szegregált területen élők számának, a szegregált területeket meglétének csökkentése gazdasági és humán programok szervezésével. a vonzáskörzet lakosságának igényeinek figyelembevételével együtt képes fejlődni. tiszta és egészséges a környezet, jó a levegő, sok a park biztosítása, fejlett, racionális és biztonságos a közlekedés megteremtése, a település rehabilitációjának megvalósítása révén. helyi adottságokra épített turisztikai célponttá válás (vadászat, sport) szoros a helyi társadalmi-gazdasági életet segítő kapcsolat a megyeszékhellyel 6

8 Fejlesztési célok a városra és városrészekre ÁTFOGÓ CÉL Fenntartható társadalmi-gazdasági fejlődés alapkövetelményeinek megteremtése, életminőség javítása Tematikus célok I. Gazdaság versenyképességének fokozása, a helyi gazdaság fejlesztése II. Minőségi élet feltételeinek javítása III. Mikro-térségi központi szerepkör erősítése IV. Turizmus fejlesztése V. Humán erőforrás fejlesztése 1.sz. városrész A központi területek megújítása, egységes vonzó településkép kialakítása, magas színvonalú szolgáltatásnyújtás alapfeltételeinek biztosítása, versenyképességének növelése 2.sz. városrész Lakóövezeti funkciók erősítése, infrastrukturális hiányosságok megszüntetése 3.sz. városrész A különálló, de városhoz tartozó területek felzárkóztatása, infrastrukturális hiányosságok megszüntetése ÉAOP-5.1.1/D-09-1f

9 Részcélok I. Gazdaság versenyképességének fokozása, a helyi gazdaság fejlesztése Mezőgazdaság helyi szintű támogatási rendszerének megteremtése Gazdasági szereplőkkel történő fokozott együttműködés Kedvezményezési rendszerek kialakítása Ipartelepítés ösztönzése Kereskedelmi és szolgáltatási ágazatok fejlesztése II. Minőségi élet feltételeinek javítása Helyi közlekedési, oktatási, gazdasági, szolgáltatói infrastruktúra fejlesztése, alapvető működési feltételek biztosítása Zöldfelületek, parkok kialakítása Közösségi terek létrehozása Társadalmi kohézió, helyi identitástudat erősítése III. Mikro-térségi központi szerepkör erősítése A városvezetés közösségi kapcsolatainak kiépítése Városmarketing tevékenység fokozása, megvalósításának aktivizálása Térségi, lakossági közszolgáltatások fejlesztése, szolgáltatásnyújtás elemeinek kiszélesítése IV. Turizmus fejlesztése Vadász és sport/ konferencia turizmus szerepének erősítése Turisztikai kiszolgáló infrastruktúra kialakítása Vendégéjszakák számának emelkedése V. Humán erőforrás fejlesztése Szakképzések, átképzések széleskörű biztosítása Aktív kapcsolat kialakítása a munkaügyi kirendeltségekkel, képzési központokkal Tanfolyamok szervezése 8

10 Akcióterületek kijelölése: 1. sz. akcióterület: Városközpont akcióterület (kiemelt terület) 2. sz. akcióterület: Nyíradony lakóövezeti akcióterület 3. sz. akcióterület: Aradványpuszta akcióterület 4. sz. akcióterület: Tamásipuszta akcióterület 5. sz. akcióterület: Szakolykert akcióterület Akcióterületek elhelyezkedése 9

11 Fejlesztések BEAVATOZÁSOK ÖNKORMÁNYZAT MAGÁNTŐKE VÁROSKÖZPONT Városrehabilitációs fejlesztések Sétány (városközpont sportcsarnok) 70 - Konferenciaszálló és környezete Utazó rendezvénypark 19 - Gyógyszertár homlokzati rekonstrukció 16 - LAKÓÖVEZET Roma - közösségi ház Útépítés Játszótér, park 60 - Sportpálya Belvízrendszer Kerékpárút 803 ARADVÁNYPUSZTA Közösségi ház: faluház 80 - Útépítés+belvízrendszer fejlesztése Óvoda építés TAMÁSIPUSZTA Közösségi ház: faluház Útépítés+belvízrendszer fejlesztése Játszótér 20 - Gáz Villany Szennyvíz+ ivóvíz bővítése SZAKOLYKERT Közösségi ház: faluház, játszótér 80 - Útépítés+belvízrendszer fejlesztése Villany 20 - Szennyvíz+ ivóvíz bővítése 30 - Fejlesztések eredményei A közösségi terek kialakításával, fizikai rehabilitációjával az épületek felújításával, a környezetminőség javításával olyan minőségi életfeltételek kerülnek létrehozásra, melyek javítják a lakosság, a városba látogatók, turisták, valamint a helyi vállalkozások elégedettségét, növelik a város vonzerejét. A fejlesztések kedvező gazdasági hatásaként kedvezőbb körülményeket teremtenek a városba betelepülni vágyók számára. 10

12 A megújuló városrészek, de legfőképpen a városközponti területének megújulása, új szolgáltatások kialakítása hozzájárulnak Nyíradony város térségi szerepkörének erősödéséhez, bővüléséhez. Az esztétikus, rendezett, biztonságos környezet fenntartható fejlődés tesz lehetővé, melynek hatásaként a város üzemeltetése hatékonyabbá válik, valamint a fokozódik a város vonzereje. A vonzó élettér kialakítása segíti a helyben maradást, és támogatja a társadalmi és gazdasági aktivitás növekedését. A beruházások megvalósítása hozzájárul a város esetleges negatív megítélésének javításához, ezzel is növelve a város vonzerejét. Ezek a kedvező hatások befektetésre ösztönzik a tőkeerős vállalkozásokat, melyek eredményeként számos új munkahely teremtésére nyílik lehetőség. 11

13 2. INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2.1. Az IVS szemléletmódja Az integrált városfejlesztési stratégia minden város számára eredményes eszköz fejlesztéseinek összehangolása, optimalizálása céljából. igazodva a Strukturális Alapok tervezési programozási ciklusához, az IVS tartalmazza a város és részeinek 2017-ig elérendő céljait, tervezett projekteket, illetve az ezek elérése érdekében mozgósítani tervezett forrásokat. Az IVS lényeges eleme, hogy a helyzetértékelésre alapozó fejlesztési célok és irányok meghatározásán túl megvalósítási elemeket is magában foglal, ennek keretében a lehetőségek figyelembevételével a lehető legpontosabb becslését adja a városfejlesztés céljaira igénybe vehető forrásoknak és azok lehetséges eredetének. Ezért is szükséges az integrált városfejlesztési stratégia rendszeres éves áttekintése és kb. 3-5 évenkénti felülvizsgálata, az abban foglaltak aktualizálása, az esetlegesen megváltozott külső feltételekhez való igazítása és a megvalósított akcióterületi fejlesztésekre építve újabb fejlesztési területek kijelölése. Az integrált városfejlesztési stratégia a város középtávú fejlesztéseit megalapozó stratégiai dokumentum, melynek legitim alkalmazásához szükséges, hogy azt az önkormányzat képviselőtestülete megtárgyalja, és határozatban jóváhagyja. A stratégia tehát elsődlegesen a város önkormányzata számára fogalmazza meg az általa irányítható, befolyásolható beavatkozások tervezett irányait, céljait. Mindazonáltal fontos szerepe emellett a stratégiának az annak megvalósulásában érdekelt a tervezési folyamatba bevont partnerek támogatásának fenntartása, a magán- és civil szféra tevékenységének orientálása szempontjából. Érdekeltjévé válik a stratégiának az a külső szereplő is, amely forrásokat kíván a város fejlődéséhez biztosítani: hazánkban ez a szerep kizárólagosan a központi kormányzaté, a szakpolitikák megvalósításáért felelős intézményein keresztül. A kézikönyv szerinti módon és információtartalommal elkészített városfejlesztési stratégia kielégíti a központi kormányzat igényét a stratégiával kapcsolatban, emellett a kézikönyv kiadójának szándéka szerint hasznos eszközként szolgál az önkormányzat fejlesztési munkájának hatékonyabbá tételére. 12

14 2.2. Az IVS tartalmi elemei A város szerepe a településhálózatban A város Hajdú-Bihar megyében, annak ÉK-i peremén, Debrecentől 28 km-re található. A 471- es főút mentén helyezkedik el, vasútállomása a Debrecen-Mátészalka vasútvonalon van. A megye városait tekintve Nyíradony hátrányos helyzetű térségben helyezkedik el, hiszen a legtöbb megyei város a Szolnoktól-Nyíregyházáig áthúzódó fő térszerkezeti tengelyen vagy annak közvetlen közelében helyezkedik el. A megye e fejlettebb régiójához észak-nyugaton, keleten és délen gazdasági fejlődésben elmaradt térségek csatlakoznak. E térségek közé tartozik a Ligetalja Kistérség is, melynek települései a centrumhoz képest perifériálisan helyezkednek el. E települések összefüggő elmaradt zónát alkotnak, amelyből fejlettsége miatt kiemelkedik Nyíradony és Vámospércs. A város egyetlen kiemelkedő térszerkezeti adottsága tehát, hogy nincs nagy távolságra Debrecentől. Nyíradony város közigazgatása alá tartoznak: Aradványpuszta (6 km), Szakolykert és Tamásipuszta (10 km). Szakolykert a városközponttól mindössze 3 km-re helyezkedik el, külön vasútállomása nincs, szemben a másik két területtel, melyek önálló vasútállomással rendelkeznek, és a 471-es főút mentén fekszenek Debrecen felé. A 9659 ha összterületű Nyíradony homokkal fedett hullámos hordalékkúp-síkságon helyezkedik el. Az uralkodó talajtípus a homoktalaj, melynek jó része futóhomok, így mezőgazdasági szempontból csaknem terméketlen. Egyedi természeti értéke Nyíradony határának a Gúthi erdő, mely a legnagyobb egybefüggő erdő az Alföldön. Tamásipusztán található 2 fa, melyek idős korukról nevezetesek, védettek. Az egyik egy kocsányos tölgy, mely 250 éves, a másik pedig egy ostorfa, mely több mint 100 éves. Nyíradony helyzete a régióban: Átlagosnak tekinthető a régióban a kisvárosok száma (13, az országban 77), közülük azonban csak Karcag, Mezőtúr és Jászberény tekinthető teljes értékűnek (az utóbbi hosszú ideig a középvárosok csoportjába tartozott, és csak az elmúlt évtizedben csúszott vissza ebbe a csoportba), míg a többiek (Berettyóújfalu, Hajdúböszörmény, Hajdúszoboszló, Püspökladány, Kunszentmárton, Tiszafüred, Törökszentmiklós, Fehérgyarmat, Nyírbátor, Vásárosnamény) csak hiányos értékűnek számítanak. Bizonyos mértékű felülreprezentáltságot mutat a legalsó kategória, a törpevárosok köre, ahol az ország 92 városából 23 a régióban található, közülük 8 teljes értékű (Balmazújváros, Hajdúnánás, Polgár, Kisújszállás, Kunhegyes, Tiszaföldvár, Nagykálló, Tiszavasvári). 15 pedig hiányos 13

15 értékű (Biharkeresztes, Derecske, Hajdúdorog, Nádudvar, Téglás, Jászapáti, Jászárokszállás, Martfű, Túrkeve, Baktalórántháza, Csenger, Tiszalök, Újfehértó, Záhony). /Forrás: Északalföldi Stratégia/ Nyíradony a hazánkban kialakult népességszám alapján meghatározott településhierarchia alapján a kisvárosok közé sorolható, lakossága 5 és 20 ezer fő közötti. Elnevezés metropolis nagyváros középváros kisváros község Népességszám alapján kialakult hierarchia 1 millió felett 100 ezer felett ezer között 5-20 ezer között 5 ezer alatt A városok egyes hierarchikus fokozatokba való besorolásának alapját a városi alapfunkciók (ide tartoznak a tágan értelmezett szolgáltatások viszonylag ritkán előforduló intézményei és szerepkörei, többek között az egyetemek, színházak, kórházak, bíróságok, speciális szakboltok) mennyisége és minősége határozza meg. A városhierarchia meghatározására az ún. leltározó módszert használatos, amely másfélszáznál több intézmény meglétét vagy hiányát regisztrálja településenként. A magyarországi városok esetében hat hierarchia szintet különböztetnek meg: Főváros Regionális központok Megyeközpontok Középvárosok Kisvárosok Városias intézményekkel rendelkező települések Nyíradony ennek alapján szintén a kisvárosok közé sorolható. Az Országos Területfejlesztési Koncepcióhoz való kapcsolódás 14

16 Nyíradony város az Országos Területfejlesztési Koncepcióhoz való kapcsolódása közvetett. A Koncepció Középtávú céljaiban meghatározott régiókat dinamizáló fejlesztési pólusok megerősítése és a városhálózati kapcsolatrendszer fejlesztése prioritásba sorolható be szerepköre. Közvetett kapcsolata Debrecenhez, mint pólusvároshoz köthető: A fejlesztési pólusok gazdasági-társadalmi térszervező erejének erősítése érdekében a térségi innovációs, gazdasági, kulturális funkcióik fejlesztése, képessé téve őket a térségük dinamizálására az elérhetőségük és az együttműködési kapcsolataik erősítése révén. A régiók versenyképességének erősítése érdekében a fejlesztési pólusok és a nagyobb városok hálózatos együttműködésének, valamint a városok közti közlekedési útvonalak mentén elhelyezkedő fejlesztési tengelyek dinamikus fejlesztése. A pólusok az ország településhálózatába szervesen illeszkedve, a régióban lévő fejlesztési alközpontokkal alakítsák ki a funkcióik megosztására vonatkozó stratégiáikat és használják ki az együttműködésből származó előnyöket. Nyíradony együttműködése Debrecennel, a város fejlődésének és térségi központtá válásának egy alapvető jelentőségű pillére lehet a jövőben. A két várost egy igen kiemelt forgalmú főút köti össze, valamint a város keresztül szeli, érintve a kiemelt szereppel bíró városrészeket A város vonzáskörzetének bemutatása Hajdú-Bihar megyében 82 település található, ebből 21 város, 61 község. A városi népesség aránya 77,6 %, a legmagasabb az országban (az országos átlag Budapest nélkül 65%). Ez az arány, azonban nem jelenti az urbanizáció magasabb szintjét. Debrecennek, és a megye középső területén található nagy népességszámú településeknek köszönhető között a KSH kialakított egy centrum-periféria alapon nyugvó kistérségi területi beosztást (138 db). Ez a kistérségi rendszer 1994-ben lépett életbe. Hajdú-Bihar megyében 9 NUTS4 szintű kistérség került kialakításra. A kistérség, olyan földrajzilag összefüggő települések együttese, melyek között többfélék a kapcsolatok, pl. munka, lakóhely, alap- és középfokú ellátási, egészségügyi, oktatási, 15

17 kereskedelmi jellegűek. Ezek a kapcsolatok az eddigi tapasztaltok alapján még hiányosnak mondhatók. A 9 kistérség közül 8 -kivétel a Debreceni- a területfejlesztés szempontjából kedvezményezett, amelyek közül 5 (Balmazújvárosi, Berettyóújfalui, Polgári, Püspökladányi, Hajdúhadházi), a leghátrányosabb helyzetű kis térségek közé tartozik. Valamennyi kistérségben működik többcélú kistérségi társulás, s több helyen fennmaradtak az önkéntes kistérségi társulások is. A Hajdúhadházi kistérséget 2004-ben alakították ki. Ehhez a kistérséghez 11 település tartozik: Nyíradony, Bocskai-kert, Fülöp, Hajdúhadház, Hajdúsámson, Nyíracsád, Nyírábrány, Nyírmártonfalva, Téglás, Újléta, Vámospércs. NEV JOGALL TERULET NEPESSEG Bocskai-kert Község Fülöp Község Hajdúhadház Város Hajdúsámson Város Nyírábrány Község Nyíracsád Község Nyíradony Város Nyírmártonfalva Község Téglás Város Újléta Község Vámospércs Város Összesen Forrás: TEIR A Hajdúhadházi Kistérségi Társulás október 14-én alakult meg. A Társulás a feladatok nagy részét mikrotérségi szintre határozta meg, így a kistérséget 3 mikrotérségre is felosztották. A 3 mikrotérség: a Nyíradonyi, Hajdúhadházi, és a Vámospércsi. A Nyíradonyi mikrotérséghez a következő települések tartoznak: Nyíradony, Nyíracsád, Fülöp, és Hajdúsámson. Nyíradony vonzáskörzet mikro térség- lakossága: 26 ezer fő 16

18 Az Észak-alföldi régióban a mikro-térség 26 ezer fős vonzáskörzettel, átlag felettinek számít. Az átlagos adat ezer fő körül alakul. A Hajdúhadázi kistérség Magyarország keleti részén, az Észak-alföldi régióban, Hajdú-Bihar észak-keleti, keleti részén található. A kistérség 7 települése 3 fő közlekedési útvonal (vasút és közút) mentén sorakozik. A többi az ezeket összekötő mellékutak mentén. A kistérség területe 636 km2 A lakónépesség száma fő Átlagos népsűrűség: 94 fő (a lakosság 55%-a városlakó) Települések száma: 11 Város: Hajdúhadház, Hajdúsámson, Nyíradony, Téglás, Vámospércs Község: Bocskaikert, Fülöp, Nyíracsád, Nyírábrány, Nyírmártonfalva, Újléta Központ: Hajdúhadház Város, a kistérség legnagyobb és legnépesebb települése. A kistérség legkisebb települése: Újléta, fő Önálló polgármesteri hivatal: a kistérség valamennyi településén A kistérség besorolása: a 48 leghátrányosabb helyzetű kistérségek egyike, társadalmi-, gazdasági szempontból elmaradott. Demográfiai viszonyok: A Hajdúhadházi kistérség lakónépessége fő, ami a megye lakosságának kb. 11 %-a. A kistérség területe 635,75 km2, az egy négyzetkilométerre jutó átlagos lakónépessége 94 fő, magas népsűrűségű terület a megyei átlaghoz viszonyítva. A kistérség legnépesebb települése, Hajdúhadház fővel, a legkisebb lakónépességű települése Újléta fővel. Az élve-születések száma a kistérségen belül kiemelkedően magas Hajdúhadházon (196 fő), ugyanakkor a halálozások száma is itt a legmagasabb (160 fő). A vándorlási különbözet Hajdúhadház, Nyírmártonfalva és Újléta kivételével minden településen pozitív. Kiugróan magas Hajdúsámsonban (141) és nagyon alacsony Hajdúhadházon (-94). A kistérség népességszámának alakulása eltér az országos, és a megyei átlagtól is, hiszen itt népesség növekedésről beszélhetünk. A munkanélküliség miatt viszont egyre többen vándorolnak el más, fejlettebb (általában a közeli Debrecenbe) térségekbe. Az elöregedés egyelőre nem jellemző a térségben, de a veszély folyamatosan fennáll. A veszély elkerülése érdekében a térségnek meg kell akadályoznia, hogy a munkaképes korú és fiatal lakosság elvándoroljon a térségből. Mind az intézményfenntartó önkormányzatok, mind a pedagógusok, mind pedig a közelben lévő oktatási régióközpont által nyújtott továbbtanulási lehetőségek ellenére a Hajdúhadházi kistérség lakosságának képzettségi színvonala kedvezőtlen képet mutat. A statisztikai adatok 17

19 alapján a lakosság 32 %-a csupán alapfokú (általános iskolai), vagy annál is alacsonyabb végzettséggel rendelkezik, és nagyon kevesen vannak a felsőfokú végzettséggel rendelkezők (mindössze 7,59 %) Ez az arányszám a megye kistérségei közül a Hajdúhadházi kistérségben a legkedvezőtlenebb, a megyei átlagmutató felét sem éri el (17,16 %). Mivel a főiskolát, egyetemet végzettek számára a polgármesteri hivatalok és az oktatási intézmények nyújtanak korlátozott számú munkalehetőséget, ezért ennek hiányában a térség elhagyására kényszerülnek. A kistérség lakosságából fő munkaképes korú, tehát a népesség 61,5 %-a, ami igen nagy arány. A nyugdíjasok száma viszonylag magas, kb fő. Rajtuk kívül a legnagyobb számban inaktívak a rendszeres szociális járadékban részesülők, arányuk a munkavállalási korú népességhez viszonyítva 6,7 %, ami a megyei mutató majdnem háromszorosa. A térségben tehát a gazdasági aktivitás alacsony, ennek egyik legfőbb oka, az inaktívak magas aránya és a térségben a megyei átlagot meghaladó munkanélküliségi ráta. A Hajdúhadházi kistérség munkanélküliségének alakulása az országoshoz hasonló módon alakult. A kistérségben az évi munkanélküli arány 2001-re a négyszeresére, ra a hatszorosára nőtt. A munkanélküliek aránya a megyén belül 1990-ben (2%), 2001-ben (8%) és 2003-ban (13%) is a Hajdúhadházi kistérségben volt a legmagasabb. Ami még ennél is nagyobb probléma, hogy a munkanélküliek körében 62% a tartós (180 napon <) munkanélküliek aránya. A kistérségben nagyon magas a hátrányos helyzetű roma lakosság létszáma és a munkanélküliek nagy része ebből a csoportból kerül ki. A 11 település három Munkaügyi Kirendeltséghez tartozik, Debrecen, Hajdúhadház és Vámospércs. A számottevő munkanélküliség egyik oka, hogy a kistérségben magas a hátrányos helyzetű roma lakosság létszáma és a munkanélküliek nagy része ebből a csoportból kerül ki. A romák hátrányos helyzetének fontos jellemzője, hogy a munkanélkülieken belül fokozatosan nőtt a munkanélküliségük időtartama. A munkapiacról történő tartós kiszorulásuk a munkavégző képességük elvesztését vagy annak kialakulatlanságát eredményezi. 18

20 Városi szintű helyzetértékelés Városszerkezet Nyíradony város Hajdú-Bihar megye északi részén, a megye Szabolcs-Szatmár-Bereg megyével határos területén helyezkedik el. A térség az 1950-es évekig Szabolcs vármegyéhez tartozott, annak Ligetaljai járása székhely települése volt. Közigazgatási területe több mint 9600 hektár. A földrajzi fekvésére jellemző, hogy jelenleg is 18 élő tanyai területe van, melyben a 5-10 fős bokor tanyáktól az 1000 fős egyéb belterületi minősítésű lakóterületek fellelhetők. E lakóegységek jellemzően a volt uradalmi birtokokhoz kötődtek, a településen fellelhető elnevezések (Dézsy tanya, Viczmándi tanya, Gass tanya stb.) is erre utalnak. A nyírségben található településekhez hasonlóan jellemző adat, hogy az állandó népesség közel 1/3-a külterületeken él. A település városhiányos térségben helyezkedik el, Debrecentől 28 kilométeres, Nyíregyházától mintegy 40 kilométeres, Nyírbátortól 35 kilométeres távolságra. A forgalmi helyzetét alapvetően a 471-es főút közelsége határozza meg, melyet a növekvő személy- és teherforgalom jellemez. A vasúti összeköttetést a Debrecen-Mátészalka és a Nyíradony- Nyíregyháza tengelyben kiépített vasúti közlekedés biztosítja. A város - hasonlóan a térségben található többi önkormányzathoz - gazdasági szempontból elmaradott térségként jellemezhető, melyet főként a munkahelyek hiánya sújt alapvetően. A munkanélküliség az országos átlag 2,5 szeresét is meghaladja. A település az 1950-es tanácsi rendszerben végrehajtott közigazgatási terület átszervezés során elveszítette a környező településekkel addig kialakult kapcsolatát, ezzel térségi szerepköre számottevően csökkent, melyet a megyehatárok áthatolhatatlansága tovább fokozott. 19

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

dr. Szaló Péter 2014.11.28.

dr. Szaló Péter 2014.11.28. Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA Előadás címe: Településfejlesztés a gyakorlatban Előadó neve:

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E

NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E a város-rehabilitációhoz kapcsolódó feladatok ellátásáról (Egységes szerkezetben az 1/2008. (I.07.) Önk., a 16/2006. (IV.27.) Önk.,

Részletesebben

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS Dr. Bene Ildikó Szolnok, 2015.11.24. ÚMFT-ÚSZT projektek projektgazdák szerinti megoszlása JNSZ megyében 2007-2013 között JNSZ megye uniós támogatásai 2007-2013 ÖSSZESEN:

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Integrált Településfejlesztési Stratégia Középtávú célrendszer és projektlista előzetes javaslat Gazdaság munkacsoport Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Az infrastruktúra fogalmi megközelítés Eredet és jelentés: latin -- alapszerkezet, alépítmény Tartalma: Hálózatok, objektumok, létesítmények, berendezések,

Részletesebben

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1.

FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1. FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1. Megye neve: Vas megye Megye ITP neve: Vas megye ITP Megye forráskeret (Mrd Ft): 21,14 TOP prioritások 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat Völgyiné Nadabán Márta V. Észak-alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2014. június 25. Bevezetés A program

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR 1 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS Készült Nyírlugos Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. JANUÁR Adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ELŐZETES GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ELŐZETES GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM MUNKAKÖZI ANYAG JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ELŐZETES GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM A 2013. április 19-én benyújtott a Megyei Közgyűlés 291/2013. (V.17.) számú

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Balogh Nóra vezető tanácsos Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium 2011. június 22. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata gazdasági program elfogadásáról A Képviselő-testület a 2014-2019 időszakra vonatkozó gazdasági programját

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET 2015. DECEMBER ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült Újfehértó Város Önkormányzatának megbízásából

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Opera3v Programok Szakmai Konzultáció Székesfehérvár 2013. december 4. A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 1

Részletesebben

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és agglomerációjában több mint 300 000 ember él Gazdag ipari múlttal rendelkezik

Részletesebben

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14 A szakképz pzés és s felnőttk ttképzés s hatása a foglalkoztatásra, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat lat új j szerepkörben rben Hajdúszoboszl szoboszló,2007.december 14 1 A képzés és foglalkoztatás

Részletesebben

Készítette: Kiss András Operatív igazgató, KEMAFI Sz-Sz-B megyei Civil Információs Centrum Kerekes Tímea irodavezető, CIC

Készítette: Kiss András Operatív igazgató, KEMAFI Sz-Sz-B megyei Civil Információs Centrum Kerekes Tímea irodavezető, CIC Készítette: Kiss András Operatív igazgató, KEMAFI Sz-Sz-B megyei Civil Információs Centrum Kerekes Tímea irodavezető, CIC Civil Információs Centrum általában az Emberi Erőforrás Minisztérium szakmai partnere

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai

Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai Sára János főosztályvezető Területfejlesztési Főosztály 2008. április 3. Az NFT I. Regionális Operatív Programjának két képzési

Részletesebben

... 51... 51... 52... 52 2

... 51... 51... 52... 52 2 1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! NÓGRÁD MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK TERVEZÉSE (előzetes) ELŐZETES RÉSZPROGRAM TERVEK 1. Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program 2. Ipari hagyományokon

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

VÁRPALOTA VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA PÁLYÁZATOK LIKVIDITÁSI TERVE MINTA 2.A.3.

VÁRPALOTA VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA PÁLYÁZATOK LIKVIDITÁSI TERVE MINTA 2.A.3. VÁRPALOTA VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA PÁLYÁZATOK LIKVIDITÁSI TERVE MINTA 2.A.3. Szakmai háttéranyag a,,várpalota Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztése című pályázathoz Jóváhagyta Máténé Dr. Ignácz

Részletesebben

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA Koncepció Derecske 2009. november Tartalom 1. Bevezetés... 2 2. A külső környezet elemzése... 4 3. A Belső környezet jellemzői... 10

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Bodrogközben város születik hagyományok a jövő tükrében. Cigánd Város településfejlesztési stratégia és akcióterv (2007).

Bodrogközben város születik hagyományok a jövő tükrében. Cigánd Város településfejlesztési stratégia és akcióterv (2007). CIGÁND VÁROS VÁROSKÖZPONTJÁNAK KOMPLEX REHABILITÁCIÓJA DEÁK ATTILA Terület és településfejlesztési szakértő PÁLYÁZATI ÉS PROJEKTIRODA KFT. Előzmények 2007-20102010 Bodrogközben város születik hagyományok

Részletesebben

megyei fejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2.0 2013. szeptember

megyei fejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2.0 2013. szeptember megyei fejlesztés 2.0 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2013. szeptember meghatározottság Megyei fejlesztés 2.0 Megyei helyzet Nemzeti stratégia EU tematikus célok

Részletesebben

Súlypontváltás a városfejlesztés világában

Súlypontváltás a városfejlesztés világában Súlypontváltás a városfejlesztés világában dr. Szaló Péter helyettes államtitkár 2014. május. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között Lipcsei

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.)

Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.) Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.) Tatabánya-Esztergom kiemelt fejlesztési régiók szereplői: ALÁÍRÓK: (2014. március 6.) Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Komárom-Esztergom

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben

A Maros-völgyi LEADER Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Maros-völgyi LEADER Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Maros-völgyi LEADER Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Kulturális, sport és szabadidős célú terek kialakítása és fejlesztése Célterület azonosító: 1 021 150 1.

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület 2014-2020 Hagyomány és fejlődés, hogy az unokáink is megláthassák Tartalomjegyzék 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye

Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye Seszták Oszkár A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés Elnöke Nyíregyháza, 2012. június 19. Vázlat I. Változások II. Múlt III. Stratégiai céljaink IV.

Részletesebben

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján Hétfa Kutatóintézet Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján A TÁMOP 1.4.7.-12/1-2012-0001 FoglalkoztaTárs

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS

BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS 2016. MÁRCIUS BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült Balkány Város Önkormányzata megbízásából Készítette: MEGAKOM

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Csanádpalota Város Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ 2015 Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI Város címere STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI Város címere STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI Város címere STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015. május

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 22/2016. (III.02.) önkormányzati határozattal elfogadott TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 22/2016. (III.02.) önkormányzati határozattal elfogadott TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT 22/2016. (III.02.) önkormányzati határozattal elfogadott TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. JÖVŐKÉP...3 1.1. A jövőképet befolyásoló folyamatok...3 1.2. A jövőkép

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Baktalórántházai TKT Tanácsa 2008. november 26.-i ülésén megtárgyalta a Baktalórántházai Kistérség által az LHH program

Részletesebben

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A megyei önkormányzat feladatai

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai

Részletesebben

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft.

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft. 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2 Tartalomjegyzék Tartalom 1 BEVEZETÉS... 5 2 HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.1 A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.2

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 PANNÓNIA KINCSE LEADER EGYESÜLET

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 PANNÓNIA KINCSE LEADER EGYESÜLET LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 PANNÓNIA KINCSE LEADER EGYESÜLET 1 Tartalom Vezetői összefoglaló... 3 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása az EU2020 és a Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

2015. április 23. Környezet munkacsoport

2015. április 23. Környezet munkacsoport 2015. április 23. Környezet munkacsoport Újpest középtávú célrendszere Integrált Településfejlesztési Stratégia 1. Versenyképes helyi gazdaság és üzleti környezet 2. Hatékony közösségi infrastruktúrák

Részletesebben