26. Minek az adagolásával lehet leárnyékolni a felületi elektromos töltéseket?
|
|
- Gréta Gulyás
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 26. Minek az adagolásával lehet leárnyékolni a felületi elektromos töltéseket? Inert elektrolitokkal. Ezek olyan elektrolitok, melyek a mikrofázist felépítő ionok közül egyiket sem tartalmazzák. 27. Mi az elektroforézis és a nanorészecskék milyen tulajdonságára következtethet a vizsgálatokból? Az elektroforézis az a jelenség, amikor az elektromos potenciálkülönbség egyenáramú erőtérben a részecskét mozgásra kényszeríti. A zéta-potenciált mérhetjük segítségével. A vizsgálat lényege az, hogy az egymást keresztező lézersugarak által kiváltott szórt fény intenzitásának fluktuációja függ a szórócentrum (a részecske maga) haladási sebességétől. 28. Mely kolloid kölcsönhatások szerepelnek a kolloidstabilitás DLVO-elméletében? Adja meg a kölcsönhatások eredetét! Az elmélet szerint a részecskék között elektrosztatikus (taszító) és diszperziós (vonzó) kölcsönhatás van. - Diszperziós (van der Waals) vonzás: A különböző mikrofázisokat alkotó atomok, illetve molekulák közötti vonzásból származik. - Elektromos kettősréteg taszítás: A kettősréteg átlapolódása esetén. 29. Azonos mennyiségű kvarc szemcséket ülepítünk hexánban illetve vízben. Melyik esetben kapunk nagyobb üledéktérfogatot és miért? Hexánban. A hexánban a kvarcrészecskék sem aggregatív, sem eloszlási állandósággal nem rendelkeznek, ezért az aggregált makromolekulák ülepednek a kémcső aljára. Az aggregált kolloid részecskék azonban nem képesek rendezett szerkezetben kiülepedni, mint ahogyan víz esetén, ezért kapunk nagyobb üledéktérfogatot. 30. Rajzolja fel a kölcsönhatási energia részecske-részecske távolság függvényt a DLVOelmélet alapján! Mutassa meg, hogy mi okozhatja a stabilitást fáziskolloidoknál! A DLVO-elmélet szerint két mikrofázis közötti totális kölcsönhatási energia (VT) megegyezik az elektromos kettősréteg taszító (VR) és diszperziós vonzó (VA) kölcsönhatási energiák összegével. VT = VR + VA Amennyiben a taszító maximum értéke (Vmax) számottevően meghaladja a kolloidrészecskék transzlációs kinetikus energiáját (VRmax >> 3/2 x K x T), akkor a szol kinetikailag stabil.
2 31. Mi a kritikus koaguláltató koncentráció? Az ellenionoknak azt a legkisebb töménységét, amelynél a lassú koaguláció gyors koagulációba vált át, azaz a taszító maximum zérussá válik, a koaguláltató ion (elektrolit) kritikus koaguláltató koncentrációjának nevezzük. Ekkor minden r-r ütközés a részecskék összetapadásához vezet. 32. Milyen módszerrel tudná követni szolok aggregációját? Mit tanulmányozna? Az aggregáció sebessége mérhető ultramikroszkóp segítségével és spektrofotometriásan a fényabszorbancia mérésével is. Ebben az esetben a turbiditással arányos látszólagos abszorbanciát mérik. Látszólagos, mert a rendszeren áthaladó fény intenzitása a fény szóródása miatt gyengül. A koaguláció beindulása növeli a fényszórás intenzitását (zavarosabbá válik a kolloid diszperzió). A turbiditás időbeli növekedése a primer részecskék fogyásával hozható kapcsolatba, így az áteresztett fény intenzitásának időbeli csökkenéséből az aggregáció sebessége meghatározható. 33. Elemezze a diszperzió stabilitást makromolekulák jelenlétében! A stabilizálás feltétele, hogy a makromolekula adszorbeálódjon a részecske felületén és az adszorpciós réteg telített, valamint elegendően vastag legyen. Ebben az esetben az ütköző mikrofázisok között ún. sztérikus taszítás lép fel a makromolekulás védőburkok átfedését, a láncok/hurkok egymás közé történő beékelődését követően. A hatást semleges makromolekulák és polielektrolitok is kifejtik, utóbbi esetben a sztérikus taszítás mellett még elektrosztatikus taszítás is felléphet.
3 34. Írja le a védőkolloid hatás lényegét! A stabilizálás feltétele, hogy a makromolekula adszorbeálódjon a részecske felületén és az adszorpciós réteg telített, valamint elegendően vastag legyen. Ebben az esetben az ütköző mikrofázisok között ún. sztérikus taszítás lép fel a makromolekulás védőburkok átfedését, a láncok/hurkok egymás közé történő beékelődését követően. A hatást semleges makromolekulák és polielektrolitok is kifejtik, utóbbi esetben a sztérikus taszítás mellett még elektrosztatikus taszítás is felléphet. 35. Mi a lényege a hídképző flokkulációnak? A makromolekula adszorbeálódik ugyan a mikrofázisok felületén, de az adszorpciós réteg telítettsége csak kb. 50%-os. Ennek lényege, hogy a makromolekula különböző láncvégeivel különböző mikrofázisok felületén adszorbeálódik, és hídként összeköti azokat. 36. Mutassa be szilárd mikrofázisok felületének elektromos áttöltését ionos tenzidekkel. Írja le a szuszpenzióban végbemenő változásokat a tenzid töménységének növelésekor. A szuszpenzió a tenzid koncentrációjának növelésekor először destabilizálódik, majd ismét stabilizálódik, miközben áttöltésre is kerül. Ennek oka az egyszeres majd kétszeres adszorpciós réteg kialakulása a szilárd mikrofázis felületén. 37. Mit ért peptizálás alatt? Hogyan tudja megvalósítani? Peptizálásnak az aggregált állapot megszüntetését, a szol állapot ismételt kialakítását nevezzük. Két leggyakrabban alkalmazott módszere az elektrolitokkal való peptizálás (adszorpciós módszer), illetve a dialízissel történő peptizálás.
4 RÉSZECSKÉK MÉRETE ÉS ELŐÁLLÍTÁSA 38. Mi a polidiszperzitás? Milyen jelzőszámok arányával jellemezné? Polidiszperz egy részecskehalmaz, ha széles skálán megoszló méretű részecskékből áll. Minél nagyobb, annál nagyobbak a különbségek. A tömeg szerinti átlag (Mm) és a szám szerinti átlag (Mn) hányadosával, az egyenetlenségi tényezővel jellemezzük, melynek értéke monodiszperz rendszer esetén Nevezze meg a polidiszperz rendszerek méreteloszlás-függvényeit! Differenciális Integrális 40. Rajzolja fel egy szűk és egy széles méreteloszlású rendszer méreteloszlás függvényeit! Szűknél kevés oszlop van, és az összeggörbe meredeken süllyed Szélesnél sok oszlop van és az összeggörbe hosszan süllyed 41. Milyen képalkotó eszközökkel (műszerekkel) tudná meghatározni a nanorészecskék méretét és alakját? - SEM (pásztázó elektronmikroszkópia) - TEM (transzmissziós elektronmikroszkópia) - HRTEM (nagyfelbontású TEM) - AFM és STM (atomi-erők, illetve pásztázó-alagút mikroszkópia) 42. Mit ért a részecskék gömbekvivalens sugara elnevezés alatt? A gömbekvivalens sugár azt fejezi ki, hogy a szóban forgó részecske a vizsgált tulajdonság szempontjából éppen úgy viselkedik (pl. ugyanolyan sebességgel ülepszik), mint egy sugarú gömb.
5 43. Hogyan függ az ülepedő részecske stacionárius ülepedési sebessége a részecske hidrodinamikai (gömbekvivalens) sugarától és a folyadék dinamikai viszkozitásától? Milyen színű lenne az égbolt a földön fényszórási jelenség nélkül? Fekete. Az égbolt színét a legköri fényszóródás okozza. Az égbolt légkör nélkül fekete lenne, csak a Nap és a csillagok látszanának. 45. Miért vörös a naplemente? A fényszórás következtében. Mivel délután fokozatosan nő a beeső napsugarak hajlásszöge, ezért a fény egyre nagyobb levegő- és porrétegen keresztül jut a megfigyelő szemébe. A fény útjában levő légréteg vastagodásával a rövidebb hullámhosszúak fokozatosan tűnnek el (először az ibolya és a kék), így a Nap és az ég alja egyre vörösebbé válik (ennek a legnagyobb a hullámhossza). 46. Milyen színű fénnyel adna le egyértelmű fényjelzéseket ködös éjszakában? Vörös vagy narancssárga színűvel, mert ezek a legnagyobb hullámhosszúságúak. Az ilyen fénysugarak kevésbé Rayleigh-szóródnak a levegőben, mint a kisebb hullámhosszúak, vagyis jóval nagyobb távolságra hordozhatják a jelzéseket. 47. Mi a feltétele a kolloid rendszerek fényszórásának? A kolloid rendszernek a látható fény hullámhosszával összemérhető léptékű optikai inhomogenitása (törésmutató-különbség van a kolloidok és a közeg között). 48. Adja meg a szórt fénynek a besugárzó fény hullámhosszától való függését Rayleigh-szórás esetén. Hozzon gyakorlati példákat! Az összefüggés: 1, ahol λ a besugárzott fény hullámhossza, tehát a rövidebb hullámhosszú fénysugarak jobban szóródnak. Példa: a naplemente vöröses, vagy a szilva és az égbolt ibolyás-kékes színe. 49. Hogyan függ a szórt fény intenzitása és polarizáltsága Rayleigh-szórás esetén a, a szórás irányától (sugártest) b, a besugárzó fény hullámhosszától c, a szórócentrum térfogatától? a.) 0 vagy 180 fokban kilépve a fény nem polarizált, és itt maximális az intenzitása. 90 fokban teljesen polarizált és csökkentett intenzitású, a köztes szögekben részlegesen polarizált és intenzitása 1 cos szerint változik. A szórt fény intenzitása a szórócentrumtól vett távolsággal arányos (1 ). b.) A rövidebb hullámhossz felé haladva egyre jobban szóródik. Erre példa az égbolt kék színe. c.) A szóródás a részecske térfogatával négyzetesen nő.
6 50. Adja meg a diszperziók előállításának két fő irányát! Értelmezze az egyes folyamatok energetikáját! Makroszkopikus anyagi halmazok dezintegrálása (aprítás, őrlés). Új felület létrehozásához munkát kell befektetni. Aprítás esetén azonban a befektetett munka jelentősebb része súrlódási munkaként disszipálódik. Egy bizonyos idő után olyan nagy lesz az őrlemény fajlagos felülete, hogy a felületi (adhéziós) erők újra összetapasztják a részecskéket. Atomi-molekuláris szintről építkezve, kondenzációs (nukleációs) folyamatok révén alakítunk ki mikrofázisokat 51. Mi a kondenzációs (nukleációs) folyamat két elemi lépése? Góckeletkezés és gócnövekedés 52. Milyen esetben várná kisebb részecskék keletkezését egy kondenzációs folyamatban: ha nagyobb vagy ha kisebb a gócok keletkezésének sebessége? A keletkező diszperzió részecskemérete a góckeletkezés és a gócnövekedés sebességének relatív nagyságától függ. Ha a góckeletkezés sebessége nagyobb, mint a gócnövekedés sebessége, akkor sok kisebb méretű részecske keletkezik. Ellenkező esetben kevés nagyobb méretű részecske. 53. Mit nevezünk kritikus gócméretnek? Azt a gócméretet, amely felett a góckeletkezés már spontán megvalósul, és a szabadentalpiaváltozást tekintve a térfogati tag dominál. 54. Nanorészecskék leválasztásánál melyik paraméterrel szabályozható a részecskék mérete? Az abszolút és a relatív túltelítettséggel 55. Milyen kiindulási vegyületből és milyen kémhatású közegben állítana elő Stöberszilika részecskéket? Szilícium-alkoxidokból, lúgos közegben 56. Milyen alakú, méretű és típusú részecskék keletkeznek a Stöber-módszer során? Közel azonos méretű, izometrikus részecskék keletkeznek, 10nm-től akár a kolloid mérettartomány felső határáig terjedő méretben. A részecskék alakja a méretük növelésével egyre inkább közelít a szabályos gömbhöz 57. Milyen különleges tulajdonsággal rendelkezik a magnetit (Fe 3 O 4 ) tartalmú kolloid diszperzió? Mágneses erőtérben az egész diszperzió folyadékkal együtt mozgásba hozható. Ezt mágneses folyadéknak nevezzük.
7 58. Mi a mágneses folyadék? Mágneses térrel manipulálható folyadék. A folyadékfázis gyakorlatilag teljes mértékben a mágneses nanorészecskék szolvátburkához tartozik, ezért az a részecskékkel együtt mozog. 59. Mit ért a nanorészecskék méretkvantált tulajdonságai alatt? A nanorészecskék azon fizikai és kémiai tulajdonságait, melyek érzékelhetően függenek a mérettől. 60. Mit nevezünk mag-héj típúsú nanorészecskének? Olyan kompozit nanorészecske, amelynek belseje (mag) és külseje (héj) kémiai összetétele különböző. 61. Milyen anyagok szoljainak színe változik a diszpergált részecskék méretével? FELÜLETI FESZÜLTSÉG, KÉTFOLYADÉKOS HATÁRFELÜLET, NEDVESEDÉS 62. Definiálja a felületi feszültséget! A felületi feszültség definíciója tehát: a felület érintősíkjában ható összehúzó erő (mn/m), mely a felületben levő, egységnyi hosszú szakaszra merőlegesen hat (γ = F/2l). A felületi feszültség mélyebb értelmezése szerint nem más, mint az egységnyi, új felület létrehozásához szükséges munka, melyet állandó hőmérsékleten és reverzibilis körülmények között fektettünk be. 63. Hogyan függ tiszta folyadékok felületi feszültsége a hőmérséklettől? Tiszta folyadékok felületi feszültsége tapasztalatok szerint lineárisan csökken növekvő hőmérséklettel 64. Mi a kapilláris nyomás, és hogyan függ a felületi feszültségtől? Tapasztalatok szerint görbült folyadékfelszín homorú (konkáv) és domború (konvex) oldala között nyomáskülönbség lép fel. A homorú oldalon nagyobb a nyomás (a szappanbuborékot fel kell fújnunk). A belső (Pbelső) és külső (Pkülső) nyomás különbségét nevezzük kapilláris nyomásnak (Pc) A kapilláris nyomás felületi feszültség és görbületi sugaraktól való függését a Laplace-egyenlet írja le általános esetben:
8 65. Adja meg az egyensúlyi kapilláris emelkedést tökéletesen nedvesítő folyadékot tartalmazó kapillárisban? Hogyan változik az egyensúlyi gőznyomás görbült folyadékfelszínek fölött (Kelvinegyenlet?) ln Mit nevezünk izoterm átdesztillálásnak, ill. izoterm átkristályosodásnak? Mono- vagy polidiszperz nanorészecskék halmazára jellemző? Izoterm átdesztillálás: amennyiben üvegpohárban levő folyadék fölött a pohár belső falán ugyanabból a folyadékból kisebb cseppeket képzünk, majd a rendszert lezárjuk, egy idő múlva a folyadékcseppek eltűnését tapasztaljuk. Izoterm átkristályosodás: polidiszperz, vizes közegű szuszpenziók kisebb részecskéi feloldódnak és rákristályosodnak a nagyobbakra. 68. Adja meg a folyadék szétterülés feltételét egy másik folyadékon! A tökéletes nedvesítés feltétele az, hogy az 1-es és 2-es folyadékfázisok között fellépő adhéziós energia (Wa) nagyobb legyen, mint a 2-es folyadékfázisban ható kohéziós energia (Wk2). 69. Mit fejez ki a peremszög (kontaktszög)? Minél jobban nedvesíti a folyadék a felületet, annál kisebb a peremszög értéke, a nulla fokot elérve pedig filmnedvesedés lép fel. A peremszög értéke elvileg elérheti a 180 fokot, mely az adhézió teljes hiányát jelentené a szilárd és folyadék fázisok között. 70. Hogyan függ a peremszög a (határ)felületi feszültségtől? cos Θ 71. Hogyan határozza meg kísérletileg a peremszög értékét? Zárt mérőrendszert (folyadék-gőz egyensúly) oldalról fényképezve, homogén, diffúz fénnyel, szemből megvilágítva. Haladó peremszöget cseppfelépítési, hátráló peremszöget cseppelvételi technikával. Elegendően kis tömegű cseppet vizsgálva a gravitációs hatások kiküszöböléséhez. 72. Mit ért peremszöghiszterézis alatt? A haladó és a hátráló peremszögek különbségét
9 73. Nedvesedési szempontból csoportosítsa a felületeket! Hidrofób hidrofil 74. Mi a kritikus felületi feszültség? Hogyan határozható meg? Annak a hipotetikus folyadéknak a felületi feszültsége, amely, ill. amelynél kisebb felületi feszültségű folyadék már tökéletesen nedvesíti a szóban forgó felületet (szilárd felszínre jellemző paraméter). Meghatározása: különböző felületi feszültségű folyadékoknak meghatározzák a peremszögét a vizsgált szilárd felszínen. A kísérleti függvényt 0-ra cos Θ 1 extrapolálják, majd megkeresik a metszéspontnak megfelelő felületi feszültség értéket, amely a kritikus felületi feszültség 75. Hogyan tudja befolyásolni a nedvesíthetőséget? Kémiai felületkezeléssel, vagy a folyadék adalékolásával 76. Mit nevezünk lótuszhatásnak? A szuperhidrofób felületeken az esetek jelentős részében minimális a peremszöghiszterézis, ezért még a legkisebb méretű folyadékcseppek is legördülnek róluk. Öntisztító felületek, mert a legördülő vízcsepp, pl. esőzés idején, magába gyűjti, így magával sodorja a felszínen levő por alakú szennyezéseket
Kolloidkémia 5. Előadás Kolloidstabilitás. Szőri Milán: Kolloidkémia
Kolloidkémia 5. Előadás Kolloidstabilitás Szőri Milán: Kolloidkémia 1 Kolloidok stabilitása Termodinamikailag lehetnek stabilisak (valódi oldatok) Liofil kolloidok G oldat
RészletesebbenKolloidkémia 8. Előadás Kolloidstabilitás. Szőri Milán: Kolloidkémia
Kolloidkémia 8. Előadás Kolloidstabilitás Szőri Milán: Kolloidkémia 1 Kolloidok stabilitása Termodinamikailag lehetnek stabilisak (valódi oldatok) Liofil kolloidok G oldat
RészletesebbenOrvosi Biofizika I. 12. vizsgatétel. IsmétlésI. -Fény
Orvosi iofizika I. Fénysugárzásanyaggalvalókölcsönhatásai. Fényszóródás, fényabszorpció. Az abszorpciós spektrometria alapelvei. (Segítséga 12. tételmegértéséhezésmegtanulásához, továbbá a Fényabszorpció
RészletesebbenAz elektromos kettősréteg. Az elektromos potenciálkülönbség eredete, értéke és az azt befolyásoló tényezők. Kolloidok stabilitása.
Az elektromos kettősréteg. Az elektromos potenciálkülönbség eredete, értéke és az azt befolyásoló tényezők. Kolloidok stabilitása. Adszorpció oldatból szilárd felületre Adszorpció oldatból Nem-elektrolitok
RészletesebbenA kolloidika alapjai. 4. Fluid határfelületek
A kolloidika alapjai 4. Fluid határfelületek Kolloid rendszerek csoportosítása 1. Folyadék-gáz határfelület Folyadék-gáz határfelület -felületi szabadenergia = felületi feszültség ( [γ] = mn/m = mj/m 2
RészletesebbenTöbbkomponensű rendszerek. Diszperz rendszerek. Kolloid rendszerek tulajdonságai. Folytonos közegben eloszlatott részecskék - diszperz rendszerek
Többkomponensű rendszerek 7. hét Folytonos közegben eloszlatott részecskék - diszperz rendszerek homogén - kolloid - heterogén rendszerek - a részecskék mérete alapján Diszperz rendszerek Homogén rendszerek
RészletesebbenFELÜLETI FESZÜLTSÉG. Jelenség: A folyadék szabad felszíne másképp viselkedik, mint a folyadék belseje.
Jelenség: A folyadék szabad felszíne másképp iselkedik, mint a folyadék belseje. A felületen leő molekulákra a saját részecskéik onzása csak alulról hat, a felülettel érintkező leegő molekulái által kifejtett
RészletesebbenReológia Mérési technikák
Reológia Mérési technikák Reológia Testek (és folyadékok) külső erőhatásra bekövetkező deformációját, mozgását írja le. A deformációt irreverzibilisnek nevezzük, ha a az erőhatás megszűnése után a test
RészletesebbenAz anyagi rendszer fogalma, csoportosítása
Az anyagi rendszer fogalma, csoportosítása A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 1 1 A rendszer fogalma A körülöttünk levő anyagi világot atomok, ionok, molekulák építik
RészletesebbenAz Ampère-Maxwell-féle gerjesztési törvény
Az Ampère-Maxwell-féle gerjesztési törvény Maxwell elméleti meggondolások alapján feltételezte, hogy a változó elektromos tér örvényes mágneses teret kelt (hasonlóan ahhoz ahogy a változó mágneses tér
RészletesebbenA gáz halmazállapot. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
A gáz halmazállapot A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 0 Halmazállapotok, állapotjelzők Az anyagi rendszerek a részecskék közötti kölcsönhatásoktól és az állapotjelzőktől függően
RészletesebbenHatárfelületi jelenségek. Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 3. Általános anyagszerkezeti ismeretek. N m J 2
Határelületi jelenségek 1. Felületi eszültség Fogorvosi anyagtan izikai alapjai 3. Általános anyagszerkezeti ismeretek Határelületi jelenségek Kiemelt témák: elületi eszültség adhézió nedvesítés ázis ázisdiagramm
RészletesebbenKolloidkémia 5. előadás Határfelületi jelenségek II. Folyadék-folyadék, szilárd-folyadék határfelületek. Szőri Milán: Kolloidkémia
Kolloidkémia 5. előadás Határfelületi jelenségek II. Folyadék-folyadék, szilárd-folyadék határfelületek 1 Határfelületi rétegek 2 Pavel Jungwirth, Nature, 2011, 474, 168 169. / határfelületi jelenségek
RészletesebbenHatárfelületi jelenségek: felületi feszültség koncepció
Határfelületi jelenségek: felületi feszültség koncepció Bányai István www.kolloid.unideb.hu 3. óra Kolloidok és a határfelület A kolloidméret felé haladva a fajlagos felület rohamosan növekszik Határfelületi
RészletesebbenMolekuláris dinamika I. 10. előadás
Molekuláris dinamika I. 10. előadás Miről is szól a MD? nagy részecskeszámú rendszerek ismerjük a törvényeket mikroszkópikus szinten minden részecske mozgását szimuláljuk? Hogyan tudjuk megérteni a folyadékok,
RészletesebbenAltalános Kémia BMEVESAA101 tavasz 2008
Folyadékok és szilárd anayagok 3-1 Intermolekuláris erők, folyadékok tulajdonságai 3-2 Folyadékok gőztenziója 3-3 Szilárd anyagok néhány tulajdonsága 3-4 Fázisdiagram 3-5 Van der Waals kölcsönhatások 3-6
RészletesebbenCiklodextrinek alkalmazási lehetőségei kolloid diszperz rendszerekben
Ciklodextrinek alkalmazási lehetőségei kolloid diszperz rendszerekben Vázlat I. Diszperziós kolloidok stabilitása általános ismérvek II. Ciklodextrinek és kolloidok kölcsönhatása - szorpció - zárványkomplex-képződés
RészletesebbenÖSSZEFOGLALÁS HŐTANI FOLYAMATOK
ÖSSZEFOGLALÁS HŐTANI FOLYAMATOK HŐTÁGULÁS lineáris (hosszanti) hőtágulási együttható felületi hőtágulási együttható megmutatja, hogy mennyivel változik meg a test hossza az eredeti hosszához képest, ha
Részletesebben1 Műszaki hőtan Termodinamika. Ellenőrző kérdések-02 1
1 Műszaki hőtan Termodinamika. Ellenőrző kérdések-02 1 Kérdések. 1. Mit mond ki a termodinamika nulladik főtétele? Azt mondja ki, hogy mindenegyes termodinamikai kölcsönhatáshoz tartozik a TDR-nek egyegy
RészletesebbenGázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (limitációk) Fókusz Légzsák (Air-Bag Systems) kémiája
Gázok 5-1 Gáznyomás 5-2 Egyszerű gáztörvények 5-3 Gáztörvények egyesítése: Tökéletes gáz egyenlet és általánosított gáz egyenlet 5-4 A tökéletes gáz egyenlet alkalmazása 5-5 Gáz halmazállapotú reakciók
RészletesebbenGázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (korlátok) Fókusz: a légzsák (Air-Bag Systems) kémiája
Gázok 5-1 Gáznyomás 5-2 Egyszerű gáztörvények 5-3 Gáztörvények egyesítése: Tökéletes gázegyenlet és általánosított gázegyenlet 5-4 A tökéletes gázegyenlet alkalmazása 5-5 Gáz reakciók 5-6 Gázkeverékek
RészletesebbenFolyadékok és gázok mechanikája
Folyadékok és gázok mechanikája A folyadékok nyomása A folyadék súlyából származó nyomást hidrosztatikai nyomásnak nevezzük. Függ: egyenesen arányos a folyadék sűrűségével (ρ) egyenesen arányos a folyadékoszlop
RészletesebbenKolloidstabilitás. Berka Márta 2010/2011/II
Kolloidstabilitás Berka Márta 2010/2011/II Kolloid stabilitáshoz taszítás kell. Sztérikus stabilizálás V R V S sztérikus stabilizálás: liofil kolloidok alkalmazása védőhatás adszorpció révén (természetes
RészletesebbenKolloidok stabilizálása. Bányai István 2016/1.
Kolloidok stabilizálása Bányai István 2016/1. www.kolloid.unideb.hu A kolloidok stabilitása (lehet ismételt ábrák) A hidrofób kolloidok elektrosztatikus stabilizálása Kolloidstabilitás DLVO elmélet (Derjaguin,
RészletesebbenModern Fizika Labor. 2. Elemi töltés meghatározása
Modern Fizika Labor Fizika BSC A mérés dátuma: 2011.09.27. A mérés száma és címe: 2. Elemi töltés meghatározása Értékelés: A beadás dátuma: 2011.10.11. A mérést végezte: Kalas György Benjámin Németh Gergely
Részletesebben1. Mi a termodinamikai rendszer? Miben különbözik egymástól a nyitott és a zárt termodinamikai
3.1. Ellenőrző kérdések 1. Mi a termodinamikai rendszer? Miben különbözik egymástól a nyitott és a zárt termodinamikai rendszer? Az anyagi valóság egy, általunk kiválasztott szempont vagy szempontrendszer
RészletesebbenFolyadékok áramlása Folyadékok. Folyadékok mechanikája. Pascal törvénye
Folyadékok áramlása Folyadékok Folyékony halmazállapot nyíróerő hatására folytonosan deformálódik (folyik) Folyadék Gáz Plazma Talián Csaba Gábor PTE ÁOK, Biofizikai Intézet 2012.09.12. Folyadék Rövidtávú
RészletesebbenLégköri termodinamika
Légköri termodinamika Termodinamika: a hőegyensúllyal, valamint a hőnek, és más energiafajtáknak kölcsönös átalakulásával foglalkozó tudományág. Meteorológiai vonatkozása ( a légkör termodinamikája): a
RészletesebbenAz atom- olvasni. 1. ábra Az atom felépítése 1. Az atomot felépítő elemi részecskék. Proton, Jele: (p+) Neutron, Jele: (n o )
Az atom- olvasni 2.1. Az atom felépítése Az atom pozitív töltésű atommagból és negatív töltésű elektronokból áll. Az atom atommagból és elektronburokból álló semleges kémiai részecske. Az atommag pozitív
Részletesebben2. A hőátadás formái és törvényei 2. A hőátadás formái Tapasztalat: tűz, füst, meleg edény füle, napozás Hőáramlás (konvekció) olyan folyamat,
2. A hőátadás formái és törvényei 2. A hőátadás formái Tapasztalat: tűz, füst, meleg edény füle, napozás. 2.1. Hőáramlás (konvekció) olyan folyamat, amelynek során a hő a hordozóközeg áramlásával kerül
RészletesebbenNEDVESEDÉS (KONTAKT NEDVESEDÉS TANULMÁNYOZÁSA TENZIDOLDATOKKAL)
NEDVESEDÉS (KONTAKT NEDVESEDÉS TANULMÁNYOZÁSA TENZIDOLDATOKKAL) /Az elméleti számonkérés mindig a gyakorlatok legelején írásos formában történik az előadások idetartozó anyaga, valamint Szekrényesy T.:
RészletesebbenLótuszvirág effektuson alapuló öntisztuló felületek képzésére alkalmas vízbázisú bevonat
Lótuszvirág effektuson alapuló öntisztuló felületek képzésére alkalmas vízbázisú bevonat Nanocolltech Kft. Jól ismert, hogy a lótuszvirág levelét és virágát a víz és más folyadékok nem nedvesítik, olyan
RészletesebbenFolyadékok és gázok mechanikája
Folyadékok és gázok mechanikája Hidrosztatikai nyomás A folyadékok és gázok közös tulajdonsága, hogy alakjukat szabadon változtatják. Hidrosztatika: nyugvó folyadékok mechanikája Nyomás: Egy pontban a
RészletesebbenSzakértesítő 1 Interkerám szakmai füzetek A folyósító szerek viselkedése a kerámia anyagokban
Szakértesítő 1 Interkerám szakmai füzetek A folyósító szerek viselkedése a kerámia anyagokban A folyósító szerek viselkedése a kerámia anyagokban Bevezetés A kerámia masszák folyósításkor fő cél az anyag
RészletesebbenZERVES ALAPANYAGOK ISMERETE, DISZPERZ RENDSZEREK KÉSZÍTÉSE
S ZERVES ALAPANYAGOK ISMERETE, DISZPERZ RENDSZEREK KÉSZÍTÉSE TANULÁSIRÁNYÍTÓ Ismételje át a szerves kozmetikai anyagokat: 1. Szerves alapanyagok ismerete szénhidrogének alkoholok (egyértékű és többértékű
RészletesebbenHIDROSZTATIKA, HIDRODINAMIKA
HIDROSZTATIKA, HIDRODINAMIKA Hidrosztatika a nyugvó folyadékok fizikájával foglalkozik. Hidrodinamika az áramló folyadékok fizikájával foglalkozik. Folyadékmodell Önálló alakkal nem rendelkeznek. Térfogatuk
RészletesebbenTermodinamika (Hőtan)
Termodinamika (Hőtan) Termodinamika A hőtan nagyszámú részecskéből (pl. gázmolekulából) álló makroszkópikus rendszerekkel foglalkozik. A nagy számok miatt érdemes a mólt bevezetni, ami egy Avogadro-számnyi
RészletesebbenElméleti kérdések 11. osztály érettségire el ı készít ı csoport
Elméleti kérdések 11. osztály érettségire el ı készít ı csoport MECHANIKA I. 1. Definiálja a helyvektort! 2. Mondja meg mit értünk vonatkoztatási rendszeren! 3. Fogalmazza meg kinematikailag, hogy mikor
RészletesebbenPhD kutatási téma adatlap
PhD kutatási téma adatlap, tanszékvezető helyettes Kolloidkémia Csoport Kutatási téma címe: Multifunkcionális, nanostrukturált bevonatok előállítása nedves, kolloidkémiai eljárásokkal Munkánk célja olyan
RészletesebbenA nyomás. IV. fejezet Összefoglalás
A nyomás IV. fejezet Összefoglalás Mit nevezünk nyomott felületnek? Amikor a testek egymásra erőhatást gyakorolnak, felületeik egy része egymáshoz nyomódik. Az egymásra erőhatást kifejtő testek érintkező
RészletesebbenAz élethez szükséges elemek
Az élethez szükséges elemek 92 elemből kb. 25 szükséges az élethez Szén (C), hidrogén (H), oxigén (O) és nitrogén (N) alkotja az élő szervezetekben előforduló anyag 96%-t A fennmaradó 4% legnagyobb része
RészletesebbenKérdések Fizika112. Mozgás leírása gyorsuló koordinátarendszerben, folyadékok mechanikája, hullámok, termodinamika, elektrosztatika
Kérdések Fizika112 Mozgás leírása gyorsuló koordinátarendszerben, folyadékok mechanikája, hullámok, termodinamika, elektrosztatika 1. Adjuk meg egy tömegpontra ható centrifugális erő nagyságát és irányát!
RészletesebbenMolekuláris dinamika. 10. előadás
Molekuláris dinamika 10. előadás Mirőlis szól a MD? nagy részecskeszámú rendszerek ismerjük a törvényeket mikroszkópikus szinten? Hogyan tudjuk megérteni a folyadékok, gázok, szilárdtestek makroszkópikus
RészletesebbenEnergia. Energia: munkavégző, vagy hőközlő képesség. Kinetikus energia: a mozgási energia
Kémiai változások Energia Energia: munkavégző, vagy hőközlő képesség. Kinetikus energia: a mozgási energia Potenciális (helyzeti) energia: a részecskék kölcsönhatásából származó energia. Energiamegmaradás
RészletesebbenA szilárd testek alakja és térfogata észrevehetően csak nagy erő hatására változik meg. A testekben a részecskék egymáshoz közel vannak, kristályos
Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző állapotuk alapján soroljuk be szilád, folyékony vagy
RészletesebbenFermi Dirac statisztika elemei
Fermi Dirac statisztika elemei A Fermi Dirac statisztika alapjai Nagy részecskeszámú rendszerek fizikai jellemzéséhez statisztikai leírást kell alkalmazni. (Pl. gázokra érvényes klasszikus statisztika
RészletesebbenA kémiai és az elektrokémiai potenciál
Dr. Báder Imre A kémiai és az elektrokémiai potenciál Anyagi rendszerben a termodinamikai egyensúly akkor állhat be, ha a rendszerben a megfelelő termodinamikai függvénynek minimuma van, vagyis a megváltozása
RészletesebbenVezetők elektrosztatikus térben
Vezetők elektrosztatikus térben Vezető: a töltések szabadon elmozdulhatnak Ha a vezető belsejében a térerősség nem lenne nulla akkor áram folyna. Ha a felületen a térerősségnek lenne tangenciális (párhuzamos)
RészletesebbenAz úszás biomechanikája
Az úszás biomechanikája Alapvető összetevők Izomerő Kondíció állóképesség Mozgáskoordináció kivitelezés + Nem levegő, mint közeg + Izmok nem gravitációval szembeni mozgása + Levegővétel Az úszóra ható
RészletesebbenMűszaki hőtan I. ellenőrző kérdések
Alapfogalmak, 0. főtétel Műszaki hőtan I. ellenőrző kérdések 1. Mi a termodinamikai rendszer? Miben különbözik egymástól a nyitott és zárt termodinamikai rendszer? A termodinamikai rendszer (TDR) az anyagi
RészletesebbenReakciókinetika. Általános Kémia, kinetika Dia: 1 /53
Reakciókinetika 9-1 A reakciók sebessége 9-2 A reakciósebesség mérése 9-3 A koncentráció hatása: a sebességtörvény 9-4 Nulladrendű reakció 9-5 Elsőrendű reakció 9-6 Másodrendű reakció 9-7 A reakciókinetika
Részletesebbenhttp://www.nature.com 1) Magerő-sugár: a magközéppontból mért távolság, ameddig a magerők hatótávolsága terjed. Rutherford-szórásból határozható meg. R=1,4 x 10-13 A 1/3 cm Az atommag terének potenciálja
RészletesebbenMit nevezünk nehézségi erőnek?
Mit nevezünk nehézségi erőnek? Azt az erőt, amelynek hatására a szabadon eső testek g (gravitációs) gyorsulással esnek a vonzó test centruma felé, nevezzük nehézségi erőnek. F neh = m g Mi a súly? Azt
RészletesebbenFolyadékok és szilárd anyagok
Folyadékok és szilárd anyagok 7-1 Intermolekuláris erők, folyadékok tulajdonságai 7-2 Folyadékok gőztenziója 7-3 Szilárd anyagok néhány tulajdonsága 7-4 Fázisdiagram 7-5 Van der Waals kölcsönhatások 7-6
RészletesebbenFolyadékok. Molekulák: Gázok Folyadékok Szilárd anyagok. másodrendű kölcsönhatás növekszik. cseppfolyósíthatók hűtéssel és/vagy nyomással
Folyadékok Molekulák: másodrendű kölcsönhatás növekszik Gázok Folyadékok Szilárd anyagok cseppfolyósíthatók hűtéssel és/vagy nyomással Folyadékok Molekulák közti összetartó erők: Másodlagos kötőerők: apoláris
RészletesebbenKémiai kötések. Kémiai kötések kj / mol 0,8 40 kj / mol
Kémiai kötések A természetben az anyagokat felépítő atomok nem önmagukban, hanem gyakran egymáshoz kapcsolódva léteznek. Ezeket a kötéseket összefoglaló néven kémiai kötéseknek nevezzük. Kémiai kötések
RészletesebbenKémiai reakciók sebessége
Kémiai reakciók sebessége reakciósebesség (v) = koncentrációváltozás változáshoz szükséges idő A változás nem egyenletes!!!!!!!!!!!!!!!!!! v= ± dc dt a A + b B cc + dd. Melyik reagens koncentrációváltozását
Részletesebben5. Az adszorpciós folyamat mennyiségi leírása a Langmuir-izoterma segítségével
5. Az adszorpciós folyamat mennyiségi leírása a Langmuir-izoterma segítségével 5.1. Átismétlendő anyag 1. Adszorpció (előadás) 2. Langmuir-izoterma (előadás) 3. Spektrofotometria és Lambert Beer-törvény
RészletesebbenOldatok - elegyek. Elegyek: komponensek mennyisége azonos nagyságrendű
Oldatok - elegyek Többkomponensű homogén (egyfázisú) rendszerek Elegyek: komponensek mennyisége azonos nagyságrendű Oldatok: egyik komponens mennyisége nagy (oldószer) a másik, vagy a többihez (oldott
RészletesebbenHatárfelületi jelenségek: szétterülés és nedvesítés
Határfelületi jelenségek: szétterülés és nedvesítés Bányai István Kolloid.unideb.hu 1 A felületi feszültség koncepció A felületi feszültség a felület egységnyi vonaldarabjára ható, arra merőleges a és
RészletesebbenÁltalános kémia vizsgakérdések
Általános kémia vizsgakérdések 1. Mutassa be egy atom felépítését! 2. Mivel magyarázza egy atom semlegességét? 3. Adja meg a rendszám és a tömegszám fogalmát! 4. Mit nevezünk elemnek és vegyületnek? 5.
RészletesebbenAllotróp módosulatok
Allotróp módosulatok Egy elem azonos halmazállapotú, de eltérő molekula- vagy kristályszerkezetű változatai. Created by Michael Ströck (mstroeck) CC BY-SA 3.0 A szén allotróp módosulatai: a) Gyémánt b)
RészletesebbenFázisátalakulások, avagy az anyag ezer arca. Sasvári László ELTE Fizikai Intézet ELTE Bolyai Kollégium
Fázisátalakulások, avagy az anyag ezer arca Sasvári László ELTE Fizikai Intézet ELTE Bolyai Kollégium Atomoktól a csillagokig, Budapest, 2016. december 8. Fázisátalakulások Csak kondenzált anyag? A kondenzált
RészletesebbenHidrosztatika, Hidrodinamika
Hidrosztatika, Hidrodinamika Folyadékok alaptulajdonságai folyadék: anyag, amely folyni képes térfogat állandó, alakjuk változó, a tartóedénytől függ a térfogat-változtató erőkkel szemben ellenállást fejtenek
RészletesebbenLendület. Lendület (impulzus): A test tömegének és sebességének szorzata. vektormennyiség: iránya a sebesség vektor iránya.
Lendület Lendület (impulzus): A test tömegének és sebességének szorzata. vektormennyiség: iránya a sebesség vektor iránya. Lendülettétel: Az lendület erő hatására változik meg. Az eredő erő határozza meg
Részletesebbendinamikai tulajdonságai
Szilárdtest rácsok statikus és dinamikai tulajdonságai Szilárdtestek osztályozása kötéstípusok szerint Kötések eredete: elektronszerkezet k t ionok (atomtörzsek) tö Coulomb- elektronok kölcsönhatás lokalizáltak
RészletesebbenMivel foglalkozik a hőtan?
Hőtan Gáztörvények Mivel foglalkozik a hőtan? A hőtan a rendszerek hőmérsékletével, munkavégzésével, és energiájával foglalkozik. A rendszerek stabilitása áll a fókuszpontjában. Képes megválaszolni a kérdést:
RészletesebbenAz anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző
Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző állapotuk alapján soroljuk be szilárd, folyékony vagy
RészletesebbenZaj- és rezgés. Törvényszerűségek
Zaj- és rezgés Törvényszerűségek A hang valamilyen közegben létrejövő rezgés. A vivőközeg szerint megkülönböztetünk: léghangot (a vivőközeg gáz, leggyakrabban levegő); folyadékhangot (a vivőközeg folyadék,
Részletesebben5. A súrlódás. Kísérlet: Mérje meg a kiadott test és az asztal között mennyi a csúszási súrlódási együttható!
FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI ÉS KÍSÉRLETEI a 2015/2016. tanév május-júniusi vizsgaidőszakában Vizsgabizottság: 12.a Vizsgáztató tanár: Bartalosné Agócs Irén 1. Egyenes vonalú mozgások dinamikai
RészletesebbenHatárfelületi jelenségek. Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 3. Általános anyagszerkezeti ismeretek E A J 2. N m
Határelületi jelenségek 1. Felületi eültség Fogorvosi anyagtan izikai alapjai 3. Általános anyagerkezeti ismeretek Határelületi jelenségek Kiemelt témák: elületi eültség adhézió nedvesítés ázis ázisdiagramm
RészletesebbenA kromatográfia típusai
A kromatográfia típusai A kromatográfia típusai Az oldott anyag az álló fázis felületére kerül Az oldott anyag a felületet borító folyadékba kerül A kation kovalensen kötött a felületen az anion ionosan
RészletesebbenKész polimerek reakciói. Makromolekulák átalakítása. Makromolekulák átalakítása. Természetes és mesterséges makromolekulák átalakítása cellulóz, PVAc
Kész polimerek reakciói 8. hét Természetes és mesterséges makromolekulák átalakítása cellulóz, PVAc szabad funkciós csoportok reakciói bomlási folyamatok Térhálósítási folyamatok A cellulóz szabad alkoholos
RészletesebbenOsztályozó vizsga anyagok. Fizika
Osztályozó vizsga anyagok Fizika 9. osztály Kinematika Mozgás és kölcsönhatás Az egyenes vonalú egyenletes mozgás leírása A sebesség fogalma, egységei A sebesség iránya Vektormennyiség fogalma Az egyenes
RészletesebbenGyorsítók. Veszprémi Viktor ATOMKI, Debrecen. Supported by NKTH and OTKA (H07-C 74281) 2009. augusztus 17 Hungarian Teacher Program, CERN 1
Gyorsítók Veszprémi Viktor ATOMKI, Debrecen Supported by NKTH and OTKA (H07-C 74281) 2009. augusztus 17 Hungarian Teacher Program, CERN 1 Az anyag felépítése Részecskefizika kvark, lepton Erős, gyenge,
RészletesebbenFIZIKA ZÁRÓVIZSGA 2015
FIZIKA ZÁRÓVIZSGA 2015 TESZT A következő feladatokban a három vagy négy megadott válasz közül pontosan egy helyes. Írd be az általad helyesnek vélt válasz betűjelét a táblázat megfelelő cellájába! Indokolni
RészletesebbenSugárzások és anyag kölcsönhatása
Sugárzások és anyag kölcsönhatása Az anyaggal kölcsönhatásba lépő részecskék Töltött részecskék Semleges részecskék Nehéz Könnyű Nehéz Könnyű T D p - + n Radioaktív sugárzás + anyag energia- szóródás abszorpció
RészletesebbenTalajmechanika. Aradi László
Talajmechanika Aradi László 1 Tartalom Szemcsealak, szemcsenagyság A talajok szemeloszlás-vizsgálata Természetes víztartalom Plasztikus vizsgálatok Konzisztencia határok Plasztikus- és konzisztenciaindex
RészletesebbenMolekulák mozgásban a kémiai kinetika a környezetben
Energiatartalék Molekulák mozgásban a kémiai kinetika a környezetben A termodinamika és a kinetika A termodinamika a lehetőség θ θ θ G = H T S A kinetika a valóság: 1. A fizikai rész: - a reaktánsoknak
Részletesebbenf = n - F ELTE II. Fizikus 2005/2006 I. félév
ELTE II. Fizikus 2005/2006 I. félév KISÉRLETI FIZIKA Hıtan 2. (X. 25) Gibbs féle fázisszabály (0-dik fıtétel alkalmazása) Intenzív állapotothatározók száma közötti összefüggés: A szabad intenzív paraméterek
RészletesebbenA munkavégzés a rendszer és a környezete közötti energiacserének a D hőátadástól eltérő valamennyi más formája.
11. Transzportfolyamatok termodinamikai vonatkozásai 1 Melyik állítás HMIS a felsoroltak közül? mechanikában minden súrlódásmentes folyamat irreverzibilis. disszipatív folyamatok irreverzibilisek. hőmennyiség
RészletesebbenKatalízis. Tungler Antal Emeritus professzor 2017
Katalízis Tungler Antal Emeritus professzor 2017 Fontosabb időpontok: sósav oxidáció, Deacon process 1860 kéndioxid oxidáció 1875 ammónia oxidáció 1902 ammónia szintézis 1905-1912 metanol szintézis 1923
RészletesebbenA fény tulajdonságai
Spektrofotometria A fény tulajdonságai A fény, mint hullámjelenség (lambda) (nm) hullámhossz (nű) (f) (Hz, 1/s) frekvencia, = c/ c (m/s) fénysebesség (2,998 10 8 m/s) (σ) (cm -1 ) hullámszám, = 1/ A amplitúdó
RészletesebbenReakciókinetika és katalízis
Reakciókinetika és katalízis k 4. előadás: 1/14 Különbségek a gázfázisú és az oldatreakciók között: 1 Reaktáns molekulák által betöltött térfogat az oldatreakciónál jóval nagyobb. Nincs akadálytalan mozgás.
RészletesebbenNE HABOZZ! KÍSÉRLETEZZ!
NE HABOZZ! KÍSÉRLETEZZ! FOLYADÉKOK FELSZÍNI TULAJDONSÁGAINAK VIZSGÁLATA KICSIKNEK ÉS NAGYOKNAK Országos Fizikatanári Ankét és Eszközbemutató Gödöllő 2017. Ötletbörze Kicsiknek 1. feladat: Rakj három 10
RészletesebbenKolloidstabilitás. Berka Márta. 7. előadás 1
Kolloidstabilitás Berka Márta 7. előadás 1 Liofób kolloidok stabilitása Termodinamikai és kinetikai stabilitás fogalma liofób és liofil kolloidok fogalma DLVO elmélet (Derjaguin, Landau és Verwey, Overbeek)
RészletesebbenAbszorpciós spektroszkópia
Tartalomjegyzék Abszorpciós spektroszkópia (Nyitrai Miklós; 2011 február 1.) Dolgozat: május 3. 18:00-20:00. Egész éves anyag. Korábbi dolgozatok nem számítanak bele. Felmentés 80% felett. A fény; Elektromágneses
RészletesebbenMérés: Millikan olajcsepp-kísérlete
Mérés: Millikan olajcsepp-kísérlete Mérés célja: 1909-ben ezt a mérést Robert Millikan végezte el először. Mérése során meg tudta határozni az elemi részecskék töltését. Ezért a felfedezéséért Nobel-díjat
RészletesebbenA TÖMEGSPEKTROMETRIA ALAPJAI
A TÖMEGSPEKTROMETRIA ALAPJAI web.inc.bme.hu/csonka/csg/oktat/tomegsp.doc alapján tömeg-töltés arány szerinti szétválasztás a legérzékenyebb módszerek közé tartozik (Nagyon kis anyagmennyiség kimutatására
RészletesebbenSzabadentalpia nyomásfüggése
Égéselmélet Szabadentalpia nyomásfüggése G( p, T ) G( p Θ, T ) = p p Θ Vdp = p p Θ nrt p dp = nrt ln p p Θ Mi az a tűzoltó autó? A tűz helye a világban Égés, tűz Égés: kémiai jelenség a levegő oxigénjével
RészletesebbenSzent István Egyetem FIZIKA. Folyadékok fizikája (Hidrodinamika) Dr. Seres István
Szent István Egyetem (Hidrodinamika) Dr. Seres István Hidrosztatika Ideális folyadékok áramlása Viszkózus folyadékok áramlása Felületi feszültség fft.szie.hu 2 Hidrosztatika Nyomás: p F A Mértékegysége:
Részletesebbenozmózis osmosis Egy rendszer termodinamikailag stabilis, ha képződése szabadentalpia csökkenéssel jár, állandó nyomáson és hőmérsékleten.
ozmózis osmosis termodinamikai stabilitás thermodynamic stability kinetikai stabilitás kinetic stability felületaktív anyagok surfactants, surface active materials felületinaktív anyagok surface inactive
RészletesebbenTermodinamika. Belső energia
Termodinamika Belső energia Egy rendszer belső energiáját az alkotó részecskék mozgási energiájának és a részecskék közötti kölcsönhatásból származó potenciális energiák teljes összegeként határozhatjuk
RészletesebbenHatárfelületi jelenségek: felületi feszültség koncepció
Határfelületi jelenségek: felületi feszültség koncepció Bányai István www.kolloid.unideb.hu 3. óra Határfelületi jelenségek: fluid határfelületek A felület fogalma A felületi feszültség Kontaktszög, nedvesedés,
Részletesebben5. gy. VIZES OLDATOK VISZKOZITÁSÁNAK MÉRÉSE OSTWALD-FENSKE-FÉLE VISZKOZIMÉTERREL
5. gy. VIZES OLDAOK VISZKOZIÁSÁNAK MÉRÉSE OSWALD-FENSKE-FÉLE VISZKOZIMÉERREL A fluid közegek jellemző anyagi tulajdonsága a viszkozitás, mely erősen befolyásolhatja a bennük lejátszódó reakciók sebességét,
RészletesebbenHidrosztatika. Folyadékok fizikai tulajdonságai
Hidrosztatika A Hidrosztatika a nyugalomban lévő folyadékoknak a szilárd testekre, felületekre gyakorolt hatásával foglalkozik. Tárgyalja a nyugalomban lévő folyadékok nyomásviszonyait, vizsgálja a folyadékba
RészletesebbenAtomok. szilárd. elsődleges kölcsönhatás. kovalens ionos fémes. gázok, folyadékok, szilárd anyagok. ionos fémek vegyületek ötvözetek
Atomok elsődleges kölcsönhatás kovalens ionos fémes véges számú atom térhálós szerkezet 3D ionos fémek vegyületek ötvözetek molekulák atomrácsos vegyületek szilárd gázok, folyadékok, szilárd anyagok Gázok
RészletesebbenFizika-Biofizika I. DIFFÚZIÓ OZMÓZIS Október 22. Vig Andrea PTE ÁOK Biofizikai Intézet
Fizika-Biofizika I. DIFFÚZIÓ OZMÓZIS 2013. Október 22. Vig Andrea PTE ÁOK Biofizikai Intézet DIFFÚZIÓ 1. KÍSÉRLET Fizika-Biofizika I. - DIFFÚZIÓ 1. kísérlet: cseppentsünk tintát egy üveg vízbe 1. megfigyelés:
RészletesebbenRadioaktív nyomjelzés
Radioaktív nyomjelzés A radioaktív nyomjelzés alapelve Kémiai indikátorok: ugyanazoknak a követelményeknek kell eleget tenniük, mint az indikátoroknak általában: jelezniük kell valamely elemnek ill. vegyületnek
RészletesebbenMágneses mező tesztek. d) Egy mágnesrúd északi pólusához egy másik mágnesrúd déli pólusát közelítjük.
Mágneses mező tesztek 1. Melyik esetben nem tapasztalunk vonzóerőt? a) A mágnesrúd északi pólusához vasdarabot közelítünk. b) A mágnesrúd közepéhez vasdarabot közelítünk. c) A mágnesrúd déli pólusához
Részletesebben